A műszaki fordításügy problematikája megtekintése

651.926:62

A MŰSZAKI FORDÍTÁSÜGY PROBLEMATIKÁJA

A fölszabadulás előtti Magyarországon a mai értelemben v e t t mű­

s z a k i fordítások száma rendkívül a l a c s o n y v o l t , és a tervszerű álla­

mi irányitáe hiányában a z a k k o r i problémákról még hézagos képet sem tudunk a l k o t n i . A felszabadulás utáni években, elsőrendűen a nagy­

i p a r államosítása utáni időkben a műszaki fordítások iránti igény ugrásszerűen megnőtt. A s z o c i a l i s t a t u l a j d o n b a került gyárak k o r s z e ­ rűsítése, a műszaki fejlesztés f e l a d a t a i , és nem utolsósorban a Szov­

jetunióból érkező nagyszámú műszaki dokumentáció e g y r e több fordí­

tást és fordítót igényelt.

Magyarországon v i s z o n y l a g korán - a felszabadulás után 3-4 év­

v e l - megtörténtek a z első kísérletek a műszaki i r o d a l m i dokumentá­

ció kérdéseinek, és ennek sorában a forditásügy kérdéseinek rendezé­

sére i s . £ rendezési kísérletek sorában kiemelkedő h e l y e t f o g l a l e l a fordítások kötelező bejelentését szabályozó kormányrendelet, amely több-kevesebb módosítással 1949. óta érvényben v a n , és jelentős a n y a ­ g i megtakarítással járt a f e l e s l e g e s párhuzamosságok kiküszöbölése révén.

Meg k e l l azonban állapitanunk, és e z t a z Országos Műszaki F e j ­ lesztési Bizottság megbízásából készült - a szakforditásűgy h e l y z e ­ tével és jövőjével foglalkozó - tanulmány i s megállapítja, hogy e z e n a bejelentési r e n d e l e t e n kivül a z ugrásszerűen megnövekedett és a z ­ óta i s növekvő fordítási igények kielégítése érdekében nem tettünk e l e g e t . A fordítások abszolút száma, de különösképpen a z o k volumene 1948. óta állandó j e l l e g g e l növekszik. E z t a tényt többek között h a ­ zánk állandóan fejlődő nemzetközi k a p c s o l a t a i , a KGST keretében f o ­ lyó együttműködés, a műszaki i r o d a l m i dokumentáció kifejlődése és még más tényezők okozták. A probléma magva abban r e j l i k , hogy a v o ­ lumenben többszörösére növekedett szakfordítási igényhez képest, a rendelkezésre álló szakfordítók száma nem növekedett, sőt a z elmúlt évek során még abszolút számban i s csökkent, e z e n belül p e d i g a f o r ­ dítói gárda elöregedett.

Mielőtt azonban - a z e m i i t e t t tanulmány alapján - a probléma e ¬ lemzését megkezdenénk, szükségesnek t a r t j u k a fordítások különböző kategóriáinak definiálását. E c i k k b e n - és a z OMFB tanulmányban - kizárólagosan a s z a k m a i és e z e n belül elsőrendűen a műszaki f o r d i ­ tásügy problémájával f o g l a l k o z u n k . E z e k a fordítások nem azonosak az un." I r o d a l m i jellegű fordításokkal. Az i r o d a l m i fordítások álta­

lában nem j e l e n t i k az i d e g e n nyelvű / e r e d e t i / i r o d a i mi műnek a f o r -

782

TMT 12.évi. 9-10.ezám 1965.november-december

d i t o t t n y e l v r e való ezé s z e r i n t i átültetését, - ez b i z o n y o s a n a z o l ­ vasmányos 8ág, olvashatóság rovására menne. S o k k a l nagyobb szükség v a n a r r a , hogy a z e r e d e t i mü szellemét, hangulatát tükrözze. Ebben a z értelemben mondjuk a z t , hogy az i r o d a l m i fordítás műfordítás, s z e l l e m i alkotás.

A.z i r o d a l m i fordítással ellentétben a szakmai fordítástól szük­

ségképpen megkívánjuk, hogy a z a z e r e d e t i műnek a lehetó l e g p o n t o s a b b t a r t a l m i tükrözését a d j a . B i z o n y o s e s e t e k b e n - s e z főleg a műszaki fordítások esetében helytálló - a lehető l e g s z a b a t o s a b b fordítást kö­

veteljük meg. E feltétel nemcsak a z a d o t t szövegben lévő számadatok, paraméterek, műveleti utasítások s t b . tekintetében kötelező, hanem a z általános szöveghüségre i s v o n a t k o z i k . A műszaki fordításhoz éppen ezért nem csupán a két n y e l v / i r o d a l m i / szókincsének i s m e r e t e szüksé­

g e s , hanem ezenkívül a fordítás tárgyának megfelelő szakágazatban vagy tudományágban használatos terminológiát k e l l lehetőleg maradék­

t a l a n u l i s m e r n i , b i z o n y o s e s e t e k b e n p e d i g a kifogástalan fordítás e l ­ készítéséhez a tudományág tényleges magas fokú i s m e r e t e i s szükséges.

Az i r o d a l m i fordítás esetében a fordítás során felmerülő nehéz­

ségek inkább művészi jellegűek, h i s z e n h a n g u l a t o k érzékeltetéséről, stiláris árnyalatok tökéletes visszaadásáról s t b . v a n szó, ugyanak­

k o r v i s z o n t a műszaki fordításokban szükségképpen r a g a s z k o d n i k e l l a z e r e d e t i mü minden e g y e s szakkifejezéséhez / p l . szinonimák h e l y e t ­ tesítése a "változatosság érdekében" katasztrofális következmények­

k e l járó műszaki fordítást eredményezhetne/, biztosítani k e l l a f e l ­ tétlen szöveghűséget és s z a v a t o l n i k e l l a szöveg feltétlen egyértel­

mű érthetőségét / p l . gépkezelési utasítás/. Amíg tehát a műforditő- nál inkább költői vénát,fölényes s t i l i s z t i k a i tudást s t b . kívánunk meg, a d d i g a szakfordítótól a z t kívánjuk meg, hogy a két n y e l v / a z e r e d e t i n y e l v és a fordítás n y e l v e / kiváló ismeretén kivül a fordí­

tás szakterületének terminológiáját és lehetőleg minél több s z a k m a i összefüggését i s m e r j e . A f e n t l e k figyelembevételével nagyjából a z t mondhatjuk, hogy a z i r o d a l m i és s z a k m a i fordítók e g y e t l e n közös v o ­ nása a fordítás ténye, tehát a z e g y i k nyelvről a másik n y e l v r e tör­

ténő információátvitel. Ezenkívül azonban akár módszertani, akár m i ­ nőségi követelmények szempontjából a kétféle fordítás egyszerűen nem hasonlítható össze. Anélkül, hogy a műfordítások fontosságát, k u l t u ­ rális jelentőségét egy c s e p p e t i s kisebbíteni kívánnák, meg k e l l ál­

lapítani, hogy a s z a k m a i fordítások a maguk területén, t . i . a tudo­

mányos-műszaki-gazdasági információ területén, a z előbbiekkel l e g a ­ lább hasonló fontosságú feladatkört töltenek be; műszaki fejlesrtési és általános népgazdasági jelentőségűk a l i g h a vonható kétségbe, és a ¬ l i g h a értékelhető lekicslnylőleg.

