ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

Előadás áttekintése

• 1. Az ágazat gazdasági jelentősége

• 2. Az ágazat vállalatgazdasági jelentősége

hátrány)

• 3. Az ágazat termelési alapjai

• 4. Az ágazat hozamai és termelési értéke

• 5. Az ágazat ráfordításai és termelési költségei

• 6. Az ágazat jövedelmi helyzete

• 7. Az ágazat fejlesztési lehetőségei

• 8. A sertéshús ágazat közös piaci szabályozása

AJÁNLOTT, ILLETVE

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM:

Felhasznált források: FAO, Ofival; FVM, AKII, KSH, Ádám J., Éder T., Széles Gy., Nyárs L., Kalmár S., Gere Zs. – Gere T., Popp J., Marton I. Udovecz G., Tóth P.

www.akii.hu www.fvm.hu www.vht.hu www.agrarkapu.hu

www.mezohir.hu

Egyéb 2%

Baromfihús 31%

Marha- és borjúhús

23%

Kecske- és juhhús 5%

Sertéshús 39%

A VILÁG HÚSTERMELÉSÉNEK MEGOSZLÁSA (2005)

Világtermelés: 265 millió tonna

Forrás: FAO, 2006

Kína 49%

(49%)

EU-27 20%

(18%) US A

9%

(9%) Brazília

3%

(4%) Kanada

2%

(2%)

Oroszország 2%

(2%)

Egyéb 15%

(16%)

A világ sertéshús-termelésének megoszlása 2007-ben (prognózis: 2017-ben)

Világtermelés 2007-ben: 103 millió tonna 2017-ben: 125 millió tonna

Forrás: OECD-FAO (2008)

Kína: sertésvágás

-2 -1,5 -1 -0,5 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3

Kana

da USA

EU-27

Brazília Kína

Korea

Mexikó

Oroszország

Japán

millió tonna (hasított súly)

e xport 2005-2007 átl ag e xport 2017 i mport 2005-2007 átl ag i mport 2017

A világ jelentős sertéshús-exportőr és -importőr országai

Megjegyzés: Brazília és az USA versenyképességének javulása szembetűnő (alacsonyabb tak.- + energiaár)

EU nemzetközi versenyképessége csökken (Oroszország, Japán), egységes piacon pedig nő Forrás: OECD-FAO (2008)

Világkereskedelem: 5,7-ről 7,9 millió tonnára nő (2007-2017 között) a világtermelés arányában 5,5%-ról 6%-ra nő

Forrás: USDA, 2006

Megjegyzés: 2006 – becslés

Brazilia: sertéshús export és világpiaci részesedés alakulása

export, millió t világpiaci részesedés, %

0,0 0,2 0,4 0,6 0,8

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006*

- 3 6 9 12 15 18

A VILÁG SERTÉSHÚSTERMELÉSE

• Gabonaágazat fejlettsége ⇒ Sertéságazat fejlődése

• Ázsiában található a legtöbb sertés, több mint félmilliárd db, míg Afrikában a legkevesebb néhány tízmillió db

• A világ sertéshústermelése évente mintegy 5-6%-al növekszik

• Fogyasztás: 13 kg/fő/év (világátlag)

• A világ összes sertéshústermelésének mintegy 49%-át Kína adja

• Az ázsiai régióban főleg európai és amerikai fajtákkal és technológiákkal termelnek

• Brazíliában a fogyasztás csökkent, mert a népesség gyorsabban nő mint a termelés

• A világ sertéshús-kereskedelmét meghatározza: EU, Kanada, USA, Brazília (a világ legnagyobb sertéshús exportőre az EU ezen belül is Dánia a meghatározó)

• Brazília csak a 90-es évek végétől meghatározó a nemzetközi

kereskedelemben (főbb piacok: Oroszország, Hong-Kong, Szingapúr, Argentína)

• Az EU főbb piacai: KKE, Oroszország, Japán, Dél-Korea

– A nemzetközi és hazai botrányok igen erősen érintették az ágazatot (a következmények nélküliség csak

látszólagos, az ipar „megfizet” a botrányokért)

