• Nem Talált Eredményt

A rádió és televízió a műszaki propagandában megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A rádió és televízió a műszaki propagandában megtekintése"

Copied!
11
0
0

Teljes szövegt

(1)

A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ A MŰSZAKI PROPAGANDÁBAN Hermán László

A Rádió és TV h e l y e ég szerepe a propagandában

A rádió és televizió a tömegekhez szóló közvetlen és közvetett propaganda, a szakmai és az általános műveltség nevelő eszköze kö­

zött kétségtelenül a legszélesebb népréteget f o g j a át és v o n j a be hatókörébe. A rádió és televízió ugyanakkor minden más nevelőesz­

köznél, propagandaszervnél fáradhatatlanabbal működik, h i s z e n ma már a rádió s z e r t e a világon, nap m i n t nap 16-24 órán keresztül s u ­ gározza műsorait, egyidejűleg több program keretében, több hullám­

hosszon, és ez a tevékenység az év minden napján egyenletes és nem szűnő. Duhamel az i s m e r t f r a n c i a iró ugy e m l i t i a rádiót, m i n t a zuhatagot, amely a legkeményebb sziklát i s kivájja - ahogyan mond­

j a - a rádió i s i g y mossa k i magának az u t a t a legkeményebb s z i v e k ­ be és agyakba.

A t e l e v í z i ó , hazánkban ha még nem i s i l y e n nagy mű­

soróra t e r j e d e l e m b e n , de hasonló rendszerességgel és mind nagyobb tömegeknek sugározza műsorát. E t e k i n t e t b e n befolyása és hatása a nézőkre sok esetben még a rádiónál i s nagyobb.

A műszaki propaganda terén a rádió és televízió kétségtelenül az ország legnagyobb férőhellyel ellátott " t a n t e r m e " . Olyan i s k o l a , amelyben a legkiválóbb előadók a l e g f o n t o s a b b témákról általában kitűnő színvonalon adnak elő. A r á d i ó é s t e l e v í ­ z i ó e g é s z t e v é k e n y s é g e l é n y e g é b e n a r r a i r á n y u l , h o g y a h a l l g a t ó k a t é s n é z ő k e t s z o c i a l i s t a s z e l l e m b e n n e ­ v e l j e , t a n í t s o n é s s z ó r a k o z t a s s o n . E közben sohasen f e l e d k e z i k meg arról, hogy e két látszólag egymás­

tól nagyon távolálló, sőt egyesek s z e r i n t egymásnak ellentmondó t e ­ vékenységet a megengedhető határok között egymáshoz közel hozza. A rádió és televízió mind s i k e r e s e b b e n o l d j a meg a z t a feladatát, hogy

64

(2)

az e r e d e t i l e g e s e t l e g száraz, unalmasnak tűnő, vagy akár élvezhetet­

lennek vált műsorokat jó fogalmazásban, kitűnő előadásban, g y a k r a n a szórakoztatva nevelés formájában v i g y e a hallgatókhoz, nézőkhöz kö­

z e l .

A rádióban dolgozó propagandisták tisztában vannak a z z a l - az elmúlt évek nagyon sok t a p a s z t a l a t o t a d t a k e r r e vonatkozóan - hogy a rádió már régen kilépett az egyszerű közlő, közvetítő, s o k s z o r o ­ sító funkcióból, h i s z e n ennél s o k k a l többre h i v a t o t t . A r á d i ó é s t e l e v i z i ó a l a p v e t ő f e l a d a t a a k ö z l é s , k ö z v e t í t é s , a z o n b a n n e m e g y s z e r ű t o v á b b í t á s , p o s t á z á s , h a ­ n e m a l a p o s e l ő k é s z í t é s , e l m é l y í t ő , t u d a t o s - p r o p a g a n d a t e v é k e n y s é g . A rá­

dió és TV tehát a fejlődni vágyó, az i s m e r e t e k r e áhítozó ember köz­

szükségleti, mindennapi, használati eszközévé vált. A hallgatók és nézők tömegei jól tudják ma már, hogy a rádióműsor ugyanakkor amikor e g y i k percben informál, a másikban szórakoztat, a harmadikban p e d i g éppen a műveltséget t e r j e s z t i . Ez a z t j e l e n t i , hogy a rádió és a TV nélkülözhetetlenné vált az ismeretterjesztés, a propaganda, a mindennapi munka területein.

A rádió és televizió propaganda munkájának e l v i kérdései A rádió és televizió munkájának t a r t a l m a é s f o r m á j a n a g y b a n f ü g g o r s z á g u n k s a ­ j á t o s s á g a i t ó l , s z o c i a l i s t a t á r s a ­ d a l m u n k é p í t é s é n e k ü t e m é t ő l , p e r s ­ p e k t í v á i t ó l , á l t a l á n o s é s k o n k r é t f e l a d a t a i t ó l . A rádió és televízió propaganda munkájá­

ban állandóan szem előtt k e l l t a r t s a a k a p i t a l i z m u s s a l f o l y t a t o t t békés gazdasági v e r s e n y , a békés egymás m e l l e t t élés érdekében f o - lvó világméretű h a r c o t . A gazdasági erőviszonyok alakulása, a t e r ­ melés, a jólét növelése érdekében k i f e j t e t t tevékenység, mind meg­

a n n y i terület, amelyekről a rádió és televizió műsoraiban d i f f e r e n ­ ciáltan, változatosan, színvonalasan k e l l a mutatkozó problémákat f e l d o l g o z n i . A hétköznapok, a mindennapi élet l e g f o n t o s a b b aktuális problémáit k e l l a propaganda munka során tisztázni és e z t rendkívül c o k o l d a l u a n az a l k a l m a z o t t módszerek különféleségével t e n n i . A rá­

