• Nem Talált Eredményt

A tudományos műszaki és gazdasági tájékoztatás helyzete Lengyelországban megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A tudományos műszaki és gazdasági tájékoztatás helyzete Lengyelországban megtekintése"

Copied!
11
0
0

Teljes szövegt

(1)

659.24:002.63/4-38/

A TUDOMÁNYOS MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI TÁJÉKOZTATÁS HELYZETE LENGYELORSZÁGBAN

Stanislaw Teledmii

I. rési

1. BEVEZETÉS

A ler.syel dokumentációs hálózatot 1950-ben létesítették, amikor az Állami Tervbizottság Elnökének rendeletére megalapították a Tudo­

mányos-Műszaki Dokumentáció ?őintézetét. Ez a z intézet 1952-oen a Tu­

dományos-műszaki Dokumentáció Központi Intézetevé /CIDNT/ a l a k u l t át.

Az intézet főfeladata az v o l t , hogy' megfelelő feltételeket t e ­ remtsen a dokumentációs hálózat munkájának felhasználása számára.

Ebben az időszakban szervezték meg a dokumentációs szolgálat há­

romszintű hálózatát i s . Tevékenységének a l a p j a a decentralizáció e l ­ ve v o l t . Ez a forma f e l e l t meg ugyanis a legjobban annak a követel­

ménynek, hogy a különböző terűletek eléggé csekély eszközeit és k i s ­ számú szakkádereit ésszerűen kihasználják. Ezáltal vált lehetővé a műszaki-tudományos dokumentációs munka alapvető megjavítása, és i g y tudták annak eredményét a népgazdaságnak minél gyorsabban rendelke­

zésére bocsátani. A háromszintű hálózat a Tudományos-Müszaki Dokumen­

táció Központi Intézetéből, a különböző iparágak ágazati dokumentáci­

ós központjaiból, valamint az 1954 után létesített üzemi dokumentáci­

ós helyekből állt.

i g a z a t ! dokumentációs központokat elsősorban tudományos kutató­

intézetek m e l l e t t , s ezenkivűl egyes központi szerkesztő irodák mel­

l e t t létesítettek. Ezek a központok funkcionális szempontból ezeknek az intézeteknek részei v o l t a k , érdemi szempontDól v i s z o n t a CIDNT i ¬ rányelvei alapján működtek.

Az üzemi dokumentációs helyeket a z illetékes dokumentációs k ö z -

(2)

TMT 1963.febr. X.évf. l.száa pontoknak k e l l e t t volna a fontosabb termelő üzemekben megszervezniük.

Az i s m e r t e t e t t időszakban ezeknek az üzemi helyeknek a fejlődósét nem biztosították kellő mértékben, de még a meglévőek sem teljesí­

tették kielégítően az előirt f e l a d a t o k a t , s csupán a könyvgyűjtés passzív tevékenységére szorítkoztak.

A tudományos-műszaki dokumentációs hálózat szervezetének és t e ­ vékenységének 1960. évi elemzése eredményeként szűkségesnek mutatko­

z o t t , hogy a tájékoztatás hatékonyságának javítása érdekében átszer­

vezést hajtsanak végre. A műszaki és gazdasági tájékoztatási hálózat u j szervezetének alapjogszabálya a Minisztertanács 1960..május 16-1 169.SZ. r e n d e l e t e .

2. A 169.SZ.M.T.-*EHDELET ISMERTETÉSE

Ez a rendelet, kétségkívül az összlengyel tájékoztatási hálózat fejlesztésének alapvető jogszabálya.

A tudományos, műszaki és gazdasági tájékoztató szolgálatot a kö­

z e l tizenegy éve működő tudományos-műszaki dokumentációs szolgálat a¬

lapján létesítették, annak alapos átszervezése és működési programjá­

nak jelentős kibővítése után. Magát a tájékoztatási tevékenységet komplexen értelmezik, mind t e m a t i k a i , mind a felhasznált hatóeszkö­

zök szempontjából.

A komplexitás a l a t t a következőket k e l l érteni:

1. a tájékoztató tevékenységnek k i k e l l t e r j e d n i e az ország gaz­

dasági életének minden kérdésére,

2. a tájékoztató központoknak nem csak a külföldön, hanem a b e l ­ földön elért haladásról i s tájékoztatniuk k e l l ,

3. a nyújtott tájékoztatásnak az érintett kérdést a legújabb t u ­ dományos, műszaki, gazdasági és szervezési eredmények szem­

pontjából, az átvevő szükségleteinek megfelelő módon k e l l megvilágítania,

4. a tájékoztató központok tevékenységét az anyaegységek műsza­

ki-gazdasági t e r v e i v e l összhangban k e l l végezni,

5. a tájékoztatást a felhasználónak legmegfelelőbb formák /esz­

közök/ együttesének felhasználásával k e l l nyújtani. Ebbe az együttesbe be k e l l vonni a haladás népszerűsítésének és ál- talánositásának, valamint a tapasztalatcserének minden f o r ­ máját.

