2. szám.
——164—-— 1935
galombavonulásával megüresedett állásra Hausser dr. neveztetett ki.
A német vár-osok statisztikai hivatalaiban be—
következett igazgatóváltozasok során Augsburgban Herkommer dr., Lütbeckben (országos jellegű hiva- tal) Hillmann dr., Mannheimban Hofmann dr., Braunschweigban Mewes dr., Ludwigshafen 31.er- ban Moll dr. lett az új igazgató, Frankfurt a. M.
városstatisztikai hivatalának vezetésére pedig Notíer dr. nyert megbízatást.
Guinchard Axel J. J. 'l'. A külföldi városi sta- tisztika egyik legkitűnőbb képviselőjét, a Magyar Statisztikai Társaság 1927—ben megválasztott kiit—
földi tiszteletbeli tagját gyászolja az 1934 november 14-én elhúnyt svéd Guinchardban. Guinchard sta- tisztikai munkásságának javarésze a stockholmi városi statisztikai hivatalban zajlott le; ezt a hiva- talt 1905—ben ő szervezte meg és vezette haláláig, tehát csaknem három évtizeden át. Nevéhez fűződ- nek a stockholmi városstatisztikai felvételek és ki- adványok, köztük az évkönyv és egy igen tetsze- tős zsebkönyvszerű népszerűsítő közlemény meg—
indítása, valamint néhány történeti statisztikai ta—
nulmány és a ,,Schweden. Historiseh—Statistisohes
Handbooh" lkét hatalmas kötetének szerkesztése.
Elnöke, majd tiszteletbeli tagja volt a Svéd Stra—
tisztikai Társaságnak levelezőtagja a Svájci és ren—
des tagja a Német Statisztikai Társaságnak. A Nem—
zetközi Statisztikai Intézet 1924 óta számította tag- jai közé. E szervezet több ülésszakán, valamint a német statisztikusok testületeinek számos konferen—
ciáján vett részt s mindenkor meleg kapcsolatokat tartott fenn a magyar statisztika képviselőivel is.
Az Intézet ülésszakain bemutatott dolgozatai közül
itt csak a mexikói ülésszakon tárgyalt ,,Statisztika és közigazgatás" című tanulmányra utalunk, mely egyik legbecsesebb munkája.
de Roos J. R. B. 'i'. Németalföld Központi Sta—
tisztikai Hivatalának aligazgatója, a holland Köz- ponti Statisztikai Bizottság titkára aránylag fiatalon húnyt el. Nevét így is számos tanulmánnyal írta be hazája statisztikai történetébe. Főleg a bűnügyi sta—
tisztika problémáit boncolta nagyobb szakirodalmi munkáiban. Az idevágó kérdésekkel a Nemzetközi Statisztikai Intézet több ülésszak-án is foglalkozott.
Roos az Intézetnek 1923-ban lett tagja; hosszabb időn át az Intézet titkánságának is munkás tagja volt.
Boeff B. 'i'. l—lalálaval a Nemzetközi Statisz- tikai Intézet 1901—ben megválasztott rendes tagját, a bolgár statisztikusok régibb gárdája pedig egyik legjelesebb képviselőjét vesztette el. Boeff pálya- futás—a során különösen mint a szófiai egyetem sta—
tisztikai és pénzügytani tanára, ill. mint a, pénzügyi statisztikai szolgálat vezetője fejtett ki nagyértékű statisztikai munkásságot. Később a bolgár Nemzeti Bank kormányzója lett. Tagja volt a bolgár Tudo—
mátnyos Akadémiának is.
Schöbel J. H. "l'. Chemnitz város egy ember—
öltőn át, 1901—től t933—ig volt igazgatója, Seliöbel professzor értékes, eredményes munkálkodás után 1934 május 16-án 73 éves korban elhalálozott.
Schöbel a német városi statisztikusok több konte- renciáján tartal—mas referátumokkal Szerepelt s ne—
vét a külföldön is jól ismerték.
Összefoglaló helyzetjelentés.
Re'sumé de la situation en Hongrie.
Az 1931. év adatai. —— Ohijfres de 1934.
Népmozgalom. —— Munkapiac. —— Mezőgazdaság. ——
, ralakulás. —— Pénz és hitet.