A nemzetközi és hazai botrányok

 a fogyasztók reagálása az állategészségügyi betegségek potenciális humán-egészségügyi következményeire

 fontos szempont a betegség kitörésének földrajzi helye és lefolyásának időtartama, valamint a globális export koncentrációja

 a globális húsexport közel 3/4-ét 5 exportőr ország adja: állategészségügyi betegségek megjelenése befolyásolja a külkereskedelem és árak alakulását

 az élőállat és állati eredetű termékek külkereskedelmének aránya meghatározza, hogy adott ország mennyiben lehet érintett állategészségügyi betegségben

 multiplikátorhatás: az állategészségügyi betegség kihat a hústermékpálya többi szereplőjére

például a takarmány-feldolgozók és élelmiszeripar termelésére

 a pénzügyi és gazdasági veszteségek jelentősek

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI BETEGSÉGEK HATÁSA A HÚSTERMELÉS ALAKULÁSÁRA

Az állategészségügyi betegségek: sertés influenza (H1N1 vírus), száj- és körömfájás, madárinfluenza (H5N1 vírus), BSE

befolyásolják a hús fogyasztásának és külkereskedelmének alakulását ⇒ importkorlátozás ⇒ a fogyasztási szerkezet változása az egyes húsfélék között

– A rendkívüli árverseny által generált minőségromlás az egyes termékszegmensekben (vörös- és szárazáruk)

A kiskereskedelmi árharc minőségromboló

hatása

A sertéshús termékek imázsa folyamatosan sérül

„Egészséges életmód” propaganda hatása. (zsír, só, egyéb fűszer és élvezet mentes életmód minta erősödése)

Az európaiak 20%-a állította azt, hogy az előző évben valamikor fogyókúrázott (Magyarországon 15%)

Az EU-ban a populáció fele „túlsúlyos” (BMI > 25%), negyede pedig szélsőségesen kövér (BMI>30)

Az életmódváltáson gondolkodók 20%-a mondta azt, hogy kevesebb húst fog enni

Kihívások, melyekre a választ együtt kell megadni

Vegetarianizmus terjedése.

Állatjóléti érzékenység erősödése a tartás

és szállítás területén

– A modern technológia által alkalmazott eljárások és adalékanyagok folyamatos kritikája. (általános

élelmiszeripari probléma)

A technológiai fejlődés fogyasztói félreértése

Ilyen képek helyett

Ilyen képeket láthat a fogyasztó termelésről

EU sertéshús exportjának megoszlása

Forrás: EU Commission/DG Agri

Ország 2004 2005 2006 2007 2008. jan-szept.

2008/2007 jan.-szept.

tonna % tonna % tonna % tonna % tonna %

Oroszország 418 176 23,5 485 437 25,0 687 402 32,9 647 057 33,9 580 591 29,9 +34%

Hong-Kong 157 424 8,8 139 578 7,2 138 554 6,6 243 203 12,7 360 759 18,6 +100%

Japán 360 621 20,3 305 731 15,8 249 380 11,9 232 951 12,2 189 355 9,8 +7%

Kína 53 167 3,0 70 788 3,7 53 785 2,6 86 291 4,5 109 856 5,7 +84%

Ukrajna 21 203 1,2 47 814 2,5 9 789 0,5 2 757 0,1 136 857 7,1 -

Dél-Korea 111 770 6,3 117 671 6,1 142 599 6,8 137 443 7,2 91 337 4,7 -12%

USA 86 454 4,9 72 843 3,8 67 048 3,2 66 527 3,5 46 892 2,4 -5%

Horvátország 41 939 2,4 59 964 3,1 56 785 2,7 56 171 2,9 43 416 2,2 +14%

Ausztrália 29 145 1,6 28 126 1,5 29 579 1,4 34 583 1,8 30 175 1,6 +15%

Fülöp-szigetek 28 066 1,6 20 896 1,1 23 321 1,1 34 217 1,8 35 718 1,8 +29%

Fehéroroszorsz 30 247 1,7 48 506 2,5 59 586 2,9 10 529 0,6 37 512 1,9 -

Angola 29 379 1,6 34 356 1,8 40 757 2,0 48 637 2,5 32 901 1,7 -5%

Extra EU 25/27

%--os változás

1 780 568 1 938 455

+9%

2 089 363 +8

1 910 762 -9

1 939 765 +42.3

EU sertéshús importjának megoszlása

Ország

2004 2005 2006 2007 2008. jan.-szept.

tonna % tonna % tonna % tonna % tonna %

USA 4 890 21,6 3 532 16,3 5 380 16,6 9 065 21,0 17 583 39,9

Chile 4 261 18,8 4 994 23,0 7 568 23,4 12 347 28,6 11 313 25,6

Svájc 8 331 36,8 4 933 22,7 8 934 27,6 10 476 24,2 8 708 19,7

Horvátország 1 594 7,0 2 189 10,1 3 930 12,1 2 863 6,6 2 846 6,4

Szerbia 0,0 716 3,3 523 1,6 1 217 2,8 1 061 2,4

Oroszország 84 0,4 280 1,3 313 1,0 280 0,6 348 0,8

Kanada 61 0,3 79 0,4 252 0,8 2 660 6,2 40 0,1

Extra EU 25/27

%-os változás 22 612 21 730 -4

32 368 +49

43 217 +34

44 120 +42.3

Forrás: EU Commission/DG Agri

EGY FŐRE JUTÓ SERTÉSHÚSFOGYSZTÁS AZ EU-BAN (2004)

35,3

41,8

23

54,9

41,4

52,3

45,7 42,2

28,4

0 10 20 30 40 50 60

Francia- ország

EU-15 Egyesült Királyság

Ausztria EU-25 Németország Cseh Köztársaság

Lengyel- ország

Magyar- ország

kg/fő/év

Forrás: Ofival 2004, KSH 2005, Nyárs L. 2005.

