ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

Előadás áttekintése

• A fenntarthatóság kapcsolódó kérdései:

– A fenntarthatóság értelmezése

– A vidékgazdaság és benne a mezőgazdaság értelmezése – Az erőforrások és szerepük a fenntarthatóságban

– Az erőforrások- a mezőgazdasági termelés és kölcsönhatásuk értelmezése

• A versenyképesség dimenziói, tényezői és mérőszámai:

– A versenyképesség fogalmának értelmezése

– A versenyképességre ható tényezők logikai struktúrája, a piramis modell

– A területi egységek versenyképességének modellje – A versenyképességi modell elemeinek értelmezése

• A versenyképesség és tényezői vállalati szinten:

– A versenyképesség komplex értelmezésének modellje

– Az értéktermelő folyamat, mint a vállalati versenyképesség elsődleges színtere

– A versenyképesség mérő illetve mutatószámai

A FENNTARTHATÓSÁG ÉRTELMEZÉSE

PÁLINKÁS (2010) egyik tanulmányában az alábbiakat írja:

„ ..AMIKOR A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL BESZÉLÜNK, AKKOR ÚGY GONDOLOM, HOGY NAGYON GYAKRAN ÉS SOKAN ARRA GONDOLUNK, HOGY A FEJLŐDÉS EGYRE INKÁBB EGY EGYENSÚLYI HELYZET KIALAKÍTÁSA FELÉ MOZDUL EL. EGY OLYAN EGYENSÚLYI HELYZET FELÉ, AMELY FENNTARTHATÓ

ANÉLKÜL, HOGY TELJES MÉRTÉKBEN KIZSÁKMÁNYOLNÁ A BIOSZFÉRÁT, AMELY AZ EMBERISÉG ÉS MINDEN ÉLŐLÉNY MEGÉLHETÉSÉNEK FELTÉTELE ÉS ALAPJA.”

A FENTI MEGFOGALMAZÁSBAN BENNE REJLIK A FENNTARTHATÓSÁG LÉNYEGE, AZAZ AZ EGYENSÚLYI HELYZET FENNTARTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE.

DE HOGYAN LEHET EZT TARTÓSAN MEGTENNI?????

A MEZŐGAZDASÁG ÉS BENNE AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS IS, KÖZVETLENÜL VAGY KÖZVETVE, EMBERI SZÜKSÉGLETEKET KIELÉGÍTÉSÉRE ALKALMAS TERMÉKEKET ÁLLÍT ELŐ. A TERMELÉSHEZ INPUTOKAT, VAGY MÁS NÉVEN ERŐFORRÁSOKAT HASZNÁL FEL, MELY ERŐFORRÁSOK DÖNTŐ HÁNYADA – A

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SAJÁTOSSÁGAI MIATT – OLYAN ERŐFORRÁS, AMELY/EK EGYBEN A BIOSZFÉRA ELEMEI IS, ÉS A FENNTARTHATÓSÁGBAN SZEREPÜK MEGHATÁROZÓ

.

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SZÍNTERE A VIDÉK ÉS A MEZŐGAZDASÁG A VIDÉKGAZDASÁG GAZDASÁGI STRUKTÚRÁJÁNAK MEGHATÁROZÓ ELEME. AZ EURÓPAI UNIÓ BIZOTTSÁGA ÁLTAL KÉSZÍTETT TANULMÁNY SZERINT „ A TÉRSÉG, VAGY VIDÉK FOGALMA NEM CSUPÁN FÖLDRAJZI LEHATÁROLÁST JELENT, HANEM AZ EGÉSZ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZERKEZETRE VONATKOZIK. E SZERKEZET KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉGEK EGYÜTTESÉT JELENTI…., ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZESSÉGE SZÁMÁRA LÉTFONTOSSÁGÚ FUNKCIÓK EGÉSZ SORÁT TÖLTI BE.”(THE FUTURE ..1988).

