85—9. szám -———697—— 1940
Társadalombíztosítás.
Assum'n ces sociales.
Résumé. En Roumanie, les assurances socia- les sont régies par une loi mise en vigueur au de'- but de 1939. Le tauzc de cotisation, établi uniformé- ment, est de 8% du salaire joumalíer. Les entrepri- ses employant plus de 5 ouvriers payent encore I'2% de contribution pour frais par accidents. Auer assurances sociales, ltEtat contribue annuellement pour 80 millions de lei.
Au milieu de 1939, la Roumanie avait en moyenne 998374 assurés, dont 396727 en Transylva—
nie. Des caisses dlassurances transylvaínes, 5 sont, avec 128'6 mille assurés,
couvrés par la Hongrie.
sur les territoires re-
a:
A román társadalombiztosítást legújab—
ban az 1938. év december hó 14—én hozott és 1939 január elsejével életbelépett törvény szabályozza. Az új törvény értelmében kö- telező biztosítás alá esnek mindazok a munkaerök, akik legföljebb havi 8.000 lei keresettel bírnak. A biztosítási kötelezettség eme kereten belül kiterjed:
1. az ipari, kereskedelmi, köz— és ma- gán-, valamint vegyes gazdasági üzemek- ben fizetés nélkül foglalkoztatott szemé- lyekre;
2. a mezőgazdasági vállalatoknál fizetés nélkül t'oglxalkoztatottakra, ha ezen vállala—
tok valamely városban vagy közvetlen kör- nyékén fekszenek;
3. a mezőgazdasági üzemekben moto—
rok által hajtott gépeknél fizetés mellett al—
kalmazottakra, valamint a mezőgazdaság melléküzemeiben fizetés mellett alkalma- zottakra;
4. a .sZövetkezeteknél, alapítványoknál és hivatási egyesületeknél működő alkal- mazottakra;
5. az egészségügyi intézményeknél és üzemeknél és *a közüzemeknél fizetés nél—
kül alkalmazottakra;
6. a szabadfoglalkozású munkaadóknál alkalmazottakra;
7. Önálló kéziiparosokra, adójuk házában dolgoznak;
8. az otthondolgozókra, háztartási al- kalmazottakra és tanoncokra.
A járulékkulos egységes, mely egyenlő az átlagos napibér 8%-ával, A biztosítottak
nyolc napibérosztályba vannak sorozva, valamennyien betegségi és öregségi biztosí—
kik munka—
tási kötelezettsé"g.gel A több mint .) mun- kást foglalkoztató vállalatok a 8%os járu- lékkuloson felül a baleseti biztosítás költ—
ségeire további 1'2%-ot fizetnek. A tuber- kulózis elleni biztosítás külön alappal ren—
delkezik, a munkaadók tehát a tuberkuló- zis elleni küzdelem céljaira további járulé—
kot tartoznak fizetni. Az- állami támogatás összege évi 80 millió lei.
A szolgáltatások jóval alacsonyabbak, mint nálunk, továbbá míg a magyar bizto—
sítási jog megelégszik a munkaviszony fennállásának tényével, a román társada- lombiztosítás a szolgáltatások igénybevéte- lét a járulékok tényleges lerovásához köti.
A biztosítottak átlagos létszáma 1939 áp—
rilis ]. és június 30. között egész Romániá—
ban 998.374 volt, ebből Erdélyre 397727 biztosított esett.
Az erdélyi biztosító pénztárak székhe—
lyei közül 5 került ismét vissza magyar
! uralom alá, ezek:
Dés . . . . . . 14.444 biztosítottal Kolozsvár. . . . 34.682 ,,
Nagyvárad 22.616 ,, Marosvásárhely 28.641 ,, Szatmárnémeti. . 28.193 ,,
_ Összesen 128576 biztosítottal
Román uralom alatt maradt még:
Arad A 28.154 biztosítottal
Brassó 46.814 ,,
Déva ... . 23.030 ,
Gyulafehérvár . 17011 ,, Lagos . . 19.068 ,, Nagyszeben . . . 20.981 ,,
Petrozsény 16.981 ,
Resicabánya . . 32.710 ,,
Segesvár 17.629 ,,
Temesvár . . . . 45.773 .,
Összesen 268151 biztosítottal
A magyar uralom alá visszakerült biz- tosítottak lélekszáma nem annyi, mint a magyar uralom alá visszakerült .) biztosító pénztár itt kimutatott lélekszáma mert eb—
ből eg.,y bizonyos rész a román uralom alatt maradt területen maradt, viszont a román uralom alatt maradt biztosító pénztáraknál kimutatott biztosítottak egy része magyar unalom alá visszakerült területeken él.
8—9. szám
A biztosítottak zöme a lI—IV. napibér—
osztályok között oszlik meg.
