ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

Előadás áttekintése

Források: Popp J.; Udovecz G.; Papp G.; Balogh V.; Turcsán L.; FVM, AKII, KSH (2005, 2006, 2007, 2008, 2009)

• Az állattenyésztés és az agro-kultúrális örökségünk

• Állatjólét, élelmiszerbiztonság, állategészségügy

• Az állattenyésztés üzemgazdasági jelentősége

• Az állattenyésztés mint a mezőgazdaság egyik pillére

 Az állattenyésztés mezőgazdasági kibocsátásból való részesedése

 Az állati termékek külkereskedelme

 A vágóállat és állati termékek termelése

• A hazai állattenyésztés főbb mutatói

• Főbb állati eredetű élelmiszerek fogyasztása

• Az állatállomány mérete, közös mérőszámai

Mi lehet a közös bennük?

Magyar állattenyésztés

A magyar agrárgazdaság multifunkcionális szerepéből

következően a nemzetgazdasági GDP-hez való hozzájárulásánál sokkal jelentősebb stratégiai jelentőségű szektora a

nemzetgazdaságnak.

Az ágazat a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában, a vidék fejlesztésében és a vidéki lakosság foglalkoztatásában, életminőségének befolyásolásában alapvető szerepet játszik.

Agro-kultúrális örökségünk megőrzése, állatfajtáink megőrzése és fenntartása össztársadalmi érdek.

Az állattenyésztés üzemgazdasági jelentősége

• Egyes termékek folyamatos árbevételt biztosítanak (tej, tojás)

• Jól szervezhető rotációk, kedvező megtérülés (sertés, brojler, liba, nyúl)

• Feltétlen takarmánytermő területek, melléktermékek hasznosítása

• Szervestrágya fontos szerepe a talajerő-gazdálkodásban

• Folyamatos alkalmazás, jövedelem-kiegészítés

• Magas befektetett eszközigény, alacsony eszközhatékonyság

• Kedvezőtlen és „nemszeretem” munkakörülmények

• Tulajdonlásban szétválás (föld, épület, állat)

• Magas takarmányár érzékenység, ciklikusság (sertés, baromfi)

• Export kiszolgáltatottság (pl. juh)

• Élelmiszerbiztonság (BSE, H5N1; H1N1, stb.)

• Állatjólét (vélt/valós; szabályozás)

• Környezetvédelmi problémák (hígtrágya, bendőgázok; stb.)

ÁLLATJÓLÉT - ÉLELMISZERBIZTONSÁG

Az állategészségügyi betegségek: száj- és körömfájás, madárinfluenza, BSE befolyásolják a hús fogyasztásának és külkereskedelmének alakulását ⇒

importkorlátozás ⇒ a fogyasztási szerkezet változása az egyes húsfélék között

 a fogyasztók reagálása az állategészségügyi betegségek potenciális humán- egészségügyi következményeire

madárinfluenza H5N1 vírusa, BSE és Creutzfeld-Jakob kór kapcsolata

 fontos szempont a betegség kitörésének földrajzi helye és lefolyásának időtartama, valamint a globális export koncentrációja

a globális húsexport közel 3/4-ét 5 exportőr ország adja: állategészségügyi betegségek megjelenése befolyásolja a külkereskedelem és árak alakulását

 az élőállat és állati eredetű termékek külkereskedelmének aránya meghatározza, hogy adott ország mennyiben lehet érintett állategészségügyi betegségben

 multiplikátorhatás: az állategészségügyi betegség kihat a hústermékpálya többi szereplőjére

például a takarmány-feldolgozók és élelmiszeripar termelésére

 a pénzügyi és gazdasági veszteségek jelentősek

Állategészségügyi betegségek hatása a hústermelés alakulására

Forrás: Popp J. 2009.

Az agrárgazdaság aránya a nemzetgazdaságon belül

1989.: GDP 13,7%-a

Munkaerő 17,4%-a

Export 22,8%-a

A magyar mezőgazdaság bruttó kibocsátása (2008)

A rendszerváltást követő években részben az átrendeződés következményeként, valamint a piaci viszonyok változásából és a versenyképességi gondok következtében az állattenyésztési ágazatokban negatív tendencia alakult ki. Ajövedelmezőség visszaesett, hiszen a termelési költségek növekedését csak részben ellentételezte az élő állatok és állati termékek lassabban emelkedő árszintje. Az EU-csatlakozást követően a hazai termelésű állati eredetű élelmiszerek aránya a lakossági fogyasztásban a fokozódó import miatt csökkent, kivitelük viszont nemnőtt.

Élő állatok és állati termékek esetében pozitív az egyenleg!

! !

• Élőállat és állati termékek esetében a külkereskedelmi egyenleg tartósan pozitív

A vágóállat-termelés alakulása Magyarországon (1938-2008)

0 200 400 600 800 1 000 1 200 1 400 1 600

1938 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

ezer tonna

Szarvasmarha Sertés Ló Juh Baromfi

Vágóállat: Közületi, üzemi vagy egyéb vágásra, valamint vágóállat-exportra kerülő élőállat, fajra, korra, ivarra és súlyra való tekintet nélkül. A vágóállat súlyadata alatt minden esetben az élőtesttömeg értendő.

