AZ EGRI EGYETEM FELÁLLÍTÁSÁNAK TERVE (1754—1777)
DR. SOÓS IMRE
Az irodalom az egri egyetem létesítésének eszméjét kizárólag Esz- terházy Károly egri püspöknek tulajdonítja. Az újabb levéltári kutatá- sok eredményei azonban arra mutatnak, hogy az egri egyetem felállí- tásának tervét Eszterházy elődje, Barkóczy Ferenc fogalmazta meg első ízben, nyolc évvel Eszterházy előtt. De az egyetemi épület első kezde- ményezése sem Eszterházynak, hanem Barkóczynak nevéhez fűződik.
Mindezek ellenére kétségtelen, hogy míg Barkóczy még csak egy három- fakultásos akadémiára gondolt, addig Eszterházy ezt négykaros, teljes egyetemmé kívánta kifejleszteni, s Nagyszombat után az ország második egyetemét szerette volna felállítani Egerben s míg Barkóczy egy kisebb befogadó képességű, egyemeletes épület tervrajzát készíttette el, addig Eszterházy ezt második emelettel kiegészítve, a mai kétemeletes épít- ményt valósította meg. S hogy az egyetemi intézmény két évtizedes vajúdás után sem valósulhatott meg Egerben, arra a magyarázatot a Mária Terézia-féle országos tanügyi reform célkitűzéseivel való össze- ütközésben kell keresnünk.
Az egri egyetem magvát két felsőfokú tanintézet alkotta. Ezek egyike az 1700-ban létrehozott Telekessy-féle teológiai stúdium. A pap- képzés céljait szolgáló hittudományi főiskolán a XVIII. század közepéig a jezsuiták tanítottak, vagyis az a szerzetes rend, mely országos viszony- latban is a leggazdagabb iskolafenntartónak számított. A püspöki szék- helyeken működő hittudományi főiskolák teológiai tudományos fokoza- tokat nem adhattak, de a jezsuiták nagyszombati egyetemén is legfel- jebb a baccalaureatust kapták meg a klerikusok, a teol. doktori fokozatot már nem, mivel tanulmányaik befejezése után azonnal kiragadták őket a lelkészi pályára.
Ismeretes, hogy a középkorban az egyház kezébe került a tanügy irányítása. De a XVIII. század első felében a nyugati országokban egyre határozottabban elkülönült az egyháztól, pápaságtól, meg az egyetemes egyház érdekeit képviselő jezsuitáktól s politikummá, állami feladattá vált. Az abszolút uralkodó felismeri, méltányolja a nevelés politikai fontosságát. 1735-ben III. Károly pátensei ezen ú j igényeknek meg- felelően alakítják át a jezsuiták tanulmányi rendszerét. Nem a katolikus egyház ellen irányult az állam részéről kiinduló korlátozás, hiszen az
303
egyház továbbra is fegyvertársa maradt az államnak a feudális osztály- uralom konzerválásában. Csupán arról volt szó, hogy ezután ne az egye- temes egyház érdekeit szolgáló jezsuiták, hanem az állam érdekeit ki- szolgáló, könnyebben irányítható iskolafenntartók vegyék kezükbe az ifjúság nevelésének feladatait. Az első menetben tehát legalábbis a fő- iskolákról igyekeztek eltávolítani a jezsuitákat. E törekvés kiemelkedő képviselője az a Barkóczy Ferenc egri püspök, aki püspökségét meg- előzően, kanonoktársai n e m nagy örömére, élete java részét a bécsi udvar légkörében, mint Mária Terézia hű bizalmasa tölti el.
Barkóczy 1754-ben az egri teológián tanító jezsuitáktól elveszi a ta- nítás jogát, átruházza e jogot saját egyházmegyéjének papjaira. Az ú j teológiai kurzus megnyitása ünnepélyes külsőségek között megy végbe 1754. november 5-én, ennek során a püspök bejelenti, hogy a következő évben behozza Egerben a bölcseleti kurzust s ehhez a két fakultásos püs- pöki iskolához az akkor már működő jogi iskolát is hozzákapcsolva, most már nyilvános egyetem — publica Universitas — rangjára emel- teti. Tekintettel Barkóczynak a bécsi udvarral szemben tanúsított „ki- emelkedő érdemeire", az egyetemi privilégium kiadására ekkor még Má- ria Terézia is hajlandónak mutatkozott. [1] 1755 augusztusában két len- gyelországi szerzetes felvételre jelentkezik az egri hittudományi főisko- lán. Barkóczy ezt a nna k bizonyságául fogja fel, hogy az újjászervezés folytán most már magasabb színvonalon folyik a tanítás, kedvezőbb a tanulmányi eredmény, mindez fokozza arra irányuló eltökéltségét, hogy a püspöki iskolát „nyilvános akadémiává" fejlessze s hogy felállítsa a bölcseleti kurzust. [2]
Barkóczy 1760 tavaszán újabb lépést tesz a tervezett egri egyetem anyagi bázisának kiszélesítésére: az egyházmegyéje másik nagy váro-
sában, Kassán, jezsuita vezetés alatt működő Kisdy-féle papnevelőt egyesíti az egrivel, idecsatolva annak 74 000 Ft összegű alapítványait.
A 27 kassai növendék 1760 áprilisában telepedett át Egerbe. Nemcsak az akkori felsőoktatási reformtörekvéseknek megfelelő jezsuitaellenes lépés volt ez, hanem egyúttal olyan intézkedés is, melynek eredménye- ként az egyetemi rang indokolása során az intézmény alapítványi helyei- nek és a hallgatók számának növekedésével tudott érvelni.
A gimnáziumi tanulmányokra épülő kétéves bölcseleti tanfolyamon a tanítás 1755-ben indult meg. Az első évben logikát, a másodikban fizikát tanítottak. A bölcselet hallgatása nyitva állt mind a klerikusok, mind a joghallgatók részére, de egyik iskolába való felvételhez sem volt kötelezően előírva. Itt is az egyházmegye papjai tanítottak. A bölcselet
— szervezetét tekintve — nem a jogi kurzussal, hanem a teológiával állott szoros kapcsolatban, azzal együtt alkotta a „püspöki iskolát".
Fenntartója pedig a káptalani testület volt.
A püspöki iskolától független tanintézetként jött létre a többször említett jogi iskola. Ezt Foglár György egri kanonok 1740-ben alapította, vagyonának jelentős részét hagyományozva az iskola fenntartására. Párt- fogóul felkérte az egri püspököt, a káptalant és Heves vármegye ren- deit, a felügyeletet pedig a kir. kúriára bízta. S hogy az intézménynek
304
állandóságot is biztosítson, az országgyűlésen kieszközölte annak tör- vénybe iktatását. így az 1741:44. t. c. közjogi szempontból is biztosította az egri ,,Studium Juridicum" tartós fennmaradását. Miután ebben az idő-
ben — Erdélyt nem számítva — csak a nagyszombati egyetemen m ű - ködött egy jogi iskola, az internátussal egybekötött egri „collegium juridicum articulare" időrendben második jogi iskolája lett az ország- nak. Kezdetben kétéves tanfolyamként előbb 12, majd 20 hallgatóval és két jogtanárral a szemináriumban működött, de 1754-ben beköltözhe- tett az alapítója által vásárolt és helyreállított ún. Foglár-kollégiumba, a mai Kossuth Lajos utca 8. szám alá, ahol kielégítően el tudták helyezni a jogászok és bölcsészek tantermein kívül a jurista konviktorokat, ezek világi tanárait feleségestől, gyermekestől, sőt ideiglenesen a teológusok tantermeit is.
