2. szám. — 108 -— 1934
Németországban elég jelentős élénküllé-slt észlfalhe- tün—k.
tosan javult az elmult év folyamán. Számottevő a javulás még több államban, így Némfétonszágbvam', Franciaországban és Japánban is.
Nyers-acél. A nyemaloélillermolés világadaata a nyersvastomnolésne'nél is nagyobb arányban javult.
1929-ben a világtlelrmelés 117 millió tonna volt,
1932—ben csak 49 millió tonna, mig az 1933. évi adtal 67 millió tonna. A havi alakulás magyúálban párhuzamos a myersw—aaslormelés fvma.hnmebévellz az év első lhla-nm—adálnalk adatai még alacsonyak, a nyári és őszi hónapokban a termelés erősen megduzzad,
az év végén visszaesik ugyan, de még mindig jóval magasabb szinten van, mint BZ! -év elején.
Az egyes államok közül itt is mozgalmas a fő- tcrmxelő Egyesült Államok adatsor—a. A temlellés, amely a gazdasági— válság depresszió—s. hónapjaiban az 1 millió tonnát sem érte el, 1963 júliusában 43'3 millió lonrnána emelkedett, azután hanyatlott. Figyee lemrelmélltuó NagyBrit—ann-ia és Németország acél-ter- melésének szélp lendülete. A havi ladatok Nagy- Bnituanmliálban itt—on már elérik a válság előtti Bazin—
lel s Németországban ás az .1928/29. évi lkonj—wnlklt'um és a mélypont follleút'jlán vanna—k,
Nyersvas. Az 1933. évi nyenswasllemnelés a szén—
lermolésmél sokkal határozottabb jrwvulláls tendenciá—
j—át mutatja. A világtermel—és, amely az 1929. évi % milllió tonnáról négy év alatt 38 millió tonnára esett le, 1933—ban, csa—klnfezm harmadrésze] növekedve, 48 millió tonnára emelkedett. Az 1933. év lhza—vi adatai—
lban különösen rmájuS óta vészlellheb'ülnzk nagy élénkü- lésl. Az év végén, az Egyesült Államokban be—
következett vissza-esés miatt, a llelrvmelés némileg visszahanyatlott.
Az egyes államok közül a tötewmelö Egyesült
Államok az 1933. étvelucji 'temn'el-ésülket júniusra meg—
kétszerneztéuk jú'l-iu'stna pedig meghámomszomzltáxk. Az év végén a lermelés, a bekövetkezett visszaesés elle—
nére, még mindig kétszerese az éveleji termelésnek.
A temmelés erős feljlawullása valószinüleg összefügg az államnak gazdaságirálnfyíló beavatkozásával is, amelynek legjelentősebb mozzanata aldollllárámfolyxalm mesterséges ]eengodése volt!. A másik inflációs ál—
lacm'nlalk, Nagy-Brilaníának vasrtermelése is fokoza—
a KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS o
Az Államvasutak rendkívüli személyszállító vonatainak forgalma az 1933. évben.
Les services de twins e.tlruordínuircs de voyaaeurs (lfs Chemin; de fer de l'Etat hongrois 011 1933.
A M. km Államvasutak vczcut-t'í-sxége a megkez—
zlvll úton. tovább haladva az 1933. esztendő folyamán lx indított
vonatokat,
alka lonms zze'rüxen
melynek út—j olklal mellol rend—e nlk ívülá olyan] szleunlélys—zz'lllilító
idő—
l'wn ul'ellllélkt meg. Az ország belső forgalmának a fel- londílvésérxe az ú. n. Filléres gyors. és Kullúrvona—
tok szolgának; míg az országok közötti vímdo—rt'or—
galmal a (Isereuonalok intézménye segítrelle elő.