dió és televízió tisztában v a n a z z a l - e z t tükrözik műsoraik i s - hogy a s z o c i a l i z m u s építése hazánkban társadalmunk valamennyi d o l ­ gozójától megnövekedett szakmai és általános műveltséget követel, de a z z a l i s , hogy ezeket jelentős mértékben éppen a rádió és t e l e ­ víziónak k e l l szolgáltatnia számukra. A r á d i ó é s t e ­ l e v í z i ó a z i s m e r e t t e r j e s z t é s s o k f o r m á j á t m a g á b a n f o g l a l ó á l t a l á n o s é s e g y s é g e s k o n c e p c i ó n a k c s a k e g y r é s z e , é s e z é r t p o n t o s a n k e l l a m a g a f e l a d a t a i t e z e n b e l ü l m e g h a ­ t á r o z n i a .

A rádió és televizió még sok esztendőn keresztül a legtöbb ember számára nyújtja az i s m e r e t e k e t , h i s z e n a rádió és televízió­

ban nyújtott oktatás és propaganda egymagában több embert ölel f e l , m i n t az összes többi műveltséget terjesztő intézmények együtt.

(3)

A B Ifjúság továbbképzése, a rohamosan fejlődő technikával szemben tanúsított állandó ismerkedési-, tudásvágyának kielégítése, az idő­

sebbek lépésttartani akarása, ezek a követelő igénypontok a rádió- és televízióhoz.

Az ismeretterjesztés t a r t a l m i és f o r m a i kérdésének megoldásá­

nál a modern s z o o i a l i s t a parasztság, az i p a r i munkásság, az i p a r b a n és tudományos pályán f o g l a l k o z t a t o t t értelmiség igényeit, más- ós más eszközökkel k e l l kielégíteni.

A rádió 6B televíziónak mind inkább f i g y e l e m b e k e l l v e n n i e , hogy számos iparágban és mind többen dolgoznak csökkentett munka­

időben, megnő a dolgozók s z a b a d i d e j e , s e z z e l együtt érdeklődési i -

f

ényeik és lehetőségeik szakmájuk mélyebb megismerése, a t e c h n i k a

• általában a fejlődés kérdéseinek tanulmányozása iránt.

Az élet modernizálódik, mind nagyobb területre v o n u l be a t e c h ­ n i k a , ennek következtében mind szélesebb rétegek kerülnek v e l e kap­

c s o l a t b a . Jelentős azoknak a hallgatóknak és nézőknek száma - en­

nek következtében - akiknél az elmúlt évtizedek hiányait k e l l pó­

t o l n i , ugyanakkor meg k e l l őket i s m e r t e t n i a fejlődés szédületes távlataival. Rá k e l l m u t a t n i azokra az erőforrásokra, melyeknek kihasználása, az eszközökre, melyeknek felhasználása, azokra a mód­

s z e r e k r e , melyeknek alkalmazása ma már a mindennap tevékenységéhez t a r t o z i k .

A rádió éa televizió propaganda módszerei

Nyilvánvaló, hogy mind a rádió, mind a televizió hatásában kü­

lönlegesen hatékony az a tény, hogy mindkettő a felfogásnak, a t u ­ dás bővítésének, megalapozásának, elmélyítésének talán l e g f o n t o s a b b tényezőjét - minden más propagandaszervnél - j o b b a n t u d j a a l k a l m a z ­ n i , ez p e d i g az ismétlés.

Ismétlés

Mind a rádió, mind a televizió számára s z i n t e korlátlanok a lehetőségek az ismétlés művészete számára. Művészetnek nevezzük azért, mert nem arról van szó, hogy egy-egy konkrét műsort gyakran és szószérint megismételjünk, hanem mindenekelőtt arról, hogy egy ismeretkört, egy-egy tématerületet a legkülönfélébb oldalakról v i ­ lágítsunk meg, tartalmát a legkülönbözőbb formában b o n c o l j u k , e z ­ által a hallgató és néző számára mindinkább érthetővé, természetes­

sé váljék. Az adások szorosan kapcsolódnak a p o l i t i k a i , gazdasági, kulturális élet és építés aktuális f e l a d a t a i h o z , a munkahelyek szükségleteihez, az országos szempontok alapján, de messzemenően figyelemmel kisérve a nemzetközi eseményeket. A rádiónak és televí­

ziónak e z t a széleskörű és mélyreható szerepét s a j n o s még nagyon k e ­ vesen ismerték f e l , bár az elmúlt évek e t e k i n t e t b e n talán éppen a propaganda területén jelentős javulást h o z t a k .

Aktualitás

A rádió és televizió l e g f o n t o s a b b feladatának t a r t j a az a k t u a ­ litást. Sz természetesen nemcsak a z t j e l e n t i , hogy g y o r s a n , a tör-

66

(4)

ténésael s z i n t e egyidőben informálja a hallgatókat és nézőket a tör­

téntekről, hanem ennél s o k k a l többről Tan sző.