Az ipari munkavállalók és magánalkal—
mazottak biztositását egyazon intézmény látja el. A biztositottak köre —— hasonlóké- pen mint nálunk —— főleg az ipari, kereske—
delmi, bányászati és háztartási és részben a mezőgazdasági munkavállalókra terjed ki, a háztartási alkalmazottak ellenben ott még öregség és rokkantság esetére is bizto- sitva vannak. A törvény lehetővé teszi,
———698-—— * . 1940
hogy azokban a városokban, ahol legalább 500 biztosított él, a kerületi pénztárak biz- tosító hivatalokat is felállíthassanak. Jelen—
leg a dési biztosító pénztár talá kettő, a ko—
lozsvári alá egy, a marosvásárhelyi pénztár alá négy, a szatmárnémeti pénztár alá há- rom, a brassói alá négy, a dévai alá három, a gyulafehérvári salá öt, a lugosi, nagysze—
beni, segesvári alá két—két és a temesvári alá egy ilyen városi biztositóhivatal tarto—
zik. Mozolovszlcy Sándor dr.
Munkabérek, munkapiac, munkaviszályok, ipari üzemi balesetek.
Salaires, marché da travail, conflits du travail, accidents dans les ezploz'tations industrielles, (Az 1938. évi íparfelügyelői jelentések alapján. —— D'apres les rapports pour 1938 des inspecteurs
de l'induslrie.) Résumé. En Transylvanie, il y auaít en 1938,
selon les rapports des inspecteurs de Pindustrie, 300696 assurés. Dans le secteur de Gyulafehérvár, les sulaires mensuels oscillaíent entre 1.500 et 3.000 lei; dans le seeteur de Kolozsvár, les salaires hebdo- madaires étaíent, dans guelgues branches dlindus—
trie considérables, de 710 a 1.200 let'; dans le secteur de Temesvár, les salaires horaíres étaient, dans les importantes industries, de 10 a 38 lei.
II y eat alors 97 conflits du travail, aifectant 453 entreprises 012 33.728 ouuríers ont cessé le travail.
Dans Ies ezploitatíons industrielles, il y eut11.71/p
accidents, dont 196 entraínant immédiatement la
moz-t.
*
A román közigazgatás Erdélyt három ipar-felügyelői körzetre (Inspectoratul gene—
ral al muncii) osztotta Gyulafehérvár, Ko- lozsvár és Temesvár székhellyel.
A Gyulafehérvári körzetbe tartoztak Alsó—Fehér, Csík, Fogaras, Maros-Torda, Udvarhely, Szeben, Nagy-Küküllő, Kis—Kii—
küllő és Torda—Aranyos vármegyék.
A kolozsvári körzetbe soroztattak Ko- lozs, Szolnok-Doboka, Beszterce—Naszód, Szilágy, Bihar, Szatmár és Máramaros vár—
megyék.
A temesvári körzet kiterjed Temes és Torontál, Krassó—Szörény, Arad és Hunyad vármegyékre.
A legutóbbi iparfelügyelői jelentések, az 1939. decemberében megjelent ,,Bulletinul Muncii" című kiadványban tétettek közzé.
Az iparfelügyelői jelentések ——- bár vala—
mely előre megszabott azonos tárgyrend szerint vannak fölépít've — tartalom szem—
pontjából igen különbözőek. Amely viszo- nyokat az egyik jónak látta eléggé bő rész- letességű adatsorokkal megvilágítani, arról a másik csupán egy—két sorban odavetve emlékezik meg, éppen ezért nehéz belőlük az egész Erdélyre vonatkozó egységes képet kialakítani, Szerencsére a legbővebb és leg—
részletesebb a kolozsvári kerület jelentése, mely területnek túlnyomó része került vissza magyar uralom alá, de rendkívül szűkszavú a gyulafehérvári, melyből három megye szintén visszatért a magyar anya—
országhoz.
Az iparfeliigyelöi jelentések Erdély terít- letén 1938-ban 300696 biztosítottra vonat- koznak, melyekből a gyulafehérvári kőr—
zetre 87.019, a kolozsvári körzetre 122.171 és a temesvári körzetre 91.406 biztosított esik.
A gyulafehérvári körzet jelentése igen szűkszavúan, csupán annyit árul el a mun—
kabérekről, hogy ott az általában a havi 1.500—--2.000 lei között mozog, ritka esetek—
ben eléri a 3.000 leit, a kéziiparban pedig 600——l.00() lei között váltakozik.
A kolozsvári kerület jelentése már ki—
emel néhány jelentősebb iparágat, melyek szerint a nyomdászoknak heti keresete 1.111 lei, az építőiparosoké 1.200 lei, vaz asztalosoké 710 lei, a bányászoké 726 lei, a bőriparosoké 874 lei, a fémiparosoké 965 lei, továbbá a kereskedelmi alkalmazottaké havi 5.400 lei.
A temesvári körzet egyes községek és iparágak szerint órabéreket közöl, ezek sze- rint az órabér:
