ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

Előadás áttekintése

• Vágóbaromfi- termelés jelentősége

• Vállalatgazdasági előnyei, hátrányai

• Termelési- és tartásmód megválasztása

• Berendezkedés kérdései

• Az ágazat hozamai, termelési értéke

• A termelés költségei

• Jövedelem, jövedelmezőség alakulása az ágazatban

• Hazai mutatók összehasonlítása az „élmezőny”

hasonló adataival

• Az ágazat versenyképességének javítási lehetőségei

• Az EU-csatlakozás hatásai

• Madárinfluenza pánik, s annak hatásai

Források: Nábrádi A.; Szűcs I.; Popp J. előadás anyagait, valamint a KSH, AKI, BTT adatait

Baromfi hús 85 Mt

31%

Marha- és borjúhús

68 Mt 25%

Sertéshús 103 Mt

38%

Kecske- és juhhús

13 Mt 5%

Egyéb 3 Mt

1%

A világ hústermelésének megoszlása 2007-ben

A világ összes termelése: 271 millió tonna

Forrás: FAO, 2008

Sertéshús 51%

Marha- és borjúhús

19%

Baromfihús 25%

Egyéb 2%

Kecske- és juhhús

3%

Az EU (25) hústermelésének megoszlása 2006-ban

Az EU (25) összes termelése: 42,4 millió tonna

Forrás: FAO, 2008

A baromfihús- termelés megoszlása a főbb termelő országokban

A világ összes termelése: 85 millió tonna (2007) (2015-re 101 millió tonna)

Forrás: FAO 2008

EU-27 13%

Kína 16%

USA 22%

Egyéb 31%

Japán 1%

India 1%

Mexikó 3%

Kanada

2% Brazília

11%

A világ jelentős baromfihús-exportőr és importőr országai (brojler + pulyka)

-2 -1 0 1 2 3 4 5

Brazília USA EU

-27 Kín

a

Mexikó

Jap án

Szaú

d-Arábia

Oroszország

Millió tonna

Export 2005-2007 átlag Export 2017 Import 2005-2007 átlag Import 2017

Forrás: FAO 2008

A baromfihús világpiaci kilátásai

Termelés (2018)

Globális termelés: 90-ről 120 millió tonnára bővül 2018-ig (USA, Kína, Brazília és EU részesedése 65%) Globális kereskedelem 9,3-ról 12,2 millió tonnára nő 2018-ig (Brazília és USA részesedése exportból:70%)

Export (2018)

Import (2018)

USA 19,1 m t (21,4 m t)

EU-27 11,5 m t (12,5 m t)

Brazília 11 m t (18 m t)

Kína 17 m t (23 m t) USA

3,1 m t (3,5 m t)

Brazília 3,5 m t (6,1 m t)

Oroszor.

1,3 m t (1,1 m t)

Japán 0,4 m t (0,3 m t) Mexikó

0,6 m t (1,0 m t)

EU-27 0,8 m t (0,9 m t)

EU-27 0,8 m t

(0,7 m t) Kína

1,0 m t (1,9 m t) Szaúd-A.

0,5 m t (0,8 m t)

Oroszor.

1,9 m t (3,6 m t)

Kína 0,5 m t (0,5 m t) Pakisztán

0,5 m t (0,8 m t)

EU-ba fő exportőr Brazília és Thaiföld (hőkezelt termék) USA 10 éve nem exportálhat EU-ba baromfihúst klóros kezelés miatt

Forrás: Popp J. nyomán: OECD - FAO

A vágóbaromfi- termelés világgazdasági jelentősége

Termelés 90 millió tonna (2008), évi 3-6%-os emelkedés (86% csirke, 6,5% pulyka, 7,5% viziszárnyas)

Fogyasztás: Világ: 13 kg/fő/év (2007),

EU- 25 átlag: 22 kg/fő/év (2007) -váltás vörös és fehér húsok között

-új étkezési szokások (alacsony

szénhidrát tartalmú táplálkozás, növekvő jövedelem) -konyhakész termékek

-gyorsbüfé hálózatok

Vezetők: USA, Kína, Brazília

- Iparszerű termelési rendszerek terjedése

5

EU: a fogyasztói preferencia el ősegíti a baromfihús-termelés növekedését, de az exportnál nagyobb lesz az import

Termel

Termeléés, fogyaszts, fogyasztás, kás, küülkereskedelem (millilkereskedelem (millióó t)t)

Forrás: EU Bizottság (2009) 0,0

3,0 6,0 9,0 12,0 15,0

1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015

Termelés, fogyasztás

0.0 1.0 2.0 3.0 4.0 5.0

Külkereskedelem

EU-12 EU-15 EU-25 EU-27

Termelés

Fogyasztás Export

Import

Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010

Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010

A vágóbaromfi-termelés az EU-ban

3. legnagyobb baromfihús termelő a világon

Termelés: 2007-ban 12 millió tonna (2015-re 12,5 millió tonna) (70% csirke, 18% pulyka, 4% kacsa, 8% egyéb)

Jelenleg önellátó az EU, de folyamatosan csökken az export menny.

Felhasználás: 2006-ban 10,3 millió tonna (2015-re 11,5 millió tonna)

Fogyasztás: 22 kg/fő/év (csirke 16 kg/fő/év)

Export 1,4 millió tonna (2006), Import 0,9 millió tonna (2006)

Legnagyobb termelők: Egyesült Királyság (1,4 Mt), Franciao. (1,8 Mt), Németo. (1,4 Mt), Spanyolo. (1,3 Mt), Olaszo. (1,1 Mt), Lengyelo. (1,3 Mt)

Fr.o., UK. visszaesés

Több országban stagnálás

Exportorientált: Hollandia, Franciao.

Importorientált: Németo., Egyesült Királyság

Forrás: AVEC, 2007; FAO, 2007

Egy főre jutó baromfihús-fogyasztás az EU-ban (2005-ben)

Forrás: AVEC, 2007

0 5 10 15 20 25 30 35

Ausztria Belgium/Luxemburg Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Írország Olaszország Hollandia Portugália Spanyolország Svédország Egyesült Királyság Csehország Magyarország Lengyelország EU-25

Kg/fő/év

A magyar baromfifeldolgozás szerkezete (2000-2007)

Forrás: BTT, 2007

200 105 55 50 223 123 48 53 218 127 50 68 228 120 59 64 231 139 43 54 235 118 36 62 223 127 30 43 230 120 30 72

0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500

ezer tonna

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Brojler Pulyka Liba Kacsa

Magyarország baromfi- és csirkehús exportjának és importjának alakulása

Forrás: KSH, 2007 10

30 50 70 90 110 130

2000 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Ezer tonna

Baromfihús export Baromfihús import Csirkehús export Csirkehús import

A baromfihús-fogyasztás alakulása

Az egy főre jutó éves baromfihús fogyasztásának alakulása (1970-2006)

35,1

14,2

0 5 10 15 20 25 30 35 40

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

kg/fő/év

Év

Broiler vágás (ezer tonna)

Brolierhús- fogyasztás

(kg/fő)

Pulyka vágás (ezer tonna)

Pulykahús- fogyasztás

(kg/fő)

1985 ²⁸⁹ 10,0 ²³ 0,8

1990 ²⁹⁴ 10,1 ⁵⁹ 2,0

1995 ¹⁹⁰ 11,4 ⁴⁸ 2,4

2000 ²⁰⁰ 13,5 ¹⁰⁵ 6,5

2005 ²³⁵ 27,5 ¹¹⁸ 7,5

2006 ²²² 27,5 ¹²⁷ 7,5

Broiler csirke és pulyka vágás és fogyasztás Magyarországon

Forrás: Turcsán L. 2007.

0 2 4 6 8 10 12 14 16

2003 2004 2005 2006 2007

Értékesített mennyiség (ezer tonna)

Csirke egészben Csirkecomb Csirkemell

A csirkehúsok értékesítési mennyiségének alakulása

Forrás: AKI PÁIR, 2008

A vágóbaromfi-termelés nemzetgazdasági jelentősége

 A mezőgazdaság BTÉ (2008-ban 1 933 Mrd Ft) 12%, az állattenyésztés BTÉ 37%, ~235 milliárd Ft (2008)

A vágóállat-termelés 45-46%-át adja, 629 ezer tonna (2008)

 Termelés: ~450 ezer tonna (élő tömegben)

(51%-230 ezer tonna csirke, 27% pulyka, 16% liba, 7% kacsa)

Az EU termelésének 4,2%-a

 Fogyasztás: 32 kg/fő/év (2006)

(18,8 kg csirke, 1,5 kg egyéb tyúkféle, 8 kg pulyka, 2,5 kg kacsa, 1,2 kg liba)

Export: 127 ezer tonna, (1988. 225 ezer t) ebből 49 ezer tonna csirkehús

Import: 57 ezer tonna

ebből 38 ezer tonna csirkehús

Forrás: KSH, 2008; AKI, 2007

A vágóbaromfi- termelés jelentősége, problémái, kihívásai

• A háztáji termelés további 100 ezer tonna nem regisztrált „ szürke termelés”.

