ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

Előadás áttekintése

• A halhús-termelés gazdasági jelentősége (világgazdasági / EU-ós / nemzetgazdasági)

• Vállalatgazdasági előnyei, hátrányai

• A berendezkedés kérdései, termelési alapok

• Az ágazat hozamai, termelési értéke

• A termelés költségei

• Jövedelem, jövedelmezőség alakulása az ágazatban

• Az ágazat versenyképességének javítási lehetőségei

Termelés 2002 2003 2004 2005 2006

(millió tonna)

Kontinensek belső területeiről

Halászat 8,7 9,0 8,9 9,7 10,1

Akvakultúra 23,0 25,2 27,8 29,6 31,6

Összesen a belső területekről 31,7 34,2 36,7 39,3 41,7

Tengerek és óceánok vizéből

Halászat 84,5 81,3 85,7 84,5 81,9

Akvakultúra 26,0 16,7 18,1 18,9 20,1

Összes tengeri 110,5 98,0 103,8 103,4 102,0

Halászat összesen 93,2 90,3 94,6 94,2 92,0

Akvakultúra összesen 48,0 41,9 45,9 48,5 51,7

Összes haltermelés 142,2 132,2 140,5 142,7 143,6

Felhasználás

Emberi fogyasztás 100,7 103,1 104,5 107,1 110,4

Halliszt és halolaj 30,6 29,2 36,0 35,6 33,3

Forrás: FAO SOFIA 2004, 2008

A VILÁG AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA

0 20 40 60 80 100 120 140 160

1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

millió tonna

HALÁSZAT AKVAKULTÚRA

A VILÁG AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA I.

Forrás: FAO 2008

A VILÁG HALÁSZATA ÉS HALTERMELÉSE

• Az összes fogás és termelés kb. 146 millió tonna, ez értékben 85-90 milliárd USD (akvakultúra ~50 milliárd USD)

• A fogások mennyisége csökken, miközben az akvakultúra termelés növekszik

• A fogások kb. 90%-a tengeri eredetű (10% belvízi)

• A világ fogásának közel 50%-át, míg a termelésnek kb.

95%-át Ázsia adja

• A világ ponty fogása és termelése kb. 3,3 millió tonna ⇑

• Az egy főre jutó fogyasztás 20 kg/fő/év (élőtömegben)

• Kiemelt szerep a fehérje ellátásban (3. Világ)

Akvakultúrás termelés fő termékcsoportonként

Hal Puhatestű Vízinövény Ízeltlábú Egyéb állat millió tonna

A tengeri és belvízi akvakultúra helyzete

millió tonna millió tonna

Megjegyzés: vízinövények nélkül

Kína

Világ, Kína nélkül

Kína

Világ, Kína nélkül

Belvízi akvakultúra Tengeri akvakultúra

A Világ haltermelése és –fogyasztása (1976-2030)

Akvakultúra, Kína

Akvakultúra, Világ Kína nélk.

Halászat, Kína

Halászat, Világ Kína nélk.

Nem élelmiszer felh.

Előrejelzés

EURÓPA AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA

Forrás: FAO 2005

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20

1999 2000 2001 2002 2003

Millió tonna

Akvakultúra Halászat

EU (27)

207 35

23 18 7 6 6 5 5 5 4 4 3

0 50 100 150 200 250

Oroszo.

Fiinorsz.

Némato.

Lengyelo.

Magyaro.

Spanyolo.

Fehéroroszo.

Csehország Románia Észtorsz.

Olaszo.

Ukrajna Egy.Kir.

ezer.t.

52 34

33 26 21 20 18 17 17 15 14 14

0 10 20 30 40 50 60

Egyéb fajok Dévérkeszeg Azovi sprotni Egyéb pontyfélék Egyéb bodorka Csuka Sügér Egyéb lazac Ponyt Maréna félék Ketalazac Vöröslazac

ezer.t.

ezer tonna

Európa jövőbeni haltermelésének alakulása

Halászat

Akvakultúra

Import

Közös Halászati Politika Célja:

• stabil árak, kereslet-kínálat célszerű alakítása

• a piac átláthatóságának biztosítása

• halászati lelőhelyek és nemzetközi halászati vizek védelme

• környezetvédelem

• biológiai erőforrások ésszerű felhasználása

Európa jelentősebb belvízi halászországai Belvizekben a legnagyobb mértékben halászott fajok

