651.926
A FORDÍTÁS JELENTŐSÉGE A MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁSBAN
I n z e l t István
I .
A műszaki haladás a múlt század és a XX. század elejének egyen
l e t e s fejlődéséből mindinkább gyorsuló mozgássá változik.
A hírközlés és a közlekedéstechnika szédületes iramú fejlődése legyőzte a tudomány elterjedése előtt álló földrajzi és időbeli aka
dályokat. A tudósoknak minden lehetőségük megvan a r r a , hogy saját s z a k m a b e l i j e i k k e l , i l l e t v e a tudomány mind komplexebbé válása m i a t t a határterületükön dolgozókkal érintkezésbe lépjenek.
Egy nehézség azonban fennmaradt és mindinkább a tudományos és műszaki i s m e r e t e k elterjedésének szük keresztmetszetévé válik. A t u dósok különféle n y e l v e k e t beszélnek és ez a tény,- szélső esetben - önmagukban zárt n y e l v i rekeszekbe választhatná szét a tudományos e r e d ményeket / l / .
Régebben a nemzetközi érintkezésnek megvolt a közös n y e l v e : a tudományé a l a t i n , a diplomáciáé a f r a n c i a . Műszaki téren a h o l t l a t i n n y e l v e t mindinkább felváltotta a német, majd az elBŐ világháború után egyre fokozódó mértékben az angol nyelvű műszaki i r o d a l o m hasz
nálata.
Ma az a h e l y z e t , hogy több közlemény j e l e n i k meg o r o s z u l , m i n t németül, több japánul, m i n t franciául és több k i n a i u l , m i n t o l a s z u l /2/.
Nemzetközi szervekben, de különösen az Egyesült Államokban erős ütemben igyekeznek behozni a s z o v j e t műszaki i r o d a l o m megismerése t e rén fennálló lemaradást. Egyedül az Egyesült Államokban több m i n t 40 s z o v j e t folyóirat t e l j e s forditását adják k i és ezeknek 800-nál több előfizetőjük v a n / 3 / .
Mindez azonban nagyon kevés. Nem kielégítő a forditási tevékeny
ség a k i s e b b európai nemzetek / h o l l a n d , svéd, f i n n , l e n g y e l s t b . / irodalmából sem. Fejlődik a s p a n y o l , a dán, a norvég, a magyar, szerb nyelvű műszaki i r o d a l o m , távlatban mind nagyobb a jelentősége az i n d i a i tudományos irodalomnak. További nehézségekre h i v t a f e l a f i g y e l met R o l f ITAIIAAKDER p r o f e s s z o r , az i s m e r t Afrika-kutató, a k i s z e r i n t az a f r i k a i népek 1000-1200 különböző n y e l v e t és nyelvjárást beszél
nek. Ezek közül a legtöbbnek n i n c s sem használható n y e l v t a n a , sem szótára. Hasonló a h e l y z e t az ázsiai népek nagy részénél i s /\/.
TMT 1964.július H . é v f . 6.szám Túlságosan azonban mi európaiak sem fcizhatjuk e l magunkat. Az általános műszaki és szakszótárak egy része abból az időből való, amikor a t r a n z i s z t o r t , a l a s e r t , az irányitható rakétát még nem i s merték. Már p e d i g a tudomány fejlődésével egyes szavak értelme i s megváltozik, g o n d o l j u n k csak a "memóriára". Megint más szavak h e l y e s forditása s z i n t e szakmánként változik. Az értelmezés különbözőségére s z i n t e k l a s s z i k u s n a k mondható példát hoz f e l LANE /ü>/: ha a "kenyér"
szót franciára, o l a s z r a , a n g o l r a vagy k i n a i r a f o r d i t j u k , ugy ezeknek a nemzeteknek az olvasói ehhez a szóhoz egészen más képzetet c s a t o l nak. A f r a n c i a a hosszú f r a n c i a fehérkenyérre g o n d o l , az a m e r i k a i v a l a m i l y e n cellofánba csomagolt tápszerre, mig a k i n a i semmit sem t u d elképzelni, m i v e l a nálunk szokásos a l a k b a n nem i s i s m e r i .
