• Nem Talált Eredményt

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA"

Copied!
63
0
0

Teljes szövegt

(1)

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

(2)

Előadás áttekintése

Források: Popp J.; Udovecz G.; Papp G.; FAO; EUROSTAT; FVM; AKII,

A világ hústermelése

A világ húsiparának kilátásai

A világ és az EU sertéshús-termelésének kilátásai

A világ és az EU baromfihús-termelésének kilátásai

A világ és az EU marhahús-termelésének kilátásai

A világ és az EU tej-termelésének kilátásai

(3)

Baromfi hús 85 Mt

31%

Marha- és borjúhús

68 Mt 25%

Sertéshús 103 Mt

38%

Kecske- és juhhús

13 Mt 5%

Egyéb 3 Mt

1%

A világ hústermelésének megoszlása 2007-ben

A világ összes termelése: 271 millió tonna

Forrás: FAO, 2008

(4)

Sertéshús 51%

Marha- és borjúhús

19%

Baromfihús 25%

Egyéb 2%

Kecske- és juhhús

3%

Az EU (25) hústermelésének megoszlása 2006-ban

Az EU (25) összes termelése: 42,4 millió tonna

Forrás: FAO, 2008

(5)

Az összes húsfogyasztás megoszlása 2005-ben

A húsfogyasztást befolyásolja:

- Népesség növekedése - Gazdasági növekedés - Urbanizáció

Kína:

összes húsfogyasztás 25%-át adja

a fogyasztás legnagyobb növekedése itt várható

2005/2015 között 21%- kal nő a húsfogyasztás (260-ról 315 millió tonnára)!

Forrás: Gira, 2009

Kína 24%

NAFTA 15%

EU 13%

Japán 7%

India 7%

Dél-Amerika 7%

CIS 4%

Oceánia 3%

Közép-Kelet és É-Afrika

3%

Afrika 3%

Távol-Kelet 2%

Egyéb

12%

(6)

A globális húsfogyasztás alig emelkedik 2009-ben

De Kína nélkül a globális húsfogyasztás csökken!!!

Forrás: Gira, 2009

A globális húsfogyasztás alakulása (2004-2009)

52 657 52 674 53 597 53 209

9 154 9 653 10 151 10 396 10 664 10 841

88 112 90 065 91 845 89 665

62 230 65 546 66 997

51 996 -0,8%

52 400 -1,5%

92 784 +0,6%

92 189 +2,8%

76 126 +1,8%

74 750 +4,.5%

71 563

0 20 000 40 000 60 000 80 000 100 000 120 000 140 000 160 000 180 000 200 000 220 000 240 000 260 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009

1000 tonna Baromfihús

Sertéshús Juhhús Marhahús Összesen: 230 002

+2.3%

Összesen: 231 747 +0.8%

(7)

EU: a húsfogyasztás rövidtávon csökken

Húsfogyasztás alakulása az EU-ban

Hústermelés és húsimport is csökken!

Forrás: Gira, 2009

0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 45 000

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

1000 t on n a

Juh Baromfi Sertés Marha

EU 15 EU 25 EU 27

(8)

A globális húskereskedelem mennyisége csökken 2009-ben

2008: +1,6 millió t carcass súly (+7%); 2009: -1.4 millió t carcass súly (-6%)

2008:komoly növekedés volt a globális húskereskedelemben!

Forrás: Gira, 2009

Globális húskereskedelem (2004-2009)

6 881 7 715 8 009 8 133

1 092

1 144 1 138 1 135

4 762

5 278 5 473 5 493

6 797

8 072 7 932 8 766

7 628 -3%

7 871 -3%

968 -15%

1 141 +0,5%

5 793 -11%

6 492 +18%

9 446 -3%

9 737 +11%

0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000 18 000 20 000 22 000 24 000 26 000 28 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009

1000 tonna Baromfi

Sertés Juh Marha

Összesen: 25 241 +7

%

Összesen: 23 834

- 6%

(9)

A legnagyobb húsimportőr országok eltérő trendeket mutatnak

A nemzetközi húskereskedele

m bizonytalanság

a befolyásolja a globális

húsipart

?

