SZEMLE
AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK 1999. JÚNIUS 9-I ÜLÉSE
Az 1996–1999. évi akadémiai ciklusra megvá- lasztott Statisztikai Bizottság jelenlegi összetételé- ben 1999. június 9-én tartotta utolsó ülését, ugyanis a Bizottság mandátuma az akadémiai ciklus lezá- rultával lejárt, és ez év szeptember közepétől újjává- lasztott Bizottság kezdi meg működését.
A Bizottság ülésén, amelyet rendkívül élénk részvétel jellemzett, az alábbi három napirendi kér- dést vitatták meg:
1. A statisztikai területi tájékoztatás aktuális problé- mái,
2. Az Oktatási Albizottság jelentése a statisztikai fel- sőfokú oktatás helyzetéről,
3. A Statisztikai Bizottság újjáalakításával kapcsolatos teendők.
A statisztikai területi tájékoztatás problémáiról dr. Balogh Miklós, a KSH főosztályvezetője tartott előadást. Az előadásban, többek között, kiemelte a statisztikai területi tájékoztatás szükségességét, a te- rületi adatigények utóbbi időben történő változását, továbbá az EU-csatlakozás egyik elengedhetetlen követelményeként szükségessé vált régiók statiszti- kai megfigyelésének problémáit, továbbá az ezzel kapcsolatos NUTS-rendszer sajátosságait. Az előadó nagy teret szentelt a régiós adatigények közép-, illet- ve rövid távú meghatározása kérdéseinek, a városok- ról szóló statisztikai adatösszeállítások, továbbá a térinformatika fontosságának. Hasonló módon alá- húzta a területi GDP-számítás módszertani stabilizá- lásával, a beszámolási rendszer korszerűsítésével, valamint a regiszterek tökéletesítésével összefüggő teendőket. Az előadó a rövid távú területi statisztikai tájékoztatás folyamatos feladatai közül kiemelte az ország szociális térképe felrajzolásának szükséges- ségét, az adatállományok jobb felhasználásának fon- tosságát, továbbá a kisebb mintákkal operáló társa- dalomstatisztikai felvételek megvalósításának jelen- tőségét.
Az előadást rendkívül élénk vita követte, amelyben kardinális kérdésként mutattak rá a hozzá-
szólók a strukturális területi tervezés beindításának fontosságára, többek között, az EU strukturális ala- pokhoz való hozzáférés miatt. Ennek keretében át- fogó fejlesztési terv készül az év végére, amely az EU-val egyeztetésre kerül és amely megköveteli már 1999-től a feladatoknak megfelelő részletes sta- tisztikai adatszolgáltatást. Hasonló módon, az EU kohéziós alapokhoz való hozzáféréséhez is elenged- hetetlenül szükségesek a statisztikai információk.
A vita során a hozzászólók érintették, hogy a strukturális területi tervezés adatigényének biztosítá- sához nem tűnik elégségesnek a statisztikai törvény módosítása és az EU részére szükséges adatok meg- szerzése várhatóan szintén nem oldódik meg teljesen a statisztikai törvény módosításával. Ugyanakkor e módosítás a jövőben lehetőséget ad meghatározott körben az adatátadásokra és bizonyos adatok gyűjté- sére. Végeredményben a hozzászólások során az a konklúzió alakult ki, hogy a regionális statisztikai információs rendszert teljes egészében célszerű át- gondolni és a szükségleteknek megfelelően kell megváltoztatni. A változtatás szükségessége mellett a vita során előtérbe került a területi statisztikai in- formációs rendszeren belül a régiók stabilitásának fontossága, ugyanis ez az összehasonlíthatóság egyik alapvető követelménye. A hozzászólók az el- térő területi adatigények kielégítése szempontjából rámutattak a különböző államigazgatási adatok ösz- szekapcsolásának statisztikai fontosságára. A vita során az is felmerült, hogy a magyar statisztikai rendszerben bizonyos mértékig hiányzik az ún. vá- rosstatisztika.
A vita azzal zárult, hogy érdemes volt a statisz- tikai területi tájékoztatás kérdéseit a Statisztikai Bi- zottság ülésén megvitatni, és egyes kérdések megvá- laszolásának kialakításánál szerepe lehet a Bizottság állásfoglalásának is.
A statisztikai felsőfokú oktatás helyzetéről dr.
Hunyadi László egyetemi tanár tartott rövid össze- foglaló beszámolót, figyelembe véve, hogy az erről
SZEMLE 597
szóló felmérés eredményét a Statisztikai Szemle 1999. májusi száma közölte. Rövid összefoglalójá- ban elsősorban a statisztikai PhD-képzés kérdéskörét emelte ki és megállapította, hogy e tekintetben egy- előre lényeges előrelépések nem történtek. Megemlí- tette, hogy a 40 ezres egyetemi, főiskolai létszám mintegy 16 százaléka kerül kapcsolatba a statisztikai oktatással, ugyanakkor a tudományegyetemeken, igazodva az egyes szakokhoz, célszerűnek látszik a statisztikai oktatás szélesítése. A statisztikai oktatás helyzetéről egyrészt megállapította, hogy az új tipusú felsőoktatásban a statisztikai oktatás területén jelentős fejlődés figyelhető meg, ugyanakkor megál- lapítható az is, hogy a statisztikai tanszékek kis lét- számúak, sok a külső oktató, és az oktatói állomány elöregedett, a leggyakoribb oktatói fokozat pedig a docens. Nem mutat kedvezőbb képet a tananyag át- tekintése sem, mert megítélése szerint az egyes in- tézmények statisztikai anyagai meglehetősen szét- szórtak.
