A „MŰSZAKI-GAZDASÁGI" FOLYÓIRATOK Molnár János
A folyóiratok feladatáról
A termelés, a műszaki fejlesztés, a tervezés, a kutatás külön- bi$ss5 területein dolgozó műszaki- és gazdasági szakemberek főfelada- t a i közé t a r t o z i k saját ismereteik szakadatlan növelése, hogy a t u domány és a technika egyre gyorsabb titemu fejlődése által előirt kö
vetelményeknek eleget tehessenek.
Ehhez elengedhetetlenül szükséges a aaját és a rokonterületeken elért hazai és külföldi eredmények és fejlődési irányvonalak megisme
rése, azaz ezek rendszeres felkutatása és olvasása. E munka általá
ban elég szétágazó, fáradságos, sok időt igénylő. Elmulasztása v i szont lényegében a termelőerők fejlődésének fékezését j e l e n t i . F e j l e t t gazdaságú országokban e f e l a d a t m e g o l d á s a é r d e k é b e n t S r t é n i k - többek között - a m ű s z a k i é s g a z d a s á g i f o l y ó i r a t o k k i a d á s a .
A mi társadalmi rendszerünkben a fejlődés üteme jóval nagyobb, mint a k a p i t a l i s t a országokban, és i g y a folyóiratok jelentősége i s megnőtt. Szocializmust, kommunizmust épitő országokban ennek megfe
lelően a folyóiratok szerkesztése és kiadása i s tervszerűen törté
n i k .
Mit nyújtanak a műszaki-gazdasági folyóiratok ?
A műszaki-gazdasági folyóiratok'1' alapvető jelentősége tehát e l sősorban az, hogy a tudományos és t e c h n i k a i eredményeket, a termelé
s i tapasztalatokat rendszerint azok megszületése után rövid időn be
lül szakszerűen i s m e r t e t i k . + Függelék
A következőkben tekintsük i t röviden a folyóiratoknak leggyako
r i b b ismeretközlő formáit. A folyóiratok jelentős arányban t a r t a l maznak un. " e r e d e t i k ö z l e m é n y e k e t ", melyek a hasai eredményekről adnak részletes, pontos műszaki-tudományos be
számolót, ritkábban hasonló külföldi anyagot külföldi szerző tollá
ból*
Gyakran nagyon értékesek az " e r e d e t i közlemények" határán mozgó olyan cikkek, amelyek u J i r á n y v o n a l a k / p l . a hír
adástechnikában a miniatürizálás/ kialakításáról adnak számot. Ezek rendszerint a műszaki fejlesztésben jelentenek nagy értéket, de a kutató és tervező munkában i s Jelentékeny időmegtakarítást eredmé
nyezhetnek.
A folyóiratok rendszeresen foglalkoznak a kifejlődő u j t e c h n o l ó g i á k figyelésével, elemzésével és a szakterüle
tükön való alkalmazási lehetőségének vizsgálásával.
Egy-egy tárgykörből időnként ö s s z e f o g l a l ó k ö z l e m é n y e k jelennek meg. Ezek különösen értékesek olyan té
mákban, melyeknek irodalma nehezen tekinthető át, vagy szerezhető be.
Az i l y e n közlemények nemcsak az egyes munkaterületek ismeretgyűjte
ményének gazdaságos tárolása szempontjából fontosak, hanem méginkább a rokonterületek figyelése szempontjából, p l . a gépészeti azakembe
reknek az automatika, az e l e k t r o n i k a , a híradás területén dolgozók
nak a műanyag-kémia, gépészet s t b . , sőt még távolabbi területek, p l . Üvegtechnika, atomtechnika i s .
Hazai tudományos és alkalmazott s z a k t e r ü l e t i k o n f e r e n c i á k o n zömében u j kutatási éa műszaki eredmé
nyeket ismertetnek. Az e l ő a d á s o k a n y a g a ritkán j e l e n i k meg nyomtatásban, s ha igen, még akkor i s nehezen hozzáfér
hető /nem kerül terjesztésre/, h o l o t t rendkívül értékes. A szakfo
lyóiratokban ae előadások jó része t e l j e s tartalmában megjelenik, a többiek részletesebb referátumok alakjában. A n k é t o k egy-egy szűkebb terület fontos kérdéseinek tisztázását célozzák. Ezért a róluk adott - rendszerint más módon közzé nem t e t t - beszámolók ko
moly értéket jelentenek. Hasonlóan fontosak a t a n u l m á n y u t a k r ó l szóló beszámolók, akár a lapoknak beküldött oikk f o r májában készülnek, akár szóbeli előadás ismertetéseként jelennek meg a lapban.