A Fillérels gyors ___ az előző évhez hasonlóan
jogy díja a rendes nwntclduíij-k mindössze 25!%'átf
lotte, vagyis a kedvezmény 715%—ra rúgott. A for—
glaltom fontosabb adatait lkülöln táblázatban fog—llal- tuk örs-sze. melyekből megállapíthatjuk, hogy a (fő- város és vidd-ik: között ezen az úton létesített össze- köttetés Slzomp—onljából az előző évi viszonyokkal szemben változás minosul. A vidéki vámosok, illető—-
log községe—k egymás közötti forgalmát viszon-t a vomalolk jóval sűrűbb indítás—a révén jelentősebben előzetes híradás után, kellő szá-mú jelentkezés e—suo- emel—tték. A Filllénes gyorslsall kapcsolatban megemli—
flén ion—dult. A rajta valló ulazásihoz szülkslóxgm menol- [tüdő—nek tartjuk, hogy az egyes vontattak átlagos
1. A ,,Fílléres gyors" forgalma. —— Services de rapides ,,á ban marché".
Rapides a ban marche' j' §
Vidéki városból
Budapestről ! Vidékről vidéki városba __ '
Vidékre Budapestre allanj d_'une Ville Az osszes IV tl"l 't " B ttó b "t 1 , ullant de Buda- allam! de pro— pmvmmale dom iotal ? ona u omc er? ru _ exe e Ev § pest en provincz vínceá Budapest, une autze mllepmwm'. , ; teljesítmény f pengőben
l M,. ; ll
Armées i n d i t o t t v o n a t o l; ! Km. de train ! Racettes brutas
" M M su " m 3) ' 'l , l ,,
§ ÉJ utasainak ] .; utasainak $ utasainak $ utasainak § ejfectues ; en pangas
' § ! száma § száma § száma 5 száma l l
! § § nombre § § nombre ; § nombre ; § nombre ; §
N ; de leurs _a § de leurs lag § de leurs m 5 de leurs ( l
$$$ voyageurs $$$ voyagem's .' % § ;uoyagemfs $$$ voyageurs ; H
, _A_ ! , w
1932. 111 130050 ) 45 55.177 47 36.546 203 221.773 73.642 769.118'70
1933. 111 137770 ; 44 45 588 74 49.086 229 232394. 87.085 937.452'30
2. szám.
——109—— 1934
2. A nemzetközi ,,Cserevonatok" forgalma. —— Services de twins ,,d'e'change" internationaum.
Trains í Voyageurs Trains l Voyagem's L Trains ! Voyageurs
O á, P ÉV Az érkezett — arriués Az indult —— partís 1 Az összes _ au total
rsz g " dys Anne'es vonatok ] utasok vonatok l utasok IL Vonatok l utasok összesszáma—nombres
7.1 .: . — L .. ., L l
l i' l 1 I ( ! l
. . , 1932 . 4 2.008 2 1.202 ; 6 3.210
Auszma — AWW"? ' f 1933 l 5 3.309 6 3.523 1 11 6.839
. - . 1932 _ _ _ _ l _ _—
Bulgana —— Bulgaria . L 1933 __ -_ 1 514 L 1 514
Cseh-Szlovákia % 1932 3 1.337 —— _ § : 1.367
'l'che'co-Slovaguie f 1933 4 1.408 3 858 i 7 2.266
. . 1932 — — —— —— — —
Franc'aorszag — Frame 1933 !) 5 1) 1.602 3 979 l) 15 1) 4.849
1 . 1932 —— — —— —— —— ——
% Angha —-— Angleterre . 1933 2) 7 2.268 ! ,) §)
. 1932 ——— — —— —— —— —
Lengyelorszag —Pologne 1933 1 200 __ __ 1 200
. _ 1932 ' 1 235 2 914 3 1.149
Nemetorsz. —— Allemawe 1933 5 1.727 3 841 8 2 568
, , . . 1932 6 2.464 5 2.053 11 4.517
Olaszorszag ** MW ' 1933 4 1.015 9 3.918 13 4.933
. . . 1932 9 4.616 4 2.512 13 7.128
Romania '" Roumame 1933 6 3.262 2 431 8 3.693
' — - 1932 —— — —— — _— __
svalc — Suisse - 1933 6 1.973 1 816 7 2.789
.. . . . 1932 — —— —— —— — —
lorokorszag —— Turgme 1933 _ — 1 174 1 174
Átmenő vonatok 1932 —— — —— — — ——
En transit . . Il 1933 — —— —- —- 4 1.701
1) Anglia adataival ogylült, —— Y compris les chiffres relatifs á FAngletxerre.
f)
.!f'mnce el d'Anglete'rre sont réunis.
le'luergyllerhetltés—e 457'80—rűl 390960 tonnára csökkent.