A rövid összefoglalót követően a hozzászólók a statisztikai oktatás legkülönbözőbb kérdéseit érintet- ték. A vita alapján lényegében az a legfontosabb kö- vetkeztetés fogalmazható meg, hogy a statisztikai PhD-képzést a statisztikai oktatás perspektivikus fejlesztése tekintetében kardinális kérdésként kell tekinteni, mert ez képezheti az egyik alapját a sta-
tisztikai oktatói gárda magas szintű továbbképzésé- nek. Ebben a vonatkozásban szükségesnek látszik, hogy a Statisztikai Bizottság a továbbiakban is fog- lalkozzon a statisztikai PhD-képzés problémaköré- vel. A vita során az a megállapítás is körvonalazó- dott , hogy a statisztika oktatásának fellendítése ér- dekében minden lehetséges, rendelkezésre álló esz- közt meg kell ragadni, esetenként lobbyzni is kell.
Végezetül felmerült az a gondolat is , hogy célszerű lenne, ha a Statisztikai Bizottság fogná össze a sta- tisztikai oktatást akadémiai keretben, a KSH aktív intézményi támogatásával.
A Bizottság ülésén szervezeti kérdések is sze- repeltek, az 1996–1999-es évekre választott Sta- tisztikai Bizottság mandátumának lejárta miatt szükségessé vált a Statisztikai Bizottság újjászer- vezése. A Magyar Tudományos Akadémia IX. osz- tálya elnökének, dr. Kulcsár Kálmán akadémikus- nak a kérésére az új Statisztikai Bizottságnak szep- tember közepéig kell megalakulnia. Ennek érdeké- ben a Statisztikai Bizottság öttagú Előkészítő Bi- zottság felállításáról határozott, amelynek feladata, hogy az akadémiai szabályok figyelembevételével javaslatot tegyen a Bizottság tagjaira a következő akadémiai ciklusra.
Dr. Csahók István
AZ MKT GAZDASÁGSTATISZTIKAI SZAKOSZTÁLYÁNAK ÜLÉSE
A Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságsta- tisztikai Szakosztálya a Gazdaságmodellező Társaság- gal közösen 1999. május 18-án tartotta ülését, amelyen Ligeti Csák, a KSH főosztályvezetője elnökölt.
A elnök megnyitó szavai után az ülés első – szakmai–tudományos – része Mellár Tamásnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének bevezető elő- adásával kezdődött, mely az ökonometriai modellezés helyzetével és aktuális problémáival foglalkozott. Az előadás első részében áttekintette a modellezés – ezen belül is elsősorban az ökonometriai modellezés – cél- jait, melyeket a következő feladatokban
– a gazdaságelméleti megállapítások, hipotézisek meg- erősítése vagy elvetése;
– a gazdaságpolitikai lehetőségek, forgatókönyvek le- játszása;
– az előrejelzések készítése
fogalmazott meg. Az ökonometria számára e három feladat igen fontos, mégis gyakran elválnak egymás- tól, hiszen az eltérő célok eltérő megközelítést, más specifikációt, olykor egészen más szerkezetű modellt igényelnek. Ezért ritka eset az, amikor egy modellel
vagy modellrendszerrel mind a három feladat kezel- hető.
Az ökonometria modellezési gondjait Christnek az ökonometriai modellekkel szemben felállított jó- sági kritériumaiból vezette le, és nem volt nehéz ki- mutatnia, hogy a jó modell kritériumait a gyakorlat- ban is használható modellek általában nem tudják maradéktalanul teljesíteni. A modellezés nehézségei nem kizárólagosan bár, de nagyrészt adatproblémák- ra vezethetők vissza. Erre utalva Mellár Tamás el- mondta, hogy jelenleg az a kedvező helyzet látszik kialakulni, melyben a KSH minden eddiginél na- gyobb figyelmet tud és szándékozik fordítani az ökonometriai kutatások adatellátásának javítására.
Ennek konkrét formájaként a makro-idősorok terve- zett, 1991-ig visszanyúló homogenizálására utalt. A modellezés egy másik kritikus pontját a megfelelő közgazdasági elmélet hiányában látta, hiszen az át- meneti gazdaságokra nincs kidolgozott közgazdasági elmélet. Felfogása szerint ezt a problémát úgy lehet áthidalni, hogy meg kell próbálnunk olyan modellt építeni, amely feltételezi, hogy a magyar gazdaság már működő piacgazdaság.