A s z a k m a i fordítások többféle "műfajba" sorolhatók. Hagyjából a fordítás felhasználásának célja határozza meg a fordítás jellegét i s . a / A l e g k e z d e t l e g e s e b b "műfaj" a s z a k m a i fordítások terén a z un.

nyersfordítás. E g y o r s a n készült Ő B r e n d s z e r i n t c s a k i d e i g l e n e s h a s z ­ nálatra szánt fordítás célja a z i d e g e n nyelvű szöveg értelmének o¬

l y a n mértékű visszaadása, hogy e z t az a d o t t tárgykörben járatos s z a k ­ ember megérthesse. E fordítástól / n y e r s fordítástól/ tehát elsősor­

ban a gondolathüséget kívánjuk meg s engedményeket l e h e t t e n n i mind a s z a b a t o s s z a k n y e l v , mind p e d i g a gördülékeny stílus terén.

A műszaki íorditásügy problematikája

b/ Az értelmező fordítás már nemcsak a z a d o t t tárgykörben jár­

t a s szakember számára, hanem az a l a p i s m e r e t e k k e l rendelkező szakkép­

z e t t olvasók szélesebb köre számára készül. I t t feltétlenül meg k e l l kivánni a gondolathüségen kivül a s z a k n y e l v s z a b a t o s és következetes használatát, mert h i s z e n e z t a fordítást e s e t l e g o l y a n o k i s o l v a s h a t ­ ják, a k i k éppen e forditáson keresztül kívánnak a tárggyal a l a p o s a b ­ ban m e g i s m e r k e d n i . I l y e n e s e t b e n tehát a fordítónak nem csupán n y e l ­ v i , hanem s z a k m a i i s m e r e t r e i s T a n szüksége, és a z i l y a n fordítás feltétlenül lektorálandó i s , hogy a gondolathüségen kivül a s z a k m a i helyességet, következetességet és teljességet biztosítani l e h e s s e n . c / Végül i d e k e l l s o r o l n i az un. nyomdakész fordításokat i s , a ¬ melyek nemcsak a szakemberek kisebb-nagyobb körének, hanem a nagy nyilvánosságnak készülnek, és ezért a z előbbiekben f e l s o r o l t köve­

telményeken kivül a stílus gondossága i s feltétlenül f o n t o s . A f o r ­ dítónak ezúttal az e r e d e t i szöveg szerzőjének g o n d o l a t a i t ugy k e l l v i s s z a a d n i a , ahogy a z t egy magyar szerző tenné.

Ebben a z e s e t b e n a fordítótól még a h e l y e s , s z a b a t o s és s z a k s z e ­ rű, magyaros s t i l u s t i s meg k e l l kivánni. Az i l y e n szövegeket egyéb­

ként mindenkor egy vagy több l e k t o r r a l felülvizsgáltatják, h i s z e n a szövegek sokszorosítással vagy n y o m d a t e c h n i k a i eljárással kerülnek kiadásra.

A s z a k m a i forditások elsődleges forrása a s z a k i r o d a l o m , tehát a könyvek, folyóiratok, kutatási jelentések és egyéb kiadványok.

Az ezekből készült szakfordítások jelentős része konkrét műsza­

k i f e l a d a t h o z kapcsolódik, egy-egy műszaki fejlesztési f e l a d a t ösz- s z e s i r o d a l m i forrásait tárja f e l és t e s z i magyar n y e l v e n hozzáfér­

hetővé. A szakfordítások túlnyomó része a folyóiratokból készül. Mű­

s z a k i fejlesztési szempontból ezeknek a fordításoknak a~jelentJsóge a legnagyobb, mert h i s z e n az u j a b b fejlesztési eredményeket, kutatá­

s i jelentések k i v o n a t a i t , műszaki tulajdonságokat / u j gyártmányok, tökéletesített s z e r k e z e t i megoldások s t b . / elsősorban a szakfolyóira­

tokban közlik. A könyvfordltások műszaki fejlesztési szempontból má­

s o d l a g o s jelentőségűek, minthogy' a könyvek túlnyomó része - már a megjelenéshez Bzűkséges jóval h o s s z a b b átfutási idő m i a t t i s - s o k ­ k a l Inkább megállapodott, kikristályosodott i s m e r e t e k e t közöl, és éppen ezért kevésbé r a g a s z k o d i k a z abszolút újdonság fogalmához.Nem vitás azonban, hogy p l . egyes könyvrészletek - különösen számunkra u j fejlesztési területek megnyitásakor - műszaki fejlesztési szem­

pontból i s p r i m e r szükségleteket elégíthetnek k i .

I g e n jelentősnek mondható a különféle vállalati i r o d a l o m a l a p ­ ján készült fordítások mennyisége. E forditások egy része a hazánk¬

ba b e h o z o t t külföldi gépek, készülékek, műszerek s t b . kezelési u t a ­ sításait a d j a , és i g y a műszerek, gépek s t b . üzemszerű működtetésé­

hez és karbantartásához elengedhetetlenül szükséges i s m e r e t e k forrá­

s a . Az e tárgykörbe eső forditások k i s e b b hányada u j gyártmányok i s ­ mertetése /gyári katalógusok/, amelyek egyrészt egyes fejlesztési feladatoknál forrásmunkaként használhatók f e l , másrészt p e d i g későb­

b i Import-megrendelések a l a p j a i t képezhetik. A vállalati i r o d a l o m h o z jelentős mennyiségű kutatási, 111. fejlesztési eredmény i s sorolható, 784

TM2 12.évf. S-lC.szám 1965.november-december

bár ez Jellegénél f o g v a inkább a szakíolyóiratclkkek állományába t a r ­ t o z i k .

V i s z o n y l a g ritkábban fordítanak l e t e l j e s kutatási jelentéseket, részben ezeknek szigorúan specializált monografikus j e l l e g e m i a t t i s . Ugyanez mondható e l számos más, szűk körűen specializált dokumentum­

ról i s .

Az előbbiekben f e l s o r o l t különféle forrásmunkák fordításai t e ­ s z i k k i a műszaki tárgykörű közcélú s z a k m a i forditások túlnyomó ré­

szét.

A forditások jelentőségének értékelése során k e l l rámutatni a r ­ r a , hogy az utóbbi néhány év folyamán örvendetes módon j a v u l t a v a ­ lóban közcélú, tehát műszaki fejlesztés szempontjából p o z i t i v e n h a s e - nosithatő forditások aránya. A vállalatok és intézmények e g y r e inkább a z t az anyagot fordíttatják l e , ami u j és a m i r e valóban szükségük van. E z t a f a j t a előválasztást, szelekciót f o k o z o t t módon k e l l érvé­

nyesíteni a jövőben i s , minthogy a f e l e s l e g e s fordítások a forditói kapacitás jelentős részét meddő módon kötik l e .

Országunk fokozódó aktivitással v e s z részt a különféle nemzet­

közi s z e r v e z e t e k munkájában. E nemzetközi s z e r v e z e t e k tevékenysége önmagában veve íe növekvő mértékben tolódik át a müBzaki-gazdaságí területre. A nemzetközi s z e r v e z e t e k /ENSZ, Meteorológiai Világszövet­

ség, Kemzetközi Távközlési Unió, Nemzetközi Mezőgazdasági S z e r v e z e t , UKSSCO, Egészségügyi Világszervezet s t b . / munkájában való részvétel e l e v e lelentőe mennyiségű, kétirányú /magyarról, 111. m a g y a r r a való/

fordítási tevékenységet igényel. Annak ellenére, hogy a z e z z e l kap­

c s o l a t o s okmányszerü levelezést a különféle főhatóságok és társadal­

mi csúcsszervek /főleg státuszos/ forditói végzik e l , a fordítandó s z a k a n y a g e g y r e növekvő volumen, részben a különleges s z a k m a i igény m i a t t .

