ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

(1)

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

(2)

Előadás áttekintése

• Világ és nemzetgazdasági jelentőség

• Vállalatgazdasági előnyök, hátrányok

• Termelési- és tartásmód megválasztása

• Berendezkedés kérdései

• Az ágazat hozamai, termelési értéke

• A termelés költségei

• Jövedelem, jövedelmezőség alakulása az ágazatban

• Az ágazat versenyképességének javítási lehetőségei

Források: Nábrádi A.; Popp J. előadás anyagait, valamint a KSH, AKI, BTT adatait

(3)

Kacsahús 4%

Pulykahús

7% Libahús

3%

Csirkehús 86%

A világ baromfihús termelésének megoszlása

A világ összes baromfihús termelése: 83,7 millió tonna (2006)

Forrás: FAO, 2008

(4)

Az EU (27) baromfihús termelésének megoszlása

Az EU (27) összes baromfihús termelése: 10,8 millió tonna (2006)

Csirkehús 79%

Pulykahús

16% Libahús

1%

Kacsahús

4%

(5)

Magyarország baromfihús termelésének megoszlása 1988-ban és 2006-ban

1988-ban

Csirke- hús 78%

Pulyka- hús

5%

Libahús 10%

Kacsa- hús

7%

2006-ban

Libahús 8%

Pulyka- hús 26%

Csirke- hús 57%

Kacsa- hús

9%

(6)

A magyar baromfifeldolgozás szerkezete (2000-2007)

Forrás: BTT, 2007

200 105 55 50 223 123 48 53 218 127 50 68 228 120 59 64 231 139 43 54 235 118 36 62 223 127 30 43 230 120 30 72

0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500

ezer tonna

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Brojler Pulyka Liba Kacsa

(7)

A baromfiállomány alakulása Magyarországon (millió db)

Forrás: FAO, 2007; KSH, 2010

Év Tyúkféle Pulyka Kacsa Liba Összesen

1980 59,4 1,2 1,9 1,3 63,9

1990 56,7 1,4 2,0 1,5 61,6

1993 30,8 0,8 1,3 0,9 33,8

1999 25,9 1,9 2,3 1,2 31,2

2001 34,3 3,9 2,8 2,2 43,3

2002 32,2 3,3 3,4 2,0 40,9

2003 37,5 4,3 2,7 2,8 47,3

2004 32,8 3,6 2,8 2,1 41,3

2005 31,9 4,4 3,4 1,4 41,1

2006 30,3 4,1 2,6 2,7 39,7

2007 29,9 4,4 2,2 1,8 38,3

2008 31,2 3,5 2,9 2,1 39,7

2009 32,1 3,0 3,7 1,4 40,2

(8)

Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010

(9)

Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010

(10)

Pulykahús termelés

- 100 200 300 400 500 600 700 800

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

ezer tonna

France Germany Hungary Italy United Kingdom

(11)

A pulyka ágazat jellemzői

Gazdasági jelentősége: hústermelés

Termelés 120-130 ezer tonna (élő súlyban), 25%-a export

Óriási mértékű növekedés (1975-95 között), az állomány és a termelés 4-szeresére nőtt

Hazai pulykahús fogyasztás fokozatos növekedése: 8 kg/fő/év

A hazai pulykahús-termelés kizárólag import tenyészállományokra alapozott

A pulykatermelésben a Nagy-Britanniából és Izraelből importált

szülőpároktól származnak a napospulykák. Az éves keltetés 10 millió napospulyka.

Alacsony a tojók tojástermelése

(100-110 db/tojó, 70-75%-a keltethető)

>>> viszonylag magas a napospipe ára (2007-ben 370 Ft/db)

(12)

Sajátossága az integráció

Magyarországon egyedüli teljes, vertikális integráció: Gallicoop Zrt.

Változó lehet a kívánt tömeg >> hizlalási idő

élőtömeg ivar kor

Brojler pulyka 2,5-6 kg vegyes 12-16 hét

Pulyka eltérő vegyes 28 hét felett

Gigant pulyka min. 2,5 kg mellhús 9-14 kg

tojó 16 hét felett kakas 20 hét felett

Tartási forma: intenzív, zárt, mélyalmos jellegű (félintenzív, extenzív)

Egyfázisú és kétfázisú (elő- és utó-) nevelés

A pulyka ágazat gazdasági kérdései

(13)

A pulyka ágazat gazdasági kérdései

Telepítési sűrűség: 30-35 kg élőtömeg négyzetméterenként (vegyes ivarban 5-7 db/m²)

Fiatal korban igényes a klímára, később kevésbé érzékeny

Takarmányozás sajátosságai:

- csökkenő növekedési erély

- ivar tekintetében lényeges különbségek

>> ivar szerinti elkülönített nevelés és takarmányozás

Fajlagos takarmány felhasználás: 3,0-3,2 kg/kg

Elhullás: 0-10 nap között 1,5-2,0%; leadásig 5-6%

(14)

A pulyka ágazat főbb ökonómiai adatai 2007-2008. évben

(15)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

A vágópulyka havi termelői árának alakulása (2004-2010)