Evi gazdasági jelzőtábla.
Havi Igazdasá í jelzőtábla,
Rajzo a gaz asági jelzőtáblákhoz.
Mom/amen! de la population. —— Alarché 4 et transports. — Monument des prix.
Tableau économígue annuel.
Tableau économtgue mensuel.
Graphigues au tablzau économigue.
Rés'ume'. Le mouuement de la population a télé moins favorable gulen 1933. Lu nuptialiíé accu- sait une Iégére amélioratíon: on a contracté 77.675 mariages (soit 4.595 de plus (]u'm 1933), par suite de (luoi Ia nuptialilé s'est élevée () 8'8 pour 1.001) contre 8'2 pour 1.000 en 1933. Por rapport () celle-('i', le nombre des nés—vivonls accuse une r-égressíon 'de 4.342; pour le nombre (les décés, (lui est tombé ("1 127.789, on constaio diminution de 2124;
ainsi la mortalité a boissé de 147 (i 14'5 pour 1.000.
Lu numb'lé ayant relolívmnent plus dímínué (1110
11116
u travail. — Agrigullurc. _— I'ndustn'e rt mines. —— Cousommatíon.
—— Monnaie et credit.
Ipar és bányászat. —-— Fogyasztás. —— Kereskedelem és közlekedés. ——
.,- Commerce
la inortulilé, I'uccroísscment nature! de la popu- lation a [miss-é () 61.283, diminuant de 2715 com—
pnmtivenwnf li 1933.
La situation économigue s'uétant (llnéll-Ol'ée' en (juoloue sorie, ln production industrielle o uugmcnté.
Le nombre des chőmeurs u continué á diminner (—- 18'5"o par rapport ("1 1933). II n'n décru oue de 8'1% dans le britimenl, mais dans la sidérurgic, il :: baíssé de 17'9%, dans ltindustríe du bois, de 14-3'3'757 of parmi les employés d'hőtel et de restau- rant, de .?:')'3%, Copendanl, pour certaines profes—
,
2. szánL —— 165 ——
1935
sions, on volt, sous ce rapport, une légere augmen- tation.
La crise ayricole, (lui a eclate' il y a plusieurs années, a dtminuó considérublement en 1934. Au cours de cette année-la, on a constaté une, certaíne amétioration dans plusieurs pro/essions et les prix des produits agricoles accusaient une augmentation.
Au cours des négociations (]ui ont eu lieu avec des pays étrangers, on a réussi (l assurer llerportation de !: millions de (1 de fronient hongrois. Le fait (luc la récolle a été (lé/avorable, influa fort sur la haus-se des produits agricoles. Par rapport 61 1933, la pro- duction du froment (16'7 millions de (1) a diminué de 9'5 millions de (]; celle du seigle (5'1 millions (10 (1), de It'/r millions de (1; celle de Forge, de 3'9 millions de a. Pendant les dir dernieres années, la production de ces trois principaur produits If'l jamais éte' aussi faible. La récolte en mais, aug/men- .tant de 3 millions de (] celle de 1933, a été lége- remcnt au—dessus de la moyenne. La production ac la pomme de terre a été tres bonne, dépassant celles des dir, (lerniéres années.
Le nombre, des hetes a comes, upres avoir [ort
liaissé en 1933, (: continue (": diminuer en 1934, baissant de 19 mille unite's. Én 1934, la diminulion _a été iniérieure d celle de Fannée précédente. L'ef—
lectif des chevaur a baisse' de 17 mille unités. Celui des moutons a augmenté de 603 mille, montunt a 25 millions. I.,effectif des porcs s'est également accru, passant d 11 million (% 31 mille).
La production industrielle a commencé ("1 aug—
menter en 1933 et llaugmentation en a continué en 19311. Dans la deuxieme moitié de Ilanne'e derniere, en raison de la situation politiaue internationale, la production (: de'cru en ouelaues branches dlin—
dustrie, mais cette re'gression a été passagerc. ——
Lu production du charbon s'est éleve'e de 2'9 mil—
lions de (] (% á'9"a). Celle du minerai de fer el .de la scorie de fer s'accrul dmvantage: on y con—
state une augmentalion de 45'4%. La production de la ionte á aifiner s'est télevée (1 1.402 mille (] ("r' 471 mille a, soit %— 50'6%). Aux Usines d*ólectricite' de la Ville de Budapest, la production de Fénergie électrioue monta de 31 millions de Kwh (% 12'0%).