Lazac

Tengeri sügérPisztráng PontyfélékAngolna

Tengeri keszeg Laposhalak

FŐBB TENYÉSZTET

HALFAJOK AZ EU-BAN (15)

AZ EU 15 ORSZÁGOK PONTYTERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA

FAO FishStat+

A TÓGAZDASÁGOK FONTOSABB PARAMÉTEREI (Polikultúrában)

Termelési ciklus

(év)

A tavak mérete

(ha)

Takarmányozás (tonna/ha/év)

Trágyázás (tons/ha/year)

Munkaerő ráf.

(fő/100ha)

Hozam (tonna/ha)

Félintenzív (síkvidéki tavak)

2-3 10-200 1.5-2;

gabona 5-20 3-4 0.8-1.2

Extenzív (hegyvidéki tavak)

3-4 50-200 0-0.5;

gabona - 1.5-2 0.4-0.6

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Ponty Fehér és pettyes busa Amur Ragadozók Egyebek

A hozam halfajok szerinti megoszlása (Polikultúra)

EURÓPA HALÁSZATA ÉS HALTERMELÉSE

 Az összes fogás és termelés kb. 18,5 millió tonna

 A termelés a fogásnak kb. 10%-a

 A fogások mennyisége csökken, miközben az akvakultúra termelés növekszik

 Az egy főre jutó fogyasztás kb. 23 kg/fő/év

 Édesvízi akvakultúrában meghatározó a ponty és a pisztráng, míg a tengeriben a lazac, a tengeri sügér és a tengeri keszeg

 Közös Halászati Politika (CFP); Európai Halászati Alap (EHA)

EURÓPA HALÁSZATA ÉS HALTERMELÉSE

 Közös Halászati Politika (CFP)

1983

Állományok fenntartása

Külkapcsolatok

Piac segítése

Kutatás segítése

Struktúra-támogatás

 Környezetvédelem – Természetvédelem – Állatvédelem – Élelmiszerbiztonság

Felelősségteljes halgazdálkodás kódexe

BAVARIA

Quelle: LfL Institut für Fischerei

Akvakultúra típusok

Tengeri akvakultúra Brakkvízi akvakultúra

Édesvízi akvakultúra

www.fao.org

www.fao.org

www.wwf.org

www.wwf.org

Halastavak – mesterséges, haltermelési célból épült víztestek

European Fisheries Found, Inland Fishing and Aquaculture Production Methods Enhancing the Environment, 27-29 June 2007, Bucharest, Romania

Intenziv haltermelés – a cél maximális hozam elérése minimális vízfelhasználás

mellett

Extenzív tógazdaságok – a hozam a tavak természetes termőképességének

függvénye

A halgazdaságok két fő csoportba sorolhatók:

100 : 1

Intenzív tavas akvakultúra

A hagyományos és a modern pisztráng telep

Izrael

Extenzív tógazdasági akvakultúra

A hagyományos és a ,,modern^”

A HALHÚSTERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS MAGYARORSZÁGI JELENTŐSÉGE

• Vízrajzi és klimatikus adottságok kedvezőek

• A halhústermelés bruttó TÉ-ke mintegy 13-14 milliárd Ft/év

• A hazai állattenyésztés bruttó TÉ-nek 2,0-2,5%-a

• Legfontosabb halfajok: a ponty és a busa

• A halfogyasztás 4,16 kg/fő/év 2008-ban (élősúlyban kb. 5 kg/fő/év) növekszik

2007. november 07.

Székelyudvarhely

EXTENZÍV HALASTÓRENDSZER

A Szarvas-Fish Kft. szarvasi intenzív

halnevelő telepe

A Szarvas-Fish Kft. tukai intenzív

halnevelő telepe

JELENTŐSEBB HALÁSZATI TERMELŐHELYEK

Összes halastóterület: 25 846 ha

Extenzív halastóterület 23 194 ha ⇒ 578 termelő tó NATURA 2000 terület 15 000 ha

Forrás: HALTERMOSZ, 2007

MAGYARORSZÁG ÖSSZES HALTERMELÉSE (2000-2006)