• Csirke-pulyka elsődlegesen hazai piac, vízi-szárnyas alapvetően export.

• A feldolgozók kapacitásának 1/3-a nem felel meg a korszerű, versenyképes műszaki technológiai színvonalnak.

(összesen 47 vágóüzem, 2004)

• 1300 regisztrált termelő, integrátorokon keresztül további 2300 (kis-, őstermelő, egyéni vállalkozó), a baromfiiparban 15 ezer fő, a teljes integráció kb. 150 ezer főt érint.

• A keveréktakarmány felhasználáshoz 1,3-1,4 millió tonna gabona.

• A baromfi férőhelyek kb. 40-45 %-a felel meg a korszerű

versenyképes feltételeknek, a férőhelyek 20-30%-át nem lehet, vagy nem célszerű felújítani.

• Az EU piacain egyre nagyobb hányadot (6-8%) képvisel a szabadtartásos baromfitermelés.

A baromfiállomány alakulása Magyarországon (millió db)

Forrás: FAO, 2007; KSH, 2010

Év Tyúkféle Pulyka Kacsa Liba Összesen

1980 59,4 1,2 1,9 1,3 63,9

1990 56,7 1,4 2,0 1,5 61,6

1993 30,8 0,8 1,3 0,9 33,8

1999 25,9 1,9 2,3 1,2 31,2

2001 34,3 3,9 2,8 2,2 43,3

2002 32,2 3,3 3,4 2,0 40,9

2003 37,5 4,3 2,7 2,8 47,3

2004 32,8 3,6 2,8 2,1 41,3

2005 31,9 4,4 3,4 1,4 41,1

2006 30,3 4,1 2,6 2,7 39,7

2007 29,9 4,4 2,2 1,8 38,3

2008 31,2 3,5 2,9 2,1 39,7

2009 32,1 3,0 3,7 1,4 40,2

Forrás: AKI, 2007

A vágóbaromfi- termelés előnyei

 Legkedvezőbb szaporodásbiológiai adottságok,

"tetszés szerint " szaporítható,

 Legjobb fehérje transzformáció, kisebb termőföld hasznosítás,

Viszonylag kis eszközigény,

 Legnagyobb az egységnyi férőhelyen előállított hús

mennyisége, kiváló istállókihasználtság, legjobb produkciós és reprodukciós képesség

 Legnagyobb élőmunka hatékonyság, legkisebb élőmunka igény, jól szervezhető munkarend

 Legkonszolidáltabb (és korszerű) technológia,iparszerű termelés lehetősége

 A befektetett tőke gyors mozgása, likviditási előnyök

A vágóbaromfi-termelés hátrányai

 Alacsony jövedelemtermelő képesség, rekonstrukciós igény

 Jelentős import fehérje felhasználás

 Feldolgozók előfinanszírozási nehézségei

 A termelők nem rendelkeznek elég működő tőkével

Zárt technológia, szigorú, nagy fegyelem és hozzáértés igény

Monopóliumok, kartellek kialakulásának veszélye nagy

 A korszerű fajták igényesebbek a takarmánnyal, technológiával szemben

 Esetenként élőmunka csúcsok (csőrözés, vakcinázás,

rakodás, stb.)

Termelési- és tartásmód-megválasztása

• Érvényes, megbízható értékesítési szerződés

• Új telep létesítése – teleprendszerek

• Épületek méretezése (10-12m * 90-100m; 1000m

)

• Állományváltás, rotációk számának megállapítása

• Hízlalási időszak hossza (39-47 nap)

• Szervizperiódus hossza

• Naposcsibék fogadása – telepítési sűrűség (15-18 db/m

) – optimum elérése (gazdaságosság <> elhullás)

• Mélyalmos csirkehizlalás

• Ivóvízellátás, világítás, fűtés, szellőztetés kérdései

tömeggyarapodás, takarmányfogyasztás, elhullás

Genetikai alapok

Legjellemzőbb hibridek:

Ross 308

http://www.aviagen.com/docs/Ross%20308%20Broiler%20PO%20HU.pdf

Cobb 500

Shaver

Hybro PG+

A hazai brojler-állomány üzemméret szerinti megoszlása (2005)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