Les chiífres relatifs á la consommation indiguent également aue Ia situation economiauc slaméliorait.
La consommation de charbons intérieurs et étran—
gets a dépassé d'environ 3 millions de (] celle de 1933. Pour Pénergie électríaue utilisée par Findustrie, on constate, comparutivement ("1 1933, une aug/men—
tation de 25'3 Kwh H' 27'2%)'.
_ Le commerce exte'rieur de la Hongrie a conti- nué () progresser en 1934l Par rapport () 1933, les
importations ont augmente' de 32'1 millions de pen- gős; tes exportations, de 14 millions. ljactif de la balance commerciale a été de 605 millions de pen—
gős, contre 78'8 millions en 1933. En raison du de'- veloppement de la production, les importations de matieres premieres et de demi-produits out aug—
mente'. Duaut aux matieres premieres importe'es
pur llindustrie lourde, nous constatons une augmen- tation notable pour le minerai de fer, les métauac bruts, la fonta et la ferraille. Parmi les marchan—
dises exportécs, on voit, pour le premier semestrc de 1934, une augmentation purticuliere ouant au iroment; pendant le deuxierne semestre, ciest l'ex- portation des produits animaux aui progressait surtout, l'Allemagne ayant consenli d llentrée de ces produits
Par suite de llurnélioration des conditions eco—
nomigues, le trafic ierroviaire a augmenté. Par rapport a 1933, la guantité des marchandises trans- portées s'est élevee de 5'4%; le nombre (les voya—
geurs, de 9'8%.
Le nombre des véhicules á moteur en service monta a 23.234. L'effectif des auto—mobiles de ville et de tourisme augmentu de 1.728; celui des eamions, de 282.
Les prix, apres avoir fort baisse' ces dernieres années, ont augmente' en 1934. Llindice des prix de gros passa a 84 (—l— 13 points); celui des produits agricoles monta de 17 points, soit dlenviron 30%.
Par rapport á 1933, le prix du seigle a augmente' de 217'5%; celui du frouient, de 136'9%-; celui de Pavoine, de 79'7005.
Én 1934, les cours () la Boursc de Budapest sont tombés au point Ie plus bas enregistré ces der- niers temps. A la fin d'aoüt, Pindice des actions a atteint, dcpuis la baissc (lui durait depuis plusieurs années, le niveau lc plus bas ('66'3). Pendant le deuxiéme semestre, le niveau général des cours cotés
a la Bourse syest élevé de 17'800.
L'ame'lioration de la situation economiaue a commence en Hongrie en 1933; en 19311, elle a continue' dans un plus large cercle. Il est ínrontes—
table (luc, sous ce rapport, liannée 1934 a apporté un changement notable.
Népmozgalom. Az 1934. esztendőben a nép- mozgalmi adatsorok alakulása kedvezőtlen képet mutat. A halálozások száma ugyan csökkent, de még nagyobbarányú hanyatlás következett be az élveszületós'eknél. E két adatnak egymáshoz való viszonyában ennek folytán létrejött eltolódás a ter—
mészet—cs szaporodásra is nagy kihatással volt.
'Az elmult esztendőben 46954er 77.675-re emell—
kedett a házasságkötések száma s ezzel csaknem elérte az 1930. évi időpontot. Az 1.000 lélekre szá—
2. szánL
mított házasságkötési arányszám 8'8 volt, 0'5—del tőbb a megelőző és 0'2—del kevesebb az 1930. évi—
nél. Az élveszületések száma évről—évre gyors ütem—
ben hanyatlik. A nagyobban'myi'i hanyatlás az 1930.
esztendővel Ebben az esztendőben
még 219 ezren t'eliil volt az élveszületések száma, míg az elmult esztendőben csak 180502 volt s az előző évivel szemben is 1.345 volt a
1.000 21'5 esett az előző évi
220 és az 1930. évi 25'4-del szemben. A halálozások számában mutatkozó hanyatló irányzat a tárgyalt.