Manapság egyre nagyobb mértékű adott szakmai terület összes l e hetséges más " h a t á r t e r ü l e t e k k e l " való össze
függéseinek kutatása. így p l .
az akusztika - híradástechnika - építészet - orvosi terület vagy optika - f o t o
- mikrokutatás - híradástechnika - finommechanika - műszer
- orvosi terület s t b . és ezek egymásra vonatkozó kölcsönhatásai.
Az i l y e n összefüggésekről rálő tájékozottság - számos példa szerint - rendkívüli eredményeket tesz lehetővé.
Az összes folyóiratokban találkozunk b e l - és külföldi ú j d o n s á g o k i s m e r t e t é s é v e l , értékelésével, szak
mai hirdetésekkel. Ezek az ismertetők, hirdetések nagy jelentősé
gűek, mert a leggyorsabb - és a megfelelő prospektusok éa katalógu
sok hiányában ma még gyakran egyedüli - eszközei a felhasználók és érdekeltek tájékoztatásának.
A folyóiratokban megjelenő őikkek száma hazai és világviszony
latban i s rohamosan nő, u j folyóiratok i s születnek. Ezeket lehe
t e t l e n mind átnézni és keresni a bennünket érdeklő cikkeket. Fon
tos segítség tehát a szakmabeli folyóiratokban megjelent cikkekről közölt s z e m l é k /referátumok/ r e n d s z e r e s o l vasása annál i s inkább, mert ezek gyakran szakosítva és a közölt anyag fontosságának súlyozásával tájékoztatnak az egyes területek
ről.
Műszaki, tudományos alkotásokról, nemzetközi szervezetek munká
járól, döntéseiről az első közlemények gyakran aránylag rövid h i r alakjában jelennek meg. Ezek a híradások tehát tulajdonképpen a mű
szaki haladás gyors, eleven s t i l u a b a n i r t beszámolói. A h í r r o v a t tudósít számos b e l - és külföldi műszaki és müszaki-kul- turális eseményről i s .
Könyvek beszerzése előtt célszerű pontosabban ismernünk a f e l dolgozott területet, a szinvonalat, sőt lehetőleg a könyv birálatát i s . Kern egy esetben viszont már az i s értékes l e h e t , ha megtudjuk, hogy adott tárgykörben könyv j e l e n t meg. Folyóiratainknak tehát egyik fontos, ha nem i s terjedelmes rovatét képezi az u j k ö n y v e k m e g j e l e n é s é n e k i s m e r t e t é s e , 111.
azok szakszerű értékelő ismertetése.
Jól működő egyesületekben kiemelkedő tevékenység az e l e m z ő b í r á l a t ; ez lehet egyesületi kezdeményezés, de nagyon gyakori a felkérés i s minisztériumok, vállalatok részéről, p l . ké
szülő gyártmány esetében, vagy u j fejlesztési irányok kijelölésénél.
Az Országos Tervhivatal fontos tervek készítésénél igényli és f e l használja a társadalmi szervezetek bírálatát, mint ahogy ez a I I . ötéves t e r v készítésénél l a történt. Ezek jő része - a hozzászólá
sokat i s beleértve - a folyóiratokban megjelenik. A szakadatlan mozgásban levő műszaki fejlesztés számos olyan problémát vet f e l , amelynél nem lehet mindjárt világosan kijelölni a helyes u t a t . Az ilyenkor kialakuló v i t á k önmagukban i s nagyon értékesek, mert számos lehetőséget tárnak f e l , amelyeket jól lehet hasznosíta
n i . Ha a folyóiratok maguk kezdeményeznek vitaakciókat, bírálato
kat, akkor a v i t a hozzászólások formájában a l a p hasábjain bonyoló
dik l e . I l y e n értelemben tehát a folyóiratok a műszaki-gazdasági szakemberek vélemény-nyilvánításának a fóruma.
A s z a k m a i t o v á b b k é p z é s több helyen, többféle szervezeti formában történik. A továbbképzés folyamán elő
adott anyagokat azonban csak részben adják k i . A folyóiratokban a továbbképzés anyagából olyan anyagok i e megjelennek, amelyek másutt nem kerülnek közlésre. Ezek igen gyakran technikusoknak szólnak olyan témákban, melyekre a gyakorlatban nagy szükségük van. Az i l y e n anyagokra vonatkozó közlés igénye gyakran maguktól az olvasók
tól származik.