1-99 100-999 1000-2999 3000-4999 5000-9999 10000-49999 50000-99999 100000 <

Üzemméret (brojlercsirke/üzem)

Megoszlás (%)

Részesedés a brojlerállományból Részesedés az üzemek számából

Forrás: EUROSTAT, 2007

A nagyüzemi és a szabadtartásos brojler hizlalás összehasonlítása

Nagyüzemi brojler hizlalás Szabadtartásos hizlalás

Hizlalási idő (nap) 42 81

Élőtömeg (kg/db) 2,0 - 2,1 2,2

Takarmányértékesítés (kg/kg) 1,9 2,6 - 2,8

Elhullás (% ) 4-6 1,5 - 2

Telepítési sűrűség (db/m2) 18 12

Magyarországon jellemzően nagyüzemi brojler hizlalás folyik, a vágott csirke mindössze 1,1-1,2%-a (1350 ezer db) szabadtartásos (2005-ben).

Forrás: Baromfi Coop Kft., 2005

Az ágazat berendezkedési költségei

I. Befektetett eszközök Szántóföld:

- A fajlagos takarmányfogyasztás alapján (kg/kg) - Saját termelésű és vásárolt takarmány aránya Telek (ipari létesítmény)

Épületek:

- istállók, szociális épület, stb. 25-35 ezer Ft/m

Berendezések:

- belső technológia (fűtés, önetető, önitató) 10-15 ezer Ft/m

II. Forgóeszközök ~ a TK 80-85%-a

- takarmány, napos állat, energia, vakcina,

gyógyszer, munkabér, fertőtlenítő szerek,

stb.

III. Munkaerő

- ~100 ezer fő a baromfi ágazatban (BTT)

- Az egy fő által gondozható egyedek száma:

- csirke 10-15 ezer db, - egyéb 3-4 ezer db.

"Kritikus" időszakok:

- tépés, - tömés,

- csőrözés, - rakodás, - állat eü.

Az ágazat berendezkedési költségei

Termelési érték

Hozam

1. Biológiai alapok

2. Tenyésztési színvonal 3. Állategészségügy 4. Tartástechnológia 5. Mikroklíma

6. Ráfordítások színvonala 7. Munkaszervezés

8. Humán tényezők

Egységár

1. Testtömeg

2. Termék minőség (3. Toll összetétel) 4. Kobzás

Egyéb

1. Kártérítés 2. Egyéb

Forrás: AVIEGEN – ROSS 308-as brojler teljesítménymutatók, 2007

Biológiai alapok

Életkor (nap)

Testtömeg (kg)

Takarmány- értékesítés

(kg/kg)

39 2,38 1,69

42 2,65 1,75

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Vágócsirke havi termelői értékesítési árának alakulása (2004-2010)

150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250

2004.

január

2004.

július

2005.

január

2005.

július

2006.

január

2006.

július

2007.

január

2007.

július

2008.

január

2008.

július

2009.

január

2009.

július

2010.

január

Csirke havi termelői ára (Ft/kg)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Vágócsirke havi termelői értékesítési árának

alakulása (2009-2010)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Csirke egészben (65%) havi feldolgozói értékesítési árának alakulása (2004-2009)

340 360 380 400 420 440 460 480 500 520 540

2004.

január

2004.

július

2005.

január

2005.

július

2006.

január

2006.

július

2007.

január

2007.

július

2008.

január

2008.

július

2009.

január

2009.

július

Csirke egészben (65%) havi feldolgozói értékesítési ára (Ft/kg)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Csirke egészben (65%) havi feldolgozói értékesítési

árának alakulása (2009-2010)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Csirkecomb havi feldolgozói értékesítési árának alakulása (2004-2009)

340 360 380 400 420 440 460 480 500 520 540

2004.

január

2004.

július

2005.

január

2005.

július

2006.

január

2006.

július

2007.

január

2007.

július

2008.

január

2008.

július

2009.

január

2009.

július

Csirkecomb havi feldolgozói értékesítési ára (Ft/kg)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Csirkecomb havi feldolgozói értékesítési árának

alakulása (2009-2010)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Csirkemell havi feldolgozói értékesítési árának alakulása (2004-2009)

700 750 800 850 900 950 1 000 1 050

2004.

január

2004.

július

2005.

január

2005.

július

2006.

január

2006.

július

2007.

január

2007.

július

2008.

január

2008.

július

2009.

január

2009.

július

Csirkemell havi feldolgozói értékesítési ára (Ft/kg)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Csirkemell havi feldolgozói értékesítési árának

alakulása (2009-2010)

Forrás: AKI, 2010

Forrás: AKI, 2010

Forrás: AKI, 2010

Forrás: BTT, 2006

EU – Dél-Amerika

• Dél-Amerikában engedélyezett a húsliszt és a csontliszt használata, míg az EU- ban csak növényi eredetűek a takarmányok.

