A MŰSZAKI MÚZEUMÜGY Szilágyi István
A műszaki múzeum .leientősége
A p o l i t e c h n i k a i oktatás bevezetése és a műszaki képzés fokozá
sa stirgetően v e t i f e l a műszaki muzeumügy fejlesztését, mert az ál
talános és szakmai műveltségünk emelésének hatékony eszköze.
Napjainkban a t e c h n i k a gyorsütemű fejlődése f i z i k a i dolgozóink
tői i s megköveteli a magasabb műszaki i s m e r e t e k elsajátítását, an
nál i s inkább, mert ezek birtokában maguk i s részesévé válhatnak a t e c h n i k a i fejlesztésnek, a továbbhaladásnak.
Mindezekből következően szűkség v a n egy o l y a n intézményre, a h o l a tanulóifjúság, de a dolgozók nagy tömegei i s a g y a k o r l a t b a n i s m e r kedhetnének meg a t e c h n i k a , a tudomány vívmányaival, legújabb e r e d ményeivel.
A műszaki múzeum hatásos segítséget nyújthat a tanulók termé
s z e t tudományos, p o l i t e c h n i k a i képzéséhez, működő mechanizmusok, az egyszerű és b o n y o l u l t gépek, s z e r k e z e t e k bemutatása révén, mely az alkotókészség kifejlesztését mozdítja elő, s közelebb hozza az ifjú
ságot a g y a k o r l a t i élethez, a termeléshez.
I l y e n múzeum megtervezése manapság már halaszthatatlanná, nép
művelési, ismeretterjesztési munkánk e g y i k legfőbb sürgető ügyévé vált.
Más országokhoz hasonlóan nálunk i s v o l t a k a múltban jószándé- k u , előrelátó kezdeményezések, de e l s z i g e t e l t e n , ezek állami támoga
tás hiányában s o r r a e l b u k t a k , k i s e b b gyűjteményeink szétszóródtak, e l p u s z t u l t a k .
Tudományos műszaki értelmiségünk a n n y i kiválóságának s z o r g a l mazó fellépése ellenére a régi rendszerben értetlenségbe és érdek-
telenségbe f u l l a d t minden i l y e n t e r v , sok évtized a l a t t sem való
s u l t meg a nagy tudományos és t e c h n i k a i hagyományainkat minden szak
ágban összefoglaló múzeum, a tudományos, műszaki ismeretterjesztés tömegnevelő központja,
A műszaki emlékek védelme és gyűjtése
Ezen a téren fordulópontot j e l e n t e t t Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának 1954 február 24-én m e g j e l e n t 4.ez. törvényerejű r e n d e l e t e , amely gondoskodik a műszaki emlékek védelméről. Valóban ez v o l t az első komoly lépés abban az irányban, hogy az ország műszaki emlé
k e i megfelelő megbecsülésben, gondozásban részesüljenek. A törvényt egyidejűleg követte a Minisztertanács 14/54. számú végrehajtási u t a sítása, amely első Ízben említi meg a Népművelési Minisztérium Múze
umi Főosztálya m e l l e t t működő Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűj
tő C s o p o r t o t , m i n t a törvény végrehajtő szervét. A Csoport munká
ját 1954 május 10-én k e z d t e meg. Miután a törvényerejű r e n d e l e t t u lajdonképpen m e g v e t e t t e az alapját a megalkotásra váró Magyar Műsza
k i Múzeumnak, ez a kérdés i s n a p i r e n d r e került, éspedig a Magyar Tu
dományos Akadémia Műszaki Tudománytörténeti Főbizottságának június 10-én t a r t o t t ülésén. Ezen az ülésen vázolva l e t t e k azok az e l v i szervezési munkálatok, s tennivalók, amelyek eredményessé válhatnak.
Az elgondolás helyességét a Főbizottság t e l j e s mértékben e l i s merte s egyben a megalakított Műszaki Múzeumi Albizottság támogatá
sát i s kilátásba h e l y e z t e . Ugyanezen év júliusában a Műszaki es Természettudományi Egyesületek Szövetsége i s ülést t a r t o t t a Műsza
k i Múzeum létesítésének szükségességéről. A munka központi kérdése akkor a bejelentések szorgalmazása v o l t , majd a tárgyak megtekinté
se és ennek alapján a védettségi indítvány megtétele.
G y a k o r l a t i l a g elsőként a Kohó- és Gépipari Minisztérium támogat
t a a gyűjtés munkáját. A Műszaki Főosztály körlevelet bocsátott k i az összes vállalatok felé, melynek hatására az egyes vállalatok be
jelentették a gyűjtéssel megbízott személy nevét. Ezen személyes k a p c s o l a t o k meghozták a kívánt eredményt. E r r e szükség v o l t azért i s , mert a törvényszabta határidőig mindössze 56 tárgy bejelentése érkezett az egész ország területéről.
A későbbiek folyamán ugyanezen elgondolások alapján kapcsolód
t a k be a többi szakminisztériumok egyes osztályai, v a l a m i n t az i p a r - igazgatóságok. A műszaki és tudományegyetemek r e k t o r a i ugyancsak magukévá tették a bejelentések fontosságát s ez ügyben körlevélben szólították f e l az egyes tanszékek vezetőit. Ennek eredményei rövi
desen j e l e n t k e z t e k , különösen a Műszaki Egyetem részéről.