Ugyanez mondható e l a különféle nemzetközi szövetségek, 111.

egyesületek és a z általuk r e n d e z e t t konferenciák, szimpóziumok, k o l ­ lokviumok , k o n g r e s s z u s o k vonatkozásában i s . 1957. óta a magyar s z a k ­ emberek állandóan fokozódó számban és aktivitással v e s z n e k részt e e z e r v e z e t e k munkájában, e g y r e több előadást t a r t a n a k és egyre több szakmai dokumentációs anyagot hoznak h a z a a f e n t i nemzetközi r e n d e z ­ vényekről. Az utóbbi anyagok műszaki fejlesztési szempontból rendkí­

vül értékesnek b i z o n y u l t a k , h i s z e n a z i l y e n konferenciákon e l h a n g ­ z o t t a k általában a tudományos elméleti és a l k a l m a z o t t kutatás l e g ­ újabb, legaktuálisabb eredményeit foglalják össze. Ugyanebbe a c s o ­ p o r t b a s o r o l h a t j u k még a különféle külföldi kiállításokon, vásáro­

kon, mintavásárokon s t b . résztvevő magyar szakemberek jelentéseihez mellékelt bőséges p r o s p e k t u s - és egyéb a n y a g o t , amely i g e n g y a k r a n műszaki fejlesztési szempontból értékes dokumentum lévén, fordítása u g y a n c s a k elsődlegesen f o n t o s . A külkereskedelem által b e h o z o t t u j gépek, műszerek, készülékek, berendezések leírásainak forditása,kül- földi dokumentációk hasznosítása u g y a n c s a k népgazdaságilag f o n t o s f e l a d a t , a többi között a z idevonatkozó gépkönyvek és leírások, u t a ­ sítások fordítása elengedhetetlenül f o n t o s /törvényes előírás/.

A műszaki ferdítés-ágy problematikája

Országunk a s z o c i a l i s t a táboron belül k i a l a k u l t magasabb rendű nemzetközi munkamegosztásban, a KGST szervezetében u g y a n c s a k tevéke­

nyen v e s z részt. E z a részvétel ismét növekvő terhelést j e l e n t a fordítók vonalán. E z közvetlenül elsősorban a z o r o s z és k i s e b b mér­

tékben a német nyelvű forditások terén nyilvánul meg, ugyanakkor a ¬ zonban a vonatkozó tárgyalásokon résztvevő magyar s z a k e m b e r e i n k j e ­ lentős mennyiségű c s e h , szlovák, l e n g y e l , román s t b . nyelvű a n y a g g a l i s térnek h a z a , amelyek fordítására annál i s inkább szükség v a n , minthogy a szőbanforgő n y e l v e k e t nálunk - műszakilag elfogadható s z i n t e n - i g e n k e v e s e n i s m e r i k .

megállapíthatjuk tehát, hogy a szakfordítások ügye egyrészt a h a z a i műszaki fejlesztési munkában, másrészt a nemzetközi műszaki- tudományos életben és a nemzetközi gazdasági életben való részvéte­

lünk szempontjából rendkívül nagy jelentőségű.

Akár a hatásos műszaki fejlesztés, akár p e d i g a nemzetközi élet­

ben való részvétel javarészt meg sem valósítható a szakfordítói s z o l ­ gáltatésok igénybevétele nélkül.

J e l e n l e g hazánkban megrendelésre végzett, k e r e s k e d e l m i jellegű bérforditással b u d a p e s t i telephelyű vállalatok és intézmények f o g ­ l a l k o z n a k . E z e k e t vagy e l e v e e r r e a célra h o z t a k létre, vagy külön­

féle dokumentációs intézmények és könyvtárak fordítási részlegei.Az e m i i t e t t intézmények sorában a l e g f o n t o s a b b a k a következők:

OMKDK felügyeleti hatósága a z OMFB

OFFI /OrszágoB Fordító és Fordításhitelesítő I r o d a / , felügyele­

t i s z e r v e a z Igazságügyminisztérium;

KOM MTTI /Korábban MÜFI, majd MTPI, a KGM Műszaki Tájékoztató és Tudományos Intézete/, felügyeleti s z e r v e a Kohó- és Gép­

i p a r i Minisztérium;

VXKDOK /nehézipari Minisztérium Műszaki Dokumentációs és Fordító Irodája/, felügyeleti s z e r v e a Nehézipari Minisztérium;

ÉDOK /Építésügyi Minisztérium Dokumentációs Vállalata/, felü­

g y e l e t i hatósága a z Építésügyi Minisztérium;

OMGK /Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ/, felügyeleti s z e r v e a Földművelésügyi Minisztérium.

F e n t i e k e n kivül egyetemek, különféle főhatóságok kutatóintéze­

t e i n e k ós dokumentációs vállalatainak égisze a l a t t i s készülnek f o r ­ ditások, a többi között a z MTA különféle szerveinél / p l . Állami- és Jogtudományi Intézet, Akadémiai Könyvtár s t b . /

Az e g y e s nagyobb iparvállalatok i s s z e r v e z t e k fordító irodákat, a többi között a C s e p e l V a s - és Fémművek, a Ganz MAVAG gyár, a B e ­ l o i a n n i s z Híradástechnikai Gyár s t b . . U g y a n c s a k forditó c s o p o r t o k működnek a nagyobb kutatóintézetekben és csaknem v a l a m e n n y i külke­

r e s k e d e l m i vállalatnál. E z e k e n kivül számos vállalat r e n d e l k e z i k egy-egy fordítóval, és eléggé e l t e r j e d t a kombinált könyvtéros-doku- mentátor-fordító, a k i munkaidejének b i z o n y o s hányadát forditások k é -

786

TMI 12.évi. 9-10.szám 1965.november-december

szitésével tölti. Nagyjából azonban mind a vállalati forditó c s o p o r ­ t o k r a vagy forditő irodákra helytálló a z a megállapítás, hogy fordí­

tási kapacitásuk jóval kevesebb, m i n t amennyi fordításra tényleges szükségük v a n . Következésképper. fordítandó anyaguk jelentós hányadát kénytelenek a f e n t f e l s o r o l t különböző országos, 111. főhatósági f o r ditó s z e r v e k n e k bérmunkaként k i a d n i .

Egyee országos főhatóságok, p l . a Központi S t a t i s z t i k a i H i v a t a l az Országos T e r v h i v a t a l és vállalatok, intézetek s t b . u g y a n c s a k k é ­ szíttetnek fordításokat - részben a központi forditő s z e r v e k közveti tése nélkül, közvetlenül magánszemélyekkel i s . Tannak ezenkívül i p a r engedéllyel rendelkező magán forditó és leíró irodák, amelyek a ¬ zonban inkább nem s z a k m a i jellegű, hanem általános forditások l e b o ­ nyolításával f o g l a l k o z n a k .

A Magyarországon évente készülő forditások mennyiségét e p i l l a ­ natban nem l e h e t p o n t o s a n felbecsülni. Ennek oka elsősorban a z a tény, hogy csupán a forditások k i s e b b hányadát k e l l b e j e l e n t e n i a z OMKDK forditásnyilvántartési osztályánál, és onnan előzetes fordítá­

s i engedélyt kérni, mig a forditások jelentős részét - a többi kö­

zött a z összes i d e g e n n y e l v r e készülő fordításokat - előzetes, 1 1 1 . bármiféle bejelentés nélkül készíttetik s készítik.