A mUszaki propaganda ugyancsak igényli, hogy g y o r s a n , általános értelemben v e t t "aktuálisan" közölje az i s m e r e t e k e t , de rendkívüli jelentősége van annak, hogy a népgazdaság, az éves és ötéves t e r v perspektíváit, a l e g f o n t o s a b b feladatokról következetesen tájékoz­

t a s s o n és hosszabb időre t e r v e z e t t akár s o r o z a t , vagy egyenkénti adásokkal i s , n a p i r e n d e n t a r t s o n f o n t o s és mélyebb értelemben v e t t

"aktuális" kérdéseket. így p l . aktuális kérdés s z i n t e állandóan az anyagtakarékosság, a chemizálás számos iparágban. Olyan vállalatok­

nál, amelyek távolkeleti, ujabban a f r i k a i területre exportálnak a tropikalizálás kérdése. A gazdaságos termelés kérdése, az a u t o m a t i - záciő, az önköltségcsökkentés, a termelékenység emelésének kérdése s t b . Ezekről a propagandában m e g f e l e d k e z n i a n n y i t j e l e n t , hogy a rádió és televizió nem aktuális, a n a p i élettől, a mindennap f e l a ­ dataitól elmarad. A rádió és televízió azon túlmenően, hogy r i p o r t ­ j a i b a n , tudósításaiban, helyszíni közvetítéseiben számos esetben gyors reagálásával, népszerűsít, i s m e r t e t , közvetít, rendszeresen hozzá k e l l járulnia a dolgozók s z o c i a l i s t a gondolkodásmódjának k i ­ alakításához, a munkához való jó v i s z o n y megszilárdításához, és sza­

k a d a t l a n u l k e l l tevékenykednie azon, hogy e m e l j e a dolgozók szakmai felkészültségét, támogassa és ösztönözze az újra törekvőket, újító­

k a t , feltalálókat.

A színvonal

Különleges jelentősége van a rádiónak és televíziónak abban, hogy egy-egy kiemelkedő személyiség, kitűnő oktató, tudós, kiváló szakember, mérnök, szakmunkás, művezető s t b . t a p a s z t a l a t a i t egyszer­

r e , s z i n t e korlátlan számú hallgatóval, nézővel közli, és Így a l e g ­ távolabbi területen i s a legkiválóbb előadásokból, közlésekből s z e ­ rezhetnek az érdeklődők megfelelő i s m e r e t e k e t , választ számtalan, széles tömegeket foglalkoztató kérdésre.

Érdekesség

A rádió és televizió a műszaki propagandában i s - m i n t más mű­

sorában - i g y e k s z i k a r r a , hogy a műsorok aktualitásuk m e l l e t t érde­

kesek i s legyenek. Az érdekesség a l a t t természetesen elsősorban a z t értjük, hogy az anyag tartalmánál, témájánál f o g v a l e g y e n érde­

kes, és e z t kövesse a feldolgozás rádió- és televiziószerüsége. Te­

hát adjunk méltó k e r e t e t a t a r t a l o m n a k . A rádió és televizió nem törekszik és nem i s törekedhet a r r a , hogy f o r m a i érdekességekkel h i v j a f e l a f i g y e l m e t , mert e z z e l csak elterelné a hallgatóság gon­

d o l a t a l t a tartalomról.

Az anyag kiválasztása

A rádió és televízió propagandamunkája természetesen nem t e r ­ j e d h e t k i részletes apróságokra, o l y a n o k r a , amelyek egy vállalatot érdekelnek csupán és nem mutatnak f e l o l y a n t a p a s z t a l a t o k a t , ame­

l y e k legalábbis több vállalat, vagy a népgazdaság egy részében f e l ­ használhatók. A rádió és televizió elsősorban o l y a n problémák felé

(5)

f o r d u l , amelyek a mindennapi munkában a legnagyobb súllyal j e l e n t ­ keznek, és amelyek széleskörű propagálása, ismertetése a népgazdaság jelentós területén felhasználható. I l y e n p l . az e g y e n l e t e s t e r v t e l - jesités, a gyártmányok minőségének emelése, egyenletessége, a munka­

termelékenység növelésének kérdése, a lehetőségek, módszerek, eszkö­

zök ismertetése, természetesen o l y a n eseteken keresztül i s , amikor ezeknek a lehetőségeknek kihasználását v a l a m i l y e n okból e l m u l a s z t o t ­ ták. Nagyjelentőségű kérdés e z , h i s z e n az ötéves tervelőirányzata­

i n k b a n döntő szerepet játszik a-termelés növekedése, melynek 2/3 részét a munkatermelékenység fokozásával k e l l f e d e z n i . I l y e n p r o b ­ léma p l . a munka folyamatát nagymértékben zavaró veszteségek kérdé­

se. E z z e l k a p c s o l a t o s a n számos üzemszervezési, munkaszervezési, technológiai problémának ismertetésével, technológiai intézkedési t e r v e k kidolgozásának különböző módszereivel m u t a t o t t rá például a rádió, hogyan l e h e t a vállalatoknál mutatkozó lehetőségeket s o k o l d a ­ lúan felhasználni. A rádió és televizió i l y e n kérdések propagálásá­

v a l egyenesen i n i c i a t i v segítséget nyújtott a vállalati műszakiak számára. Különös segítséget j e l e n t p l . a z , hogy a témát a további­

akban i s szemmelkisérték es a vállalati intézkedési t e r v e k végrehaj­

tását, a műszaki fejlesztési t e r v e k megvalósítását néhány hónap l e ­ forgása után ismételten elővették.

Műszaki fejlesztési, beruházási tevékenység propagandája A rádió és televizió i s m e r t e t i és bírálat alá v e s z i a k u l c s f o n ­ tosságú iparágakban a műszaki fejlesztés, beruházások végrehajtását, felhívja a f i g y e l m e t a k i d o l g o z o t t t e r v e k végrehajtásánál mutatkozó jó és rossz példákra, a h o l komolyan vették, vagy elhanyagolták a jól k i d o l g o z o t t t e r v e k végrehajtását. A rádió és televizió különösen nagy f i g y e l m e t s z e n t e l t és s z e n t e l a műszaki eredmények propagálásá­

r a . Nemcsak a z z a l , hogy jó példák egész sorát m u t a t t a be és i s m e r ­ t e t t e a nagy nyilvánosság előtt, hanem a z z a l i s , hogy b e m u t a t j a azo­

k a t a fékező tényezőket - szükség esetén megfelelően bírálva - ame­

l y e k a megvalósítás útjában állnak. A dolgozók i s m e r e t e i n e k s z i s z ­ tematikus fejlesztésével a rádió és televízió annak a feladatának i s e l e g e t kiván t e n n i , hogy a mind nagyobb számban tanulókat és fejlőd­

n i vágyókat, munkájuk m e l l e t t végzett tanulmányaikban segítse. Kü­

lönösen f o n t o s , hogy a hallgató ós néző útmutatást, g y a k o r l a t i se­

gítséget kapjon a t a n u l t i s m e r e t e k felhasználására, alkalmazására vonatkozólag. A m ű s z a k i f e j l e s z t é s é p p e n e z é r t a z a t é m a , a m e l l y e l a M a g y a r B á d i ó é s T e l e v i z i ó a l e g k ö v e t k e z e ­ t e s e b b e n á l l a n d ó a n f o g l a l k o z i k é s a m e l l y e l p e r s p e k t í v á b a n i s á l l a n d ó ­ a n f o g l a l k o z n i a k e l l .

Rétegpropaganda

A rádió és televizió amikor oktató, nevelő, propaganda, agitá­

ciós tevékenységét k i f e j t i , e z t nem t e h e t i és nem i s t e s z i e g y s i k u - an, h i s z e n a hallgatók es nézők sokszázezres tömege nem egy homogén tömeg. A h a l l g a t o k és nézők s o r a i b a n foglalkozásra, k o r r a , előkép­

zettségre, műveltségre, s z i n v o n a l r a való t e k i n t e t b e n i g e n nagy kü­

lönbségek vannak. Nem l e h e t a z t a d n i az ifjúsági műsorokban a m i t a

6 8

(6)

felnőtteknek, nem l e h e t I s k o l a i színvonalon előadni a z t , ami Iránt egyetemi színvonalon érdeklődnek. Meg k e l l t e r e m t e n i tehát a rádió­

ban és televízióban a m ű s o r n a k o l y a n f i n o m a n á r n y é k o l t , r é t e g e z e t t r e n d s z e r é t , a m e l y m e g f e l e l t u l a j d o n k é p p e n a z é r d e k l ő d ö k ö s s z e t é t e l é n e k , A rádió és t e ­ levizió számára tehát rendkívül sokrétű mérlegelés, gond és g o n d o l a t szükséges ahhoz, amig egy-egy műsorszám megszületik. Széles az a skála, amelyet k i k e l l elégítenie. Alápfoku-, középiskolai-, t e c h ­ n i k u m i - , főiskolai-, tudományos, sőt e l v o n t tudományos igények me­

rülnek f e l e^yidőben. A legnagyobb körültekintéssel k e l l m i n d e g y i ­ két ezeknek kielégíteni, h i s z e n a nagy többség szemében "legérdek- telenebbnek" látszó műsorszám i s gyakran százezres tömegek számára érdekes, vonzó ismeretanyag.

A rádió és televizió természetesen nem korlátozza tevékenységét a már feltárt és i s m e r t igények kielégítésére. F e l a d a t a és f o n t o s kötelessége, hogy f e j l e s s z e hallgatóinak és nézőinek műszaki, t u d o ­ mányos igényét és a legszélesebb tömegeket k a p c s o l j a be a műszaki, p o l i t e c h n i k a i tudományok ismeretébe.

Módszerek, eszközök. A rádiószerüaég /auditív hatás/

A rádió és televizió s z i n t e állandóan k e r e s i azokat a k i f e j e ­ zésben lehetőségeket, amelyek biztosítják a k ö z ö n s é g ­ r e h a t á s l e g j o b b f o r m á j á t . Az alapanyag természetesen a rádióban a beszéd, és ehhez l e g j o b b esetben kísérő- anyagokat, e s e t l e g zenét t u d a l k a l m a z n i . Legjobb azonban a z , hogy ugy formálja és o l y a n k e r e t e t a d j o n mondanivalójának, hogy a t a r t a l ­ mat érdekessé t e g y e , a hallgatók figyelmét közvetlenül megragadja és az adás idejére l e i s kösse. így születtek meg a r i p o r t o k , egy, vagy többszemélyes interjúk, helyszíni közvetítések, vitafórumok.

A rádiónál különösen gondot k e l l fordítani a r r a , hogy a pusztán auditív közlés hamarabb fáraszt, m i n t p l . a televíziónál a vizuális.

