ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

Előadás áttekintése

• 1. Az ágazat gazdasági jelentősége (Világ/EU/Mo.)

• 2. Az ágazat vállalatgazdasági jelentősége ^(előny-

hátrány)

• 3. Az ágazat termelési alapjai

• 4. Az ágazat hozamai és termelési értéke

• 5. Az ágazat ráfordításai és termelési költségei

• 6. Az ágazat jövedelmi helyzete

• 7. Az ágazat fejlesztési lehetőségei

• 8. Az EU Marha- és Borjúhús Közös Piaci Szervezete

Felhasznált anyagok, adatok: Felföldi J., Szűcs I., Sáránszki M., FVM, AKI, KSH (2008).

Popp J., Udovecz G., Papp G., FAOSTAT (2008.), V.H. Terméktanács, Magyartarka T.E., Charolais T.E., Stefler J., Agri Benchmark

3

Miről is beszélünk?

• Vágómarha: húsmarha, kettős hasznosítású és a tejelő

• Hízómarha (marha hízlalás): azon sz.marha amit hízlalásra fogtak

• Húsmarha: kizárólag hústípusú fajták (nincs fejés!!)

• Selejt tehén: tejelő, húsmarha és kettős hasznosítású állományokból kivágott egyedek

Az Európai Unió tagállamainak többségében (hazánkban is) a vágómarhatermelés mintegy ¾-ét a tejtermelő állományok mellékterméke (selejt tehén, holstein hízóbika) teszi ki, és a húsmarhatartásból csak a vágómarhatermelés ¼-e – de a minőségi hányada – származik. (STEFLER 2005.)

4

1.1. VILÁGGAZDASÁGI JELENTŐSÉG

• A világ összes hústermelése 2006-ban 265 millió tonna ebből 39%

sertés, 30% baromfi és 23% marhahús, kecske és juh 5%, egyéb 3%

• A világ hústermelésének 7% (18 millió tonna) kerül nemzetközi piacokra, amiből marha és borjúhús 27% vagyis 4,8 millió tonna

• A világ nagy marha- és borjúhús termelői az USA, EU, Brazília, Kína, Argentína, Ausztrália, Oroszország

• EU vágómarha-termelése 7-8 millió tonna/év

• Az egy főre jutó fogyasztás az EU-ban 17,5 kg/fő,

F-28 kg/fő, D-12 kg/fő (2001.), viszont csökkenő tendenciát mutat

• EU önell. foka 98% (2005.)

(de Görögo. 24%, Írország 918%)

• EU-ban: import 481 ezer tonna (2011-re: 581 ezer tonna), export 340 ezer tonna (2011-re: 170 ezer tonna)

5

A világ marha- és borjúhús termelésének megoszlása 2005-ben

Egyéb 23%

USA 19%

Mexico 3%

Oroszország

4% India

3%

Kina 11%

Kanada 2%

Brazilia 13%

EU-25

14% Argentina 5%

Ausztrália 3%

Világtermelés 60,2 millió tonna

Forrás: FAO

6

A világ marha- és bivalyhús termelésének megoszlása 2004-ben

7

A világ marha- és bivalyhús külkereskedelme 2004-ben

8

Az EU marha- és borjúhústermelésének

megoszlása

2005.

Franciaország Hollandia 19%

5%

Írország 7%

Németország 14%

Norvégia 1%

Olaszország 15%

Lengyelország 4%

Ausztria 3%

Szlovákia 1%

Szlovénia 1%

Belgium 4%

Egyéb 1%

Svédország Spanyolország 2%

9%

Portugália 2%

Dánia 2%

Finnország 1%

Csehország 1%

Magyarország 1%

Nagy-Britannia 9%

Forrás: www.fao.org

EU termelés: 8 053 ezer tonna EU felhasználás: 8 200 ezer tonna

9

A EU marha- és borjúhús termelése 2000 és 2004 között

Forrás: FAO

0 200 400 600 800 1 000 1 200 1 400 1 600 1 800

2000 2001 2002 2003 2004

ezer tonna

Franciország Németország Magyarország Lengyelország Egyesült Királyság

0 2 000 4 000 6 000 8 000

2000 2001 2002 2003 2004

EU-15 EU-10

M.e.:ezer tonna

EU termelés: 8 053 ezer tonna EU felhasználás: 8 200 ezer tonna

Magyarországi termelés: 42 ezer tonna

10

Az egy főre jutó éves húsfogyasztás alakulása az Európai Unióban (2001) Me.: kg/fő/év