Forrás: Gira, 2009

USA: húsimport alakulása ( 2000-2015)

0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500

2000 2005 2010f 2015f

1000 tonna Juh

Marha Sertés Baromfi

0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500

2000 2005 2010f 2015f

1000 tonna Juh

Marha Sertés Baromfi

0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500

2000 2005 2010f 2015f

1000 tonna Juh

Marha Sertés Baromfi

0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600

2000 2005 2010f 2015f

1000 tonna

Juh Marha Sertés Baromfi

Oroszország: húsimport alakulása (2000-2015)

Közép-Kelet és É-Afrika: húsimport alakulása ( 2000-2015)

Kína: húsimport alakulása

(2000-2015)

(10)

Kína: a húsimport a termeléshez viszonyítva elhanyagolható, de mennyiségét tekintve nem elhanyagolható

Megjegyzés: az adatok nem tartalmazzák a különböző húsfélékből készült termékeket

Forrás: Gira, 2009

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1 000 1 100 1 200

2003 2004 2005 2006 2007 2008( e) 2009( f)

Baromfihús

Sertéshús

Marhahús

Juhhús

1000 tonna Kína húsimportjának alakulása

(11)

Brazília húsexportja versenyképes

0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500

1995 2000 2005 2010(f) 2015(f)

Marha Baromfi Sertés

A brazil húsexport alakulása

8,5 millió t húsexport 2015-re!

A gyors exportnövekedés megtörtént, most a felértékelődő nemzeti valuta hatása érezhető

A piacra jutás adott, Brazília nagy kapacitása a hústermelés további növekedését teszi lehetővé

1000 t

Forrás: Gira, 2009

(12)

A húsipar koncentrációja 2008-ban

Részesedés vágásból, % Marhahús Sertéshús Baromfihús Összes Top 10 25 10 17 16 Második top 10 3 5 1 3

(Franciaorszá g) (Brazília

)(Brazília)

(Hollandi a)

(Dánia)

Forrás: Gira, 2009

Vezető globális húsipari vállalatok (2008. október)

0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 Tyson Foods

JBS Cargill Meat Solutions

Pilgrims Pride Smithfield Foods

Vion Danish Crown

Sadia Perdigao Doux Next 10

Marha Sertés Baromfi

Elsődleges feldolgozás mennyisége (1000 t)

(Franciaország ) (Brazília)

(Brazília)

(Dánia)

(Hollandia)

(13)

A húsipar koncentrációja 2009-ben folytatódott felvásárlásokkal és összeolvadásokkal: nagy vállalatok még nagyobbak lesznek

Részesedés vágásból, % Marhahús Sertéshús Baromfihús Összes Top 10 26 11 17 17 Második top 10 2 4 4 3

(Kína )

(Brazília)

(Brazíli a)

(Bertin:BR)

Forrás: Gira, 2009

0 2000 4000 6000 8000 10000 12000

Tyson Foods JBS/Bertin/Pilgrims Cargill Meat Solutions Brasil Foods Smithfield Foods

Vion Danish Crown Marfrig incl. Seara National Beef Packers Shineway Group

Next 10

Elsődleges feldolgozás mennyisége (1000 t)

Marha Sertés Baromfi

Vezető globális húsipari vállalatok (2009. november)

(Kína)

(Brazília)

(Brazília)

(Bertin:BR)

(14)

0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800

France Germany Italy United

Kingdom

Spain

Net production ('000 t cwe)

Other producers N°5 producer N°4 producer N°3 producer N°2 producer Leader

Source: Gira estimates

Vezető húsipari vállalat piaci részesedése az 5 legnagyobb hústermelő országban (1000 t)

Fregmentált, nemzetorientált húsipar, igazi

multinacionális szereplők nélkül … a JBS kivételével az Inalca-ban

A VION Németországban katalizátor szerepet játszik a

koncentrációs folyamatban … az Egyesült

Királyságban a GCFG követi a példát

• Franciaországban a marha- és borjuhús szektorra koncentrál az ABCS új vezető uniós húsipari vállalattal

• Hosszú út előtt áll Spanyolország és Olaszország

• Csökkenő marhaállomány

, csökkenő kereslet a fő

téma

VION Others

Westfleisch

Gausepohl Müller

Fleisch Färber AIBP

Others

Grampian Foyle Dawn Woodhead

Bros.

ABCS Others

Socopa SVA

Kerméné Terrena

Norteños- Gypisa

Others

SAT Fribin

El Encinar de Humienta

Viñals Soler

Merca- Carne

Inalca Others

Unipeg Colomberotto Bugin

F.lli Schellino

EU: húsipari koncentráció … de még hosszú utat kell bejárni

2005/2006

Forrás: Gira, 2009

Egyéb termelők Top 5

Top 4 Top 3 Top 2 Top 1

(15)

Húsipar: felvásárlás, összeolvadás hajtóereje

Opportunizmus:

 Romló mérlegeredmény

 Kreatív bankárok

 Erősebb brazil kezdeményezés

Ambíció: Brazília

Mérethatékonyság:

 Növekvő piaci erő, kereskedelem földrajzi kiterjesztése

 Ra cionalizálási előnyök

 Marketing lehetőségek

Multinacionális származás:

 Flexibilitás és kockázat csökkentése

 Országkockázat újraértékelése

Multinacionális specializáció: mérethatékonyság és kockázat csökkentése

Stratégia támogatása: kormányok

(16)

Bizonytalan gazdasági környezet: fő stratégiai kérdések

A globális húskereslet növekedésének kiterjedtsége, helye és ideje?