A f e l s o r o l t nehézségek: a használatban levő n y e l v e k nagy száma, az a tény, hogy a nemzetközi érintkezésben egyre u j meg u j beszéd- f o r d u l a t o k , fogalmak és szakkifejezések születnek; hogy ezáltal v a l a m e l y idegen kifejezés sajátos forditása más szövegekben különböző értelművé válik, továbbá, hogy mindezek e g y e t l e n meglévő szótárban sem lelhetők f e l , hozza magával, hogy a t u d ó s n a k r e n d s z e r i n t v á l a s z t a n i a k e l l a s a j á t t u d o m á n y á n a k , v a g y a n y e l v t u d o m á n y n a k a k ö v e t é s e k ö z ö t t .
A forditási "önkiszolgálás" eszméje e l l e n i tiltakozás már egé
szen éles hangot kap BHYS idézett / l / cikkében: "Az a kisérlet, hogy a r r a t a n i t s u n k , mindenki maga végezze a szükséges forditást, éppolyan ostoba, m i n t h a ugy fognánk hozzá a nemzetközi közlekedés problémájához, hogy m i n d e n k i t gyorsabb járásra ösztönzünk." Persze a z t nyilván a szerző sem t a g a d j a , hogy a kutatónak vagy egyéb igény
lőnek legalább a n n y i nyelvtudásra v a n szüksége, amennyivel k i t u d j a választani a z t , hogy m i t f o r d i t t a s s o n .
I I .
A forditás természetesen nem öncél. A műszaki forditás f e l a d a t a , hogy o l y a n értékes anyagról nyújtson tájékoztatást, amely egyébként n y e l v i nehézségek m i a t t nem lenne hozzáférhető.
A forditás - m i n t a dokumentáció általában - óhatatlanul egy b i zonyos mennyiségű meddőt i s t e r m e l . A fordításban levő tájékoztatás
nak gyakran csak egy k i s része érdekel egy-egy fordittatót. Az igény
lő, a k i v a l a m i l y e n figyelemfelhivó közlés alapján kéri a forditást, nem t u d j a pontosan, hogy az a d o t t cikkből mi f o g j a őt érdekelni,amig nem látja az egészet. Műszaki szöveget f o r d i t a n i / - amint a r r a még később rátérünk - / ugyanis nehéz, de jól k i v o n a t o l n i még nehezebb.
T e l j e s forditás esetén a szakmai mondanivaló hiányos megértését még csak l e h e t valahogy ellensúlyozni a műszaki terminológia h e l y e s a l kalmazásával, de kivonatolás esetén ez nem elég.
Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államokban jelentős számú s z o v j e t folyóirat t e l j e s fordítását adják k i . Már csak azért i s l e mondanak a válogatás munkájáról, m e r t ha a a t tudományos szakember
IÜZELT I . t Forditás
végzi, drágább, m i n t a t e l j e s forditás. A p a p i r és nyomdai költség
többlet ellenére i s helyesnek b i z o n y u l t a számítás, ezek a lefordí
t o t t folyóiratok a maguk 800 előfizetőjével eltartják magukat / 3 / . A t e l j e s folyólrat-forditáson kivül természetesen l e h e t egyes cikkekről, c i k k - vagy könyvrészletekről, forditást készíteni, vagy o l y a n időszakos l a p o k a t m e g j e l e n t e t n i , amelyek különféle idegen f o r rásokból szelektált forditásokat t a r t a l m a z n a k . Annak a kiválasztásá
hoz, hogy m i t és m i l y e n mértékben érdemes f o r d i t a n i , f o n t o s tényező a " f e l e z é s i i d ő " értéke /6/. Egy bizonyos idő után ugyanis minden dokumentum e l v e s z t i e r e d e t i értékének a felét. V a l a mely n a p i l a p - c i k k felezési i d e j e általában egy nap. így megjelenése után 24 órával értéke már csak a f e l e , egy hét után p e d i g csak 1/128- ad részben értékes, forditás vagy ujabb kiadás szempontjából. A t u d o mányos kutatásokat ismertető lapoknak egy évben szokták f e l v e n n i a felezési idejét, i g y kiadásuk után 6 hónap múlva már csak az e r e d e t i nek 70 #-át érik. Az erkölcsi avulás mértékét természetesen nagymér
tékben befolyásolja az i s , hogy mennyi i d e i g f e k s z i k e l a c i k k a szerkesztőségben, mennyi a könyv nyomdai átfutási i d e j e , és mennyi időn belül készül e l maga a forditás. Egy-egy c i k k értékcsökkenését hátrányosan befolyásolja a tudományos kiadványok mennyiségének álta
lános növekedése i s . A k i a d o t t dokumentumok száma ma már 8-10 éven
ként megkétszereződik és a z t eredményezi, hogy sok c i k k b e n n i n c s semmi u j és lényegében e s e t l e g többszörös átfedést j e l e n t e n e k .
