Az erdélyi magyarság népoktatásügyének statisztikai mérlege a másfél évtizedes román uralom alatt

(1)

lO. szám. 951— 1934

Az erdélyi magyarság népoktatásügyének statisztikai mérlege a másfél évtizedes román uralom alatt.

Le bilan statistigue de l'enseignement primaire des Hongrois en Transylvanie pendant les gumze dernieres années, depms le régi/ne 'roumain.

Résumé, Sur le territoire ]zongrois annexéala

Roumaníe, on comptuit avant la guerre, en 1910, 335650 enfants liongrois soumis á l'obligation sco—

laire et 2.487 écoles primaíres hongroises. De ces e'coles, 1.318 appartenaient a l'Etat, 835

fess-ions Izongroises transylvaines, 284 a

aux con—

(les com- muues, 50 a des particuliers.

Ce territoire ayant e'te' mis par le traite' de paix sous la domination de la Rournanie, celle—ci prit possession des écoles fondée's par IjEtat hongrois, g introduisant le rournain comme Iangue de I'enseignement et ne permettant gu'a (]uelgues écoles de ce genre de continuer a

écoles

enseigner en hongrois.

appartenant confessions hon—

groises n'étaient pas asse: nombrcuses pour rece- Uoir tous les enfa'nts Iiongrois désireuac (I"étre enseignés

Les aux

en hongrois; et la creation de nouvelles écoles de cette sorte se heurtait (2 de grandes difficultés mate'A rielles, la re'/"orme agraire rournaine ayant dépouillé les con/essions Izongroises d'une grande partie de leurs proprie'tés considérables. La situation maté- rielle de ces confessions a été encore aggravée de

ce fait (1116 de

cesse' de verser des subsides aux écoles fonde'es par elles, (]ui recevaient le régime hon—

d'importantes subventions d'Etat. II faut

gue les de l'enseígnement

primaire, voulant faire du zéle, ont iermé main- tes écoles

físgué les

ces Dans grand

nombre dtenfants pas

de place dans les écoles confessionnelles hongmises, e'taient obligés d'entrer aux éco'les (l'EiGL—Dyapres le gouvernement Bucarest a

sous grois

ajouter inspecteurs

confessionnelles bátiments

hongroises

et propriéte's íonciéres conditions, un

hongrois, trouvant

ou con- de

écoles. ces

ne

la convention sur les minoritás et une loí roumaine faite en 1924 sur ["enseignement primaire, l'Etat roumaín devrait entretenir, pour ces enfants hongrois, des e'coles prímaires dlEtat enseignanl hongrois. Mais le miníslere de ltlnstruction publigue, remplissant seulement une petite partie de cette obligation, n'entretient, pour les plus de 80 mille

en

enfants hongrois admis aux écoles primaires de llEtat, (Iue 220 e'coles de langue hongroise (dont 5 ne fonctionnent pas, íaute dlinstituleur) et 207 sections paralleles hongroises. En plusieurs comitats presaue tout ;; fait hongrois, PEtat nlentretient aucune école de langue hongrm'se: les Hongrois se plaignent particuliérement de ce fait. Par exemple, dans le comitat Csik (situé dans le pays

des Székelys) oil, dlaprés les statistigues scolaires

roumaines elles-mémes, les eniants hongrois repré—

sentent 79'7%. des éléves des écoles primaires de ltEtat, il n'y a point d'école primaire dlEtat de langue Iiongroise, ni aucune classe paralléle de cette langue. Selon les releve's oiiiciels rournains, il y avait, en 1932—33, 93 éléves roumains

sur 1 école primaíre (I'Etat ensei—

gnant en roumain et non moins de

365 éléves Izongrois sur 1 école pri-

maire enseignant en hongrois.

Depuis Ie regime roumain, le nombre des eco—

les primaires roumains a augmenté en Transyl—

vanie de 1.192, soit de 42'8'31, tandis gue celui d e s

hongrois y a

d e 54'1%,.

Soulignons gue pour les écoles maternelles, fré—

auente'es par les enía'nts de 5 a 7 ans, la situation de

écoles primaires enseignant en

diminué de 1.141, soit

la minoriie' Ilongroise est encore plus grave, parce gue les confessions n'ont (zulun nombre insignifiant

dlécoles de ce genre et gue, d'aprös un relevé o/fl—

ciel du ministére de l'Instruction publigue de Rou- manie, les écoles maternelles de l'Etat enseignent toutes en roumain. Les Hongrois se plaignent éga—

lement de ce gue, dans les autres écoles du degré élémentaire (écoles professionnelles primaires, etc.), [*enseignement en hongrois est encore moins assure (luc dans les écoles primaires.

(Pest sur le territoire rournain d'avant-gucrre gue Ies intéréts scolaires des Hongrois sont les plus négligés. Les e'coles y roumanisent si fort les enfants, gue cela ne peut plus etre contrebalancé par les parents.