– Hol érdemes beruházni … vagy „elsüllyedni”?

Piacszabályozási kérdések …: beruházók bizalmának ellenőrzése

– Megengedi a politika a globális lehetőségek kiaknázását a globális szereplőknek

… vagy a hazai marad a vonzó? Milyen húsellátási láncot akarnak a fogyasztók?

– Hogyan reagáljunk a környezetvédelmi kihívásokra?

Kockázat és a menedzsment kockázata

– Hogyan lehet minimalizálni és kezelni a hús termékpálya kockázatát?

– A vertikális integráció a válasz? Vagy csak a tőke lekötése számít?

Profitosztoszkodás az ellátási lánc szereplői között, kapcsolat a kiskereskedelemmel – A befektetőknek engedélyezik az elfogadható megtérülési rátát? Mi az optimális

tulajdon?

Túlméretezett kapacitások és a húsipar fregmentációja

– Mit lehet tenni a húsipar versenyképességének javítása érdekében? Például az EU- ban?

 Mit fog Kína importálni?

… A brazil agribusiness-nek választ kell adni:

versenyképesség és kapacitás kérdéseire, ha lehetőséget kap ennek kihasználására

Milyen jövő vár a családi gazdaságokra az EU-ban? Hogyan marad versenyképes a

húsipar az EU-ban?

(17)

Bizonytalanságok a globális húsiparban

Fogyasztás

=

termelés +

Import -

Export

EU Oroszország Közép-Kelet NAFTA Kína India Japán +Korea Ausztráli +Új-Z. Dél-Amerika

K orl át ozot t g lo b á lis k er es let

Makrogazdaság Hitelpiac - recesszió - valutaárfolyam – tőkeköltség

Árak, Költségek és Profittermelés Hús – mezőgazdasági input - bioetanol

Ellátási lánc

Konszolidáció: kiskereskedelem - vágóhidak - deldolgozók

Fenntarthatóság

Állatjólét - CO² - Technológia Egészség + biztonság Állatbetegség - human egészég

Protekcionizmus + Piacszabályozás Vámvédelem

Klímaváltozás Szántó + gyep + hozam

Fő régiók Témák

Reális bizonytalanságok a globális hússzektorban

Különösen a brazil agribusiness számára fontos … elsősorban növekvő termelési és exportpotenciálja miatt

.

(18)

A baromfihús világpiaci kilátásai

Forrás: OECD - FAO

Termelés

(2018)

Globális termelés: 90- ről 120 millió tonnára bővül 2018-ig (USA, Kína, Brazília és EU részesedése 65%)

Globális kereskedelem 9,3- ról 12,2 millió tonnára nő 2018-ig (Brazília és USA részesedése exportból:70%)

Export (2018)

Import (2018)

USA 19,1 m t (21,4 m t)

EU-27 11,5 m t (12,5 m t)

Brazília 11 m t (18 m t)

Kína 17 m t (23 m t) USA

3,1 m t (3,5 m t)

Brazília 3,5 m t (6,1 m t)

Oroszor.

1,3 m t (1,1 m t)

Japán 0,4 m t (0,3 m t) Mexikó

0,6 m t (1,0 m t)

EU-27 0,8 m t (0,9 m t)

EU-27 0,8 m t

(0,7 m t) Kína

1,0 m t (1,9 m t) Szaúd-A.

0,5 m t (0,8 m t)

Oroszor.

1,9 m t (3,6 m t)

Kína 0,5 m t (0,5 m t) Pakisztán

0,5 m t (0,8 m t)

EU- ba fő exportőr Brazília és Thaiföld (hőkezelt termék) USA 10 éve nem exportálhat EU-ba baromfihúst klóros kezelés

miatt

(19)

A baromfihús- termelés megoszlása a főbb termelő országokban

A világ összes termelése: 85 millió tonna (2007) (2015-re 101 millió tonna)

Forrás: FAO 2008

EU-27 13%

Kína 16%

USA 22%

Egyéb 31%

Japán 1%

India 1%

Mexikó 3%

Kanada

2% Brazília

11%

(20)

A világ jelentős baromfihús-exportőr és importőr országai (brojler + pulyka)

-2 -1 0 1 2 3 4 5

B razília USA EU

-27 Kín

a

M ex ik ó

Jap án

Szaú

d- Ar áb ia

Or os zo rs zág

M illió t o n n a

Export 2005-2007 átlag Export 2017 Import 2005-2007 átlag Import 2017

Forrás: FAO 2008

(21)

Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010

(22)

Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010

(23)

A csirkehús világpiaci árának alakulása (élősúly)

0 200 400 600 800 1000 1200 1400

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

EU (EUR/t)

Brazília (USD/t) USA (USD/t)

Forrás: OECD – FAO (2009); USDA (2009)

USA- ban növekvő csirkeár: takarmányár növekedésével termelés 2010-ig visszaesik;

NAFTA keretében szabad kereskedelem Mexikóval, ahol erőteljesen emelkedik a

csirkehús importja

(24)

100 120 140 160 180 200 220 240

2008.

jan.

márc. máj. júl. szept. nov. 2009.

jan.

márc.

euro/100 kg

Németország Magyarország Lengyelország EU Brazília Argentína

Az egész csirke feldolgozói értékesítési ára az EU-ban,

valamint az argentin és brazil egész csirke importára

(25)

EU: a fogyasztói preferencia elősegíti a baromfihús-termelés növekedését, de az exportnál nagyobb lesz az import

Termelés, fogyasztás, külkereskedelem (millió t)

Forrás: EU Bizottság (2009) 0,0

3,0 6,0 9,0 12,0 15,0

1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015

Termelés, fogyasztás

0.0 1.0 2.0 3.0 4.0 5.0

Külkereskedelem

EU- 12

EU-15 EU-25 EU-27

Termelés

Fogyasztás Export

Import

(26)

A sertéshús világpiaci kilátásai

Forrás: OECD - FAO Termelés

(2018)

Globális termelés: 102-ről 120 millió tonnára bővül 2018-ig (Kína, EU és USA részesedése 75%) Globális kereskedelem 5,3-ról 6,3 millió tonnára nő 2018-ig (USA, EU és Kanada részesedése 80%)

Export (2018)

Import (2018)

Kanada 2,2 m t (2,2 m t)

USA 9,7 m t (11,0 m t)

EU-27 22,4 m t (23,6 m t)

Brazília 3,1 m t (4,3 m t)

Kína 45 m t (55 m t) Kanada

1,0 m t (1,2 m t)

USA 1,6 m t (2,3 m t)

EU-27 1,8 m t (1,0 m t)

Brazília 0,6 m t (1,0 m t)

Oroszor.

0,7 m t (0,1 m t)

Japán 1,2 m t (1,4 m t) Korea

0,4 m t (0,6 m t) Mexikó

0,5 m t (0,6 m t) USA

0,4 m t (0,5 m t

Oroszor.

1,8 m t (3,2 m t)

Kína 0,2 m t

(0,3 m t) Kína 0,3 m t (0,3 m t)

Brazília és az USA versenyképességének javulása szembetűnő

EU nemzetközi versenyképessége csökken

(27)

100 150 200 250 300 350 400 450 500

2008. j an .

m ár c.

m áj .

l.

sz ept .

nov.

2009. j an .

m ár c.

m áj .

l.

Brazília, Minas Gerais USA, 51-52% színhústartalom Magyarország, "E" kategória EU-27, "E" kategória

A sertéshús világpiaci ára (Ft/kg hasított hideg súly)

Forrás: USDA, EU Bizottság, MPB, AKI PÁIR

(28)

A sertéshús világpiaci árának alakulása (vágott súly)

0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800

2006/ 08 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

EU(EUR/t)

Brazília (USD/t) USA (USD/t)

Forrás: OECD - FAO

USA-ban a takarmányár növekedésével a termelés 2011-ig visszaesik, utána áremelkedés

várható; EU-ban is hasonló a helyzet

(29)

EU: sertéshús- termelés és fogyasztás nő, de az export csökken

Termelés, fogyasztás, kereskedelem (millió t)

Forrás: EU Bizottság (2009)

0.0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0

1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015

T erm el és , f ogyas zt ás

0.0 1.0 2.0 3.0 4.0 5.0 6.0

K ü lk er es k ed el em

Termelés

Fogyasztás

Export

Import

EU- 12

EU-15 EU-25 EU-27

(30)

A marhahús világpiaci kilátásai

Forrás: OECD - FAO Termelés

(2018)

Globális termelés: 65-ről 75 millió tonnára bővül 2018-ig (USA, Brazília, EU és Kína részesedése 55%) Globális kereskedelem 7,1- ról 9,5 millió tonnára nő 2018-ig (Brazília, Ausztrália és az USA részesedése 60%)

Költséghatékonyság miatt magasabb súllyal kerül hizlaldába a húsmarha (USA, Brazília)

Export (2018)

Import (2018)

Kanada 1,7 m t (1,7 m t)

USA 11,5 m t (12,6 m t)

EU-27 8,2 m t (7,6 m t)

Brazília 9,2 m t (12,4 m t) Kanada

0,5 m t (0,8 m t)

USA 0,8 m t (1,3 m t)

Brazília 2,1 m t (3,5 m t)

Oroszor.