Az ésszerű munkamegosztás e l v e i n alapuló szolgálat megszervezé­

se a tájékoztatási központok három kategóriáját irányozza elő.

A g y a k o r l a t b a n a l e g f o n t o s a b b a k a

(3)

TELECHÜH, S.: Műszaki tájékoztatás Lengyelországban

s z a k m a i k ö z p o n t o k , amelyek összegyűjtik a rájuk bí­

z o t t problémakörre /amely l e h e t valamely ágazat, egy alkalmazott t u ­ dományág, több szakmát érintő technológia vagy hasonló jellegű gaz­

dasági kérdés/ vonatkozó összes i s m e r e t e i k e t , az ezekre vonatkozó tá­

jékoztatást kidolgozzák a kérdés iránt érdeklődő átvevők szükséglete­

ihez igazodó legjobb formákban, valamint ezeket az információkat e l ­ juttatják az átvevőkhöz, elsősorban az üzemi központokhoz. A szakmai központoknak a k i d o l g o z o t t és továbbított tájékoztatás céljaira nem­

csak - mint eddig - kül- és belföldi folyóiratokat és könyveket k e l l felhasználniuk, hanem külföldi és belföldi szabadalmi leírásokat, u- jitások leírásait, szabványokat, műszaki tervezési és szerkesztési dokumentációt, termékkatalógusokat, prospektusokat és árjegyzékeket, más országok termelésének színvonalára és fejlődési irányára vonat­

kozó elemzéseket és jelentéseket, korszerű technológiai, szerkeszté­

s i és s z e r v e z e t i megoldásokra vonatkozó dokumentumfilmeket, u j t e r ­ mékek mintáit / m o d e l l j e i t / s t b . i s .

Annak érdekében, hogy biztosítsák a belföldi üzemek u j , még egy dokumentumban sem l e i r t újításaira, korszerűsítéseire, ésszerűsítési j a v a s l a t a i r a és hasonló eredményeire vonatkozó ismeretek rendszeres megszerzését, a szakmai központok levelezői hálózatot szerveznek, a¬

melyek / f i z e t e t t / l e v e l e k formájában küldenek értesítést minden i d e ­ vágó tényről. A szakmai központok tehát az u j helyzetben az a d o t t szakma összes kérdéseinek központi adatgyűjtői lesznek, s ugyanakkor ezen a területen elsősorban az összes üzemi központ szamára az i n f o r ­ máció központi termelői és elosztói i s .

A k ö v e t k e z ő k a t e g ó r i a - a t á j é k o z ­ t a t á s i k ö z p o n t o k - a z ü z e m i k ö z p o n t o k - szintén lényeges szerepet játszanak az egész rendszerben, mert f e l ­ adatuk, hogy minden erőfeszítést és intézkedést megtegyenek a sz a k ­ n a i k ö z p o n t o k b ó l é r k e z ő i n f o r m á c i ó k helyes f e l használása érdekében. Ennek a feladatnak a teljesítése so­

rán az üzemi központok a legkülönbözőbb módszerekkel dolgoznak - sa­

ját könyvtárat t a r t a n a k üzemben, belső b u l l e t i n e k e t adnak k i , beszá­

molókat, előadásokat és ankétokat szerveznek / e s e t l e g az üzemi rádió segítségével/, konzultációkat és tanácskozásokat rendeznek, u j munka­

módszereket és f i l m e k e t mutatnak be, kiállításokat és mintabemutató­

k a t , valamint élenjáró üzemekbe kirándulásokat szerveznek s t b . Az üzemi központok további fontos f e l a d a t a a szakmai központok folyamatos és rendszeres tájékoztatása az anyaüzem tájékoztatási szükségleteiről, az üzem eredményeiről, valamint a szakmai központ tájékoztatási tevékenységének hatékonyságáról. Ezt a f e l a d a t o t egyet­

l e n más tájékoztatási szerv sem t u d j a ellátni, mert teljesítéséhez közvetlen kapcsolatban k e l l állni az átvevővel, i l y e n kapcsolata pe­

dig csak az üzemi központoknak van. Ennek a feladatnak a teljesítése közvetlenül hasznos az üzemi központok számára i s , mert minél jobban tájékoztatják a szakmai központot, annál ritkábban k e l l n e k i k maguk­

nak többletmunkát végezniük a szakmai központtól k a p o t t tájékoztatás átalakításával, annál gyakrabban f e l e l meg majd a közlési forma az átvevő szükségleteinek.

