A visszacsatolt keleti terület. Közlekedés

(1)

8—9. szám ——752— 19—40

Közlekedés.

Les communications.

. Résume'. Avec les territoires gui uíennent d'étre rattachés á la Hongrie (la 'I'ransylvaníe sep- tentrionale et le pays des Sicules), nous avons eu 2.341 km de votes ierrées, dont 1.874 á voie normale et 467 km 81 voie étroite. De sorte gue la longueur de nos chemins de fer á voíe normale s,est élevée, de 9.683'5 Icm, á 11.557'5 H— 19'4%), et celle de nos chemins de fer á ooie étroite (655'9 km), á

1.122'9 km (—l— 71'2%). Ainsi donc, la longueur to-

tale de nos chemins de fer s'est élevée, de 10.339'4

km, 61 12.680'4, augmentant de22'6%.

Ces territoires rattachés ont, d'aprés les chif—

[res provisoíres, environ 2.100 km de routes thtat et 5.000 Icm de routes départementales, en ne comp- tant one. celles gui sont tout () fait construites. De ce fait, la longueur de nos toutes déEtat (5.834 km) fest e'levée á 7.934 lem ( —l— 36'0% ), et celle de nos routes départementales construites (20.514 km), á 25.514 km H— 24170).

Par suite du retour de ces territoires, la Ion- gueur de nos voies de grande communication (12.200 km) s'est élevée (i 15.200 km (—l— 24'6%).

' .

A második bécsi döntéssel a csonka- hazához visszakerült terület —— leszámítva az Alfölddel összefüggő sík részt ——

—— erősen hegyes—dombos, ahol a köz- lekedési útvonalak építése elé sok aka—

dály gördül. Ezen a részen az utakat és vasutakat nem lehet tetszésszerinti irányba vezetni, mint az Alföldön, ha- nem azok irányát a természet szabja meg, s azok főként a folyók völgyeiben és a hegyek hágóin át vezetnek. E területek fel—

színi adottsága okozza azt is, hogy az ott—

levő út- és vasúthálózat sokkal ritkább, mint a síkterületű országrészeken. Az észak—erdélyi területek út- és vasúthálózata teljesen összefügg az alföld közlekedési útvonalaival és ezért ennek a terület—

nek az anyaország út— és vasúthálóza—

tába való bekapcsolása különösebb nehéz- séget nem okoz. Nem így van azonban ez a Székelyföldön, amelynek út- és vasútháló—

zatát az új magyar-román határ több he- lyen átvágja s ezért e teriilelnek közleke—

dési útvonalai nem állanak megfelelő össze—

köttetésben az anyaországgal. A Székely—

földet csak új utak és vasutak építésével lehet Magyarország közlekedésébe bekap—

csolni. Ezeket az út- és vasútépítéseket mi—

nélelőbb el kell végezni, mert csak így biz- tosítható a Székelyföldnek az anyaország—

gal való szerves összekapcsolása.

Vasutak.

A visszacsatolt észak—erdélyi területtel és a Székelyfölddel-előzetes számítások szerint 1.874 km rendes nyomtávú és 467 km kes—'- kenv nyomtávú, összesen 2.341 km vasút- vonal került vissza az anyaországhoz. E vasútvonalak visszatérésével a csonkaország rendes nyomtávú vasútvonalainak hossza 9.683'5 km-röl 11.557'5 kin—re, 19'4%-kal növekedett. A keskeny nyomtávú vonalak hossza 655'9 kin-ről 1.122'9 k.m-re 71'2%—

kal emelkedett. A megnövekedett Magyar—

országa,!r összes vxasútvonalailnak hossza 10.339'4 km-ről 12.680'4 km—re gyarapo-

dott, ami 22'6%—os emelkedésnek felel meg.

A megnövekedett országban egy négyzet—

kilométerre 0078 km vasútvonal jut.