0,7 m t (0,5 m t)

Japán 0,6 m t (0,5 m t) Korea

0,3 m t (0,3 m t) Mexikó

0,3 m t (0,3 m t)

USA 1,2 m t (1,6 m t)

EU-27 0,3 m t (0,6 m t)

Ausztr.

2,3 m t (2,3 m t)

Új-Z.

0,6 m t (0,7 m t) Ausztr.

1,5 m t (1,5 m t)

Új-Z.

0,5 m t (0,6 m t)

Arg.

3,1 m t

(3,2 m t)

Arg.

0,5 m t (0,6 m t)

Egyiptom 0,3 m t (0,5 m t)

Oroszor.

1,7 m t (2,0 m t)

Kína 6 m t (8 m t)

(31)

31

A világ marha- és bivalyhús külkereskedelme 2004-ben

(32)

530 208 244

343 281

46 56

81

50-100 100-150 150-200 200-300 300-400 400-500

> 500 Kereskedelem: 1000 t

Piros nyíl:csökkenő kereskedelem (n+1) Fekete nyíl: nincs jelentős változás Kék nyíl: növekvő kereskedelem (n+1)

40

55

201 64

103

307 91

468

270

480 90

118

57

126 131

75

35 28

67

70 121

858 24

160

177

107 203

Nettó importőr Nettó exportőr

A marhahús nemzetközi kereskedelmének alakulása (2008)

2008: globális kereskedelem 6-7 millió t

Forrás: Gira, 2009

(33)

33

EU-25 marhahús külkereskedelme 2006-ban (mill. €)

(34)

34

A világ marha- és borjúhús termelésének megoszlása 2005-ben

Egyéb 23%

USA 19%

Mexico 3%

Oroszország

4% India

3%

Kina 11%

Kanada 2%

Brazilia 13%

EU-25

14% Argentina 5%

Ausztrália 3%

Világtermelés 60,2 millió tonna

Forrás: FAO

(35)

35

A világ marha- és bivalyhús termelésének

megoszlása 2004-ben

(36)

36

Az EU marha- és borjúhústermelésének

megoszlása

2005.

Franciaország Hollandia 19%

5%

Írország 7%

Németország 14%

Norvégia 1%

Olaszország 15%

Lengyelország 4%

Ausztria 3%

Szlovákia 1%

Szlovénia 1%

Belgium 4%

Egyéb 1%

Svédország Spanyolország 2%

9%

Portugália 2%

Dánia 2%

Finnország 1%

Csehország 1%

Magyarország 1%

Nagy-Britannia 9%

Forrás: www.fao.org

EU termelés: 8 053 ezer tonna

EU felhasználás: 8 200 ezer tonna

(37)

Marhahús- előállítási rendszerek

Legeltetéses rendszer

- Elsősorban a déli féltekén, Írországban és az Egyesült Királyságban főleg bikahizlalás (+ ökörhízlalás)

Kukorica- (+ fű-)szilázs + szemestermény/

tak. koncentrátum/szója rendszer

- Istállóban intenzív hizlalás Ausztriában, Németországban, Franciaországban,

Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Kínában

Kukorica, szemestermény + széna (szalma) rendszer - Elsősorban az US-ban, Kanadában, Ausztráliában,

Spanyolországban (feedlot: intenzív hízlalás)

(38)

A marhahús exportárának alakulása: a piaci helyzet tükörképe

2009-ben az átlagos exportár 23%-kal volt magasabb, mint 2006/07-ben (USD/t-ban)

… de alacsonyabb lenne, ha a termelés nem csökkent volna

Uruguay: marhahús exportár alakulása 2006-2009 között

Forrás: Gira, 2009

1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000

1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52

U SD /t onna

2006 2007 2008 2009

(39)

Brazília: növekvő árnál növekvő állatállomány … csökkenő árnál csökkenő termelés rossz exportpiaci kilátások mellett

Forrás: Gira, 2009

0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 8 000 9 000 10 000

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 (e)

2009 (f) (1000 tonna)

termelés

fogyasztás

export

Brazília: marhahús- előállítás mérlege

(40)

A Greenpeace “közvetlen kapcsolatot lát a marhahús- előállítás és az Amazon pusztítás között … a globális márkákat hibáztatva”

 “B razília növekvő marhahús-termelése a fő felelőse az őserdő pusztításának és Brazília a CO2 kibocsátás fő forrása”

