ű02s55',1945A97o" :62.001.6
A MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁS 25 ÉVE A MŰSZAKI FEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN
Kiss Árpád
Országos Miiszaki Fejlesztési Bizottság
"k k a p i t a l i z m u s t a z z a l l e h e t véglegesen legyőzni és a z z a l i s fogjuk véglegesen legyőzni, hogy a s z o c i a l i z m u s a jnunkának u j , sok
k a l magasabb fokú termelékenységét hozza létre."!'
A s z o c i a l i s t a átalakulásnak ez a l e n i n i törvénye általános ér
vényű igazságot f e j e z k i . ' Mégis, a z t mondhatjuk, hogy a f e l s z a b a d u l t Magyarországra, a felszabadulásunk óta e l t e l t 25 év f e l a d a t a i r a külö
nösen nagymértékben érvényesek ezek a szavak.
A f e l s z a b a d u l t ország gazdaságát a mélypontról k e l l e t t f e l e m e l n i . A tőkés-feudális Magyarország amúgy i s alacsony s z i u v o n a l u gazda
sága a háború a l a t t szörnyű veszteségeket s z e n v e d e t t . Mindemellett nemcsak újjá k e l l e t t építeni a romokban heverő gazdaságot, hanem
bizonyítani k e l l e t t a f e l s z a b a d u l t ország, majd a s z o c i a l i z m u s t építő társadalom erejét;
a mélypontról k e l l e t t f e l e m e l n i a dolgozó nép életszínvonalát;
és mindezt olyan körülmények között k e l l e t t megtenni, amikor az egész világon egyre szélesebb körben bontakozott k i az u j i p a r i f o r radalom, a tudomány és a t e c h n i k a forradalma.
Ezek a f e l a d a t o k és körülmények tették még hangsúlyosabbá a l e n i n i köve élményt, a termelékenység fokozását, mégpedig a korábbiak
ban soha r.em i s m e r t mértékben és ütemben. A termelékenység növelésé
nek v i s z o n t nem v o l t és korunkban különösen nem l e h e t e t t fontosabb tényezője, mint a műszaki fejlesztés.
Az i p a r és a mezőgazdaság alacsony színvonalának megfelelően, a felszabadulás előtt Magyarországon messze elmaradt a világszínvonal
hoz képest a kutatómunka és az ennek eredményeit hasznosító műszaki
^ LENIN, V . I . i A nagy kezdeményezés. • Lenin, 7.1. Müvei. 29.köt.
Bp. S z i k r a , 1953. p.435.
177
K I S S í.s A műszaki tájékoztatás 25 Óve
fejlesztés i s . Jóllehet, v o l t a k kiemelkedő tehetségű kutatóink, mér
nökeink, ezek eredményei e l s z i g e t e l t e k maradtak. Az i p a r b a n végbe
ment korszerűsítések i s Jelentős mértékben a külföldi érdekeltségű iparvállalatok révén következtek be. A rendelkezésre álló kutatókapa citás szétforgácsolt v o l t , s z e r v e z e t t kutató éa fejlesztő tevékeny
ségről nem l e h e t e t t beszélni.
A felszabadulással, de különösen a munkáshatalom győzelmével, a s z o c i a l i z m u s építésének megindulásával, a l a p j a i b a n változott meg ez a h e l y z e t . Rövidesen rohamos fejlődésnek i n d u l t a tudományos kutatás állami s z e r v e z e t e és a műszaki fejlesztés.
A későbbiekben e f e l a d a t jelentősége még tovább fokozódott, mi
v e l egyre inkább kimerültek a népgazdaság fejlesztésének extenzív tartalékai, a termelés növelésének lényegében e g y e t l e n tényezőjévé vált a termelékenység emelése.
A f e l s z a b a d u l t ország s i k e r r e l valósította meg f e l a d a t a i t . A nemzeti jövedelem indexe 1950-et bázisnak t e k i n t v e /jóllehet, már eb ben az időpontban i s meghaladta a háború előtti s z i n v o n a l a t / , 1968- ban 2 7 3 - r a emelkedett. Az i p a r termelése, amely már 1950-ben l a 3 7 # - a l multa felül a háború előttit, 1968-ban csaknem az 1950. évi 5-szö- rösét /472?É/ t e t t e k i . E fejlődés forrása pedig nagymértékben a t e r melékenység növelése v o l t . Az 1 f o g l a l k o z t a t o t t r a jutó termelés i n dexe 1968-ban /1950-et 100-nak véve/ 231-re emelkedett. I l y e n mérté
kű fejlődés elképzelhetetlen l e t t v o l n a a termelőeszközök állomanyá
nak s z i n t e t e l j e s megújítása, a műszaki színvonal nagymérvű emelése, a korszerű termelőeszközök mennyiségének növelése, v a g y i s műszaki fejlesztés nélkül.
