629.24/.25
A TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁS ÁTVÉTELÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
/HOZZÁSZÓLÁS A MOOERS TÉTEL VITÁJÁHOZ/
Dr. Patek Ferenc
A tudományos és műszaki tájékoztatás terén folyó tudományos vizsgálatok az elmúlt években komoly eredményeket értek e l abban a tekintetben, hogy az igénykutatások révén egy olyan jellegű feltá
rást végeztek a tájékoztatás területén, amilyent az i p a r i vállala
tok a "piackutatás" terén végeztek. Az első lépést a tájékoztatás iránti igények mennyiségi felmérésére t e t t kísérletek jelentették, de már ezek i s sok olyan probléma felvetődését eredményezték,melyek a pszichológia és szociológia tárgykörébe tartoznak. Joggal mutatott rá e folyóirat hasábjain GYÖRE Pál értékes tanulmányában /!/ a r r a , hogy ez utóbbi területeken még milyen sok megoldandó probléma van. S tanulmány célja, hogy elméleti sikról k i i n d u l v a kisérelje meg néhány általa f e l v e t e t t nagyon i s g y a k o r l a t i problémának a tárgyalását és hogy ebből k i i n d u l v a a felmerült problémák megoldására tegyen j a v a s l a t o t .
E tanulmány során elsősorban a z z a l a kérdéssel kívánok f o g l a l kozni, hogy a tudományos-műszaki tájékoztatás átvételének melyek az előfeltételei azok részéről, akik e tájékoztatás c i m z e t t e i . Tárgya
lásomban abból indulok k i , hogy adva van egy bizonyos objektív i n formációs igényt jelentő f e l a d a t / e g y s z e r i vagy folyamatos/ és hogy ebből ered /bizonyos áttételekkel/ az a motiváló erő, mely a szakem
bert /kutatót, mérnököt s t b . / , vagy a szakemberek egy csoportját i n formációk átvételére késztetik. E kettőnek összefüggéseit kölcsönha
tásait van h i v a t v a tárgyalni j e l e n tanulmány.
Tételezzük f e l , hogy valamely tudo
mányos vagy műszaki munkával kapcsolato
san információs igény merül f e l és ezen igény kielégítésének mértéke befolyást gyakorol a szóban forgó munka eredményé
r e , ezen keresztül befolyásolva egyút
t a l a munka elvégzésével megbízott személyt közvetlenül érintő anya
g i vagy erkölcsi hasznot.
A motivációs tényező matematikai modellje
PAIEK Hozzászólás a Mooers tétel vitájához
- A szóban forgó munkára fordított időt, energiát s t b . fejezzük k i egyetlen értékkel, e z t nevezzük ráfordításnak és jelöljük - Azt az ösztönző erőt, mely az illető személyt e munka elvég
zésére készteti, nevezzük motivációs tényezőnek és jelezzük Az B/P hányadost nevezzük f a j l a g o s motivációs tényezőnek és j e lezzük - v a l .
feltételezzük továbbá, hogy a ráfordítás lineáris összefüggés
ben van a f e l d o l g o z o t t információs anyaggal, vagyis hogy nagyobb P érték fokozott információs igényt tételez f e l . Természetesen ez utób
b i feltételezésünk erősen vitatható, de az elméleti tárgyalás leegy
szerűsítése céljából egyelőre kénytelenek vagyunk e z z e l a feltétele
zéssel dolgozni.
A P és R értékeket fejezzük k i o l y módon, hogy a -0" értéket át
lagosan l-nek tekinthessük. Más szóval a z t mondhatjuk, hogy az i n formációs tájékozódással kapcsolatos ráfordítás és a motivációs té
nyező kiegyensúlyozottnak tekinthető akkor, ha a <r érték l-hez kö
z e l van.
P-vel.
R - e l .
1.ss.ábra
TMT 1965. májua-június XII.évf. 5-6.8zám Ami a dimmenziókat i l l e t i , a F dlmmenziőja 1 órányi átlagos i n tenzitása munka l e h e t . Nehezebben l e h e t dimmenziót határozni meg az S-re vonatkozóan, mivel i t t anyagi, erkölcsi s t b . ösztönző tényezők egymással keverve szerepelnek.
Az l . s z . ábrán láthatjuk a motivációs tényező szerepét feltün
tető matematikai modellt.
Az előbb emiitetteken kivül i t t feltüntettünk még egy fogalmat, nevezetesen a "minimális f a j l a g o s motivációs tényezőt" /•§• min/, mely azt f e j e z i k i , hogy bizonyos esetekben van egy olyan minimális f a j l a gos motivációs tényező, mely még elégséges egy adott munka elvégzésé
nek biztosítására. E z z e l a fogalommal még később foglalkozunk.