A húsfogyasztás alakulása az EU-ban

Fogyasztás (kg/fő): ebből sertéshús 50%, baromfihús 25%, marhahús 18%

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Marha-borjú Sertés Baromfi juh/kecske összesen

Forrás: Európai Bizottság, 2006

EU: a sertéshús-termelés és fogyasztás alacsonyabb lesz, mint az 1990’-es években

Termelés, fogyasztás, kereskedelem (millió t)

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0

1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013

Termelés, fogyasztás

0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0

Külkereskedelem

EU-12 EU-15 EU-25 EU-27

Termelés

Fogyasztás

Export

Import

Forrás: EU Bizottság (2008)

100 125 150 175 200

január május sze pte mbe r január május sze pte mbe r

€/100kg

Né me tország Dánia Lengyelország Magyarország

A sertéshús felvásárlási ára nemzetközi összehasonlításban (2007-2008)

Forrás: AKI, PÁIR

AZ EU SERTÉSHÚSTERMELÉSE

• Németország, Spanyolország, Franciaország és Dánia a legnagyobb termelők

• ≈ 23 millió tonna (vágott súlyban)

• ≈ 1,3 millió tonna export

• ≈ 18 millió tonna belső fogyasztásra

• ≈ 42 kg/fő éves fogyasztás

• az egy gazdaságra jutó átlagos sertéslétszám

≈ 100-110 db

• 50 ha-os farm max. 31,5 ÁE. ⇒ 1000 db sertés

• hektáronként max. 3 szervestrágya- termelő egység

(1 egység = 7 férőhely)

Magyarország: az élősertés és a sertéshús exportjának és importjának alakulása (2000-2007)

0 20 000 40 000 60 000 80 000 100 000 120 000

2000 2003 2004 2005 2006 2007

tonna

Sertéshús export Sertéshús import Élősertés export Élősertés import

Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

húsexport

húsimport

élőállat import

élőállat export

Megjegyzés: 2007. évi külkereskedelem: export: 240 millió €; import 177 millió € (volumen szaldója: 0)

Sertésállomány

• 1970-es évek közepén 7 millió db sertés

• 1980-as évek közepén 10 millió db sertés, mely

megegyezett a dániai létszámmal, de ott 2,5-szörösére nőtt azóta a létszám, míg nálunk 1/3-ára zsugorodott

• 1989. évi 8,6 millió db-ról a létszám 20 év alatt 3,383 millió db- ra csökkent és ugyanezen időszak alatt a kocalétszám 675 ezer db-ról 230 ezerre csökkent (évente átlagosan 3,3%-os csökkenés)

• Okok:

– korszerű nagyüzemi termelés „átmeneti”

visszaesése ⇒ technológiai fejlesztések elmaradása

– integrált kisüzemi termelés visszaszorulása – piacvesztés (export és hazai)

– a kistermelők többsége nem tud ellenőrzött az EU

által elvárt minőséget és eredetigazolást biztosítani

1. Sertésállomány alakulása

5 035 4 669 5 522 4 931 5 479 5 335 4 834 4 822 5 082 4 658 4 059 3 853 3 987 3 871 3 709

2 000 3 000 4 000 5 000 6 000

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008.

aug.

ezer db

Forrás:MGSZH

Forrás: KSH, 2007.

Sertésállomány alakulása gazdálkodási formánként (augusztus 1.)

1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 2800 3000

2003 2004 2005 2006 2007 2008

1000 egyed

Egyéni gazdálkodók Gazdasági szervezetek

Forrás: KSH

Hatékonyság:

• Lemaradás:

– Kisebb szaporulat;

– Lassú tömeggyarapodás

– Gyenge takarmányhasznosítás – Hosszú hízlalási idő

– Elnyújtott kocaforgó

– Gyenge élőmunka hatékonyság

• Kellene:

– 800 g/nap átlagos testtömeg-gyarapodás – 2,7-2,8 kg/kg FCR

Takarmányhasznosulás Európa sertéstenyésztésében (kg/kg)

HU US CA BR DR FR IR UK ES DN SV NL

0.0 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5

• Az EU 15-ben a sertéstartó gazdálkodások száma 1997 és 2003 között 1,1 millióról 644 ezerre esett.