Forrás: KSH, 2009.

A hústermelés alakulása Magyarországon (1950-2007)

0 100 200 300 400 500 600 700 800

1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

ezer tonna

Sertés Szarvasmarha Juh és Ló Baromfi

Hústermelés: Belföldi vágás (importált élő állat vágását is beleértve) vágott testtömegben (levágott szarvasmarha, sertés, ló, juh, baromfi, egyéb állatból nyert nyershús mennyiség és belsőség), 2004-ig élőállat-kivitellel együtt. (A hústermelés nem tartalmazza a fehérárut és egyéb melléktermékeket).

Forrás: KSH, 2009.

A tehéntej (millió liter) és a tyúktojástermelés (millió db) alakulása Magyarországon (1950-2008)

0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000

1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

millió liter

0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500 5 000

millió db

Tehén-tej Tyúktojás

Tehéntej termelés: A tejelő-, a kettős hasznosítású-, a húshasznosítású- és a hízótehenektől ténylegesen kifejt, emberi fogyasztásra alkalmas tej, függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, vagy állatok takarmányozására használják.

Tojástermelés: Az étkezési- és tenyésztojás együttes mennyisége.

Forrás: KSH, 2009.

A nyersgyapjú- és a méztermelés alakulása Magyarországon (1950-2008)

0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000 18 000 20 000 22 000 24 000

1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

tonna

Nyers gyapjú Méz

Nyersgyapjú-termelés: Az élő juhokról lenyírt nyers gyapjú mennyisége.

Forrás: KSH, 2009.

Forrás: KSH, 2009.

Az állattenyésztés fontosabb mutatói (2005-2007)

Az összes húsfogyasztás alakulása

Az egy főre jutó éves húsfogyasztás alakulása (1970- 2006)

67,3 65,9

79,3

58,1 58,1

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

kg/fő/év

Az összes húsfogyasztás alakulása

• 1989-ig lassulva növekvő tendencia, majd hullámzó fogyasztás

• Napjaink enyhén növekvő tendenciája stabilizálódni látszik

• Az életszínvonal romlásával a húsfogyasztás is csökkent

• A sertés és baromfihús aránya jelentősen megváltozott

A sertéshúsfogyasztás alakulása

Az egy főre jutó éves sertéshús fogyasztásának alakulása (1970-2006)

27,9 29,8

43,7

25,2

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

kg/fő/év

A sertéshúsfogyasztás alakulása

• Tévhit: a sertéshús zsíros és

egészségtelen, fogyasztása „káros”

• Vörös húsok – fehér húsok

• Az összes húsfogyasztáson belül a sertéshús fogyasztása még mindig jelentős

• Tradicionális magyar táplálkozás része

• Fontos állati eredetű élelmiszerünk

• Mangalica „karrier”

A sertészsiradék

fogyasztásának alakulása

Az egy főre jutó éves állati eredetű zsiradék fogyasztásának alakulása (1970-2006)

13,3 25,4

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

kg/fő/év

A sertés- és baromfihús aránya az összes húsfogyasztásból

A sertés- és barom fihús aránya az összes húsfogyasztásból

0 10 20 30 40 50 60 70

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

%

Sertés Baromfi

A baromfihús-fogyasztás alakulása

Az egy főre jutó éves baromfihús fogyasztásának alakulása (1970-2006)

35,1

14,2

0 5 10 15 20 25 30 35 40

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

kg/fő/év

A baromfihús-fogyasztás alakulása

• Az összes húsfogyasztáson belül a vezető húsféleség

• Világtendencia a fehér húsok

„győzedelmeskedése”

• „Vörös hús ellenes média”

• Járványok (baromfiinfluenza) az elmúlt években

• Pulyka „karrier”

Év

Broiler vágás (ezer tonna)

Brolierhús- fogyasztás

(kg/fő)

Pulyka vágás (ezer tonna)

Pulykahús- fogyasztás

(kg/fő)

1985 ²⁸⁹ 10,0 ²³ 0,8

1990 ²⁹⁴ 10,1 ⁵⁹ 2,0

1995 ¹⁹⁰ 11,4 ⁴⁸ 2,4

2000 ²⁰⁰ 13,5 ¹⁰⁵ 6,5

2005 ²³⁵ 27,5 ¹¹⁸ 7,5

2006 ²²² 27,5 ¹²⁷ 7,5

Broiler csirke és pulyka vágás és fogyasztás Magyarországon

Forrás: Turcsán L. 2007.