A szakmai központok tájékoztató tevékenysége nem számithat az

(4)

W 1963.febr. X.évf. l.szém egész akció sikerére, ha nem léteznek »és nem működnek helyesen az összes nagyobb üzemekben üzemi központok.

A h a r m a d i k k a t e g ó r i a , a t á r c á i k ö z ­ p o n t o k elsősorban általános felügyeletet gyakorolnak az illeté­

kes miniszterek nevében mindkét f e l s o r o l t kategória tájékoztatási központjainak megfelelő hálózata f e l e t t , valamint e hálózat szükség­

l e t e i t továbbítják a minisztériumokba.

A szakmai felügyeletet az ország egész tájékoztatási hálózata f e l e t t /a szakmai központok munkájának koordinációját, az egész háló­

zat egységes munkamódszerének kialakítását, a tájékoztatási dolgozók központi instruálását és oktatását/ a CIDNT-ből 1961-ben a l a k u l t Tu- dományos-Müszaki és Gazdasági Központi Tájékoztatási Intézet /CIIHTE/

végzi e l . amely kidolgozza ezenkívül a hálózat munkaeszközeit, v a l a ­ mint a tájékoztatási munka gyakorlatával és elméletével kapcsolatos kutatómunkát végez.

Tárcaközi s z i n t e n a tájékoztatási központok országos hálózatá­

nak felügyeleti szerve a Műszaki Bizottság. Ez a bizottság e g y e z t e t i az egyes minisztereknek a tájékoztatási tevékenységgel kapcsolatos intézkedéseit, dolgozza k i i vagy kezdeményezi a Minisztertanács i d e ­ vonatkozó rendeleteinek és határozatainak t e r v e z e t e i t , valamint az e- gyób állami szervek idevágó intézkedéseit, s véleményezi az i l y e n jogszabályokat. A bizottság f e l a d a t a továbbá az információs tevékeny­

ség időszakos t e r v e i n e k véleményezése központi s z i n t e n . Befejezésül hozzá k e l l még fűzni, hogy:

- az üzemi, szakmai és tárcái központok - egészen r i t k a kivéte­

lektől e l t e k i n t v e - a megfelelő s z e r v e z e t i egységeknek osztá­

l y a i vagy részlegei,

- minden kategória tájékoztatási központja egyben annak a szer­

v e z e t i egységnek az üzemi központja, amelynek keretében műkö­

d i k ,

- a tájékoztatási központoknak r e n d s z e r i n t kisszámú személyi létszámuk és sokrétű munkaprofiljuk m i a t t különösen nagyösz- szegü állományon kívüli béralappal k e l l rendelkezniük, s l e ­ hetőséget k e l l nekik nyújtani, hogy egyes munkákkal az anya- egység dolgozóit i s megbízhassák.

A tájékoztatási központok hálózatának ez a szervezete biztosít­

j a az egyes láncszemek tájékoztatási tevékenységének hatékonyságát.

Az üzemi központokra bízott feladatkörök azokat a szakmai haladás biztosításának olyan eszközévé t e s z i k , a m e l l y e l , mint a műszaki bá­

z i s egyik elemével, minden nagyobb üzemnek rendelkeznie k e l l . A 169.sz. rendelet minden m i n i s z t e r t a r r a kötelezett, hogy az alárendelt tájékoztatási központoknak biztosítsa a tájékoztatási t e ­ vékenység végzéséhez szükséges feltételeket.

A r e n d e l e t a r r a kötelezte a Lengyel Tudományos Akadémia Elnőkse-

(5)

TELECHUN, S.t Műszaki tájékoztatás Lengyelországban

gét és a Felsőoktatásügyi M i n i s z t e r t , hogy az alárendelt intézmények­

ben szervezzenek kiválasztott tudományos és kutató munkákra vonatkozó tudományos, műszaki ós gazdasági tájékoztatást, valamint hogy a Mű­

szaki Bizottsággal egyetértve megállapítsák, hogyan és milyen módon működőének együtt ezek a szervezetek az összlengyel műszaki és gaz­

dasági tájékoztatási hálózattal.

5 . SZERVEZÉSI KÉRDÉSÉÉ

A 169.sz. r e n d e l e t végrehajtása g y a k o r l a t i l a g csak 1962 első félévében kezdődött meg. Ebben az időpontban létesítettek a CIINTE- ben két speciális tudományos intézetet, amely kizárólag a gazdasági és szervezési tájékoztatás kérdéseivel f o g l a l k o z i k . Ez a két intézet a Gazdasági és Szervezési Tájékoztatási Intézet, valamint a Müszaki- Gazdasági Mutatók Intézete.