En résumant les données, on constate gu"en Roumanie, la plupart des enfants

(Iuentent Ie's e'coles primaires de IlEtat oil I'ensei—

hongrois fré—

gnement en hongrois nlest pas assure. Les écoles confessíonnelles [zongroises n*y enseignent gu'une moindre partie (42'4%—) des enfants hongrois, et le nombre de ces écoules, aux prises avec des dij/i—

cultés tres graves, diminue de plus en plus.

*

A Magyarországtól Romániához csatolt területen az 1910. évi népszámlálás 336650 magyar anyanyelvű népiskolakö—

teles korban lévő (6—14 éves) gyerme-

(2)

10. szám.

ket talált?) 1910-től 1920-ig Erdély népes—

sége legalább is az 1920-es román nép- számlálás megállapítása szerint nem nő- vekedett, hanem csekély mértékben (1'9%)

csökkent. A csökkenésnek legfőbb okai között a világháborús emberveszteséget, a születések háború okozta csökkenését és az 1920-as népszámlálás időpontjáig tőr—

tént nagyobbarányú elvándorlásokat (me- nekülés, repatriálás) említhetjük. Az első ok az iskolaköteles korban lévő gyerme—

kek számát nem érintette, a másodiknak a hatása csak 1920-től jelentkezik foko- zatosan és elaprózva, a harmadik azonban a magyar gyermekek számát meg- nyirbálta kissé. Figyelembevéve azonban, hogy az Erdélyből kimenekült magyar családok legnagyobb részben a városlakó értelmiségi réteghez tartoztak, ahol a gyer—

mekszám aránylag kisebb, de még közü—

lük és a többiek közül is inkább a köny- nyebben mozgó kisesaládosak indultak neki legnagyobbrészt a bizonytalan útnak, nem járhatunk messze az igazságtól, ha megállapítjuk, hogy 1920—ig a 6—14 éves magyar gyermekek számát a repatriálás és menekülés lényegesen. nem csökken—

tette.

Rendes körülmények között a népes—

ség természetes szaporodásának megfele—

lően a 6—14 éves korosztály népessége is növekedett volna, a felsorolt gátló mo—

mentumok —— amint láttuk ——— 1920—ig a gyermekkorban lévők számát csak kis részben érintették, minden okunk megvan annak a feltételezésére, hogy az állam- fordulatkor a 6—14 éves magyar gyermekek száma Erdélyben elérte, vagy leg- alábbis megközelítette az 1910—es nívót.

330 ezer islmlalcöteles magyar gyermek jutott tehát a háború után román impe—

rium alá, ennyi magyar gyermeknek a nevelése, előrehaladása, jövője függ a ro—

mán közoktatásügyi kormányzat gestio—

jától.

A népiskolai oktatás feladatát Erdély—

ben ma az állam és az egyházak látják el. A magyar uralom alatt a községek is tartottak fenn iskolákat, ma azonban ezek lassan állami jellegűekké lesznek s a köz—

ségek anyagi erejét az állam szervesen és generálisan igyekszik bekapcsolni az oktatásügybe. A magán elemi iskolák száma a háború előtt és ma is csekély. A

1) Az áthasított megyékiile az összes magyar lakossághoz! viszonyitva számítottuk ki na 6——14 éves magyar gyermekek számát.

,, -— 852 —_

₁₉₃₄

felekezeti oktatás az új uralom alatt egy- felől vesztett jelentőségében, másfelől nyert.

A gör. kel. és gör. kath. román felekezeti iskolákat ugyanis átvette az állam, mint—

hogy ezekben nem az egyházi oktatás fon- tosságán, hanem a román szellemű okta—

táson volt a hangsúly. E két román felekezet 1914—ben a saját kimutatásai szerint 2.7861) elemi iskolát tartott fenn, ezeknek átadásával a felekezeti oktatás súlya nagyot csökkent Erdély területén. Viszont a régi állami magyar tannyelvű iskolák elro—

mánosítása folytán a magyar gyermekek 1.318 elemi iskolából kiszorultak.

Ezeknek a felnevelése a fordulat után a magyar egyházak vállaira nehezedett. A feladatok ilyen óriási mérvű megszaporo- dása szükségessé tette a magyar felekezeti iskolák számának a növelését, mert hiszen a háború előtti 7552) magyar felekezeti elemi iskola az eddigi keretek közt nem fogadhatta be az 1.318 állami és 284 köz- ségi magyar elemi iskolából kiszorult ma—

gyar gyermekeket. Itt kell rámutatnunk

arra a furcsa körülményre, hogy román

hivatalos körök a Népszövetség és egyéb nemzetközi fórumok előtt sokszor hivat- koznak arra, hogy a magyar kisebbség is—

kolaügye Erdélyben a román uralom alatt veszteséget nem szenvedett. sőt a felekezeti magyar iskolák számában a háború előtti állapothoz képest ,,jelentős" szapo—

rulat mutatható ki. Ilyenkor természete—

sen nem említik meg az 1.318 állami és 284— községi magyar tannyelvű iskola el—

vesztét a magyar kultúra számára és cso—

dálatosképen elfeledkeznek a gör. kath.