evben tovább folytatódott és 2.124-gyel 127.789—re esett. 1930-ban több mint 134 ezer halálozás fordult elő. A halálozások száma az elmult 7 évben 1934—
ben érte el a mélypontot. 1.000 lélekre 14'5 halálo—
zás esett az előző évi tt'7—del Szemben. Az elve- születéisek nagyobb-arányú csökkenése folytán a ter—
mészetes szaporodás is alakult s
2.715—101 61.283—ra esett.
vet Le kezdetet.
hanyatlás.
lelek re ólveszülőtt
kedvezőtlenül
Munkapiac. Magyarországon a munkanélküliség 1932 januárjában kulminált, Az azóta felülkereke—
dett kedvezőbb irányzat folytán a szakszervezetek által kimutatott munkanélküliek száma
hanyatlik. Ez a hanyatlás az elmult év folyamán is tovább folytatódott s *az év végén már csak 22.031 szakszervezeti munkanélküli volt, szemben az 19324 évvégi 32.0734mast. A hanyatlás 34'200-nak felel meg. 1934 folyamán az evszaki behatások igen erő—
teljesek voltak, ennek folytán a munkanélküliség az előző évinél is nagyobb arányban hanyatlott. 1933—
ban a hanyatlás 15'7% volt, míg a tárgyalt évben 18'500-ra rúgott. Ha a munkanélküliek számában bekövetkezett hanyatlást szakmák szerint vizsgál- juk, azt látjuk, hogy az más és más arányú volt.
A különböző termelési ágazatokban ugyanis a meg- indult konjunkturális javulás nem haladt párhuza—
mostan. Az egyes iparágakban a foglalkoztatottság mértéke lényeges eltérést mutat. A megelőző évihez képest a munkanélküliek számának hanyatlása az építőiparban 8100, a vasiparban 17'9%, a bőripar- ban 10'51%, a sokszorotsítőipanban 13'3%t, a faipar—
ban 43'3%, a szálloda és éttermi alkalinazotttaknál pedig 35'3'70 volt. Emelkedett ellenben a munka- nélküliek száma a ruházati ípavrbai'i 10 es az telel- mezósi iparban 0'1%-ikal.
évről-evre
A javuló irányzat üteme az év második felében a nemzetközi eletben mutatkozó zavarok folytán ni-eglassúbbodott. liz az oka annak, hogy egyes ipar—
ágakban stagnz'teíó, másokban pedig visszaesés kő- vetkezett be.
A hatósági lnunkuközuetífőlc tevékenységére vonatkozó adatsorok közül a munkahelyek száma 3.515-tel 88.154—1'e emelkedett, de a munkakeresők számában is igen jelentős növekedés következett be s így a 100 munkahelyre esett mu—nkakeresők számában az előző évihez képest nem jött létre
— 166, _— 1935
változás, A munkaközvetítések száma 84.271 volt az előző évi 81.197-tel szemben. .A 100 munkahelyre esett közvetítés csak árnyal'atilag maradt a mult évi mögött.
Mezőgazdaság. A hosszú évek óta tartó mező- gazdasági krízis 1934 folyamán lényegesen enyhült.
Az a javulás, amely 1933—ban a gazdasági élet több pontján észlelhető volt, az elmult (évben a mező- gazdaságra is átterjedt. Kétségtelen, hogy a magyar mezőgazdaság szempontjából az 1933. év volt a legválságosabb. 1934 elején azonban megkezdődtek a regvárt árjavulások, amelyek azután a mező—
gazdaság helyzetében kedvezőbb hangulatot terem—
tettek. Különösen élénkítő hatással voltak az ár- a'lakulásra azok a tárgyalások, amelyek az év első hónapjaiban indultak meg s amelyek a magyar agrártermékek számára a külföldön kedvezőbb el—
helyezést biztosítottak. l'llsőtsotr'ban az olasz és az osztrák tárgyalások s az ezek kapcsán létrejött megállapodr'ts, amely több mint négymillió (; búza számára teremtett biztos elhelyezést a világpiaci árnívó felett. Egymagában véve már ez is elegendő lett volna ahhoz, hogy a mezőgazdasági krízis lé—
nyegesen enyhüljön. A rossz termé—skilátások azon—
ban a már megindult árjarvulásnak újabb lökést—
adtak s ennek folytán gyorsabb ütemben kezdte-k emelkedni a mezőgazdasági termékek árai. A mult évi mezőgazdasági lerm—éseredrmények még az 1932.