Az alapító az egri jogi iskola felállításával kifejezetten a katolikus ügyvédhiányon kívánt segíteni. A nagyszombati egyetem joghallgatóinak száma 1744 körül mindössze 20—25. Ezek is jobbára hivatalokat vállal- tak. A gyakorló ügyvédek rendszerint olyan protestánsok voltak, akik a nagyszombati egyetemen vallásuk miatt felvételt nem nyerhetvén, kül- földi iskolákra kényszerültek s az ott szerzett tudásuk is jóval felülmú'lta
az itthoniak ismereteit, annyira, hogy — Foglár végrendeletének sza- vaival élve — maguk az előkelő katolikus főurak, sőt a főpapok is, ka- tolikus ügyvédek hiányában, protestáns ügyvédeket kényszerültek al- kalmazni. [3] Foglár az alapítólevélben ki is kötötte: ,,az ezen alapít- ványba felveendő ifj akna k római katolikus, hazai nemes emberek fiai- nak kell lenniök. Teljesen kirekesztendők és semmi szín alatt sem bocsá- tandók az iskolába idegen származásúak, még kevésbé a nem katoli- kusok." [4]
A bécsi egyetem elavult, tarthatatlan tanulmányi rendjét Mária Te- rézia, hollandi származású udvari orvosának, Van Swietennek javas- latára, 1749-től kezdődően indítja el. Van Swieten az ausztriai és magyar- országi felsőoktatási reform elindításában még a kompromisszumos álláspont híve: az egyetemes egyház érdekeit képviselő jezsuitákat ugyan száműzni kívánja az egyetemi-főiskolai katedrákról, de utódaik olyan egyházi személyek legyenek, akik a műveletlenség felszámolásáért vég- zett munkájukban képesek lesznek hallgatóikat a vallási ráhatás eszkö- zeivel is az állam, az abszolút uralkodó iránti engedelmességre nevelni.
1749—1752—1753. években sorra megreformálják a bécsi egyetem or- vosi, teológiai, bölcseleti, ma jd jogi fakultásának tanrendjét. A jezsuitá- kat eltávolítják az orvosi és jogi karról, a jezsuitaellenes Trautsohn bé- csi érseket a királynő kinevezi az egyetemi ügyek protektorává, védnö- kévé, majd ennek halála után 1760-ban udvari tanulmányi bizottságot szervez, ezzel a közoktatásügy szervezetileg is kicsúszik az egyház ke- zéből, átmegy a felvilágosodás tanait hirdető világiak kezébe s állam- igazgatási feladattá válik.
Ez a folyamat nálunk, az egyetlen magyarországi egyetemmel, a nagyszombatival kapcsolatosan csak mintegy tízéves késéssel, kitérőkkel társulva megy végbe. A nagyszombati egyetem hittudományi és bölcse-
leti karán a jezsuiták 1753-ban bevezetik ugyan az előző évi bécsi re-
17 305
f ormokat, mégis a jogi kar reformja 1760-ig várat magára, ekkor viszont a helytartótanács az egri jogi iskola tanulmányi rendjét teszi kötelezővé a nagyszombati egyetem jogi karán.
Az egri jogi iskola szervezete és tanulmányi r endje 1755-ben nyert végleges szabályozást. (Ez a rendtartás II. József időszakáig maradt ér- vényben.) A kir. kúria mint felügyeleti hatóság 1755. február 15-én adta ki az új szervezeti és fegyelmi szabályzatot, meg a tanulmányi rendtar- tást. Ez a szervezeti szabályzat már laza kapcsolatot teremtett a teológiai és jogi iskola között: egyesítette ugyan a kettőt, de megmaradt a jogi iskola külön igazgatója, akit a püspök nevez ki a káptalan tagjai közül.
Három tanár van a jogi iskolán: két világi jogtanár a hazai jog tanítá- sára, a Huszty-féle kommentárok alapján (maga Huszty is itt tanított) és egy harmadik paptanár, aki a történelmet s a matézis gyakorlati ágait, a polgári építészetet, földméréstant, földrajzot, számvetéstant adja elő.
A történelmet és a matézist mind a teológusok és bölcsészek, mind pe- dig a jogászok hallgathatták. A földméréstan egyszerűbb ténykedéseinek ismerete kívánatos volt a leendő falusi papság számára, hiszen pl. az 1771. évi úrbérrendezést követő határfelmérést Heves megye egyes köz- ségeiben — uradalmi geometrák hiányában — gyakran a plébános vé- gezte el s a XVIII. század második felében gyakran találkozunk geo- metra papokkal s az általuk készített határtérképekkel. Az akkori vi- szonyokhoz képest színvonalas tanulmányi és vizsgarend, szigorú, aprólé- kos fegyelmi szabályzat tette kívánatossá a nagyszombati egyetem jogi karának 1760. évi megreformálása során az egri minta alkalmazását. [5]
Az orvostant ebben az időben még nem tanították sem a nagyszom- bati egyetemen, sem másutt az országban. Azok a magyar ifjak, akik az orvostudományokat legfelsőbb fokon, egyetemi színvonalon akarták el- sajátítani, a bécsi, római, bolognai és egyéb külföldi egyetemekre kény- szerültek. De az egyetemi végzettséggel bíró „fizikus" orvos ritka volt Magyarországon, a főurak és vármegyék egymástól csalogatták el őket.
tgy történt ez Barkóczy püspök, illetve Heves megye esetében is. Mar- khót Ferenc, aki fizikus orvossá való kiképzését a bolognai egyetemen nyerte, 1746-tól kezdve Nagyváradon Bihar megyének tiszti orvosa és Forgács nagyváradi püspök udvari orvosa volt. Szakképzettségének híre felkeltette Barkóczy érdeklődését, ezért 1758-ban jószágigazgatóját és az egri városbírót küldötte érte Nagyváradra. Az elismerés, a kiterjed- tebb munkakör ígérete Egerbe csalogatta Markhótot. Itt Barkóczynak és a szemináriumnak udvari orvosa, majd Heves megye és Eger város tiszti orvosa lett. Rajta kívül a megye területén más fizikus orvos nem volt, csupán chirurgusok, sebészek működtek, akik rendszerint a gyakor- lottabb borbélyok közül kerültek ki, belső bajok gyógyítására nem vál- lalkozhattak, de a külső, seborvosi ténykedésük is a megyei fizikus orvos ellenőrzése alatt állott. Amint a XVIII. század közepén a helytartótanács mint országos közegészségügyi főhatóság minden vármegye székhelyén legalább egy fizikus orvosnak és minden járásban legalább egy chirur- gusnak, illetve szülésznőnek felfogadását kezdte sürgetni, a magyar or- vosképzésnek hazai egyetemen való elindítása égető szükségletté vált,
306
nemcsak a fizikus orvosok, hanem a chirurgusok és bábák kiképzése ér- dekében is.
Az egyetemi orvosi kar felállításának tervezetét első ízben Perliczy János, Nógrád megye tiszti orvosa 1751-ben mutatta be Mária Teréziá- nak, de javaslata eredménytelen maradt. Tizenkét évvel később Egerből indult el az úja bb kezdeményezés. De ezt a kezdeményezést — Markhót doktor mellett — már az ú j egri püspök-földesúr, Eszterházy Károly indította el s összekapcsolta az egri egyetemi épület létrehozására irá- nyuló terveivel.