és izraelita magyar tannyelvű felekezeti iskolákról, amelyekkel együtt 835 magyar tannyelvű felekezeti elemi iskola működött Erdély területén 1913/14-ben.

A magyar felekezeti elemi iskolák kö- zül l932—ig ténylegesen csak a református és unitárius iskolák száma emelkedett, a többi csökkent. Az összes magyar tan- nyelvű felekezeti elemi iskolák száma 1932-ben 822 volt.

Ha meggondoljuk, hogy 1914-ben a mai Erdély 2.819 ezer románajkú lakosá- nak saját egyházi kimutatásaik szerint

1) Protoc. Congres. Nat. Bis—ericesc. 1916. Sibiu 1917. 152 ]. Ghibu O.: Anuarul Pedadogic. 1913.

Sibiu 232 l.

2) Ezenkívül még 49 gör. kat. és 31 izraelita magyar tannyelvű elemi iskola működött Erdély- ben 1914—ben, de ezekben a háború után bevezet—

ték a román, illetőleg héber oktatást.

(3)

10. szám

2.786 felekezeti elemi iskolája volt, akkor a másfél millión felüli, de még a román 1930—as népszámlálás szerint is 1.354 eze—

ren felüli magyarság bizonyára megérde—

mel 822 felekezeti iskolát. 1914-ben 1.007 ' román lakosra jutott egy román feleke—

zeti iskola, most (1 román népszámlálás szerint is 1.647 magyar lakosra íut átlag egy magyar felekezeti iskola. És ne feled—

jük el, hogy a magyar állam a román fe—

lekezeti iskolákat évről—evre tekintélyes összegekkel (1914-ben 3,068.349 aranyko—

ronal) segélyezte, míg ma a magyar feleke—

zeti iskolák államsegélyt egyáltalán nem kapnak.

A felekezeti oktatásnak Erdélyben törté—

nelmi jelentősége van. Az egyházak állítot—

ták fel e területen az elsö iskolákat és sokáig kizárólag őkfoglalkoztak tanítással. Csak 1873 óta képezte az oktatásügy állami gon—

doskodás tárgját, de ettől az időponttól is jó ideig az állami iskoláknak csak kisegítő szerepük volt a felekezeti oktatás mellett.

Az anyanyelvi oktatás kérdése is igen sze—

rencsésen oldódott meg a felekezeti iskolák keretén belül, minthogy Erdély különböző nemzetiségű lakósai vallás szerint is elég jól elkülönülnek egymástól és az egyes felekeJ zetek a magyar törvények alapján szabadon tarthattak fenn hívőik anyanyelvének meg- felelő iskolákat. E nagy történelmi multu is- kolákat nem lehetett egyik napról a másikra megszüntetni, még" a román felekezetek (gör. kel. és gör. kat.) sem mentek minden

aggodalom nélkül bele, hogy iskoláikat az új román állam a legkedvezőbb feltételek és biztosítékok dacára is átvegye; különösen ragaszkodnak azonban a román uralom kö—

vetkeztében kisebbségi sorba került erdélyi népek kultúrájuk ezen bástyáihoz.

A magyar felekezeti oktatás jelentő—

sége tehát Erdély területén a háború után megnövekedett. Hangsúlyozzuk, hogy nem a magyar felekezeti iskolák száma, hanem a jelentősége, mert ma kizárólag ezekben van —— nagyon korlátozott keretek között ugyan —— a magyar szellemű oktatás biz- tositva.

A magyar tanulók számát véve azonban figyelembe, az állami oktatásnak magyar szempontból ma éppen olyan nagy jelen- tősége van, mint a felekezeti oktatásnak.

A magyar nemzetiségű tanulóknak jó fele állami iskolába jár s azért igen fontos,

1) Lásd: R. Szeben A. cikkét a ,,Magyar Ki- sebbség" 1933. évf.-nak 317. oldalán.

—— 853 —— 1934

hogy az ö helyzetükkel is tisztába jöjjünk.

Eddig az állami iskolába iáró magyar gyermekek sorsát igen kevés figyelemben részesítették még maguk az erdélyi magya—

rok is, minden gondoskodásuk és aggódá—

suk tárgyát a felekezeti oktatás képezte.

Ennek talán legfőbb oka az volt, hogy mindmáig csak igen általános és megbíz- hatatlan adatokat hallottunk az állami is—

kolába járó magyar nemzetiségű tanulók- ról s a számukra létesített magyar tan- nyelvű vagy magyar tagozattal bíró állami iskolákról.

A román statisztikai évkönyvek ugyan közlik az állami iskolába járó magyar nemzetiségű tanulók számát. de csak tar—

tományi részletezéssel, ami a bírálatra és összehasonlításokra kevés módot ad. A ro- mán kormány a Népszövetség és a Nép- szövetségi Ligák Uniója előtt többször hivat—

kozott arra, hogy magyar tannyelvű és tago- zatúiskolákat tart fenn a magyarnemzetiségű tanulók részére, de sohasem részletezte

hely szerint ezeket az iskolákat. Az ilyen egyösszegben odavetett adatokat a ma—

gyarság mindig bizonyos kétkedéssel fo—

gadta és részletes közzétételiiket sürgette.