I I I .
A l a i k u s o k szemében ha v a l a k i egy n y e l v e t folyékonyan beszél, az már egyet j e l e n t bármilyen tárgyú vagy nehézségű szövegnek az i l lető n y e l v e n vagy nyelvről való hü visszaadásával. Ez természetesen t e l j e s e n téves, de a tisztánlátáshoz nem árt a műszaki forditő és a tájékoztatás területén v e l e k a p c s o l a t b a n állók feladatkörét - bár
mennyire i s m e r t e k i s ezek - egy k i c s i t megvizsgálni.
A dokumentálónak az idegen nyelvű s z a k i r o d a l m i anyagot értékel
n i e k e l l , mond-e a már m e g j e l e n t e k k e l szemben v a l a m i u j a t , dönteni k e l l a lefordítás szükségességéről és mértékéről, majd a kész f o r d i tást rendszerezve és irányítva információs anyagként tovább k e l l ad
n i a . Az értékelés, válogatás munkájához a szakterületet főiskolai s z i n t e n k e l l i s m e r n i e , az i d e g e n n y e l v e k tudására v i s z o n t n i n c s o l y a n mértékben szüksége, m i n t a szakfordítónak.
A jó s z a k f o r d í t ó n a k mindkét s z a k n y e l v alapos i s meretőre, a n y e l v t a n fölényes tudására és jó s t i l i s z t i k a i érzékre van szüksége /l/. A forditő leglényegesebb f e l a d a t a , hogy l e g j o b b képessége s z e r i n t mindenekelőtt megértse, m i t mond a szerző és csak ezután kísérelheti meg, hogy más n y e l v e n i s érthetően f e j e z z e k i a szerző g o n d o l a t a i t . Tehát n i n c s értelmi szempontból v e t t n y e r s f o r d í t á s , csak stilizálatlan forditás van / 8 / .
A l e k t o r á l á s vagy forditás-revizió munkáját a fordí
tónak ugy k e l l hasznosítania, hogy 1 . ugyanazt a hibát ne kövesse e l
TMT 1964.Július XI.évi. 6.szám
ismételten; 2. f e l j e g y e z s e mindazokat a j a v a s l a t o k a t vagy u j k i f e j e zéseket, amelyeket ajánlanak; 3. a f e l v e t e t t kérdésekre, homályos ré
szekre választ k a p j o n .
VEGH Béla d r . / 9 / kissé s z k e p t i k u s a n mutat rá a r r a , hogy a s z a k l e k t o r r e n d s z e r i n t csak a szakmához ért, a n y e l v i l e k t o r p e d i g a l e g j o b b esetben a n y e l v e t t u d j a jól, a szakmában v i s z o n t csak a n n y i r a járatos, m i n t a s z a k l e k t o r a n y e l v ben.
A f e l s o r o l t szereplök közül bennünket ez alkalommal elsősorban a szakfordító érdekel. A szakfordítótól mindenekelőtt szöveghüséget követelünk, még a s t i l u s változatosságának a rovására i s . A világos
és közérthető s t i l u s m e l l e t t pontosságra, szabatosságra, konzekvens, a szabványoknak megfelelő sző és jelölés-használatra k e l l törekednie.
A szakfordításnak különleges területe a konferenciákon, KGST tárgyalásokon végzett munka. I t t a forditók által készitett szöveg szolgál a viták alapjául. Gyakran kétértelmű, p o n g y o l a , az illető tudományszak műszaki tolvajnyelvén i r t szövegeket k e l l f o r d i t a n i . Akadnak o l y a n szövegek i s , amelyeket szerzőjük nem az anyanyelvén f o g a l m a z o t t , vagy amelyek különféle n y e l v e k e n i r t részek n y e r s kom- pilációi / l l / .