Me.: tonna Évek

Tógazdasági haltermelés

Intenzív üzemi haltermelés

Természetesvízi

zsákmány Összesen

bruttó étkezési bruttó étkezési bruttó étkezési bruttó étkezési

2000 19 216 12 170 688 682 7 101 6 810 27 005 19 662

2001 18 147 11 933 1 295 1 117 6 638 6 138 26 080 19 188

2002 17 831 10 616 1 285 958 6 750 6 438 25 866 18 012

2003 17 754 10 818 1 249 1 050 6 536 6 118 25 539 17 896

2004 18 729 11 457 1 784 1 287 7 242 6 817 27 755 19 561

2005 19 103 12 189 1 921 1 471 7 609 7 317 28 633 20 977

2006 20 762 12 898 2 081 1 789 7 520 7 172 30 363 21 859

2007 21 384 13 878 2 283 1 987 7 027 6 669 30 694 22 534

2008

20

071 13 735 2 461 1 952 7 394 7 024 29 926 22 711

Forrás: AKI, 2007 és HALÁSZAT, 2009

Étkezési haltermelés Magyarországon

0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000

1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007

ét.ponty ét.busa ét.afr.harcsa ét.angolna ét.pisztráng ét.tokféle ét.egyéb

Az afrikai harcsa termelés alakulása Magyarországon (t/év)

0 500 1000 1500 2000 2500

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

t/év

Afrikai harcsa összesen Étkezési afrikai harcsa

Haltermelő

Halkereskedő

(kis-és közvetítői kereskedelem)

Szupermarket Horgász szervezet

Fogyasztó Halfeldolgozó

Halfeldolgozó

Export / Import

Export / Import Export / Import

Vendéglátóipar

A JELENTŐSEBB HALFELDOLGOZÓ ÜZEMEK ÉS A

HALFORGALMAZÁS SZEMPONTJÁBÓL FONTOSABB ÜZLETLÁNCOK

Forrás: HALTERMOSZ, 2007

 A hazai halpiac rendkívül merev és kicsi a rugalmassága

 Áringadozások, nagy piaci szereplők

 17-20 ezer tonna étkezési hal

 32% Budapest, 37% Dunántúl

 Hipermarketek szerepe egyre nő

HALFORGALMAZÁS

 Export: 2-4 millió euró/év ⇓⇒

 Import: 40-44 millió euró/év ⇑

 Export: főleg élő hal

 Import: főleg feldolgozott hal és halászati termékek

 Export: Busa ⇒ Lo. Ponty, Ragadozó ⇒ Németország

 Import: Feld. termékek ⇐ EU, Ponty ⇐ Csehország

MAGYARORSZÁG HAL- ÉS HALÁSZATI TERMÉK EXPORT-IMPORTJA (2002-2006)

Megnevezés

2005 2006 2007 2008

Nettó tömeg tonna

Érték ezer EUR

Nettó tömeg tonna

Érték ezer EUR

Nettó tömeg tonna

Érték ezer EUR

Nettó tömeg tonna

Érték

ezer EUR

Export ^{1 000 2 367 1 316 3 433 1 208 1 973 1 607 3 892} Import ^{17 507 43 068 18 546 44 651 18 604 48 030 20 694 56 088}

56 088 / 3 892 = 14,41

Export: 71% élőhal, 28% friss és fagyasztott, 1% konzerv, egyéb Import: 4% élőhal, 53% friss és fagyasztott, 43% konzerv, egyéb

TENDENCIÁK

• Csökken az élőhal exportunk, és jelentősen nem

növekszik a feldolgozott halászati termékeink kivitele;

• A horgászpiac jelentősége folyamatosan növekszik;

• Csökken a halkereskedők forgalomban betöltött szerepe és a kiskereskedelmi egységek száma is folyamatosan csökken, miközben a szuper- és hipermarketek szerepe folyamatosan növekszik, mind az élőhal és mind a feldolgozott termékek vonatkozásában;

• A halfeldolgozó üzemek kibocsátása mind mennyiségben és mind választékban ugyan csak kismértékben, de növekszik;

• Direkt módon a fogyasztók felé közvetlenül történő értékesítés jelenlegi szintje alacsony;

• A vendéglátóipar szerepe stagnál a halforgalmazásban, egyes térségekben szerepe jelentéktelen, míg másutt számottevő;