(A kultúrzóna ügyében 1931 aug. 25—én a Népszövetséghez beadott petieióban a ro- mániai Magyar Párt sérelmezi. hogy a kormány egy 1925 december 3—i népszö—

vetségi válaszában 762 állami magyar tan—

nyelvű elemi iskoláról beszél, ugyanabban az esztendőben francia nyelvű röpiratot terjeszt, melyben a magyar tannyelvű elemi iskolák számát 561-re teszi, részle—

tezés azonban sehol sincs?) Erre a magyar peticióra adott válaszában (1932 ápr.

11) a román kormány 483 állami magyar elemi iskolát, illetőleg magyar tagozatot említ. Ugyanannyit említ Pillat Jon román kiküldött is a Népszövetségi Ligák Unió- jának 1931. évi ülésén.2l

Végre az 1933—as év hozta meg a kér- dés teljes és részletes tisztázását. A román közoktatásügyi minisztérium kiadta az or—

szág összes elemi iskoláinak részletes sta—

tisztikáját községenkint a kisebbségi taní- tásnyelvű és tagozatú iskolák feltüntetésé—

vel, a tanítók névszerinti íelsorolásával.3) Ha ehhez hozzávesszük, hogy 1932-ben

1) Journal de la Soc. des Nat. No. 3. 1933.

437. l.

2) ,,Les Minorités Nationales" 1931. dec. 90——

92. l.

3) Anuarul lnvátámántul'ui Prámar. 1933. Mi—

nist. Instruct. Cult. Arat. Bu-curesti. 1933. 72 -i—

894 l.

(4)

10. szám,

_ss4—

₁₉₃₄

1. Felekezeti magyar elemi iskolák statisztikája 1932-ben Erdélyben.

Ecoles primaz'res confessz'onnelles hongroises en Transylvanie en 1932,

[ ..

Reforrm ífgt low

EcolcsÁtjgtolzgues Ecoles caluimsíes Ecoleszmitaires hígtgíoígzs. con ííggggííles

M * U ln ! §) % ' M M ! N N ' §

Megye

§;

§§

:?

§

: §;

§

: §;

§§

§

m

§§

273

§

§ m

§§

$N

§

e

Comitats gíg im $ §§ 50, $É§ 5.4 ! SÉÉ 12," És ÉÉ Ev,

§;ac—It: 5183l§35182l31§18rl§ § ;8— le

sem. .es § .o§§ szg! sem ceg §.o§§.o:§ § ...ez—§ eg

%; "Ef-§ §; :%§ $$$-Ét Éetgs §?th Ézs É§§§§§e %; §??? És :3 :vftrg es is :ffü riff 15333 ev gsssewee És em M

]

Alsó-Fehér 9 12 350 22 33 1 242 —— —— —— ' —— — _ 31 45 1.592

Arad . . . 12 17 1046 9 17 944 — —— —— —— —; —— 21 34 1.990 .

Bihar . , . 38 65 3.269 55 116 6.889 — — — 1 1 § 26 94 182 10.184%

Brassó 5 15 637 6 11 578 —- —— — 5 13 ! 634 16 39 1.849

Krassó 3 6 , 246 1 2 115 — _ —— — ——j —— 4 8 361 '

Csik . 47 126 ? 7.015 —— —— —— — —— — — 3 47 126 7.015 r

Kolozs 12 34 1.419 83 50 2.286 3 5 245 —— * 48 89 3.950 !%

Fogaras . , . , . 1 3 81 2 3 109 —— —— —— — 3 6 190

Hunyad . . . . . * 13 26 1.223 11 17 697 —— — —— _ 24 43 1.920

Máramaros . . . 4 6 3291 2 5 274 — —— —— — 6 11 603

Maros-Torda , . , 26 49 2.465 102 150 8.431 13 14 591 —— 141 213 11.487 ,

Beszterce-Naszód 3 5 28? 7 8 381 —— — —— —— 10 13 666

Udvarhely . . . . 33 69 4.197 23 35 1.998 7 10 422 ( 4 63 114 6.617 *

Szilágy , . . . , 23 53 2.974 69 111 6.802 —— —— —— É —— 92 164 9.776 ,

Szatmár , . . . . 15 38 2.009! 43 57 3.080 _ — —— —— 58 95 5.089

Szörény. , — —— _ " 1 2 83 .— — —— — 1 2 88 *

Szeben , . , . . 2 8 303 3 6 329 — —— _ —— 5 14 632;

Szolnok-Doboka , 5 11 436 28 41 1.871! — —— _ — 33 52 2.307

Nagy-Küküllő 5 9 ' 442 7 14 623 __ _ _ _ 12 23 1.065 *

Kis-Küküllő 8 9 443 27 36 1.604 5 9 399 —— 40 54 2.446 ;

Temes—Torontál 9 20 879 4 8 880 — —— -— — 13 28 1.259 .