A 169. S Z . minisztertanácsi rendelet végrehajtásának további lé­

pése az v o l t , hogy az illetékes miniszterek, i l l e t v e főhatósági ve­

zetők végrehajtási utasításokat bocsátottak k i , amelyekkel tájékoz­

tatási központokat létesítettek, vagy i l y e n e k létesítésével megbíz­

ták az alárendelt egységek vezetőit, valamint biztosították ezeknek a központoknak a helyes tevékenységhez szükséges feltételeit.

A 169.sz. minisztertanácsi rendelet megjelenésének időpontjában, vagyis 1960 augusztusában az országban kb. 80 ágazati tudományos-mű­

szaki dokumentációs központ, valamint az üzemi tudományos-műszaki do­

kumentációs helyek és üzemi szakkönyvtárak nem nagy, de nehezen meg­

határozható száma létezett.

Nem k e l l külön hangsúlyozni, hogy ezeknek a központoknak nagyon kevés szakkáderük és nagyon minimális felszerelésük v o l t . Jelenleg az országban 19 tárcái, több mint 130 szakmai, i l l e t v e ágazati és kb.

500 üzemi műszaki-gazdasági tájékoztatási központ működik. A tárcái tájékoztatási központokban összesen kb. 150 fő dolgozik. A szakmai központok létszáma kb. 1500, az üzemeké pedig kb. 800 személy.Ez t e r ­ mészetesen minden s z i n t e n a tájékoztatási szolgálat t u l szerény ellá­

tását j e l e n t i .

Sok kívánni valót hagy hátra a 150 központ ellátása helyiségek­

k e l és műszaki felszereléssel. P l . a szakmai központoknál kb. csak 15 %-ában van saját sokszorosító üzem és csak kb. 50 %-ában saját f o ­ tólaboratórium.

A szakmai központok a számukra szükséges irodaterületnek átlag­

ban kb. 60 %-ával rendelkeznek, s ez a terület gyakran nincs i s meg­

felelő állapotban.

Külön kérdés a tájékoztató szolgálatban dolgozó' káderek szak­

képzettségének színvonala, amely szintén nem kielégítő.

Ez gyakran annak a következménye, hogy a magasabb szakképzett-

(6)

TMT 1963.febr. X.évf. l.szám

eégü és idegen nyelveket biró, nagytudásu dolgozók sEámára a bérezés nem eléggé vonzó, a tájékoztatásban dolgozó káderek átképzésének ü¬

teme pedig még mindig t u l lassú. A tájékoztatási központokban f o g l a l ­ k o z t a t o t t dolgozókra vonatkozó j e l e n l e g i rendelkezések nem szabályoz­

zák eléggé k i f e j e z e t t formában az i l y e n központok számára szükséges nagyképzettségü szakemberek javadalmazását.

Nincs még szabályozva kellő mértékben a központok pénzügyi h e l y ­ zete sem. Ennek következtében a tájékoztatási tevékenység szükséges anyagi eszközeivel az anyaegységek rendszeresen takarékoskodnak.

Teljesen n y i t o t t kérdés ma még a műszaki és gazdasági tájékozta­

tási központok szervezése a Vajdasági Tanácsok Elnökségei és aláren­

d e l t egységeik m e l l e t t .

T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a Vajdasági Tanácsok Elnökségei alá t a r ­ tozó s z e r v e z e t i egységek az iparban összesen f o g l a l k o z t a t o t t dolgo­

zóknak 30 %-át foglalkoztatják, ennek a problémának az országos tá­

jékoztatás szabályozása szempontjából komoly jelentősége van. Végül meg k e l l még említeni, hogy j e l e n l e g még csak k e z d e t i stádiumban van az országos tájékoztatási hálózat kapcsolatának biztosítása a Len­

gyel Tudományos Akadémia és a Felsőoktatási Minisztérium tájékoztató szolgálatával.

A három hálózat együttműködésére vonatkozó általános elveket sem dolgoztak k i még pontosan.

Az országos tájékoztató szolgálat vázlatos ismertetéséből i s k i ­ tűnik, hogy a tájékoztatási tevékenység l e g f i a t a l a b b ágának, a gazda­

sági tájékoztatásnak szervezete különösen kevéssé kielégítő.

Az intézet rendelkezésére álló adatok s z e r i n t az országban 8 központ van, amely csak gazdasági tájékoztatással f o g l a l k o z i k , 40 központ f o l y t a t gazdasági és műszaki tájékoztatást egyaránt, 30 pe­

dig csak i g e n kiskörű gazdasági tájékoztatást nyújt, vagy pedig a z t csak most szervezi meg.