A tudomány és t e c h n i k a sok újdonságával elsőként a forditő t a lálkozik és i g y u j fogalmak magyarázatával, értelmezésével k a p c s o l a t o s sok nehézséget n e k i k e l l megoldania. Ha jó munkát akar végezni, a tárgykörre vonatkozó segédletek tömegét e s e t l e g órákig k e l l bön
gésznie, mig a megfelelő szakkifejezéseket összeszedi.
Sajnos ezek a követelmények távolról sem m i n d i g t e l j e s e d n e k . Ennek a legfőbb oka a dilettánsok és gátlás nélküli emberek áradata, a k i k valahogy értesültek arról, hogy k e r e s n i l e h e t a z z a l i s , h a v a l a k i a szótárat t u d j a f o r g a t n i . A valóságban persze semmilyen szótár nem pótolhatja a s z a k i s m e r e t e t , e l t e k i n t v e attól, hogy a legtöbb szó
tár mar csak hosszú elkészülés! i d e j e m i a t t i s i g e n hamar e l a v u l . Ezért nemcsak h a z a i , hanem külföldi megállapítás i s , hogy "az első
rendű hivatásos forditő kénytelen egy o l y a n p i a c c a l szemben, amely
nek értékelése a másodrendű termékből i n d u l k i , munkáját másodrendű
vé t e n n i , vagy p e d i g a n y a g i l a g kárt s z e n v e d n i . " Ezért f o n t o s f e l a d a t
"...-tisztázni a hivatásos forditók és álforditók j e l e n l e g i össze
visszaságát és a tudomány és i p a r mai és jövőbeni igényeinek megfe
lelő szakmai s z i n t e t f e l á l l í t a n i m e g f e l e l ő s z a k m a i s t á t u s z m e l l e t t /!/.
I T .
A státuszrendezés kérdésével OMPB tanulmány és a c i k k átfutási i d e j e a l a t t valószínűleg mér életbe i s lépő r e n d e l e t t e r v e z e t f o g l a l k o z i k . Ezért e z z e l az önmagában i s nagy kérdéshalmazzal i t t nem f o g l a l k o z u n k .
INZELT I . : Forditás
A z z a l ma már mindenki egyetért, hogy a folyóirat és könyv d e v i zakeretek szitkös v o l t a , a korszerű gépi berendezések hiánya m e l l e t t a mennyiségi és minőségi fordítási kapacitás a műszaki tájékoztatás
nak e g y i k legszűkebb k e r e s z t m e t s z e t e .
A probléma - világjelenség, ezért f o l y i k intenzív kutatás a gé- pi-fordítás megoldásának irányában. .Bármennyire i s j e l e n t k e z n e k egyes nem lekicsinylendő eredmények ezen a területen, a z t meg k e l l állapitanunk, hogy h a z a i vonatkozásban jó minőségben elvégezhető gé
p i forditás egyelőre távolabbi reménységnek látszik.
Ugyanigy nem várható 5-6 évnél rövidebb idő a l a t t még szerény eredmény sem az Idegen Nyelvek Főiskolájának visszaállításától. I t t figyelembe k e l l vennünk, hogy nemcsak műszaki forditókra van szükség, hanem tolmácsokra, levelezőkre, stewardessekre és a műszakin kivül nagyszámú egyéb / j o g i , közgazdasági, o r v o s i , mezőgazdasági s t b . / szakfordítóra. A j e l e n l e g műszaki forditással foglalkozók számát 800- 1000-re becsülve és ismerve a forditók k o r s z e r i n t i megoszlása a l a p ján készült statisztikákat, a z t k e l l hinnünk, hogy az oktatás megin
dulásával előálló forditói s z a p o r u l a t a l i g f o g j a felülmúlni a termé
szetes kiöregedést.
A reális oktatási szükséglet megállapításához mindenekelőtt pon
tosabban f e l k e l l mérnünk a n y e l v e k és szakmák s z e r i n t i forditási igényt és a j e l e n l e g rendelkezésünkre álló forditói létszámot. A f e l mérésben külön k e l l kezelnünk a főfoglalkozású, állásban levő és nem levő, és külön a műszaki képzettségű, mellékfoglalkozású fordítókat.