Háromszék 20 37 1.682 19 28 1.113 5 11 393 —— ., ! -— 44 76 3.188 .

Torda-Aranyos . 4 6 250 9 19 924 3 3 k 137 —— ———l —— 16 28 1.311 '

Osszesen —— Total í297 [624 131980; 483 ;769 440353 36 52 jam! 6 14 660! 822j1,459 75.580 ?

, § , o l l ,

.

jelent meg a román oktatásügy 1921——

1929-re vonatkozó statisztikája?) mely a tanköteles korban lévő gyermekek éven—

kinti számbavételének eredményeit megyei részletezéssel s a középiskolák teljes egyen—

kénti statisztikáját adja, úgy azt mondhat- juk, hogy 15 esztendő óta először van módunkban az elcsatolt Erdély közokta—

tás-ügyéről teljes és részletes képet kap—

nunk.

A felekezeti magyar iskolák statiszti- káját Erdélyben az egyházak évről—évre összeállítják és azt jegyzőrkönyvfeikben közzé is teszik, ezeknek alapján leközli az ada—

tokat a lugosi ..Magyar KisebbségH c. fo- lyóirat úgyhogy módunkban van

az 1932—es évre együttes képet adni a felekezeti és állami magyar iskolákról. Ezút—

tal a közoktatásügy első és legfontosabb is,

1) Slatistica lnyátámántului din Románia pe anrii scolari, l921/2'2w—1928/29. Minist. lnstruct.

Cult. Art, Bucuresti. 1932. 17 —t— 751 l.

részével, az elemi népiskolákkal óhajtunk foglalkozni,

A magyar felekezeti elemi oktatás,

Elsőnek a felekezeti magyar jellegű nép—

iskolák adatait vesszük vizsgálat alá, mint—

hogy a magyarnyelyű oktatás alapja ma elsősorban a magyar felekezeteken nyu—g—

szík, A felekezeti magyar iskolák (1. sz.

tabla) Erdély minden megyéjében képvi—

selve vannak, Az 1932. évben felekezeti magyar iskolába járó gyermekek fközül 53'9% református, 42'3% róm. kat., 2970 unitárius és 0970 evangélikus islkolát

látogatott. Érdekes volna kikutatni, 'hogy

az egyes felekezetekhez tartozó magyarok mennyire látogatják saját felekezeti isko- láikat és milyen arányban kényszerülnek állami iskolákba. Minthogy sem az össz- nrépesség, sem .a tanulókorban lévő gyermekek felekezeti statisztikája az 1932. évből,.

vagy legalább 1930-ról nem áll rendelke—

zésünkre. megpróbálunk több megközelítő

(5)

10, szám. —-——855——— 1934

:

2. A magyar felekezeti iskolák látogatottsága az erdélyi magyarság felekezeti megoszlásával egybevetveJ)

Nombre des éléves des e'coles confessionnelles hongroises en Tmnsylvanie, compare a la répartition par confessions des Hongroisl)

1930/31-ben állami Felekezetimagy.isk.

Magyar lakosság felekezeti megoszlása elemi iskolába járó járó tanul. 1982—ben

, .. . Eléucs ayant ré- Eleves ayanl frá—

Reparmwn par confessron de la popu— gumté m 1930—31 guente' en 1932 les

Felekezetek — Confessions lation hongroíse les écoles primaires écoles confessíon—

d'Etat nelles hongroises

tanuló absz. sz. 0

O ( 0 l ' 0 , bf

1910 /0 1937 __ /0 nofflllire /o mábgglu' e /0

Református — Calviniste . 688205 47'9 722552 488 42.750 41'2 40.753 5539 Róm. kat. — Catholigue rom. . 642858 44'6 643512 4535 50.625 ; 488 2)31.980 423

; Unitárius —— Unitaire. 68.125 47" 70.003 4'6 5.825 ? 5'7 2.187

Magyar evang.——Luthérienne hongr 40.114 2'8 45.378 31 ")4.464 % 43 660 09 Magyar egyházakösszesen — Total

des confessions hongroises . *)l,439.302 100'0 *)1,481.445 1000 103664 1000 75.580 1000

!

1) Az 1910 és 1927-es rovatokban csak a magy. anyanyelvű lakosság felekezeti

pel,míg az 1930/31. évi áll. el. isk. járó tanulók között az egyes felekezetekhez tartozó összes erdélyi gyerekek száma. Ez utóbbival szemben tehát figyelembe kell venni a német, tót, román tannyelvű róm. kat., ref. és evang. iskolába járó tanulókat is. _Sous les rubrígues relatives () 1910 et a 1927, le tableau montre seulement la répartítion par confessíon de la population de langue mateme'lle Ilongroíse, tandis guh'l indigue, guant aux éléves ayant fre'guenlé en 1930———31 les écoles prímaires de llEtat, le nombre de tous les en/ants transglvains uppartenant aux dífférentcs confess-ions. 11 font donc tenir compte, pour .cette derniére année-lá, aussi du nombre de's éléves inscrits aux écoles cutholioues r., caluínisles et luthe—

ríennes enseignant en allemand, en slovague et en roumain.