Műszaki szakembereink egy része nem szerzett korszerű vagy ele
gendő gazdasági ismeretet, ha utőlag elsajátított i s valamit az jó
részt hiányos vagy éppen hibás. Be k e l l idegződnie annak a szemlé
letnek, hogy a műszaki tevékenység elválaszthatatlan egységet képez a gazdasági résszel, ez b i z t o s i t h a t j a csak a legmagasabb termelékeny
séget. A m ű s z a k i - g a z d a s á g i s z á m i t á s o k , mutatóképzések ugyanúgy elképzelhetetlenek marxista gazdasági szemlé
l e t nélkül, mint ahogy a műszaki fejlesztés és az ehhez kapcsolódó kutatási munkák nem végezhetők e l a gazdasági összefüggések elemzése, a s z e r v e z é s i k é r d é s e k figyelembevétele nélkül.
A műszaki folyóiratokban kétféle formában i s találhatunk i l y e n vonatkozású anyagot: vagy közvetlen formában, olyan cikkekben, me
lyeknek főtémáját gazdasági, szervezési kérdések képezik / p l . belső ellentmondások vizsgálata egy-egy iparágban/; vagy közvetett alak
ban, amikoris egyes műszaki-szervezési tárgyú cikkekben a gazdaságos
sági vonatkozások i s tárgyalásra kerülnek.
A különböző szinten tevékenykedő műszaki és gazdasági szakembe
r e i n k , elsősorban a vezetők, nem képesek munkakörüket megfelelően e l látni, a termelés komplex kérdéseiben tájékozódni, m e g f e l e l ő p o l i t i k a i i s m e r e t e k nélkül. A folyóiratok ilyer. értelemben i s - ha egyelőre szerény formában i s -segítséget nyújtanak.
A mindennapi munka során felvetődő kérdések, a fejlesztés prob
lémái, a viták és vajúdások sokszor még nehezen önthetok formába.
Ezek azonban számos alkalommal jelentkeznek, p l . az egyesületi klub
összejöveteleken, vagy a szakosztályokban történő megbeszéléseken.
Az egyesületi f olyőiratok erről i s adnak beszámolókat; továbbá i s mertetik a z e g y e s ü l e t i é s a s z a k m a i é l e t legfontosabb eseményeit i s .
Vannak már k i a l a k u l t műszaki és gazdasági szakkifejezések, me
lyek használata s z i n t e kötelező, hiszen közülük sok a szabványokban i s egyöntetűen került alkalmazásra. A m ű s z a k i n y e l v azonban - főleg az u j termelési területeken - szakadatlanul bővül, f o l y t o n u j szakkifejezéseket k e l l a l k o t n i , amelyek helyes kialakítás
ban való közreműködés a szakfolyóiratoknak ugyancsak feladata.
A gazdaságos gyártást, a tervgazdálkodást nagy mértékben segítik elő az egyre inkább nagyobb számban megjelenő különféle szabványok.
Folyóirataink rendszeresen i s m e r t e t i k a legújabb szabványokat és f o g lalkoznak a szabványok alkotásának és g y a k o r l a t i alkalmazásának a problémáival i s .
A szakfolyóiratok szerkesztése és kiadása
Hazánkban a folyóiratok szerkesztése és kiadása i s tervszerűen történik. Folyóiratok kiadásához a K o r m á n y T á j é k o z t a t á s i H i v a t a l á n a k engedélye szükséges. Időszerű termékek* megjelentetését a K i a d ó i F ő i g a z g a t ó s á g engedélyezi. A műszaki folyóiratok zömét, a gazdasági folyóiratok egy részét a M ű s z a k i - é s T e r m é s z e t t u d o -
+ Függelék
l á n y i E g y e s ü l e t e k S z ö v e t s é g é b e n /MTESZ Budapest 7., Szabadság tér 17. Technika Háza/ tömörült e g y e s ü l e t e k s z e r k e s z t i k é s a M U s z a k i K ö n y v k i a d ó a d j a k i azokat állami támogatás
s a l , így lehetővé válik a folyóiratok nagyfokú specializálódása, az állam anyagi támogatása következtében pedig alacsony előfizetésü, vagy példányszámonként! árképzése.