A népgazdaság állóeszköz-állományának indexe az e m i i t e t t idő
szakben /1950 és 1968 között/ az anyagi termelés ágazataiban 100-ról 256-ra emelkedett. Évről-évre növekedett a beruházások üteme; a meg
felelő 1968-as index már 340-et mutat az 1950. éri bétiahex képest.
A műszaki fejlesztés azonban nem egyszerűen az állőeaBkÜí-állo- mány megtöbbszörözését j e l e n t i . Ellenkezőleg, f e l a d a t a éppen a z , hogy m e g u j i t s a a termelőberendezéseket, a termelés technológiáját, a gyártmányok műszaki színvonalát, v a g y i s a z , hogy a beruházások a ku
tatási és fejlesztési eredmények hasznosításával egyre magasabb e z l n vonalon valósuljanak meg. Az elért fejlesztési eredményeket tükrözik többek között a korszerű gyártmányok térhódításáról, a műszaki fejlő dés alapjául szolgáló iparágak termelésének fejlődéséről, az e n e r g i a felhasználás, különösen a villamoeenergia-felhasználás növekedéséről szóló adatok. Az alábbi néhány adat i s a villamoaitás, a kemizálás, a gépesítés és automatizálás feltételeinek rendkívül nagymérvű fejlő désére u t a l :
TMT 17.évf. 3.szám 1970.március
1968. évi indexek 1950 = 100 1960 = 100 A s z o c i a l i s t a i p a r termelése
A népgazdaság v i l l a m o s e n e r g i a -
509 ISO
felhasználása A v e g y i p a r termelése A gépipar termelése A aÜSiőripar termelése
A híradás- ás vákuumtechnikai
1219 682
2183 263
192 268 188
i p a r termelése 1870 338
kz elért eredmények o l y a n korszakban születtek, további eredmé
n y e i n k e t pedig különösen o l y a n korszakban k e l l elérnünk, amikor a t u dományok fejlődése, különösképpen pedig a tudomány eredményeinek a l kalmazása a termelésben példátlanul meggyorsult. Ha egyoldalú i s , egyre inkább i g a z az a megállapítás, hogy a gazdaság fejlődési l e h e tőségei a kutatdlaboratóriumokban a l a k u l n a k k i .
A népgazdaság fejlesztése hazánkban i s parancsolóan megkövetel
t e a tudományos kutatás fejleeztóaét. A párt és a kormány ez irányú következetes politikájának eredményeként az ország kutatási bázisa jelentősen fejlődött; 1963-ban a kutatóhelyek száma több mint 1000, a kutatással és fejlesztéssel foglalkozók száma több mint 55 000, a kutatási és fejlasztéal ráfordítások összege több mint 5 milliárd f o r i n t v o l t . A kutatással foglalkozó személyek száma megközelíti a fog
l a l k o z t a t o t t népesség ljt-át, a kutatási ráfordítások önmagukban meg
közelítik, a fejlesztési ráfordításokkal együtt pedig meghaladják a nemzeti jövedelem 2,4^-át; o l y a n arányok ezek, amelyek nem sokban ma
radnak e l a l e g f e j l e t t e b b i p a r i országok hasonló adataitól.
A f e n t i imponáló aranyok azonban megtévesztőek l e h e t n e k . Orszá
gunk méreteinél fogva az önmagában kedvező arányú kutatás a l e g n a gyobb i p a r i országok potenciáljától messze elmaradó kutatási k a p a c i
tást j e l e n t . Jóllehet, a z e m i i t e t t kutatási bázis több mint 2/3-a t e vékenykedik a műszaki és az azokat megalapozó természettudományi ku
tatások területén, mindaz amit létrehozhat, csak egy k i s s z i g e t e a ¬ zoknak az ismereteknek, melyeket műszaki fejlesztésünknek hasznosí
t a n i a k e l l . Ebből a * a d o t t tényből k i i n d u l v a állapítják meg a Magyar S z o c i a l i s t a Munkáspárt Tudománypolitikai irányelvei, hogy kiépült ku
tatási bázisunk "általános f e l a d a t a , hogy - a nemzetközi együttműkö
dés lehetőségeit i s felhasználva - a tudományos kutatás és f e j l e s z tés teljességében figyelemmel kísérje a nemzetközi haladást, ahhoz kapcsolódva k i s e b b volumenű kutatásokat f o l y t a s s o n , elsősorban a z z a l a céllal, hogy elősegítse a külföldi eredmények h a z a i adaptálását."2/
2/k Magyar S z o c i a l i s t a Munkáspárt Központi Bizottságának Tudománypo
l i t i k a i irányelvei. • Társadalmi Szemle, 2*.k. 7-8.sz. 1 9 6 9 . J u l . - aug. p.51.