2) Nem magyar tanítasnyelvű róm. kat. elemi iskola Összesen 80 volt 1932-ben Erdélyben 11.905 tanulóval. Ezekkel együtt 43.885 a róm. kat. iskolába járó összes tanulók száma. _ En Transylvaníe, on comptuít en 1932 80 écoles prímaires catholigue's ri n'enseignant pas en hongrois, (lui avaient ensem—

"ble 11.905 éléves. Avec ceux—ci, le nombre total des éléves [réguentant les écoles calholigues r. étaít de megoszlása szere—

438853

)Összes ev.ang (nem csak magyar)

confessions ísrae'líte, gréco--orient.,

adatsor egybevetésével az igazság közelébe férkőzni. Erdély össznépess—égének leg- utolsó hivatalos felekezeti statisztikáját 1934 márciusában még mindig az 1910—es magyar népszámlálás eredményeit adják. Az 1927. évről rendelkezésünkre áll az erdélyi magyar egyházak lélekszámkimutatásaf) Egy számbavehető adat-sorunk van az 1930/31. tanévről is: az állami elemi isko—

lába járó erdélyi tanulók felekezeti meg—

oszlása.

Nem követünk el nagy hibát, ha az egyes felekezeti iskolákba járó tanulók számát mind az illető iskolafenntartó fe—

lekezetekhez tartozónak vesszük. A waló- ság az, hogy igen csekély számú más fele- kezeteknhez tartozó látogatja a felekezeti iskolákat és ezek a csekély összegek is [egymást ellensúlyozzák.

Számanányukhoz képest a különböző felekeze—tüek között leginkább a reformá-

tusok látogatják a felekezeti iskolákat (2.

számú tábla), a katolikusok elmaradnak

1) Frítz-Sulyok: Erdélyi Magy. Évkönyv. Ko—

lozsvár, 1930. 6 l.

— Total des éléves luthériens (y compris les non—Hongrois).

; E számban nem foglaltatnak benne amagyar anyanyelvű zsidók gör.

vallásúak. —— Ce chiffre ne comprend pas les personnes de langue matern

kel., gör. kat. és egyéb hongroise appartenant aux catholígue orthodoxc et aux autres con/'essions.

valamivel mögöttük, legjobb-an azonban a csekély számú magyar evangélikusok és unitáriusok nélkülözik a felekezeti okta- tást. Ugyanazt a viszonyt állapíthatjuk meg a 2. sz. tábla két utolsó oszlopának egybevetéséből is csawfkhog y a képet itt eg.,y kissé bonyolulttá teszi az, hogy az állami iskolák különböző felekezetű tanulói között a nem magyar anyanyelvűek is szerepel- nek. Talán nem tévedünk, ha ennek az ál- lapotnak egyik valószínű okát abban jelöl- jük meg, hogy a romániai agrárreform a katolikus egyházi birtokokat sokkal in—

kább megnyirbálta s így a felekezeti isko- lák fenntartásának alapját — mely iskolai államsegxély híján tisztán az egyházi va- gyonon és jövedelmeken nyugszik —— jobban aláástaf)

A református egyház nemcsak a tanu-

1) A már idézett Fritz Sulyok— féle Erdélyi Magy Évkönyv szerint (72. l.) a róm. kat. egyházmegyék—

től 277645 kat. holdat vettek el az agrárreform során Erdélyben, meghagytak 13.104 holdat, a ref.

egyházkerületektől elvettek 25.222 kat. holdat és 36.925 kat. holdat hagytak meg nekik.

61

(6)

10, szám.

lók, hanem az iskolák száma szerint is ve—

zet Erdélyben, sőt itt fölénye még nagyobb.

A felekezeti magyar elemi iskolák 58'8%-a református, 36'2%—a katolikus 4'3%—a unitárius és 0'7%—a evangélikus. Az egyes iskolák népessége tekintetében .az átlagok a következők: 1 magyar evangélikus elemi iskolába átlag 110 gyermek járt 1932—ben;

1 róm. wkat. iskolába 108; refonmátus is—

kolába 84; 1 unitáriusba öl.

Állami magyar nyelvű elemi oktatás.

Magyar felekezeti iskolába 1932-ben Er—

délyben kereken 76.000 gyermek járt. Ez azonban a tanulmványnnk elején 1920-ra közölt tanköt-eleskorban lévő magyar gyer—

mekek számának alig egynegyedét adja.