230 250 270 290 310 330

2004. január 2004. április

2004. július 2004. október

2010. január

Pulyka havi termelői ára (Ft/kg)

(16)

A pulykahízlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2007-2008. évben

Forrás: AKI tesztüzemi adatok, 2009

(Mértékegység: Ft/kg)

Megnevezés Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga

2007 2008

Értékesítési átlagár 287,10 315,16

Termelési érték 287,03 318,69

Termelési költség 286,91 325,60

Ebből: Alapanyag költség 72,22 92,60

Takarmányköltség 175,90 193,51

Ágazati eredmény 0,12 -6,92

Élősúly önköltsége 286,91 325,60

(17)

A pulyka ágazat jövője

Forrás: ERDÉLYI, 2007

Takarmány és energiaárak drasztikus emelkedése

A versenyképesség megőrzésének legfontosabb eleme a technikai és technológiai megújulás, fajtaváltás

Fontos a teljes integráció megléte

Az elmúlt évek madárinfluenza problémáját leszámítva a pulykaágazat jelenlegi nehézségei és problámái ellenére versenyképes ágazat

(18)

A világ libahús termelése 2006-ban

Ssz. Ország Libahús termelés

(ezer tonna)

Megoszlás (%)

1 China 2 383 94%

2 Egypt 42 2%

3 Hungary 34 1%

4 Italy 13 0%

5 Madagascar 13 0%

6 Poland 9 0%

7 Slovenia 4 0%

8 Turkey 4 0%

9 Israel 3 0%

10 Czech Republic 3 0%

11 United Kingdom 3 0%

EU (27) 72 3%

Összesen 2 528 100%

(19)

Forrás: AKI, FAO, 2005

(20)

A lúd ágazat jellemzői

Hasznosítási irány: hús, máj, toll

Termelés 30-40 ezer tonna (élő súlyban), exportorientált ágazat (35%)

Jelentős libamáj export: ~1300 tonna, ~25 millió USD

A baromfiágazat exportárbevételének 1/3%-át adja

Az utóbbi évtizedben ingadozások tapasztalhatók (40-50 ezer tonna)

A hazai libahús fogyasztás: 1,2 kg/fő/év

A fajtaválaszték bőséges: 10 hústípusú és 6 májtípusú fajta és hibrid áll rendelkezésre. Hústípusú lúdból 2 millió, májtípusból 3 millió

naposlibát keltetnek ki évente.

(21)

élőtömeg kor

pecsenyeliba 4-4,5 kg 8-9 hét

húsliba 5-6 kg 15-16 >> 30-37 hét

zabos liba 5-6 kg

hízott liba / májliba 9-10 hét vagy idősebb toll-liba

A lúd ágazat gazdasági kérdései

Természetes vízfelületek, legelők extenzív típusú hasznosítása a cél

>> tömegtakarmányt hasznosító szerep

>> gazdaságosság, versenyképesség javítása

Takarmány felhasználás: 3 kg abrak + 0,1-0,5 kg tömegtakarmány /kg

Az ökonómiai alapú döntések hátterében a hús, a máj és a toll ára, értékesíthetőségi lehetőségei, a várható jövedelem a döntő.

Ár >> főtermék >> fajta >> tartási mód >> takarmányozás

Alacsony reprodukciós képesség (szezonális jellegű tojástermelés)

Legmagasabb tojástermelés a 2-3. évben (40-50 db/év)

Hús-, máj-, tolltermelés vegyesen

(22)

Vállalatgazdaságtani előnyei:

- nagy fiatalkori növekedési erély - relatíve kisebb táplálóanyag igény

- olcsóbb tömegtakarmányok felhasználása

- jó legelőkészség, csekély értékű legelők hasznosítása

- épülettel, berendezésekkel szemben viszonylag igénytelenebb - jó ellenálló képesség

Vállalatgazdaságtani hátrányai:

- gyenge szaporaság

- termék-előállítás szezonális jellege

- labilis tűrőképesség a tömeges tartással szemben (stressz) - a legelőterület és a kifutó erős igénybevétele

Az ágazat visszaszorulása legtöbb országban a többi baromfi fajhoz képest (intenzív termelés, környezetvédelem)

A lúd ágazat jellemzői

(23)

A lúd ágazat főbb ökonómiai adatai 2007-2008. évben

Forrás: BTT, 2009 Megnevezés

Hústípusú Májtípusú

2007 2008 ^2008/2007

% 2007 2008 ^2008/2007

%

Kikeltetett napos

(ezer db) 1 960 2 413 123,1 2 859 3 093 108,2

Napos ár

(Ft/db) 462,4 598,0 129,3 590,0 635,0 107,6

Takarmányár

(nevelőtáp) (Ft/kg) 57,5 72,3 125,7 57,5 72,3 125,7

Felvásárlási ár

(Ft/kg) 451,2 520,3 115,3 489,9 564,4 115,2

(24)

A hízott liba havi termelői árának alakulása (2004-2008)

320 340 360 380 400 420 440 460 480 500 520 540 560

2004. július

2004. október 2005. január

2005. április 2005. július

2008. október

Liba havi termelői ára (Ft/kg)

(25)

A libahízlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2007-2008. évben

Forrás: AKI tesztüzemi adatok, 2009

(Mértékegység: Ft/kg)

Megnevezés Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga

2007 2008

Értékesítési átlagár 445,39 457,43

Toll értékesítési átlagára 2200,81 2349,59

Termelési érték 470,80 467,42

Termelési költség 427,98 421,93

Ebből: Alapanyag költség 118,81 126,49

Takarmányköltség 209,04 207,74

Ágazati eredmény 42,82 45,48

Élősúly önköltsége 390,80 400,95

(26)

Ssz. Ország Kacsahús termelés (ezer tonna)

Megoszlás (%)

1 China 2 673 70%

2 France 233 6%

3 Malaysia 105 3%

4 Viet Nam 86 2%

5 United States of America 86 2%

6 Thailand 85 2%

7 Korea, Republic of 67 2%

8 India 65 2%

9 Myanmar 60 2%

10 United Kingdom 42 1%

11 Hungary 40 1%

12 Egypt 39 1%

13 Germany 39 1%

14 Indonesia 22 1%

15 Mexico 20 1%

EU (27) 422 11%

Összesen 3 837 100%

A világ kacsahús termelése 2006-ban

(27)

Forrás: AKI, FAO, 2005

(28)

Hasznosítási irány: hús (máj, tenyésztojás)

Termelés 50-60 ezer tonna (élő súlyban), exportorientált (34%)

A baromfiágazat exportárbevételének 16%-át adja

Utóbbi évtizedben 2-szeresére nőtt az állomány és a termelés

Fogyasztás: 2,5 kg/fő/év

Előnye: - idényszerű tartás

- természetes vízforrások

- integrált termelés előnyinek kihasználása

Magas tojástermelés (230-250 db/év) >>> viszonylag alacsony a naposkacsa önköltsége (100 Ft/db pekingi kacsa)

A kacsakeltetés évente 15-16 millió kiskacsa.

Kacsa X pézsmakacsa >>> mulard kacsa (fajhibrid)

A kacsa ágazatban a hagyományos pekingi típusú kacsák részben

hazai, részben import tenyésztésből, míg a Barbarie kacsák importból, a mulardok hazai és import tenyésztésből származnak.

A kacsa ágazat jellemzői

(29)

Félintenzív pecsenyekacsa- nevelés (brojler típusú hízlalás)

Elő- és utónevelés (zárt, intenzív >> szabadtartás, extenzív)

Előnevelés 18 napig, utónevelés 49-52 napos korig

Nagy növekedési erély jellemző rá (7 hetes korra 3 kg)

Ivari diformizmus >> ivarilag elkülönített hízlalás (nőivar 2,5-3 kg; hímivar + 2 hét 4,5-4,8 kg)

Eltérő hús- és májtermelő képesség

- pekingi kacsa >> hús

- pézsmaréce (barbarie) >> hús-máj - mulard kacsa >> máj-hús

Integrált termelés lehetősége

Halastavi kacsatartás >> árbevétel és takarmányhasznosítás fokozása

A kacsa ágazat gazdasági kérdései

(30)

A kacsa ágazat főbb ökonómiai adatai 2007-2008. évben

2007 2008 2008/2007

(%)

Pekingi Mulard Barbarie Pekingi Mulard Barbarie Pekingi Mulard Barbarie

Napos keltetés

(ezer db) 15 751 2 734 730 13 092 2 940 368 83,1 107,5 50,4

Napos ár

(Ft/db) 106,4 380,0 320,0 120,5 370,0 360,0 113,2 97,4 112,5

Takarmányár

(Ft/kg) 57,6 74,4 129,2

Felvásárlási ár

(Ft/kg) 212,4 437,5 407,4 269,2 473,2 436,5 126,7 108,2 107,1

(31)

A pecsenyekacsa havi termelői árának alakulása (2004-2010)

160 180 200 220 240 260 280 300 320 340 360

2010. január

Kacsa havi termelői ára (Ft/kg)

(32)

Előadás összefoglalása

• A pulykahús előállítás iparszerű termelési rendszerekben hatékony, a hízlalás végére az FCR értéke 3 körül alakul.

• A pulyka, kacsa és a liba ágazatok mind

uniós, mind nemzetgazdasági

szempontból is meghatározó gabonaalapú

ágazata a mezőgazdaságnak.

(33)

Előadás ellenőrző kérdései

• Ismertesse a pulyka, kacsa és a liba ágazatok világgazdasági jelentőségét!

• Ismertesse pulyka, kacsa és a liba ágazatok nemzetgazdasági jelentőségét!

• Mutassa be a pulyka, kacsa és a liba ágazatok vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait!

• Ismertese a pulyka, kacsa és a liba ágazatok termelési alapjait!

• Ismertesse a pulyka, kacsa és a liba ágazatok ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait!

• Mutassa be a pulyka, kacsa és a liba ágazatok

jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!

(34)

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME:

A tojástermelés (áru, tenyész, keltetés) gazdasági kérdései

• Előadás anyagát készítették:

– Dr. Szőllősi László – Dr. Szűcs István – Dr. Pupos Tibor