AZ EURÓPA TANÁCS „VIDÉKI TERÜLETEK EURÓPAI ALAPOKMÁNYA (CHARTÁJA)” CÍMŰ DOKUMENTUMBAN A VIDÉKI TÉRSÉGEK HÁROM ALAPVETŐ FUNKCIÓJÁT KÜLÖNÍTIK EL. Ezek az alábbiak:

1. GAZDASÁGI FUNKCIÓ (A 4. CIKKELY SZERINT):

•A TELJES NÉPESSÉG ÉLELMISZERSZÜKSÉGLETÉNEK KIELÉGÍTÉSE A VIDÉKI NÉPESSÉG

JÖVEDELEMSZINTJÉT, MEGÉLHETÉSÉT, A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZELLEMÉNEK MEGFELELŐ MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FOLYTATÁSA,

•NYERSANYAGOK BIZTOSÍTÁSA A MEGÚJULÓ ENERGIÁKHOZ

•KIS- ÉS KÖZEPES CÉGEK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA (MEZŐGAZDASÁGI, KÉZMŰIPAR, KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÁSI, STB. TEVÉKENYSÉGEK),

•GENETIKAI FORRÁSOK MEGŐRZÉSE.

2. ÖKOLÓGIA FUNKCIÓ(AZ 5. CIKKELY SZERINT):

•FÖLD, VÍZ LEVEGŐ KÖRÜLTEKINTŐ ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁN KERESZTÜL, AZ ÉLET TERMÉSZETES ALAPJAINAK A MEGŐRZÉSE,

•AZ ÉLŐVILÁG ÉLETTERÉNEK MEGÓVÁSA ÉS BIZTOSÍTÁSA (BIODIVERZITÁS, TÁJ FENNTARTÁSA, ÉLŐHELYEK, ZÖLDTERÜLETEK VÉDELME, STB.)

3. TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS FUNKCIÓ(A 6. CIKKELY SZERINT):

•TÖLTSE BE A SAJÁT TÁRSADALMI-KULTURÁLIS SZEREPÉT (HAGYOMÁNYŐRZÉS) ANNAK ELLENÉRE, HOGY A KORSZERŰ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK ÉS TECHNOLÓGIÁK A VÁROSBAN ÉLŐKÉVEL AZONOS SZINTEN BIZTOSÍTVA VANNAK.

A fenti megfogalmazásokból egyértelműen kitűnik és körvonalazható, értelmezhető a mezőgazdaság szerepvállalása a vidékgazdaságban és a fenntarthatóságban.

AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS RÉSZBEN KÖZVETLENÜL, A TERMÉK-

ELŐÁLLÍTÁS TERMELÉSI FOLYAMATA RÉVÉN, ILLETVE

KÖZVETVE, A TAKARMÁNYSZÜKSÉGLETÉT BIZTOSÍTÓ

NÖVÉNYTERMESZTÉSEN KERESZTÜL VAN HATÁSSAL

KÖRNYEZETÉRE, AZ ÁLTAL, HOGY A VIDÉK SAJÁTOS

ERŐFORRÁSAIT HASZNÁLJA FEL A TERMELÉSI FOLYAMATOK

SORÁN.

AZ ERŐFORRÁSOK ÉS SZEREPÜK A FENNTARTHATÓSÁGBAN

AZ ERŐFORRÁSOK FOGALMÁN A VIDÉKHEZ KAPCSOLÓDÓ VAGY OTT MEGTALÁLHATÓ TÉNYEZŐK ÖSSZESSÉGÉT, ÉS E TÉNYEZŐK KÖZÖTTI RELÁCIÓS VISZONYOKAT ÉRTJÜK,

AMELYEK TÁRSADALMI SZEMPONTBÓL HASZNOS, GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL RACIONÁLIS, FENNTARTHATÓ IDŐBEN ÉS

TÉRBEN EGYARÁNT VÁLTOZÓ CÉLOKAT SZOLGÁLNAK (FEHÉR, 2005).

A TÉNYEZŐK ÖSSZESSÉGE FOGALMÁN A VIDÉKGAZDASÁG ÁLTAL HASZNOSÍTHATÓ;

- EMBERI

- TERMÉSZETI, - PÉNZÜGYI

- GAZDASÁGI ÉS

- EGYÉB TÉNYEZŐKET ÉRTJÜK.

