766 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
A másik modell
w; :Kfcv /2/
ahol W; -— matrix elemei az egyes primér ráfordítások hozzájárulásai a végső felhasz—
nálás összes összetevőihez, Az — a primér rá- fordítások együtthatóit tartalmazza a diago- nális matrix főátlója mentén. Y — pedig a végső felhasználások matrixa.
Az utóbbi modell lényegében az érték ol- daláról *közeltíi az ágazati termelést. ezért ,.értékképzési" modellnek tekinthető.
A két modelltípussal elemezhető témák körét az szabja meg, hogy a végső felhasz- nálással kapcsolatos feltevésein'ket milyen alakban adtuk meg, illetve tartalmi szempont- ból hogyan definiáltuk azokat. Ennek meg- felelően variálihatjuk a modelleket oly mó- don. hogy a halmozott termelési együttha- tók. illetve a primér ráfordításakból képzett együtthatók egyes sorvektorait kiemeljük és elkülönítve állítjuk szembe a végső felhasz- nálással. Lehetséges továbbá. hogy az im- port különböző kezelésének megfelelően —- a kompetitív jelleg figyelembevételével -- kü- lönféle modellváltozatokat alakítunk ki.
Modellváltozatok adódnak a végső felhasz—
nálás további bontásábál. Ebben a vonat—
kozásban mindenekelőtt a magán— és az ál—
lami bruttó beruházások, a közösségi fo- gyasztás különböző kategóriái, valamint a személyes fogyasztás és az export kérdései tarthatna—k érdeklődésre számot.
Hasonlóképpen különféle modellváltozatok származtathatók az ún. inverz—együtthatók vagy a primér ráfordítási együtthatók mat- rixából egyes sorvektorokat kiemelve és dia- gonális matrix alakba írva lehetőség nyílik egyes ágazatok és a végső felhasználás ösz- szetevőinek elkülönített tanulmányozására.
Végül az import eltérő kezelése is külön- féle modellváltozatokra vezet. Ha az impor—
tot kompetitív jellegűnek tekintjük, akkor az a belföldi termékkel versenyez és a belföldi eredetű közbenső ráfordításokkal együtt mu- tatjuk ki. Ez a megoldás egészen más felté—
telezéseket rejt magában és ennek megfe—.
lelően egészen más modellt ad, mint az.
amely az importot primér ráfordításnak te- kinti. Az előbbi esetben a közbenső ráfor- dítások termelési multiplikátorai nagyobbak, mint az utóbbinál. Mindkét feltételezés meg- lehetősen egyoldalú. Ezért célszerű az im- port bontása kompetitív és nem kompetitív összetevőire, ami természetesen újabb ma- dellváltozatot eredményez.
A szerző álláspontja szerint az input-out- put modell mind a központi tervezésű, mind a piacgazdaságban hasznos eszköz a gaz- dasági döntések megalapozásához. A különb-
ség csupón a kérdésfelvetésben van. A köz- ponti irányítású gazdaságban a termelés fo- kozása áll az előtérben, a piacgazdaságban ezzel szemben a végső kereslet szabályozá—
sa. Az utóbbi időben az input-output elem- zések a piacgazdaságban nemcsak országos, hanem vállalati szinten is tért hódítanak a Német Szövetségi Köztársaságban.
A tanulmány külön fejezetet szentel az IFO Intézetben összeállított input—output táb- lák ismertetésének.
(Ism.: Csepinszky Andor)
RAY. F. G.:
AZ EGYESULT KIRÁLYSÁG GAZDASÁGI HELYZETE (Vereinigtes Königreich.) - Die Weltwirtschaft.
1972. 2. sz. 87—103. p.
Anglia bruttó nemzeti terméke 1972-ben az előző évhez képest 3 százalékkal emelke- dett. Ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a fizetési mérleg egyensúlyával. a mun—
kanélküliséggel és az árstabilitással kapcso- latos alapvető gazdasági gondokat megold—
ja. 1972-ben az árak a nem teljes foglalkoz- tatottság ellenére emelkedtek, inflációs prob- lémák alakultak ki. s mindez végülis a font árfolyamának újabb megingásá'hoz vezetett.
1971-ben a bruttó hazai termék csupán 1 százalékkal emelkedett, az első félévet stag- nálás, a másodikat a magánfogyasztás fel- lendülése okozta xmegélénkülés jellemezte. Az export kedvezően alakult. de nem sokkal ha- ladta meg a második negyedévben elért szín- vonalat. Az import alig nőtt, s a nemzetközi szolgáltatások mérlege és így a fizetési mér- leg is pozitív volt. A bérek és árak tovább emelkedtek. az év vége felé azonban ez a tendencia lelassult. A beruházások a magán- lakás-építkezésben megnőttek, a magánipar—
ban stagnáltak. A munkanélküliség aránya magas volt.