Barkóczy 1761 végéig volt Eger püspöke, ekkor Mária Terézia esz- tergomi prímássá nevezte ki. Az egri püspökséget Eszterházy Károly kapta meg, aki eddig Vác püspöke volt. Barkóczy egri tartózkodása utolsó évében, 1761-ben felmerült annak szüksége, hogy a teológia és bölcselet hallgatói részére ú j tantermekről, paptanárai részére lakószo- bákról gondoskodjanak, mivel ezek lassankint kiszorultak a szűkös sze- mináriumból, ahol a papnövendékeken kívül számos nemes gimnazista konviktor is lakott. A Foglár-féle jogi iskolának, illetve kollégiumnak 1761-ben még nem voltak tanteremgondjai, így Barkóczy csupán a püs- pöki iskola tanteremigényeit kívánta kielégíteni, amikor 1761-ben bécsi építészének, Gerl Józsefnek utasítást adott arra, hogy a püspöki reziden- cián tervezett emeletráépítéssel együtt dolgozza ki az egyetemi épület tervrajzait is. [6] Gerl József unokaöccse volt az egri megyeházát építő Gerl Mátyásnak. Gerl József nevéhez fűződik többek között az egri me- gyei volt börtönépület -— a mai levéltár — építése, a püspöki palota részbeni átépítése, a bécsújhelyi Neukloster, a bécsi Allgemeines Kr an- kenhaus és a Schottengassén levő Melkerhof hatalmas épületegyüttesé- nek stb. tervezése, egészben vagy részben való felépítése. A Gerl építész- családdal Barkóczy még az egri püspökségét megelőző hosszas bécsi tar- tózkodása során teremtette meg a kapcsolatot s 1749-től 1761-ig annak két generációját is foglalkoztatta nagyobb szabású egri építkezéseinél.
Alig kapta meg Eszterházy Károly az egri püspöki székbe való ki- nevezését, Gerl még Vácon felkereste őt. Kettejük váci megbeszélésén új elemekkel bővülnek az egri iskolára vonatkozó elképzelések: a fel- építendő Universitas terveibe most már beledolgozzák az egyetemi épü- letek szokásos járulékos kellékeit: a könyvtárat, csillagásztornyot. Az asztronómia bevezetésére irányuló ösztönzés feltehetően a bécsi egyetemi csillagda magyar származású vezetőjétől. Hell Miksától és annak helyet- tesétől, Pilgram Antal jezsuita csillagásztól eredt, aki fia volt az Esz- terházy-féle váci székesegyházat tervező Pilgram építésznek.
Eszterházy 1762 június havának utolsó napjaiban költözik át Egerbe.
Balajthy nevű papját azonnal Bécsbe küldi,-hogy Hell mellett elsajátít- hassa a csillagászati ismereteket. A püspöki szék elfoglalását megelőző hetekben az Eszterházy család tatai építészét, Fellner Jakabot ajánl ják neki építészül, de a püspök kitart Gerl mellett, s bécsi ügyvivője útj án 1762. október l -r e meghívja őt Egerbe, hogy az egyetemi épületre vo- natkozó tervezői megbízást és részletes utasításokat az építkezés gaz- dájától, a káptalantól helyszíni szemle és közvetlen tárgyalás alapján
20*
vehesse át. Eszterházy 1762-től kezdve a püspöki iskolán a matézis tan- anyagát kibővíti a csillagászati stúdiumokkal: ezután nem egy, hanem két tanár adja elő a matézist, egyik a mechanikát, másik az asztronómiát.
Gerl József 1762. október 1-én érkezett Egerbe, de nem jött üres kézzel: készen hozta magával az egyetem első tervvázlatát. [7] A kápta- lan még ezen a napon megbízta őt az egri Universitas végleges t ervr aj - zainak kidolgozásával. Eszerint az épület telke azonos a mostani négy- szögű fundussal. Utasították a bécsi építészt, hogy tervezzen, m ajd építsen a 12 paptanár és igazgató részére lakószobákat, inasaik részére lakó-, illetve fűtőfülkéket, egy közös vitatkozótermet, szálát, a teológia és böl- cselet hallgatói részére osztályonkint elkülönített 2—2 előadótermet, scholát, a teológusok részére — a későbbi kápolna helyén — egy közös nagy tanulótermet, vagyis a szemináriumokban szokásos musaeumot, építsen csillagásztornyot, nyilvános könyvtárat, egy kisebb könyvtár- termet, az alsó szintre ebédlőt, konyhát, mellékhelyiségeket, vendégszo- bákat. [8] A joghallgatók az október 1-i megbízásban még egyetlen he- lyiséget sem kaptak, hiszen ekkoráig még csak a két fakultásos püspöki iskola — teológia és bölcselet — hallgatói részére kívánták az Universi- tast felépíteni. Az épület az első elképzelések szerint még egyemeletes- nek indult, az október 1-én előirányzott helyiségek száma 60 körül járt, ezek most is a földszintet és az első emeletet töltik ki. Nem említi a megbízás a kápolnát, m e r t annak helyére a teológusok musaeuma került volna. De nem rendelkezhettek a színházról sem, mert ezt meg a fő- lépcsőház fölött, a második emeleten alakították ki, később, amikor a második emelet tervezésére is sor került.
Gerl október első felében még Egerben tartózkodott, amikor olyan váratlan esemény következett be, mely szükségessé tette az épülettervek azonnali módosítását, második emelettel való kibővítését. 1762 október első felében megroskadt, életveszélyessé vált a jogászok által használt Foglár-kollégium főtractusa. A tanítást a jogi karon több évre be kellBtt szüntetni, ami a köznemesség körében országos tiltakozást váltott ki.
Eszterházy kikérte Gerl szakvéleményét a Foglár-épület tartóssága felől.
Gerl azt állapította meg, hogy az elülső tractus, ahol a jogászok tanter- mei voltak elhelyezve, minden pillanatban összedőlhet, sürgősen le kell bontani. A jogi iskolát fenntartó káptalan tagjai közül többen helytele- nítették azt is, hogy a Foglárban lakó világi tanárok családtagjai zavar- hatják az előadásokat. A káptalani konzisztórium tehát 1762. október
13-án újból összeült és Gerl tervvázlatát módosítva, egyhangúlag úgy döntött, hogy a joghallgatók előadótermeit is az újonnan felállítandó Universitason kell felépítenie. [9] A váratlan kényszerűség tehát most már egyazon épületbe kapcsolta össze a két fakultásos püspöki iskolát és azt a jogi iskolát, melyet eddig csak a szervezet laza szálai fűztek az előbbihez.
Miután a jog és matézis volt a legnépesebb tanszak, Gerl ezek t an- termeinek elhelyezésére az október 13-i újabb utasítás értelmében a vál- tozatlanul hagyott földszint és első emelet fölé most már második eme- letet is tervezett. A kétemeletes épületről készített rajzait 1763 március
308
ha vá n a k közepén m u t a t t a be az építtet őnek. A káptalani konzisztórium 1763. m árc ius 14-i ülésében átvizsgálta és némi leg módosítva elfogadta azokat. Gerl Józs efe t megbízták a kivitelezéssel. Megérkezett Bécsből Ge rl pallérja, Francz József s 1763 márci us h a v á n a k közepén megkezdte az alapozást a kápolna alatt s ettől nyugati i r ány ban , a főhom lokzat on át a könyvtá ri g t e r j e d ő nyugati fél telekrészen. De a keleti szakaszon, vagyis a kápolnát ól és a k önyvtá rt ó l kelet re eső toronyrésze n az alapozás 1763 már ci usá ban még n e m i ndulh at ot t meg, m e r t a négyszögű f u n d u s - n a k keleti fele csak két évvel később szabadult fel teljes m ér t é kb en , az itt levő házakat tulaj donos aik csak ekkorra bon to tt ák le, m i u t á n Esz- t er házy va l előbb drágá n megvásá rolt at ták házaikat. A püspök és Gerl t e h á t kény tel en volt számolni azzal a ténnyel, hogy az építkezés egye- lőre csak a főhomlokzaton, a káp ol nát (akkori museaumot) és a k ö n y v - t á r a t is m a gá ba n foglaló nyugati telekrészen i ndul ha t meg. A Gerl-féle alaprajz, meg F el lner későbbi al a pr aj z a is e bben a megosztásban m u t a t j a be az építkezésnek hosszú évekre elkülönült k é t szakaszát (1—2. ábra).