• Dél-Amerikában engedélyezett olyan hozamfokozó

szerek, takarmány adalékok és állatgyógyászati szerek használata, melyeket az EU-ban betiltottak.

• Az EU állatvédelmi és állatjóléti intézkedései (tartás, takarmányozás, szállítás, stb.) szigorúak és kötelezőek, míg Dél-Amerikában nincsenek ilyenek.

• Kedvezőbb klíma ⇒ alacsonyabb energia költségek

Brojlerhízlalás önköltsége 2007. 1. negyedév (Országos átlag a BTT adatbázisa alapján)

Forrás: FÖLDI, 2007

Költségnem Ft/kg %

Brojler naposcsibe 34,35 17,2

Takarmány 119,94 60,2

Energia 7,23 3,6

Gyógyszer, fertőtlenítő

anyag 4,14 2,1

Bérköltség 6,03 3,0

Egyéb közvetlen költség 2,70 1,4

Értékcsökkenés 5,55 2,8

Kamat 4,19 2,1

Bérleti díj 2,00 1,0

Teljes önköltség 199,37 100,0

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Takarmánykeverékek havi értékesítési árának alakulása (2004-2010)

45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

2004.

január

2004.

július

2005.

február

2005.

augusztus

2006.

február

2006.

augusztus

2007.

február

2007.

augusztus

2008.

február

2008.

augusztus

2009.

február

2009.

augusztus

2010.

február

Takarmánykeverék (brojler nevelő táp) havi értékesítési ára (Ft/kg)

A csirkehízlalás költsége és jövedelme 2007-2008. évben

Forrás: AKI tesztüzemi adatok, 2009

Megnevezés Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga

2007 2008

Értékesítési átlagár 193,89 228,77

Termelési érték 203,16 237,29

Termelési költség 208,47 226,69

Ebből: Alapanyag költség 37,19 40,69

Takarmányköltség 125,37 145,28

Ágazati eredmény -5,31 10,60

Az élősúly önköltsége 208,47 226,69

(Mértékegység: Ft/kg)

Forrás: BÉLÁDI-KERTÉSZ, 2009

Csirkehízlalás költség és jövedelem alakulása Magyarországon 2008-ban

(meghatározó árutermelő gazdaságok)

198,46

229,81

287,75

-21,28 -1,80

34,67

-50 0 50 100 150 200 250 300 350

Cenrtumtól jobbak Önköltség centrum Centrumtól rosszabbak

Ft/kg

Önköltség Eredmény

Költség-, árbevétel- és jövedelemkalkuláció a BTT 2007. decemberi adatai* alapján

*napos baromfi 78 Ft/db, takarmány 82 Ft/kg, értékesítési ár 225 Ft/kg Forrás: Saját kalkuláció, 2008

A technológia B technológia

Leadási tömeg (kg/db) 1,8 2,2

Elhullás (%) 7,0 3,5

Takarmányértékesítés (kg/kg) 2,1 1,8

Megnevezés Ft/db Ft/kg Ft/db Ft/kg

Anyagjellegű költségek 434,89 241,60 441,34 200,61 Ebből: Takarmány 318,62 177,01 328,69 149,40 Napos baromfi 83,36 46,31 80,76 36,71 Személyi jellegű költségek 16,27 9,04 15,76 7,16 Értékcsökkenési leírás 11,46 6,37 11,10 5,05

Szolgáltatások 5,76 3,20 5,58 2,54

Egyéb közvetlen költségek 1,29 0,72 1,25 0,57 Közvetlen termelési költség 469,67 260,93 475,03 215,92 Termelési érték 405,00 225,00 495,00 225,00 Fedezeti összeg - 64,67 - 35,93 19,97 9,08

A vágócsirke-termelés

naturális hatékonysága 2004-ben

Forrás: PAPP, 2007

Országok Vágási tömeg (kg)

Takarmány- Felhasználás

(kg/kg)

Elhullás (%)

Hollandia 2,12 1,74 3,6

Németország 1,92 1,75 3,8

Franciaország 1,96 1,87 3,8

Egyesült Királyság 2,33 1,85 3,8

Lengyelország 2,25 1,85 4,0

Magyarország* *2,08 *1,99 **4,9

*2005. évi adat (AKI tesztüzemi adatai alapján, országos átlag)

**2002. évi adat (Baromfi Termék Tanács felmérése)

Agrár- és Vidékfejlesztési Támogatások 2009.