A 130 szakmai, i l l e t v e ágazati központ közül a többi gazdasági tájékoztatással nem f o g l a l k o z i k .

Ez részoen azzal magyarázható, hogy az előző időszakban a b e l ­ földi tájékoztatási tevékenység legfőképpen a tudományos-műszaki tá­

jékoztatásra irányult.

Ettől függetlenül maga a gazdasági-szervezési tájékoztatás kér­

dése u j probléma, amely nemcsak Lengyelországban, hanem - mint a r e n ­ delkezésre álló külföldi szakirodalom és egyes országok képviselői­

nek kijelentései a FID konferenciáján mutatják - külföldön sem k r i s ­ tályosodott még k i kellőképpen.

Másrészt hangsúlyozni k e l l , hogy az érdeklődés a tájékoztatás­

nak e területe iránt minién kétséget kizáróan egyre növeksrtk.s hogy ez az érdeklődés az utóbbi időben minden s z i n t e n , a legkülönbözőbb központokban j e l e n t k e z i k . Ez feljogosít a r r a a reményre, hogy a talán

(7)

TELECBDN, S.: Műszaki tájékoztatás Lengyelországban

nem nagyon távoli jövőben a gazdasági tájékoztatás kérdését szerve­

z e t i szempontúéi p o z i t i v e n megoldják, és elérik a z t a célt,hogy min­

den központban - szintjétől függetlenül - legyen speciálisan a gaz­

dasági tájékoztatással foglalkozó s z e r v e z e t i egység vagy munkahely.

4. TÍJETOZTATÍSI XBVÉKEffXSÉG

A központi tájékoztatási tevékenységet a Központi Tudományos- Müszaki és Gazdasági Tájékoztatási Intézet f o l y t a t j a , éspedig elvben négy tudományos intézetre bontva. Ezek:

1. a Dokumentációs Tájékoztatás Intézete, 2. az U j Technika Intézete,

3. a Gazdasági és Szervezési Tájékoztatási Intézet, 4. a Müszaki-Gazdaságl Mutatók Intézete.

A tudományos-atüszaki tájékoztatásnak az intézetben megvan a ma­

ga sokéves, meggyökerezett hagyománya, k i d o l g o z o t t módszerekkel és tevékenységi formákkal, s biszonylag a legjobb szakkáderekkel. A t u - dományos-müszaki dokumentációs tájékoztatás iránt megnyilvánuló tö­

meges szükséglet m i a t t e z t a kategóriát általános ós egyedi tájékoz­

tatásra k e l l e t t b o n t a n i .

Előbbinek az a célja, hogy olyan használókat szolgáljon k i , a k i k még nem j e l e n t k e z t e k meghatározott t e m a t i k a i követelményekkel. Ez a tájékoztatás elébe megy a felhasználó szükségletelnek.

Az egyedi tájékoztatás konkrét felhasználóknak nyújt megfelelő tájékoztatást. Ez egyszeri ós folyamatos t e m a t i k a i tájékoztatásra bontható*

Az egyszeri dokumentációs tájékoztatást azzal a céllal dolgoz­

zák k i , hogy a felhasználó szükségleteit az általa feltüntetett tárgy­

körben lehetőleg kimerítően kielégítsék. Ennek során a felhasználó minél kevesebb számú, de a lehető legalapvetőbb kiadványokról kap tá­

jékoztatást.

Az i l y e n tájékoztatás adatokat tartalmaz az egyes dokumentumok tartalmáról, vagy referálja azokat, és mindig meghatározott időszak­

r a vonatkozik. A folyamatos tájékoztatás során ezzel szemben a f e l ­ használó által kijelölt témát a tájékoztatási központ dolgozói állan­

dóan f i g y e l i k , a központba érkező információs források közül kivá­

lasztják a felhasználót érdeklő összes adatokat, és azokat egyedileg megküldik n e k i .

A felhasználók a dokumentációs szolgáltatásokat különféle formá­

ban kapják meg, e formák minőségét, értékét és összetettségét az ő kívánalmaik határozzák meg.

A tájékoztatási feldolgozás alapvető formája s egyben az általá-

(8)

TMT 1963.febr. X.óvf. l.ssám nos és egyedi információ alapeleme a dokumentációs kártya /referáló—

k a r t o n / .

Egy másik, f e j l e t t e b b forma a dokumentációs áttekintés, vagyis ennek klasszikus formája, a pontosan meghatározott témát felölelő témadokumentációs összeállítás; amelyet megrendelésre készítenek.

A legmagasabb f o k a és a felhasználók szükségletelt a leghatéko­

nyabban kielégítő forma a referátum, amely a kiválasztott kiadvány tartalmát i s m e r t e t i , és elhagyja belőle a lényegtelen részeket.