A 2.sz. ábrán néhány j e l l e g z e t e s tudományos-műszaki f e l a d a t o t tüntettünk f e l :
Az A/ munka esetében három variáns lehetséges, ezeket j e l z i k az A i , A2, A3 pontok. Ugyancsak három variáns lehetséges a B/ munka ese
teben / B i , B2, B 3 / . A C/ és D/ munkáknál nincsenek konkrétan meghatá
rozott variáns lehetőségek.
2.sz.ábra
PATEK 7.: Hozzászólás a Hooers tétel vitájához
Az i t t j e l z e t t munkafeladatoknál a motivációs tényező és a rá
fordítás / j e l e n esetben információ átvételi munka/ közötti összefüg
gések az alábbiak:
Az A munka esetében az információátvétel és az ösztönző erő kö
zötti összefüggés lineáris éspedig a motivációs tényező annál gyor
sabban növekszik, minél magasabb a P érték. /">5rAl<'^A2< kw N y i l vánvalóan az i l y e n esetben erős ösztönzés érvényesül a minél nagyobb információfelvételre, de csak az A3 pont által meghatározott felső határig.
Némileg hasonló az e s e t a B munkánál, i t t azonban a -0* érték konstans.
A C munka esetében a motivációs tényező /vagyis az anyagi és e r kölcsi elismerés s t b . / független a végzett munkától, éspedig konstans érték.
Végül a B munka esetében rögzitve van pontosan a felveendő i n formációs mennyiség és a motivációs tényező meghatározatlan.
/Természetesen egyes esetekben rögzitve l e h e t mind a P, mind pe
dig az E érték i s . /
Legreálisabbnak tekinthető az E munka kitűzése, ahol nincs határ szabva a végzendő információs feltárási munkának, de mig a z t egy b i zonyos pontig erősen ösztönzi az R érték gyors emelkedésével, addig egy meglehetősen pontosan meghatározott helytől kezdve a további i ¬ l y e n jellegű munkát nem kivánja ösztönözni / a görbe lapos része/. Ez a görbe vezet minket annak megállapítására, hogy minden tudományos és műszaki munkánál van egy bizonyos reális felső határa az elvégzen
dő információs kutatási munkának.
Az i t t szóban forgó munkákra vonatkozóan még a következőt álla
p i t h a t j u k meg:
Az A, B, D és E munkákra vonatkozóan meg van határozva egy b i zonyos minimális P érték, vagyis /feltételezve mindig, hogy a munka eredménye és a f e l d o l g o z o t t információ között szoros összefüggés áll fenn/ egy.bizonyos szintű munkát mindig megkövetelnek. Nincs i l y e n megkötés a C munka esetésen.
Hasonlóképpen négy munkánál többé-kevésbé pontosan meg van szab
va a felső P érték i s /vagyis az anyagi és erkölcsi elismerés maxi
muma/.
Ha már most további következtetéseket kivánunk levonni ebből az ábrából, részletesebben k e l l foglalkoznunk a motivációs tényező /R érték/ fogalmával.
TMT 1965. május-junlua XII.évf. 5-6.szám
A motivációs tényező általában azoknak az anyagi és erkölcsi előnyök
nek az összességét f e j e z i k i , melyek egy bizonyos munka / j e l e n esetben informá
ciós kutatás feldolgozás és felhaszná
lás/ elvégzéséből következnek. A követ
kező - csak bevezetésnek szánt - feldolgozás szempontjából elégséges l e s z , ha e z t a tényezőt csak négy részre bontjuk /bár mélyebb elem
zésnél valószínűleg finomabb bontásig k e l l elmenni/.
R *r l * r2 + r3 " / "r4 /
= a szóban forgó konkrét munkáért várható anyagi elismerés.
r_ = a munka /magasabb szintű/ elvégzéséből eredő erkölcsi elismerés, mely távlatilag bizonyos valószínűséggel j e l e n t anyagi előnyt i f l .
r , = a jól / i l l e t v e jobban/ végzett munkából és az elsajátított t u - -> dás tudatából eredő tisztán pszichológiai jellegű jóérzés /meg
elégedettség/.
- r . c az a hátrány, mely egy munkának r o s s z u l végzéséből hárul a sző¬
* ban forgó személyre. A -/-T^/ kifejezés tehát a z t az előnyt j e l e n t i , hogy az illető mentesül azon hátrányoktól, melyekkel szá
molnia kellene akkor, ha a munkát alacsonyabb s z i n t e n / = k i sebb információs anyag felhasználásával/ végezné e l . Mivel egy kiadott munkát mindenképpen e l k e l l végezni, és mivel másrészt - hosszabb távon - a munka általában elképzelhetetlen /tudomá
nyos-műszaki munkaterületen/ információs anyag felhasználása nélkül, e z z e l az r4 tényezővel fejezzük k i a z t a motivációs té
nyezőt i s , melyet a műszaki szakembernek az a kívánsága j e l e n t , hogy továbbra i s szakemberként dolgozhasson, és a reá b i z o t t munkát egyáltalán elvégezhesse.