A legfontosabb visszacsatolt vasútvona—

luvnk a Budapest—Sminek—Püspökladány

—— Nagyvárad —— Kolozsvár -——Tövi.s——Brassó Predeál—i fölvonalnak Boris—Nagyvárad—

Kolozsvár—Apahida—Kolozs közötti 194'8 km-es szakasza. E vasútvonal Kolozsvár——

Apahida között részben kettősvágányú. A másik fontos vasútvonal, amely vissza- került az országhoz, a székely körvasútnak Nyárádtő—Marosvásárhely—Déda —— Madé—

falva —— Sepsiszentgyörgy —— U zon-i 270'7 kin-es része. E két vasútvonal a visszatért területek északi és déli részének legfonto—

sabb vasútvonala, amelyeknek azonban je- lenleg egymással összeköttetése nincs, mert a régi vonalat az új magyar—román határ kettévágja. E két vasútvonal között az ösz- szeköttetést legkönnyebben a szamosvölgyi vasútnak Apahida—Dés——Bethlen———Szeret- falva 96 km—es vonalán át és a Szeretfalva

——Magyaró között építendő mintegy 40——50 kin—es új vasútvonallal lehet megvalósítani.

E vasúrtvon-alnak .a megépítése után a Bu—

dapest — Nagyvárad —— Kolozsvár —— Dés ——

Szeretfalva w Magyaró-WSepsiszentgyörgy—m Uzon-i vonal kb. 770 km—es hosszal az ország leghosszabb vasútvonala lesz. Mivel azonban ennek az összekötő vasútvonalnak a meg- építése hosszabb időt vesz igénybe, a Máv.

azt tervezi, hogy a Maroskeresztúr—Kolozs—

nagyida között lévő keskenyvágá'nyú vas—

(2)

8—49. szám

útvonalat mintegy 15 km- rel Szászlekence állomásig meghosszabbítja s így e gyelőre ideiglenes összeköttetést létesít a visszacsa—

tolt részek északi és déli fele között. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a for—

galmat a Székelyföld és Észak Erdély kö—

zött csak kétszeri átszállással lehet lebo—

nyolítani, de a már említett vasútvonal megépítéséig a forgalom lebonyolítását ez mégis lehetővé teszi.

Nagy nehéZségek mutatkoznak ezenki- vül a Hargita nyugati oldalán levő székely- vide'knek az ország vasúthálózatába való bekapcsolásánát is E területek vasútvo- nalai ugyanis mind Erdélynek román uralom alatt maladt része felé vezetnek s így e területnek a Székelyföld központjával, Marosvász'irhellyel, vasúti összeköttetése nincs. Ezért szükséges, hogy Marosvásár—

hely és Székelykeresztúr között e(,y új va sútvonalat építsenek, amely aztán a meg—

lévő Székelykeresztúr—SzékelyUdvarhely-i vonalba csatlakozik, később pedig e vonal esetleg Sepsiszentg yörgyig meghosszabbít- lható lenne.

A már említett vasútvonalakon kívül még több fővonal került vissza az anyaor- szághoz. így visszakaptuk a Budapest——

Debrecen—Nyir ábrány—Nagykár oly—Szat—

márnémeti—Halmi —— Királyháza—Hosszú- mező—Máramarossziget —— Visóvölgy —-— Kő—

rösmező--i fővonalnak két —— eddig roman malom alatt álló —— szakaszát is; Az első visszatért szakasz a Nyírábrány _—

Nagykárolv —— Szatmarnémeti ——— Halmi ' rész, a második pedig Hosszúmezö—Mára- marossziget—Visóvölgyi vonalrész. Ezen—

kíVül visszakerült a Nagyvárad————Nagysza- lonta — Kötegyán —— Békéscsaba Orosháza Szeged—i vasútvonal—nak Nagyvárad—Köte—

gyán közötti szakasza is. Fontosabb vissza- került vonalunk még a .szoamoísvölgyi vasút—

nak Apahida—Dés—Zsibó—Szatmárnémeti és Zsibó—Nagykároly-i vonalai, valamint unyanennek a vasútnak Dés—Bethlenm—