Az információs feldolgozásnak e m i i t e t t alapformáin kivül a l k a l ­ maznak származékos tájékoztatási formákat i s .

így p l . az általános tájékoztatás keretében a referáló kartonok alapján kidolgoznak különféle közleményeket, b u l l e t i n e k e t , dokumen­

tációs áttekintéseket, c i k k e k e t , visszatekintő speciális bibliográ­

fiákat és a műszaki fejlesztés szempontjából f o n t o s témák monografi­

kus feldolgozásait.

Az egyedi tájékoztatás keretében pedig a témadokumentációs ösz- szeállitások alapján készülnek: kivonatok, tömörítvények, referátu­

mok, fordítások.

Az, e m i i t e t t tájékoztatási feldolgozások forrásai dokumentum­

gyűjtemények, a dokumentumok tartalmáról vagy csak magukról a doku­

mentumokról készült információk gyűjteményei, amelyeket az a d o t t kö­

rülmények között legjobban megfelelő tárgyi osztályozási rendszer s z e r i n t rendeztek.

A saját tájékoztatási források alapján, valamint külföldi tájé­

koztatási központok forrásai alapján a belföldi központok 1962 első félévében az egyedi tájékoztatás különböző formálnak felhasználásá­

v a l több mint 25 000 felhasználónak szállítottak több mint 100 000 tájékoztatási dokumentációs feldolgozást, ezen belül több mint 30 000 folyamatos t e m a t i k a i információt /egyedi információt, doku­

mentációs összeállítást s t b . / .

1962 első félévében több mint 2,3 millió példányban sokszorosí­

t o t t a k , és küldtek szét referáló kartonokat.

Igen nagymértékben növekedett a dokumentációs t e m a t i k a i összeál­

lítások, valamint a reprodukciók iránti igény mutatója. Az előbbiek­

nél ez a mutató 1961^ben 4,7, az utóobiaknál 34,3 v o l t , ha az 1951.

évi mutatót l-nek tekintjük.

A belföldi tájékoztatási hálózat általános értékelését összefog­

l a l v a ' elmondhatjuk, hogy ezen a területen a tájékoztatási központok­

ban folyamatban van u j munkamódszerekre történő átállítás.

Hig az előző időszakban a tudományos-atüszaki tájékoztatási tevé­

kenységet az a d o t t információ egyszerűbb formái jellemezték, p l . b i b ­ liográfiai vagy t e m a t i k a i összeállítások, addig j e l e n l e g egyre f o n t o - sábbnak tartják a tájékoztatás kiterjesztését az Írásbeli, a szóbeli

(9)

TELBCHDU, S.t Műszaki tájékoztatás Lengyelországban és a vizuális tárgyi információ formáira.

Ezeknek a tájékoztatási formáknak az a lényege, hogy egyes kér­

déseket minél kimerítőbben tárjanak f e l , hogy a felhasználónak ne k e l l j e n a forrásdokumentumhoz visszanyúlnia. Ezek tehát a tájékozta­

tásnak magasabb, összetettebb f o r m a i , p l . monográfiák, referáló f e l ­ dolgozások s t b .

A tájékoztatási hálózat u j munkamódszerelnek további jellemzője az, hogy az egyes központok tájékoztatási tevékenységűket egyre i n ­ kább összehangolják az anyaegységek műszaki-gazdasági-szervezési t e r ­ v e i v e l .

Hangsúlyozni k e l l a z t i s , hogy a tájékoztatási központok egyre átfogóbban dolgozzak f e l az adott szakmában elért belföldi eredménye­

k e t .

Ezzel szemben a gazdasági-szervezési tájékoztatás még nem mutat i l y e n eredményeket. E tevékenység megkezdésekor ugyanis még hiány­

z o t t ennek a szolgálatnak a szervezeti megalapozottsága, nem ismer­

ték a terület tényleges helyzetét, nem a l l t a k rendelkezésre a tájé­

koztatási tevékenység k i d o l g o z o t t módszerei, s nem állapították meg e tevékenység munkakörét. Előbb ezeket az alapnehézségeket k e l l e t t megoldani, csak azután l e h e t e t t hozzáfogni a gazdasági-szervezési tá­

jékoztatás távlatainak kidolgozásához.

Hangsúlyozni k e l l , hogy a 169.sz. rendelet g y a k o r l a t i végrehaj­

tásának megkezdése óta e l t e l t viszonylag rövid idő ellenére ezen a területen i s megfigyelhetünk bizonyos eredményeket.