Sokkal nehezebb a rádióban b i z o n y o s koncentráció elérése és annak fenntartása. Ezért a rádióban rövidebben, de f o r d u l a t o s a b b a n , tö­

mörebben, de egyszerűen és érthetően k e l l az anyagot átadni. Át­

tekinthető világos n y e l v , a mondanivalók láncszerű összefogása ami a rádióban elérhető és elérendő. A rádiónak m i n d i g g o n d o l n i a k e l l a r r a , hogy "rádiőszerü" l e g y e n . A z e g é s z k ö z l é s a h a l l é s r a v a n é p i t v e , t e h á t c s a k o l y a n t l e h e t k ö z ö l n i , a m i e z ú t o n a h a l l g a t ó B z á m á r a a t e l j e s k é p z e t k i a l a k í t á s á h o z s z ü k s é g e s é s e l e g e n ­ d ő , f e l e s l e g e s d o l g o k k ö z l é s e f i ­ g y e l e m c s ö k k e n t ő h a t á s ú . Ha ehhez még hozzá­

vesszük, hogy a rádió nem feltétlen köti h e l y h e z , tehát kényszeríti átvételre kész állapotba a hallgatót, m i n t a televizió, hanem t e l j e s szabadságot hagy n e k i mozgásra, e s e t l e g v a l a m i l y e n más, nem nagy koncentrációt igénylő munkára. Mindezen célok elérése tehát nem egyszerűen az a l k a l m a z o t t t e c h n i k a kérdése, hanem annál s o k k a l több, nem egyszerű közvetítés, hanem összetett, sőt elég b o n y o l u l t módszer az oktatás, a műveltség továbbfejlesztése érdekében.

(7)

Televlziószerűség /Vizuális hatás/

A telerlzió műsoraiban jelentősebben messzebbre és szélesebb területre t u d menni, hogy méginkább hasznothajtó eszköz l e g y e n a kö­

zönség érdekében. Azáltal, hogy a b e s z é d m e l l e t t a k é p i s m e g j e l e n i k , a f e l v i l á g o s í ­ t ó m u n k a o l y a n t e r ü l e t e i n y í l n a k m e g , a m e l y e k a v i z u á l i s i s m e r t e t é s n é l k ü l e g y s z e r ű e n e l f o g a d h a t a t l a ­ n o k l e n n é n e k . /Gondoljunk p l . Öveges p r o f e s s z o r kísér­

l e t e i r e , az űrrakéták magyarázataira és sok másra./ A televízió nagymértékben f e l t u d j a használni - s tömegesen használja i s - azokat a rövid- és k i s f i l m e k e t , amelyeket üzemekben, gyárakban, kutatóinté­

zetekben készítettek éa amelyeknek oktató népszerűsége, tudományos t a r t a l m a f e l t u d j a k e l t e n i a közönség érdeklődését, s a nézőben ma­

radandó emléket hagy.

T a p a s z t a l a t c s e r e

ügy a rádió, m i n t a televizió műsorainak legfőbb f e l a d a t a nem­

csak a z , hogy v a l a m i r e megtanítsa, v a l a m i v e l megismertesse a h a l l g a ­ tóságot, nézőket, hanem hogy inspirálja i s őket különféle i s m e r e t e k , érdekességek alaposabb megismerésére, sőt bizonyos tevékenység átvé­

telére, hasznosítására. S z i n t e a z t l e h e t n e mondani, hogy a rádió és televizió f e l a d a t a helyenként, hogy jó értelemben véve "elárulja"

más gyárakban, más helyütt m i t csinálnak, m i v e l f o g l a l k o z n a k , m i l y e n módszereket alkalmaznak, m i l y e n eredményeket érnek e l . Az i s m e r e ­ teknek i l y e n f a j t a terjesztésével, a t a p a s z t a l a t o k n a k i l y e n közlésé­

v e l a rádió és televizió g y a k r a n megóv újonnan elkövetendő hibáktól, megkímélhet sok költségtől, f e l e s l e g e s munkától.

Természetes, hogy a rádióban és a televízióban i s bizonyos k o r ­ látok vannak, melyeknek betartása az eredményes propaganda szempont­

jából e l e n g e d h e t e t l e n . Sem a rádió, sem a televizió nem alkalmas a r r a , hogy hosszabb tartamú műsorban végezze propaganda munkáját. Be annál inkább alkalmas a r r a , hogy rendszeresen visszatérően - es m i n t már említettük - a legkülönbözőbb formában, g y a k r a n még művészi esz­

közök segítségével i s , a rádió és televizioszerüség sok elemével k i ­ egészítve, ismételten segítsen az anyag elsajátításában. Az a l a p ­ anyag a beszéd, illetőleg a kép természetesen a meghatározó tényező, a kiegészítő tényezők p e d i g a propaganda tárgyát képező témától függnek.

A "rádiószerüség", "televizioszerüség" csak eszköz tehát a r r a hogy a mondanivalót a hallgató és néző szamára a legelfogadhatóbb módon "tálaljuk", de nem öncél.

A rádió és televízió "pszichológiája"

Természetesen a rádió és televizió számol a z z a l , a m i t a rádió, illetőleg a televizió "pszichológiájának" nevezhetnénk. Ha p l . a rádió t u l sok g y a k o r l a t i d o l g o t , fogást mond e l egy-egy közlemény-

70

(8)

ben, e z z e l tulajdonképpen gátolja hallgatóját abban, hogy az elmon­

d o t t a k a t f i g y e l e m m e l kísérhesse, hogy a gondolatát f r i s s e n t a r t s a , hogy saját g o n d o l a t o k a t ébresszen. Ugyanakkor hasonló előadás p l . a televízióban éppen ellenkező hatást vált k i , a h o l a vizuális hatás nyomán az érdeklődés felkeltése éppen ezúton lehetséges.