Gerl rövidesen m e gka pt a a megbízást arra, hogy az egri k őf a r agó k - na k a d j a ki az egész épület kőfaragó m un ká it. Kidolgozta te hát a kiviteli r aj zok a t és a m é r et ada to ka t is tart almazó szöveges leírásokat s ezek a l a p j á n 1763. április 4-én Androvics kanonok, az iskola igazgatója és az építkezés gondnoka Hagen József és Müller J á n o s kőfa ragókkal m eg- kö tött e az övpárkányfedől apok, lábazatkövek, erkél yt artó gyámkövek, a j t ó - és ab lakke re t ek elkészítésére vonatkozó szerződést. Az eredeti szerződéspéldány Androvics számadásai között m a is megtalálható, de m egt alá lhatók a kőf ar ag ók nyugtái is, melyek többek közt azt igazolják, hogy 1763 n ya r á n Gerl méretei szerint kezdté k meg a lábazatkövek, öv pá rk á n yf e dő la po k előállítását. Ismeretes, hogy a földszintet és első em ele te t elválasztó és az egész é pületen megszakítás nél kül á t f u t ó övpár- k á n y pontosan jelzi az épület külső-belső kerületét. A Gerl által meg- adott kerüle tet a mai kerület tel összehasonlítva — és term észetesen h ü- ve lyknyi pontossággal figyelembe v év e a sarkok legömbölyítését, aí oldalrizalitok, sarokrizalitok, főlépcsőház és e rkél yek kiugrását —, az t ű- nik ki, hogy a Gerl által t ervezett és 1763 m ár ci us á ban építeni kezdett Universit as külső-belső kerül ete pontosan egyezik a mai épület külső- belső kerületével. A kerü le tn ek ezen teljes egyezése viszont azt m u t a t j a , ho gy az épület al a pra jz a Gerl Józ seft ől származik. A Gerl-féle a j t ó - és ablaknyíl ások száma és elhelyezkedése is t eljesen azonos a maival. Az ablakkeret eknek, homlokzatdíszeknek 1763-ban előírt alakjából a r r a kell követ kezte tnünk, hogy Gerlnél a főhoml okzat o r n a me nt i k á j a még azonos lett volna a két oldalhomlokzat or n am e nt i k á j áv a l s hogy ezt a k é t oldal- homl okzatot az utód is a Gerl által tervezett a l a kj á b a n építette fel.
Miközben 1763 tavaszától év vévéig Francz pallér keze alatt ál lan- dóan 30 kőműves és 80 napszámos foglalkozott az egye tem alapozásával, ezalatt Fellner J a k a b is kapott Eszterházytól megbízásokat a püspöki ur adal om kisebb gazdasági épület einek tervezésére. Vele dolgoztatta ki a püspöki rezidencia udvari hom lokzatát s a főispáni hatósága alá ta r -
tozó Heves vár m egyéhe z is Fellnert hozta be építésznek a gyöngyösi
309-
kvá rté l yház építése kapc sán . F e ll ne r nagy protektora, Balogh Fe re nc ta ta i jószágkormányzó erősen ütöt te a vasat F el ln ernek az egri püspöki u r a da l om ba n való me ggy öker ezt eté se érdekében, de azt sem titkolta, hogy ebbeli szándékát G e r l k ib ukt at á s áv al szeretné elérni. Bár Eszter- há zy Balogh rábeszélésétől f ü gg et l en ül is nagyr a értékelte Fe ll ne r ké- pességeit, mégis Balogh vágyai az 1763. év végéig nem valósul hat ta k meg, m e r t E s zt er házy na k n e m volt joga a ká pt a la nn al kötött kivitelezési szerződést — legalább az első év let el te előtt — önkény es en és egyolda- lúan fel bonta ni .
Eszt erházy 1763 okt óber elejét ől 16-ig Bécsben tartózkodott. [10]
Enne k során a Gerl -fél e lí ceumt er vek et b e m u t a t t a Mária Teréziának s az egyetemi r a n g állami eli smert etését kérve, ki je le nte tte az uralkodó előtt, hogy szándékában v a n a meglevő h á r o m kar mellé ne gyedik f a kul - t ás ként az orvosi s t úd i u m o t is megszervezni. í rá s ban előterjesztett indo- kolása szerint Egert azér t szeretné a D u n á n i nneni országrész felsőoktat á- s ána k k öz po nt j áv á fejleszteni, m e r t jelenleg c supán a n y u g a t - m a g y a r - országi t a nu ló if j ús á g k é p e s nehézség nélkül a nagyszombati, bécsi vagy gráci egy ete m e t látogatni. [11] Bécsi tartózkodása során tár gyal t Gerl építésszel is. Ezúttal a r r a adott neki utasítást, hogy em el je m ag a s a b br a a második emeletet s e rrő l készítsen egészen ú j r aj z oka t és tetőmodellt.
[12]
A más odik emelet és főtető fe lem el ésér e i rá nyu ló igény fel te het ően abból a k ör ül mé ny bő l fa kad t, h ogy az egyetem t el ke a vele szemben dombon álló székesegyházhoz vis zonyí tva nyomasztó m ély edé sben fe - küdt . Feltehető, hogy a térbeli m on u m e nt a l i t á s r a áhítozó Eszte rházy szemében a Gerl által tervezett épül et kül sejé ben kissé alacsonynak t űnt . Gerl búcsúleveléből követ keztetve, ke tt ej ük viszonyában a törés az októberi bécsi tárgyal ás során azért következett be, m e r t a m agas a bbra emelés m é r t é ké ne k kérd ésébe n összekülönböztek s m e r t Gerl helytel e- níteni m e r t e a püspök kapkodó m a ga ta r t á s á t s az egyszer m á r jó vá ha- gyott, kivitelezés alatt álló t e rv r a j z ok nak me net közben, utólag v é g r e h a j - t andó átdolgoztatását. D e bekövetkezett egy másik törés is — m ost má r elvi síkon — Eszt erház y és a ki rál ynő, Eszterházy és Barkóczy pr í m ás között, az egyetemek á ll ami felügyele tének kérdés ében.