 “ A globális márkák akaratlanul is felelősek…” …

 A Greenpeace célja az Amazon pusztításának megállítása 2015-re

Forrás: Greenpeace

(41)

Kína: marhahús piaca nő, ellátás hazai termelésből minimális import mellett

 Még mindig háztáji jellegű (80%)

 A komoly beruházások modern vágóhídak létesítésére nem volt eredményes – 30%-os kapacitás kihasználtság

– Vágómarhát elsősorban egyéni termelőktől tudnak beszerezni – Fejletlen a hűtött hús disztribúciója

 Gyorsan fejlődik a modern disztribúció és kiskereskedelmi hálózat kiépítése

Növekvő marhahús fogyasztás – Növekvő jövedelem

– Új termékek (pl. burger) – Jobb minőség!

– Belsőségek fogyasztása csökken –

• Fiatal fogyasztók nem fogyasztanak belsőséget

• Egészségügyi félelem a belső szervek koncentrált szennyeződésével kapcsolatban

 2009- ben is nő a hazai hazai termelés

– Magasabb árak korlátozzák a fogyasztást

(42)

A marhahús világpiaci árának alakulása (vágott súly)

Forrás: OECD-FAO (2009)

0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000

2006/ 08 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

USA (USD/t): Nebraska, hízott bika (500-600 kg)

Brazília (USD/t)

EU (EUR/t): fiatal bika

„R3”

USA-ban a takarmányár növekedés és a korábbi aszály sújtotta gyepterület hatására a

termelés 2012-ig visszaesik, utána áremelkedés várható; EU-ban is hasonló a helyzet

(43)

EU: marhahúsból a nettó import tovább nő

Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (millió t)

Forrás: EU Bizottság (2009) 0,0

1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10,0

1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015

Termelés, fogyasztás

0.0 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5

Külkereskedelem, készlet

EU- 12

EU-15 EU-25 EU-27

Termelés Fogyasztás

Export

Import Zárókészlet

EU – USA megállapodás WTO keretében: USA évi 11,5-ről 45 ezer tonnára növelheti (nem hormonkezelt) uniós piacra irányuló marhahús exportját kedvezményes vámmal; USA 68%-kal csökkenti az EU-ból származó

agrártermékekre kirótt büntetővámokat (38 millió $ értékű importra vonatkozik).

(44)

EU: marhahús piaci helyzete

A marhahús iránti kereslet rövidtávon csökken a világgazdasági válság hatására – Húsfogyasztás csökken (termelés + import csökken)

– A kereslet a darált hús javára változott (a bélszín és karaj kárára) – Csökkenő éttermi étkezés (otthoni étkezés aránya nő)

A marhahús- előállítás valószínűleg tovább csökken – Tejpiaci válság: tehénállomány csökken

– Versenyképesség csökken: a marhahús- előállításban hiányzik a hosszú távú bizalom szintű

Meglepetésnek számít Dél-Amerika kínálati problémája – A mai piaci helyzetben nem okoz problémát

– A kereskedők más importlehetőségek után néznek

EU/USA megállapodás a hormonkezelt marhahús vitájában

– EU vámcsökkentése az USA- ból származó növekvő „hormonmentes” marhahús importra

– De továbbra is érzékeny téma Észak-Amerika termelési rendszere: állatjólét hízlalásnál

Egyre több vita a környezetvédelemről és az élelmiszer-termelés

fenntarthatóságáról

(45)

Tej

(46)

A világ tejtermelése

(671 millió tonna 2007-ben)

A világ tejtermelésének döntő hányadát a tehén tej adja

Nőtt a világ juhtejtermelése, de még így is az utolsó előtti helyen áll!

Forrás: FAO,2007

Bivaly tej 12,7%

Teve tej 0,2%

Tehén tej 83,5%

Kecsketej 2,2%

Juhtej 1,4%

(47)

A világ tejtermelésének megoszlása (2006)

Forrás: FAOSTAT | © FAO Statistics Division 2008 | 05 March 2008

Összesen: 546 millió tonna

(48)

Az EU 27 tejtermelése (2006)

(ezer tonna)

Összesen: 149 millió tonna

Forrás: FAOSTAT | © FAO Statistics Division 2008 | 06 March 2008

(49)

Németország 17%

Franciaország 16%

Lengyelország 11%

Egyesült Királyság

8%

Olaszország 7%

Románia

6% Hollandia 6%

Írország 4%

Spanyolország 4%

Dánia 2%

Ausztria 2%

Belgium 2%

Litvánia 2%

Csehország

2% Svédország Bulgária 2%

1% Portugália Finnország 1%

1% Magyarország Görögország 1%

1%

Szlovákia 1%

Lettország 1%

Szlovénia 1%

Észtország Luxemburg 0%

0%

Ciprus 0%

Málta 0%

AZ EU (27) TEJHASZNÚ TEHÉNÁLLOMÁNYÁNAK MEGOSZLÁSA

(2006)