Beszterce—Borgóbeszterce—Kisdorna—i, va—

lamint a Bethlen—Naszód—Óradna-i vonalai. A visszakerült vasútvonalaknak leg- nagyobb részét még a világháborl'l elött a magyar uralom alatt építették ki, a román uralom alatt csak Beszterce Naszód vár- megyében történtek jelentősebb vasútépíté- sek, amelyek az észak- erdélyi teíületeknek Bukovinával való összeköttetését igyekez- tek elősegíteni. A románok építették ki a szamosvötgyi vasútból Borgóbesztercén a Borgói- hágón át Dorna- Voatrába vezető vas—

— 753 —— 1940

útvonalatés a Bethlen—Óradna—i vasútvo- nalból Szálvánál leágazást létesítettek Tel- csen és Romolyon át Majszinba, amely itt a meglévő Máramarossziget—Borsai—i vas—

útvonalat éri el és ezzel Máramarosszigetet összekötötte Erdély vasúthálózatával. Ez utóbbi vasútvonal a folyó év augusztus havában készült el Az eddig felsorolt vasútvonalak mind rendes nyomtávúak voltak, ezeken kívül több keskeny nyom-

távú vasútvonalat is kaptunk vissza. E visszakerült vonalak közül a legfontosab- bak: la Szatmárnémeti—Bikszád közötti 50'5 km-es, a Gilvács—Nagysomkút kö- zötti 84'6 km—es, a Marosvásárhely—sza- rajd-i 818 km-es , és a Maroskeresztúr—

Kolozsnagyida-i 74-0 kin-es keskenyvágá- nyú vasútvonal,

1. Visszakapott rendes nyomtávú vasútvonalak.

Úzteti hossz

A vonal megnevezése kilométer

Volt magyar országhatár—Bors—Nagyvárad 12'8 Nagyvárad—Kolozsi alagút utáni új ma—

gyar--román országhatár . 181'5 Új magyarromán országhatár—Nyárádtö

——Madéfalva 189'8

Sepsiszentgyörgy—Madéfalva 71'1

Madéfalva—Gyimes—országhatár . 43'3 Volt magyar országhatár—Érmihályfalva—

Halmi—volt magyar országhatár . 98'8 Volt magyar országhatár—Hosszúmező—

Máramarossziget . . . . 14'6

Máramarossziget —— Nagybocskó ———Gyertyán-

liget . 121

Nagybecskó —— Gyertyánliget—— Vísóvölgy—

volt magyar országhatár 13'9

Nagybocskó—űyertyánüget—Tiszahíd— volt

magyar országhatár . . . . . . . —1'7 Szigetkamara—Tiszahíd—volt magyar or-

szághatár . . ., . . . . . . . 0'4

Nagyvárad—Kötegyán . . . . 52'4

Biharpüspöki—Össipuszta . . . . . . . 6'3 Össiípuszta—Körösszeg—Körösnagyharsány . 19'2 Szatmár—Szatmárszentvér . . . . . . 0'3 Nagyvárad—Félixfürdő . . . . . 12'5 Rontó—Püspökfürdö . . . . . . . . 1'3

Dykalota . . 12'5

Volt magyar országhatár—Nagyszomlin—

Biharpüspöki 10'4

Biharpüspöki—Érmihályfalva 60'2

Nagyszalonta—Mezőbaj—új magyar—román

országhatár (lllye felé) . . . . . . . 7'0

Székelyhíd—Sarmaság 87'1

Nagykároty—Zsibó . 117'7

Nagykároly—Börvely—volt magyarország-

határ (Ágerdőmajor) . . 103

' 49

(3)