A gyűjtés első szakaszában kiderült, hogy a törvény szűkszavú
an határozza meg a műszaki emlék fogalmát és a további munka e r e d ményességének biztosítására szükséges ennek magyarázása és kibővíté
se. Ezt a Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport e l i s végezte, majd körlevél formájában e z t megküldte az érdekelteknek.
Megállapítása s z e r i n t a műszaki emlék fogalmának szabatos értelmezé
se és körülhatárolása a különböző iparágak és tudományszakok eltérő természete m i a t t nem általánosítható, tehát nem i s ismertethető e¬
g y e t l e n fogalmazásban, hanem esetről- e s e t r e külön k e l l elbírálni.
A cél - mondta a körlevél - a magyar műszaki alkotások fejlődéstörté
n e t i bizonyítékainak és emlékeinek a létesítendő Magyar Műszaki Mu-
zeum keretében való tanulságos éa rendszeres összefoglalása. Ezek
nek idó előtti elkallódását és megsemmisülését kívánja meggátolni a védelem alá helyezés, mielőtt azoknak rendszeres gyűjtése elkezdőd
h e t .
A műszaki emlékek védetté nyilvánítása főképpen azoknak az ér
tékeknek a megőrzését célozza, amelyek a fejlődés folyamatára oksze
rű bizonyítékul és egyben tanulságul i s felhasználhatók.
A védettségre való érdemesség, megítélésénél a következők t a r t hatnak számot mérlegelésre:
műszaki alkotások terén kezdeményező lépések és első megoldások.
Újítások, találmányok bevezetése, tudományos e l v e k u j alkalmazása különös t e k i n t e t t e l a r r a , hogy f o r d u l a t o t j e l e n t e t t e k - e vagy u j i ¬ rányt szabtak a fejlődésnek e s e t l e g gyorsították a z t . A gazdaságos
ság, a biztonság és a termelékenység megjavítását, növelését előidé
ző eljárások, módszerek és e l v a k gépi megvalósításai. Általában m i n den o l y a n műszaki létesítmény, amelynek már közvetlenül a születése után a tudomány, i l l e t v e a t e c h n i k a további fejlődése szempontjából értékelhető kihatásai v o l t a k és e z z e l a későbbi fejlődésnek v e t e t t e meg az alapját. I g e n f o n t o s követelmény tehát, hogy ezek értéke a l kalmazásuk időszakába beleágyazva mérlegeitessék.
Műszaki emléknek minősíthetők egyes tudósok, feltalálók vagy nagy t e c h n i k a i alkotások létrehozóinak életére és működésére v o n a t kozó emlékek i s . Ugyanúgy minősülnek egyes intézmények, tanintéze
t e k s t b . gyűjteményeiben helyűt foglaló éa a f e n t vázolt szempontok
nak megfelelő eszközök éa tárgyak.
Ez a jellemzés korántsem meríti k i a lehetséges értékelési vál
t o z a t o k a t , hanem csupán j e l l e g z e t e s példákat óhajtott nyújtani. De már ez i s elegendő v o l t ahhoz, hogy a gyűjtést nagyobb lendülettel indítsuk meg.
A g y a k o r l a t a z t m u t a t t a , hogy a törvény kiegészítésre s z o r u l . Ezt a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudománytörténeti Főbizott
sága i s szükségesnek látta. Ezt a kiegészítést az u j múzeumi tör
vény, amely 1963 május 11-én lépett é l e t t m á r magában f o g l a l j a . Már 1955-ben megtörtént a védetté nyilvánított tárgyak szakon
kénti csoportosítása éa azoknak decimái-rendszerű feldolgozása. Az általános gépészeti iparág beszervezését szorosan nyomon követte a tudomány éa a t e c h n i k a minden ágának a gyűjtésbe való bekapcsolódása.
Az iparágak mindinkább szélesedő köre szükségessé t e t t e egyes i p a r ági szakértők ős külső kutatók alkalmazását.
A Könnyűipari Minisztérium MÉH Központi Igazgatóságával o l y a n megállapodás jött létret mely s z e r i n t a Csoportnak j o g a van az egész ország területén lévő MEH t e l e p e k e t m e g t e k i n t e n i és a található mű
s z a k i emléktárgyakat begyűjteni. Ez nemcsak a tárgyi, de a nyomdai termékekre i a k i t e r j e d . A megállapodás s z e r i n t e z t a j o g o t az egyes iparági szakmúzeumok i a gyakorolhatják.
A gyűjtés további fokozása és értékes műszaki emlékeink megmen
tése céljából az Országos T e r v h i v a t a l Selejtezési Felügyelőségével i s megállapodás jött létre kiselejtezendő anyag ellenőrzésére. Ez
a kooperációs munka nagyon nnk értéket m e n t e t t meg a jövő Műszaki Múzeuma számára.
A műszaki szakmuzeumok és gyűjteményeik
E g y e t l e n , még a világháborúk előtti időkből származó Európa-hi- rű műszaki szakmúzeumunk a K ö z l e k e d é s i M ú z e u m a második világháború végén erősen megrongálódott. Anyagának egy része megmaradt, s a z t a p o s t a .és közlekedésügyi szaktárca évről-év
r e bővitl.
A közlekedési anyag felkutatásában a Csoport i s tevékenyen részt
vesz, s azokat védetté nyilvánításuk után kiállítási célból a Múzeum rendelkezésére bocsátja.
A 4/1954.sz. törvényerejű r e n d e l e t jelentős eredményei - az e¬
gyes szaktárcákkal kooperálva, azoknak a n y a g i támogatásával - egyes iparági szakmuzeumok létrehozása.