Ha mar most a f e n t i e k e t figyelembe vesszük, és azok valószínű szerepét tekintjük a 2.e z . ábrán j e l z e t t munkáknál /A - E/, az aláb
biakat állapithatjuk meg:
Mivel a pszichológiai tényezők nyilvánvalóan nagy mértékben függnek P-től, f e l k e l l tételeznünk, hogy az A munka esetében az a¬
nyagi ösztönzés rendkívül erős v o l t , ha az A i és A3 pontokhoz t a r t o zó P értékek közötti különbséget viszonylag olyan nagy mértékben ho
norálta lényegesen magasabb rj_ anyagi elismeréssel. Látszólag nem kellően van ösztönözve a B munka esetében az illető szakember a r r a , hogy fokozott mértékben igyekezzék magasabb szintű munkát végezni, hiszen a érték azonos mind a három / b i , b2, b j / esetben. Jogosan feltételezhető azonban, hogy bizonyos minimális szintű munka után /mely az A, B és E / munkáknál adva látszik/ az r+ érték változatlan
és igy mégis valószínűnek tekinthetjük, hogy azonos -3* értékek mel
l e t t általában a szakember számára előnyösebb a magasabb E értéket jelentő alternatíva választása.
A motivációs tényező összetétele
PATEK F.: Hozzászólás a Mooers. tétel vitájához
Az E munka esetéhen valószínűnek látszik, hogy az r i érték kb.
P « 80 ponttól kezdve konstans és a görbe további enyhe emelkedése már csak pszichológiai tényezőkből ered.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy mivel növekvő P értéknél az T2-r3 értékek nyilvánvalóan növekednek, a C munka esetében az rí érték szükségszerűen csökken a P növekedésével. Más szóval: a műszaki szak
embert anyagi károsodás éri, ha alaposabb információs feldolgozó mun
kát végez.
Az eddigiekben nem vizsgáltuk részletesen a P érték összetételét és az a z t befolyásoló tényezőket, i l l e t v e más szóval: hallgatólagosan feltételeztük, hogy a b e f e k t e t e t t munka /ráfor
dítás * P/, és annak eredménye között szoros összefüggés áll fenn. Nyilvánvaló azonban, hogy nem mindig ez a h e l y z e t . A P ráfordítás által j e l z e t t idő és e n e r g i a a következőkből tevődik össze:
p. = a f e l használandó információs anyag kiválasztására és felkutatá
sára fordított idő és energia,
p2 » a kiválasztott anyag elolvasása és megértése, valamint az álta
lános tudás-anyagba való beépítése.
p, « tényleges hasznosításra való átdolgozás és a f e l d o l g o z o t t i n f o r -
3 mációs anyag beépitése a konkrét gazdasági munkába.
/Bizonyos esetekben felmerülhetnek ezen kivül tényleges pénzügyi k i adások, anyagi ráfordítás. Ide t a r t o z i k például a felhasználandó i n formációs anyag egy részének megvásárlása saját könyvtár számára.Ezt a tételt P4-el jelezhetjük, de egyelőre figyelmen kivül hagyjuk./
A f e n t i értelmezéseket véve figyelembe az alábbi megállapítások
r a juthatunk:
r ^ függ a p^-tól, de független a többi ráforditásoktól.
Tg függ a p2 és p^-tól, de független /és természetesen P4./-től.
r , függ a p? és p,-től, de px-től való függősége már nem egyértelmű
5 és adott esetb|n negatív előjelű összefüggés i s lehetséges.
Az előbbiekben a ráfordítás-megtérülés összefüggéseket / a pay-off diagrammot/ s t a t i k u s állapotban vizsgáltuk. Ha már most egy adott i n formációs szolgáltatásnak a hatását kívánjuk figyelembe venni, akkor feltételezzük, hogy ez módosítja a P értéket /az E érték változatla
nul hagyása m e l l e t t / éspedig logikusan csökkentő értelemben.Ennek j e lölésére vezessük be a "P" fogalmat, mely a szóban forgó információs szolgáltatás igénybevétele m e l l e t t i P értéket j e l z i .
Más szóval:
A ráfordítás hatékonysága
TMT 1965. május-június XII.évf. 5-6.szám Egy adott munkánál: P" j e l z i a z t a ráfordítást, melyre szükség van az információs szolgáltatás igénybevétele után /például ha a szóban forgó szakember munkafeladatához egy bibliográfiát kapott/. Feltéte
lezzük, hogy az információs szolgáltatás csökkentőén h a t o t t az erede
t i P értékre /nyilvánvalóan főleg a p i érték csökkentése révén/,vagy
i s feltételezzük, hogy a P értékre vonatkoztatott ^Térték nagyobb l e t t / -5"' /• E s z e r i n t a továbbiakban feltételezzük, hogy: -3"<
Mooers törvényének vizsgálata a pay-off diagramm alapján
Mooers tőrvénye a követke
zőképpen hangzik:
"Bizonyos tendencia nyilvánul meg abban az irányban, hogy egy információs r e n d s z e r t ne használjanak f e l abban az esetben, ha annak használata k e l l e m e t l e nebb vagy nehézkesebb a felhasználó számára, mint amilyen annak f e l nem használása."