Hatékonyság kérdésének ellenőrzése

A rádió és televizió nagy jelentőséget t u l a j d o n i t annak, hogy műsorainak eredményességét, a hallgatókra és nézőkre g y a k o r o l t hatá­

sát megismerje, i l l e t v e ellenőrizze. Ennek érdekében mind g y a k o r i b ­ bak a nézőkkel és hallgatókkal való közvetlen összejövetelek, anké­

t o k , amelyeken a hallgatók legkülönfélébb rétegei munkások, p a r a s z ­ t o k , értelmiségiek vesznek részt és mondják e l véleményüket egy-egy adástipusról, sorozatról. Ugyancsak jelentős információt nyújt a műsorok hatásáról a hallgatók köréből k a p o t t i g e n nagyszámú levél, a műsorokra vonatkozó g y a k o r i telefonközlések. A műsorok természeté­

től függően változnak természetesen ezek az információk és azok f o r ­ mája. Gyakori e s e t , hogy a műszaki fejlesztés, technológiai eljárá­

sok, vagy egyéb műszaki problémával k a p c s o l a t o s a n nem magánszemélyek, hanem vállalatok, vagy s z e r v e z e t e k j e l e n t k e z n e k és kérik a műsorban e l h a n g z o t t a k r a vonatkozó bővebb i r o d a l m i ismertetést. Ez v o l t e g y i k i n d i t o oka annak, hogy a műszaki fejlesztéssel, modern technikával, automatizációval, egyszóval a legmodernebb műszaki eseményekkel v a ­ ló foglalkozás e g y i k formáját p l . a rádió ugy választotta meg, hogy külföldi aüasaki lapokból rövid szemlét, összefoglalókat közölt, a TV p e d i g , hogy műszaki k i s f i l m e k e t közvetített, m e l y e k k e l a nézők éa h a l l g a t o k , szakemberek és nem szakemberek számára a b e l - és külföl­

dön elért jelentős eredményeket ismertté t e s z i . Serkentés a müazaki fejlesztésre, újításra

A rádió és televizió adásaiban szereplő t e c h n i k a i kuriózumok, érdekességek kiválogatása azonban nem abból a célból történik, hogy különlegességükkel a nézők, 111. hallgatók figyelmét e g y s z e r i a l k a ­ lomra lekössek, hanem elsősorban abból a célból, hogy_ a k t i v tevé­

kenységre b u z d i t s a n a k , hogy serkentőleg, g o n d o l a t o t ébresztőié^ has­

sanak népgazdaságunk, ötéves tervünk végrehajtásában jelentkező f e l a d a t o k , k i e m e l t iparágak fejlesztésében mutatkozó u j megoldások, egyszóval alapvető fontosságú műszaki, gazdasági problémák kibogozá­

sában. Ezt a célt, ha nem i s ebben a formában szolgálja a TV és rá­

dió területén a tapasztalatcserére való állandó invitálás d i r e k t és i n d i r e k t formában. D i r e k t formában történik ez p l . a rádióban a már e m i i t e t t "Gyári sziréna" Hová menjünk tapasztalatcserére rovatában, i n d i r e k t formája v o l t ennek a televízióban az emlékezetes "Három ház" r i p o r t s o r o z a t , vagy a mezőgazdasági r i p o r t o k i g e n nagy száma.

I l y e n r i p o r t o k szóltak p l . a kőbányai gyárak eredményes önköltség- csökkentő tevékenységéről s t b . A rádió és televizió nagy gondot fordít a műszaki fejlesztés i s m e r t motorjának, az újításoknak i s m e r ­ tetésére, az újításokkal való foglalkozás bírálatára, nagyjelentő­

ségű, szélesebb területen alkalmazható újítások elterjesztésére. A rádió és televizió bírálatával, ismertetéseivel, műszaki propagandá­

jával, nagymértékben segítette elő az ujitó tevékenység kiszélesíté­

sét, a bürokratikus ügykezelés számos h e l y e n való felszámolását, ál-

(9)

tálában az ujitó, feltaláló tevékenység nagyobb megbecsülését.

A müsorstruktara

A rádió és televizió műsorainak csak egy - bár i g e n f o n t o s , de időben k i s e b b - részérói beszéltünk az előbbiekben. A műsorok össze­

állítása b o n y o l u l t , sokrétű f e l a d a t . A n a p i műsorok összeállítása egy előre megbatározott rendszerben a "műsorstruktúrában" történik, A struktúra mérlegeli a napszakok különböző súlyát, a hallgatottsá­

g o t , a hallgatóság 1 1 1 . nézők összetételét az a d o t t Időpontban, a műsorok egymásközötti arányát, s t b .

A struktúra számol a hét n a p j a i n a k különböző igényével / n y i l ­ vánvaló, hogy s z o m b a t i , vagy vasárnap e s t i igény egészen más, m i n t p l . a hétfő vagy péntek e s t i / , sőt bizonyos mértékig szabályozza a hónap egyes h e t e i közötti - bar nem számottevő - különbözőséget i s . Álljon i t t egy példa a f e n t i e k j o b b megvilágítására, a Rádió struktúrájából. A z e n e i műsorok 63, a prózai műsorok 37 %-át f o g ­ lalják e l az öS8zmüsor-időnek. A csucshallgatási időben azonban /17-22 óra között/ ez az arány változik 44-56 % - r a . A prózán belül az i r o d a l m i műsor aránya hétköznap 6,5 %, szombaton v i s z o n t több, m i n t 11 %. Az agitációs és propaganda műsorok aránya általában 19 % körül mozog, de ez változik 17-28 % - l g napszak és a hét n a p j a i s z e r i n t .

