A tengeri csatornák forgalma

4. szám.

számottevően közre a forgalom felcsigázásában.

Az agrár Lengyelország az év első felében de- pressziót, második felében jelentősen megélénkült forgalmat mutat. Japán az 1933. évvégi adatok szerint kezdi a konjunkturális évek vasúti forgal- mát elérni. Románia és Magyarország forgalmi

4—m4—

adatainak őszi emelkedése összefügg a mezőgazda—

sági termés értékesítésével is. Az éveleji adatok mindkét országban még nagy lanyhaságot mutat- tak. Ausztria adatai is 1933 őszétől jeleznek nn—

gyobb prosperitást.

A tengeri csatornák forgalma.

Le trafic des canaux maritimes.

A tengeri csatornák forgalmára vonatkozó adatok szerint 1933—ban a forgalom mindenütt élénkebb volt. mint az előző évben. A forgalom általában az egész vonalon 1932—ben volt a mély- ponton, 1933-ban több vonatkozásban az 1931.

évi színvonalat sikerült elérni.

A Szuezi—csatornán, annak megnyitása után .az első teljes évben, 1870-ben, 486 hajó haladt át.

Ez a szám, több mint tízszeresre emelkedve, 1933—

ban 5.423 volt. Sokkal nagyobb mértékben meg—

növekedett természetesen a forgalom a tonnatar- talom szerint: míg az első évben a nettó tonna- tartalom félmillió tonnát sem tett, 1933-ban 326 millió tonna volt. Az előző évhez képest úgy a nettó tonnatartalom, mint a szállított árúk súlya néhány millió tonnával emelkedett. A tonnatarta-

A tengeri csatornák forgalma.

, Szuezi-csatorna.

(*)-1

A x%;áhaladt A szállított Nettó tonnatartalom lobogók szerint

É

v

ml

.

.

l

_______ ___.._

ezertonnában

1913 5.085 20.084 25.775 ' 12.052 3.352 1.287 ! 928 291 'E 344

1931 5.366 30.028 25.332 16.624 3.315 2.848 3 2.084 1.424 E 1.153

1932 5.032 28.340 28.632 15.721 2.506 1 2.364 ; 2.037 * 1.609 1 1.440 1933 . 5.423 82.576 26.915 16.783 2.760 ' 2.406 ! 2.081 ; 1.760 1 1.394

. a l ;

Panama-csatorna.

A csatornán áthaladt !

hajók ! A szállított Nettó tonnatartalom lobogók szerint

- 'Mwsfxíftaw AtmlN. ; r.! !

E V száma intaátzilíígd sulya áYlTllamőlg ! Mágia Norvégia : gigei/[g § Japán : Dánia

) ezer tonnában 77 "%

§ a

i ; !

1915 1.154 ; 3.903 4.893 1.543 1.674 209 f . ! 64 ' 109

1931 4.972 ; 25.560 22.048 11.657 ! 6.569 1.597 1.414 ; 1.007 ; 652

1932 4.867 í 22.636 18.100 9.968 í 5.798 1.775 1.056 ' 1.042 § 528

1933 4 939 ; 25.252 1 21.164 11.778 ! 5.914 ! 1.967 1.034 1 1.241. ; 568

' l

l §

Kieli- és Korinthusi-csatorna.

A csatornán áthaladt * A csatornán áthaladt

, hajók [ hajók

L V nettó tonna—73777 liwllettó tonna

száma tartalma . száma ? tartalma

., "_ WWW _; iezer tonnában l 3 ezer tonnában,

Kieli-csatorna Korinthusi-csatorna

1913 54.628 10 292 4.069 1.500

1931 48.286 17.757 8.785 3.367

1932 39.852 12.554 6.365 2.283

1933

38.047 (

_{8.461 í}

4. szám —— 315 —— 1934

lom lobogók szerinti osztályozása azt mutatja, hogy 1933-ban, az előző évvel szemben, csupán Japán forgalma esett vissza. A szuezi forgalom—

ban Nagy—Britannia kimagaslóan első helyen áll.