Az első i l y e n szakmúzeum a P o s t a m ú z e u m v o l t , mely 1956-ban nyílt meg a Postavezérigazgatóság K r i s z t i n a körúti épületé
ben. Ennek a múzeumnak anyagét túlnyomórészt a hiradástechnikai i ¬ parág műszaki emlékeiből gyűjtötték össze. 1956 októberében a múze
um anyagának egy része e l p u s z t u l t , de a l i g két esztendővel később, 1958-ban megnagyobbodott területen, s o k k a l szebb összeállításban ú j r a megnyílt. Tárgyainak bemutatását a modern kiállitás-technika a l kalmazásával o l d o t t a meg. A Múzeum gazdag és értékes anyaga külföl
dön i s i s m e r t , és ezért tapasztalatszerzés végett sok idegen kutató k e r e s i f e l .
1957 augusztus 2o-án n y i l t meg a T ű z o l t ó M ú z e u m . Kialakítását és művészi tervezését a Muzeumok Kiállitásrendező Cso
p o r t j a végezte. Korszerű kiállítástechnikável b e m u t a t o t t és tudomá
nyosan alátámasztott anyaga külföldi szakemberek véleménye s z e r i n t európai v i s z o n y l a t b a n i s egyedülálló.
Hazánk legrégibb iparágát illetőleg annak emlékeit bemutató szakmuzeumunk a K ö z p o n t i B á n y á s z a t i M u z e - u m 1957 október 13-án n y i l t meg bensőséges ünnepségek között Sop
ronban. Megalakulásakor i d e i g l e n e s e n a Nehézipari Műszaki Egyetem s o p r o n i Bánya- és Földmérő Karán n y e r t elhelyezést. Rövidesen azon
ban Sopron Város Tanácsának és a Nehézipari Minisztérium segítségé
v e l a v o l t Eszterházy palotában k a p o t t méltó elhelyezést.
A kiállított tárgyi és dokumentációs emlékek tudományos a l a p o n , s mindenkor a muzeoló^ia követelményeinek megfelelően vannak megha
tározva és i s m e r t e t v e . Ezen ismertetések alánján a Muzeumot és arnyak munkásságét külföldi v i s z o n y l a t b a n i s nagyre értékelik.
Mér 1956-ban a Kohó- és Gépipari M i n i s z t e r a Népművelési M i n i s z t e r r e l egyetértésben k o h á s z a t i m ú z e u m megalakítá
sát határozta e l Diósgyőr székhellyel. A Múzeum feladatául tűzte k i nemcsak a magyar, hanem az egyetemes kohászat múltjának v a l a m i n t f e j lődésének szemléltető bemutatását régi, és u j technikatörténeti do
kumentumainak gyűjtését. Ennek a munkának eredményeként 1958 áprili
sában az első magyar acélkongresszas vendégei már meg i s t e k i n t h e t ték a szervezés a l a t t álló muzeumot s annak értékéről a legnagyobb
elismerésael n y i l a t k o z t a k , A Múzeum 196o szeptember 24-én n y i t o t t a meg k a p u i t a nagyközönség előtt, munkájuk eredményeképpen Központi Kohászati Múzeum j e l l e g g e l .
A Múzeum tudományos és gyűjtési munkáját a Kohászati Történeti Bizottság erősen támogatja. A Bizottság által végeztetett ásatások révén már eddig i s több, nemzetközi v i s z o n y l a t b a n értékes tárgyat k a p o t t a Múzeum.
Ugyancsak 1956-ban a l a k u l t k i a T e z t i l m u z e u m felállításának g o n d o l a t a i s . E r r e vonatkozólag a Könnyűipari M i nisztérium Műszaki Főosztályának t e t t j a v a s l a t alapján a Múzeum szék
helyéül e r e d e t i l e g e g y i k legjelentősebb t e x t i l i p a r i városunk, Győr l e t t kijelölve. Hely hiánya m i a t t ez nem valósulhatott meg. E z z e l szemben a Könnyűipari Minisztérium, v a l a m i n t a T e x t i l i p a r i Műszaki Tudományos Egyesület a n y a g i támogatásával megvalósult Pápán a kék
festő-ipart dokumentáló szakmúzeum, amely az 1783-ban a l a k u l t K l u - ge-féle kékfestő helyiségeiben n y e r t elhelyezést. Ünnepélyes meg
nyitására 1962 augusztus 2-án került s o r .
További fejlesztését a Könnyűipari Minisztérium magáévá t e t t e , s a t e r v e k s z e r i n t az egész ország területén található kékfestő-ipar emlékeit ebben a múzeumban fogják b e m u t a t n i .
1962-ben m e g i n d u l t a Nehézipari Minisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium között történt megállapodás alapján a V e g y i p a r i M ú z e u m szervesésének munkája. Az e d d i g l e f o l y t a t o t t tárgyalások alapján a létesítendő múzeum a várpalotai várban f o g e l helyezést n y e r n i .
Veszprém megyében való elhelyezését i n d o k o l j a egyrészt a Veszp
rémi Nehézvegyipari Műszaki Egyetem, másrészt a megye területén lé
vő számos v e g y i p a r i vállalat.
A nyilvános szakmuzeumok m e l l e t t egyes vállalatok és gyárak gondozásában g y á r t ö r t é n e t i gyűjtemények létesültek.