A FENTIEK ALAPJÁN A VIDÉKGAZDASÁG – ÉS BENNE A MEZŐGAZDASÁG - ERŐFORRÁSAI AZ ALÁBBIAK SZERINT CSOPORTOSÍTHATÓK:

- HUMÁN ERŐFORRÁSOK

- TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK - TERMŐFÖLD

- TÁJ ÉS TÁJKÉPI ERŐFORRÁSOK

- TELEPÜLÉSEK ÉS AZOK STRUKTÚRÁJA

- EGYÉB ERŐFORRÁSOK /INFRASTRUKTÚRA/

Humán erőforrások: ^„ A dolgozók tudást és szakképzettséget kívánó, manuális munkavégző képessége.” Hangsúlyozottan kell megemlíteni, hogy a gazdálkodás feltételrendszerének változásai a humán erőforrásokhoz kapcsolódóan több fontos fogalom értelmezését indokolja, melyek közül alábbiakat tartjuk fontosnak értelmezni:

TÁRSADALMI TŐKE: „Egyének vagy kisebb csoportoknak az a potenciális erőforrása, amely adott csoporthoz való tartozásukban gyökeredzik”

Vidéki emberek, vidéki közösségek:

A humán erőforrások első szintjét képviselik.

A

MUNKAERŐ:

^A humán erőforrás második szintje.

A humán

erőforrás hierarchiájának harmadik szintjét

^az időben és térben egyaránt változó tág értelemben vettszükségletek –alapvető szükségletek, oktatás, egészségügy stb. -jelentik.Erőforrás jellegük abbankeresendő, hogy kielégítésük érdekében meghatározott cselekvés igényeként jelentkeznek. Az egyén szocializációja során alakulnak ki. Az egyénekre és közösségekre egyaránt hatnak. Fontos szempontként kezelendő a szükségletek és kielégítésük feltételeinek megléte.

Termőföld,mint a mezőgazdasági termelés alapvető erőforrása a fenntarthatóság szempontból

alapvető jelentőséggel bír. Az állattenyésztéshez –ahogy erre már utalás történt – a takarmányszükséglet biztosításán keresztül kapcsolódóik. Hasznosításának módja, a tulajdonosi struktúra, a földhasználat módja, a kapcsolódó támogatási és szabályozó rendszer problémái szintén fontos tényezői az ágazat stratégiájának, és a fenntarthatóságnak is.

Természeti erőforrások,mint adottságok közül alapvető fontosságúak a mezőgazdasági termelés számára a termőföld, víz-, növény- és állatvilág. A mezőgazdasági termelésben betöltött szerepüket a velük való gazdálkodás szempontrendszere más tantárgyak keretében már tárgyalásra került .

TÁJ ÉS TÁJKÉPI ERŐFORRÁSOK szerepének felerősödése jól példája az egyes erőforrások jelentősége átértékelődésének. A térség helyzetére pozitívan hathat a z ott fellelhető kedvező táji- természeti és kulturális értékek turisztikai hasznosítása stb.

Települések és azok struktúrája–a táj és tájképi erőforrásokhoz hasonlóan–turisztikai és lakóhelyi vonzerővel egyaránt rendelkeznek, képesek ilyen hatást kifejteni. Ezen túlmenően azonban a mezőgazdasági termelés folytatása szempontjából is jelentőséggel bírnak. A hazánkban e területeken tapasztalható szerves fejlődés a rendszerváltást követően megszakadt. A globalizáció, az urbanizáció hatásainak nem kívánt mértékű kivédése ma még nem jár sikerrel. A struktúrában jelentős változások következtek be, amely több szempontból sem harmonizál pl. az állattenyésztéssel, illetve annak szükséges feltételrendszerével.

EGYÉB ERŐFORRÁSOKközé soroljuk a tőkejellegű pénzügyi forrásokat és a vidéki vállalkozásokat, valamint az intézményrendszert.

A VERSENYKÉPESSÉG FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE

A VERSENYKÉPESSÉG A PIACI VERSENYZÉSRE VALÓ KÉPESSÉGET JELENTI, AMI A PIACI POZÍCIÓSZERZÉSBEN, ÉS TARTÓS HELYTÁLLÁSBAN JELENIK MEG. AZ ELÉRT HELYZETET

ALAPVETŐEN A

piaci részesedés mértéke, a jövedelmezőség növelése, az üzleti sikeresség (image) méri, illetve jelzi.