Csak különleges egyéni adottságok / p l . hosszú g y a k o r l a t egy szakmá
ban/ esetén l e h e t n e f i g y e l e m b e v e n n i a nem főfoglalkozású, de nem i s műszaki képzettségű forditókat.
Az igényfelmérés folyamán számos o l y a n terület f o g j e l e n t k e z n i , a h o l az igények kielégítése h a z a i erőből eleve l e h e t e t l e n . I t t a KGST-t k e l l igénybe vennünk, ugyanakkor azonban nekünk i s f e l k e l l tudnunk ajánlani ritkább nyelvekről, hiány-szakmákban készült fordí
tásokat. Ehhez külön nyilvántartásba k e l l vennünk a különleges isme
r e t e k k e l rendelkező fordítóinkat és gondoskodni arról, hogy n y e l v i , 111. s z a k i s m e r e t e i k e t kiegészíthessék. Értékes segítséget kaphatunk ehhez a nálunk tanuló külföldi diákoktól, de nem sürgős folyóirat vagy könyvforditások esetén külföldön élő magyaroktól i s , / a k i k e t p l . h a z a i tanulmányúttal vagy üdüléssel honorálnánk./
lehetővé k e l l tennünk nemcsak az ezután kiképzendő, de a j e l e n l e g működő műszaki forditók külföldi tanulmányútját i s . Szakmai elő
adásokat, filmbemutatókat, gyár /bánya s t b . / látogatásokat, n y e l v i és szakmai szemináriumokat k e l l r e n d e z n i a műszaki forditók részére.
A forditő irodák együttműködésével r e n d s z e r e s / h a v i / kiadványt k e l l m e g j e l e n t e t n i , amely rámutat a t i p i k u s forditási hibákra, f o g l a l k o z i k terminológiai kérdésekkel és idővel a "forditás-tudomány" fóru
mává válik.
Mindez, ha nem i s o l d j a meg a műszaki tájékoztatás forditással k a p c s o l a t o s problémáit, minden b i z o n n y a l egy lépést j e l e n t e n e előre.
TMT 1 9 6 4 . j u l i u a Xl.évf. 6.szám
IRODALOM
/ ! / RHYS, Matthews: The t r a n s l a t i n g i n d u s t r y /a forditóipar/ = ASIIB P r o c , 1959. 3.sz. 64-76.p.
/2/ LANGELDER, M.: Automatikus dokumentáció; mai h e l y z e t . /Előadás Dok. és Müsz.Gazd.Táj.Nemzetk.Kongr. Róma 1964/.
/3/ REICHARDT, Gr.: D i e ökonomie d e r Übersetzung. /A forditás gazda
ságossága./ = R.Documentation, 1959. 2.sz. 50-51.p.
/ 4 / A Forditók Nemzetközi Szövetségének d u b r o v n i k i kongresszusa. = TMT, 10.k. 9/10.sz. 1963.nov./dec. 770-774.p.
/5/ LANE, Alexander: D i e Fremdsprachenberuíe. München, I s a r V e r i . 1958.
/6/ MACKAY, A . I . : A műszaki forditások j e l l e g e ós használhatósága. = A S L I B P r o c , 1958.máj. 105-114.p. Forditás, található: OSzK - KMK T.4773.sz.a.
/ 7 / BRAUER, J . : D o k u m e n t a l i s t und Fachübersetzer e i n Gegenüberstel- l u n g . = Dokumentation, 10.k. 5.sz. 1963.nov. 141-143.p.
/8/ READETT, A.G.: The t r a i n i n g o f t r a n s l a t o r s . /Forditók képzőse./
= ASLIB P r o c , 1958. 6.sz. 131-140.p.
/ g / VÉGH Béla: Néhány szó a magyarról i d e g e n n y e l v r e készülő fordí
tásokról. = TMT, 11.k. l . s z . 1964.jan. 15-20.p.
/10/ NAGY Ernő: A szakfordítók és szakfordítások n y e l v i problémái. = TMT, 10.k. 8.sz. 1963.okt. 617-625.p.
/ I I / The o r g a n i s a t i o n o f t r a n s l a t i o n s e r v i c e s f o r I n t e r n a t i o n a l Con- gresses. /Nemzetközi kongresszusok forditő szolgálatának megszer
vezése./ = Bábel, 1960. 2.BZ. 6 6 - 6 7 . p .
0
o 0