Ezek között a legjelentősebb az Egyesült Izzó vacuumtechnlkai törté
n e t i , és az Országos Sugárfizikai Intézet röntgengyüjteménye. K i sebb méretűek éa inkább csak h e l y i jellegűek a B e l o i a n n i s z Híradás
t e c h n i k a i Gyár, a Ganz Vagon éa Gépgyár gyűjteményei. Kialakulóban van a m a l o m i p a r i emlékek összegyűjtése f e l e t t e s s z e r v e i k támogatásá
v a l . A tárgyi emlékek ós dokumentációk összegyűjtésénél nagy segít
séget nyújt az Elelmezésipari Dolgozók Szakszervezete.
A gyűjtés eredményei 1962 december 3 1 - i g : b e j lentés érkezett összesen 6921 d r b . tárgyról. Ezekből a f e n t i határidőig 344o d r b . l e t t védetté nyilvánítva.
A védelem alá h e l y e z e t t tárgyak megjelenési a l a k j a , minemüségi osztályozása s z e r i n t 66 % tárgyi emlék, 2o % dokumentációs anyag, 12 % k i s m i n t a éa 2 % szakmai emléktárgy. A megoszlás a létesítendő Műszaki Múzeum szempontjából kedvező.
Iparági elosztásban: alapanyag-előállító iparágak 16, gépésze
t i 44, elektromos 24, vegyes 3, természettudomány 5, v e g y i p a r 1 , k u l túrmérnöki 4, általános 2, építészet 1 %*
Egyes iparágak f e l k u t a t o t t értékei a már működő szakmuzeumokba kerültek, azonban számos értékünket - múzeumépület, i l l . raktár h i ányában - a lelőhelyen tárolják, sok esetben kitéve az időjárás v i szontagságának, v a l a m i n t a g o n d a t l a n kezelésnek. Minden reményünk megvan a r r a , hogy ezek az állagotok a közeljövőben már megszűnnek, és az Országos T e r v h i v a t a l megértő támogatásával, i l l e t v e a n y a g i segítségével egy o l y a n központi raktárhelyiség építése kezdődik ez- évben, amely ha működésében nem i s , de a j e l e n l e g szétszórt tárgyi emlékeinknek a befogadásával, és azokból k i s e b b kiállítások rende
zésével már a műszaki múzeum bizonyos funkcióját teljesítheti. Az e m i i t e t t raktárhelyiségben h e l y e t kap egy javitó éa karbantartó mü- helyrész i s , a h o l tárgyi emlékeink restaurálását fogják végezni.
Távlati t e r v b e n s z e r e p e l az Országos Műszaki Múzeum felépítése i s . Az u j múzeumi törvény végrehajtási utasításának t e r v e z e t e sze
r i n t az Országos Műszaki Múzeum felállításáig annak jogkörét és f e l adatát a Művelődésügyi Minisztérium Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő C s o p o r t j a látja e l .
Az egyetemes és a magyar technikatörténet kiemelkedő emlékei A korlátozott oldalszámok nem t e s z i k lehetővé, hogy a védetté nyilvánított műszaki emlékeinkről számot adhassunk, de egy pár gyűj
teményünkben h e l y e t foglaló, kimagasló alkotásról meg k e l l emlékez
nünk.
A g é p é s z e t i j e l l e g ű tárgyak közül említést k e l l t e n n i az első Bánki-Csonka-féle 3 LE petroleummotorról, amely 1893-ban a Ganz Gyárban készült és amelynek l e g f o n t o s a b b s z e r k e z e t i ujitása v o l t a világ első benzinporlasztója; Bánki-Csonka közös t a lálmánya.
Ugyancsak Bánkinak 5 LE-s vizbefecskendezéses, gyujtócsöves, kihagyásos szabályozású m o t o r j a , amelynél a kompresezió végfokának magasra emelkedését a v i z párolgásának hütőhatésa fékezte. A b e n z i n ós v i z adagolását kettős porlasztóval o l d o t t a meg. A m o t o r t a Ganz Gyár 19ol-ben gyártotta.
Gyűjteményünkben van Bánki turbinájának sürülapátozásu járókere
ke i s , amelyet kísérleteinél használt 1917-ben. M i n t gyártörténeti emlékről meg k e l l emlékeznünk a h a j d a n i Weiss Manfréd gyár 3,5 LE-s t o l a t t y u s vezérlésű egyhengeres fekvő gőzgépéről i s , mely az első energiát szolgáltatta a mai C s e p e l i Vasmű elődjének. M&nák Vince gépgyáréban készült 1894-ben.
Érdekes a második b a l a t o n i gőzhajónak a "Kelén"-nek 85 LE-s két
hengeres V-elrendezésü hajógőzgépe. A gépet i s m e r e t l e n magyar mér
nök t e r v e z t e , 189o-ben készült Újpesten.
K i k e l l emelnünk az Óbudai Hajógyárban 1867-ben készült sugár- fúrógépet. Egészen speciális megoldású i t t a kézlelőtolás f e l v e z e tése az előtoló csavarorsóhoz.
A motorok közül érdekes a Sklenar-féle 1924-25-ben készült gömbtolattyus c s i l l a g m o t o r j a és a Fejes-féle lemezmotor automobilba beépítve. Utóbbinak fő jellegzetessége, hogy az összes v a s , acél és
alumínium-öntvényeket h i d e g e n megmunkált, többnyire préselt és he
g e s z t e t t acéllemezekkel helyettesíti. így a súlymegtakarítás közel 5o % - o t t e s z k i . A gyűjtemény legérdekesebb d a r a b j a i közé t a r t o z i k a J e n d r a s s i k György által 1930-39 között k i f e j l e s z t e t t l o o LE-s és az l o o o LE-s kisérleti gázturbina. Egy 1866-ban készült kéregöntésü vasúti járókereket i a sikerült gyűjteményünk részére m e g s z e r e z n i . Kismintáink közül legértékesebb az 1858-ban Jaeger József d e b r e c e n i rézműves által készített Watt-féle gőzgép mintája, amelynek kazánja vörösrézből készült és ma i s üzembeállitható. Ugyancsak részben mű
ködtethető az Asbóth-féle h e l i k o p t e r kicsinyített mása i s .