Hollandia 21 ezer 11 ezer

Dánia 19 ezer 11 ezer

Spanyolo. 285 ezer 65 ezer

Németo. 205 ezer 103 ezer

Magyaro. 435 ezer

• Ugyanezen időszak alatt, az üzemenkénti átlagos állománylétszám 105-ről 189-re emelkedett.

Hollandia 722 1040

Dánia 604 1100

Spanyolo. 68 371

Németo. 118 254

Magyaro 11

Önmagában tehát az üzemszerkezet, vagyis az üzemméret alapján lehetnénk versenyképesek az EU-n belüli versenytársakkal szemben.

TENDENCIÁK AZ ÁGAZATBAN

A világ – és Európa – sertéságazatára az elmúlt 10 évben egyaránt jellemző volt:

– a folyamatos kismértékű létszámnövekedés,

– a sertéstartók számának csökkenése, következésképp az állományi koncentráció növekedése,

– a sertéshús fogyasztás kismértékű növekedése, illetve stagnálása.

Mi jellemező ugyanekkor hazánkban?

– míg Magyarország és az EU-15 gabonapiacán hasonló helyzet alakult ki, addig a sertésállomány ellentétes

irányban változott, – létszámcsökkenés,

– állományi koncentráció csökkenés,

– fogyasztás csökkenés.

AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI I.

Tényleges hatások

• A sertéshús közös piaci szervezetének

átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött.

• Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus

nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is

• A magyar termelőknek a múltbelinél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán

• Az EU előírásoknak megfelelni nem képes vágóhidak bezárnak

Forrás: Nyárs L. 2005.

2. AZ ÁGAZAT VÁLLALAT- GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

Előnyök - Hátrányok

 Szapora és viszonylag gyorsan fejlődő állatfaj

 Takarmányértékesítése kedvező

 Abrakfogyasztó, de egyes tömegtakarmányokat, élelmiszeripari melléktermékeket és hulladékokat is jól hasznosíthat

 Sokféle technológiai megoldást elvisel

 A nagyméretű, korszerű telepek jól gépesíthetőek, kedvező az élőmunka termelékenység

 A sertéshízlalás kisüzemi formája hamar elsajátítható kiegészítő tevékenységet biztosíthat

 A befektetett forgóeszközök megtérülése viszonylag gyors,

rendszeres árbevételt eredményezhet, segíti a likviditási gondokat

 Konjunkturális ágazat

ELŐNYÖK

 Tőkeigényes ágazat (álló és forgótőke)

 Az átlagnál kockázatosabb ágazat (állategészségügy)

 Az intenzív fajták intenzív tartási és takarmányozás technológiát, komoly felkészültséget igényelnek

 A hígtrágya elhelyezése környezetvédelmi problémákat okozhat

 Piacfüggő ágazat. Az input-output árak rövid távú ingadozása nehezen kiszámítható (sertésciklus)

HÁTRÁNYOK

 Alacsony támogatási színvonal (EU csak horizontális támogatások)

3. BERENDEZKEDÉS, AZ

ÁGAZAT TERMELÉSI ALAPJAI

• Vállalkozási forma, szervezeti keretek

• Takarmánytermő területigény

• Telepek, épületek, technológiai berendezések, tenyészállatok

• Forgóeszközök

• Munkaerő, menedzsment

SZERVEZETI KERETEK

• Állami és nem állami tulajdonú Rt.-k

• Korlátolt felelősségű társaságok, Betéti társaságok

• Szövetkezetek

• Őstermelők, egyéni gazdálkodók

• Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) - termelői - feldolgozói érdekegyeztetés - törvények előkészítése

- nyilvántartás, szabályozás - közösségi marketing

KISÜZEM

„HÁZTÁJI” GAZDASÁG

NAGY- ÉS KÖZÉP ÜZEMEK

 nincs hígtrágya gond

 olcsóbb technológia

 jobb minőségű végtermék

magasabb értékesítési árak

 alacsonyabb beruházási költségek

 melléktermékek egyszerűbb felhasználása

szórványmunkaidő felhasználása

 nagyobb állategészségügyi kockázat

 rugalmasabb reagálás a

megváltozott körülményekre (pl. árak, értékesítési gondok)

alacsonyabb fajlagos költségek

 nagy tételben való beszerzések

 minőségi takarmányozás

 tervszerűbb, átgondoltabb gazdálkodás

 jobb genetikai háttér

 integrátori előnyök kihasználása

 kisebb állategészségügyi kockázat

 őstermelői lét, járulékok stb.