KISS L.t A műszaki tájékoztatás 25 éve
Utóbb pedig hangsúlyozzák, hogy a hazánk adottságaival rendelkező or szagok "különösen érdekeltek a nemzetközi tudományos munkamegosztás- tan, mert saját erőből c s a k gondosan megválasztott, i g e n szük tudomá
nyos-műszaki területen érhetnek e l u j eredményeket."3/
Ezek azok a körülmények, amelyek hazánkban speciálisan Járulnak hozzá a világszerte megnyilvánuló" és közismert tényhez: egy-egy o r szág, egy-egy tudományterület vagy gazdasági ág, sőt egy-egy kutató
hely szempontjából a tudományos és műszaki eredmények me^iajerése.
az időszerű és jól megszervezett információ jelensoeét-ébe" felzárkó
z i k 3 kutatási.oa; a már létrehozott ismeretek megismerése nem kevés
bé Jelentős, mint az u j ismeretek létrehozása. Ha ez világméretekben igaz - és a tudományos ismeretek mennyiségének, differenciálódásának és integrálódásénak fejlődése világméretekben t e t t e létkérdéssé a t u dományos és műszaki információk biztosításét, az e célra szolgáló rendszerek létrehozásét és fejlesztését - akkor különösen i g a z a mi körülményeink között, a h o l az "előállítandó" és az "elsajátítandó"
u j ismeretek aránya az átlagosnál i s s o k k a l nagyobb mértékben toló
dik e l az utóbbi f e l a d a t javéra.
A tudományos és műszaki tájékoztatás rendszerének kialakítása éppen ezért - a kutatás rendszeréhez hasonlóan jelentéktelenül a l a csony Bzinvonalról k i i n d u l v a - igen hamar megindult a f e l s z a b a d u l t országban. Az 1940-es években megindult és az 1950-es években k i f e j lődött s z a k i r o d a l m i dokumentációs és a rendkívül gyors ütemben f e j lődő szakkönyvtári tevékenység v i s z o n y l a g igen korán - adottságaink korlátai között - korszerű és színvonalas Intézmény-rendszerre tá
maszkodhatott és hatalmas információtömeget dolgozott f e l , j u t t a t h a t o t t e l a felhasználókhoz.
Nincsenek számszerű adataink a r r a nézvo, hogy a műszaki f e j l e s z tés milyen arányban használta f e l a tájékoztatási tevékenység eredmé
n y e i t . Mégis, a l i g h a tévedünk, ha sok milliárd f o r i n t r a tesszük azok
nak az eredményeknek összegét, amelyek közvetlenül a tájékoztatásnak köszönhetők, nem bes2élve azokról az eredményekről, amelyeket a t u dományos és műszaki információk felhasználása a kutatások során, a kutatások előkészítésében, a g y a k o r l a t i termelő tevékenységben és a szakmai színvonal, a szakképzettség emelésében biztosítottak.
A népgazdaság fejlesztésére rendelkezésre álló extenzív erőfor
rások csökkenésével ÍB - számot vetve a körülménnyel - a gazdaság
irányítás u j rendszerének bevezetésével még rohamosabban emelkedtek a követelmények a műszaki fejlesztéssel szemben, és ha l e h e t , még en
nél i s nagyobb mértékben a tudományos, műszaki és gazdasági tájékoz
tatással szemben. Ugyanakkor a tájékoztatási f e l a d a t o k egyre bonyo
lultabbá váltak; a megnövekedett önállóságú vezetők, kutatók, f e j lesztők és más szakemberek fokozott információigényének kielégítésé
r e , méghozzá differenciált kielégítésére, a tájékoztatás szervezeté
nek e r e j e a régi módszerekkel már nem l e h e t e t t képes.
D.ott; p.58.