A m a i m a g y a r t a l á l m á n y o k közül védetté l e t t nyilvánítva többek között a Rajkai-féle gabonaszeletelőgép , a Heller-Forgó rendszerű léghűtésű kondenzátoros hűtőtorony, az Ájtay- féle fejtőgép prototípusai, illetőleg azoknak m o d e l l j e i .
A k ö z l e k e d é s g é p é s z e t e m l é k e i között megtaláljuk az 19o4-ben készült Csonka-féle p o s t a i gépkocsit, az 1939-ben személy- és teherszállításra készült "Botond" terepjáró gép
k o c s i t , v a l a m i n t a h a z a i hajógyártás e g y i k remekét, az 1896-ban ké
szült és ma i s üzemben lévő, annakidején a B a l a t o n leggyorsabb hajó
jaként e l i s m e r t " K i s hamis" vitorlás hajó. A dokumentációk közül megemlítendő S t e i n d l Ferenc 1837-ben készített Vár-lift t e r v e és Fo
nó A l b e r t torló sugárhajtású repülőgépének 1928-ból származó német szabadalma.
A f i n o m m e c h a n i k a i é s o p t i k a i g y ű j t e m é n y b e n mindenekelőtt meg k e l l emlékeznünk Jed
l i k Ányos által t e r v e z e t t és 1848-ban elkészült osztógépéről. Gépé
v e l o l y a n o p t i k a i rácsokat készített, melyek alkalmasak v o l t a k a fényelhajlás jelenségeinek szemléltetésére. A gyűjteményben erede
t i Jedlik-rácsok i s vannak.
A védett tárgyak között vannak az E ö t v ö s L ó r á n d á l t a l k é s z í t e t t k ü l ö n f é l e m ű s z e r e k i s . így az 19oo-iian készített forgőmérlege ée a Süss Nándor által készitett bifiláris g r a v i m e t e r , továbbá egy e r e d e t i görbületi és horizontális variométer. Kettős ingája továbbá egy 19o8-ban készült Eötvös-Pekár i n g a . Legérdekesebb azonban a B a l a t o n i i n g a . E z z e l végezte méréseit 19ol- b e n a b e f a g y o t t B a l a t o n jegén Eötvös vezetésé
v e l az első magyar expedíció. Értékes d a r a b j a a gyűjteménynek még Kruspér István v o l t műegyetemi tanár által t e r v e z e t t és az 19oo-as évek elején Bécsben készült 1 kg-os normálsulyokat összehasonlító Kruspér mérleg. Jellegzetessége az, hogy serpenyő-cserével működik és minden müvelet három méter távolságból, távvezérlés utján végez
hető e l . Az egyéb műszerek között találunk egy XIX.sz. elején Göttingában készült hodometert /Útmérő/ és egy Debrecenben Kabai M i hály által 179o-ben készitett hodometert. A begyűjtött Írógépek kö
zül meg k e l l említeni a New-Yorkban 1886-ban készült Hali-féle Író
gépet, amely az első u.n. "karos Írógép". Hazánkban a legelső n y i l vános filmszínházaknál az a Fathe t i p u s u fllmvetitőgép v o l t haszná
l a t o s , amelynek egy 19o5-öa típusát sikerült megmenteni.
* A Szilágyi-féle gázszigetelésű üveg- gyujtógyertya
A m e z ő g a z d a s á g i g é p é s z e t emlékei kö
zül nagyon sok tárgyat sikerült f e l k u t a t n i . Az ekék közül a legér
dekesebb egy t a l y i g a nélküli faszerkezetű e r e d e t i e g y i p t o m i t e r e s eke, v a l a m i n t ugyancsak e r e d e t i Vldacs-eke, amely 188o-ban készült.
De megvan az első, Magyarországon készült n y e r s o l a j t r a k t o r i s , me
l y e t 1923-ban a H o f f h e r és S c h r a n t z Gépgyárában készítettek. A szá
mos cséplőgép éa eke m o d e l l e k m e l l e t t egy különböző mezőgazdasági gépeket ábrázoló képgyűjteményt.is találtunk, melyet 19oo-ban a pá
r i z s i Világkiállításon aranyéremmel tüntettek k i .
A t e x t i l i p a r i g y ű j t e m é n y h e z t a r t o z i k egy fából készült 8-as finomságú kézi kötőszék 18oo-ból, egy 1898-ban Angliában készült Platt-féle szakaszos fonógép és i g e n sok érdekes tárgy a Pápai Kluge-féle kékfestő üzemből.
A z e l e k t r o t e c h n i k a naggyá fejlődése„szoro
san összefügg a magyar tudósok és feltalálók működésével. Éppen e¬
zért súlyponti f e l a d a t n a k t e k i n t e t t e a Műszaki Emlékeket Gyűjtő Cso
p o r t mindazokat a dokumentumokat f e l k u t a t n i , melyek a magyar tudósok működését tárgyi bizonyítékokkal támasztják alá. Elsőként k e l l meg
emlékeznünk J e d l i k Ányos két úttörő találmányáról, amelyek nemzetkö
z i v i s z o n y l a t b a n i s a gyűjtemény legbecsesebb d a r a b j a i közé t a r t o z nak.