A HAZAI HALFOGYASZTÁS STRUKTÚRÁJÁNAK ALAKULÁSA

(NETTÓ TÖMEGBEN MÉRVE)

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

kg\fő/év

Friss, élő Fagyasztott Konzerv és egyéb

Forrás: HALTERMOSZ, 2007 és HALÁSZAT, 2009

 Mintegy 30 ezer tonna az összes halfogás és haltermelés (ebből 8-12 ezer tonna étkezési ponty)

 A tógazdasági termelésünk (18-20 ezer tonna)

kb. 70 %-a ponty, 15-20%-a busa, 2-4%-a ragadozó és a maradék egyéb hal, mely főleg ezüst kárász

 Intenzív üzemi termelés 2,0-2,1 ezer tonna

 Természetes vízi halászat: 2-4 ezer tonna

 Horgászfogás (330 ezer fő): 5-6 ezer tonna

 Becslések szerint 3-4 ezer tonna hal nem jelenik meg a statisztikákban!!!

 25-26 ezer ha halastó ⇒ 20-22 ezer ha-on termelés

TERMELÉSI POTENCIÁL

HALFELDOLGOZÁS

 A hazai haltermelés és halfogás 10-15%-át dolgozzuk fel

 24 halfeldolgozó üzem

 0,4-5,2 tonna/műszak feldolgozási kapacitás

 30%-os kapacitáskihasználtság

 Alacsony feldolgozottsági szint

 Szegényes termékskála

 Gyenge csomagolási színvonal

 Az alacsony hozzáadott érték nehezen realizálható a fogyasztói árban

Halfeldolgozás a Szarvas-Fish Kft.

tiszacsegei halfeldolgozó üzemében

Különböző feldolgozottsági fokú afrikai

harcsa termékek (Szarvas-Fish Kft.)

Filéző Bavaria

Fleischqualität Grätenschneider

ELŐNYÖK

 Alacsony termőképességű, nehezen hasznosítható területek termelésbe vonása (belvizes, szikes, stb.)

 Saját takarmánybázisra is alapozható

 Mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek is jól hasznosíthatók

 Kombájntiszta, nagy nedvességtartalmú (20-25%) gabona magvak is felhasználhatók

 Környezet- és természetvédelmi szempontok (hígtrágya, madár, vizes élőhely) fokozottabban figyelembe vehetők

Vizes élőhely (AKG)

 Viszonylag kicsi gépi és közepes élőmunka ráfordítás

 Kapcsolt tevékenységek (bérvadásztatás, bérhorgásztatás, nád, fűzvessző, vízibaromfi, béka, stb.)

Halastavi kacsanevelés

HÁTRÁNYOK

 Tartósan befektetett eszközigénye nagy

 Speciális eszközszükséglete magas

 Hosszú ideig tartó tőkelekötés és lassú forgási sebesség

 Folyamatosak a kiadások és időszakosak a bevételek, amik gyakran likviditási gondokhoz vezethetnek

 Idényszerűség, szezonalítás, munkacsúcsok

 Időjárási kitettség, magas termelési kockázat, a termelésről bizonyos információk csak közvetett úton nyerhetők

 Kedvezőtlen munkakörülmények

 A hazai értékesítés a potenciális felvevőpiachoz képest kicsi, szűk a belső piacunk

 Az exportpiacoktól távol vagyunk

SZERVEZETI KERETEK

• Állami és nem állami tulajdonú ZRt.-k

• Korlátolt felelősségű társaságok, Betéti társaságok

• Szövetkezetek, Halászati szövetkezetek

• Őstermelők, egyéni gazdálkodók

• Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa

- termelői - feldolgozói érdekegyeztetés - törvények előkészítése

- nyilvántartás, szabályozás - közösségi marketing

A HAZAI HALASTAVAK ÉPÍTÉSI IDŐ SZERINTI MEGOSZLÁSA

A HAZAI HALASTAVAK HASZNOSÍTÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA

A halastavakat rendszerint alacsony értékű földterületeken alakítanak ki

Bárhol helyezkedjenek is el, a víz tározójaként minden tájtípus lényeges elemei

Erdő

Legelő

Mezőgazdasági táj

Courtesy of Laslo Varadi, HAKI, Hungary

A hagyományos tógazdaságokat a Dubics-féle módszernek megfelelően alakították ki,...