8—49. szám —- 754. 1940

Úzleti hossz Szatmárnémeti—Nagypeleske—volt magyar kilométer

országhatár (Zajta) . . . . . . . 13'8 Szatmárnémeti—Óvári—volt magyar ország-

határ (Csenger) . . . . . . . . . . 14'3

Szatmárnémeti—Felsőbánya 69'4

Nagybánya—Alsófernezely 4'3

Visóvölgy—Borsa . . . 551

Új magyar--román országhatár—Mezőkecsed (beágazás a Bethlen—Borgóbesztercei vo-

nalba) . . . 365

Új magyar—román országhatár—Balavásár

——Parajd . 46'8

Új magyar—román országhatár—Székelyu-

resztúr—Székelyudvarhely . . . 284 Új magyar—román országhatár—Uzon—Sep—

siszentgyörgy . 9'8

Sepsiszentgyörgy—Bereck . 66'3

Apahida—Dés 47'0

Zsibó—Sülelmed 27'0

Dés—Zsibó 77'0

Dés—Désakna . . . 2'9

Sülelmed—Szilágycseh . . . 20'0

Sülelmed—Nagybánya 31'0

Dés—Bethlen 25'0

Betlhlen—Óradna . 69'0

Bethlen—Borgóbeszterce 65'0

Kisilva—Nagyilva . 36'0

Szálva—Telcs—Majszin . . 50'0

Felsőborgó ———- Marosbm gó —— Kisdorna—Or-

szághatár . . 34'0

Nagyilva —- Kosna —— Országhatár (Doma

Vatta felé) 80

Összesen: 18738 2. Visszakapott keskeny nyomtávú vasútvonalak.

A vonal megnevezése Gilvács—Nagysomkút

Szatmámémeti—Kossuthkert—Kátolyierdőd Szatmár—Lippa—Szatmárhegypiac

Szatmárnémeti—Kossuthkel't—Bikszád Szatmár kitérő—Szatmár átrakó Marosvásárhely—Parajd

Maroskeresztúr—Kolozsnagyida . Szászrégen—Laposnya

Szigetkamara—Rónaszék Szigetvásártér—Aknasugatag Leordina—Sokolau

Felsővisó—Glican ,

Úzleti hossz

kilométer

84'6 26-2 1-5 50-5 0—9 81'8 74-0 401) 220 17-1 27-0 , 41-0

Összesen: 466'6

Utak.

Az anyaországhoz visszacsatolt észak- erdélyi területtel és a Székelyfölddel az előzetes számítások szerint mintegy 2.100 km állami út és 5.000 km kiépített tör—

vényhatósági út került visSza. A visszacsatolt főközlekedési utak hossza pedig eléri a 3.000 km—t. Az erdélyi területek vissza- csatolásával az ország állami útjainak

hossza 5. 834 km-ről 7.934 km- re 36 0%—kal

emelkedett. Kiépített törvényhatósági utak hossza 20.514 km—ről 25.514 km-re növe- kedett, ami 24-470-05 gyarapodásnak felel meg. A főközlekedési utak hossza pedig, amely eddig 12.200 km—t tett, az erdélyi te—

rületekkel 15.200 km-re, 24'6%-kal emel—

kedik.

A visszacsatolt terület legfontosabb köz—

lekedési útja a Bors—Nagyvárad—Bánffy- hunyad—Kolozsvár közötti beton és koc—

kakőburkolatú országút. Ennek az ország—

útnak visszakerülésével most Budapest és Kolozsvár között mintegy 400 km. hosszú beton, aszfalt és kockakő burkolatú or—

szágút áll a közúti forgalom lebonyolítá—

sára. (Az út egyes kis szakaszait még ki kell építeni.) A visszatért területek főbb útvonalai valamennyien a folyók völgyé- ben vezetnek, így az északi részeken a Sza- mos völgyeiben elsőrendű országutak ha- ladnak, a Székelyföldön pedig a Maros és Olt folyók völgyeiben vezetnek a főközle—

kedési utak, Az új magyar-román határ a Kolozsvár—Marosvásárhely között lévő mindkét országutat átvágja s így most e két város között a közúti forgalom csak nagy kerülővel Désen, Bethlenen és Tekén át bo-- nyolítható le. A Székelyfölddel való közúti forgalmunk zavartalan lebonyolítása céljá- ból sürgősen szükség van a Mezőségen át vezető új útnak a megépítésére, amely a je—

lenlegi Kolozsvár—Marosvásárhely közötti távolságot lényegesen megrövidíti. A beér—

kezett jelentések szerint a visszakapott ösz—

szes utak igen rossz állapotban vannak, azok rendbehozása sok munkába és jelen—

tős kiadásba fog kerülni.

Petz-ichevich-Horváth Miklós br. dr.