A vtonatonkí—ntti átlagos tengelyszám 34 (1932—ben 38), az egy lentgelytrle leső átlagos terhelés pedig 11';') tonna VOlllt (1932—ben 12). A vonatpárokpa ált—
Élatgbwan véve az előző évi 1.090-nel
utas jutott. Végül a pénzügyi eredmények alakulá- sátt tekintve azt látjuk, hogy minden egyes vonat- párna viszonylag 4.094 P (1933-lbaznt' 3.713 P) bruttó bevétel esett, mig az egyes utasokra. eső tlinev-éwt—eli áll-
lag 4103 P volt (1933—ban 340 P).
A Kultúmonatok
ulok ve'z—etlőrs—érge országos jelentőségű lkulelúrosomé—
nyekben (szabadtéri előadások, ünnepi hetek stb.) szemben 1.015
:th vo ze tésével tatz Államvas —
valló részvételre nyújtott olcsó utazási lehetőséget.
Az relatjta vonatok utast—.mi ugyanis a rendes viteldíjak- ból (%%—nyi mérséklést élveztek. A KulllúTVOnfht'O'k forgalma az. előző évi állapothoz viszonyítva alapo—
") L. Franciaországmál; F'ranciaowszwág és Anglia adatai együtt __ Voir France' lm clu' res (11:
)
szam fellendült, amit .az alább következő adatok
lgálZOlílülki 1932, 1933
Vonatok száma . 12 44
Utasok száma . 7.969 36 204
Bruttó bevétel P. . 28595 108868
A menet—renden rkívüli időben közlekedett vo—
nulunk harmadik csoportja, az ü. n_ (Isvrvvonalok indításával .a vallulxáris nehéz-ságok
melle—tat, számolva a jelenlegi gazdasági viszonyok- kal, jelentős viteldíj mérséklés—sol kívánták az egyes államok lakosai részére az egymáshoz való közl—o—
k—edtést biztosítani s ezzel manapság csaknem mian—
lkllllíwüslöl) Ö'llékS'P
d-rn orszá—g DÓSZÉ'DB tannyina forintos idegenforgalom fellendítését szolgálni. A Cselrwevonualtoxk utasai men- tesítve vol-tak a különböző határátlépési igazolvá- nyolk beszerzésével járó lkeleltemetlens'égektöl s e nmlltell't a rendes Virteltdfjbóul Fkb. 160%—o.s engedményt kaptak. A külön 'kítm—uittatátsban bemuttatobt adtatok
2, szám.
ennek az intézménynek erőxs fejlődéséről tanuskod—
nak. Az ott közölt adatok kiegészítéseképenr meg—
jegyzendőnek tartjuk, hogy a hazánk területén áll—
menő négy Cserrevonat közül az egyik Bu:ka.ne:sit——
Bécs között tell-e meg útjált 498 utas-sal, a másik
—— 110 —— 1934
Ellenem—Belgrád között 325 utassal. A következő vo—
nat últiránya Vicenza—Budjapesztx—Szentzgortthárd—
felé 524 utassal, végül Temesvár—Bécs- között indítottak még egy Cserevonatot, mely 354
utasa! vitt: magával, V. J. dr.
Ausztria
.-nun-nulnnlln-nnnnnncn-nnununc-.na...-...nn-n-n-nu-uv-u-n.v-u-nn-n-n-n---—--non-no....n-
"I-ll!-
ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY ce)
l-..n-n-nlc-n-n-n-c-a-ulInn-annu-nun-...nnnnnnnnlnn-nu..n.o-...-n-ns-lIII-lot...-huncutul-Ill..
Az áralakulás az 1933. évben.
Le mouvement des prix fm 1933.
Résume'. En Hongrie, llannée derniére, Findice des prix de gros accumit une diminution notable (lvscendant un point le plus bas enrcgistré jusguerlá.