5. Belpiaci intézkedések

f.) Több termékpályát érintő intézkedés

Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló nemzeti programok finanszírozása

Gallus gallus tenyész-, tojó- és brojlercsirke-állományokban előforduló szalmonellózis (zoonózist okozó szalmonella),

baromfiban és a vadon élő madarakban előforduló madárinfluenza,

7. Az állati termékekhez kapcsolódóan nemzeti hatáskörben elrendelt támogatási intézkedések

a.) A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások

c.) Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások

d.) Az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása

f.) A rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatás

9. Egyéb nemzeti támogatási intézkedések

c.) A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskörben nyújtott kedvezményes hitel és lízingdíj-támogatás

Forrás: MVH, Agrár- és Vidékfejlesztési Támogatások 2009.

ÚMVP / EMVA

ÚMVP 121.2.

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások

(27/2007. (IV.17.) FVM rendelet )

Forrás: MVH, 2010.

Az ágazat versenyképességének javítása

Hatékonyság javítása:

- Élőtömeg növelés (1,8 >> 2,1-2,2 kg/db) - Elhullás csökkentés (7 >> 5%)

- Takarmányértékesítés javítása (2,0 >> 1,7-1,9 kg/kg) ME (12-13 MJ/kg), fehérje (20-22%)

- Technológia, tartási körülmények modernizálása - Állategészségügy (mikoplazma mentesítés)

- Kobzás csökkentése - Takarmány fertőzöttség

Biztonságos élelmiszer előállítás követelményeinek megteremtése (eredetazonosítás, nyomon-követhetőség)

A termékpálya egészét felölelő koordinációk vagy integrációk kialakításának és működtetésének ösztönzése, támogatása.

A termékpálya szervezettségének javítása, hosszú távú szerződéses kapcsolatok kiépítése, megfelelő marketingstratégia kialakítása.

Ökológiai (szabad)tartás feltételeinek megteremtése.

Az EU-csatlakozás hatásai

a baromfiágazatra vonatkozóan

• A baromfihús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött.

• Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is.

• A magyar termelőknek élesebb versenyben kell helytállniuk EU piacán.

• Erősödő nemzetközi verseny, növekvő takarmányárak.

• Importnyomás (brazil csirkehús).

• A racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban felgyorsult.

• Szigorodó állatjóléti és környezetvédelmi előírások, melyek a megfelelni nem képes gazdaságok bezárását jelentik.

• Romló jövedelmezőség az ágazatban.

• A baromfiágazat jelenleg a kritikus ágazatok közé sorolható.

• Az EU szigorú forgalmazási szabályai és szabványai hatására az előírásoknak nem megfelelő vágóhidakról, továbbá a feketegazdaságból származó

baromfihús visszaszorulása hosszú távon (?)

Madárinfluenza pánik, s annak hatásai

• 2005. novembertől 2006. július-augusztusig tartott.

• Kereslet visszaesés (30-40%), elsősorban csirkehús

• Árcsökkenés (10-20%)

• A veszteségek kétharmad része - 12-13 milliárd forint - az árak, a tárolási többletköltségek és a magas finanszírozási költségek miatt a feldolgozói szektorban jelentkeztek.

• A termelői oldalon mintegy 7,8 milliárd forint kár keletkezett.

• Visszaesés a termelésben: viziszárnyas: 18-19%, csirke 20%

• Összességében mind a termékkibocsátásban, mind az árbevételben a baromfiipar 12-15%-kal esett vissza.

• 2006. júniusban kedvező tendencia vette kezdetét: a fogyasztók akkorra jöttek rá, hogy sokan ,,túllihegték" az ügyet, és a madárvész nem jelent veszélyt az emberekre, hiszen Európában senki sem betegedett meg.

• BTT: Szigorú intézkedések, ,,Ellenőrzött magyar baromfi" védjegy (2002) a fogyasztói tudatosság támogatása érdekében.

Forrás: BTT

MADÁRINFLUENZA

Forrás:

Prof. Dr. Varga János állatorvos, mikrobiológus

www.mindentudas.hu

INFLUENZAVÍRUSOK

• Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi.