A fentiek alapján az volt várható, hogy az 1972—es év gazdaságilag előrelépést je—
lent, azonban több olyan esemény követke- zett be. amely előre nem látható károkat oko- zott. Ezek közül a legsúlyosabb a januártól—
októberig tartó szénbányász-sztrájk volt.
amely az energiaipart is érzékenyen érintet- te. A helyzetet tovább nehezítette a nyári ki- kötői és a szeptemberi építőipari sztrájk.
Ezenfelül júniusban a font helyzete is meg—
romlott. A kormány tervezett 7—10 százalékos béremelésével szemben, a bányászok sztrájk- jukkal végül is 20 százalékos emelést vívtak ki, ami a szén és áram árának emelkedésé- vel is! együtt járt.
A magasabb bér gyakran nem volt őssz- hangban a nagyobb termelékenységgel, e- zért általában nőttek a termelési költségek, következésképpen az árak is emelkedtek és
STATISZTI KAl lRODALMl FIGYELÓ
767
csökkent a brit áruk versenyképessége. Az exportszállításokat a sztrájkok közvetlenül is
hátráltatták.
A cikk megírásának idején a font árfo- lyama ismét bizonytalanná vált. A szerző sze- rint Angliának a Közös Piacba való belépé- se a fontot is stabilizálhatja. Expanzív gaz- daságpolitikát lehetővé tevő gazdaságpoliti- kát kell kialakítani. Ennek segítségével le- küzdhető a munkanélküliség, megjavítható a brit árúk nemzetközi versenyképessége, ele- gendő valutatartalék gyűjthető össze a Kö- zös Piac valutaterheinek viseléséhez és elke—
rülhető az újabb fo—nt'krízis.
A bruttó hazai termék alakulását negyed- évenként elemzi a szerző a termelés. a fel—
használás és az elosztás oldaláról. Rövid tá- von a különböző számítási módok nem mu—
tatnak azonos eredményt, ezért kompromisz- szumként a három eredmény átlagát fogadja el.
Az adatokból kitűnik. hogyasztrájkok ha- tására 1972. első negyedéve visszaesést je—
lez. A fogyasztás jobban, a beruházások gyengébben emelkedtek, a készletek csökken- tek, az export stagnált, s a nagy magánfo- gyasztás jelentős részét import fedezte. Leg- nagyobb mértékben a magánfelhasználás növekedett. A bérek és a jövedelmek ala- kulása a sztrájkok direkt és indirekt hatása folytán csak féléves időszakonként hasonlít- ható össze reálisan. így a háztartások jöve- delme féléves összevetésben 5.5 százalékkal nőtt. Mivel a magánfogyasztás emelkedett, a háztartások megtakarításainak a hányada is megnőtt. A háztartások jövedelme 1971.
második félévétől 1972. első félévéig bezá—
rólag több mint 3 százalékkal nőtt. "
Bár az ipari termelés 1972-ben gyorsan nőtt, mégis elmaradt a tervezettől, Ennek okai:
lanyha kereslet (főleg beruházási cik-kek iránt). a sztrájkok és végül a külföldi konkur- rencia.
A sztrájkok során kiesett munkanapok szá—
ma páratlanul magas Anglia történetében.
Nem lehet azonban az összes nehézséget ez- zel magyarázni. Alapvető gond, hogy egyes területeken túl erős konkurrenciába ütközik a brit ipar. Példa erre a személyautó-gyár- tás: míg néhány éve az importált auták ará- nya 5 százalék volt, 1971-ben elérte a 20 százalékot.
Az export 1972. első negyedévében csök- kent, a másodikban nőtt, az egész félév ér- téke végülis 3 százalékkal elmaradt az elő- zőétől. Alapvető ok itt is a szénbányász- sztrájk és az ezt követő energiatakarékosság.
További két szempont is szerepet játszott: a brit exportárak túl gyorsan emelkedtek. a vi- lágkereskedelem pedig nem fejlődött meg—
felelően, különösen a sterling-övezetben, amely még mindig 20 százalékát veszi fel a brit összexportnak. 1971. második és 1972. el-
7-
ső félévében ebben a relációban 12 száza- lékos exportcsökkenés volt tapasztalható, fő- leg a Dél-Afrikai Köztársaság. Ausztrália és Új-Zéland csökkent érdeklődése következté- ben. Ezzel egyidejűleg az import 8 százalék- kal nőtt. ami a megnövekedett belföldi ke—
resletet tükrözi. A harmadik negyedévben a helyzet változatlan volt.