Az előbbiekben f e l s o r o l t forditó s z e r v e k közül némelyik, első­

s o r b a n a z OMKDK és OMSK kizárólag külső forditókat f o g l a l k o z t a t n a k . A többi forditó s z e r v e k g y a k o r l a t i l a g " v e g y e s " gazdálkodást f o l y t a t ­ nak, amennyiben csekély létszámú főállású állománybeli /státuszos/

fordítói törzsgárdájuk van, a m e l l y e l elsősorban a b i z a l m a s jellegű anyagot fordíttatják, de a m e l l e t t fordításaik túlnyomó részét külső munkatársaknak adják k i . Anélkül, hogy t e l j e s felmérést végezhettünk v o l n a , a különböző s z e r v e k szakértőinek egybehangzó véleménye a l a p ­ ján megállapítható: a f e n t f e l s o r o l t forditó s z e r v e k külforditó ál­

lománya úgyszólván a z o n o s , v a g y i s nagyjából ugyanazok a külső fordí­

tók végzik a munkák túlnyomó részét a különféle forditó s z e r v e k r é ­ szére és megbízásából. Kivétel csupán a z OMGK, amelynek forditói á l ­ lománya - részben a forditások speciális s z a k m a i jellegéből kifolyó­

l a g i s - eltér a töobi forditó szerveknél foglalkoztatottaktól. J e ­ lentős számú forditó v a n azonban, a k i - a z OMGK-t i s beleértve - a z előbbiekben f e l s o r o l t központi forditó s z e r v e k közül többnek, e s e t ­ l e g v a l a m e n n y i n e k "bedolgozó" külső munkatársa. / E z a tény a fordí­

tók össz-létszámával k a p c s o l a t o s e s e t l e g e s felmérés vonalán szüksé­

gessé t e s z i , hogy a z adatszolgáltatásból s z e r z e t t a d a t o k a t a több­

szörös azonosság m i a t t megfelelő módon redukáljuk. /Nagyjából megál­

lapítható, hogy a mai h a z a i forditások 80-90 £-át u g y a n i s a 800-1000 főnyi forditói állomány késziti e l , s csupán a fennmaradó 10-20 ?6- n y i fordításból részesül a különféle forditó szerveknél nyilvántar­

t o t t további mintegy 2000 forditó, i l l . forditó-jelölt. A z t i s meg k e l l j e g y e z n i , hogy e z - s a j n o s - nem j e l e n t különösebb r e j t e t t t a r ­ talékot, mert a forditó intézmények t a p a s z t a l a t a i s z e r i n t a "törzs­

gárda" m e l l e t t fennmaradó kb. 2000 főre tehető tartalék részben c s u ­ pán rendkívül szűken elhatárolt tárgykörökben, vagy e g y e s e g z o t i k u s n y e l v e k r e , i l l . nyelvekről használható f e l , részben p e d i g nem r e n ­ d e l k e z i k a z o k k a l a n y e l v i és s z a k m a i képzettségekkel, amelyek h a s z ­ nálható szakfordítások készítésére képesítenék őket, u g y a n a k k o r p e -

A műszaki forditésügy problematikája

d i g t u l v a n már a "fejlődésképes" korhatáron. Az utóbbi megállapí­

tás azért különösen f o n t o s , mert a h a z a i forditói állomány súlyos mértékben kiöregedett, és e z a kiöregedési f o l y a m a t állandóan t o ­ vább t a r t . Az átlagos forditói életkor 1955-ben kb. 53-55 évre v o l t tehető. Azóta - a z utánpótlás csaknem t e l j e s elmaradása m i a t t - a z átlagos forditói életkor 60 évre, i l l . e fölé növekedett, és egye­

lőre semmiféle o l y a n t e n d e n c i a nem észlelhető, amely a szakma "meg­

fiatalodásáról" tanúskodna. E z z e l szemben a s z a k m a i fordítók elöre­

gedése lassanként rendkívül súlyos, aggasztó méreteket ölt.

A s z a k m a i fordításokat végzőknek legalább 80-85 ?&-a v a n állan­

dó munkaviszonyban. A fordítói állománynak csupán egy v i s z o n y l a g k i s része d o l g o z i k azonban főállásban i s forditók részére rendszeresí­

t e t t munkahelyen. Nagyobbik részük kizárólag mellékfoglalkozásként készít s z a k m a i fordításokat.

Az OMKDK és OMGK forditói állományában a z állandó munkaviszony­

ban nem lévő forditók száma kb. a z összlétszám 10 £-ára tehető. A két intézmény forditói létszámát és a már előbb e m i i t e t t kettőssé­

g e t f i g y e l e m b e véve, kb. 100-120 fő a nem állandó munkaviszonyban lévő főfoglalkozású forditó. E z e k közül azonban csupán egyharmada­

f e l e számíthat állandó foglalkoztatásra. Az O F F I esetében a nyilván­

t a r t o t t státuszos állásban nem lévő külforditők száma látszólag n a ­ gyobb, valójában azonban e z sem több, m i n t 150-200 fő, amelynek a f e l e kb. azonos a z OMKDK és az OMGK e m i i t e t t forditói állományával, másik f e l e p e d i g nem a z o n o s , és elsősorban magyarról i d e g e n n y e l v r e készít szakfordításokat. Meg k e l l állapítani a z t i s , hogy a státu­

s z o s forditói állásban nem lévő forditók között kiváló szaktudású szakemberek találhatók, a k i k elsősorban állandó foglalkoztatottsá­

guk m i a t t nem vállaltak forditói vagy egyéb főállást.

A j e l e n l e g készülő forditások minősége rendkívül széles hatá­

rok között változik, a minőség szórása i g e n nagy. E g y e s intézmények i g y p l . a z OMGK, ÉDOK, OMKDK i g y e k e z n e k már a fordítás kiadásakor a z átadott tárgykör B z e r i n t legmegfelelőbbnek t a r t o t t Bzakmái ós n y e l v i tudású fordítót a munkával megbízni, és ezáltal a s e l e j t e t megelőzni. Az i p a r i tárcák nagy forditói intézményei, m i n t p l . a KGM MTTI és a MIMDOK u g y a n c s a k minden forditáBt ellenőriztetnek. L e k e l l i t t szögezni a z t , hogy a z 1961. évi r e n d e l e t e k n e k azon kiköté­

sét, amely a l e k t o r i ellenőrzést a megrendeléstől t e t t függővé - a g y a k o r l a t b a n ugy alkalmazzák, hogy a kötelező lektorálást megszün­

tették. E z a forditások minőségének javulásához nem járult hozzá, ellenkezőleg: a forditói munkamorál csökkenését eredményezte a z e l ­ lenőrzés megszüntetése m i a t t . Ennek hátrányai j e l e n l e g v a l a m e n n y i forditó intézmény munkájánál szembe tűnnek, s e z e n szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel nem l e h e t segíteni.

M i n d e n e s e t r e a forditások minősége e l v i l e g háromféle módon j a ­ vítható: a forditók n y e l v i tudásénak fejlesztésével, a megfelelő ösztönző bérrendezerrel éB a fordítások r e n d s z e r e s s z a k m a i ellenőr­

zésével, lektorálásával.