40cm 80cm

120cm 250cm

150cm 250cm

Ivató tavak

Előnevelő tavak Ivadéknevekő tavak

…,ahol a tavak paraméterei a halak igényeihez igazodnak

Telelő tavak

Kétnyaras halak tavai

Piaci halak tavai

A halastvak kialakítása

HALASTAVI BERUHÁZÁSKOR MÉRLEGELENDŐ SZEMPONTOK

 Megoldható-e a környezet károsítása nélkül az üzemeltetés, vízelvezetés?

 Milyen termelési szakaszt szolgáló tavakat kívánunk létesíteni?

 Van-e lehetőség, takarmány termesztésére a tórendszer közelében?

 Milyen messze van a potenciális piacoktól?

 Nem ütközik-e hatósági engedélyekbe a létesítés?

 Saját és idegen tőke megléte, aránya, megtérülése és ezek fedezete.

 Megfelelő-e a talaj minősége, víztartóképessége?

 Rendelkezésre áll-e a közelben elegendő, jó minőségű víz?

 A terepviszonyok milyen építési módot tesznek lehetővé?

HALASTAVAK ALAPVETŐ SPECIÁLIS LÉTESÍTMÉNYEI

I. FÖLDMŰVEK: - körtöltés

- választó töltés - nádpadka

II. VÍZVEZETŐ MŰVEK: - tápcsatorna

- levezető csatorna - halágy

III. MŰTÁRGYAK: - vízszinttartásra szolgáló műtárgyak - vízadagolásra, feltöltésre szolgáló

műtárgyak

- ürítésre szolgáló műtárgyak

- közlekedést szolgáló műtárgyak IV. PARTVÉDELEM: - technikai

- biológiai

EGYÉB SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNYEK ÉS ESZKÖZÖK

• Takarmánytermő terület (0,3-0,4 ha 20-22 AK)

• Takarmánytárolók

• Szociális épületek, utak, közművek

• Telelők, haltárolók

• Szivattyúk, vízemelők

• Csónakok+motor

• Válogatóasztalok, halas kádak, hálók

• Keltetőház

• Kotrógépek, erőgépek, tgk.

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS

MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI

 Természethez kötött, térben kiterjedt, időjárásnak kitett

 Az év egyes időszakaiban eltérő a munkaerő igény

 Fokozott balesetveszély

 A konkrét munkavégzés és az eredmény időben elválik egymástól

 A munkavégzés során gyakran váltakozó feladatok

 A szakképzett (szakmunkás) munkaerő állomány kiöregedő

 A halakról bizonyos információk csak közvetett úton nyerhetők és ezek ismerete nagy tapasztalatot igényel

 A halásznak egyben vagyonőrként is kell tevékenykedni,

mivel az ágazatra különösen jellemzőek a vagyonvédelmi problémák

A HALÁSZATBAN JELLEMZŐ MUNKAKÖRÖK

– halászati mérnök

– állatorvos

– halászmester

– halász szakmunkás – vagyonőr

– halász betanított munkás

500 ha-ra 14- 15 fő

15-20 fő max. 25-30 tonna hal/nap lehalászáskor

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY

A TÓGAZDASÁGI HALHOZAMOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK RENDSZERE

TÉNYEZŐK EREDŐJE

KALLÓDÁS -madár-egyéb FEKVÉS, KITETTSÉG TÓTALAJ VÍZMINŐSÉG -hőmérs.KLIMAITKUS-légnyomásTÉNYEZŐK-napsug.(intenzitás,tartam)

HUMÁN TÉNYEZŐK TECHNOLÓGIA GENETIKAI -faj-fajtaPOTENCIÁL-hibrid TRÁGYÁZÁS -arányNÉPESÍTÉS -mennyisége-minősége -mennyiségTAKARMÁNY-minőség-féleség

A PONTY FŐBB TERMELÉSI MUTATÓINAK ALAKULÁSA

(5 ÉV ÁTLAGA)

Év

Ponty kihelyezés

kg/ha

Ponty bruttó hozam

kg/ha

Ponty nettó hozam

kg/ha

Súlynövekedé si

hányados

2000-2005 244,6 617,8 373,0 2,5

A hazai tógazdasági haltermelés fajonkénti megoszlása (5 év átlaga)

Halfaj Részesedés

(%)

Ponty 75

„Növényevők”

-

-

21

17 4

Ragadozók

1

„Vadhalak”

3

HOZAMOK

• Tógazdaság: 0,6-1,5 tonna/ha

• Természetes víz: 30-50 kg/ha

• Intenzív termelés: 150-300 kg/m³

• Nád: 500-1000 kéve/ha nádas

A HALHÚSTERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

TERMELÉSI ÉRTÉK

Hozamok Értékesítési árak TÉ-t növelő egyéb bevételek

Biológiai alap

Tartástechnológia Takarmányozástech.