Ország Hús

összesen Sertés Baromfi Marhahús Juh- és

kecskehús

EU-15 95,0 42,0 23,6 17,5 3,5

Spanyolország 122,9 66,3 25,5 12,5 6,1

Dánia 118,2 68,2 20,5 24,3 1,3

Franciaország 106,1 37,8 26,5 25,9 4,3

Ausztria 100,0 59,1 17,7 18,1 1,1

Portugália 106,0 44,8 32,0 15,8 3,4

Írország 100,1 35,3 36,0 17,0 7,1

Belgium és Lux. 93,4 44,4 21,5 20,1 2,0

Olaszország 91,1 38,7 21,0 22,1 1,6

Görögország 89,2 32,4 18,5 20,5 14,2

Hollandia 83,6 40,9 22 19,3 1,5

Egyesült Királyság 81,0 23,9 30,0 15,5 5,7

Svédország 73,6 35,1 13,5 21,4 0,8

Finnország 69,5 33,4 14,5 17,8 0,4

Németország 88,3 53,6 18,9 10,3 1,2

11

EU-25 marhahús külkereskedelme 2006-ban (mill. €)

12

EU-15 marhahús külkereskedelme (%)

Hová? Honnan?

Élőmarha

Olaszország 63 Lengyelország 50

Németország 18 Románia 17

Görögország 17 Magyarország 12

Friss és fagyasztott húsok Egyesült

Királyság

31 Brazília 55

Olaszország 17 Uruguay 8

Hollandia 16 Argentína 7

Németország 15

Feldolgozott húsok Egyesült

Királyság

70 Brazília 74

Hollandia 9 Argentína 16

Németország 7 Uruguay 5

Olaszország 5 Franciaország 4

13

EU-15 marhahús export

• Élőmarha 8%

• Friss és fagyasztott (25+62) 87%

• Feldolgozott 5%

• DE összesen 70% kicsontozott!

• Exportáló országok:

– Németország 48%

– Írország 10%

– Franciaország 4%

• Hová exportálnak?:

– Oroszország 75%

– Libanon 12%

DE az Uniós export 90%

a támogatott kategóriában bonyolódik!!!!!

15

1.2. NEMZETGAZDASÁGI JELENTŐSÉG

• Az állatenyésztési ágazat (179 mrd. Ft) BTÉ-nek mintegy 14%-át adja

• A marhahústermelés 34 ezer tonna (2006.), ami az összes vágóállat termelés 4,3 %-a (hízóállat részaránya 40%, selejt tehén 60%)

• A hazai tehénállomány 17%-a húshasznú (kb. 13% kettős)

• Az előállított marhahúsnak mindössze kb. 15-20%-a származik hús- és kettős hasznú fajtáktól

• Az egy főre jutó fogyasztás hazánkban 3-4 kg/fő

• Exportunk évi 10-15 ezer tonna, döntően élőállat kivitel

• A marha vágóvonal kapacitáskihasználtsága 30% körüli

•Vágómarha termeléssel 215 ezer gazdálkodó foglalkozik

(56% gazdasági szervezet, 44% egyéni gazdálkodó)

16

MAGYARORSZÁG SZARVASMARHA- ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA

1000 db

Forrás: AKII

0 500 1000 1500 2000 2500

1895 1942 1945 1970 1980 1990 1995 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007*

763 765 630

421 369 362 350 345 334 322 318

2062

2363

1059

1926 1925

1598

928 783 770 739 723 708 702 708

Tehén Szarvasmarha

Állománylétszám (ezer db)

Évek

17

A HAZAI TEHÉNÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA HASZNOSÍTÁSI IRÁNYONKÉNT

(ezer db)

Év Kettőshasznosítású Tejhasznosítású Húshasznosítású Összesen

létszám % létszám % létszám %

1980. 438 62 191 28 73 10 702

1985. 277 40 310 56 101 14 688

1990. 161 26 394 62 75 12 630

2000. 77 20 292 75 21 5 390

2001. 76 20 282 74 22 6 380

2002. 71 19 280 75 24 6 375

2003. 45 13 253 76 39 11 337

2004. 51 15 253 73 42 12 346

2005. 50 14 250 73 43 13 343

2006. 43 13 229 70 54 17 326

Forrás: KSH 2006.

18

A magyar húsmarha állomány fajták szerint megoszlása

Keresztezett 65%

Magyar szürke 0%

Magyar tarka 20%

Hereford 5%

Galloway 0%

Lincoln Red 0%

Fehér-kék belga 0%

Blonde d' Aquitaine 0%

Limousine 4%

Angus 2%

Charolais 4%

Forrás: Tenyésztő szervezetek 2004 évi zárása

19

A VÁGÓMARHA TERMELÉS ALAKULÁSA

(élősúlyban)

20

AZ EGY TEHÉNRE JUTÓ VÁGÓMARHA TERMELÉS ALAKULÁSA

(kg/tehén)

21

Egy főre jutó marha- és borjúhús fogyasztás Magyarországon 1970-2005.