évinél voltak. A búzatermes
mindössze 16'7 millio (; volt, 9'4') millió (l-val keve—
sebb a megelőző évinel. A is kedvezőtlenebl'wk
rozstermés 5'1 millio g-t tett, 4'4 millióval kevesebb, mint a mult évben.
Árpátből kereken 4'5 millió g-t hermeltünk s így az 1933-as eredményhez képest kereket) 3 millió (1 a csökkenés. li három főt—ermény terméseredménye egyébként a leggyengébb volt az elmult 10 ev alatt, A búzatermés eredménye az utolsó 10 év átlagánál 44 millió g—val, a rezső 23 millió g—val, az árpáé pedig l*6 millió (j-val volt alaes—onyabb. Gyenge volt azonban a zab termése is, mely 1'3 millió (]
hanyatlást mutatott a megelőző évihez képest. A közepesnél valamivel jobbnak mondható tengeri- tenmés 3 millió (j-val haladta meg az 1933. évit.
A burgonya termése igen kedvező volt s itt a mező—
gazdaság az elmult 10 esztendő legjobb eredményét produkálta. A term('iserodumr'fnyeket a vetés-területek- ben bekövetkezett változások mődosíthatták A búza vuetvesterületeben lényegtelen
csökkentés mutatkozik, a rozs vett'tsterülete ellenben 21 ezer hektárral 660 ezerre esett. Az árpa vetes-
iifzrii lényegesen.
területe 4 ezer hektárral, a ten—gerle pedig 15 ezer hektárral csökkent.
A rossz termés következtében a termésátlagok lényeges süllyedést mutatnak A búza tuermtésátlaga 4'0 g—val 10'5—re, a rozse (3'3 (l-vat 7'8-ra, az árpáé 8'3 (j-val 9't-i'e, a zabé 5'9 (j-val 9'6 (I—ra hanyatlott
2.szmn.
—— 167 ——
1935 hektánonkint. A tengeriterm—és átlaga ellenben 2'6(I-val 18 5 (pr-a emelkedett. A burgonytatermés átlaga 77 (I-ra szökött, az emelkedés a megelőző évivel szemben (3'8 (; hektáronkint.
Állatállomány. Magyarország szarvasmarha- állománya 1933 folyamán nagyarányú hanyatlást szenvedett, de a tárgyalt évben is 19 Ezer darab—
bal csökkent. A (la rab.
tóallománynat a csökkenés 17 ezer Lényeges növekedés következett be azonban a sertésállomanyban, mely 603 ezerrel 25 millióra emelkedett. A juhallomwány gyarapm dása 31 ezer darab volt.
Ipar és bányászat. Az ipari termelés terén az 1933-ban kezdődőtt kedvezőbb irányzat 1934-ben is folytatódott s főleg a nebéziparhan emelkedett a termelés, A bekövetlmzett javulást az év második felében jelentkezett nemzetközi bonyodalmak sem tudták
esés nem terjedt messzire s remélhető, hogy a ter- teljesen megtörni. A bekövetkezett vissza—
melést nem fogja visszavetni fejlődésében. Magyar—
orszag burnaszéntermelése 2'9 millió g—val (52'0 mil- A növekedés 4'9%—nak felel
meg. Különösen tigy—elimet érdemel azonban 'az ipari liő (I—ra emelkedett.