Felmérték már, hogy mely központok és m i l y e n mértékben f o g l a l ­ koznak gazdasági és szervezési tájékoztatással. Ezután elvégezték az első munkákat mind az általános, mind az egyedi gazdasági és szerve­

zési tájékoztatás körében, p l . 1965 márciusában j e l e n i k meg az első kiadvány, amelynek a jövőben állandó j e l l e g e l e s z , és a világgazda­

ság elemző áttekintését tartalmazza.

Megjelent a "Przeglad I n f o r m a c j i Bkonomicznych" /Gazdasági Tájé­

koztatási Szemle/ c. negyedévi kiadvány. Elsősorban a vezető gazdasá­

g i aktívák számára készül, és f e l a d a t a , hogy megkönnyítse az egyes gazdasági láncszemek javítását eélzó gazdasági döntések hozatalát.

A kiadvány első három számát a b e l - és külföldi érdeklődők nagy elismeréssel fogadták.

Megkezdték az előzetes munkákat a gazdasági és szervezési tájé­

koztatás módszertanának kidolgozására. I t t természetesen figyelemmel lesznek ennek a feladatnak a tudományos-műszaki tájékoztatással szem­

ben mutatkozó különbségeire, mint p l . az egyes gazdasági jelenségek és szervezési megoldások ismétlődése a gazdasági élet minden terüle­

tén, amiértis a gazdasági információk szintétikus, általánosító f e l ­ dolgozása szükséges. Továbbá t e k i n t e t t e l v o l t a k a r r a i s , hogy a mű­

szaki és technológiai eredményeket kapcsolatba k e l l hozni a gazdasá­

g i eredményekkel.

(10)

TMT 1963.febr. X.évf. l.szám Kísérletet t e t t e k az Intézetben és a szakmai tájékoztatási köz­

pontokban folyó gazdasági és szervezési tájékoztatás körének elbatá­

rolására. Az Intézet dolgozza k i az idevágó szintétikus, általánosí­

tó tájékoztatást. A szakmai központok ezzel szemben a saját szakte­

rületük kiszolgálásával kapcsolatos munkát fogják elvégezni. így p l . á szakmai tájékoztatási központok foglalkoznak szakmai műszaki-gaz­

dasági mutatók kidolgozásával, a saját szakterületen megvalósított műszaki baladás gazdasági hatásainak megállapításával, a saját i p a r i szakmára vagy vállalatra jellemző s z e r v e z e t i megoldások ismertetésé­

v e l s t b .

Az i l y e n jellegű Információ átvevője a gazdasági tárcák, egyesü­

lések és vállalatok szintjén dolgozó gazdasági aktivá.

A tudományos-műszaki tájékoztatási tevékenységhez hasonlóan i t t i s különös f i g y e l m e t fordítanak a r r a , hogy a szakmai központok mun­

káját összhangba hozzák a saját szakterűlet műszaki-gazdasági t e r v e i ­ v e l .

Megkezdték számos, a gazdasági élet fontosabb területeire vonat­

kozó műszaki-gazdasági mutatókat tartalmazó kiadvány kidolgozását és kibocsátását. Eddig 17 fűzet j e l e n t meg. Ezek a kiadványok ismerte­

t i k az egyes országok /beleértve Lengyelországot/ gazdasági fejlődé­

sének j e l e n l e g i legfontosabb Irányait, a későbbiekben pedig a r r a tö­

rekednek, hogy kidolgozzák a műszaki-gazdasági mutatók helyes f o g a l ­ mi meghatározásait és nyilvántartásuk formáit.

Az Intézet f e n t i s m e r t e t e t t f e l a d a t a i n a k kidolgozását megkezd­

ték, de még nem fejezték be, különösen a gazdasági és szervezési tá­

jékoztatás módszertanát illetően továbbra i s maradnak n y i t o t t kérdé­

sek.

Az Intézet eddig még nem teljesítette maradéktalanul a közpon­

t o k munkájának szakmai felügyeletét sem. Ez kétségkívül visszahat a szakmai központok helyes s z e r v e z e t i felépítésére, valamint az i n f o r ­ mációs halözat egyes láncszemeinek szocializálására és f e l a d a t a i k helyes elhatárolására.

Mindezekre az okokra vezethető v i s s z a , hogy a központok hálóza­

tának gazdasági-szervezési tájékoztató tevékenysége még mindig szá­

mos hiányosságot mutat,az egyes gazdasági jelenségeket ötletszerűen f i g y e l i k , ugyanazt a témát néha két, sőt több központ dolgozza f e l , mig ugyanakkor más, a vállalatok vagy egyesülések gazdasági tevé­

kenysége szempontjából nagyon fontos témákat elhanyagolnak, könnyebb témákat keresnek, és a bonyolultabbakat elkerülik, s elsősorban hogy hiányoznak a gazdasági és szervezési információ feldolgozásának egy­

séges, általános e l v e i .