Az e g y i k , az 1828-ban készitett " f o r g o n y " - a az e l e k t r o m o t o r e l ső előfutára. A másik p e d i g a komutátor nélküli egyenáramú homopo- láris gépe, a dinamó őse, amely 1861-ben készült e l . A dinamóhoz c s a t o l t használati utasítás - amely szintén fennmaradt - e g y i k p o n t -
a világosan kimondja a dlnamó-villamosgerjeaztés elvét és Így h l t e - esen bizonyítható, hogy J e d l i k e z t a f o n t o s e l v e t Siemens előtt l e g alább h a t évvel f e l i s m e r t e .
A Magyar Országos Kiállításon m u t a t t a be 1885-ben a Ganz Gyár az e l e k t r o t e c h n i k a e g y i k legjelentősebb, mondhatni korszakalkotó t a lálmányát: a transzformátort, Z i p e r n o v s k y Károly, Déri Miksa éa Bláthy Ottó T i t u s z találmányát. A gyűjteményben megvan az első, 1885-ből származó köpeny és az 1886-ból származó magtranszformáto
r o k első példánya. De ugyancsak megtaláljuk i t t a Kandó Kálmán t e r v e i s z e r i n t 1898-ban készült első háromfázisú transzformátorok a g y i ét i s , v a l a m i n t Bláthy "gnóm" t i p u s u egyenáramú dinamóját 1882-ből.
rtékes d a r a b j a a gyűjteménynek az első Kandó mozdonyok egyikének vezérkapcsolója.
Az izzólámpák- és vaouumcsövekből i s i g e n sokat sikerült meg
m e n t e n i . A gyűjteménybe került a világ első wolframszálas izzólám
páinak e g y i k e , amit 19o5 óta gyártott az Egyesült Izzó J u s t és Ha- ramann magyar szabadalma alapján. De i t t van az első nitrogénnel töltött u.n. félwattos lámpa i s , amit P e r z e l Aladár d o l g o z o t t k i 1912-ben, v a l a m i n t Bródy Imre nagyjelentőségű találmányának, a K r y p t o n lámpának első példánya i s . Védett műszaki emlékekhez t a r t o z i k Lénárd Fülöp, N o b e l - d i j a s f i z i k u s kísérleti katódsugárcsöve 1892-ből, melyet A l e x a n d e r Bélának, a B u d a p e s t i Egyetem első rönt
gen professzorának ajándékozott. De megtalálható a legelső álló anodu magyar gyártmányú röntgencső i s .
Az árammérők közül meg k e l l említeni a Bláthy által feltalált, 1889-ben készitett, az indukció elvén alapuló váltóáramú fogyasztás
mérőt. Pontossága, szerkezetének egyszerűsége és megbízhatósága m i -
a t t azóta i s mindenütt a világon e z t a r e n d s z e r t alkalmazzák. E tárgykörhöz tartozó külföldi vonatkozású védett tárgyak közül meg k e l l említenünk egy g l a s g o w i gyártmányú Kelvin-féle árammérleget és egy legelső kivitelű quadrans e l e k t r o m e t e r u.n. Thomson mérleget 188o-ból.
A p a p í r é s s o k s z o r o s í t ó i p a r sok megmentett emléke közül osak a z t az 1839-ben Londonban készült kézi nyomósajtót említjük meg, amelyen 1848-ban a szabad magyar sajtó e l ső termékét a " T a l p r a magyar"-t kinyomtatták.
Nagyon sok c s i l l a g á s z a t i e s z k ö z t i s s i került f e l k u t a t n i és védelem alá h e l y e z n i . I l y e n e k többek között a Gothard-féle ékfotoraeter, v a l a m i n t a c s i l l a g o k fényképezésére készi
t e t t spektrográf, amelyeket 1885-ben készitett. De i t t v a n Konkoly¬
Thege passage műszere i s . Nemzetközi v i s z o n y l a t b a n i s i g e n értékes d a r a b j a a gyűjteménynek az a p r i z m a , amit maga J . F r a u n h o f f e r készi
t e t t 1815-ben.
Védett tárgy az e g r i Spekula nagy quadránsa i s , a m i t 1871 körül készitett J . D o l l o n d , Londonban. A műszert égitestek meghatározására használták.
A g e o d é z i a i m ű s z e r e k közül meg k e l l említe
nünk a világszerte i s m e r t Szepeasy-féle t a h i m e t e r t , amelyet 1924 óta gyártanak hazánkban és külföldön egyaránt. A gyűjteményben van még
egy 189o-ben Németországban készült Kruepér-féle távmérő, egy 193o- ban, a Süss gyárban készült Bodola-féle kettősprizma és Belházy-féle egyetemes szintező, 1913-ből.
A m a g y a r v í z é p í t é s r e vonatkozólag i s i g e n sok tárgyi emlék és dokumentáció v a n a gyűjteményben. Ezek közül msR 1ill említeni a Hajós Sámuel által készitett h i d r o e t a t i k a i s z e l vényrajzolót, a Hajós-féle, 19o5-ben késztilt p r o f i l o g r a f o t , M a r s i g l i o? asz mérnök Duna térképének e g y i k szelvényét 1726-ből. M i n t érde
kességről k e l l megemlékezni egy e r e d e t i , 175o-ben a d e b r e c e n i Kollé
gium által b e s z e r z e t t Segner kerékről, amit a B u d a p e s t i M i l l e n e u m i és Párizsi Világkiállításon i s kiállítottak, továbbá egy k o m p l e t t Döbe- r e i n e r gyujtokészülékről, a m i t I r i n y i z a j t a l a n gyufája előtt tűzgyúj
tásra használtak.