A fizetési mérleg jelentős változást *muta—
tott 1972-ben. Bár a szolgáltatási mérleg egyenlege pozitívan alakult, a kereskedelmi mérleg mindhárom negyedévben deficites volt.
A jövőre vonatkozó előrejelzések bizonyta- lanságát az alábbi tényezők fo'kozhatják:
— milyen nagyságú fontárfolyam fog stabilizálód- ni?
— mennyire lesznek sikeresek a kormány infláció—
ellenes intézkedései?
- hogyan fog a font leértékelése a fizetési mér—
legre hatni?
—— a Közös Piachoz való csatlakozás mennyire ösz- tönzi majd a beruházásokat?
— hogyan fogják az egyes tényezők befolyásolni a kormánynak a bruttó társadalmi termék évi 5 szó- zalékos növelésére irányuló tervét?
A kormány megkísérelte összhangba hozni a bér- és áremelkedéseket, a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Ezért 1972 novemberében 90 napos bér— és árstoppot rendelt el. Ez alól csak az importcikkek ára volt kivétel. Az 1973 februárjáig tartó befa- gyasztás a parlament jóváhagyásával továb—
bi 60 napra meghosszabbítható. Ez alatt lét- rejöhet a megállapodás, nemleges esetben pedig ki lehet dolgozni egy intervenciós ár—
és jövedelempolitika részleteit. A cikk meg—
írása idején a tárgyalások folyamatban vol- tak. A szerző feltételezi. hogy a 90 napos be- fagyasztá's alatt az átlagkeresetek csak 1.5 százalékkal nőnek. és így 1972. harmadik negyedében 11 százalékkal lesznek maga- sabbak az előző év azonos időszakáénál. A szerző úgy véli, hogy a tárgyalások végül is olyan megállapodással végződnek, amelynek értelmében az árak rohamos emelkedése megszűnik, és így a jövedelmek növekedése is lelassul. Ez utóbbi 1970-ben 13, 1972—ben 11 százalékkal nőtt; 1973—ban csak 10—10,5 százalékos átlagos béremelés várható (ha a befagyasztás eredménnyel jár).
Hasonlóképpen becsülhetők a fogyasztói árak is (1971-ben 7.8; 1972-ben 5,5; 1973- ban 6.5—7 százalékos növekedés). Áremelő hatása lesz a tervezett 10 százalékos érték- tö'bbletadó bevezetésének is., Mindent figye- lembe véve, 1973-ra 4—4,5 százalék inflációs áremelkedés várható.
E tényezők befolyásolják majd a magánfo—
gyasztást is, amely 1972-ben 6 százalékkal nőtt. Mivel a háztartások jövedelmei egyide- jűleg 7 százalékkal emelkedtek, nőtt a meg- takarítás is. 1973-ban ezen a téren előrelát-
hatóan megváltozik a helyzet.
768 STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÖ
Az állami fogyasztás lassuló növekedése is várható. Az összes beruházást tekintve, 1973- ra 4 százalék emelkedés remélhető, ez vala- mivel alacsonyabb az előző évinél. Az ipa- ri beruházások emelkedni fognak, kivéve az acélipart és a vegyipart, ez utóbbi jelentős felesleges kapacitásokkal rendelkezik.
Az 1972. évi export különböző okokból nem alakult kielégítően, s ez a belföldi termelés—
ben és a font stabilitásóban is gondot oko- zott. A feltételezett 10' százalékos leértékelés pezsdítő hatása nem érezhető azonnal. A le- értékelésen kívül növelni fogja a brit export- lehetőségeket az az érdeklődés is, amelyet Ausztrália, Új-Zéland, a Dél-afrikai Köztár- saság és az ipari országok részéről várnak, és a Közös Piaci tagság is előnyöket ígér ilyen szempontból.
Az 1972. évi import nagyon gyorsan. 9 szó- zalékkal nőtt. Ez 1973-ban lelassul. mert a font leértékelése megdrágítja az importot és várhatólag a sztrájkok sem fognak az előző évihez hasonló anyagéhséget (szén, olaj stb.)
okozni. Az Északi-tengeren kitermelt földgáz csökkenti az energiaimportot. A Közös Piac némi importnövekedést fog jelenteni. de az összkép az előző évinél kedvezőbb lesz.! A tervek szerint a bruttó hazai termék 5 szá- zalékkal fog nőni. ehhez az ipari termelés 5.5 százalékos növelésére van szükség.