termelés alapanyagítnak, a vastermelésnek az emel—
kedtétse. .A vasérc és vossuluk termelése 227 ezer g—val t45'4%.) növekedett a megelőző évihez ke—
pest. Az átlagos havi termelés az elmult év folya—
man 57 ezer (; volt, az előző évi 47 ezer g-val szem—
ben. Az ipari konjunktúra tetőpontjának évében, 1929-ben az átlagos havi termelés 215 ezer g—án t'elül volt. A finomításra való nyersvas termelésénél még nuagyobbaranyú emelkedéssel találkozunk. Az elmult év produktuma 471 ezer g—val 1.402 ezer (I—ra emelkedett, ami 50'6%—nak felel meg. A havi átlagos termelés megközelítette a 117 ezer g—t. 1929—
ben azonban az atlagos termelés több mint 300 ezer el volt. Ha a konjunktúra tetőpontjátboz képest a ter—
melés ugyan még mindig alacsony is, annyi bizo—
nyos, hogy a javulás kifejezett és igen erőteljes az 1933. évi eredményekhez képest. Lényeges gyarapo—
aeéltermelésünk is, itt a dást mutat azonban az
növekedés több mint 38'5%.
Budapest székesfőváros elektromos áramter.
melése továbbra is emelkedő irányzatot mutat. Az elmult esztendőben kereken 31 millió kw, órával termeltünk többet a megelőző évinél H— 12"o).
Fogyasztás. Az 1934, évre rendelkezésre álló fogyasztási adatok is a gazdasági életben bekövet—
kezett kedvező változás mellett tanuskodnak. Hazai és külföldi szénből együtt 3'0 millió g-val tőbb került fogyasztásra, mint a megelőző évben. A hazai szén fogyasztasa az 'előző évi 58'9 millió (I—ről 61'5 millió g-rn emelkedett. 'I'ermészetszerűleg en- nek az emelkedésnek java része az iparban elbasz—
nált szén mennyiségére esik.
Az elosztott elektromosáram mennyiségéből az ipari célra felhasznált aram mennyisége 25'3
kW. órával 118'6 millióra emelkedett H—
27'2%), ami szintén az ipari termelésben bekövet—
kezett kedvezőbb irányzat mellett tanuskodik.
Kereskedelem és közlekedés. Az 1934. ;évi kül—
kereskedelmi forgalmunk adatai azt mutatják, hogy a magyar gazdasági élet elmozdult arról a mély—
m illlliő
pontról, amelyet az 1932. és 1933. évek jelentettek a szánn'ira. Az éténkülő termelés fokozódó nyersw anyag- és tiélgyartmányszükséglete 31 millió pen—
gővel emelte az előző évi színvonal tőle e cikkek- ből a behozatalunkat. Minthogy egesz importunk
344'8 vagyis 32'1
többre, mint 1933—ban, csak 1'1 millios boltozat-ali
millióra emelkwlett, millióval
többlet esett a késngyártmányokra, ami az ira—nyí- tott gazdálkodás eredményes voltam enged követ- keztetni. A fokozódó behozatal az ország külföldi devizaszükséglretének emelkedését vonta maga után.
tűz a szükséglet a 405'3 millió pengő értékű kivi- telben nyert fedezetet, megjegyezve azonban, hogy azoknál a nyersanyagoknak amelyek nem a velünk elearing—szerződéses viszonyban álló országok ter—
m—ékei (pl. pamut, fémek stb.), a (leviza-megtszeru'és nehézségekkel járt, mert kivitelünk legnagyobb része éppen azokba az államokba iranyult, ame—
lyekkel az
etearing útján történik. A kivitelünk egyébként 14 áruforgalom pénzügyi lebonyolítása millió pengővel haladta meg az előző évit, a keres- kedelmi mérleg pedig 60'5 millióval volt aktív
(1933—ban 787 millióval).
Behozatalunkhan a nyers anyagok között a tűzifra, valamint a nyers épület- és szer-fa 39 mit;
lió pengős emelkedése figyelemremelni. A kohászat és a nehézipar nyersanyagai közül a vasérc t'or—
galma fél—millió pengővel, a nyers fémeké 3'6 millió—
val, a nyers és őeskavasé 12 millióval múlta felül az előző évit. A textilipar nyers pamutból 1'9 millió pengővel, nyers és fésült gyapjúból együttvéve csaknem 3 millióval vásárolt többet külföldön.
mint 1933-ban. A bőripar 5'7 millió pengővel nő- velte nyersbőr—behoz'atal-át. A gummiipar nyers kaucsukből 1'3 millió pengővel emelte a forgalmat.