Az előbb e m i i t e t t háromféle intézkedés közül a fordítók n y e l v ­ tudásának fejlesztésével k a p c s o l a t o s a n semmiféle intézkedés nem tör-

TMT 12.évi. 9-10.Beám 1965.november-december

tént. Az ösztönző bérrendszer h e l y e t t leszállították & d i j a k a t , i l l . felemelték a normákat, ezenkívül p e d i g a fordítások r e n d s z e r e s s z a k ­ mai ellenőrzését kizárólagosan a megrendelő kényére-kedvére bízták.

/Az utóbbi alól maradéktalanul c s a k a z OMGK: kivétel, mig a töDbi f o r ­ ditó intézmény csupán szúrópróbaszerűen ellenőriz./

Általában a forditók s z a k m a i vagy n y e l v i továbbképzését t e l j e ­ s e n elhanyagolták. Néhány e l s z i g e t e l t kísérlettől e l t e k i n t v e n i n c s i s lehetőség a r r a , hogy akár a belső, akár a külső szakfordító meg­

felelőképpen f o k o z h a s s a , növelhesse tudását. A belső fordítók normá­

jának megszigorítása, v a l a m i n t a külső fordítók díjazásának csökken­

tése a f e n t i e k k e l párhuzamosan e l e v e elejét v e t t e annak, hogy a f o r ­ ditó időt szakítson saját továbbképzésére. E z a tény a forditások mi­

nőségére rendkívül kedvezőtlenül h a t o t t .

Véleményünk s z e r i n t a forditások vonalán kizárólag a s z o c i a l i s ­ t a bérezés alapvető szabályai érvényesülhetnek, amelyek keretéhen a z esetlegéé módosító / t . i . korlátozó vagy ösztönző/ tényezők között f i ­ gyelembe k e l l v e n n i a z a d o t t munka népgazdasági fontosságát. Az p e ­ d i g kétségtelen, hogy a forditói munka népgazdasági fontossága a z e l ­ múlt évtized folyamán l a n k a d a t l a n u l fokozódott. Éppen ezért a f o r d i ­ tások vonalán a minőség fokozására a k e r e t e s e t e k korlátozása nem l e ­ h e t megfelelő eljárás, hanem c s a k i s - m i n t a z i p a r i és s z e l l e m i t e r ­ melés minden egyéb vonatkozásában i s - a f o k o z o t t , gondos, tárgyila­

gos szakmai ellenőrzés.

A műszaki fordításokkal k a p c s o l a t o s a n e z t a lektorálással l e h e t elérni. A 2/1961. / V I I . 1 . / I.M.-Á.H.sz. fordítási árszabás a kötele­

ző lektorálást c s a k a h i t e l e s forditások esetében mondja k i . Minden egyéb e s e t b e n vagy a megrendelőnek, vagy a megrendelő f e l e t t e s s z e r ­ vének k e l l eldöntenie, hogy l e k t o r a l t fordításra van-e szüksége,vagy sem. Az OMKDK a z e m i i t e t t r e n d e l e t megjelenéséig minden fordítást s z a k m a i l a g ellenőrzött / e z t azért nem nevezték lektorálásnak, mert a nyelvhelyesség szempontjából a l e k t o r c s a k a kirívó hibákat v o l t kö­

t e l e s javítani/. Az e m i i t e t t r e n d e l e t hatályba lépése óta a z OMKDK fordításainak mindössze 12-15 jí-át lektorálják, mert csupán néhány megrendelő t e s z e l e g e t a z OMKDK i l y e n irányú j a v a s l a t a i n a k . /Érdekes módon legnagyobb vállalataink értették meg a l e g j o b b a n a z ellenőr­

zött forditások szolgáltatásával járó előnyöket./ A lektorálás hiá­

nya többszörösen okoz kárt: egyrészt a forditói intézmények nem t u d ­ ják forditói bázisukat kellőképpen kibővíteni, mert n i n c s lehetőség a r r a , hogy a z újonnan munkába állított fordítókat huzamosabb i d e i g s z a k m a i l a g ellenőrizhessék éo terminológiai, stiláris s t b . téren n e ­ velhessék, másrészt p e d i g a z a törekvés, hogy lehetőleg p l . a főha­

tóságok részére készült /lektorálatlan/ forditások esetében minimá­

l i s r a csökkentsék a s e l e j t /egyébként ellenőrizhetetlen/ lehetőségét, szükségszerűen néhány kiváló forditó erőteljes túlterheléséhez v e z e t . De ezenkívül s i n c s kellő k o n t r o l l j a a forditó intézménynek a fordí­

tás f e l e t t , tehát nem t u d j a fordítóinak a munkáját f o l y a m a t o s a n , á l ­ landóan ellenőrizni. E téren a z e g y e t l e n kivétel a z OMGK, amely k ü l ­ ső fordítókkal d o l g o z i k ugyan, de belső lektor-gárdájával mindent ellenőriztet.

A fordítások s z a k m a i lektorálása m e l l e t t - főként a z i d e g e n

A műszaki for'ditásügy problematikája

n y e l v r e készülő fordításoknál, v a l a m i n t a n a g y o b b példányszámban s o k ­ szorosításra kerülő, e s e t l e g kinyomtatandó kiadványok esetében - i n ­ d o k o l t l e h e t a n y e l v i /stiláris/ lektorálás i s .

Az illetékes főhatóságoknak, elsősorban a műszaki fejlesztésben közvetlenül érdekelteknek, megfelelő rendelkezésekkel k e l l e n e a köte­

lező lektorálást biztosítani.

A forditásügy s z o r o s a n kapcsolódik a műszaki fejlesztés elsőd­

l e g e s népgazdasági fontosságú ügyéhez. A műszaki fejlesztés ütemének fokozásával és színvonalának javításával k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k h o z , elsősorban a műszaki fejlesztéshez szükséges dokumentációs források feltárása, s az ebből adódó forditási igények kielégítése terén f e l ­ merült problémák kielégitő megoldása a s z a k m a i fordítások ügyének rendezése nélkül n e h e z e n képzelhető e l . E h e l y z e t o k a i között j e l e n ­ tős mértékben s z e r e p e l a h a z a i intézetekben és gyárakban működő mér­

nökök elégtelen nyelvtudása. Általában még az idősebb mérnökök n y e l v ­ tudása sem mondható kielégítőnek,a fiataloké p e d i g - a kötelező n y e l ­ v i érettségik ellenére i s - messze marad attól, h o g y mérnökeink e r e ­ d e t i n y e l v e n meg i s értsék a s z a k i r o d a l m i forrásokat. Ez nyilván a középiskolai nyelvoktatás problémáival i s s z o r o B a n összefügg.

T e k i n t e t t e l a r r a , hogy e g y megfelelő színvonalú fordításokat szolgáltató szakfordító /műszaki forditő/ kiképzése hosszú éveket 1 - gényel, csupán többéves p r o g r a m eredménye l e h e t e kérdés "sürgős"

megoldása. A h e l y z e t súlyosságának enyhítéséhez az i s szükséges,hogy egyrészt műszaki értelmiségünk m e g s z e r e z z e a s z a k i r o d a l o m e r e d e t i n y e l v e n való megértéséhez elégséges, magasabb színvonalú passzív nyelvtudását. Másrészt a z o n b a n megfelelő n y e l v i előkészítésben része­

sült f i a t a l káderekből szakosított műszaki forditókat k e l l képeznünk, m e r t a forditási igények csökkenése semmiképpen sem várható.