Ugyancsak számítanak a munkanélküliek szá- mának kb. (SO—100000 fővel való csökkenté—
sere.
A gazdasági fejlődés bíztató kilátásai mel- lett a fizetési mérleg továbbra is gondot okoz. Minthogy az exportárak 7. az import- árak 8—9 százalékos növekedése várható. to- vábbra is fennáll a deficit veszélye. A szot—
gáltatási mérleg várhatóan pozitívan fog alakulni. és 1973-ra eléri a 700 millió font többletet. Ennek ellenére a kereskedelmi mérleg deficitje miatt az összes deficit elő—
reláthatólag 250—300 millió font lesz, ezért újabb kormányintézkedések várhatók.
(Ism.: Herczeg András)
TÁRSADALOMSTATISZTI KA
ALLARDT, E. — UUSITALO. H.:
Ax JÓLÉT DlMENZlÓi A SKANDINÁV TÁRSADALMAK ÚSSZEHASONLITO VIZSGÁLATÁBAN
(Dimensions of welfare in a comparative study of the Scandinavian societies.) — Tutkimuksia Rese- arch Reports, Institute of Sociology. University of Helsinki. 1972. 173. sz. 33 p.
Szerzők egy kutatás keretében négy skan—
dináv ország. Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország társadalmi fejlettségét kívánják összehasonlítani társadalmi jelzőszámok se- gítségével. Ehhez a társadalmi jólét különbö- ző dimenzióinak fogalma't operacionalizáini kell. meg kell keresni mérhetőségü'k lehető- ségeit. Három fő emberi szükségletkategóriát különböztetnek meg: a birtoklás. a szeretet és az önmegvalósítás szükségletét. Ezeknek nemcsak átlagos szintjét. hanem megoszlását és egymás közötti korrelációját is vizsgálni kivánják. Nyilvánvalóan kívánatos. hogy a különböző szükségletek kielégítési szintje mi- nél magasabb legyen. Kevésbé kézenfekvő.
de teljesen elfogadható az a tételük. hogy kívánatos a szükségletkielégítési szintek szó- ródásának (társadalmi csoportok, régiók kö- zötti egyenlőtlenségének) csökkentése. vala- minta közöttük levő korreláció gyengítése, illetve megszüntetése (tehát az, hogy a kü- lönböző fajta szükségletek jobb vagy rosz—
szabb kielégítése ne kapcsolódjon szorosan egymáshoz, tehát ugyanaz az egyén lehető- leg ne érjen el minden téren az átlagosnál magasabb vagy alacsonyabb szükségletkielé- gítést). Ezért mérőszámokat kell keresni a birtoklás. a szeretet és az önmegvalósítás át—
lagára, centrális tendenciájára, valamint szó- ródására. és a közöttük levő korrelációra.
A birtoklás vagy anyagi jólét centrális ten- denciáját az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel lehet jellemezni. Szóródását különböző jövedelemszóródási együtthatók, valamint az egyes társadalmi rétegek között fennálló magasabb iskolai végzettséghez.
egészségügyi ellátáshoz és egyéb társadalmi juttatásokhoz való hozzájutásban mutatkozó különbségek mérik.
A szerzők is elismerik, hogy a szeretet- szükséglet kielégítésének vagy a szolidari- tásnak mérése a jelenleg rendelkezésre áliő statisztikák alapján aligha lehetséges. Fei—
vetik ugyan azt a gondolatot, hogy az ön- gyilkosság, a válás talán jelzi a vizsgált je- lenséget, amelyet ..az anómia hiányának" is lehetne nevezni. a mérést mégis főképpen speciális interjus vizsgálatokkal akarják vé- gezni a négy skandináv országban. A szoli- daritás körét, differenciálódását a rétegek közötti házasságkötési arányszámokkal le—
hetne jellemezni.
Végül az önmegvalósítást lényegében az ..elidegenedés" ellenkezőjének tartják. Az el- idegenedés az az állapot. amikor a személy a tárgyakhoz hasonló helyzetbe kerül, kicse- rélhető. nincs személyes értéke. A munkanél- küliségi arányszám jelezheti ennek az álla- potnak elterjedtségét. A szerzők feltételezik.
hogy a magasabb iskolai végzettségűek ne- hezebben helyettesíthetők. ezért minél több a magasabb végzettségű ember a társada- lomban, annál nagyobb az önmegvalósítási