Állat eü. kallódás Klimatikus tényezők Trágyázás

Humán tényezők Tótalaj, vízminőség

Faj, fajta Korcsoport

Minőség, mennyiség Értékesítés ideje

Kapcsolatok

Kapcsolt értékesítés Kereslet - Kínálat

Támogatás

Biztosítási kártérítés Pénzügyi műveletek eredménye

Egyéb bevételek

ÁRPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK

• A fogyasztók számára méltányos és elfogadható áron kínált biztonságos és nyomon követhető hal, mint élelmiszer

• A haltermelők számára társadalmilag is elfogadható életszínvonal biztosítása

• Minimális kilengések, relatív kiszámíthatóság ⇒ piac stabilitás

• Ármeghatározó és árelfogadó magatartást követő piaci szereplők alakítják

AZ ÉTKEZÉSI PONTY ÁRSZINTJÉNEK ALAKULÁSÁRA HATÓ FŐBB TÉNYEZŐK

• Keresleti és kínálati viszonyok

• Versenyző és helyettesítő termékek kereslete és árszínvonala

• HUF / EUR árfolyam alakulása (export / import)

• Meghatározó ágazati szereplők piaci magatartása

• „Kvázi normatív” módon járó támogatások (AKG) nagyságrendje

• Évszakok, ünnepek

• Általános életszínvonal ⇐ gazdasági válság

• Elérhetőség, kínálat módja

• Állategészségügyi, higiéniai botrányok (múlt/jelen/jövő)

• Vízszennyezések

• Reklám, promóció

• Divat

Az étkezési ponty termelői árának alakulása (1995-2008)

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.

Ft/kg

Egységár Min. Max.

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Forrás: HALTERMOSZ, 2009

A tógazdasági ponty termelésének és tóparti értékesítési árának alakulása (1995-2009)

0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000 18 000

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

tonna

0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 550

Ft/kg

Bruttó tógazdasági termelés Termelői ár (IV. negyedév) Forrás: HALTERMOSZ, 2009

Az étkezési ponty termelői és fogyasztói árának alakulása (1995-2009)

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1 000

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Ft/kg

Termelői ár (IV. negyedév) Fogyasztói ár (IV. negyedév)

1999

1995 2003 2009

Forrás: HALTERMOSZ, 2009

Árképzési mechanizmus 19…-2004-ig

Alapanyag

költség + ^Munkabér_költség + _költség^Anyag + ^Elvárt

Profit = Értékesítési ár

Forrás: BÁRÁNY, 2008

Profit termelés esélye 2005-től

Alapanyag költség

_ ^Munkabér

költség

_

Anyag

költség _ _{Profit +}

-

=

Értékesítési ár

„Akármilyen előjellel kijön”

?

Forrás: BÁRÁNY, 2008

Hány kg búzát (termelői átlagár) lehet megvenni egy kg ponty termelői árából (IV. negyedév)?

18,6 19,0

14,6

8,5

11,0

16,1

0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0 18,0 20,0

2004 2005 2006 2007 2008 2009

kg/kg

P

P

Az étkezési busa termelői árának alakulása (1995-2008)

0 50 100 150 200 250 300 350 400

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.

Ft/kg

Egységár Min. Max.

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Forrás: HALTERMOSZ, 2009

A tógazdasági busa termelésének és tóparti értékesítési árának alkulása (1995-2009)

0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

tonna

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200

Ft/kg

Bruttó tógazdasági termelés Termelői ár (IV. negyedév)

Forrás: HALTERMOSZ, 2009

ÁRAK

• A fogyasztói halárak 30-35%-al haladják meg a tóparti halárakat

• 1 nyaras ponty ára 20-30%-al, a 2 nyaras ponty ára 10-20%-al magasabb mint a 3 nyaras ponty ára

• A nyári halárak 20-30%-al

magasabbak mint az adott évi őszi halárak

• Az árolló folyamatosan nyílik (fogy.-term.)