Barkóczyt ugyanis prímássá való kinevezése u t á n félévvel, 1761 no- ve mb e ré be n a királynő a Tt r aut s ohnéh oz hasonló feladat tal bízta meg:
me gt ett e őt a magyarorsz ági t a n u l m á n y i ügyek legfőbb p at rónus ává , pá rt f ogój ává. A ha t á s k ör é t szabályozó királynői rendelet 1762. j a n u á r 7-én jelent meg. Eszerint n e m a helyt artóta nács, h a n e m az ő f elügy ele te alá ta rt oz nak az összes ma gyarors zági egyetemek, akadémiák, gi mnázi u - mok, t a n ul m á n y i bizottságok, könyvvizsgálatok. J o gá ba n áll az iskolák- tól bár m if éle ta n ul m á ny i , tant ervi és vagyoni jelentést bekérni, felszólít- h a t j a őket r e f o rm j a va s l a t o k kidolgozására. U gya na k ko r megbízást nyer t a m agyarországi t a n ul m á n y i re fo r m t ervezetének kidolgozására, a mi n - t ául adott bécsi egy et emi reform szellemében. [13] Haz ánkban n e m volt példa arra, hogy az á l l a m ilyen m é r t é k b e n korlátozta volna az egyházfők hatáskörét a saját e g yh á zm e g yé j ü k te rüle tén m ű köd ő tanintéz ete k irá-
312-
nyitása és felügyelete kérdésében. De szubjektí v oka is volt annak, hogy Eszterházy azonnal r obb anék onya n és k e m é ny e n s zem befordult a B ar - kóczy által képviselt áll ami beavatkozási kísérlettel.
Es zt er házy na k Eg er be költözése u t á n rögtön f e l t á r ul t a k azok a se- bek. me l y eke t Barkóczy egri püspöksége i dej ében ej te tt. Ha Es z tergom- ban később azt állapították meg róla, hogy „eg yhá zme gy éje p apj ai va l szemben valóságos des pot ának mu tat koz ot t ", H4] akkor egri papja i foko- zott m é rt é k b e n ál lí that ták róla ugyanezt. Égerből való távozása utá n Eszterházy előtt azonnal felpanaszol ták Barkóczyna k velük szem ben t a - núsított ke ménységét, ba ro k k főúri bővérűségét, hogy egyhá zmeg yéjével ne m törődött, hogy a püspöki u ra do l o m jövedelmeit szórakozásokra, l uxu s nya ra l ók építésére pazarolta. Eszterházy 1763. július 25-én kelt levelében m in de zt f e j é r e is olvasta Ba rkóc zyn ak: „Hercegséged 16 évig állt az egri egy ház megye élén, jól t u d j a tehát, m e n n y i r e elhanyagolt állapotban ha gyt a itt. T e r j e d az eretnekség. Szabolcs megyében, me ly legnagyobb v ár m e gy e az eg yházme gye kebelében, csak kilenc plébános található, ezek sem t u d n a k megélni. Be reg m e g yé b e n hár om plébános van, M á ra ma r os ba n egy sincs. Egy pl ébánosra 50—60 filia jut. A t anít ók száma még kevesebb. Hercegséged i de j é b e n a püspökség és káp t al an kö- zött számos összeütközés keletkezett s ezek még most is elintézetle- nek." [15]
A k e t t őj ü k közötti összeütközés, é ppen az iskolai fel ügyelet k é rd é - sében, m ég előbb és m ég élesebb f o r m á b a n akkor robba nt ki, am ikor 1762 közepén a t anüg y legfőbb f elü gyel őjé v é és r e f o r m á t o r á v á ki ne ve- zett Barkóczy prímás, élni akarv án e jogával, a h elyta rt ót a nács ú t j á n arra ut as íto tta Eszterházyt, tegyen neki jelentést, m i k é n t szervezte meg eg yházm egy éjé ben a gim náziumok, e gy etem ek t an ter vét. Eszte rházy 1762. auguszt us 12-én közölte a prímással, hogy ő s emm ifél e jelentést ne m h a j l a nd ó hozzá beküldeni, m e r t sa já t egyházm egyéje t e r ül e t é n m a j d ő f o g j a ellátni az e gye tem ek és gim náz iumok felügyeletét, ebbe senki m á s n a k beleszólást n em enged. [16]
De Eszte rházy — hat áskörét f é l t v e — s z em bef ord ult a ki r á l ynő akaratáv al is. 1763. július 25-én ezeket í r j a a pr í m á s na k : „ M e g ka p ta m Hercegséged levelét, őfelsége levelének másolatával, mel yben ar ra u t a - sítanak engem, hogy én is hozzam be Egerben a ka non oko k között azon kórusszolgálatot és zsolozsmarendet, me ly e t Hercegséged N agys zom ba t- ban rendszeresített . S a j ná l a t t a l közlöm, hogy az uralkodó a ka r a t á na k és Hercegséged óh a já na k n e m áll m ód om ba n eleget tenni. Az eg yház- m egye vezet ésének átvétele óta olyan súlyos gondok szakadtak rám, hogy n e m t u d o m a rendelkezést v égreh aj ta ni. Növeli elfoglaltságomat a H e r - cegséged által kez dem ényezet t püspöki iskola építése. Gondot okoz a t anu ló i f j ús á g elhelyezése. A többször is j avítgat ott Foglár-kollégium ösz- szedőlés előtt áll: nemr ég m a j d n e m rás z akad t a matézis és bölcselet hall- gatóira és ta nárai ra. A püspöki rezidencia helyreállítását egy évnél to- vább halasztani ne m lehet, mert összeomlása m i nd e n pi ll ana tba n v á r - ható. A székesegyház is nyomorúságos áll apotban van. így a kórusszol- gálatot n e m áll m ód om ban rendszeresíteni." [17]
313-
Eszterházy ilyen e lőzménye k utá n, en ny ir e kedvezőtlen lélekta ni pillanatban t e rj e s zt e t t e elő a t ervez ett egri egyetem állami elismerése i ránti k érelm ét, Gerl t e r v ra j z á va l e gyetem ben, Bécsben, személyesen a királynőnél, 1763. október 1—16 között. Ké re l m é t írásban is á t n y ú j t o t t a Mária Teréziának, m a j d ha zaté rve, bemáso lt at ta az egyház megyei pr ot o - collumba. [18] Az ud var i kancel lárián az ügy r efe rens e a ké rv én y al ap - j án egy rövidebb, n é m e t n yel vű t ényle írást készített, m el yne k rövid t ar tal m a a követ kez ő: [19]
Már az előző egri püspök, a jelenlegi prímás, felállított Eg erben egy püspöki iskolát, m e l ye n nyolc t a ná r a d j a elő a h it tu do mán y , böl- cselet és matézis különböző t árgyait. Hogy ez az iskola tökéletes m é r - t ékb en elláthassa fel ada tát , szükségessé vált egy t e r je del m e s iskola épü- let felépítése. Az egri püs pök a t an ári i lletmények biztosításához, a kö ny vt á r és csillagásztorony berendezéséhez m eg kí vánt költségeket n e m kí vá nja az á l l a mk in cs t á rra hárítani, cs upá n azt kéri, hogy a Cassa P a - roch orum részére é ve nk i n t befi zetendő 6000 F t összegű egyházmegyei hozzájárulást e nge d j e el neki az uralkodó a rr a a n é h á n y évre, amíg az építkezés t ar t. Kéri t ovábbá, engedélyezzék a romos egri vár kövei ne k az iskolaépületbe való beépítését, a tapolcai apátság jövedel me in ek f e l - használását. Eszterházy azt is kív ána to s nak t a rt j a, hogy a jogi iskola eddigi tananyaga, a hazai jog, kiegészíttessék a római joggal és t e r m é - szetjoggal, hogy t aní ts á k Egerben az or vos t udo má nyt s hogy ez a p ü s - pöki iskola m ost m á r egyete mi rangot n ye r j e n , hiszen a felső ország- résznek nincs e gyeteme. A Fogl ár- ala pít vá n y elbírná a bővítés fo l y t á n alkal mazandó ú j j ogt aná ro k és az orvosi f a k u l t á s terheit is, míg az orvosi demons trác iókra i gén ybe l ehe t n e venni az egri irgalma skórházat. [20]