A tojásfogyasztás alakulása

Az egy főre jutó éves tojás fogyasztásának alakulása (1970-2006)

274,0 273,0

389,0

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 220 240 260 280 300 320 340 360 380 400

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

db/fő/év

A tojásfogyasztás alakulása

• A tojásfogyasztás napjainkban csökkenő tendenciát mutat

• Tévhit: „Koleszterin - hisztéria”

• A tojásfogyasztás továbbra is csökkenő tendenciát fog mutatni a tésztagyártásból való kiszorulása miatt

Tej- tejtermékek fogyasztás alakulása

Az egy főre jutó éves tejfogyasztás alakulása (1970-2006)

160,4 163,1

199,1

132,1

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 220 240 260

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

l/fő/év

A tej- és tejtermékek fogyasztásának alakulása néhány európai országban

A tejfogyasztás alakulása néhány európai országban

240

102 378

327

174

224 215

252 265

256 242

169 173 329

181 329

262 275 356

239

193 150

256 300

0 50 100 150 200 250 300 350 400

Szlovénia Szlovákia Svédország Svájc Spanyolország Románia Portugália Olaszország Norvégia Németország Nagy-Britannia Magyarország Lengyelország Írország Horvátország Hollandia Görögország Franciaország Finnország Dánia Csehország Bulgária Belgium Ausztria

kg/fő/év

Tej- tejtermékek fogyasztás alakulása

• A tejfogyasztás 1989-ig dinamikus

növekedést mutat, ezt követően hullámzó a fogyasztása

• Tej- és tejtermékfogyasztás jövedelem függő

• Tej- és tejtermékfogyasztás fontossága

• A tejfogyasztáson belül a folyadéktej fogyasztása csökken, feldolgozott

termékeké növekszik

Az állatállomány mérete és összetétele

A hazai állatállomány alakulása (2003-2007)

Az állatállomány közös mérőszámai

Számosállat (SZÁ): 1 db 500 kg élőtömegű, vagy több együttesen 500 kg-ot kitevő állat.

Szarvasmarha: 0,800

Ló: 0,800

Sertés: 0,114

Juh: 0,071

Baromfi: 0,004

FAO állategység:

Szarvasmarha: 0,8

Ló: 1,0

Sertés: 0,2

Juh: 0,1

100 törzsbaromfi: 1,0

Állategység az Európai Unióban

ÁLLATFAJ / KORCSOPORT ÁLLAT

(egyed) ÁÉ

KÉRŐDZŐK

szarvasmarha/bivaly - -

borjú 6 hónapos korig 1 0,40

6-24 hónapos korú növendék 1 0,60

24 hónaposnál idősebb állat 1 1,00

juh (vegyes korcsoport) 1 0,15

kecske (vegyes korcsoport) 1 0,15

dámszarvas (vegyes korcsoport) 1 0,15

gímszarvas (vegyes korcsoport) 1 0,30

SERTÉSFÉLÉK

tenyészkoca malacok nélkül 1 0,50

malac 25 kg-ig 1 0,03

hízósertés 25-110 kg 1 0,20

kan 1 0,50

LÓFÉLÉK

ló (vegyes korcsoport) 1 1,00

öszvér, szamár (vegyes korcsoport) 1 0,60

BAROMFIFÉLÉK

pecsenyetyúk és kakas, valamint

gyöngytyúk és kakas (vegyes korcsoport) 1 0,01 tojótyúk és kakas (vegyes korcsoport) 1 0,02

pulyka (vegyes korcsoport) 1 0,03

VÍZISZÁRNYASOK

lúd (vegyes korcsoport) 1 0,03

kacsa (vegyes korcsoport) 1 0,02

EGYÉB ÁLLATOK

nyúl (vegyes korcsoport) 1 0,02

méh 1 0,20

Az állatállomány viszonylagos mérete

Állatsűrűség: az állomány és a terület aránya

számosállatban/állategységben, természetes egységben, szántóterületre, takarmányterületre, mezőgazdasági területre

Előadás összefoglalása

• A magyar állattenyésztés a mezőgazdaság meghatározó pillére, őshonos állatfajtáink agro-kultúrális örökségünk részét képezik

• Az állattenyésztés a nemzetgazdasági GDP-hez való

hozzájárulásánál sokkal jelentősebb stratégiai jelentőségű szektora a nemzetgazdaságnak

• Az állati termékek külkereskedelme tartósan pozitív egyenleget mutat

• A hazai termelésű állati eredetű élelmiszerek fogyasztása kiemelt jelentőségű az ágazat fenntartható fejlődése és versenyképessége szempontjából

• Az állatállományunk összetételében és létszámában tartósan negatív tendencia alakult ki

Előadás ellenőrző kérdései

• Mutassa be a hazai állattenyésztés nemzetgazdasági súlyát a főbb ágazatok mentén!

• Ismertesse a főbb állati termékek kibocsátásának alakulását!

• Ismertesse a kiváló magyar élelmiszer védjegy

jelentőségét az állati termékek fogyasztása kapcsán!

• Ismertesse a főbb állati termékek fogyasztásának alakulását, főbb tendenciáit és ható tényezőit!

• Ismertesse a hazai állatállomány nagyságát főbb

állatfajonként, mutassa be a tendenciákat és a főbb ható tényezőket!

• Melyek az állatállományok közös mérőszámai és mi a felhasználási területük?

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME:

Az állattenyésztés versenyképessége és fenntarthatósága

• Előadás anyagát készítették:

– Dr. Szűcs István – Dr. Pupos Tibor