Szerző már egy előző cikkében rámutatott a r r a , hogy amikor egy gazdasági egység keretén belül egy információs r e n d s z e r t hozunk lét
re /történjék az országos, iparági vagy üzemi s z i n t e n / feltételezzük, hogy a dolgozók a maguk részéről bizonyos idő és energia ráfordítást fognak eszközölni annak hasznosítására, ez utóbbinak előfeltétele v i szont megfelelő motivációs erő érvényesülése /9/.
Mooers törvénye a z t f e j e z i k i , hogy a tájékoztató rendszerek egy részénél a f a j l a g o s motivációs tényező kisebb, mint a szóban f o r gó személyek szempontjából elfogadható minimum, tehát:
Amikor i s a -9" érték megválasztásánál mindig a számításba jövő l e g kedvezőbb stratégiát k e l l a l a p u l vennünk.
Egy információs r e n d s z e r t tehát nem fognak használni vagy nem fognak t e l j e s e n kihasználni akkor, ha a felhasználásra ösztönző mo
tivációs erő nem elégséges annak felhasználása biztosítására.
A gyakorlatban előforduló i l y e n esetek a következők lehetnek:
1. Ha & szóban forgó munka elvégzése ténylegesen nem kivan meg semmiféle Ínformációt;
2. Ha a szóban forgó munka elvégzése megoldható a már rendelke
zésre álló információk segítségével;
3. Ha a szóban forgó munka elvégzéséhez információs munkára szükség lenne, de ezen információs' ráfordítást kellő motivá
ciós tényező nem i n d o k o l j a ;
PATEK P.: Hozzászólás a Mooers tétel vitájához
4. Ha a munkával meghízott személy /vagy személyek/ olyan téves stratégiát követnek, mely az információs ráfordítás elmaradá
sát eredményezi.
A négy lehetséges alternatíva közül az 1.-nek g y a k o r l a t i l a g nincs jelentősége, mivel ma már a l i g képzelhető e l olyan gazdasági munka, mely valamilyen minimális információs igényt ne támasztana.
Ennek az esetnek számunkra a továbbiak szempontjából nincs érdekes
sége. Hasonlóképpen csak csekély érdekességgel b i r a 2. e s e t , mivel ez csak egészen átmeneti j e l l e g g e l lehetséges, t e k i n t e t t e l a szaktu
dás gyors elévülésére csaknem minden tudományágban. Az esetek több
ségében, amikor a Mooers féle tétel érvényes. ennek oka a hibás s t r a tégia vagy a gazdasági vezetés, vagy a gazdasági munkát végző részé
ről.
Mindjárt kezdetben leszögezhetjük, hogy a 3. e s e t , - vagyis ami
kor a gazdasági vezetés áltál követett hibás stratégia vezet az i n formációs szolgáltatások elhanyagolására, - sokkal komolyabb problé
ma, mint bármelyik a többi közül. Alapvetően fontos leszögeznünk a z t az előzőkből természetes módon adódó, de még mindig nem kellően e l i s m e r t tényt, hogy az információs anyag tényleges hasznosítását biztosító motivációs tényező megteremtése a gazdasági vezetés f e l a d a t a éspedig annak egyik legfőbb f e l a d a t a .
A tájékoztatási rendszer f e l a d a t a kettős:
1. Gondoskodni arról, hogy a gazdasági vezetés tudatában legyen e z z e l a feladatával.- Mivel a tájékoztatási rendszer észleli leginkább a gazdasági vezetés által elkövetett i l y e n irányú hibákat, e r r e elsősorban neki k e l l felhívnia a figyelmet.
2. Biztosítania k e l l a z t , hogy a tájékoztatási szolgáltatásokat ugy épitse k i , hogy üzemgazdasági vagy nemzetgazdasági szem
pontból reális motivációs stratégiát alkalmazhasson a gazda
sági vezetés, más szóval a minimumra k e l l csökkentenie az e¬
gyes munkáknál a p^ értéket.
/A tájékoztatási rendszernek bizonyos mértékben módjában áll a P2 és P2 értékeket i s csökkenteni anélkül, hogy a tényleges gazdasági ered
mény csökkenne, ez azonban egy olyan kérdéskomplexum, melyet i t t nem kívánok tárgyalni./
Igen egyszerű lenne Mooers tételé
nek olyan átszövegezésével beérni,mely a motivációs erő hiányát tételezi f e l minden esetben az abban f o g l a l t v i s z - szásság okaként.