LEGGYAKORIBB HAZAI SERTÉSTELEP TÍPUSOK

• Régi telepek

– AGROKOMPLEX – BÁBOLNAI

– MEZŐPANEL – ISV

• „OUT DOOR” 250 koca/10-12 ha

Nagyüzemi telepítési és beruházási költségek:

1,5-2,5 millió Ft/koca

Istálló bérleti díj:

500 - 1500

Ft/m

Telepek (több mint 100 koca) átlagéletkora 25 év de az EU(15) 10 év 22% elfogadható 61% javításra szorul és 17% alkalmatlan

EXKLUZÍV LEHETŐSÉG

A világ legzsírosabb sertése

Világrekorderek!

Több, mint 70 % fehéráru!

Makkoló csürhe…

A kocák hagyományos félszabad tartása

Fecskehasú mangalica

Hagyományos etetési módszerek

Szőke és vörös kocák

És télen is megél a mangalica

Nyíribrony F1 telep fiaztató

Modern fiaztató technológia

Ultramodern malacnevelés (ez a lényeg)

A serrano sonkagyár

Magas minőségű sonka és lapocka

érlelés Segoviában

Természetes klímájú útóérlelő (3 éven át…)

Alimentaría Expo

36 hónapos érlelésű végtermék

Mangalica a Hypercor-ban

Pick Mangalica Pároskolbász

A Mangalica szektor Non Plus

Ultrája:

Mangalica, mint Prémium Élelmiszer alapanyag:

• Előállításában hazánk világmonopóliumot élvez, így nem másolható

• Központilag ellenőrzött, jól definiált a genetikai bázis

• Erősen integrált a piac, jól szervezhető és ellenőrizhető a termelés

• Tőkeerős nagy termelők és gyártók, kereskedők működnek együtt

• Értékesítési biztonság, prémiumpiac kell a még nagyon sérülékeny mangalica szektornak, mely piaci oldalról tartja el az egyébként kihalásra itélt fajtát

• A tenyészállat előállítást és termelést ösztönző támogatások nem növelik a fajta iránti keresletet, csak a kínálatot, és most a keresletet kell élénkíteni.

• A mangalica már több, mint 15 éve nemzetközi K+F programok

résztvevője, az ÁTKI-val közösen magyar, német, lengyel, spanyol, japán kutatók dolgoznak vele, kiváló kutatási indikátor állat. Főleg szaporodásbiológiai és termelési oldalról foglalkoznak vele, de jól definiálható húsminőségbeli eltérés is van a többi sertésfajtához képest, itt van még mit tenni…

Megnevezés Ár (ezer Ft)

Malacetetők (száraz) 3 – 20

Hízóetetők (száraz) 20 – 30

Malacetető kombinált 8–45 kg-ig 20 – 45 Hízóetető kombinált 25-150 kg-ig 25 – 50

Kocavályúk 4 – 5

Higiénikus fiaztató kutricák 100-150

Almos fiaztatók 60-80

Malacnevelő battériák 50 – 80

MR-10 alapkeret komplett 30-40

Egyedi kocaállás 40-80

Malacetető vályúk 3 – 4

Battéria önetetők 10 – 12

Forrás: PIG TECHN Kft

TECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEK

A sertéstenyésztés folyamatábrája 1.szakasz: Újszülöttől

malacnevelőig

4. Légút szabaddá

5. Köldökzsinór fertõtlenítése

18. Elválasztás 30-32 napos

kb. 7-8,5 kg 13. Súlymérés

a 21 napon

11. Szopós malac 30-32 napos korig 3. Újszülött malac

ellátása 14. ,,Vas"- injekció

a 21. napon

6. Farok kurtítás 7. Fogelszedés 8. Fülcsipkézés

9. Vaskészítmény adagolás orálisan

10. Infralámpás melegítés 12. Baby starter

folyamatos

19. Mérés

22.

Átszállítás malacnevelõbe

Falkásítás 1.

Fiaztatás

20.

Súly és ivar szerinti szétválasztás 21. Malacmentõ

12. Baby-starter kiegészítés

17. Vitamin injekció

2. Halva született, Életképtelen malac

megsemmisítés

16. Beteg malacok gyógysz. ellátása

15. Vakcina légzõszervi megbeteg. ellen

5,5-6kg feletti 5,5-6kg

alatti

A Sertéstenyésztés folyamatábrája 2.szakasz: Malacnevelő,

kiválasztásig

23.

Választott malac 1.

42-44 napos korig

24. Prestarter Keveréktakarmány 27. Starter

Keveréktakarmány

26.

Választott malac 2.

55-65 nap. kb15 kg

31.

Választott malac 3.