Eszterházy az uralkod óval való tárgyal ása során s e m m i r e sem k a p t a meg az engedélyt. K é r e l m é t illetékes vél emé nye zés re ki adták a t a n üg ye k legfőbb fe lügye lőjének, Barkóczynak, aki rövidesen közölte á ll á s po nt já t : helyesli ugyan, hogy a felső országrész szám ára építeni kezdett iskola a kért csekély anyagi segítséget megkapja, hiszen később m a j d k ö n y - ny eb b lesz ezt az i n t é z m é ny t továbbfejleszteni, mi n t m ás ut t egészen új at, elölről kezdeni. De az egyetemi r a ng engedélyezését most n e m t a r t j a sürgetőnek, m e r t félő, hogy az egyetemi privilégium kiadásával m egv al ós ul ha tn ána k oly an törekvés ek is, mel y eke t a gyako rla t ne m iga- zol, ezért azok megvalósí tásá ra más, megfelelő ut a ka t kell m a j d k e - resni. [21]
Udvarias, h a j l é ko n y diplomata-válasz volt ez Eszt erházynak k or á b - ba n elhangzott dühös, kím éle tlen sz emrehányásaihoz képest. De az ügy ér de mér e nézve ez a válasz gyilkos ha tás ú álláspontot t ak art. Részlete -
?;őbb ki f ejt és be n így lett volna megszövegezhető:
Ne m volna helyes lehetőséget adni arra, hogy az elavult, szűkös nagyszombati eg yet em befogadó képességét jóval meghaladó, t e r j e d e l - me s m é re t ű n e k ígérkező egri püspöki egyet em magához vonzza a jogász- kodó m a g ya r t a nu l ói f j ú s á g n a k t úl ny om ó többségét. Bécs érdekeire káros volna, ha Egerbe n j ö n n e l ét re az ország egyetlen orvosi kara, m er t ebben az esetben kizárólag az egri püspök eg yet em e osztogatná -a fizikus orvosi
314-
m űködésre jogosító orvosi diplomát, s ezzel veszélyeztetné a bécsi egye- t e m orvosi ka rá na k eddigi egyedülállását. Végül az éppen most ki bonta - kozó felsőoktatási re fo rm t e r ve k és az állami beavatkozás kudarcát vonná m ag a után, ha az egri püspök — mereven elutasítva mi nde nf él e állami irányítást és felügyeletet — a felső országrészen a saját célkitűzéseinek megfelelő, függetl en egyetemi c ent r umot alakítana ki.
Eszterházy ennek ellenére mé g további másf él évtizeden keresztül ápolta magában az egyetemi ra ng elnyerésének reményét, abba n a hi- szemben, hogy — ha m a j d készen áll a pompás épület — az egyetemi rang is elérhetővé válik. Ezért az épületet 1777-ig mindig Universitas név e n emlegeti. De bécsi út j áró l hazatérve, most m á r elhatározta a csá- szári udvarb a bej ár at os Gerl József elbocsátását, hiszen az Barkóczy embe re is volt egyúttal. Gerl év végén megkapta a szerinte vá ra tl an és meg nem érdemelt fel mondó levelet, bár előbb a második emelet ma ga - sabbra emelésére vonatkozó ú j te rvraj zai t elkészítette és a püspök kezébe adta. [22] A Gerl-féle ra jz anya got a püspök rövidesen átadta Gerl utód- j ának , Fellner J a kabna k, további felhasználásra.
Fellner 1763 októberének végén kapott első ízben „parancsolatot"
tervezői m unká ra, most m á r kifejezetten „az Univers itas épülete iránt ".
Az első elképzeléseket rögzítő ideiglenes alap- és hom lokra jzokat Fellner 1764 márci us ának első na pj ai ba n mut a t t a be Es zterházynak. Miután az épület nyugati nagyobb felerészén a f u n d a m e n t u m o k a t Gerl a talajszint magasságáig m á r felépítette, Fellner az alaprajzon n e m változtatott, csu-
p á n a hár om nagy t e r e m boltozatát t ette me redekebbé, külsőleg is ki- ugróan magasra emelvén a hár om középrizalit legfelső szintjét, ezenfelül magasságban is, szélességben is bővítette va l ame nnyi ablak- és aj t óm é-
retet. A papnövendékek részére tervezett mus aeu m ot Eszterházy 1764 e lej én kápolna céljaira jelölte ki. A Gerl által eredetileg egyszintesre tervezett söté t kam rá nak emel et es re való átalakítása, ma j d a főhomlok - z atna k füzéres — copf-stílusú — díszekkel való felr uházása m á r a k é - sőbbi kivitelezés során, menetköz ben t örtént meg. Ez a né h án y f e l l n e d változtatás még inkább méltóságteljessé tette az eredetileg is impozáns egyetemi épületet. De Gerl eltávolítása után alaposan lelassult az épít- kezés eddigi üteme. Gerl négy év alatt akarta befejezni a kőm ű ve s m un - kát, Fellner al att ez tizennégy évet vett igénybe, 1765-től 1779-ig.
Az építkezés első évében az eddigi építtetőtől, a káptal antól meg az egyházmegye papságától alig f ol yt be valamelyes pénza dom ány az épí- tési alapba. Ezért Eszterházy elhatározta, hogy a következőkben a s aját püspöki ura d al má n ak jövedelmeiből fedezi a költségeket s az ú j kivite- lezővel, Fellner J aka b ba l is mi n t az uradalom javadalmasa. egymaga kö-
tötte meg a kivitelezői szerződést, 1764 március 2-án.
De Fellner még egy évig n e m állhatott m unk ába , m e r t Gerl nem fogadta el a felmondás t, a s aj át szerződését sem adt a vissza. Eszterházy viszont kij elentette, hogy nem fizeti ki a nyilvánvalóan jogos szerzői díja t Gerl részére. Gerl erre m egfe nyeget te Eszterházyt, hogy magánál a királynőnél tesz ellene panaszt, egyben azt követelte, hogy tervrajzait azonnal kül dj ék Bécsbe, az építészeti akadémiához, me rt s zándékában
315-
va n azokat „valóban hozzáértő sza kem berek kel " kiértékel tetni, anna k m egállapít ása céljából, jogos-e a szerzői dí j ra való igénye, vagy sem.
F e l l ne r teh át a ma gakés zí tette ú j ra jzokat, meg Gerl ra jza it személyesen vi t te fel az építészeti akadémiához. A kiértékelés Ger lnek adott igazat.
Es zterházy k é ny te l e n volt me gha jo ln i . Utasít otta t e há t bécsi ügyvivőjét, F absi ch Istvánt, hogy a szerzői díj összegére nézve á ll apodj ék meg a bécsi építésszel. Ez a tárgyalás 1765. április 2-án tö rtén t m eg s hosszas al kudoz ás u tá n 420 Ft-ban, elég teki ntélyes összegben állapodtak meg.