Forrás: FAOSTAT | © FAO Statistics Division 2008 | 06 March 2008

Összesen: 25 356 ezer db

(50)

Dr. G. Dorfner, AG 4a, März 2007 [50]

Tejtermelés – önellátottság a legtöbb országban 100% alatt

EU-27 150 m t (152 m t)

Új- Z/AUSZ

25 m t (30 m t) USA

85 m t (95 m t)

INDIA 108 m t (143 m t) bivalytej

is

KÍNA 40 m t (56 m

t)

xx

= termelés mennyisége: millió t 2008-ban és (2018-ban)

ARG/BR A 37

m t (46 m t)

Világ ~ 680 m t

(810 m t)

Önellátottsági szint (%)

Többlet millió t Deficit millió t

Többlet/deficit és önellátottsági szint alakulása tejtermékeknél

Globális termelés: 680-ról 810 millió tonnára bővül 2018-ig (EU, India, USA és Kína részesedése 60%)

Globális kereskedelem: termelés 8%-a tejegyenértékben kifejezve (Új-Zéland, EU, Ausztrália és az USA részesedése 70%)

Forrás: OECD - FAO

(51)

5,3

4,6

1,1 6,9

2,1

9,8 3,1

Tejtermékek világkereskedelme (2007/2008)

Megjegyzés: 2009/10: kínálat és kereslet egyensúlya megbomlott

Forrás: FrieslandCampina,

millió

tonna

(52)

Tejtermékek globális kereskedelme lassan n ő

Forrás: Productschap Zuivel & RFC calculations

Tejtermékek globális kereskedelme (2008-2009) (kazein kivételével)

30000 31000 32000 33000 34000 35000 36000 37000

2008/01 2008/04 2008/07 2008/10 2009/01 2009/04 2009/07

1000 ton n a

(53)

30 40 50 60 70 80 90 100 110

2004 2005 2006 2007 2008 2009

F t/k g

Magyarország EU Új-Zéland USA

A nyerstej termelői árának alakulása a világon

Forrás: AKI, PÁIR, USDA, LTO-Netherland

(54)

0 50 100 150 200 250 300 350 400

20 06 /08

20 09

20 10

20 11

20 12

20 13

20 14

20 15

201 6

201 7

201 8

U SD /100 kg F O B e xp or tőr , Ó ce án ia

Sajt (cheddar) Vaj (82% zsír)

Sovány tejpor Zsíros tejpor (26% zsír)

A tejtermékek világpiaci árának alakulása

Sajt: termelés évi 20- rő 24 millió t-ra nő (külker.: 8%)

Vaj: termelés évi 9,5-ről 12 millió t-ra nő (külker.:

8%)

Zsíros tejpor: termelés évi 4,5-ről 5,5 millió t-ra nő (külker.:

40%)

Sovány tejpor:termelés évi 3,3-ról 3,7 millió t-ra nő (külker.:

35%)

Forrás: OECD-FAO (2009)

Szerény reálár növekedés várható

(55)

EU: a tejtermelés a termelési potenciál alatt marad

Tejtermelés, tejfeldolgozás, tehénlétszám

A tejkvóta fékezi a tejtermelést, az egy tehénre jutó tejhozam csökkenti a tejtermelő tehenek számát

0 20 40 60 80 100 120 140 160

1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015

Termelés: millió tonna

0 5 10 15 20 25 30 35 40

Tehénlétszám

EU-15

EU-10 EU-12

EU-12

Tejtermelés

Tehénlétszám Tejfeldolgozás

Forrás: EU Bizottság (2009)

(56)

EU: tejtermék export alakulása

0 100 200 300 400 500 600

2003 2004 2005 2006 2007 2008

1000 t

Vaj Sovány tejpor zsíros tejpor Sajt

Forrás: EU Bizottság (2009)

(57)

EU: tejpiac jelenlegi helyzete

A tejtermékek globális és uniós fogyasztása csökkent (gazdasági válság)

EU: 2009 első félév/2008 első félév: tejtermék fogyasztása csökkent (értékben) (folyadéktej -2,5%;sajt: -2,4%; savanyított termék: -1,3%, tejföl: -0,8%)

Globális export: 2009 első félév/2008 első félév: visszaesett (értékben) (vaj: -5,3% sovány tejpor: -5,4%, sajt: -12,3% )

EU tejkvóta kihasználása 2008/2009-ben: -4,2%

– Termelés csökken Franciaországban, Írországban, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Finnországban és az új tagországokban