80-90 nap.30-35 kg

34. Mérés 80-90 napos

36.

Áthajtás 32. Malac starter

35.Orbánc Vakcina 80-90 napos

22. Átszállítás malacnevelõbe

Falkásítás

25.

Teremhõmérséklet 26-30C

28.

Teremhõmérséklet 22 C

33.

Teremhõmérséklet 18C

29.elsõ APP vakc.

légzõszervi megbeteg.ellen

40-42 napos

30. második APP vakcina 54-56 napos

A sertéstenyésztés folyamatábrája 3.szakasz: Kiválasztástól

értékesítésig

39. Hízó Ivar szerint szétválasztva

40. Növendék Ivar szerint szétválasztva

47.

Mérés

50. Értékesítés tenyészállatként 38

Minõsítés

37. Ultrahangos vizsg.

4,5-5 hó. 80-110 kg

46. Várakozási idõ 6 hét

tenyésztésre alkalmas tenyésztésre

nem alkalmas

41. Sertés nevelõ takarmánykeverék

42.Terem-hõmérs.

18-20 C

48. Értékesítés vágóállatként

51. Saját tenyésztésbe

fogás 43.

Parvo vakcina tenyésztésre

kiválasztott kocasüldõknek

45.

Hím ivarú egyedek szükség szerinti

ivartalanítása

49. Négyes- mentesség vizsg.

44.

Nem értékesített növendék 6 - 6,5 hónapos

kb.120 kg

A SERTÉSÁGAZAT JELLEMZŐ FORGÓESZKÖZEI

• Tenyész- és

hízlalási alapanyag

• Takarmány, víz

• Energia

• Gyógyszerek

• Fertőtlenítőszerek

• Fogyóeszközök

ÁLLATÉRTÉKEK

• Tenyészkoca 50 - 80 eFt/db

• Tenyészkan 100 - 150 eFt/db

• Malac

8 - 12 eFt/db

• Malac

10 - 15 eFt/db

• Süldő 15 - 20 eFt/db

• Sperma 1 - 2 eFt/adag

A termelést befolyásoló főbb tényezők

Tartástechnológia

Genetika Állategészségügy

Takarmányozás Management

Cél: vágóhídi igények kielégítése

Genetika

Genetika használat Magyarországon

380 000 383 000 456 000 345 000 391 000 379 000 348 000 343 000 381 000 320 000 296 000 276 000 290 000 259 000 246 000

17 939 33 994 32 357 35 939 44 064 36 691 28 994 32 013 33 343 27 154 29 724 23 992 24 412 23 051

17 939 33 994 32 357 35 939 44 064 36 691 28 964 32 013 33 343 27 769 37 504 31 427 48 834

0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 300 000 350 000 400 000 450 000 500 000

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008.

aug.

0 20 000 40 000 60 000 80 000 100 000 120 000 140 000

Anyakoca-állomány(db) MgSzH Kocasüldő utánpótlás (db) MgSzH

Kocasüldő utánpótlás tenyészszervezetek alapján (db)

Eltérő statisztikák

Hiányzó adatok

Genetika használat Magyarországon

Anyakoca állomány 290.000 db

2006. év

Koca selejtezés 40%

Elmélet:

Süldő igény 116.000 db/év

Statisztika-Tények:

Fajtatiszta 4.974 db Hibrid

43.860 db

Egyéb 67.000 db

38% 58%

4%

- a magyar kocaállomány 60 %-ról nincs megbízható genetikai információ - az ellenőrzött állomány 10 elismert fajtához tartozik

- az ellenőrzött állományban a hibridfajták használata meghatározó (90%) - a tenyésztés nem koncentrálódott, mindenki ért hozzá (ellentétben:Dánia)

Heterogén vágó alapanyag, hatékonysági problémák.

A törzskönyvileg ellenőrzött sertés állomány mindössze mintegy 11%!

Forrás: Kalmár S. 2004.

EU NORMÁK SERTÉSEK ELHELYEZÉSÉRE

Élőtömeg Terület

• 10 – 20 kg 0,20 m ²

• 20 – 30 kg 0,30 m ²

• 30 – 50 kg 0,40 m ²

• 50 – 85 kg 0,55 m ²

• 85 – 110 kg 0,65 m ²

• 110 kg < 1,00 m ²

MUNKAERŐ

• Fiaztató 30 - 40 koca/fő

• Kocaszállás 100 - 250 koca/fő

• Hízlalda

- alacsony gépesítettség 100 - 300 hízó/fő - magas gépesítettség 500 - 1000 hízó/fő

• 400 kocás telep 10 - 25 fő

4. AZ ÁGAZAT HOZAMAI ÉS TERMELÉSI ÉRTÉKE

Hozam – Termelési érték

A SERTÉSHÚSTERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

TERMELÉSI ÉRTÉK

Hozamok Értékesítési árak TÉ- t növelő egyéb bevételek

• Biológiai alap

• Tartástechnológia

• Takarmányozástech.