22

Marha- és borjúhús fogyasztás az Európai Unióban

Forrás: FAO, KSH 0

5 10 15 20 25 30

Francia- ország

EU-15 Egyesült Királyság

Ausztria EU-25 Németország Cseh köztársaság

Lengyel- ország

Magyar- ország

kg/fő/év

23

24

25

3. AZ ÁGAZAT TERMELÉSI ALAPJAI

Eszközállomány átlagos összetétele húsmarhatartásban

• Állatállomány értéke 60-70%

• Épületek, építmények értéke 3-5%

• Gépek, berendezések 20-25%

Összes eszközérték 25-35%-a forgóeszköz

Egy tehénre jutó befektetett eszközérték: 280-300 eFt/ tehén Egy tehénre jutó forgóeszközérték: 80-150 eFt/ tehén

A fenti kalkuláció teljes egészében bérelt területre vonatkozik !

26

2 ha legelő/ hústehén és

80-100 m2 kukoricaszár-tarló/

legelőnap/ hústehén

TAKARMÁNYTERMŐ TERÜLET IGÉNY

27

Mi kell a húsmarhatenyésztéshez?

28

Egy gazdaság…

29

Jó állomány…

30

Jó felépítésű bika…

31

Sok legelőterület….

32

Árnyékos delelő a legelőn…

33

Takarmánytermő terület…

34

Tartalék legelő…

35

Almozáshoz szalma…

36

Tartósított tömegtakarmányok…

37

Természetes vízvételi lehetőség…

38

Istálló illetve szociális helységek…

39

Megfelelő almozási rendszer…

40

Sok borjú…

41

Egészséges állomány…

42

Egy jó gazda…

43

Megfelelő géppark…

44

Megbízható erőgép…

45

Takarmánytárolók…

46

Kezes állomány…

47

Labdás önitatók…

48

Vályús önitató…

49

Almozott pihenődomb…

50

Elkülönítő karám…

51

Szakaszolható legelő…

52

Jó karámrendszer a legelőn…

53

Kezelő karám

rendszer…

54

Megfelelő egyed azonosítás…

55

Jó karámrendszer a gazdaságon belül…

56

Összhang…

57

Megfelelő vagyonvédelem…

58

Kiegészítő tevékenység…

59

SZERVEZETI KERETEK

• Állami és nem állami tulajdonú mezőgazdasági Rt.-k

• Korlátolt felelősségű társaságok, Betéti társaságok

• Szövetkezetek

• Őstermelők, egyéni gazdálkodók

• Vágóállat és Hús Terméktanács

• Limousin Tenyésztők Egyesülete

• Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete

• Magyar Hereford Tenyésztők Egyesülete

• Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete

• Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

• Fehér-Kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete

• Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.

• Biokultúra Egyesület

60

FŐBB TECHNOLÓGIAI PARAMÉTEREK

• Személyi jellegű költségek az összes költség 6-24%-a

• Egy tehénre jutó felhasznált munkaóra 50-60 óra

• Egy gondozóra jutó állatlétszám 90-180 db/fő

• Szaporulati százalék 85-90%

• Választáskori testtömeg 170-200 kg/egyed

• Hízlalási végtömeg 450-500 kg/állat

• Borjú értékesítési tömeg 250-280kg/egyed

Jellemző munkakörök az ágazatban:

- telepvezető - gulyás (állatgondozó) -hízógondozó

61

A HÚSFAJTÁK JELEMZŐI

Fajta neve Charolais Limousin Angus Hereford

Színeződés Egyszínű tejfölsárga Egyszínű barnásvörös

Egyszínű fekete vagy vörös

Szabályos vöröstarka

Tehén élősúlya, kg ^{700-900 650-850 450-550 500-600}

Bika élősúlya, kg ^{1000-1400 950-1100 700-800 900-1000}

Tehén marmag. (cm) ^{135-138 130-140 130 130}

Származási helye Franciaország (Charolles, Nevers)

Franciaország (Massif Central)

Skócia, Anglia Anglia

Üsző tenyésztésbe vételi ideje és súlya

22-24 hó 500-550 kg

18-20 hó 360-400 kg

13-15 hó 300-340 kg

13-14 hó 300-350 kg

Tejtermelés (kg) ^{800-1000 1200-1400 800-1000 600-800}

Ellés lefolyása Közepes-nehés Közepes Könnyű könnyű

Növekedési erély, g/nap

1400-1500 1300-1400 1100-1300 1100-1300

Izmoltság ^{Kiváló Kiváló Jó jó}

Vágási % ^{68-70 66-68 64-65 63-65}

Igénytelenség ^{Igényes Igényes Igénytelen igénytelen}

Hasznosítás ^{Apavonal Apavonal Anyavonal anyavonal}

62

4. A MARHAHÚS TERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

TERMELÉSI ÉRTÉK

Hozamok Értékesítési árak ^TÉ-t növelő egyéb bevételek

•Biológiai alap

•Tartástechnológia

•Takarmányozástech.