Hivatásos fordítóképzés j e l e n l e g n i n c s . Ma már nagyjából e g y e t ­ értenek a s z a k e m b e r e k a b b a n , h o g y h e l y t e l e n elképzelés alapján szün­

tették meg 1955-ben a z I d e g e n N y e l v e k főiskoláját. A l i g h a vitatható, hogy ez a főiskola a k k o r i formájában nem f e l e l t meg a népgazdasági igényeknek. Ezen a z o n b a n nem a főiskola megszüntetésével k e l l e t t v o l ­ n a segíteni, - m e r t h i s z e n e z z e l párhuzamosan a vonatkozó népgazdasá­

g i szükségletet sem szüntették meg, - hanem egyrészt a főiskola t a n ­ anyagát k e l l e t t v o l n a a l k a l m a s módon átalakitani /többnyelvű képzés/, másrészt p e d i g a főiskolára b e i r a t k o z o t t a k a t k e l l e t t v o l n a s o k k a l célszerűbben kiválasztani, úgyhogy n y e l v i ós s z a k m a i szempontból egyaránt megfelelően képzett f i a t a l szakkáderek kerüljenek k i a fő­

iskoláról. Ha elismerjük a z t , h o g y a megfelelő s z a k m a i - n y e l v i tudás­

s a l rendelkező káderek iránti szükséglet a műszaki tájékoztatás és a külkereskedelem vonalán nem csupán változatlanul fennáll, hanem á l ­ landóan fokozódik, a k k o r a z t i s e l k e l l ismernünk, hogy a főiskola megszüntetése / a gyökeres r e f o r m h e l y e t t / - h e l y t e l e n intézkedés v e i t .

A m a i mérnök-technikus gárda i d e g e n nyelvtudása n a g y általános­

ságban nem mondható kielégítőnek. Elsősorban az idősebb évjáratok i s ­ m e r i k az i d e g e n n y e l v e k e t , az utóbbiak sorából i s elsősorban a j e l e n ­ tőségéből már s o k a t veszített német n y e l v e t . O r o s z és a n g o l n y e l v t u -

790

TMT 12.évf. 9-10.Beám 1965.november-december

dásu mérnökeink ezama v i s z o n y l a g i g e n csekély. Lényegesen kevesebb, mint amire p l . csupán á külkereskedelem vonalán BZükség l e n n e .

A mérnökök áe t e c h n i k u s o k i d e g e n nyelvtudásának növelése kettős h a s z o n n a l járna. Egyrészt b i z o n y o s mértékig enyhitőleg h a t n a a f o r ­ ditások összvolumenére, minthogy jelentőé mennyiségű szöveg lefordí­

tása feleslegessé válhatna. E z z e l egyidejűleg e l l e h e t n e érni, hogy a ténylegesen lefordított szövegek - tárgykörök s z e r i n t - s o k k a l pon­

tosabban f e l e l j e n e k meg a tényleges népgazdasági érdekeknek és jobban szolgálják a z általános műszaki fejlesztést i s .

További /közvetett/ előny l e n n e a z i s , hogy a műszakiak egy ré­

sze hajlandó l e n n e - mellékmunkaként s e s e t l e g főfoglalkozásként i s - közvetlenül részt vállalni a műszaki tájékoztatási, a forditói és l e k t o r i munkában, és ezáltal a z e téren mutatkozó káderhiány 1B eny­

hülne. Meg k e l l j e g y e z n i , hogy a tudományos és műszaki tájékoztatás vonalán e g y r e nagyobb számú mérnökre és t e c h n i k u s r a v a n szükség, a ¬ k i k megfelelő nyelvtudás birtokában egy-egy szűkebb szakterületen a közvetlen dokumentációs munkát, vagy annak irányítását végezhetik.

A f e n t i e k figyelembevételével a műszakiak nyelvtanulásának meg­

valósítása ma már nem egyszerű társadalmi, hanem f o n t o s termelési f e l a d a t . Ahhoz azonban, hogy műszaki értelmiségünk a z e z z e l k a p c s o ­ l a t o s járulékos megterhelést magára vállalja, a n y a g i l a g i s érdekelt­

té k e l l t e n n i a nyelvtanulásban.

A tudományegyetemek bölcsészeti karára j e l e n l e g csupán a n n y i j e ­ lentkezőt v e s z n e k f e l , ahány középiskolai nyelvtanári állás a Művelő­

désügyi Minisztérium tervében s z e r e p e l . Ennek megfelelően a z i r o d a ­ lom- és n y e l v s z a k o s tanárok elhelyezkedése e l e v e biztosított, és g y a ­ k o r l a t i l a g n i n c s i s mód a r r a , hogy a tanárjelöltek közül bárki f o r d i ­ tói állást vállaljon. A szükséglet ésszerű felmérése után meg l e h e t ­ ne e m e l n i a z illetékéé k a r o k o n a felveendő hallgatók számát. E z e k n e k képzéséről kétféle módon k e l l e n e gondoskodni.

1 . A t e c h n i k a i i B m e r e t e k e g y r e növekvő jelentőségére való t e k i n ­ t e t t e l v a l a m e n n y i nyelvtanári / n y e l v és i r o d a l o m / s z a k o n be k e l l v e ­ z e t n i a természettudományi jellegű alaptudományok i d e g e n nyelvű o k t a ­ tását. A számtan, mértan, f i z i k a , kémia és biológia általános i s k o ­ l a i fokú i d e g e n nyelvű ismertetése kettős haszonná] járna: egyrészt ezeknek a z alaptudományoknak szókincsével a l a p o s a b b a n megismertetné az összes hallgatókat, h i s z e n e z a z anyag m a g y a r u l /legalább nagyjá­

ból/ i s m e r t fogalomkészletre támaszkodik, másrészt a l a p u l szolgálhat­

na a további szakosított forditói továbbképzéshez.

2. A r e n d e s t a n t e r v b e n megállapított tanulmányi idő után 2-4 félév beiktatásával módot k e l l nyújtani a r r a , hogy a tanárjelöltek a d o t t területeken szakfordítókká képezhessék tovább magukat. E t o ­ vábbképző t a n f o l y a m o k keretében o k t a t n i k e l l e n e a műszaki tudományok­

nak mindazon részeit, amelyek a különböző iparágak számára közösek /mértékegységek, gépelemek, méréstechnikai fogalmak, általános e l e k t ­ r o n i k a i i s m e r e t e k s t b . / , és módot k e l l e n e nyújtani a r r a , hogy a h a l l ­ gatók néhány speciális kollégium közül választva, a népgazdaság mű­

s z a k i fejlesztési célkitűzéseinek megfelelően speciális s z a k m a i f o r -

A műszaki íordixásúgy problematikája

ditói i s m e r e t e k e t s z e r e z z e n e k . /Elképzelhető, hogy a tanfolyamokon már korábban végzett nyelvtanárok i s rősztvegyenek./ Természetes, hogy a foráitéselméletet s a k a p c s o l a t o s l i n g v i s z t i k a i tudományokat i s o k t a t n i k e l l e n e .

Régóta időszerű kérdés a forditók központi érdekképviseleti kulturális szervének megalakítása. Mintájául nagyjából az üjságiró Szövetség vagy a z írószövetség szolgálhatna.