S z e r v e z e t i felépítés

A Rádió és TV s z e r v e z e t i felépítése, munkahelyének kialakítá­

sa, berendezései természetesen nagymértékben igazodnak a struktúra követelményeihez.

A Rádió és TV élén az elnök áll. A műsorosztályok terveiből, javaslataiból a Müsorszerkesztőség állítja össze - 6-10 héttel a megvalósulás előtt - a konkrét programot. M i l y e n mősorosztályok, főosztályok készítik a Rádió és TV műsorait ?

A Rádió

Az A k t u á l i s F ő o s z t á l y g y o r s a n , f r i s s e n tá­

jékoztat a n a p i p o l i t i k a i , gazdasági, kulturális, s p o r t események­

ről. R i p o r t o k b a n , előadásokban, interjúkban, p u b l i c i s z t i k a i Írá­

sokban f o g l a l k o z i k az ismeretterjesztés munkájával, széles tömegek­

hez szóló mozgósító munkát végez a p o l i t i k a i és gazdasági célok meg­

valósítása érdekében. Gyorsan reagál és f r i s s e n válaszol o l y a n kér­

désekre, amelyek a dolgozókat mindennapi munkájuk, életűk során ér­

d e k l i k .

A Z e n e i F ő o s z t á l y a Rádió és TV műsorainak - m i n t már említettük - jelentős részét szolgáltatja. A szórakoz­

tató, könnyű, táac, népi, szinfónikus z e n e i események felvételén kí­

vül, z e n e i i s m e r e t e k - , kultúra-, műveltség terjesztése a f e l a d a t a .

72

(10)

Ás I r o d a l m i - d r a m a t u r g i a i O s z t á ­ l y o k a prózai verses műsorok, hangjátékok, szinházi közvetíté­

sek gazdái. F e l a d a t u k a hallgatók és nézők művelődési és szórakozá­

s i igényeinek színvonalas kielégítése, a rádió és TV tudatformáló munkájának segítése miivészi eszközökkel.

A S t ú d i ó O s z t á l y feladatköre a rádió és TV v a l a ­ mennyi művészi jellegű prózai és vegyes műsorainak elkészítése. Gon­

doskodik a megfelelő rendezőről. A .rendező, illetőleg a "stáb" /az együttes, melyre a műsor megvalósítását bizták/ elkészíti a s z e r e p ­ osztást, előkészíti a próbákat, s végül az adást élőből vagy felvé­

t e l b e n elkészíti.

Az I f j ú s á g i O s z t á l y feladatát a Rádió év­

könyve a következő szavakban határozza megt "...művészi és pedagógi­

a i eszközökkel kiegészítve a család, az i s k o l a és az ifjúsági mozga­

lom nevelőmunkáját, f e l k e l t s e az ifjúság érdeklődését az i r o d a l o m , zene, népmese, d a l és a művészet különböző ágai iránt, elősegítse természettudományos, m a t e r i a l i s t a szemléletének kialakítását, ösz­

tönözze fantáziáját a tudomány és t e c h n i k a vívmányai iránt." Az osztály külön s z o l az ifjúsági és gyermek korosztály t a g j a i h o z .

A f e l s o r o l t osztályok munkájának t e c h n i k a i feltételeit b i z t o s l t ­ j a a M ű s z a k i I g a z g a t á s . F e l a d a t a a megvalósítás­

hoz szükséges a k u s z t i k a i /stúdiók, lehallgatók, zengőszobák/, e l e k t r o a k u s z t i k a i / m i k r o f o n , erősítő, magnetofon, lemezjátszó s t b . / és segédeszközök rendelkezésre bocsátása, karbantartása, az u j a k fejlesztése, a belső- és külső üzem t e c h n i k a i és technológiai szín­

vonalának fejlesztése.

A Magyar Rádió több v i d é k i s t ú d i ó v a l r e n d e l ­ k e z i k /Pécs, Győr, Szolnok, M i s k o l c , nyíregyháza/, amelyek a nap b i ­ zonyos szakában sajátosan h e l y i agitációs és ismeretterjesztő műsort adnak.

A Televizió

A TV s z e r v e z e t i l e g s z i n t e t e l j e s e n azonosan épül f e l . értelem­

szerűen alkalmazva az egyes osztályok f e l a d a t a i t . A Rádiónál már i s m e r t e t e t t osztályokon kivül ezekhez járul még a G y á r t á s i O s z t á l y , melynek f e l a d a t a a produkciókhoz szükséges díszle­

t e k , eszközök, kellékek előállítása, illetőleg beszerzése, nemkülön­

ben a világítás és a szolgáltatások. Fontos es jelentős f e l a d a t o t lát e l a F i l m - é s D o k u m e n t á c i ó s O s z ­ t á l y , mely a híradók, események rögzítésén k i v i L , szinkronizá­

lást, montázsokat készít.