Végül - de nem utolsó s o r b a n - a védett tárgyak között találha
tó íz első magyar Duna h i d , a b u d a p e s t i régi Lánchíd e g y i k láncleme
zét i s .
Műszaki kiállítások
A gyűjtési és szervezési Munkálatok m e l l e t t a Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport résztvess különböző műszaki kiállítá
sok rendezésében éa anyagának összeállításában, v a l a m i n t műszaki k u l túránkat ismertető kiadványok kiadásában.
1955-ben az Országos Műszaki Könyvtár József körúti épületében a Könyvtárral közös rendezésben mutatták be J e d l i k Ányos és Kandó Kálmán munkásságára vonatkozó tárgyi éa dokumentációs emlékeket.
1956- ban a Magyar N e s s e t i Múzeum Történeti Múzeum épületében
r o l t az "Ifjúság a Haladásért" cimü kiállítás. Két terem műszaki feltalálóink ifjúkorában végzett munkálkodását m u t a t t a be. Az e g y i k teremben a m u l t f i a t a l feltalálóit, a másikban p e d i g j e l e n k o r u n k f i a t a l feltalálóinak munkásságát ismertették.
1959-ben a Kluge-féle kékfestő üzem műszaki emlékeinek kiállí
tását rendezték meg a Technika Házában, a T e x t i l i p a r i Tudományos Ku
tató Intézettel karöltve. A kiállításnak kettős célja v o l t : egy
részt, hogy bemutassa egy régi magyar iparág termékeit, másrészt, hogy felhívja az illetékesek figyelmét a v o l t Kluge-féle kékfeato tí
zem megmentésére, i l l e t v e annak múzeummá való átalakítására.
Ebben az évben a Csoport még három kiállítást r e n d e z e t t . Bán
k i Donáth, a nagy feltaláló szobrának leleplezése alkalmából a Buda
p e s t i Műszaki Egyetem aulájában - az Egyetemmel karöltve - emlékki
állítást s z e r v e z e t t .
A B u d a p e s t i I p a r i Vásáron az Országos Találmányi H i v a t a l p a v i lonjában a legújabb magyar találmányok m e l l e t t kiállította a r e g i feltalálóink nevezetesebb alkotásait. Ezt követte az Országos Mű
s z a k i Könyvtér 75 éves j u b i l e u m i ünnepségének tiszteletére r e n d e z e t t közős kiállítás, a h o l a m u l t haladó hagyományainak tárgyi emlékeit mutatták be.
1960- ban " O p t i k a i eszközeink múltja és j e l e n e " elmen önálló k i állítás v o l t az Országos Műszaki Könyvtárban, amely kiállítás később vándorkiállításként az ország több megyei székhelyén az o t t a n i mu
zeumokban v o l t látható. A kiállítás a Budapesten m e g t a r t o t t nemzet
közi szemészkongresszus idején n y i l t meg. A kiállítás anyaga f e l ölelte a rendelkezésre álló történeti anyagon kivül a fejlődés l e g újabb termékeit i s .
1961- ben - az Országos Molnárnapok alkalmából - m a l o m i p a r i k i - litást r e n d e z e t t a Csoport a M a l o m i p a r i Igazgatósággal és az OSZ-al karöltve, amely e régi magyar i p a r a g fejlődését m u t a t t a be.
Ebben az évben r e n d e z t e meg a L e g u j a b b k o r i Történeti Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeumban Felszabadulásunk 15 éves j u b i l e u m i kiállí
tását. Ezen kiállításra kerültek s z o c i a l i s t a i p a r u n k kimagasló a l kotásai i s .
Ugyanezen évben a nemzetközi röntgen kongresszus alkalmából a begyűjtött illetőleg védett tárgykörbe tartozó anyagból az Országos Sugárfizikai Intézetben r e n d e z t e k kiállítást, mely m i n t állandó j e l legű gyűjtemény ma i s fennáll.
1962-ben Z i p e r n o v s k y Károlynak a B u d a p e s t i Műszaki Egyetem k i váló tanárának a transzformátor e g y i k feltalálója szobrának l e l e p l e zése alkalmából rendezték meg a Műszaki Egyetemmel karöltve az E l e k t r o t e c h n i k a magyar úttörői cimü kiállítást, melynek anyagát a MTESZ székházában, majd e z t követően 5 megyei székhely múzeumában i s bemutatták.
Ebben az évben került megrendezésre az Országos Műszaki Könyv
tár éa Dokumentációs Központban a "Fényképezés története" cimü kiál
lítás i s .
A f e n t i e k e n kívül a magyar műszaki hagyományok legértékesebb emlékei kerültek bemutatásra as 1958 éri világkiállításon Brüsszel
ben éa az 1961 évi "Munka és az ember" cimü nemzetközi kiállításon Torinóban.
Az UNESCO által készitett világleltárba, amelyben a történelmi
l e g jelentős készülékeket éa műszereket s o r o l j a f e l védett tárgya
inkbői, 28 műszer került be.