180
TMT 17.évi. 3-Mám 1970.március
A népgazdaság információs rendszarének kialakítása és továbbfsj lesztése során ezért intézkedések történtek az információs r e n d s z e r rugalmasságának fokozáséra, a rendelkezéare álló információk mennyi
ségének az igények s z e r i n t i bővítésére, a tájékoztatási módszerek és eljárások fejlesztésének előmozdítására. Ezek az intézkedések általá
ban megalapozottaknak b i z o n y u l t a k . Az utóbbi években számszerűleg i s megnövekedett a f e l d o l g o z o t t szakmai ínformációk mennyisége, d i f f e renciálódtak a tájékoztatási szolgáltatások, számos olyan információ forrást vontak be a tájékoztatásba, melyek feldolgozása korábban nem vagy i g e n hiányosan történt meg. A kutatásokról szóló tájékozottság megjavítása érdekében létrehoztuk a folyamatban lévő és b e f e j e z e t t műszaki kutatások nyilvántartását. Fejlődtek a szakmai információs r e n d s z e r nemzetközi k a p c s o l a t a i ; u j eredmények születtek a tájékozta
tási technológia fejlesztésében; számos bürokratikus akadály hárult e l az információs tevékenység kibontakozása elől.
A tudományos, műszaki és gazdasági tájékoztatás tehát órtékeB hozzájárulást nyújtott és nyújt a műszaki fejlesztés ügyéhez. Amikor befejezésül mégis a további f e l a d a t o k a t hangsúlyozzuk, a k k o r a z t ab
ban a meggyőződésben tesszük, hogy az előttünk állá információs f e l adatok megvalósítása nemcsak létérdeke a műszaki fejlesztésnek, e- géez népgazdaságunknak, hanem abban i s b i z t o s a k vagyunk, hogy az ed
d i g i fejlődés megbízható a l a p o t nyújt az információé r e n d s z e r továb
b i fejlesztésére.
Helyek tehát a szakmai /tudományos, műszaki és gazdasági/ i n f o r máció legfontosabb előttünk álló f e l a d a t a i ?
1. A Tudománypolitikai irányelvek i s hangsúlyozzák, hogy nem biztosítottak a felső /kormány/ 3zintü Ínformációk a l e g f o n t o s a b b ku
tatási f e l a d a t o k r a ée eredményekre vonatkozóan. A szakmai informáci
ós rendszernek a lehető legsürgősebben k i k e l l alakítania azokat a módszereket, amelyek hozzájárultak e felső szintű tájékoztatáshoz és általában a legfelsőbb szintű irányítás tájékoztatásához.
2. Nem megnyugtató a szolgáltatott információk hasznosítása. A tájékoztatási szolgáltatások f o k o z o t t , az egyes döntési s z i n t e k h e z I ¬ gazodó differenciálásával, az egyedi Jellegű és rugalmasan hasznosít
ható szolgáltatások fejlesztésével, a h e l y i /kutatóhelyi, vállalati s t b . / információs s z e r v e z e t kiépítésével, a felhaeználók és az i n f o r máció-szolgáltatók közötti k a p c s o l a t erősítésével e t e k i n t e t b e n f o r d u l a t o t k e l l elérni.
3. S z e r v e z e t t e n k e l l b i z t o s i t a n i a nehezen hozzáférhető, i l l e t ve a tömeges információk elsődleges feldolgozását és közreadását, ésszerűen Összekapcsolva a végső feldolgozás ós az egyedi igények k i elégítésének decentralizálását az elsődleges feldolgozás bizonyos koncentrációjával, a belföldi és nemzetközi együttműködési lehetősé
gek f o k o z o t t hasznosításával.
4. Adottságainknak megfelelően - elsősorban külföldi eredmények adaptálásával - biztosítani k e l l a tájékoztatás technológiáinak f e j lesztését, gépesíteni ás automatizálni k e l l a folyamatos ós a v i s s z a menőleges tájékoztatás tömeges, nagyvolumenü f e l a d a t a i t .
KISS Í.I A műszaki tájékoztatás 25 éve
5. A tájékoztatási tevékenység Jelentőségéhez mérten gondoskod
n i k e l l magas - gyakran tudományos - s z i n t e n képzett káderek képzésé
ről és ae információs munkába való beállításáról.
6. A g y a k o r l a t i információs munkát és az információs tevékeny
ség fejlesztését egyaránt koordináltan k e l l végezni; megfelelő s z e r v e z e t i , közgazdasági és távlati tervezési intézkedésekkel k e l l gon
doskodni e koordinált fejlődésről.
- o -
A műszaki fejlesztés é3 segítője, a tájékoztatás, egyaránt ha
talmas, rohamosan gyorsuló Ütemben növekvő f e l a d a t o k előtt áll. 25 alkotó évűnk a g a r a n c i a a r r a , hogy e f e l a d a t o k a t - ha nagy erőfeszí
tések érén i s - s i k e r e s e n teljesítjük.
o°o