A fogalmazásban benne rejlik a versenyképesség értelmezéséhez (megértéséhez) elengedhetetlen három fontos sajátosság, nevezetesen, hogy a versenyképességet nem lehet általánosságban értelmezni, rögzíteni kell (meg kell határozni) tehát a versenyképességhez kötődően az alábbi tényezőket:

1. A versenyképesség dimenzióját (szintjét) 2. A versenyképesség tényezőit

3. A versenyképesség mérőszámait

1. A versenyképesség dimenziója: KÖNNYEN BELÁTHATÓ, HOGY A KÜLÖNBÖZŐ PIACOK (INPUTOK PIACA, MUNKAERŐPIAC, FOGYASZTÁSI CIKKEK PIACA, STB.), AZOK TÉRBENI HELYZETE, KITERJEDÉSE (HAZAI, REGIONÁLIS, VILÁGPIAC STB.) ELTÉRNEK EGYMÁSTÓL.

2. A VERSENYKÉPESSÉG TÉNYEZŐI (SZAKTUDÁS, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK, STB.) EGYEDI

SAJÁTOSSÁGOKKAL BÍRNAK, DE UGYANAKKOR KOMPLEX RENDSZERKÉNT MŰKÖDVE, EGY ADOTT ESETBEN A VERSENYKÉPESSÉGNEK MÁS-MÁS SAJÁTOSSÁGAI LEHETNEK MEGHATÁROZÓAK.

./.

3. A VERSENYKÉPESSÉG MÉRŐSZÁMAI ANNAK A FÜGGVÉNYÉBEN VÁLTOZNAK, HOGY MI A VERSENYKÉPESSÉG DIMENZIÓJA PL. RÉGIÓK ORSZÁGOK, VÁLLALATOK ESETÉBEN A MÉRŐSZÁMOK LEHETNEK; TERMELÉKENYSÉGI MUTATÓK, PL. REGIONÁLIS GDP/LAKÓS ÉS NÖVEKEDÉSI ÜTEM, A RÉGIÓBAN A MUNKATERMELÉKENYSÉG ÉS NÖVEKEDÉSI ÜTEME, A RÉGIÓBAN A FOGLALKOZTATOTTSÁGI RÁTA ÉS VÁLTOZÁSA, A RÉGIÓ NYITOTTSÁGA (EXPORTJA ÉS IMPORTJA). A MÉRŐSZÁM ANNAK IS FÜGGVÉNYE, HOGY MINEK A VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL VAN SZÓ, PL. EGY ADOTT TERMÉK ESETÉBEN A VERSENYKÉPESSÉG MÉRŐSZÁMAI; KÖLTSÉG ÉS ÁR, MINŐSÉG, IDŐ, FLEXIBILITÁS. /E MUTATÓSZÁMOK TÁRGYALÁSÁRA A VÁLLALATI SZINTŰ VERSENYKÉPESSÉG TÁRGYALÁSA SORÁN TÉRÜNK KI A 3.3. ALFEJEZETBEN

A VERSENY HAGYOMÁNYOS ÉRTELMEZÉSE NEM KÉPES MAGYARÁZATOT ADNI SZÁMOS KÉRDÉSRE. NYILVÁNVALÓVÁ VÁLT, HOGY A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉGÉBEN DÖNTŐ;

•A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, MIVEL IPARÁGAKHOZ, A VERSENYELŐNYÖK TÖBBSÉGE ORSZÁGON BELÜL CSAK NÉHÁNY TÉRSÉGHEZ, VAGY CSAK EGY-EGY RÉGIÓHOZ, ADOTT ESETBEN EGY VÁROSHOZ KAPCSOLÓDIK.

•A TÁVOLSÁG ÉS A TÉR SZEREPE ÁTALAKULT, A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSÁRA FORMÁLÓDÓ GAZDASÁGOKBAN A LEGMARKÁNSABBAN JELENTKEZŐ FOLYAMAT, A

- LOKALIZÁCIÓ (REGIONALIZÁCIÓ) ERŐSÖDÉSE, - A DECENTRALIZÁCIÓ ÉS

- A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK ELFOGADÁSA.

EZEK A FOLYAMATOK ELSŐSORBAN A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁGHOZ KAPCSOLÓDVA A

FEJLETT ORSZÁGOKBAN SZINTE MINDENÜTT MEGFIGYELHETŐK.