– A termelés nő Németországban, Dániában, Olaszországban és Lengyelországban

– A kvótaemelés lényegében nem befolyásolja a piaci helyzetet, már csak néhány tagországban jelent termelési korlátozást

Tejpiaci válság: sokkal inkább a tejtermékek iránti kereslet visszaesésének,

semmint a többlettermelés következménye

57

(58)

EU: tejkvóta kihasználásának alakulása (2008/2009)

58

Forrás: Európai Bizottság

Kvótakihasználás 2008/2009 (%)

(59)

A tejtermékek árainak alakulása az EU-ban

Forrás: Európai Bizottság

Sovány tejpor

Fogyasztói ár (tej, sajt, tojás)

Sajt

Vaj

(60)

EU: tejtermelés alakulása

A kereslet és kínálat egyensúlya megbomlott: a tejkvóta fokozatos leépítése a termelői árak 8%-os csökkenését és a termelés 3-4%-os növekedését eredményezi

A tejtermékek iránti kereslet csökkenése alacsony termelői árakhoz és a tejtermelés további visszaeséséhez vezet

Megoldási lehetőség?

 A tejpiac volatilitása: a kereslet növekedésével megszűnik a tartósan alacsony ár

 Kvótaemelés korlátozása: rövidtávon nincs hatása, középtávon a kereslet

növekedése nagyobb támogatást jelent a tejtermelő gazdáknak mint az árcsökkenés kompenzálása

 A határidős ügyletek nem stabilizálják a tejpiacot, de csökkenti a gazdák

árkockázatát: az EU- ban hiányzik a tejtermékek határidős ügyletének a struktúrája

 Árvolatilitás és FrieslandCampina: tejvalorizáció több tejtermék és régió vonatkozásában (termelni vagy vásárolni)

60

(61)

Előadás összefoglalása

A húsfogyasztásban a sertéshús versenye a baromfi- hússal továbbra is tartós lesz. A marha- és baromfihús iránti kereslet a nemzetközi piacon emelkedik a BSE fertőzés és a madárinfluenza

visszaszorításának köszönhetően. Ugyanakkor a világ

hús­kereskedelmében jelentős relációs átrendeződéseknek is tanúi lehetünk, mert az importőrök keresik az élelmezési szempontból biztonságosnak tekinthető beszerzési forrásokat.

A világ hústermelésének mintegy 8%-a kerül a nemzetközi piacokra.

2008-ban a marhahús esetében 11%, a baromfihúsnál 10% volt a nemzetközi kereskedelem aránya a termeléshez viszonyítva, míg az előállított sertéshús és juhhús 5%-a került a világpiacra.

A világ hústermelése a becslések szerint 2008-ben 270 millió tonna volt, ezen belül a sertéshús 38, a baromfihús 33, a marha- és borjúhús 24, a kecske és juhhús 5%-os arányt tett ki.

A világ húskereskedelmét a BSE és madárinfluenza okozta pánik is befolyásolta, így 2008-ben világ hústermelésének már 9%-a került nemzetközi kereskedelembe. A baromfi- és marhahús esetében ez az arány 10% körül alakult, ezzel szemben a sertéshús, valamint a juh-és kecskehús csupán 5%-a került külpiacra.

A következő években a piac élénkülésével számolhatunk, ugyanis az

OECD- FAO előrejelzése szerint 2018-ra 330 millió tonnára nő a világ

hústermelése, ebből a jelenlegi 24 millió tonnáról 30 millió tonnára nő a

világkereskedelembe kerülő húsmennyiség.

(62)

Előadás ellenőrző kérdései

• Mutassa be a Világ és az Európai Unió hústermelését!

• Ismertesse a Világ és az Európai Unió sertéshús- termelésének és kereskedelmének helyzetét!

• Ismertesse a Világ és az Európai Unió marhahús- termelésének és kereskedelmének helyzetét!

• Ismertesse a Világ és az Európai Unió baromfihús- termelésének és kereskedelmének helyzetét!

• Ismertesse a Világ és az Európai Unió tej-termelésének és kereskedelmének helyzetét!

• Ismertesse a főbb állati termékek fogyasztására ható

főbb tényezőket!

(63)

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME:

Az állattenyésztés és az állati eredetű élelmiszer termékpályák nemzetgazdasági jelentősége

Előadás anyagát készítették:

Dr. Popp József

Dr. Szűcs István

Dr. Pupos Tibor

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

„Én is annak idején, mikor pályakezdő korszakomban ide érkeztem az iskolába, úgy gondoltam, hogy nekem itten azzal kell foglalkoznom, hogy hogyan lehet egy jó disztichont