A folyóiratok műszaki-tudományos vonatkozású, a népgazdaság
célkitűzéseihez igazodó t a r t a l m i s z e r k e s z t é s e perspektivikus és éves t e r v alapján történik. A t e r v e t a folyóira
tok szerkesztéséért felelős egyesületek az érdekelt műszaki dolgozók széles rétegének bevonásával készítik. A folyóiratokat az egyesüle
tek vezetőség'iek ajánlása alapján a METSSZ által jóváhagyott f e l e l ő s s z e r k e s z t ő k szerkesztik, a k i k többnyire nagy látókörű tudományos kutató munkát végző, vagy a termelésben d o l goző műszaki szakemberek köréből kerülnek k i . A felelős szerkesztők munkája jórészt társadalmi munka jellegű. Nagyobb terjedelmű folyó
iratoknál dolgozhat még egy-két s z e r k e s z t ő i s . A szer
kesztő munkáját valamennyi lapnál az egyesületek aktíváiból a l a k u l t társadalmi jellegű s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g segí
t i . Ennek létszáma a lap által felölelt szakterület terjedelme és tagoltsága s z e r i n t változik /8-15 fő/. A szerkesztő bizottság rend
szeresen t a r t o t t ülésein döntenek a felelős szerkesztő által bemuta
t o t t és referált k é z i r a t o k sorsáról: megjelenthető-e, kiegészítésre, vagy módosításra szorul-e, avagy nem fogadják e l . A döntéshez nélkülözhetetlen a cikket szakmai szempontból felülbíráló s z a k l e k t o r jelentése. Minden egyesületnek k i t e r j e d t l e k torhálózata van, rendszerint szakosztályonként, a témakör elismerten legjobb szakembereiből. A szerkesztő bizottság állandó kapcsolatot t a r t v a fenn az egyesületi szakosztályokon keresztül az i p a r i és a kutató intézetek, valamint az iparvezetés dolgozóival, szükség sze
r i n t kezdeményezi egyes témák, vagy irányok hangsúlyozását és elvég
z i a folyóirat minden egyes megjelent számának elemzését, bírálatát i s . Ez a munkamódszer van hivatva biztosítani a lap t a r t a l m i és szerkesztési hatékonyságának szakadatlan fejlődését.
Az elfogadott kéziratot a felelős szerkesztő /vagy szerkesztő/
a megkívánt stílus, a megfelelő mondatszerkesztés, az elfogadott szaknyelv és az érvényben levő szabványok szempontjából átvizsgálja, a szükséges változtatásokat elvégzi, 111. szükség esetén a szerzővel megbeszéli, a hiányokat pótoltatja stb. A kéziratoknak a fentieken kivül még a n y o m d a l s z a b v á n y o k n a k i s meg k e l l felelniök. /így p l . : gépírás 25 sor á 5o betűhely /n/ - szókö
zök, Írásjelek i s beleszámitódnak - tehát egy oldalon 125o n van;
a m a t e m a t i k a i k é p l e t e k e t g é p í r á s s á v a g y t i s z t á n o l v a s h a t ó t i n t a i r á s - s a 1 külön sorokba k e l l a gépelt sorok között beírni; a t á b l á z a t o k a t , l á b j e g y z e t e k e t , á b r a a l á Í r á s o k a t , i r o d a l o m j e g y z e t e k e t k ü l ö n - k ü l ö n l a p o n k e l l g é p e l n i . Mindez a nyomdai munka /terjedelem-számítás, betűszedés s t b . / termelékenység növelését célozza, az önköltség csökkentését, végeredményben tehát a lap olcsóbb előállítását./
A szerkesztő az összes mellékleteket és ezeknek a szöveggel va
ló egyesőségét i s átvizsgálja / r a j z o k a t , diagramokat, fényképeket,
táblázatokat/. A r a j z o k a t a szerzőnek elegendő részle
teiben mérethű ceruzarajz k i v i t e l b e n megadni, figyelembe véve azt a követelményt i s , hogy a jó ábraminőséghez a r a j z o t általában k i c s i nyíteni k e l l / 2/3, 1/2, 1/3 s t b . / . A ceruzarajzokat a szerkesz
tő a kinyomandó méret bejelölésével /"bekottázás"/ átadja a rajzoló
nak végleges átlátszó /pauss/ papíron történő t u s r a j z elkészítésé
re. Ezzel b i z t o s i t j u k a rajzok szabványos voltát /kötelező/, az egységes r a j z s t i l u s t és szöveg beiráat. A visszaérkező rajzokat a szerkesztő újra átnézi, szükség s z e r i n t a szerző bevonásával. Az átvizsgált cikkek mailé bejelöli a kivant betűtípust és más szüksé-
f
es bejegyzéseket végez. Utána a kéziratokat a r a j z o k k a l együtt tadja a kiadó vállalat t e c h n i k a i s z e r k e s z t é ¬ s i osztályának. Az átadás a lapok határidőre történő megjelenése érdekében ugyanis szerződésben rögzített határidőhöz van kötve.