CÉL

ALAPKATEGÓRIÁK /Mérés/

ALAPTÉNYEZŐK /Fejlesztés/

SIKERESSÉGI FAKTOROK /Magyarázó faktorok/

A PIRAMIS MODELL LOGIKAI SZERKEZETE

REGIONÁLIS, TÉRSÉGI ÉS

VÁROSI JÖVEDELEM

ÉLETMINŐSÉG ÉLETSZÍNVONAL

TÁRSADALMI SZERKEZET

DÖNTÉSI

KÖZPONTOK A KÖRNYEZET MINŐSÉGE

A RÉGIÓ TÁRSADALMI KOHÉZIÓJA GAZDASÁGI

SZERKEZET

INNOVÁCIÓS KULTÚRA

REGIONÁLIS

ELÉRHETŐSÉG A MUNKAERŐ FELKÉSZÜLTSÉGE

K+F INFRASTRUKTÚRA

ÉS HUMÁN TŐKE BEFEKTT ŐKE

FOGLALKOZ- TATOTTSÁG MUNKATERMELÉ-

KENYSÉG

INFRASTRUKTÚRA ÉS HUMÁN TŐKE

KIS ÉS KKV-ÉK

A területi egységek versenyképességének modellje

CÉL

ALAPTÉNYEZŐK ALAPKATEGÓRIÁK

SIKERESSÉGI FAKTOROK

A versenyképességi modell elemeinek értelmezése

ALAPKATEGÓRIÁK:A VERSENYKÉPESSÉG MÉRÉSÉTLEHETŐVÉ TEVŐ MUTATÓK

Alaptényezők: a versenyképesség alapkategóriáit közvetlenül meghatározó gazdasági tényezők, amelyek tudatos fejlesztésével javulhat a régió versenyképessége és felgyorsítható a gazdasági fejlődés.

Fejlesztésük rövid ávon javítja a régió feltételrendszerét

K+F: A VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉT JAVÍTJÁK A RÉGIÓBAN MŰKÖDŐ VÁLLALATOK FEJLESZTÉSEI PL. ÚJ TECHNOLÓGIÁK BEVEZETÉSE, TERMKFEJLESZTÉSEK STB.

INFRASTRUKTÚRA, HUMÁN TŐKE:

- FIZIKAI INFRASTRUKTÚRA (ÚT, VASÚTHÁLÓZAT, STB.) -A MUNKAERŐ FELKÉSZÜLTSÉG

KIS- ÉS KKV-K:A MULTIPLIKÁTOR HATÁS EREDMÉNYEKÉNT FONTOS SZEREPÜK VAN, KIEMELENDŐ A MUNKAHELY TEREMETÉSBEN JÁTSZOTT SZEREPÜK.

BEFEKTETŐI TŐKE: (KÍVÜLRŐL JÖVŐ): A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKÉT JELENTI. SZEREPE KETTŐS

DIREKT MÓDON – MUNKAHELYET TEREMT

INDIREKT MÓDON – BEDOLGOZÓI (ALVÁLLALKOZÓI) HÁLÓZATKÉNT

FOGLALKOZTATOTTSÁG: A TERÜLETI EGYSÉGBEN LÉVŐ INTÉZMÉNYEK, A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE SZINTÉN MEGHATÁROZÓ. KIEMELENDŐ – A FIZIKAI JELENLÉTEN

TÚLMENŐEN – A KÖZTÜK LÉVŐ KAPCSOLATRENDSZER MILYENSÉGE IS. A TÁRSADALMI TŐKE A VÁLLALATOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS JELLEMZŐIRE ÉPÜL. KULTURÁLIS HAGYOMÁNYOK, ATTITŰDÖK, TAPASZTALATOK, MAGATARTÁSMINTÁK, A VÁLLALATI KULTÚRA ELEMEI/

Sikeresség faktorok : az alapkategóriákat és alaptényezőket közvetve, áttételesen befolyásoló tényezők, amelyek hosszabb időszakon keresztül módosulnak és hatnak. Sikeresség:

Tágabb kategória, mint a versenyképesség, mert a gazdaságon kívüli

tényezőket tartalmazza. Kis egységekre nem alkalmazható (pl. város, település). A tényezőket két csoportra osztjuk, Két szintje van a sikerességi faktoroknak. .Ezeknek szoros kapcsolata van az

alaptényezőkkel, mivel alapvetően gazdasági jellegű szempontokat fogalmaznak meg.