[Jn moyenne (mnuelle, il (')Iaít tombé dés 1930 sous [a parité de 1913, et slétunt znoi'nlton'u pendant troís uns (1930, 1931, 1932) all—dessus de 90, il baissait brumuement () 76 en 1933. Ce dernier il—échissemeni étaít dü uniguement cl une nouvelle (liminution crmsidémble des prix des produits agricoleS. Pour voit une baisse dépasaant toutes les celle—ci a été d'aulau-t plus grande (pid portir des mois de la ca'mrpaglw 1933—34, pendant lesguels la chute des prix: prena'it (les proportions no-lables, lc prix de la ,,boletl'f de blé (: été aba'issé, Én 1933, l'indice des prix do
gros díminua on moyenne de 17'4%.
Du 31 décembre 1932 á la fin de 1933) ["indícc des produits agrícoles baissa de 68 (l 55, soit de 19'1%; cependani au cours de la méme période l'in- Ie blé, on
prévisions;
premier;
dia? des matieres et produits índuslríels n'a Jimi—
nné (pre de 1-9%, (lemondani de 107 Ez 105,
A Budapest, on 1933, 911 raison de la baisse, considéruble par rapport (: 1932, des objels (Fali- menialion, Findice du coűt de la vie, y compris le Iogement, est tom—bé de 94-8 (: 87-8 (——7-4%) et, en niy comprenant pas lc Iogeuwnl, de 97'5 () 88'3 (——9'4%).
Dans les tableuux ci—dessous, nous o/frons des renseignementx démillés sur le mouvement des prix, en Hongrie et () l'élranyer, en 1933.
*
1. A nemzetközi árholyzet.
A gazdasági válság elmélyülésével a nemzetközi árhelyzet megítélése a külön-
féle zavaró körülményeknek fokozódó
előrenyomulása tés megsokasodása követ- keztében egyre bonyolultabb feladattá vá—
lik. Hosszú időn (keresztül volt úgyszólván az egész világ értékmérője a dollár —— ha
valuták, árak általában nemzetközi értékekaranyértékének a megállapításáról volt szó
——-— s tavaly a dollár [értékállandósága is a multé lett. Ma már csak Franciaország és a mellette kitartó néhány kisebb állam le—
kinthetwő a teljes értékű valutával biró or- szágok repnezentánsain'ak, míg egyebütt káotikus állapotok uralkodnak, ami egy- részt a váltóárfolyamok erős ingadozásá—
ban, másrészt a valutáris és devizaforgalom szigorú kötöttségében nyilvánul. A font, mely már vsta'bilizá—lóvdó irányzatot vett fel,.
kénytelen a dolláringadozásokhoz alkal—
mazkodni. a tengerentúli pénznemek (Ja—
pán, Kina, Argentina, Ausztrália) lemorzso—
lódnak. Az északeurópai valuták a fontár—
folyam függvényei, a márka és a középeuró—
pai valuták pedig az :életbelép—tetett szigorú forgalm-i korlátozásokkal úgyszólván Ön—
maguk zárták ki magukat a nemzet-közi forgalomból. Az 1. táblázat 10, a világforw galomrban jelentős szerepet játszó állam va- lutáinak árfolyamingadozását tünteti fel
1929-től 1933-íg s ebből kitűnik, hogy a
válság előtti stabilitást mily általános bi—
zonytalanság váltotta fel.
Kétségtelen, hogy a valutáris ingadozá—
soknak a nemzetközi piacok átalakulására kettős hatásuk van: egyrészt formailag megnehezítik az áring'adozások tényleges megítélését, mivel azok a legtöbb helyütt változó értékű értékmwérőben nyernek lkife- jez—ést, másrészt pedig közvetlenül is erős, befolyást gyakorolnak az árszínvonal ki- alakulására, mert tapasztalás szerint az, árak a valutánis ingadozás—okra meglehető—
sen eltérő mértékben reagálnak s így idő- legesen egészen eltérő ánkonstellációk jö—
hetnek létre. Különösen áll ez, ha a belföldi