• Állategészségügy

• Ráf.-ok színvonala

• Munkaszervezés

• Humán tényezők

• Egyéb ráfordítások

• Minőség (S EUROP)

• Termék jellege

• Egyöntetűség

• Integráció

• Kereslet - Kínálat

• Értékesítés ideje

• Támogatások

• Biztosítási kártérítés

• Pénzügyi műveletek eredménye

• Egyéb bevételek

A HAZAI SERTÉSTENYÉSZTÉS FONTOSABB MUTATÓI

• Kocaforgó 2,0 - 2,2

• Fialási átlag (db) 9,0 - 10,5

• Egy kocára jutó választott malac (db) 18 - 22

• Hízó fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg) 2,8 - 3,6

• Malac fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg) 1,7-2,3

• Telepi fajlagos tak. felhasz. (kg/kg) 3,0 - 4,2

• Elhullási arány összes (%) 10 - 20

• Értékesítet hízó/koca/év (db) 16-22

• Értékesített hízó/koca/év (kg) 1 700 -2 300

• Vágási minőség (színhús %) 48 - 55

HAGE RT. HAJDÚSZOBOSZLÓI SERTÉSTELEP

2750 átlagkoca

• Fialási % 79,51

• Fialási átlag 10,35

• Élve született malac/koca/év 23,73

• Választott malac/koca/év 21,39

• Értékesített hízó/koca/év 19,29

• Hízó tömeggyarapodás (g/nap) 639,00

• Hízó fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg) 2,98

• Telepi fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg) 3,25

0 10 20 30 40 50 60

S E U R O P ^{Színhús %}

%

2001 2002 2003 2004 2005

SERTÉSHÚS MINŐSÉGI KATEGÓRIÁK (HASÍTOTT SERTÉS)

Kategória Színhús % Hazai termelés

S ^{60 felett -}

E ^{55 - 59 15,3%}

U ^{50 - 54 33,8%}

R ^{45 - 49 30,6%}

O ^{40 – 44 14,7%}

P ^{40 alatt 5,6%}

ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRAK

• Nagymértékű ingadozás az egyes években

• Nagymértékű ingadozás éven belül

• Kismértékű ingadozás területileg

• A minőség függvényében (SEUROP) csökkenő

– Kategóriánként mintegy 9%-os árcsökkenés – S ⇒ legmagasabb ár

– P ⇒ legalacsonyabb ár (kivéve a

mangalicát)

240 290 340 390 440 490

2006.

1

5 9 13 17 21 25 29 33 37 41 45 49 2007.

1

5

EU átlag Magyar or szág Lengyelor szág

Ft/kg hasított hideg súly

hét

A VÁGÓSERTÉS („E” MINŐSÉGI KATEGÓRIA) VÁGÓHÍDI

BELÉPÉSI ÁRA AZ EU NÉHÁNY TAGÁLLAMÁBAN

Forrás: AKI 2009

Forrás: AKII 2009

EGY KOCÁRA JUTÓ ÉVES TERMELÉSI ÉRTÉK

(közepes színvonalú termelés)

TÁRSAS

580 - 690 ezer Ft/koca

EGYÉNI

500 - 600 ezer Ft/koca

5. AZ ÁGAZAT RÁFORDÍTÁSAI ÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGEI

Ráfordítás – Termelési költség

TERMELÉSI KÖLTSÉG

Ráfordítások Ráfordítások árszínvonala

TK- t növelő egyéb kiadások

• Anyagok

• Energia

• Malac

• Munkaidő

• Gépi üzem

• Fogyóeszközök

• Termelési eszközök

• Egyéb ráfordítások

• Saját előállítású ráfordítások ára

•Vásárolt

ráfordítások ára

• Beszerzés ideje

• Beszerzés volumene

• Kapcsolatok

• Kamatok, faktordíjak

• Pénzügyi műveletek költségei

• Biztosítási díjak

• Tagsági díjak

• Illetékek

• Egyes adók

• Egyéb kiadások

A SERTÉSHÚSTERMELÉS TERMELÉSI

KÖLTSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

A TERMELÉSI KÖLTSÉGEK SZERKEZETE

Megnevezés Megoszlás

%

Anyagköltség 75 - 80

ebből: takarmány 65 – 75

Személyi jellegű költség 3 – 5

Amortizáció 1 – 1,5

Fenntartás 1 – 1,5

Segédüzemi költség 1 – 2

Egyéb költség 1 – 2

Általános költség 10 – 13

Összes költség 100

!