•Állategészségügy

•Mikroklíma

•Munkaszervezés

•Humán tényezők

•Egyéb ráfordítások

•Fajtacsoport (hús, tej)

•Ivar

•Kor (növendék, felnőtt)

•Minőség

•Kereslet - Kínálat

•Támogatás

•Biztosítási kártérítés

•Pénzügyi műveletek

•eredménye

•Egyéb bevételek

63

4.1. A HOZAM

• Hízóállat

• Selejt tehén

• Hízóállat

• Választott borjú

• Tenyészüsző

• Selejt üsző

• Tenyészbika

• Selejt bika

• Selejt tehén

• Trágya

tejelő szarvasmarha tartás

húsmarha (anyatehén) tartás és hízlalás

66

4.2. Az SEUROP rendszer szerinti minőség megoszlása az izmoltság és a faggyúzottság alapján az összes mennyiségre

vonatkoztatva

Faggyú – izom

E U R O P Összesen

(db)

%

1.

2.

3.

4.

5.

0 0 8 4 1

1 73 81 19 1

28 199

94 11 0

139 269 68

6 0

168 541 251 40 2

16,8 54,0 25,0 4,0 0,2

Összesen (db) 13 175 332 482 1002 -

Megoszlás %) 1,3 17,5 33,1 48,1 - 100

67

A VÁGÓMARHA ÁTLAGOS FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁNAK ALAKULÁSA (élőtömeg kg)

68

Forrás: AKI PAIR 2008.

A vágómarha vágóhídi belépési ára* az Európai Unió országaiban

(Fiatal bika "R3" minőségi kategória)

Ft/kg hasított hideg súly**

2008 2009

Országok

16. hét 17. hét 16. hét 17. hét

2009. 17.

hét/

2008. 17. hét

%

2009. 17.

hét/

2009. 16. hét

%

Belgium 656 652 801 823 126,36 102,79

Bulgária 614 — — — — —

Csehország 741 733 858 862 117,73 100,53

Dánia 837 823 966 979 118,92 101,31

Németország 788 778 940 937 120,46 99,70

Észtország 693 469 — — — —

Görögország 1040 1025 1212 1228 119,81 101,30

Spanyolország 777 772 976 982 127,15 100,60

Franciaország 774 767 917 920 119,97 100,33

Írország 838 832 871 881 105,88 101,15

Olaszország 893 882 1078 1092 123,83 101,30

Ciprus — — — — — —

Lettország 573 571 — — — —

Litvánia 660 655 663 614 93,70 92,58

Luxemburg 778 803 946 934 116,25 98,68

Magyarország 648 642 — — — —

Málta 906 904 852 863 95,54 101,30

Hollandia 752 745 870 891 119,59 102,32

Ausztria 795 785 937 941 119,89 100,45

Lengyelország 679 673 714 709 105,26 99,22

Portugália 834 823 1033 1047 127,33 101,42

Románia 537 526 — — — —

Szlovénia 726 727 883 897 123,36 101,59

Szlovákia 644 682 862 778 114,18 90,28

Finnország 856 856 1003 1034 120,76 103,11

Svédország 836 835 760 777 93,00 102,17

Egyesült Királyság 785 803 912 921 114,66 100,94

EU 793 786 953 958 121,87 100,54

Forrás: EU Bizottság, AKI

* Az ár tartalmazza a szállítási költséget is

** Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán

70

Forrás: AKI PAIR 2008.

71

Forrás: AKI PAIR 2008.