Az egyesületekben ugyanis csak a műszaki-tudományos t a r t a l m i szer
kesztés f o l y i k , a végleges nyomdai állapotra való előkészítést, a nyomdai^tevékenység egyes fázisaival való foglalkozást és a kiadás
sal járó egyéb /elegye munkaigényes/ tevékenységet a kiadó vállalat végzi. Ezt az általában kevéssé ismert, nagy körültekintést és szakértelmet kivánó munkát a MTESZ lapoknál a Műszaki Könyvkiadó Vállalat vészi /Budapest V., B a j c s i Z s i l i n s z k y u t 22./. A technikai szerkesztőség a kéziratot munkájának befejezése után az illető f o lyóirat szerződéses nyomdájába j u t t a t j a e l , a rajzokat és fényképe
ket pedig megfelelő kiegészítés után a klisékészitőhöz.
A határidők betartása mindenütt nagyon fontos, mert a nyomdák ütemes munkáját minden változás megzavarja, termelékenységüket r o n t j a és késést okozhat egyes lapok megjelenésében.
A nyomdából a technikai szerkesztősége keresztül visszaérkező k i s z e d e t t a n y a g /hasáb és ábralevonat/ újra vissza
kerül a felelős szerkesztőhöz, a k i a szerzők bevonásával kijavítja a hibákat /hasábkorrektura/, külön bejelölve az utólagos s z e r z ő i b e í r á s o k a t , az ábralevonatok azonosságát e l l e n őrzi, esetleg sürgős természetű híranyag-kéziratot tesz még hozzá.
Majd összeállítja a cikkek sorrendjét és a korrigált hasáb- és áb
ralevonatokkal együtt visszaküldi a technikai szerkesztőnek, a k i azután elkészíti a t ö r d e l é s i t ü k r ö t /mérethű pa
pírlapokra f e l r a g a s z t o t t hasáb- és ábralevonatok/. Ennek alapján állítja össze a nyomda az egyes oldalakat / t ö r d e l é s / . A tördelt oldalakról i s ad levonatot ellenőrzésre / t ö r d e l t l e v o n a t / . Ezt a folyóirat felelős szerkesztője megint e l lenőrzi, a hibákat kijavítja és ha szükséges, második revíziót i s kérhet. Végül "nyomható" /"lmpr."/ jelzéssel aláírva adja vissza.
A lapban megjelent cikkekért ugyanis a felelős szerkesztő a sajtó
törvény szerint büntetőjogilag i s felelős.
A szakfolyóiratok terjesztése
A kiadó a nyomdából kikerülő példányokat - az un. "köteles példányok"* visszatartásával - átadja a P o s t a K ö z p o n t i H í r l a p I r o d á j á n a k /PKHI Budapest V., József Wádor tér 1./. A terjesztés j e l e n l e g az előfizetési d i j /csekk befizetések/ átvételéből, nyilvántartásából, a lapok expediálásából
+ A lapok köteles példányai
áll, amihez még hozzájön egyes folyóiratok u t c a i terjesztése i s . Az Iroda j e l e n l e g a lapok szervezett ismertető-propagandájával csak igen k i s mértekben f o g l a l k o z i k .
A f e n t i e k s z e r i n t tehát a l a p olvasói terjesztési kérdésekben /előfizetés, különböző reklamációk/ a PKHI-hez, mig a szöveggel ösz- szefüggő minden kérdésben a Szerkesztőséghez forduljanak.
K ü l f ö l d r e é s k- ü l f ö l d r ő l a lapmegrende
léseket /előfizetéseket/ a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat végzi /Budapest I . , Pő n. 3 2 . / .
Egyes folyóirat példányokat a posta által megszabott csomagolás
ban közvetlenül i s lehet külföldre küldeni.
A folyóiratok fejlesztésének néhány kérdése
A műszaki fejlesztés, a beruházások hatékonysága lényegesen emelkedhet a világviszonylatban élenjáró technológiák, gyártmányok területéről szerzett l e g f r i s e b b információk révén. Folyóirataink
nak a jövőben ezt a munkát szervezettebbé k e l l tenniök. /így nem fordulhat elő például e l a v u l t gépek importálása, költségesebb tech
nológiák meghonosítása/. Ugyanez vonatkozik a határterületek össze
foglaló közleményeire i s .
Heg k e l l szervezni az egyre szaporodó értékes előadások, anké
tok anyagának r e n d s z e r e s közlését. Be k e l l vezetni a róvatrenda z e r t .