219

251

299

0 50 100 150 200 250 300 350

centrumtól jobbak

centrum centrumtól rosszabbak

Ft/kg

238

288

324

0 50 100 150 200 250 300 350

centrumtól jobbak

centrum centrumtól rosszabbak

Ft/kg

A sertéshizlalás önköltségéne szóródása (piacmeghatározó gazdaságok átlaga)

2003 2007

Forrás: Az AKI tesztüzemi ágazati adatgyűjtése alapján készült számítások

A sertéshizlalás ágazati eredménye önköltség kategóriánként (piacmeghatározó gazdaságok átlaga)

-49 -13

22

-70 -60 -50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30

centrumtól jobbak centrum centrumtól rosszabbak

Ft/kg

-30 25

-65 -70

-60 -50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30

centrumtól jobbak centrum centrumtól rosszabbak

Ft/kg

2003 2007

Néhány költségelem az összes termelési költség %-ban

Megnevezés

Tenyészállatok értékcsökkenése

- 3,0-6,5

Takarmányköltség

42-53 51-61

Állat eü. Ktg.

1,2-1,7 3,2-4,0

Term. és mest. termékenyítés

- 0,3-1,5

Értékcsökkenés

1,7-2,8 2,1-2,8

Forrás: Az AKI adatai alapján (2004-2005) és saját kalkuláció

KÖLTSÉGEK

• Üresen álló koca: 200-240 Ft/nap

• Koca a laktációban: 750-850 Ft/nap

• Kanok éves tartási költsége: 150-180 eFt/év

EGY KOCÁRA JUTÓ ÉVES TERMELÉSI KÖLTSÉG

(közepes színvonalú termelés)

TÁRSAS

480 – 550 ezer Ft/koca

EGYÉNI

460 - 510 ezer Ft/koca

Hízó önköltség: 240 - 320 Ft/kg

0 50 100 150 200 250 300 350

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

1000 Ft/t (élősúly)

Termelés értéke Nemzeti támogatás Költség

VÁGÓSERTÉS: KÖLTSÉG ÉS BEVÉTEL ALAKULÁSA (PIACMEGHATÁROZÓK)

Jövedelem:

-11 041 Ft/t

232,8 Ft/kg 264,2 Ft/kg 268,2 Ft/kg 287,5 Ft/kg 280,7 Ft/kg 277,0 Ft/kg 275,9 Ft/kg 272,8Ft/kg

A bruttó fogyasztói ár összetétele

Áfa 13 %

Forgalmazás 18 %

Feldolgozás 20%

Alapanyag- termelés

49%

Forrás: Juhász A. 2005.

Költség arányos jövedelem %

97,56

-34,85

1,85

A teljes vertikumban: 21,52 %

6. AZ ÁGAZAT JÖVEDELMI HELYZETE

Jövedelem – Jövedelmezőség

TÁRSAS

0 - 120 ezer Ft/koca

EGYÉNI

0 - 90 ezer Ft/koca

NETTÓ JÖVEDELEM NETTÓ JÖVEDELEM

EGY KOCÁRA JUTÓ ÉVES JÖVEDELEM

(közepes színvonalú termelés)

Jövedelemtartalom: 0 - 25 Ft/kg

Az áringadozás nagyban befolyásol!

Jövedelmezőségi ráta: 0-10%

VÁGÓSERTÉS: KÖLTSÉG ÉS BEVÉTEL ALAKULÁSA (társas vállalkozások)

0 50 100 150 200 250 300 350

2001 2002 2003 2004 2005 2006

1000 Ft/t (élősúly)

Termelés értéke Közvetlen támogatás Költség 259 020 Ft/t 271 441 Ft/t 281 750 Ft/t

Jövedelem:

-681 Ft/t

Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

7. AZ ÁGAZAT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

Versenyképesség – Célok

A VÁGÓSERTÉS-TERMELÉS

HATÉKONYSÁGÁNAK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA (2002)

Forrás: AKII 2005, Danish Bacon and Meat Council 2003, Nyárs L. 2005.

Megnevezés

Magya r- ország

Kanad

a Dánia Hollandi a

Német- ország

Francia -ország

Egyesült Királysá

g Egy kocára jutó választott

malacok száma (db/év) 15,8 19,17 23,20 22,90 21,22 21,26 21,54

Tömeggyarapodás (g/nap) 520 748 804 768 732 789 657

Takarmányhasznosítás

(kg/kg) 4,03 2,69 2,7 2,62 2,94 2,81 2,62

Vágási súly (kg/élő

testtömeg) 102 113 101 112 116 113 88,9