A Panama—csatorna az első teljes forgalmi évnek, 1915—nek adatait szintén megsokszorozta:

a csatornán áthaladt hajók száma 1933-ban 4—5- ször, a tonnat—artalom 6—7-szuer volt nagyobb, mint akkor. Az előző évhez képest az 1933. évi adatok nagyjában oly mértékben emelkedtek, mint a Szuezi—csatornánál láttuk. Az országok kö—

zül csak Németország forgalma mutat árnyalatnyi visszaesést. A vezetőhelyen álló Egyesült Álla—

mokban 1933-ban a két év előtti forgalom szint- jére tudtak visszatérni, különösen az év második felében fokozódott a forgalom.

A Kíeli-csatorna forgalma 1933-ban csak a nettó tonnatartalom szempontjából javult, az át- haladt hajók száma az előző évhez képest csök—

kent. Itt is az év második fele hoz—ott fellendü- lést. A Korintusi—csutorna forgalma 1933—ban ked—

vező tendenciát vett.

co) ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY e

Indexszám-problémák. *)

Problémes de nombres-imlices.

lt. közlemény. —— He partie.

II. Árindex—problémák.

Árstatisztikával már a háború előtt is foglalkoztak, így Magyarországon a Köz- ponti Statisztikai Hivatal 1913-ban között Bud János akkori statisztikai hivatalbeli miniszteri segédtitkár szerkesztésében és bevezető tanulmányával egy nagyszabású, ma is alapvető forrásmunka számba menő árstatisztikai kötetetf) Mandello Gyula ,,a történeti ár— és bérstatisztika feladatáról és módszeréről" címmel!) 1902—ben index—

számszerkesztéssel is kísérletezett, Janko—

vich Bélag) a Sauerbeek—féle indexszámok mintájára magyar árindexszámokat kon.- struált, Heller Farkas pedig ,,A drágaság kérdése elméleti világ'ítt'tsbané4 cimű tanul—

mányában 1912—ben a drágaság kérdéséről tartott ankéton az árprobléma és az árel- tolódások elméletével foglalkozott mélyre- hatóan és új szempontok alapjánf)

Az árstatisztika mégis, világszerte és Magyarországon egyaránt, csak a háború után tett 'mai nagy jelentőségére szert. En—

nek egyik oka az árváltozások ütemének meggyorsulása, aminek jelentőségét a hitel- élet fejlödése megsokszorozta, mert az ár—

színvonal megváltozása következtében az

') E tanulmány első része a Magyar Statisztikai Szemle 1934. 3. számában jelent meg,

1) Magyar Statisztikai Közlemények. Új soro- zat. 44. kötet. Budapest, 1913.

2) Budapest, 1902.

3) Ifj. Jankovich Béla: Indexnumber. Közgaz—

dasági Lexikon, II. kötet. Budapest, 1900. 14. l.

4) Magyar Közgazdasági Társaság: A drágaság.

Budapest, 1912.

adósok és hitelezők vesztenek vagy nyer—

nek. A másik ok pedig, hogy az államok gazdaságpolitikai aktivitása a háború alatt szintén megsokszoromdott és azóta, úgy mint a háború alatt, az áralakulásba való beavatkozást részben közvetlen gazdaság- politikai célkitűzéseknek, részben pedig egyéb gazdaságpolitikai célkitűzéseik fon—

tos eszközének tekintik.

Az árstatisztika, mint minden statisz- tika, két szorosan vett statisztikai feladat- körből áll, amelyhez harmadiknak a kö—

vetkeztetések levonásának feladatköre tar- tozik, amely már nem statisztikai feladat- kör, hanem a statisztika által kiszolgált gyakorlati feladat vagy tudománykör része. Az árstatisztika esetében az általa kiszolgált gyakorlati feladatkör az árpoli—

tika, vagyis az áralakulásba való tudatos hatalmi beavatkozás, míg az általa uralt tudományszak a közgazdaságtan.

Az árstatisztika két sajátos statisztikai feladatköre —— mint minden statisztikánál

—— az adatgyűjtésből és az adatfeldolgozás- ból áll. Sajátságos, hogy a legtöbb statisz—

tikai ágazattal ellentétben, az árstatisztíká- nál a feldolgozás jórészt maten'latikai kér—

dései jóval tökéletesebben "annak tisz- tázva, mint az adatgyűjtésnek egyszerűnek látszó, de a valóságban számtalan problé- mát támasztó kérdései. S mégis, még az ár- indexszám-szerkesztés matematikai és leg- főképen közgazdaságtani problémái sincse—

nek teljesen tisztázva, hiába írt Irving Ficher erről 538 oldalas könyvet és állitott abban több száz matematikai formulát