A folyóiratok j e l e n l e g i terjedelme nem t e s z i lehetővé a kívánt mennyiségű m ű s z a k i d o k u m e n t á c i ó k ö z l é s é t . Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ és folyóirataink között elképzelhető olyan együttműködés, mely lehető
vé t e s z i a folyóiratok olvasóinak, hogy a f e n t i intézményektől szak
területi csoportosításban rendszeresen hozzájussanak az értékes anyaghoz. Meg k e l l még jegyezni azt i s , hogy igen sok értékes c i k k kész fordítása i s rendelkezésre áll.
Meg k e l l szervezni, vagy lényegesen gyorsabbé, elevenebbé k e l l tenni a baráti és más országokban megjelenő folyóiratok között a c l k k a n y a g - k i c s e r é l e s t , ehhez biztosítani k e l l az idegen nyelvű annotációk bőséges, rendszeres megjelentetését,
szakszerű fordítások elkészítését.
Üzemekben intézményesen kötelezővé k e l l t e n n i a szaklapok o l v a sását, amihez segítséget adhatnak a könyvtárosok un. h e l y i annotá
ciók rendszeres közlésével. Kutató intézeteink és nagyüzemeink nagy részében ez a rendszer már jól működik, szükséges feltétele a könyv
tárosi létszám és színvonal fejlesztése.
A folyóiratok nem képesek sokrétű feladatukat jól ellátni, ha nem ismerik az olvasók széles rétegeinek véleményét és igényeit, ezt nem pótolhatja a szerkesztő bizottság, vagy a szerkesztés munká
ját s'egitő más kisebb csoport az egyesületen belül. E l k e l l érni azt, hogy az üzemekben rendszeres b í r á l a t a l a k u l j o n k i a z ü z e m b e n o l v a s o t t f o l y ó i r a t o k r ó l , ugyanakkor a folyóiratok szerkesztőségei felé igények beje-
lentése i s történjék. Ezen a téren "hivatalból" szervezőknek a könyvtárosokat, klubvezetőket, társadalmi vonalon a Szakszervezeti Műszaki Bizottságok vezetőit s t b . k e l l felkérni és adott esetben a h e l y i pártszervezetek segitségét i s igénybe k e l l venni, hogy ennek a rendkívül fontos anyagnak begyűjtése és továbbítása létrejöjjön.
Célszerű kialakítani, hogy az o l v a s ó k e g y é n i l e g i s l e v e l e z z e n e k a s z e r k e s z t ő s é g g e l , hozzászólások, problémafelvetések és más kérdések
ben. Ez a f a j t a levelezés i s mindkét félre nézve kölcsönösen hasz
nos.
A II.ötéves t e r v folyamán erős mérnökhiány j e l e n t k e z e t t : ezen részben f e j l e t t technikusoknak mérnöki munkakörbe való bevonásával lehet segíteni. A folyóiratok bekapcsolódnak ebbe a munkába, fő
leg a t o v á b b k é p z é s r o v a t o k a n y a g á n a k m e g v á l a s z t á s á v a l é s a s z í n v o n a l e m e l é s é v e l .
Ezzel szoros kapcsolatban f e l k e l l v e t n i a f o l y ó i r a t o k s z í n v o n a l á n a k kérdését i s . Olyan szakterüle
teken, ahol középfokú folyóirat nem j e l e n i k meg, a felsőbb szintű folyóiratokban helyet k e l l adni a közép káderek Igényeinek i s . Ez kétféle szerkesztési módszerrel lehetséges:
a. / a magasabb szintű cikkek olyan szövegformálásával, mely a s z i n t csökkenése nélkül lehetővé t e s z i a tartalom meg
értését / p l . figyelembe véve a felsőbb matematikai rész meg nem értését, áthidaló beszúrások révén, melyek u t a l nak a számításokból eredő következtetésekre/;
b. / külön technikusok részére szőlő cikkek közlésével. I l y e n esetben i s lehet beleszőni a felsőbb szintű olvasót érdek
lő anyagot, p l . 'kevéssé ismert g y a k o r l a t i eljárások, h i bák s t b . ismertetésével.
Folyóirataink zöménél rendszertelenül és nem kielégítő mennyi
ségben történik a l a p s z e m l é k közlése. Az akadályok elhárításával rá k e l l térni a rendszeres, szakcsoportok s z e r i n t i közlésre. Ugyanez vonatkozik a külföldi konferenciákról készült be
számolókra.
Többféle vonatkozásban szükséges a határterületen találkozó l a p o k e g y ü t t m ű k ö d é s e : szerkesztő bizottsági összekötők, továbbá tematika, igényinformáciők átadása, cikkanyagok átirányítása révén / p l . akusztika-építészet, finommechanikai gép
i p a r s t b . / Távolabb eső szakterületű lapok között rövid összefog
laló cikkek tervszerű készítése a más területeken dolgozók tájékoz
tatására / p l . majdnem minden lap a Műszaki Élet részére; hiradás- technlka-bányászat; kémia-textilteohnika-akusztikai technológia;
jármüvek s t b . / . Üzemektől érkező, általános érdekű hozzászólások közlése többi lapok felé, gyártmányismertetések egy része.