A szerzői díj kifizetése április 5-én m egtört ént , Gerl visszaadta szer- ződését. Ezúttal az ügyvivő Eszt erházy ne véb en írásban is elismerte, hogy az egyetem al a pj ai n ak l erak ása Gerl terve i szerint m e n t végbe. [23]
F ell ner 1765 ápri li sának köze pén kezdte meg kivitelezői m u n k á j á t . Ál t a lá ba n mi nden év be n csupán k é t hetet szokott Ege rben tölteni, a ki- viteli ra jzokat Ta t á n dolgozta ki, az Eszterházytól levélben kap ot t körül - m é n y e s pa rancsolat ok alapj án. A m unkál at oka t Ege rben pal lérja, Po- voln y J áno s i rányí tott a, aki 1764. augusztus 12-én lépett Franc z József he lyébe. Eszt erházy most m á r a keleti épületrészre, a csillagásztorony ké t oldalára ter vezet t t a nt e r m e k mielőbbi felépítését sürget te, hogy a ta - nítá s mielőbb megindulhasson. Fe l l ner t eh á t 1765 m á j u s h a vá na k első n a pj a i ba n — m i u t á n erre az időre ez a keleti telekrész is szabaddá, be- ép ít het őv é vált —, kijelölte az alapvonal akat a csillagásztorony szár- ny án , egészen a kö n y v t á r és k á pol n a keleti kiágazásáig, a tél közeledtével pedig téglával t ar t ó s a n bef ed et t e a nyugati, főhomlokzat i részen Gerl ide- j é be n felépített fal akat, hogy áll agukat a fagytól, esőtől védje. A to- ron yr és z építése ige n sokáig, 1771 végéig elhúzódott. Es zterházy 1774.
n o v e m b e r 8-án költöztette be az egri iskola 400 hall gat óját a t orony - részen elkészült t a nt er m e kb e. Ettől kezdve a Foglár csak lakóhelyül szolgált.
Fell ne r 1772-ben fogott hozzá a nyugati, főhomlokzati épületszárny folytatólagos építéséhez. Itt a Gerl- féle f al ak még mindig a talajsz int m agasságába n álltak. A k ö ny vt á r boltozata 1776 n y a r á n készült el, de az alátám asztá s eltávolítása u t á n azonnal be is szakadt, ezért helyre-
állítása ut án a t etőzet alatt kel let t a fel falazás ra f e kt et e t t gerendákr a t art óv as akkal felhúzatni, megerősíteni. 1777—1778-ban fe lé pül t a dísz- t e r e m és lépcsőház, m a j d l egu to lj ár a a kápolna szakasza is. Most má r csak a csillagásztorony legfelső eme leteinek kialakítása volt hát ra.
A csillagásztorony délvonalas termei 1773 m árcius ában m á r álltak.
Hell Miksa előírta, m i k é n t kell ki vágni a naps ugár bevágódásához meg- k í v á n t nyílásokat a t er me k ablakíveiből. 1773 ny a r á n felépítették a terasz mellvédjét, 1774-ben a s öt ét kam r a fi lagóriáját. Fel lner itt némi bőví tést eszközölt. Ge r l 1763. évi t e r v r a j z á ba n az alsó nagy teraszra még egyszintes filagóriát s föléje egy második kis t eraszt tervezett. Ez a meg- oldás h a r m o n i k u s a bb a n zárta vo ln a az épület legkiemelkedőbb szakaszát.
Hell Miksa azonban utólag f e l vet e t t e „a látogatók szórakoztatására szol- gáló s öt ét ka m r a" gondolatát, ezért Fellner a felső kis terasz helyett e m e l et e t épített a filagóriára, a sötét kamra elhelyezése céljára. Hell Miksa 1778 körül a forgókupola olyan tökéletesített formáját dolgozta
316-
ki, mely már nagyobb biztonságot ny új t o t t a szél erejével sze mben. Gerl- nek egymás alá tolható két fél gömb-k upol ája helyett olyan, egészében zárt kupolát szereltek fel, m elyen má r csak hét kis aj t ót nyitottak a távcsövek részére. A forgatószerkezet és a kupol a harang alakú vörös- réz burkolata — Hell m odel l je ala pj án — Fazola Lénárd egri lakatos- m este r m ű he l y é be n készült el 1779-ben. Ezzel a szorosan ve tt k őm űv es- m un k a befejeződött, csak a belső díszítés, berendez és mu nká la t ai folyta-
tódtak a kilencvenes évek elejéig (3—4. ábra).
Az egyetemi ra ng elnyerés e i r án t Eszterházy az 1763. évi kudarc ellenére később is t e tt lépéseket. Véleménye szerint ny omós érv lett volna a sikerhez az orvosi iskola felállítása. M á r 1763-ban is Markhót doktor ösztönzésére állt elő az egri orvosi fa kul t ás eszméjével. [24]
Markhót 1767. december 12-én még hatá rozot ta bb tervezettel állt a püspök elé: ő maga, ingyen ajánlkozott az orvostan elméleti és gyakor- lati oktatására, „csupán a hazaszeretet e re j éb en bizakodva". [25] Az orvostudomány n agy mestere ine k — Boerhave, Haller, Van Swi ete n — könyveiből ötéves kurz us ba n kívánta előadni az elméleti anyagot, egye-
lőre az irgalmaskórházban, a m íg ti. az e gy e t e m elkészül. Amikor az első évfol yamra tíz hallgató jelentkezett, 1769 nov em ber 25-én megnyílt Egerben az első m a gy a r orvosi iskola, megelőzve a nagyszombati egye- t emet. 1770 s zeptem be r 8-án Bruns wi ck királyi biztos j elenlé tében t a r - t ot ták meg az első év vizsgáit. 1772-ben a doktori fokozatra való képe- sítés jogát kért ék Mária Teréziától, s bár ezt a kér el m et t á mogat ta maga V a n Swieten, a kancellár, alkancellár is. a jogosítványt mé gs e m adta m e g a királynő, m e r t ekkor m á r működöt t a nagyszombati orvosi fakul- tás, mégpedig az uralkodó s ajá t tanint ézeteként .
Mária Terézia ugyanis az 1769. július 17-én, illetve no ve mb er 7-én kiadott rendelkezésével a nagyszombati egyet eme t kivette a jezsuiták k e- zéből, s aj át igazgatása alatt m űködő állami e g yet e m mé tette, felügyeleti hatósággá a helytart ót anácsot jelölte ki. Enne k fo l y tá n a jogi karon nö- velték a tanszékek számát, ú j o n n a n felállították az orvosi k a r öt t a n - székét, m indenbe n Van Swieten elgondolásaihoz alkalmazkodva. Az or- vosi kar tanárai megyei-városi tiszti orvosok közül kerül te k ki, de a gyakorlati b emu t at á s ok lehetőségét Nagyszombat ekkor még n e m tudta m egt eremt eni . Az egy évvel korábban elindított egri orvosi iskolát az egyetemi ra ngr a emelés lehetőségétől a ki rá lynőnek azon rendelkezése fosztotta meg, mely szerint a jövőben Magyarországon csak az fol yta that fizikus orvosi gyakorlatot, csak az lehet tiszti orvos, aki Nagysz om batban va gy Bécsben szerezte meg az orvosi diplomát. így az egri orvosi iskola az első ötéves kurz us befejeztével, 1775-ben megszűnt, de azért ala-
csonyabb szinten Mar khót további öt éven át folytat ta a sebészek és bá bák képzését. [26] Az 1769. július 29-i királynői kézirat meg pendí tet t e az átszervezett nagyszombati egyetemne k az ország szívébe, Budára leendő áthelyezését, de ez a t erv csak az 1777. é vb en valósult meg.