Természetesen nem l e h e t más célja e rövid néhány mondatnak, m i n t a Rádió és TV szervezetét csupán a l e g f o n t o s a b b v o n a l a k k a l meg­

r a j z o l n i , érzékeltetni az olvasóval, m i l y e n széles alapokon nyugvó, sokirányban képzett, összetett apparátus d o l g o z i k azon fáradhatatla­

n u l , hogy a dolgozók minden rétegéhez számtalan adáson keresztül egy- i z b e n , vagy i s m e t e l t e n , de következetesen e l j u t t a s s a mindazt az i s ­ meretanyagot, amelyet hazánk s z o c i a l i s t a épitése, nagy f e l a d a t a i n k megoldása, ötéves tervünk megvalósítása konkréten s z i n t e nap- m i n t nap igényel. Ebben a munkában a Rádió és Televizió dolgozói v i s z o n t nem nélkülözhetik éppen azoknak a segítségét, a k i k számara mindezt

(11)

készítik, mert csak azoknak hatékony közreműködésével lehetséges számukra eredményesen előkészíteni m i n d a z t , amire szükségük van. A Rádió és Televizió adásainak hatását az üzemekben, műhelyekben, i n ­ tézetekben, h i v a t a l o k b a n meg t u d j a s o k s z o r o z n i az üzemen belüli a g i ­ tációs és propaganda tevékenység, melynek e g y i k mind gyakrabban a l ­ k a l m a z o t t es eredményes formája a rádió és televlzióműsorok k o l l e k ­ tív meghallgatása, vagy kollektív megvitatása. Az üzemi, h i v a t a l i , munkahelyi propaganda munka nagy segítséget kap a Rádióban és T e l e ­ vízióban, de ugyanakkor feltétlen e g y i k l e g f o n t o s a b b feladatának k e l l t e k i n t s e , hogy az üzemben folyó műszaki, gazdasági propaganda munka t a p a s z t a l a t a i t , eredményeit, melyek szélesebb körben használ­

hatók, éppen a Rádió és Televizió segítségével a közösség, mindany- n y i u n k javára, rendelkezésre bocsássa.

HERMÁK. L.: Radio and TV as t e c h n i c a l propaganda means

Radio and, TV have s p e c i a l d u t i e s t o accomplish i n t e c h n i c a l p r o ­ paganda f i e l d s . The c o n t e n t s and appearenoe o f r a d i o and TV t e c h n i ­ c a l propaganda a c t i v i t i e s depend g r e a t l y on t h e generál and i n d i v i d u - s l p r o p e c t s o f t h e t e c h n i c a l and c u l t u r a l development o f t h e c o u n t r y . Radio and TV have always been s e a r c h i n g f o r a p p r o p r i a t e t e r m i n o l o g i c a l and a u d i o - v i s u a l p o s s i b i l i t i e s t o e n s u r e t h e best methods o f i D f l u e u - c i r . ~ t h e p u b l i c o p i n i o n . Radio broadcasts must endeavour t o d i s p l e y f e a t u r e s c h a r a c t e r i s t i c e s p e c i a l l y o f r a d i o e f f e c t s a s t h e complete b r o a d c a s t i n g o p e r a t i o n i s b u i l t upon i t s b e i n g l i s t e n e d t o , thus o n l y programs s u i t a b l e t o develop t h e f u l l image i n t h e p e r c e p t i o n o f t h e audience s h o u l d be b r o a d c a s t . I n t h e TV, a t t e m p t e t o achieve t e l e v i - s i o n c h a r a c t e r i s t i c s s h o u l d p r e v a i l when, i n a d d i t i o n t o t h e e f f e c t s o f t h e language, p i c t u r e s appear opening up new propaganda work t e r - r i t o r i e s s i m p l y unacceptable w i t h o u t v i s u a l e z p o s i t i o n . Radio and TV program s t r u c t u r e s must t a k e s e v e r a l f u r t h e r aspects i n t o c o n s i d e r a - t i o n . The r a d i o , s u b j e c t s , and appearance o f programs engaged i n t e c h n i c a l i n f o r m a t i o n and propaganda s h o u l d be determined w i t h i n these l i m i t a t i o n s . A c t u a l i t y s h o u l d r e p r e s e n t one o f t h e p r i n c i p a l c r i t e r i a o f programs. S p e c i a l a t t e n t i o n s h o u l d be p a i d t o t h e a t t r a c t i v e n e s s and economic s l g n i f i c a n c e o f t h e t o p i c . A p a r t i c u l a r l y i m p o r t a n t a s - pect o f program d e s i g n i s t h e n e c e s s i t y t o f a s h i o n d e l i c a t e l y s t r a t i - f i e d program systems conforming t o t h e c o m p o s i t i o n o f t h e audience, Broadcast e f f i c i e n c y c o n t r o l and t h e development o f adequate p u b l i c r e l a t i o n s a r e l i k e w i s e e x t r e m e l y i m p o r t a n t .

74

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Igen hamar felismerték a televíziós oktatás jelentőségét a felsőoktatási intézmények levelező oktatása szempontjából, Az iskolatelevízió széles körű

Mivel a televízió már jó előre ismeri a műsorok tartalmát és a bennük rejlő, gyermek számára esetleges káros problémákat is, vagy a rádió és

A második szakasz már a mentori munka végzése közben részben öthetenkénti foglalkozásokat jelent, amelyet december hónap során még egy egyhetes intenzív kurzus követ

Az alábbi táblából kitűnik, hogy a tömegközlési- eszközök közül a Rádió után a legfontosabb információs forrás a sajtó.. Egyre fokozódó jelentősége van a

- Alacsony aktivitású atomerőműi hulladék vizek tisztítása, ultraszűrő, pilót üzem építése, kimérése,.. - Üzemi méretű alacsony aktivitású atomerőműi hulladék

dekre irányt adó új szervezeti szabályzatában az az előírás, amely szerint ,,az iparmúzeum célja és feladata, hogy az iparnak műszaki állapotát általában, de a hazai

rakban, már üzemben lévő vagy most épülő intézményekben, létesítmé­..

A hírközlés és a közlekedéstechnika szédületes iramú fejlődése legyőzte a tudomány elterjedése előtt álló földrajzi és időbeli