Igen nagy értéket képvisel a k ü l f ö l d i - mindenek előtt a s z o c i a l i s t a országokban megjelenő - f o l y ó i r a t o k k a l v a l ó e g y ü t t m ű k ö d é s . Elsősorban c i k k -
átvételek jönnek számításba, esetleg rövidített alakban. Ez a tevé
kenység csaknem minden folyóiratnál megvan, de nem szervezetten és nem kielégitő mértékben. A kölcsönös együttműködés elengedhetetlen láncszeme folyóirataink részéről i d e g e n n y e l v ű a n n o t á c i ó k , adott esetben még b ő v e b b r e z ü m é k rendszeres közlése, mely folyóirataink zömében már f o l y i k i s .
Népgazdasági érdek, hogy az érdekelt dolgozók tudomást szerez
zenek a folyóiratok létezéséről és a lapok profiljáról. A
s z e r v e z e t i t p r o p a g a n d a - m u n k á t , mint feladatot valamelyik vállalatnál intézményesen biztosítani k e l l . Erre a célra a fennmaradt /remittenda/ példányokat i s igénybe lehet venni.
Világviszonylatban jelentős igény a közelmúlt l a p p é l d á n y a i n a k u t ó l a g o s b e s z e r z é s i l e h e t ő s é g e . Ez olyan formában i s fellép, hogy utólag belépő előfizetők /könyvtárak, egyének/ visszamenőleg igénylik az abban, vagy az előző évben megjelent számokat. Ennek reális alapja i s b i z tosítva van, mert mindig nagyobb példányszámot nyomnak, mint a név
leges igény /az ellenkezője hibás !/ és a remittenda példányok v i s z - szakerüinek a megrendelőhöz / p l . egyesületekhez/. Be ezidőszerint nincs olyan szerv, amelyik az eladást lebonyolítsa.
A népgazdaság rohamos fejlődése a szakfolyóirattal szemben ha
sonló arányú igényeket támaszt. A lapok zöme ennek nem tud eleget tenni a l a p j e l e n l e g i terjedelme m e l l e t t . Pontos iparágak egyetlen szakfolyóirata p l . csak 2 havonkétn tud megjelenni. M e g f e l e l ő a r á n y ú b ő v í t é s e l e n g e d h e t e t l e n . Ugyanakkor igen f o n t o s szakterületeknek nincsenek l a p j a i , elsősor
ban technikusi szinten. U j f o l y ó i r a t o k i n d í t á s a i s s z ü k s é g e s . Ezért az egyes szakterülete
ken meg k e l l vizsgálni a helyzetet és meg k e l l állapítani, hogy hol mi hiányzik. Ezután reális tervet k e l l készíteni a hiányosság meg
szüntetésére /olvasók várható száma, a lap színvonala, szakanyag összeállítása, sürgősség kérdésének felvetése, szerkesztő-, szakí
ró problémák megoldására javaslat - képzés, meglevő folyóirat bőví
tése, gazdaságossági számítások/.
A METESZ i l y e n kérdésekkel már egy idő óta f o g l a l k o z i k , nemcsak a problémák elemzésével és tervezéssel, hanem a realizálásával i s . Már vannak folyóiratok, amelyek ilymódon jöttek létre / p l . a Finom
mechanika/.
. o .