Eszterházy 1773-ban bevezette és a k on vi kt us b a n lakó jogászok szá- m á r a kötelezővé t et te a rajziskolát, mely Tischler Ant al r a j z t a ná r keze
al att működött, de 1778 ut án jelentkezők h i á ny á ba n megszűnt. [27] Az
317-
3. ábra. Gerl tervrajza a csillagásztoronyról
orvosi oktatáshoz has onlóan a ra j zt a ní t ás is első kezdeményezése volt Egernek. A következő rajziskola öt évvel később, 1778-ban indult me g Budán. [28]
1773-ban a pá pa eltörölte a jezsuita rendet. Egyéb okok mellett ez a kö r ül m én y is szükségessé t e t te a t a n ü g y országos rendezését. Az U r - m ény i József kancelláriai t a n üg y i előadó által kidolgozott országos t a - nu lm á nyi r e n d t a r t á s t — Ratio Educationis-t — az uralkodó 1777-ben a d t a ki. Ez az elemi népiskol áktól kezdve az egyetemekig t er jedően sza- bályozta a t a n üg y szervezetét. A Ratio 14. §-a pedig így h angz ot t : Magyarországon csak egyet l en egyetem működik, éspedig a budai. [29]
A Ratio Educat ioni s-n ak a felsőfokú tani ntézetek, egyetemek szá- m á t korlátozó r endel kezése m á r a felvilágosult abszolutizmus k u l t ú r - po li ti ká jának azon ú j elemeit tükrözi, m e lye ket Mária Terézia ekkori tanácsadói, Ma rt ini és S onnenf els bécsi egyetemi t an á r ok h irdet t ek.
Ezeknek eszm ek örébe n a né m e t a uf kl á ri z m us ideológiája kapott erősebb hangsúlyt. Ennek, elnevezésé ben is ki fej eze tt elve pedig az, hogy a n é p minél na gyob b t öm egei t kell felvilágosítani, általános művelts égben r é - szesíteni, m e r t az á ll am csak így tud szert tenni mi né l több hasznos állampolgárra. A mi né l t öb b ú j népiskola lesz te hát a k ul tú rpol it i kán ak központi törekvése, ezzel sze mben a főiskolák, eg yet e m ek száma csök- kentendő, m e r t n e m kev és számú tudós ra, h a n e m m inél több elemi m űvel tsé gű — legalább írni-olvasi t ud ó — hasznos állampolgárra v a n szükség. S on ne nf el s azt hirdett e, hogy az e gye tem ek száma csak igen bi zonytalanul jelzi a felvilágosodás m é r t é ké t s ör öm éne k adott kifejezést, amikor a b ir oda l om ban eddig működő n é m e t és m a g y a r egyetemek szá- m á t ötre csökkentették. [30] Az állami k ul tú r po l i t i kán ak a Ratio Ed u - c a t i o n s 14. §-ában ki fe jez et t korlátozó törekvése 1777-ben végleg el- t emet te az egri iskola e gye tem i rangra e mel ésének m i n d e n lehetőségét.
Eszterházy is be lát ta ezt s 1777 ut án t öbbé n e m Universitas, h a n e m a szerényebb líceum né ve n nevezi há ro m fakult ás os i skoláját.
J E G Y Z E T E K
[1] Egri káptal an magánlevéltára, Miscell. 89. köt. 146—156. lap.
[2] Udvardy László: Az egri joglíceum története. Eger, 1898., 558. lap.
[3] Udvardy: I. m. 730 lap.
[4] Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Bp., 1899. I. köt. 142—143. lap.
|5] Udvardy: I. m. 16—17. lap — Fináczy: I. m. I. köt. 19—20. lap.
[6]Szepessy: Az egri líceum bölcsőkora. Egri Egyházmegyei Közlöny 1893. évf.
164—165. lap.
[7] Gerl búcsúlevele: „Mein erster Entwurf", praeliminaris designatio. Egri Érs. Egy- házi lt. Archívum Vetus 2581. sz.
[8] A megbízás teljes szövegét közli Udvardy i. m. 23—24. lap.
[9] Revisis praeliminaribus erigendae scholae designationibus . . . judicatum est u na - nimiter: auditoria jur is tarum domui Universitatis neo-erigendae adnectenda.
Udvardy i. m. 25—28, 556., 560. lap.
[10] Egri. Érs. Egyh. It. Prot. consist. 1763. pag. 728.
[11] Udvardy: I. m. 30—35. lap.
[12] Gerl búcsúlevele: „Bei dessen Ankunft in W i e n . . . die Riss Seiner Majestát der
320-
Kaiserin gewiesen und hierüber von Seiner Excellenz die Erhöhung des zweiten Stocks, folglich ganz neue Riss und das Modell zum Tach anbefohlen worden."
Egri Ers. Egyh. lt. Archívum Vetus 2581. sz.
[13] Fináczy: I. m. I. köt. 276—291, 369—372. lap.
[14] Fináczy: I. m. I. köt. 281. lap.
[15] Egri Ers. Egyh. It. Prot. consist. 1763. pag. 630. sköv.
[16] Egri Ers. Egyh. It. Prot. consist. 1762. pag. 80.
[17] Egri Ers. Egyh. It. Prot. consist. 1763. pag. 630. sköv.
[18] Ennek alapján közli Udvardy i. m. 30—34. lapján.
[19] Országos Levéltár, A—107. Magyar kancellária levéltára, Hungarica Pálffyana, Fasc. 33. Nro 34. —• Két folio. — Ezen iratoknál sem egyéb melléklet, sem el- intézés nem található. Fináczy szerint a kérelmet legfelsőbb helyen „ad acta"
tették. Fináczy i. m. I. köt. 307. sköv.
[20] Talán különösnek látszik, miért esdekel Eszterházy 6000 Ft-ért akkor, amikor a későbbi 20 év alatt "400 000 Ft-ot ölt be az épületbe. (Szmrecsányi Miklós; Eger művészetéről. Bp., 1937.) A kezdeti pillanatokban azért volt szükség erre a jelentéktelennek látszó pénzsegélyre, - mert akkor még nem Eszterházy, ha nem a káptalan volt az építtető, ennek folytán n e m volt meg a kellő anyagi bázis, sem a pénz, sem az építőanyag.
[21] „Quoad privilégium tamen Universitatis videtur nunc non esse urgendam peti- t i o n e m . . . Cum nunc metue ndum sit, ne largitione privilegii aliqua injungantur,
quae usus vix probet, quae item alias destinationes bonas merentur." Udvardy i. m. 35. lap.
[22] Gerl búcsúlevele: „Über eingeschickte Grundriss aber einen unverhofft en und unverdienten Brief und Abda nkung erhalten." Egri Ers. Egyh. lt. Archivum Ve-
tus 2581. sz.
[23] Egri Érsekség gazdasági lt. 1904. raksz. Fabsich-levelek. 1765. ápr. 5.
[24] Udvardy: I. m. 562. lap.
[25] Udvardy: I. m. 42. lap. — Ringelhann—Soós: Az egri megyei kórház elődeinek vázlatos története az 1726—1950. években. Eger, 1960. 16. lap. Klny. az Egri Megyei Kórház Emlékkönyvéből.
[26] Fináczy: I. m. I. köt. 308, 334. lap. — Pauler Tivadar: A bpesti m. kir. tud. egye- tem tört. Bp., 1880. 46—48. lap.
[27] Udvardy: I. m. 48—49. lap, 563—564. lap.
[28] Kornis Gyula: A magyar művelődés eszményei. Bp., 1927. II. köt. 389. lap.
[29] Universitas in toto regno terrisque haereditariis coronae Hungaricae unica est, eaque Budae, in ipso provinciarum centro. Pauler i. m. 121. lap.
[30] Kornis: I. m. I. köt. 41. lap.
24* 321