72

VÁGÓMARHA ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRAK 2008-ban

Termelői (nettó) átlagárak,

élőtömeg kg-ra

Húshasznú 650-700 Ft/kg Magyar tarka 550-650 Ft/kg Tejhasznú 450-550 Ft/kg Selejt tehén 230-300 Ft/kg

Forrás: Magyar Tarka Tenyésztők Egyesülete; Charolais Tenyésztők Egyesülete;

Sáránszki M.; Vágóállat és Hús Terméktanács

73

4.3. A HOZAM ÉRTÉK ÖSSZETÉTELE

Tejhasznú

Selejt tehén 40-45%

Hízóállat 55-60%

Húshasznú

Hízóállat 20-30%

Borjú 70-80%

Selejt tehén 5-10%

Forrás: Charolais TE

74

5.1. A MARHAHÚS TERMELÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

TERMELÉSI KÖLTSÉG

Ráfordítások Ráfordítások árszínvonala

TK-t növelő egyéb kiadások

•Anyagok

•Energia

•Állatok

•Munkaidő

•Gépi üzem

•Fogyóeszközök

•Termelési eszközök

•Egyéb ráfordítások

•Saját előállítású ráfordítások ára

•Vásárolt

ráfordítások ára

•Beszerzés ideje

•Beszerzés volumene

•Kapcsolatok

•Kamatok

•Pénzügyi műveletek költségei

•Biztosítási díjak

•Tagsági díjak

•Illetékek

•Egyéb kiadások

75

A MARHAHÍZLALÁS ÁTLAGOS (3 ÉV) KÖLTSÉGSZERKEZETE A TÁRSAS

VÁLLALKOZÁSOKBAN

MEGNEVEZÉS %

Anyag jellegű költség 79,2

Személyi jellegű költség 5,2

Értékcsökkenési leírás 1,8

Fenntartó üzemi költség 0,1

Segédüzemi költség 3,5

Egyéb közvetlen költség 2,5

Üzemi általános költség 3,9

Gazdasági általános költség 3,9

76

A HÚSMARHATARTÁS ÁTLAGOS (2 ÉV) KÖLTSÉGSZERKEZETE A TÁRSAS

VÁLLALKOZÁSOKBAN

MEGNEVEZÉS %

Anyag jellegű költség 55

Személyi jellegű költség 24

Értékcsökkenési leírás 1

Fenntartó üzemi költség 2

Segédüzemi költség 5

Földbérlet és egyéb közvetlen költség 6

Üzemi általános költség 4

Gazdasági általános költség 3

77

5.3. A VÁGÓMARHA ÁTLAGOS ÖNKÖLTSÉGE

Forrás: AKII 2006.

78

5.4. A VÁGÓMARHA ELŐÁLLÍTÁS JÖVEDELEMVISZONYAI

Tejhasznú

- 20-35000 Ft/ tehén -5-57 Ft/kg veszteség!

Húshasznú

-20-80 000 Ft/ tehén

-30-120 Ft/kg nyereség

Támogatás nélkül is nyereséges !

Támogatás nélkül

veszteséges !

79

1 KG VÁGÓMARHA ÁTLAGOS JÖVEDELME

Forrás: AKII 2006.

80

Hízott bika (húshasznú, területalapú támogatás nélkül) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások)

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

1000 Ft/t (élősúly)

Extenzifikációs prémium

Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés (hízott hímivarú egyedek után) Termelés értéke

Költség

Forrás: Papp G.

81

Hízott bika (húshasznú,területalapú támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások)

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

1000 Ft/t (élősúly)

Extenzifikációs prémium

Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés (hízott hímivarú egyedek után) Termelés értéke

Költség

Forrás: Papp G.

82

6. A HÚSMARHA TARTÁS SWOT-MÁTRIXA

ELŐNYÖK:

−Relatíve alacsony eszközigény (épületek, technológiai berendezések)

−Tömegtakarmányok és egyes melléktermékek jó hasznosítása

−Magas szintű élőmunka hatékonyság

−Világfajták jelenléte

−Elegendő gyepterület

−Stabil és kiszámítható támogatási rendszer

−Jó állat egészségügyi helyzet

HÁTRÁNYOK:

−Hosszú megtérülési idő

−Lassan szaporodó és fejlődő állatfaj

−Alacsony jövedelmezőség

−Jelentős takarmánytermő terület igény

−Alacsony képzettségű munkaerő

−Vagyonvédelmi problémák

−Gyepgazdálkodás alacsony színvonala

LEHETŐSÉGEK:

−Legelőterületek nagyobb arányú hasznosítása

−Területalapú támogatások (SAPS), AKG-s támogatások kihasználása

−Ökológiai tartásmód, biotermék előállítás

−Biztonságos élelmiszer iránti igény erősödik

−Természetvédelmi célú hasznosítás, tájfenntartás

KORLÁTOK:

−Kicsi a hazai törzsállomány

−Szaktanácsadás alacsony színvonala

−Ritka, de jelentős piaci zavarok (BSE)

−Fogyasztók bizalmatlansága (BSE) a marhahússal szemben

−Alacsony gyephozamok

−Erős versenytársak az új piacokon, korábbi piacaink beszűkültek

83

7. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

• Ágazat potenciális kapacitás kihasználásának fokozása

•Genetikai alapok javítása

•Takarmányozástechnológia javítása

•Helyes munkaszervezés

•Állategészségügy – élelmiszerbiztonság

•Fajlagos hozamok és szaporulati mutatók javítása

•Hasznos élettartam növelése

• Állomány létszám növelés

• Jobb összhangot a termékpálya szereplőinek körében

• Elsődleges feldolgozás koncentrációja

• Termelés specializációja, minőségi marhahús előállítás!