Gazdasági szerkezet: A foglalkoztatottság szempontjából meghatározó:

- szolgáltatás/feldolgozóipar

- magas hozzáadott értéket produkáló ágazatok (informatika, pénzügy stb.) - szolgáltató szektor – magas a termelékenység csökken a foglalkoztatás.

Innovációs kultúra és kapacitás:

- sikeres régiókban hatékony az innováció diffúziója,

- K+F kapacitás nem csak egyetemi, hanem főleg vállalati szférában fontos.

Regionális elérhetőség

-megközelíthetőség, közlekedési infrastruktúra, út, repülőtér, stb.

-földrajzi fekvés (hat az utazási, elérhetőségi stb. költségekre)

- kommunikációs eszközök- képes enyhíteni a földrajzi determinációt.

Munkaerő felkészültsége:

-magas a kvalifikált munkaerő aránya, - magas a munkakultúra, munkamorál

-képes a munkaerő rugalmasan alkalmazkodni a változásokhoz (tréningek,tanfolyamok, átképzés)

Az alsó / második/ faktorai – a kapcsolódó sajátosságok miatt - hosszabb távon hatnak.

Társadalmi szerkezet

- a középosztály szerepe meghatározó - a szakmunkásréteg összetétele

-szakképzetlen munkaerő csak néhány területen kap lehetőséget (építőipar, közszolgáltatások egy rész Döntési központok

- önálló döntési kompetenciával bíró vállalatok jelenléte, ha a központi menedzsment a régióban, ennek előnye, hogy helyben szervezik a képzéseket, átképzéseket, javítják az üzleti környezetet, élénkítik a KKV- s tevékenységet, javítják versenyképességüket

-hivatali központok jelenléte szintén kedvező hatással bír.

Környezet minősége:

- közbiztonság

-minőségi szolgáltatások - esztétikus építészeti környezet - jó helyi közlekedés

- biztonságos természeti környezet - aktív lakossági szerepvállalás - környezet megóvása

A régió társadalmi kohéziója:

- konfliktusok kezelése – csak a sikeres régiók képesek erre -egyenlőtlenségek mérséklése a települések között,

- a települési önkormányzatok konszenzusra törekszenek, -működő információs rendszer,

- regionális identitás tudat, -lakópatriotizmus erősödése,

- civil szervezetek, non profit szféra aktívak.

EGY ADOTT ÉRTÉKLÁNC /TERMÉKPÁLYA/

AZ ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS VÁLLALATI SZINTŰ VERSENYKÉPESSÉGÉRE HATÓ TÉNYEZŐK

ÉLELMISZER-FELDOLGOZÓ KERESKEDELEM

FOGYASZTÓ KÜLKERESKEDELEM

NAGYÍKERESKEDELEM KISKERESKEDELEM

MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALAT

ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSI RENDSZER

4 3

2

5 1

A TERÜLETEI EGYSÉG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK HELYZETEE /MIKROKÖRNYEZET/ GLOBÁLIS / MAKRO/ KÖRNYEZET

A termelés szükségletek szerinti differenciáltsága a különböző szükségletek kielégítését lehetővé tevő termékeket és szolgáltatásokat előállító termelési folyamatokban ölt testet. A termelési folyamat végterméke általános megfogalmazásban az output, azaz termék vagy szolgáltatás.

4 3

2 1

5

1 Kémiai elemek

2 Biológiai elemek

3 Fizikai elemek

4 Műszaki elemek

5 Humán erőforrás

A technológia – rendszerszemléletű felfogásban – nem más, mint a termelési folyamat lefolytatásához szükséges tényezők (elemek) előre meghatározott algoritmusok szerinti összekapcsolását biztosító végrehajtási mód, eljárás.