Függetlenül azonban attól, amit a motivációs tényezők szerepé
ről mondottam, Mooers cikkének van egy olyan - k i nem hangsúlyozott - része, mely nagyon i s figyelemre méltó. Ez pedig annak felvetése, hogy az információs szolgáltatás, vagyis a tudományos vagy műszaki
Mooers törvényének pszichológiai háttere
TMT 1965. május-június XII.évi. 5-6.szám tájékoztatás bizonyos k o n f l i k t u s t eredményezhet annál, akinek a z t f e l k e l l használnia.
Az általunk vizsgált matematikai modellen belül tulajdonképpen ennek a konfliktusnak n i n c B magyarázata.
Feltételezem természetesen, hogy a szóban forgó információs szolgáltatás minőségileg és mennyiségileg megfelelő, h i s z e n Mooers cikke nyilvánvalóan nem olyan problémát v e t f e l , amikor a hiba a tá
jékoztatásban magéban r e j l i k . Már pedig ebben az esetben nyilvánva- és ennek következtében:
ha ^ > ^ m i n
akkor STS>\?~ _. _ min
és igy, ha e r e d e t i l e g indokolt v o l t a P munka elvégzése, akkor most i s indokolt - és még sokkal érdemesebb - az információs feltárás e l végzése, mint előzőleg, sőt olyan esetekben i s indokolttá vélik,ami
kor régebben nem, vagyis sok esetben:
^ < ^ " m i n «• ^ ~ > ^ m i n
ami egyik legkomolyabb eredménye az információs szolgáltatásnak. Ter
mészetesen néhány esetben ^'érték i s V m i n a l a t t marad, és igy i n f o r mációs munka végzése nem indokolt. Mindaddig azonban, amig az össze
függések a P és R értékek ismerete m e l l e t t világosak, k o n f l i k t u s ese
te nem állhat fenn.
/Természetesen az összefüggések nem mindig determinisztikusak, hanem csak valószínűségi összefüggések állnak fenn. Ez azonban r i t kán befolyásolja a döntést érdemleges módon./
Más részről minden t a p a s z t a l t tájékoztatási szakember vagy könyvtáros tisztában van a z z a l , hogy a Mooers által j e l z e t t k o n f l i k tus h e l y z e t nemcsak lehetséges, de nem i s t a r t o z i k a r i t k a esetek közé. Mivel magyarázható ez a látszólagos ellentmondás?
A válasz kézenfekvő mihelyt megnézzük azokat a tényezőket, me
lyekből az R tényező össztevődik. Az információs szolgáltatás ugyan
i s befolyásolja a motivációs tényezők nagy részét i s . I t t különösen a pszichológiai tényezők azok, melyeket könnyen befolyásolhat az a tény, hogy a z információs szolgáltatás révén a szóban forgó szakem
ber több problémát talál munkájában és ha különben - a gazdasági egység szempontjából - kielégítő megoldásra j u t i e , kevéBbé elége
dett a saját munkájával, annak ellenére, hogy több munkát f e k t e t e t t b e l e .
Ha azonban közelebbről vizsgáljuk meg a h e l y z e t e t , rájövünk a r r a , hegy i t t nem másról van szó, mint arról az esetről, amikor mind a gazdasági vezetés, mind pedig a műszaki szakember helytelenül be-
PATEK P.: Hozzászólás a Mooers tétel vitájához
csülte f e l kezdetben a szóban forgó munka információ-igényességének mértékét. A k o n f l i k t u s t az idézi elő, hogy a szakember előbb jön rá a becslés hibás voltára, mint a vezetőség, és a hibás becslés hátrá
n y a i t i s ő érzi.
Egy másik eset i s van, amikor pszichológiai rossz-érzést vált
hat k i az információs tájékoztatás - helyesebben mondva, a munka i n formáció-igényes voltának tudatossá váláaa - nevezetesen az, amikor a motiváció elég erős ugyan a r r a , hogy a szakembert a szóban forgó munka elvégzésére és információs tájékozódásra kényszerítse, de a mo
tiváció j e l l e g e számára nem kedvező. Ez elsősorban olyan esetekben fordulhat elő, amikor az E tényezőn belül az r^. tényező a domináns.
Ez a h e l y z e t például akkor, ha a munka elvégzését fegyelmi uton b i z tosítják anélkül, hogy figyelembe vennék annak igényes voltát.