• Rövid távon hízóalapanyag és vágóborjú külpiaci értékesítés

• Fekete értékesítés visszaszorítása

84

EU csatlakozás hatása

• Piaci garanciák és a közvetlen termelői

támogatások – termelés és jövedelem biztonság

• Élesebb verseny – olcsóbb vagy jobb minőségű marhahús hazai piacon való megjelenése még könnyebb

• Nem versenyképes tejtermelő kisgazdaságoknak alternatíva

• Vágómarha támogatások – fejlesztést tesznek lehetővé

Az EU Marhahús és Borjúhús Közös piaci Szervezete

(1254/1999.)

86

Marhahús világtermelés megoszlása

13%

54%

14%

19%

EU USA Brazília Egyéb

87

Szabályozó eszközök

• Belső piac-támogató intézkedések:

– intervenciós felvásárlás – magántárolási támogatás

• Közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások (prémiumok)

• Harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozása:

– Exporttámogatás (nem EU országokba irányuló exportra) – import-rendszer (harmadik országokból történő importra)

88

Szabályozási elemek és kedvezményezettjei

Intézkedés Kedvezményezett

•Intervenciós felvásárlás

•Magántárolási támogatás

Kereskedő és / vagy feldolgozó

Közvetlen termelői

támogatás Termelő (állattartó) Exporttámogatás Exportőr

89

Szabályozás által érintett termékek köre

I. Élő marha és borjú

II. Emberi fogyasztásra alkalmas friss, hűtött és fagyasztott marha- és borjúhús

III. Emberi fogy.-ra alkalmas sózott, pácolt, szárított vagy füstölt marha- és borjúhús

IV. Emberi fogy.-ra alkalmas friss, hűtött, fagyasztott sózott, szárított vagy füstölt marha és borjú belsőség

V. Egyéb tartósított, feldolgozott vagy dobozolt termékek, amelyek marha, vagy borjúhúst vagy belsőséget

tartalmaznak

VI. Marha- és borjúfaggyú

90

Intervenció

Célja:

marhahús felesleg eltávolítása a piacról annak megakadályozására, hogy az árak a kívánatosnál alacsonyabbra süllyedjenek

Kedvezményezett:

kereskedő és/vagy feldolgozó

A készletek az EU tulajdonába kerülnek!

91

Árjelentési rendszer

vágóhidak és kijelölt piacok árai

intervenciós ügynökségek

Brüsszeli központ

hivatalos heti ár (referencia ár)

92

Minősítési rendszer

• E U R O P betűk: izmoltság foka

• 1-5 számok: faggyúfedettség foka

• Az árakat mindig R3 minősítésre határozzák meg

• 3 euró/kg (Mo. 2006. okt.)

93

Az intervenció működése:

Feltételek

• Túlkínálat eltávolítása a piacról

• A termelő közvetlenül nem vesz részt

• Részt vesz: feldolgozó, vágóhíd

• Finanszírozás: FEOGA Alap

94

Az intervenció működése:

Intervenciós ár

• Nem a felvásárlást elindító ár

• A piaci árnak az intervenciós ár egy előre meghatározott %-a alá kell süllyedni

• Intervenciós pályáztatás

• Marhahús Igazgatási Bizottság (Brüsszel) dönt a felvásárolt hús minőségéről

• Ebben a gazdasági évben az intervenciós ár: 156 euró/100 kg (39 000 Ft/100 kg)

95

Az intervenció működése:

Felvásárlás

• Általános szabály: 2 évnél fiatalabb kasztrálatlan hímivarú állatok és tinók (korhatár nélkül) jelölhetők felvásárlásra

• Vágott testre és hasított fél-testre

vonatkozik a felvásárlás

96

Az intervenció működése:

Pályázat

1. Beindul a rendszer: kiírás

2. Tagállamok vágóhídjai/feldolgozói beadják a pályázatot:

- kategóriánként felajánlott mennyiség (min. 10 t) - ár

- intervenciós központ (szállítási hely)

3. Intervenciós ügynökségek (tagállamban) 4. Brüsszeli Marhahús Igazgatási Bizottság:

- maximális ár - kizárások

97

Az intervenció működése:

Folyamat

• Elfogadott pályázat (elfogadott mennyiség)

• A cég szállít az EU által kijelölt hűtőházba vagy csontozó részlegbe

• Az Intervenciós Ügynökség fizet 45-65 nap között

• A készletek az EU tulajdonát képezik, mivel a felvásárlást, készletezést az EU fizeti

• Általában jótékonysági célra, hadseregnek, kórháznak vagy export

98

Magántárolási segély 1.