• A beszáradás néhány óra, az alacsony és a magas PH, a 60

C feletti hőmérséklet, továbbá a fertőtlenítőszerek percek alatt elpusztítják

őket.

• A természetes vizekbe jutott vírus azonban 1-4 hétig

fertőzőképes maradhat.

• Az influenzavírusok

genetikailag labilis,

változékony vírusok.

ELŐFORDULÁS

• A madárinfluenza világszerte előfordul.

• Influenzavírusokat eddig több mint 100 madárfajból izoláltak.

• Fertőzöttek lehetnek a vadon élő madárfajok, az állatkerti és a

díszmadarak, valamint a házi baromfifajok is.

• A FAO adatai szerint 2003-tól 2006-

ig 2748 H5N1 okozta járványkitörést

regisztráltak madárállományokban.

• A madarakban bármelyik HA altípusú A

influenzavírus előfordulhat, közülük a H5 és a H7 altípusú törzsek gyakran nagy

megbetegítő képességűek.

• Ezek a tyúkfélékben tömeges (30-90 %-os) elhullással járó influenzát képesek előidézni.

Ilyen törzsek okozta járványok csirke-, illetve pulyka állományokban az USA-ban,

Kanadában, Mexikóban, Európában pedig Olaszországban és Hollandiában (pl. H7N7, 2003) is előfordultak.

ELŐFORDULÁS

• A madárinfluenza klinikai képe nagyon különféle lehet.

• Vadkacsákban, vadlibákban és számos más

vándormadárfajban is gyakran csak a bélcsatornára korlátozódó vírushordozás alakul ki, klinikai tünetek nélkül.

• Ezek a madárfajok tekinthetők az influenzavírusok

természetes rezervoárjainak, a vírust a bélsarukkal

ürítik; és ezek a madarak felelősek elsősorban a

vírusok kontinensek közötti szóródásáért is.

MEGBETEGEDÉS

• A tyúkfélékben (tyúk, pulyka, fácán, fogoly, fürj stb.) a

vírustörzsek 1- 3 napos lappangási idő elteltével, nagyfokú elesettségben, légúti és idegrendszeri tünetekben, valamint hasmenésben megnyilvánuló, tömeges elhullással járó

betegséget idézhetnek elő.

• A galambok természetes körülmények között nem

betegszenek meg, mesterségesen, nagy adag vírussal fertőzve azonban megbetegíthetők és el is pusztulnak.

• A légúti tünetek, a hasmenés, továbbá a görcsös kényszermozgások alapján a betegség gyanítható.

• Az elhullott állatokban testszerte vizenyőt, vérzéseket, a

légutak és az emésztőcsatorna nyálkahártyáiban pedig

gyulladást találunk.

JÁRVÁNY

• A madárinfluenzát jelenleg nem tudjuk gyógyítani.

• A madárinfluenza elleni védekezés lényege a fertőzött

állományok (állatok) mielőbbi felismerése (korai diagnózis), az állományok leölése (a beteg állatok nagy tömegben ürítenek vírust), az állati tetemek ártalmatlanná tétele, a telepek

kitakarítása, fertőtlenítése, a vírus eredetének kiderítése.

• Emellett a fertőzés helye körül 3 km-es körben védőkörzetet, összesen 10 km sugarú körben pedig megfigyelési zónát kell kialakítani, ahol különleges járványmegelőzési szabályokat léptetnek életbe a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében.

• A nagy kórokozó képességű madárinfluenza-vírusok okozta betegségre az Európai Unióban és a világ számos más

országában bejelentési kötelezettség vonatkozik.

MADÁRINFLUENZA TERJEDÉSÉNEK A MEGELŐZÉSE (EU)

• A fertőzött területekről tilos élő baromfit, vagy/és nyers baromfiterméket (nyers húst, tollat stb.) az EU országaiba behozni (kivéve a legalább 70 ^oC- on hevített termékeket, mert az esetleg bennük levő vírus ezen a

hőmérsékleten elpusztul).

• Rendszeres laboratóriumi szűrővizsgálatokat kell végezni megfelelő területi elosztásban baromfi- és vadmadárállományokból az esetleges H5 és H7 törzsek megjelenésének időben történő felismerése érdekében. A magyar hatósági állategészségügyi szolgálat rendelkezik a madárinfluenza

szakszerű és gyors laboratóriumi kórjelzéséhez szükséges anyagokkal, eszközökkel.