A fentiekből kézenfekvő, hogy a Mooers által e m i i t e t t visszás
ság tulajdonképpen h e l y t e l e n megfogalmazásból ered, bár a látszóla
gos h e l y z e t e t tükrözi v i s s z a : nem az információs szolgáltatás ténye idéz elő sok esetben rossz-érzést és kényelmetlenséget az információ felhasználója részéről, hanem a tényleges információa-igényesség t u datossá válása valamely munkával kapcsolatosan, vagy akar általában-
egy munkakörben. Ez a felismerés pedig már közvetlenül elvezet min
ket a probléma megoldásához: a k t i v információ-szolgáltatási tevékeny
ség, főleg a gazdasági vezetés felé, abból a célból, hogy az egyes gazdasági feladatok információ-igényes voltának megítélése reális a¬
lapon történjék.
/Egyes e l s z i g e t e l t esetekben előfordulhat természetesen, hogy egy gazdasági egység vezetősége a saját tájékoztató rendszerének lét
rehozásakor, i l l e t v e működése során, az egyes munkák elismerésénél figyelembe v e s z i már a z t a tényt, hogy a szükséges műszaki-gazdasági információk a dolgozóknak rendelkezésükre állanak, és erre való h i vatkozással a gazdasági munka anyagi vagy erkölcsi elismerésénél hát
rányosabb helyzetbe hozza munkavállalóját. Bár elméletileg i l y e n helyzet elképzelhető, a gyakorlatban a l i g h a f o r d u l elő, és e z t az e¬
s e t e t nyugodtan figyelmen kivül hagyhatjuk a motivációs tényezők vizsgálata során./
Fentiekből világosan kitűnik az a tény, melyet szerző egy előző tanulmányában i s hangsúlyozott már /&/, hogy az egész tudományos-mű
s z a k i tájékoztatás kulcskérdése a műszaki vezetés minél t e l j e s e b b és eredményesebb tájékoztatása. E z z e l l e h e t elérni a gazdasági munkák infcrmáciő-igényes voltának h e l y e s felbecsülését és reális motiváci
ós stratégia biztosítását.
Az eddigiekben egy viszonylag l e egyszerűsített matematikai modellből k i i n d u l v a igyekeztünk tárgyalni azokat a bonyolult összefüggéseket, melyek az információ átvételével kapcsolatos elő
feltételeket befolyásolják. Ez a modell egy személyre v o l t vonatkoz
tatva, tehát a szakember /kutató, mérnök, szerkesztő s t b . / szempont- Az információ-átvétel
szociológiai háttere
TMT 1965. május-június XII.évf. 5-6.szám
jából tükrözte v i s s z a a h e l y z e t e t . Ténylegesen eddig azok a kísérle
tek, melyek a műszaki tájékoztatás pszichológiai és szociológiai hátterét igyekeztek vizsgálni, mind az egyénre vonatkoztak. Hasonló v o l t a h e l y z e t akkor i s , amikor a kutatókra vonatkozóan végeztek ha
sonló vizsgálatokat / 3 , 4, 5/. Csak néhány esetben történt kisérlet a r r a , hogy a tájékoztatással kapcsolatosan kisebb-nagyobb csoportok helyzetét tanulmányozzák / 8 , 16/. Ez valószínűleg annak t u l a j d o n i t ható, hogy az információs igények a tájékoztató szervezetek felé min
dig személyi igények formájában jelentkeznek.
Ténylegesen azonban az a h e l y z e t , hogy az információs szolgál
tatások címzettéi az esetek nagy részében nem egyes személyek,hanem bizonyos munkacsoportok, melyek változó összetételüek és létszámúak.
Szerzó véleménye s z e r i n t ez egyike a leglényegesebb és l e g a l a p vetőbb módosításoknak, melyet kénytelenek vagyunk tenni egész tájé
koztatási rendszerűnk felépítésének pszichológiai megalapozásával kapcsolatban. Abban a percben, hogy a szakirodalmi tájékoztatást nem egy személynek, hanem egy csoportnak nyújtjuk, azonnal megszűnik az a bizonyosság, hogy a szolgáltatás egyértelműen befolyásolja a gazda
sági munka kialakítását és annak a dolgozókra vonatkozó hatását.
Tételezzük f e l a z t a h e l y z e t e t , hogjr egy öttagú munkacsoport kap megbízást egy műszaki munka elvégzésére és ehhez szakirodalmi i n formációra van szüksége, melyet folyamatos tájékoztatás vagy egysze
r i bibliográfia formájában kap meg. A csoport t a g j a i munkamegosztás
ban dolgoznak. Már maga a tájékoztatási igény megszövegezése i s r i t kán tükrözi t e l j e s e n a csoport tényleges bibliográfiai igényét,gyak
ran a csoport vezetőjének területére t e r j e d csak k i . Részben ebből kifolyólag, de részben az egyes részterületek viszonylagos súlyát nem ismerve, a tájékoztató szolgálat sok esetben olyan szolgáltatást nyújt, mely nagyon egyenlőtlenül s e g i t i elő az egyes csoport-tagok munkáját. Ha figyelembe vesszük a csoport t a g j a i n a k - feltételezhe
tően különböző - nyelvismeretét, az adott információk eltérő értókét stb., könnyen látható, hogy az információs szolgáltatás eredménye és ennek következtében annak az egyes személyek részéről való értékelé
se i s nagyon különböző l e h e t .