A tejtermelés, mint termék előállítási rendszer elemei és értelmezésük

REÁL FOLYAMATOK

4 3

2 1

INPUTOK PIACA

PÉNZPIAC ÉS TŐKEPIAC

FELEVEŐ PIAC

ÁLLAM

MARKETING STRATÉGIA PÉNZÜGYI

STRATÉGIA

PÉNZÜGYI FOLYAMATOK

Saját források Idegen források

A vállalati versenyképesség modellje

Előadás összefoglalása

• A fenntarthatóság követelménye végső soron az erőforrásokkal való okszerű gazdálkodást jelenti, de látni kell, hogy nemcsak ezt. A fenntarthatóság biztosítása ugyanis csak megfelelő erőforrás-ellátottság mellett teljesíthető. Gondoljunk csak arra, hogy például a tartás, illetve termesztés technológiák területén milyen fejlődés következett be, hogy az innováció - egyre nagyobb térhódítása a termelésben - alkalmazása milyen követelményeket támaszt a humán erőforrással szemben. A fenntarthatóság tehát a vázolt erőforrásokkal kapcsolatos okszerű gazdálkodást jelenti úgy, hogy a követelményeket kielégítjük.

• A versenyképesség általánosságban nem értelmezhető fogalom. Mindig meg kell nevezni a

a dimenzióját/szintjét/;tényezőit és mérőszámait.

• A mezőgazdaság versenyképességének értelmezése több kapcsolódó sajátosság miatt is – kettős dimenzióban történhet csak, mivel az ágazat szerves része és meghatározó ágazata a vidék gazdasági struktúrájának, ezért az ágazat versenyképességének elemzése csak a vidékgazdaságba ágyazottan történhet. Az adott térség versenyképességének tényezői jelentős befolyással vannak a mezőgazdaság versenyképességére is. másrészt látni kell azt, hogy a mezőgazdaság a termék-előállítási rendszerek, az ellátási láncok adott szakaszának egyik szereplője, és a piacon a termelt termékkel, mint alapanyaggal jelenik meg. A vállalatnak az adott termékek piacán is – növénytermesztés, állattenyésztés, stb. - kell versenyeznie. Mindez azt jelenti, hogy az adott mezőgazdasági vállalat versenyképességét az adott termék- előállítási rendszerbe ágyazottan is elemezni kell, versenyképessége csak így értelmezhető.

• A versenyképesség arra ad választ, hogy a vállalat mennyire eredményes azon versenytársakkal szemben, amelyek ugyanazt a terméket, vagy szolgáltatást kínálják a piacon. A versenyképesség a hatékonyságon és termelékenységen túlmenően, a vállalaton kívüli tényezőkhöz (piaci helyzet, ökológiai tényezők figyelembevétele, versenytársak) való alkalmazkodás képességét is jelenti. E tényezőkhöz való eredményes alkalmazkodást pedig nem más, mint a vállalat stratégiája.

• A versenyképesség biztosítása csak az adott piacon, azon pozíció megtartásával tartható fenn, amelyben a vállalat versenyelőnnyel rendelkezik, vagy ezt a potenciális versenyelőnyt megvalósítja. A versenyelőnyhöz akkor juthat egy vállalat, ha megkülönböztethető kompetenciákkal rendelkezik.

• A megkülönböztethető kompetenciák által biztosított versenyelőny birtoklása biztosítja a versenyképességet. E versenyképesség legáltalánosabb dimenziói; Költség és ár, minőség, idő, flexibilitás.

• A gazdálkodás adott feltételrendszerének keretei között a vállalat versenyképessége alapvetően a

termelési folyamatok szintjén határozódik meg, de nem ott fejeződik be, mivel a funkcionális stratégiákkal

a menedzsmentnek még van ráhatása a versenyképességre.

Előadás ellenőrző kérdései

• A fenntartható mezőgazdasági termelés értelmezése, tényezői és feltételrendszere.

• Válasszon egy állattartási ágazatot és értelmezze a fenntarthatóság kapcsolódó kérdéseit az ágazatra vonatkozóan!

• A versenyképesség fogalmának értelmezése, dimenziói, tényezői és mutatószámai, a piramis modell szerepe.

• A térségi versenyképesség modellje, elemeinek értelmezése

• Válasszon egy állattenyésztési ágazatot és foglalja

össze, hogyan vizsgálná annak versenyképességét

adott vállalati körülmények között?

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET

Következő

ELŐADÁS CÍME

4.ea: Az állattenyésztés üzemgazdaságossági sajátosságai / Kis- és nagyüzemi állattartó gazdaságok komplex gazdasági kérdései /

Vertikális és horizontális integráció az állattenyésztésben

• Előadás anyagát készítették:

– Dr. Pupos Tibor

– Dr. Szücs István