Igaz, hogy 1932-ben a 14—18 éves gyermekek az alacsony háborús korosztályok—

ból kerültek ki s így számuk alatta marad az 1910-es és 1920-as nífvónaik, de minden

körülmény gondos mérlegelése mellett is a 0—14 éves magyar gyermekek számát kö- zel 300 ezerre kell tennünk. Itt kell rámu—

tatnunk az ezután közlendő román iskola- es tanulóstat'isztilkák egyik legfontosabb gyengéjére. A román közoktatásügyi mi—

nisztérium évről—évre számbaveszi a tankiin teles korban lévő gyermekeket és az adat—

gyűjtést kiterjeszti a inegszámlált gyerme—

kek nemzetiségűnek megállapítására is.

1032—ben jelentek meg nyomtatásban ezek—

nek a gyermekszámlz'ilásoknak az adatai, legrészletesebben az 1926-05 esztendőre, de tartományonkénti részletezéssel 1924——

1929-i-g. Ez a kiadványf) de a román statisztikai évkönyvek is közlik az állami is- kolába járó tanulók statisztikáját évről- évre nemzetiségi megoszlással is. Azt mond—

hatnánk tehát, hogy minden adat rendel—

keztésünkre áll annak megállapítására, hogy Erdélyben legutoljára 1929-ben hany tanköteles korban lévő magyar gyermek volt s ezek közül hány járt állami isko-lába.

Minthogy az egyházak kimutatásaiból a felekezeti iskolába járó magyar tanulók ada—

tait is tudjuk, világosan megállapíthatjuk, hogy hány magyar tanköteles nem jár is—

kolába, hány jár és hova jár. A _valóság—

ban azonban nem ilyen tiszta a helyzet. A román tanügyi statisztikát román tanfel—

ügyelők es tanítók állítják össze. Ezeknek a statisztikáknak nemzetiségi eredményei még annyira sem megbízhatóak, mint a népszámlálásokéi. A román oktatás-

1) Statistiea lnvatamántnluí din Románia 1921/22—1928/29. Bucuresti, 1932. 751 ].

—856— 1934

ügyi politikának a kisebbségekkel szem—

beni ellenszenve nem titok. Törvények és rendeletek tanuskodnak erről és nem- zetközi fórumok előtt éveken át húzódó

viták folynak róla?) Általában a kul—

túrpolitika irányításának mai centrali—

zátt rendszere mellett Középeurópa nemz-e—

tiségileg tarka országaiban sokszor esnek abba a hibába a kultuszkormányok, hogy az állami kultúrfelada'tokat egyszerűen a több- ségi nép kultúrájának sokszor a többiek ro—

vására erőszakolt fejlesztésével tévesztik Össze es nem veszik észre, hogy éppen a kultúrális élet terén az apróbb erők játé- kának, a különböző ízlés, törekvések és adottságok ('a—rvé'nyesülésének az általános kultúrát t'ellendítő ereje van.

Mindezekből megérthetjük, hogy a ro- mán kultuszkormányok vezetése és felügye—

lete alatt a román tanerők által készített nemzetiségi statisztika nem lehet tárgyila' gos, annál lkevésbbwé sem, mert igen sok he—

lyen Erdélyben a román tanítónak egyéni érdeke, hogy az állami iskola számára leg—

alább annyi román tanulót vagy tankötelest kimutasson, amennyi az ő fizetett állását megindokolja. De a legmegeáfolhatatlanabbx bizonyítékot a román iskolaügyi statiszti—

kának a tanulók és tankötelesek nemzetiségi adatai szempontjából való megbízhatatlan—

ságára éppen a legújabb román statisztikai évkönyg) szolgáltatja, melyben ezúttal elő- szőr a román nemzetiségű tanköteleseket 2 csoportra osztják: olyanokra, akik beszél—

nek románul és olyanokra, akik románul nem tudnak. E hivatalos kiadvány szerint 1931—ben Romániában 3,959.248 lélek volt tanulókorban(?)—"18eves),köziiliik3954228 volt román állampolgár. A belföldi állam—

polgárok közül 3,034.210 volt román nem- zetiségű, de közülük csak 2,988.644 bírta a román nyelvet, 454366 románul nem [ado/I.

É forrás szerint 1031—ben Romániában 201400 magyar nemzetiségű tanuló korban lévő gyermek volt. (12 kiadvány csak jelen cikk nyomdába adása előtti napon érkezett meg, így adatait tanulmányom további szö—

vegeben és a táblázatokban nem tudtam

1) Elég itt a román népoktatási, magánokta- tási törvényekre, a román felekezeti középiskolák- nak kivételes bánásmódot biztosító törvényre, a magy. egyházak és a romániai Magy. Párt (kultúr—

zóna, névelemzés) népszövet—segi peticíoira utal—

nunk, valamint Ziehy Ernő gróf és Pillat János között a Népszövetségi Ligák Uniója ülésein le- folyt vitákra.

2) Anuarul Statistic al Romániei. 1933, Bunu—

i'esti, 1931. 386 1.

(7)

10. szám.

hasznosítani.) Ezeknek előrebocsátása és hangsúlyozása után itt adjuk 1924-től a legutóbbi adatokig az Erdélyben talált ösz—

—857— 1934

szes és magyar tanu'lókorban lévő gyermekek számát, valamint az állami iskolába járó magyar tanulók számát.