E z z e l a tájékoztatás iránti igények vizsgálatának és ezen igé
nyek kielégítésének egy egészen u j problématerületére j u t o t t u n k . I t t szükségessé válik a csoportok szociológiai vizsgálatára /Í0,13,14/, és mivel egyes esetekben olyan csoportok munkájáról van sző, melyek változóak és célkitűzéseik egymást k e r e s z t e z h e t i k , a koalíciók elmé
letéhez hasonló problémakörrel van dolgunk. Ezeknek a problémáknak vizsgálata terén már érdekes kísérletek történtek, ha nem i s a tájé
koztató munka terén / l l , 14/, de az eddig ismert adatok i s rávilágí
tanak a probléma erősen komplex jellegére. Az un. opinion leader-ek szerepe i s egy olyan része ennek a problémakörnek, melynek tanulmá
nyozása érdekes eredményekre vezethet / 2 / a szakirodalmi tájékozta
tás szociológiája terén.
Az a tény, hogy a konkrét gazdasági munkához adott tudományos- műszaki tájékoztatás címzettje nem egy személy, hanem általában egj heterogén csoport /mely nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a közős
PATEK í.: Hozzászólás a Mooers tétel vitájához
munka által megjelölt problématerületet más és más szempontból t e k i n t i , de gyakran más és más tudásszintről i s / messzemenő módon k e l l , hogy befolyásolja a tájékoztatás módját.
E probléma felvetésével az v o l t a célom, hogy rámutassak a r r a , milyen nagy fontossággal b i r az információs igények megszövegezése.
Célunk az k e l l hogy legyen, hogy az információs igény minél t e l j e s e b ben visszatükrözze az információs igénnyel birő munkaegység /csoport, osztály s t b . / tényleges műszaki problémáját, annak szintjét, összeté
telét és súlypont-megoszlását. A tájékoztatási szervezetek f e l a d a t a ebben a vonatkozásban abban áll, hogy az igények megállapításánál, felmérésénél /történjék az igénykutatás, e g y s z e r i információs igény
lés s t b . módon/ a megszövegezést olyan kényszerpályára vezesse,mely biztosítja a z t , hogy a tájékoztató egység tökéletes képet nyerjen nemcsak a kért információs problémákról, de azon tudományos-műszaki munkákról i s , melyek megoldásához a tájékoztatást nyújtania k e l l . Csak i l y módon l e s z lehetséges egy lépéssel közelebb j u t n i azoknak a problémáknak megoldásához, melyek a tudományos és műszaki tájékoz
tatás pszichológiai és szociológiai hátterével állnak kapcsolatban.
E tanulmányban megkíséreltem néhány - a tájékoztatás pszicholó
g i a i és szociológiai hátterével kapcsolatos - problémának a tisztá
zását és e z z e l együtt rámutatni a felmerült problémák leghelyesebb
nek látszó megoldási módjaira i s . Mint minden nagyobb problémakör
nél, ugy ebben az esetben i s természetszerűleg az a h e l y z e t , hogy a problémák tisztázása során további és látszólag u j problémák merül
nek f e l . A j e l e n esetben i s még további tanulmányokra l e s z szűkség egyes részletkérdések tisztázására. I g y nevezetesen elképzelhető a modellnek nagyobb gazdasági egységekre való kiterjesztése, vagy idő
b e l i extrapolálása. A még hátralévő feladatok közül azonban talán a legérdekesebb eredményre az vezetne, ha megkísérelnénk numerikus ér
tékeket n y e r n i , - számítás vagy becslés utján - a P és E - r e , i l l e t v e azok összetevőire vonatkozóan, továbbá az ezek közötti feltételezhe
tő nagyságrendi összefüggésekre nézve. Egy további kérdést j e l e n t az, hogy a stratégia megválasztásánál feltehetően az E vagy a £Tér- tők b i r - e döntő jelentőséggel. Mindezen kérdések részletes megvita
tására e tanulmány k e r e t e i n belül nem v o l t lehetőség, de szerző r e méli, hogy később majd tágabb szemszögből l e h e t f o g l a l k o z n i a tájé
koztatás többi pszichológiai és szociológiai vonatkozású kérdéseivel i s , ha az e körüli v i t a általánosabb j e l l e g e t fog ölteni.
•.. o
...
TMT 1965. május-június XII.évf. 5-6.szám IRODALOM
/ l / GYÖKE P.: Mooers törvénye /Megjegyzések az információ használa
tának lélektanához és szociológiájához/. TMT 1964. 9¬
10.sz. 748-762.p.