PONTY ÁR (2007): 480 - 520 Ft/kg + ÁFA (2009) 580 - 620 Ft/kg + ÁFA

TERMELÉSI KÖLTSÉG

Ráfordítások Ráfordítások árszínvonala

TK-t növelő egyéb kiadások

Anyagok Energia

Állatok (teny. ivadék) Munkaidő

Gépi üzem

Fogyóeszközök

Termelési eszközök Egyéb ráfordítások

Saját előállítású ráfordítások ára Vásárolt

ráfordítások ára Beszerzés ideje

Beszerzés volumene Kapcsolatok

Kamatok

Pénzügyi műveletek költségei

Biztosítási díjjak Tagsági díjjak Illetékek

Egyéb kiadások

A HALHÚSTERMELÉS TK-ÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

A HALÁSZATI ÁGAZAT TÁMOGATÁSA

Európai Halászati Alap (EHA) Nemzeti Halászati Stratégia

Halászati Operatív Program

AKG

Megnevezés 2 003 2 004 2 005 2 006 átlag

Kihelyezési anyag 106 961 110 184 87 803 102 803 101 938

Költségek a kihelyezési anyag nélkül (Ft/ha) 0

Munkabér 23 699 25 647 25 351 25 220 24 979

TB. Járulék 6 915 8 500 7 986 7 893 7 824

Munkaadói járulék 722 863 816 816 804

Takarmány 32 520 27 964 19 357 26 386 26 557

Vízdíj 12 014 11 688 9 737 10 166 10 901

Műtrágya + szerves trágya 1 656 1 556 1 711 1 844 1 692

Villamosenergia 3 357 3 106 3 239 3 129 3 208

Folyékony energia 13 341 14 706 14 360 15 712 14 530

ebből: gázolaj 10 207 11 603 12 077 13 601 11 872

Egyéb anyagköltség 10 235 6 271 5 685 6 689 7 220

ebből: gyógyszer 124 398 340 225 272

Értékcsökkenési leírás 9 681 11 356 14 868 14 221 12 532

Segédüzemi költség 6 196 6 336 8 526 12 039 8 274

Egyéb költség 20 455 25 055 21 890 24 232 22 908

Főágazati általános költség 7 983 8 155 9 271 10 961 9 093

Szűkített önköltség 148 773 151 202 142 797 159 307 150 520

Gazdasági általános költség 17 623 19 665 20 918 19 994 19 550

Teljes önköltség 166 397 170 868 163 715 179 300 170 070

Total: 273 358 281 052 251 518 282 103 272 008

Mértékegység: Ft/ha

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS KÖLTSÉGE (átlagos értékek)

 ANYAGKÖLTÉG

ebből: - takarmány - teny. anyag - víz

- trágya - egyéb

25-30 30-60 8-10

3-4 5-15

55-70

 SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK 12-15

 SPECIÁLIS TÁRGYI ESZKÖZ

KÖLTSÉG 3-4

 SEGÉDÜZEMÁGI KÖLTSÉG 4-5

 EGYÉB KÖZVETLEN KÖLTSÉG 5-10

 ÁLTALÁNOS KÖLTSÉG 10-15

A KOMPLEX TÓGAZDASÁGI TERMELÉS ÁTLAGOS KÖLTSÉGSZERKEZETE

Me.: Ft/kg Me.: Ft/kg

Árak (átlag) 2 003 2 004 2 005 2 006 átlag

Ponty (piaci) 528,5 503,1 474,5 460,2 491,6

Ponty (1 nyaras) 602 647,1 571,4 584,2 601,2

Ponty (2 nyaras) 564,4 543,3 494,4 513,4 528,9

Busa 163,6 148,8 176,2 173,7 165,6

Harcsa 978,3 923,7 1 050,30 910,2 965,6

Kárász 170,6 164,9 192,1 170,5 174,5

Kukorica 25,4 22,9 15,4 23,7 21,9

Búza 27,2 19,1 18,5 17,8 20,7

Triticale 28,5 20 14,9 20,4 21,0

Me.: Ft/ha Me.: Ft/ha

Megnevezés 2003 2004 2005 2006 átlag

Hozamérték (hal) 345531 352712 344731 322732 341 427

Hozamérték (egyéb) 10366 9523 11376 8068 9 833

Támogatás 37587 17909 54394 55079 41 242

Termelési érték 393484 380144 410501 385879 392 502

Termelési költség 273 358 281 052 251 518 282 103 272 008

Fedezeti összeg 367878 352324 380312 354924 363 860

Ágazati eredmény 120126 99092 158983 103776 120 494

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS EREDMÉNYE (átlagos értékek)

TÓGAZDASÁG

TÉ – TK – J – J% - ÖK

• TÉ 350 – 500 eFt/ha

• TK 300 – 380 eFt/ha

• J 80 – 180 eFt/ha

• J% 20 – 55%

• ÖK

300 – 360 Ft/kg

VÁRHATÓ TENDENCIÁK AZ ÁGAZATBAN

 Erősödő cseh konkurencia

 Növekvő kereslet a bio-minőségű és minősítésű hal iránt

 Tovább növekszik az import eredetű feldolgozott haltermékek mennyisége és választéka

 Az élő ponty exportunk jelentősen nem fog bővülni

 Szigorodó higiéniai és környezetvédelmi előírások

 „Tótól a tányérig” való lekövethetőség (címkézés)

 Csökkenni fog a kereskedelmi célú természetesvízi halászat jelentősége

VÁRHATÓ TENDENCIÁK AZ ÁGAZATBAN

 Tógazdaság ⇒ környezetileg érzékeny terület (agrár- környezetvédelem)

 Szigorodó állatvédelmi előírások (szállítás, tárolás, stb.)

 Árszínvonal növekedés

 A horgászpiac jelentősége növekedni fog

 A természetvédelem is megjelenik a vevők sorában

 Madárkártétel növekedése + kompenzáció

 Csökkenő orvhalászat, fekete és szürke kereskedelem

 A Balaton szakszerű halgazdálkodása kiemeltebb szereppel fog bírni

GAZDASÁGI, JÓLÉTI, KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FUNKCIÓK

 Fenntartható termelés (környezetileg, gazdaságilag)

 Minimális környezeti terhelés melletti termelés

 A halastavi környezet természeti értékeinek megóvása

 A hazai és export fogyasztói igények kielégítése

 Biztonságos élelmiszer előállítása

 Horgászigények kielégítése (hal+horgásztó)

 Halas katasztrófák utáni rehabilitáció (+biodiverzitás)

 Munkalehetőséget biztosítani a vidéki térségekben

 Környezettudatos fogyasztói szemlélet alakítása

No.1.

Haltermelés

No.2.

Környezetvédelem

No.4.

Rekreáció

No.3.

Természetvédelem

VIDÉKI TÉRSÉG

A VIDÉKI TÉRSÉGEK ÉS BENNE A HALASTÓ A TÓGAZDASÁGI TERMELÉS HELYSZÍNE ÉS EGYBEN BIOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI ÉLETTÉR

VIDÉKI TÉRSÉG VIDÉKI TÉRSÉG

VIDÉKI TÉRSÉG

A HALGAZDÁLKODÁS, A MEZŐGAZDASÁG, A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, VALAMINT A VIDÉK SZOROSAN EGYMÁSRA UTALT TERÜLETEK

Hagyományos tógazdaságok

bőséges élőhely és táplálékforrás

Nagy eltartóképesség

Fajok sokasága

Nagy

biodiverzitás

Konfliktusok

Kreus, 1928

A HALASTAVAK DIVERZIFIKÁCIÓJÁNAK LEHETŐSÉGEI

Multi- funkcionális extenzív tavak

Fél-intenzív tavak alacsony/közepes piaci értékű halak

termelésére

Intenzív tavak magas piaci értékű halak

termelésére Nagyüzemi

tógazdaságok

- Élőhely

- Öko-turizmus - Horgászat - Haltermelés

Természetes

takarmány, szerves hulladék és

melléktermékek hasznosításán

alapuló haltermelés

- Teljes értékű takarmány

felhasználásán és gépesítésen alapuló haltermelés

Forrás: Váradi L., 2006.