Felmerültek o l y a n vélemények, hogy a forditók túlnyomó többsége s z a k s z e r v e z e t i t a g , és i g y érdekvédelemről a munkahely s z e r i n t i l l e ­ tékéé s z a k s z e r v e z e t amúgy i s gondoskodik. A t a p a s z t a l a t azonban a z t m u t a t j a , hogy a s z a k s z e r v e z e t e k egy i l y e n speciális réteg - mint a ¬ m i l y e n a szakfordítóké - s z e m p o n t j a i iránt c s a k kevés aegértést t t - n u s i t a n a k , annál i s inkább, mert szakszervezetenként l e g f e l j e b b né­

hány t u c a t , vagy 100-150 fordítóról l e h e t szó. A szakma egészen s p e ­ ciális. Kulturális, munkaügyi s t b . vonatkozásaira való t e k i n t e t t e l tehát a s z a k s z e r v e z e t e k érdekvédelmi tevékenysége az a d o t t e s e t b e n a szakma fejlődését nem biztosítaná. E m i a t t láttuk célszerűnek.hogy a Magyar Szakfordítók Egyesületének megalkotására j a v a s l a t o t tegyünk.

Ésszerűnek t a r t j u k a z t , hogy a MM-ot bízzák meg a főfelügyelettel, mert ez a tárca látja e l a z Írók és művészek hasonló jellegű egyesü­

letének főfelügyeletét, és korábban a z üjságiró Szövetség i s hatás­

körébe t a r t o z o t t . Az egyesület neve Magyar Szakfordítók Szövetsége l e h e t n e . A megalakítandó szövetség feladatkörét a z alábbi pontokban l e h e t n e összefoglalni:

a / A forditók társadalmi képviselet, elsősorban k o l l e k t i v érdek­

védelme; a fordítókkal k a p c s o l a t o s bérezési /dijszabás, pótlék, h i ­ ányszakma s t b . / kérdések terén szakvélemény adása a munkaügyi és más minisztériumok részére; szakvélemény adása a forditók és a f o r d i t t a - tók között felmerülő vitás kérdésekben.

b / A forditók s z a k m a i ős n y e l v i képzése terén kezdeményező j a ­ v a s l a t o k kidolgozása a Művelődésügyi Minisztérium és e s e t l e g a z ér­

d e k e l t i p a r i tárcák felé; a MM ezirányu j a v a s l a t a i n a k és r e n d e l e t t e r ­ v e z e t e i n e k véleményezése, v a l a m i n t j a v a s l a t o k tétele a már koráioan meghozott rendelkezések e s e t l e g e s megváltoztatására.

c/ A forditók s z a k m a i és n y e l v i továbbképzésének megszervezése, tehát előadások vagy előadássorozatok rendezése egy-egy f o n t o s a b b tárgykörben, értekezletek, ankétok, v i t a e s t e k tartása időszerű s z a k ­ m a i - n y e l v i kérdésekben.

d/ A forditásügy szakirodalmának gyűjtése és rendszerezése, v a ­ l a m i n t a z e z z e l k a p c s o l a t o s könyvtári és dokumentációs szolgálat fenntartása és f o l y a m a t o s ellátása.

e / Országos forditói nyilvántartás felállítása és vezetése /szakmák s z e r i n t / ; ennek alapján a z egyes fordittató s z e r v e k káder­

szükségletének ellátására javaslattétel, továbbá egyes nagyobb f o r ­ dításokkal /könyvek s t b . / k a p c s o l a t o s a n a kiadók és más fordittatók részére javaslattétel.

792

I M I 12.óvf. 9-10.szám 1965.november-december

f / Műszaki terminológiai szakbizottság létesítése és ennek k a p ­ csán állandó terminológiai tanácsadó szolgálat létrehozása / e z z e l k a p c s o l a t o s a n a szövetség működjék együtt a Nyelvtudományi Intézet­

t e l / .

g/ Szógyűjtemények, értelmező szótárak, szakágazatok B z e r i n t i összeállítása és kiadása, i l l . könyvkiadókhoz kiadás végett való t o ­ vábbítása. Könyvkiadók hasonló jellegű kiadványainak véleményezése, az i l y e n jellegű kiadványok szerkesztésében való közreműködés.

h / K a p c s o l a t létesítése a Nemzetközi Forditő Szövetséggel / F I T / , részvétel a nemzetközi forditói tapasztalatcserében, együttműködés megszervezése általában a külföldi országokban és különösen a s z o c i a ­ l i s t a országokban működő egyes forditói s z a k m a i r o k o n s z e r v e z e t e k k e l . Külföldi tanulmányutak és cserelátogatások megszervezése.

i / A forditói szakmával k a p c s o l a t o s e t i k a i kérdések rendezése /titoktartás, népgazdasági érdek f i g y e l e m b e vétele s t b . /

j / A korábban e tanulmányban többször felmerült probléma'szel­

lemében ugyanide k e l l e n e c s a t o l n i - külön szakosztályként, megfelelő*

speciális ügyrendddel - a tolmácsokat, annál i s inkább, mert h i s z e n a problémák terminológiai és n y e l v i továbbképzési v o n a l o n jelentős mértékben közösek.

I l y módon v o l n a elérhető, hogy a Magyar Szakfordítók Szövetsége a műszaki és tudományos fordításokkal k a p c s o l a t o s egész területet átfogja, és így a szakfordítók legfelsőbb társadalmi szerveként mind­

a z o k k a l a kérdésekkel foglalkozzék, amelyek rendezése elsősorban nem főhatósági vagy vállalati f e l a d a t .

Amennyiben a Nemzetközi Forditő Szövetségben / F I T / a z 1963.évi d u b r o v n i k i k o n g r e s s z u s o n kilátásba h e l y e z e t t reformok megvalósulnak / v a g y i s e szövetség i s megfelelő súllyal f o g l a l k o z i k majd a műszaki forditók és forditások problémájával/, a k k o r a Magyar Szakfordítók Szövetsége a F I T - b e i s léphetne, h e l y e s e b b e n - jugoszláv mintára - a z írószövetség műfordítói szakosztályával egy külön n e m z e t i k o o r d i ­ nációs bizottságot h o z h a t n a k létre, és Így gondoskodhatnék a z ará­

nyos és megfelelő képviseletről.

A Magyar Szakfordítók Szövetségének megszervezésével k a p c s o l a t ­ ban - a főfelügyeletet vállaló m i n i s z t e r e l v i hozzájárulásának b i r ­ tokában - egy kellő társadalmi tekintélyű előkészítő bizottságot k e l ­ l e n e létrehozni, amely a z alapszabály t e r v e z e t kidolgozásával, a tag­

felvétel szabályozásával, a z a n y a g i kérdések tisztázásával s t b . k a p ­ c s o l a t b a n a szükséges munkát elvégezné,ás a s I l y módon elkészült j a ­ v a s l a t o k a t egyrészt a főhatóság elé, másrészt a leendő tagság elé bocsátja megvitatásra.

A műszaki forditásügy előzőkben vázolt főbb problémáinak megol­

dásától és egyéb feltételek biztosításától függ, hogy a jövőben gyorsabban, jobb minőségben készüljenek a műszaki fordítások.

§^§§

A műszaki forditásügy problematikája

Probléma o f T e c h n i c s ! T r a n s l a t i o n

B e f o r e t h e l i b e r a t l o n t h e number o f t r a n s l a t i o n s was r a t h e r e m a i l I n Hungary. T h i s h a s e n t i r e l y changed a f t e r t h e l i b e r a t l o n and l t g a l n e d more and more importanoe a f t e r t h e n a t i o n a l l e a t i o n o f l n d u a t r y , becauae o f g i v i n g more l m p o r t a n c e t o t e c h n l c a l development, and l a t e r l t was i n c r e a s e d by t h e I n t e r n a t i o n a l c o n n e c t l o n s o f the c o u n t r y .