A f e l s o r o l t a k o n kivül a Csoport rendszeresen hozzájárult tárgyi és dokumentációs emlékekkel a B u d a p e s t i Műszaki Egyetem, az OMKDK, a MTESZ éa a szakszervezetek időszakos kiállításaihoz a z z a l a céllal, hogy minél szélesebb körben ismertessék haladé műszaki hagyományain
k a t , és hogy a mellettük b e m u t a t o t t legújabb t e c h n i k a i alkotások megértését könnyebbé, tanulmányozásukat eredményesebbé, megalapozot
tabbá tegyék a fejlődés szemléltetésével.
így kiállításaink kettős célt szolgáltak. Egyrészt felhívták a látogatók figyelmét kiváló tudósaink és felfedezőink munkásságára és az elért eredményekre - a b e m u t a t o t t tárgyi éa dokumentációé a¬
nyagok segítségével - másrészt a témához tartozó, de még b i r t o k u n kon kivül lévő emlékek bejelentésének, i l l e t v e gyűjtésének s z o r g a l mazására.
A gyűjtés munkája ma már az egész országot felöleli, de nemcsak hazánkra t e r j e d k i , hanem éppen a tudomány érdekében i g y e k s z i k minél szorosabb k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n i a külfölddel i s . Kulturális kap
c s o l a t o t építettünk k i a moszkvai, prágai, bécsi, s t o c k h o l m i , münohe- n i . párizsi és l o n d o n i műszaki muzeumokkal és e k a p c s o l a t lehetővé t e t t e , hogy bepillantást nyerjünk o l y a n műszaki múzeumi területre, a m i l y e n hazánkban még n i n c s e n .
Személyes tapasztalatszerzés szempontjából rendkívül hasznos v o l t a prágai, bécsi és a k a s s a i t e c h n i k a i muzeumok, majd a MTESZ vezetőségének anyagi támogatásával a moszkvai P o l i t e c h n i k a i Múzeum tanulmányozása.
Technikatörténeti kiadványok
Eddig m e g j e l e n t kiadványaink: "Magyar tudósok magyar feltalá
lók", v a l a m i n t a "75 éves transzformátor" d r . V a j d a Pál összeállítá
sában.
A Múzeumi Főosztály a n y a g i és a Magyar Tudományos Akadémia Mű
s z a k i Tudománytörténeti Bizottságának támogatásával még ez évben m e g j e l e n i k a Csoport kiadásában a "Technikatörténeti Szemle" c. f o
lyóirat, amelynek célja, hogy a h a z a i technikatörténeti kutatásnak közös fórumot, publikációs és vitalehetőséget biztosítson, a h a z a i és külföldi technikatörténeti kutatásokat f i g y e l e m m e l kisérje és c i k k e k közlésével a h a z a i t e c h n i k a történetét sokoldalúan és a j e l e n k o r i fejlődésbe bekapcsolva tárgyalja, továbbá a műszaki és i p a r i emlékek védelmét, megbecsülését és ismeretét, v a l a m i n t műszaki muzeumok létrejöttét előmozdítsa. A folyóirat nemcsak a szakembe
reknek ad nélkülözhetetlen segítséget, hanem érdekes éa hasznos i s mereteket nyújt majd mindenkinek, a k i t a technikatörténeti fejlődés érdekel. - Az e l m o n d o t t a k , v a l a m i n t a gyűjtés eredményei a r r a a következtetésre v e z e t n e k , hogy a Magyar Műszaki Múzeum felállítása már nem sokat várat magára.
SZILÁGYI. I . ; Daa t e c h n i a c h e Muaetuaweaen
Die B l a f U h r a n g dee p o l y t e c h n i s c h e n U n t e r r i c h t s und d i e Erhö- hung d e r t a c h n i a c h e n B i l d u n g k i n n d u r c h Muaeen und d u r c h d i e Orga- n i a a t i o n von A u a a t e l l u n g e n bedeutend gefördert werden.
I n Ungarn werden t e c h n i a c h e Denkmaler zuíolge e i n e r Geaetzes- verordnung s e l t 1 9 5 4 geschützt und geaammelt. I n diesem Jahr wurde e i n e r a i n i a t e r i a l e n Yerordnung gemaaa d i e Evidenz- und Sanmelgruppe fttr t e c h n i a c h e Denkmaler e r r i c h t e t . A l s Ergebnie i h r e r SammeltaVtig- k e i t konnten über daa a l t e r e VERKEHRSMÜSEUM hinaua noch w e i t e r e
?aoh-Museen zustandegebracht werden. Diese e i n d daa POST-Museum,das PEUERWEHB-líua eum, daa ZEHTRALE BERGBAUMUSEOM und daa ZENTRALMUSEGM POR HÜTTENWESEN. E B e i n d Y o r b e r e i t u n g e n z u r E r r i c h t u n g einea TEXTIL¬
und einea CHEMISCHEH Museume i n Gangé und es wurden mehrere h i s t o r i - sche Sammlungen d i e Geschichte e i n z e l n e r F a b r i k e n b e t r e f f e n d e r r i c h - t e t . I n den Pach-Museen und i n dem geaammelten Matériái s i n d d i e h e r - Torragenden Schöpfungen d e r a l l g e m e i n e n - und v o r allén d e r u n g a r i - achen - Geschichte d e r Technlk v e r t r e t e n . Diesea Matériái sowie d i e zeitgemáaeeaten Produkte benützend o r g a n i s i e r t d i e Evidenz- und Sam- melgruppe i n E o o p e r a t l o n m i t anderen Organen regelm&asig A u s s t e l l u n - gen und veröffentlicht F u b l i k a t i o n e n aus d e r Geschichte d e r Technik.