Petr(')leumtfinomítőink az 1933. évi 1'8 millió (1— 'al szemben 2'3 millió (] nyers asvz'myolajat hoztak be.
Az ipari nyersanyagok közül csupán a jutanál és a nyers dohanynál mutatkozott jelentékeny: 21, illetve 2'5 millió pengő vi szaesós. A t'uélgyártma' nyok közül a bárdolt— és t'űrészeltfa forgalma 7'3
pengővel, a
emelkedett. A textilipari fonalak közül a műselyem
millió papirosanyagé 21 millióval
forgalma nőtt ——A különösen mennyiség szerint — erős mértékben, a gyapjt'it'onale azonban eléggé visszaesett. A keszgyartmanyok közül a villamos és egyéb gépek és készülékek forgalma együttvéve 54 millio pengővel emelkedett.
Kivitelíinker az év első felében a búza, a mém-*
dik felében pedig ——— a német piac bekapcsolódása folytan —— különösen az állati eredetű termékek
12
2. számi ——
exportjának emelkedése jellemezte. Az év második l'elében elert jobb árak :u'nellett tették, hogy egész évi búzal'tivitelitnk, amely mennyiségi—
lehetővé
"eg alig múlta felül az előző évit, 106 millióval az 1933. évi felelt zárta a forgalmat. A leölt baromt'i, a disznőzstr es szalonna, a toll, a gyapjú, a vaj és a leőlt vad exportja együttvéve 234 millió pen—
gővel nagyobb heví-telhez juttatták a magyar köz—
1933—ban. Jol alakult
és lucernamag, a burgonya és a szárazbab kivitele
gazdaságot, mint a lóhere-
is, Erősen v
wesuett azonban (1—1 millió pengővel) a Vágó; es iv'z'sz'llalok kivitele, mint ahogy az élő baromfi, a togás, a szárazborsó es az olajosmag- vak exportja is visszafejlődt'itt. Tengeriért és árpá—
ért a Változott termt'eser—edmenyek folytán együtt—
téve mintegy 18'5 millio pengővel kaptunk keve- rtebbet a kiilfőldtt'íl, mint 1933—ban. ipari l'élgyárt—
mányaink közül a vasf'ólgyártmányok kivitelének 315 millió pengős emelkedése említendő meg, míg a kikészített prómbőrnél, 12 millió a növekedés.
Az ipari keszgyártmányok közül a
egyéb gépek és készülékek kivitelének 124 milliós emelkedése
aktivitásához. ()utkorkiviteliitnk 14 millio pengővel Villamos és
lényegesen hozzájárult mérlegünk
haladta meg az előző évit.
Vasúti forgalom. Az 1934. évben bekövetkezett kedvezőbb irányzat elég erős volt ahhoz, hogy azt a gazdasági konjunktúrák iránt kevésbbé érzékeny vasúti forgalmi adatok is megérezzék. .A konjunk—
túra tetőpontja ota folytonosan hanyatló forgalom az 1932. esztendőben érte el a mélypontját, ami-
koris a szállított 13'5
tonna volt. 1934—ben a szállított áruk mennyisége
0'7 millió t-val 142 millióra emelkedett, ami (rio/(;—
nak felel meg. A megrakott teherkocsik száma 20 áruk mennyisege millió
ezerrel haladta meg az 1933. évi! H— 1'97'6'). Szá—
mottevőbb gyarapodást mutat a szállított utasok száma is, mely az 1933. évi 557 millióról 61'2 millióra emelkedett H— 9'8%.). A vasúti forgalom—
ban a mélyponti helyzet óta eltelt idő alatt, igen jelentős és a konjunkturális helyzet helyes meg—
ítélése szempontjából is számottevő emelkedes Jott létr—e.