• Az EU jogszabályok a baromfiállományok zárt tartását is elrendelik (a vadmadarakkal való kapcsolat megakadályozása érdekében) legalább a madárinfluenza megjelenése szempontjából magas kockázatú körzetekben (természetes vizek környezete, madárátvonulási útvonalak stb.), és

átmenetileg korlátozzák az élőbaromfi piaci árusítását, a madárkiállításokat, bemutatókat stb.

ZÁRLAT

• A madárinfluenza hazai megállapítását követően a zárlat alá vont területeken (a védőkörzetben és a megfigyelési zónában) egyebek mellett:

– nyilvántartásba kell venni minden baromfiállományt;

– ellenőrizni kell az állatok klinikai állapotát, gyanú esetén mintákat kell venni laboratóriumi vizsgálatok céljára;

– a baromfiállományokat zártan kell tartani;

– a zárlat alá vont területekről tilos madarakat, illetve ezekből az állatokból származó termékeket kihozni;

– az érintetteket fel kell világosítani a madárinfluenzával kapcsolatban;

– a zárlati intézkedések legkorábban az utolsó

megbetegedéstől számított 21 (védőkörzet), illetve 30 nap

(megfigyelési zóna) múlva oldhatók fel.

ÓVINTÉZKEDÉSEK

• A védekezés szempontjából különösen fontos, hogy meg tudjuk

akadályozni a vírusnak vadmadarakból házimadár-állományokba való bejutását.

• Ha szükség lesz rá, lehetőség van a házimadár-állományok megelőző célú védőoltására is elölt vírust tartalmazó vakcinákkal.

• Minthogy idehaza egyelőre csak vadmadarakban állapították meg a betegséget, különösen fontos hogy:

– az elhullott madarakat arra kiképzett személyek megfelelő védőöltözékben mielőbb összegyűjtsék és vizsgálat után ártalmatlanná tegyék;

– tilos az elhullott madarakat csupasz kézzel, maszk és védőöltözet nélkül érinteni, hazavinni, bármilyen célra felhasználni, megenni vagy bármilyen állattal megetetni.

HUMÁN VONATKOZÁSOK

• A madárinfluenza nagy kórokozó

képességű H5N1 változata Délkelet-Ázsia országaiban és Törökországban is átjutott emberbe.

• A WHO adatai szerint 2003-tól 2006

február közepéig 170 ember betegedett

meg H5N1 okozta influenzában, akik közül

92-en meghaltak.

• A baromfi-vágóhidakon és a baromfitelepeken az (egyébként is kötelező) munkavédelmi rendszabályok és a személyi higiénia szabályainak a betartása (a vágóhidakon például a

vágócsarnokban légelszívás; legalább az állatoknak a vágószalagra való felhelyezésekor orr- és szájmaszk használata).

• A baromfival foglalkozók vakcinázása a hagyományos szezonális influenza elleni vakcinával (a génkicserélődés

lehetőségének és a hagyományos influenzának a megelőzése érdekében).

• Ha pedig a fenti intézkedések ellenére mégis kialakulna

emberről emberre terjedő H5N1 (vagy más HA altípusú) törzs okozta influenzajárvány, akkor lehetőség lesz a magas kockázati csoportba tartozó emberek megelőző célú védőoltására elölt

kórokozót tartalmazó vakcinával (H5N1 altípust tartalmazó elölt vakcinát nálunk is sikerrel kipróbáltak emberekben).

HUMÁN VONATKOZÁSOK

Előadás összefoglalása

• A brolier csirkehús előállítása világviszonylatban is meghatározó, mintegy 90 millió tonna az éves termelés és fogyasztás.

• Iparszerű termelési rendszerekben rendkívül hatékony módon lehet előállítani, a hízlalás végére az FCR értéke 2 alatt marad.

• Az ágazat mind uniós, mind nemzetgazdasági

szempontból is meghatározó gabonaalapú

ágazata a mezőgazdaságnak.

Előadás ellenőrző kérdései

• Ismertesse a broiler csirkehús előállítás világgazdasági jelentőségét!

• Ismertesse a broiler csirkehús előállítás nemzetgazdasági jelentőségét!

• Mutassa be a broiler csirkehús előállítás vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait!

• Ismertese a broiler csirkehús előállítás termelési alapjait!

• Ismertesse a broiler csirkehús előállítás ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait!

• Mutassa be a broiler csirkehús előállítás

jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME:

A pulykahús előállítás, valamint a kacsa és liba ágazat gazdasági kérdései

• Előadás anyagát készítették:

– Dr. Szőllősi László – Dr. Szűcs István – Dr. Pupos Tibor