/2/ SZÁLAI S.: A tájékoztatás hatékonyságának szociológiai vizsgála
t a . - Műszaki-tudományos tájékoztatás a kohó- és gép
iparban. Konferencia: 1964.jun.8-10. Bp. KGM MTPI.
147-162.p.
/ 3 / POLZOVICS I . : A műszaki tájékoztatás fontossága, különös t e k i n t e t t e l a gépiparra. S2IM Műszaki Tájékoztató, 1964.
12.az. 2-7.p.
/A/ BRONNKR X.: Skapande förmaga. Stockholm, 1961. Sveriges Mekanför- bund Tekn.Msdd.Ko.12.
/ 5 / T E L I B.: I n d u s t r i f o r s k a r e n s v i l i k o r /Teknisk T i d s k r i f t , 1962.
977-980.p./
/6/ SCHÜCKHER P.H.: Porskningen u r i n d u s t r i f o r s k a r e n s s y n v i n k e l /Tek
n i s k T i d s k r i f t , 1962. 845-850.p./
/7/ - Zum Verstehen teehniseher Information /Technische Rundschau, 1 9 6 5 . 5 /
/8/ PATEK P.: Operáció-kutatási módszerek alkalmazása a műszaki tá
jékoztatás területén. OMKDK Módszertani Kiadv.sor.
1964. 2.8Z. Bp. 1964.
/9/ PATEK P.: S z e l l e m i tőkeberuházások gazdaságossága /TMT, 1963.
187-202, 278-290.p./
/10/ KATZ D.: The Motivation B a s i s of Organizational Behavior /Be- h a v i o r a l Science, 1964. No.2. 131-146.p./
/ I I / GOLDMAN,R.M.: C o n f l i c t , Co-operation and Choice /Decisiona, Va- lues and Groups, 7 o l . I I . Oxford, 1962. 410-439.P./
/12/ DePLEUR,M.L.: The Emergence and Functioning of Opinion Leader- ship /Decisiona, Talues and Groups, T o l . I I . Oxford, 1962. 257-278.p./
/13/ LIPTON.W.M.: Working with Groups. New York, Wiley, 1961.
/14/ BASS.B.M. e t c : B i a s e s i n the e v a l u a t i o n of one's own group,its a l l i e s and opponents. / C o n f l i c t Resolution, 1963.No.1.
16-20.p./
/15/ KENT,A.: Information R e t r i e v a l - Review and Prospectus /Pro- ceedings of the I P I B Congreee 62, Amsterdam, 1963.
267-272.P./
PATEK F.: Hozzászólás a Mooers tétel vitájához
/16/ IINHENKOHI.H.: Bedarfs- und Kontaktprobleme m i t t l e r e r und k l e i - nerer Dokumentationsstellen i n der I n d u s t r i e /Hachr.Dok. 1960. 72-77, 126-133.p./
A7/ PRT.B.: Information R e t r i e v a l Needs - Taxonomy or Ecology I n f o r - mation E e t r i e v a l Today. Minneapolis, 1963. 141¬
147.p.
PATEK. F.: Factors a f f e c t i n g s c i e n t i f i c and t e c h n i e a l i n f o r m a t i ¬ on acceptanoe. /A c o n t r i b u t i o n to the d i s c u s s i o n on the paper by Mooers/
Acceptanoe and u t i l i z a t i o n of l i t e r a r y data and, i n generál, s e i e n t i f i c / t e c h n i c a l information i a governed by the i n t e r r e l a t i o n of two f a c t o r s : one i s represented by the totál of i n d i v i d u a l f a a t o r s c o n t r o l l i n g acceptanoe, and the other by the time and energy r e q u i - red f o r takeover. I n d i c a t i n g these two f a c t o r s by R and P, r e s p e c t i - v e l y , author preaenta a niatíiematieal model and, using t h i s as a benchmark, continues díac-assing the importance of the conponentB the two p r i n c i p a l f a c t o r s c o n s i s t of.
•8-
PATEK, F«: Faktorén die die Übernahme der wiaaenachaftllchen und techniachen Information beeinflueaen. / B e i t r a g zur Slakaaaion des Mooerschen Satzes/
Die Übemahme und Nutzbarmachung der f a c h l i t e r a r i a c h e n und i a allgemeinen der w i B s e n s c h a f t l i c h - t e c h n i s c h e n Information w i r d d u r c h das Verháltnis von zwei Faktorén g e r e g e l t : der e i n e Faktor i s t die Gesamtheit der die Übernahme motivierenden Faktorén, der andere i s t die zur Obernahme nötige Z e i t und Energie. Dieae z w e i Faktorén mit R bzw. mit P bezeichnend s t e l l t Verfaaaer s i n mathematiachea Modell auf und b e s p r i c h t die R o l l e der Hauptkomponenten der zwei Faktorén von diesem ausgehend.