The number o f t r a n s l a t o r s d i d n o t keep e t e p w i t h t h e demands, the number and q u a l i t y o f t r a n s l a t i o n s , i . e . t h e a b s o l u t e number o f t r a n s l a t o r s have d e c r e a s e d and t h e age o f them h a s i n c r e a s e d , so we can f i n d t h a t t h e i r a v e r a g e age i s over 60. The OMPB /Hungárián S t a t e O f f i c e f o r T e c h n i c a l Development/ h a s completed a s t u d y o f problems i n t h e f i e l d o f e n g l n e e r l n g t r a n s l a t i o n w i t h a s p e c i a l i z e d subcommittee.

T h i s a r t i c l e r e v i e w s t h e most i m p o r t a n t problems o f t e c h n l c a l t r a n s l a t i o n t h r o u g h t h i s s t u d y , a n a l y s e s t h e l a n g u a g e and s p e c i a l knowledge o f t r a n s l a t o r s , t h e d i f f e r e n t problems o f f i n a n c i a l and morál encouragement a s a n a i d t o c l e a r up p r o b l e m s . I t d e a l s w i t h the t r a i n i n g and e x t e n s i o n t r a l n i n g o f r a n s l a t o r s , t h e s e t t l n g up o f the s o c i e t y o f t e c h n l c a l t r a n s l a t o r s and how t o jóin them w i t h the work o f I n t e r n a t i o n a l s o c i e t i e s .

.0.

Über d l e P r o b l e m a t i k d e s Ühersetgungswesens d e r t e c h n l s c h e n l i t e r a t u r

Der Umfang d e r t e c h n l s c h e n Übersetzungen war i n Ungarn v o r d e r B e f r e i u n g des Landes v e r h a l t n i s m a s s i g k l e i n . E i n e grudsátzliche An- derung f a n d s t a t t n a c h d e r B e f r e i u n g , b e s o n d e r s n a c h d e r T e r s t a a t - l l c h u n g d e r I n d u s t r i e , wann d i e Aufgaben d e r t e c h n l s c h e n E n t w i c k l u n g i n den Vordergrund g e s t e l l t wurden. Spáter d i e zunehmenden i n t e m a - t i o n a l e n T e r b i n d u n g e n UngarnB w a r e n von E i n f l u B B a u f d a s Übersetzungs- wesen.

D i e den Übersetzungen gegenüber g e B t e l l t e n gewachsenen Ansprttche, d i e Zunahme d e r A n z a h l und d e s Umfanges d e r Übersetzungen g i n g a b e r n i c h t m i t d e r Zunahme d e r A n z a h l d e r Übersetzer e i n h e r , d i e s e v e r m i n - d e r t e s i c h s o g a r lm a b s o l u t e m I t a s s und d a s d u r c h s e h n i t t l i c h e L e b e n s - a l t e r d e r Übersetzer s t i e g b i s 60 J a h r a n z u r Z e i t . Der E e g i e r u n g s r a t für t e c h n i s c h e E n t w i c k l u n g h a t d i e P r o b l e m a t i k d e s Pachübersetzungs- wesenB d u r c h e i n e n S o n d e r a u s s c h u s s i n einem Stúdium b e a r b e i t e n l a s - s e n . Der A r t i k e l erörtert a u f Grund d i e s e s Studiums d i e Pachübereet- zungen b e t r e f f e n d e n w i c h t i g e n Probleme v o n den f a c h l i c h e n und s p r a c h - l i c h e n P r a g e n d e r Übersetzer an über d i e f i n a n z i e l l e und m o r a l i s c h e Anspornung b i s a u f v e r s c h i e d e n e Itassnahmen, d i e d i e Ordnung des P a c h - übersetzungswesens fördern könnten. B e s o n d e r e B e a c h t u n g erhált das Problem d e r A u s b i l d u n g und P o r t b i l d u n g d e r Pachübersetzer, d i e Grün- dung d e s T e r b a n d e s d e r U n g a r i s c h e n Pachübersetzer und d i e E i n s c h a l - tung d e r Übersetzer i n d i e A r b e i t d e r I n t e r n a t i o n a l e n O r g a n i s a t i o n e n ,

H U 1 2 .é v i . 9 - 1 0 .e z á m 1965.november-december

npoŐaeMaTHKa g e a a T e x i o m e c K o r o n e p e B o a a

B BeHrpHH flO OCBOŐOKaeHHH CTpaHH, IHCfiO H3rOT03JiHeMlűC T e x - HHiecKKX nepeBOAOB Ő H H O cpaBHHTejiBHo He3Ha4HTejiBHtas. u o c a e o c B o Ő o w e H H H nojioJteBue B Köpne H 3 M e m i j i o c i . , o c o ő e H B o n o c a e T o r o , I T O Őiiaa n p o B e a e H a HaipioHajiM3aipiH npoMHumeHHOcra, B B H - s y BHSBHseHHH H a nepBüfí r u a n 3 a s a i n o P& S B H T H B T C X H H K H , a a a -

?eu B B H j y pacnmpHBiMixcH M e x a y H a p o a H U x cBH3eií BeHrpHH.

3o3pocaaie TpeŐoBaHHH B O T B O D S H H H n e p e B o a o B , nocTOflHHUB P O C T á i c a a H oőteiia n e p e B o a o B He n o B a e w m 3 a C O Ő O H , oflHaico, C O O T - BeTCTByioiuero n p a p o c T a mcna n e p e B O f l i m c o B , ő o j i e e T o r o , aőcojiioTHoe

í H c a o KatjecTBeHHtix TexHKiecKHx n e p e B o a i H K O B yMeHBniHaoct, a B 0 3 p a c i aueiomitxcfl B p a c no p n x e H K H nepsB03HHK0B Bee noBümajicH, TaK I T O

B KacToamee Bpeun cpesHHK BoapacT n e p e B c w f f i K O B n p e a n o j i o r a - T-ejiBHo n p e B u c H a y x e H 60 a e x . r o c y a a p c T B e H H H t t KounTet n o P&3BHTHK TexHHKH n o p y n u i TeiíaTHqecKo8 SKcnepraoít K O M H C C K H o ő p a ő o T a T L npofiaeu&TBRy a e a a TexKH<iecRoro n e p e B o a a B p a m t a x a c c a e a o B a H H H . HacTonmafl C T & T B H , H a O C H O B 8 B H H 3 T o r o H c c a e a o - SaHHH 3 H & K 0 M H T C HacymHHUH npOŐfleMailH CBflS&HHHHH C n e p e B O f l -

•lecKHM a e i o M , B m m i a n B o n p o c a T e x m i e c K O H n o s r o T o s a e H H O c s H a 3HaHne H S H K O B n e p e B o f l i H i t a M i i , BonpocH MaTepnanBHoro H M O - p a n B H o r o noompeHHH H p a s H u e n p o < a e B o n p o c n Morymae í m e T B siHHHHe Ha y n o p H f l o i e H H e a e a a T e x r a i e c i c o r o n e p e B o a a . O i j e a B H o o ő c y a w a e T C H B o n p o c 0 n o a r o T o B K e H noBumeiuus K B a j m $ n K a n j u i TeXHHieCKHX n e p e B O S I H K O B , OCHOBaHHH OÖieSHHeHEH BeHTepCKHX TexHHyecKHX n e p e B o a i H K O B , H 0 B K i D i e m i H n e p e B o s i H K O B B p a ő o T y gexsyHaposHHX opraHM3anBH.