F Ü G G B L É K
gazai műszaki és műszaki -gazdasági folyóiratok és fclyólrat.lellegü kiadványok jegyzéke:*
Akadémiai Közlöny /A/
Bányászati Lapok Baromfiipar
Bőr- és Cipőtechnika
BHG Műszaki Közlemények /időszakos/
Cukoripar
Csomagolástechnika /K/
Az Erdő /M/
Elektrotechnika
Élelmiezervizsgálati Közlemények Élelmezésipar
Épületgépészet Építésügyi Szemle Építőanyag
SMC Híradó /időszakos/
Energia- és Atomtechnika Faipar
Finommechanika Gazdálkodás
Geodézia és Kartográfia Gép
Gépgyártástechnológia Gyógyszereink /ME/
Húsipar
Hidrológiai Közlöny Ipargazdaság
+ A külön nem Jelölt lapokat a Műszaki Kiadó adja k i . Más kiadók által k i a d o t t lapok jelölése:
/K/ Közgazdasági és Jogi Kiadó /L/ Lapkiadó
/M/ Mezőgazdasági Könyv és Folyóiratkiadó /ME/ Medicina Egészségügyi Könyvkiadó /R/ Rákóczi Lapkiadó
/A/ Akadémiai Kiadó
25
I p a r i Energiagazdálkodás Jármüvek, Mezőgazdasági Gépek Sáp- ás Hangtechnika
KGM Szakirodalmi Tájékoztató /időszakos/
Kohászati Lapok
Közlekedéstudományi Szemle Lobogó /E/
Magyar Építőipar Magyar Építőművészet Magyar Grafika
Magyar Híradástechnika Magyar Kémiai Folyóirat Magyar Kémikusok Lapja Magyar Reklám /K/
Magyar T e x t i l t e c h n i k a Matematikai Lapok
Mélyépitéstudományi Szemle Mérés és Automatika
Mérésügyi Közlemények Mezőgazdasági Technika /M/
Modellezés /R/
Műszaki Élet Műszaki Lapszemlék
/az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ referáló lapját/ /K/
Automatika
Elektrotechnika, Híradástechnika Energia
Építőipar, Épületgépészet, Épitőanyagipar F i z i k a , Mérés- és Műszertechnika
Gépészet Kémiai Szemle
Kohászat, Öntöde, Alumíniumipar Közlekedés, Mélyépítés, Vízépítés Papír- és Nyomdaipar, Faipar
T e x t i l i p a r , Bőr- és Bőrfeldolgozóipar Uzemszervezés
öntöde
Papíripar és Magyar Grafika
PKI /Posta Kísérleti Intézet/ Közlemények /időszakos/
Rádiótechnika /R/
Remiz Híradó /időszakos/
Repülés /R/
Ruhaipa r
Szabadalmi Közlöny UJ
Szabrányügyi Közlemények /K/
Távközlési Kutató Intézet Közleményei Technika /L/
Ujitók Lapja /L/
Vasút /L/
Villamosság Vízgazdálkodás
Ezenkívül egyes minisztériumok, vállalatok időszakos értesítői, mű
szaki tájékoztatói / p l . fordítási szakkatalógusok/.
o o o
MOLHAR. J.; Die technisch-wirtBohaftlichan Z e i t s c h r i f t e n Tom Sesichtspunkt der technischen Entwieklung i s t es von aus- schlaggebender W i c h t i g k e i t , dass die auf den einzelnen Fachgebieten i n Ungarn und im Ausland e r r e i c h t e n Ergebnisse sowie die R i c h t l i n i - en der Entwieklung rasch erkannt und angewandt werden. Systemati- sche Informationen dieser A r t aua den verschiedenen Fachgebieten Bind i n den technisch-wissenschaftlichen Z e i t s c h r i f t e n m i t g e t e i l t . Die Mehrzahl der ungarischen technischen Z e i t s c h r i f t e n erseheint i n der S c h r i f t l e i t u n g der wissenschaftlichen Vereine. Die A r b e i t an den Z e i t s c h r i f t e n wird neben dem H a u p t s c h r i f t l e i t e r auch von einem Eedaktionsausschuss aus hervorragenden Fachleuten g e l e i t e t . Die technische Zusamennstellung und das Terlegen der Z e i t s c h r i f t e n v e r - r i c h t e n die Verlage /vor allém der Buchverlag f t i r Teehnik/ wahrend der V e r t r i e b von dem Postzentraljournalbureau besorgt w i r d . -
Die technisch-wirtschaftliohen Z e i t s c h r i f t e n enthalten neue Er- gebnisse beschreibende O r i g i n a l - K i t t e i l u n g e n , A r t i k e l über die An- wendung verschiedener Erfahrungen und t e i l e n das Matériái von Kon- ferenzen. Enquetes, Tortragen und Studienreisen m i t . Ihre wlchtigen Aufgaben bestehen aus der Wertung und Beschreibung der technischen Entwieklung der Srenzgebiete, aus der M i t t e i l u n g von i n - und aus- landischen wissenschaftlichen und technischen Neuigkeiten, aus der Besprechung des Materials der auslandischen Fachzeitechriften, aus der Veröffentlichung von Buchrezensionen und K r i t i k e n . -
Die technisoh-wlssenschaftlichen Z e i t s c h r i f t e n befessen sich i n zunehmendem Masse auch mit Fragen t e c h n i s c h - w i r t s c h a f t l i c h e r A r t . Die weitere Entwieklung der S c h r i f t l e i t u n g der Z e i t s c h r i f t e n i s t vom Gesichtspunkt der technischen Informationen sehr w i c h t i g .