• Célja: a marhahús felesleg ideiglenes eltávolítása a piacról – felvásárlás nélkül – a piaci árcsökkenés megakadályozására

• Kedvezményezett: kereskedő és/vagy feldolgozó – Azok a kereskedők igényelhetik, akik vállalják,

hogy egy meghatározott ideig saját hűtőházukban és saját költségükre tárolják a marhahúst

– A készlet tulajdonosa a kereskedő marad

– A támogatás fix összeg vagy pályázat eredménye

99

• Nincs felvásárlás

• A készlet tulajdonosa a kereskedő marad

• Tulajdonos dönthet a tárolás időtartamáról (5-6 hónap)

• Meghirdetik, ha az R3-as vágott test piaci ára 222,4

euró/100 kg (31 100 Ft) meghatározott ideig (tartósan) az alapár alá csökken

• Azok a kereskedők igényelhetik, akik vállalják, hogy egy meghatározott ideig saját hűtőházukban és saját költségükre tárolják a marhahúst

• A támogatás fix összeg vagy pályázat eredménye

Magántárolási segély 2.

100

Közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások

• Célja:

A hústermelés céljára szarvasmarhát tartó termelők méltányos jövedelmi szintjének biztosítása

• Kedvezményezett:

Szarvasmarha tartó!

101

Közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások: Feltételek

• Igénybevételéhez az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer által előírt nyilatkozat földterületre és élőállatra (adatszolgáltatás)

• Kötelező birtokon tartási időszak

• Nemzeti felső határok, leosztva termelőkre

(tarthat e fölötti mennyiséget, csak támogatást nem kap utána)

• Állat létszám alsó határok (max. 3 állat)

102

Közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások: Fajtái

a. Hízott hímivarú szarvasmarha tám.

b. Húshasznú tehén támogatás c. Vágási támogatás

d. Szezonalitást csökkentő támogatás

e. Külterjes termelést ösztönző prémium f. Kiegészítő támogatás

103

a. Hízott hímivarú szarvasmarha támogatás

• Csak hústermelés céljára hasznosított hímivarú

(kasztrált és kasztrálatlan) szarvasmarhára fizethető - Tinó: az állat élete során kétszer részesülhet

támogatásban, először 9 hónapos kor, másodszor 21 hónapos kor elérése után

- Bika: az állat élete során egyszer, 9 hónapos kort követően lehet a támogatás jogosult alapja

104

Hízott hímivarú szarvasmarha támogatás

Bikák után egyszeri 147 euró (kb. 41 100 Ft)

• Tinók után kétszer 150 euró (kb. össz. 80 000 Ft) Kötelező birtokon tartási időszak:

• Az igényléstől számított 60 nap ami a vágást, illetve az exportot megelőző egy hónapon

belül jár le

105

Speciális húsmarha támogatás:

Korlátozás

• Állatlétszám-határ: 90 db/korcsoport/év

• Állatsűrűség:

• Marhalevélen megjeleníteni

• Regionális felsőhatár

106

b. Húshasznú tehén támogatás

• Olyan tiszta húsmarha, vagy hús-tej típusú keresztezésű tehén és olyan vemhes üsző

fogadható el amely hústermelés céljára elli a borjút.

• Kötelező állatsűrűség: 2 nagyállat egység/takarmánytermő terület ha

107

Húshasznú tehén támogatás:

Korlátozás

Tagországok hatásköre:

• éves tejkvóta kisebb, mint 120 000 kg

• nem értékesített tejet a feldolgozónak EU:

• kötelező birtokon tartás 6 hónap

• referenciaévi prémium jogosultság

108

Húshasznú tehén támogatás:

Támogatás

• 129 euró/tehén/év ( 35 000 Ft)

• Tagország kiegészítheti max. 50 euróval

• Nemzeti tartalék: kezdő gazdálkodóknak

Húshasznú tehén (2007-ben 117 000 egyedre)