É Összes tanulókor- Ebből Állami elemi iskolába járó tanulók száma A magyar

1 V 'v" .——1 'v 0/0 .. " -- _ -- tankötelesek

mata? ..) magyar Oaaaaa aszerint: ! May ..na/Sie... yayan

l

19241) 1) 744.070 1)176.657 23'7 ! . . . 1

1925 1,102.990 276199 2551 . . . . .

1926 1,053.113 258735 24 6 328.529 31'2 57.239 17'4 22'1

1927 1,050.706 251356 23'9 346424 33'0 57.548 16'6 * 22'9

1928 1,067.573 258116 24'2 384.798 36'0 64.548 16'8 250

1929 1,051.813 250825 23'9 423019 402 69.658 16'5 ' 27'8

1930 . . . 460063 . 68.647 1.4'9 .

1931 505.389 80.221 15'9

1 ' ' 1

1) Az 1924. évi adat a 7—16 éwes gyermekek kéit mutatják.

A közölt összeíurásból kitünően az 5—18 éves magyar gyermekek száma az utóbbi években nem sokkal haladta meg az 1/4 milliót. Az 1924—es évről szóló adat a 7—16 éves gyermekek nemzetiségi megoszlását tünteti fel s így ez valamennyire Összeha—

sonlítha'tó a háború előtti 6——14 éves kate- góriával. Látjuk, hogy a —— számításaink szerint —— legalább 300.000-nyi 6—14 éves magyar gyermekből csak 170.000—nyit fe- dezett fel a román statisztika. Még ha hozzáadjuk is ehhez az y'Mvenként kb. 30.000—

nek talált erdélyi zsidó gyermekek számát, akiknek nagyrésze magyar anyanyelvű, a hiány akkor is óriási. Etkkora csökkenés semmivel sem magyarázható és kevéssé valószínű. Ugyanígy a valószínű minimu- mon aluli magyart tüntet fel az állami isko- lába járó tanulók nemzetiségi megoszlása is. Az összes tanulókorban lévő magyar gyermekeknél tapasztalt eltérés arányának figyelembevételével az 1931. és 1932. években a; állami elemi iskolákba járó magyar ta- nulók számát Erdélyben közel 100 ezerre tehetjük.

Támogatja ezt a ;feltevésünket az állami elemi iskolába járó tanulók felekezeti meg—

oszlása is. Ha az erdélyi róm. katolikusok

65'5%—át magyarnak vesszük, amint ez

az arány 1910-ben fennállott, az evangéliku- sok 15'3%—át, az izraeliták 70'2%-át és az egyéb vallásúak 20%—át ugyancsak az 1910-es arányszámok szerint magyar anya—

nyelvűnek vesszük, a refomnáytus és unitá—

rius hívőket mind magyarnak vehetjük s az itt esetleg bekebelezett másnyeltvű—ek fe- jében a gör. kel. és gör. kat. magyarokat nem vesszük számításba; ezek szerint

1931—32—ben állami elemi iskolába járt

számát, a többi évre vonatkozóak az 5—18 evese—

42.750 református 33.160 róm. kat.

9.422 izraelita

5.825 unitárius ,, 701 evangélikus ,, 602 egyéb vallású ,,

magyar tanuló

))

aux:

92.460 magyar tanuló.

Itt tehát egy el nem hanyagolható prob—

lémáról van szó. A magyar gyermekek százezres tömege jár állami elemi iskolába Erdélyben és mégis az ő sorsukról tíz és egynéhány esztendő óta alig hallottunk va- lamit. A felekezeti iskolák nehézségei és panaszai még csak áttörik nagynéha a nagyközönség közönyét, eljutnak a román km'mánykörök, sőt nemzetközi fórumok elé is, annak a százezernyi magyar gyermeknek az érdekében azonban, akik egy vagy más ok miatt kénytelenek az állami iskolák padjyaiban ülni, tízesztendő óta hangot alig hallunk, tettet nem látunk. Ter—

mészetesen .az ő érdeküket az állammal szemben nehezebb megvédelmezni, mint- hc—gv semmiféle autonómia kerete nem védi őket és nem ad támpontot az ő érde- kükben való fellépésre, de legalább har- colni kell érte. Különben is éppen _a ro- mánok részéről többször mutatkozott haj- landóság aziránt, hogy a kisebbségek is- kolaügyi követeléseit az állami oktatás kere- tei között szívesebben yhyonorálnák, mint a különcélúsáyggal megvádolt felekezeti okta—

tásnak adandó engedmények által. Nem azt mondjuk, hogy ez elől a vád elől deferálni kell és a felekezeti oktatás bástyáit lebon—

tani, vagy veszni hagyni; az erdélyi rna—' gyarság kultúrájának az egyházak erejére, a ikebelükben biztosítható és teljesen el nem kobozható autonóm keretekre elengedhe—

tetlen szüks—ége van, ezeket utolsó csepp v'é-

61*