Postaforgalom. A postaforgalmi adatok egy"
némelyike VleSZílCSÓNl mutat az előző évivel szem—
ben, míg másoknál emelkedes jött létre. A levél—
küldemények darabszáma 82 millio darabbal 254'7 millióra esett. A csomagkiildemónyek darabszáma ellenben emelkedést mutat7 úgyszintén emelkedett :] postautalvz'myok darabszáma és összege is. Leg—
nagyobb arányú emelkedést a táviratok darab
száma tünteti fel, mely több mint félmillió darab—
bal gyarapodott. tapasztal—
ható a rádioelőfizetők számában is, itt a mély—
Örvendetes emelkedes
pont 1932—ben 321.976—tal következett be. 1934. év—
végével az előfizetők száma meghaladta a 340 ez- ret s a megelőző évihez képest kereken 12 ezerrel
168 —— 1985
nőtt az előfizetők száma. A távbeszélő főuállomások adatsora 1930 óta hanyatlik. A mélypontl helyzet
1933-ban 1931—ben a
l'őz'tllomások emelkedni
távbeszélő kezdett s az állott magasabban az egy év következett be.
száma ismet év vég—én 8.118—eal
előtti szintnél!
Gépjáróműállomány, Magyarország gépjáromü—
l'lllotná'lljtl az 1930. év végével még 30.305 volt.
Három tÓV leforgása alatt 1933 végéig 9.918-cal 20.387—1'0 esett. A gazdasági 'álság óta ez volt a legmélyebb szint, Az 1934. esztendőben bekövetke—
zett fokozatos javulás egeszen szeptemberig tartott, minek folytán az összes gépjárőműáltomány 24.470—ig emelkedett. A gópjároműállomány fejlő- dése és gyarapotlám lHZPl'npotlljából az év utolsó három hónapja ismet kedvezőtlen volt, mert az évszaki behatások ht'itrányos—an befolyásolták a fej- lődést. Az év utolsó három hőrnapjz'tb'an 1.236-tal 23.234—1'e csökkent a gőpjáróművek száma. de iiióg így is 2.847-tel állott, magasabban az 1933, évvégi állománym'il. Ebből a gjtl'llpOdáSlMll 1.728 a sze—
mt'alykoesikra. 125 a 282 a
autókra, 679 pedig a molorkerékpárokm esett Az egyéb gépkocsik állaga Zá—tel, az autóbuszokó pe béraulokr'a, teher-
dig 8—cal gyz 'ap—odott.
Átalakulás. Az a nagyarányú árhanyatta'is, amely a gazdasági 'álság kapcsán 1929-ben kezdő—
(lött s amely az árindexet az 1929. évi tetőponltől az 1933. évi mélypontig 56 ponttal szállította Ill—á, már az 19331 óv végével megállt. 1934 elején javu- lás következett be,
visszaesőstől eltekintve az egész
á lmi-n eti tartott, Ennek folytán az árindex 13 ponttal S—l—re emel- 19'070-05 növekedésnek telel megi Az elmult évben bekövetkezett, áremelkedés,
mely az évközepi éven át
kedelt, ami kereken
amelyről korábban már iliegemlt'xkeztünk reszben konjunkturz'ilis l'or'ásokbot táplálkozott, az igazi lőkőerőt azonban a kedvem'itlen term(eseredmények adták meg neki, valamint azok a külföldi tárgyalá—
sok, amelyek az agrárt—ermókek számá 'a kedvező áron elhelyezést biztosítottak a külföldi piacot—zen.
A mezt'ígazdaság es, állatlenyt'w'ztt'es esoportindexe a kedvező viszonyok folytán az (eveleji ár)—ről 72—re emelkedett. ami kereken 30'0%—nak felel
ipari termékek ám
meg. Az szinten emelkedett, azonban sokkal kisebb arányban Az egyéb ipar inden/inek állásában mindössze 3 pontos emelkedes jött it'-tre.
amely az indexet az (weleji ltlő—rol lOSl—re növelte.
Az ag'árnépesseg vz'tsárloereje ennek folytán az el—
megnővekedett. A
mezőgazdaság klfPlOZl'lSl'v juttató
1933 szeplembm' végével erte el eddigi mult lév folyamán llónyegesen
vász'irloerejet _.agrárollő"
legszélsőségesebb állását. amikor is már 50'0%—os diszparittás mutatkozott. Az elmult év folyamán az ag'árolló két szám lenyegesen ősszóbbzárnlt és az év végén a mezőgazdasági és ipari termékek ára
csak ftft'gf'n-os mutatkozott a
között különbség