-termeléshez kötött 28 500 Ft/egyed

- termeléstől elválasztott 8 000 Ft/egyed

109

c. Vágási támogatás

• Minden az EU területén működő vágóhídra leadott vagy EU területén kívülre exportált szarvasmarha után

• Bizonyos tagországokban: vágóhídi vágási kijelentés = támogatási igény

• Magyarország: 306 912 (kért: 480 000) db

Magyar szarvasmarhaállomány: ~ 700 000 db

110

Vágási támogatás

• Minden az EU területén működő vágóhídra leadott vagy EU területén kívülre exportált szarvasmarha után

• Nyolc hónaposnál idősebb bikák, tinók, tehenek és üszők után 80 euró (19 200 Ft)

• 160 kg vágott testsúlynál és hét hónaposnál fiatalabb borjak esetén 50 euró (12 000 Ft)

• Vágást/exportot követő 6 hónapon belül fizet

• 60 napos birtokon tartás

• Tagországok: vágóhídi vágási kijelentés = támogatási igény

111

d. Szezonalítást csökkentő támogatás

• Célja, hogy a legelőről egyszerre lekerülő állatok vágását időben szórtabbá tegye

• Támogatást kapnak azok a hímivarú állatok,

amelyeket a következő év január 1. és április 30.

között vágnak le

• Itt nincs kötelező birtoktartási időszak!

112

Szezonalitást csökkentő támogatás

• Kapcsolt a speciális húsmarha prémiumhoz

• Az év 1.-15. hét: 72,45 euró/állat (18 800 Ft)

• Az év 16.-17. hét: 54,34 euró (14 100 Ft)

• Az év 18.-21. hét: 36,23 euró (9 420 Ft)

• Az év 22.-23. hét: 18,11 euró (4 700 Ft)

113

e. Külterjes termelést ösztönző támogatás (extenzifikációs)

• Kapcsolt a speciális húsmarha prémiumhoz

• Állatsűrűségi mutató: <1,4 nagyállat egység/hektár takarmánytermő terület

• Takarmánytermő terület: legelő, kaszáló, szálas és tömegtakarmány termő terület, illetve a földalapú

támogatásban nem részesített területek, de itt legalább 50%

gyep

• Támogatás mértéke: 13 800 Ft/egyed

114

Külterjes termelést ösztönző támogatás (extenzív)

• Beleszámít az állatsűrűség számításánál:

hímivarú szarvasmarha, üsző és tehén, mely az adott évben a gazdaságban megtalálható volt, illetve azon juhok és kecskék, amire

támogatási kérelmet nyújtott be

• A területalapú támogatási nyomtatványon lehet

kérni

115

f. Kiegészítő támogatás

• Tagország: állatlétszám alapon vagy termőterület alapon nyújthatja egy meghatározott keretig

Németország 88 400 000 euró

Görögország 3 800 000 euró

Magyarország 3 548 396 euró

117

Nagyállategység

(Állategység AE = Nagyállategység NA)

Borjú 6 hónapos korig 0,4 NA

Szarvasmarhák 6 hónapos és

2 éves kor között 0.6 NA

Bikák, tehenek és egyéb 2 évnél

idősebb szarvasmarhák 1,0 NA

Juh (vegyes korcsoport) 0,15 NA

118

Harmadik országokkal folytatott kereskedelem

• Import szabályozás

• 1995 júl. 1. óta import vámok helyettesítik a változó lefölözéseket

• Fajtatiszta tenyészállatok behozatala vámmentes

• Export támogatás

• Világpiaci és belső (EU) árak közötti különbség visszatérítése

• Az export visszatérítés összege függ a célországtól és az adott húsrésztől is

119

Egyéb az ágazathoz kapcsolható támogatások

• Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások

– Ökológiai állattartás (19 000 Ft/egyed)

– Gyepgazdálkodási célprogram (15-75 000 Ft/ha)

• Gázolaj támogatás (64 Ft/l)

• Területalapú támogatás (SAPS: 26 453 Ft/ha)

• TOP-UP (12 000 Ft/ha)

120

Eredetvédelem

• PDO (Protected Designation of Origin): olyan élelmiszerek (marhahús) kaphatják, melyek termelése, feldolgozása és elkészítése egy adott, jól körülhatárolható, földrajzi területen történt, elismert módszerekkel.

• PGI (Protected Geographical Indication): a területi kötődés a termékpálya legalább egy szakaszánál létezik, tehát vagy a termelés, a feldolgozás vagy az elkészítés során.

• TSG (Traditional Speciality Guaranteed): nem jelent területi lehatárolást, de kiemeli a termék tradicionális jellegét, vagy az összeállítás, vagy a termelés során.