Ennek következtében csekély kivételektől e l t e k i n t v e , alapjaitól k e l l e t t elkezdeni a gazdasági-szervezési tájékoztatás felépítését.

Megemlíthetünk ugyan néhány esetet, amikor mind e nehézségek ellené­

r e a gazdasági-szervezési tájékoztatás megfelelő szinvonalat ért e l , elsősorban azokban a központokban, amelyek kizárólag gazdasági-szer—

vezósi információval foglalkoznak, mint az Ipargazdasági és Szerve-

(11)

BALÁZS S.: Műszaki tájékoztatás a RHK-ban

zési Intézet, az Épitésszervezési és Gépesítési Intézet és mások.

Ennek a kérdésnek országos rendezése az Intézet érintett szer­

v e z e t i egysegeinek a l a p f e l a d a t a l e s z . /Folytatás* a következő arámban/ * 0 '*

659.24:323.332/498/

MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁS A FIZIKAI DOLGOZÓK RÉSZÉRE A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN

Balázs Sándor

A f i z i k a i dolgozók /segédmunkások, betanított munkások, szak­

munkások, mesterek s t b . / széles rétegeinek szakirodalommal való ellátása mindig különleges f e l a d a t o t j e l e n t e t t a könyvtárak, a dokumentáció és a műszaki tájékoztatás egésze számára. Igényeik felkeltése, majd kiszolgálása, az e r r e alkalmas módszerek kialakí­

tása rendszerint olyan b o n y o l u l t kérdéseket v e t f e l , amely késlelte­

t i - sőt sokszor hosszú i d e i g t e l j e s e n megakadályozza - a megoldás­

r a irányuló törekvések megvalósulását. Ez a h e l y z e t Magyarországon i s . Több részleges kísérlet és eredmény után ma még az sincs tisztáz­

va ós elfogadva, hogy milyen szerveknek k e l l ezen a téren dolgozniok.

Még kevésbé az, hogy milyen jellegű és t i p u s u szolgáltatások össze­

állítása és terjesztése lenne alkalmas a f i z i k a i dolgozók műszaki tá­

jékoztatásához: általános műszaki kultúrájuk emeléséhez és termelési t a p a s z t a l a t a i k elterjesztéséhez.

A f i z i k a i dolgozóknak a műszaki könyvtárak olvasótáborába való f o k o z o t t bevonásának kérdéseit ez alkalommal mellőzve, csupán a mű­

szaki tájékoztatás eziranyu f e l a d a t a i n a k kialakításához szeretnénk hozzájárulni. Azt a megoldást mutatjuk be, ahogyan a Román Népköz­

társaságban építették k i a f i z i k a i dolgozók k ö z p o n t i műsza­

k i tájékoztatását.

Központi megoldás Romániában a f i z i k a i dolgozók műszaki szakirodalmi és termelési tájékoztatását az INSTITÜTÜL DE DOCUMENTARE TEHNICA /i.D.T.- Műszaki Dokumentációs Intézet/ végzi központilag. Címe: B u c u r e s t i , Strada Gábriel P e r i , 3 .

Az összeállított anyagok sokszorosítását kivéve, a műszaki tá-

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A KGST Tudományos és Műszaki Kutatásokat Koordináló Állandó Bizottsága 1962.. A KGST Tudományos-Müszaki Tájékoztatási

Az a tény, hogy a konkrét gazdasági munkához adott tudományos- műszaki tájékoztatás címzettje nem egy személy, hanem általában egj heterogén csoport /mely nemcsak

Ezek rendszerint a műszaki fejlesztésben jelentenek nagy értéket, de a kutató és tervező munkában i s Jelentékeny időmegtakarítást

Ezenkívül az Intézet zdeményezésére a Művelődésügyi Minisztérium az 1958/59-ik tanévben lami ahidományos-BÜssaki Dokumentációs Iskolát szervezett, kétéves

/a műszaki és a gazdasági eredmény/ alapján meghatározza a tudományos- tájékoztatási tevékenység hatékonyságát... És végül nem

hajtásával szemben társadalmi követelmény a z , hogy munkáját az ágazat objektív információs szükségleteihez Igazítsa.. Nemcsak vállalati

A tudományos, műszaki és gazdasági tájékoztatás tehát órtékeB hozzájárulást nyújtott és nyújt a műszaki fejlesztés ügyéhez.. Nem megnyugtató a

1952-ben azután a Műszaki Dokumentációs Központ és Központi Technológiai Könyvtár elnevezésű műszaki dokumentációs és könyvtári intézményt a minisztertanácsnak