Vitaülés a statisztikai törvényről

SZEMLE

VITAÚLÉS A STATISZTIKAI TÖRVÉNYRÖL

A Magyar Tudományos Akadémia Statisz—

tikai Bizottsága és a Magyar Statisztikai Tár- saság Választmánya 1991. május 8—án dr. Vu—

kovich György, a KSH elnöke elnökletével

együttes ülésén megvitatták a várhatóan 1992- ben életbe lépő új statisztikai törvény terveze- tét. A vita alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által kidolgozott és előzőleg már' több fórumon megtárgyalt törvénytervezet szolgált.1 A szakmai és tárcaközi egyeztetések után a Központi Statisztikai Hivatal ezúton kérte a statisztikai tudomány képviselőinek vélemé-

nyét a tervezetről, hogy azokat is Hgyelembe véve terjeszthesse a javaslatot a kormány elé.

A számos elvi, módszertani és gyakorlati kér-

dést érintő vitában csaknem valamennyi megjelent többször is hozzászólt.

Alegfontosabb kérdések a következők vol- tak.

] . A statisztikai törvény előkészítésével pár- huzamosan két másik törvény is kidolgozás alatt van, nevezetesen az informatikai törvény és az adatvédelmi törvény, amelyek számos

kérdésben közvetlenül kapcsolódnak egymás- hoz. Ezért valójában az lenne indokolt, hogy ezek a tárgyuk szerint összefonódó jogszabá-

lyok egyidőben kerüljenek megfogalmazásra és parlamenti vitára. Ezt a törekvést azonban aka- dályozza az a körülmény, hogy az utóbbi két törvény még nincs abban a készültségi állapot-

ban, hogy a statisztikai törvény előterjesztésére

kitűzött határidőre a szükséges egyeztetések

befejeződhessenek. Tovább nehezíti e törvé-

nyek kidolgozását az Alkotmánybíróságnak a

közelmúltban hozott határozata a személyi szá-

mok használatának tiltásáról. Ez új helyzetet teremt több információ-rendszer működteté—

sében és számos statisztikai adatgyűjtés bizony—

lati alapjának felhasználási lehetőségében. En- nek következtében a törvényesség oldaláról újfajta megközelítési módokat igényel a sze- mélyiségi jogok védelme és a személyes adatok

törvényellenes felhasználásának megakadályo—

zása. A vita résztvevőinek többsége ezért e

három törvény összehangolt, egyidejű kidol—

gozását javasolta.

! Lásd: Végvári Jenő.- Az új statisztikai törvény kon- cepciója. Statisztikai Szemle. 1991. évi 6. sz. 413—424. old.

2. Ugyancsak többen hívták fel a figyelmet

arra, hogy a statisztikai törvény kidolgozása során összhangot és a kapcsolatok világos meghatározását kell elérni olyan más, ugyan-

csak a közeljövőben parlament elé kerülő tör- vényekkel, amelyek a statisztika számára is

alapvetően fontos számszerű információk tar—

talmát, előállítását és szolgáltatását szabályoz-

zák. Mindenekelőtt a napirenden levő szám- viteli, államháztartási, jegybanki törvény ér-

demel ebből a szempontból kiemelt figyelmet,

de idesorolható az adózásról, a társadalombiz-

tosításról és a pénzintézetekről szóló törvény is.

A résztvevők tudatában vannak annak, hogy a

számviteli és a többi hasonló törvény által el- rendelt nyilvántartások, adatszolgáltatások és bevallások a maguk nemében nem esnek a sta-

tisztikai törvény hatálya alá, ezért külön szabá—

lyozást igényelnek. De az sem lehet kétséges,

hogy az általuk előirt nyilvántartások vagy közvetlenül alapját képezik a statisztikai adat-

gyűjtésnek (elsősorban a számvitelben előírt nyilvántartások), vagy feldolgozott formában

épülnekbe a statisztikai rendszerbe (például a hazai és a nemzetközi hitelmérlegek; a költség-

vetés bevételei és kiadásai).

3. Elénk vita tárgya volt a Központi Statisz-

tikai Hivatal jogállása, vagyis az a kérdés, hogy a KSH a miniszterelnök vagy a parlament fel-

ügyelete alá tartozzék-e, s hogy elnökét a kor- mány vagy a parlament elnöke nevezze-e ki.

(Jelenleg a KSH közvetlenül a miniszterelnök felügyelete alá tartozik.) A törvénytervezet a

jelenlegi jogállás fenntartását javasolja. Ezzel

szemben az ülésen részt vevők egy része azt a nézetet képviselte, hogy a KSH-nak nagyobb

lenne a függetlensége és pártatlansága, ha az országgyűlés vagy legalábbis valamelyik tárgy

szerint illetékes bizottsága (például a költség-

vetési vagy a gazdasági bizottság) felügyelete

alatt működne. A KSH vezetői és az előterjesz-

tés készítői az ellenvéleményekkel szemben a törvénytervezetben ajánlott megoldást tartot-

ták megfelelőbbnek a statisztikai rendszer mű—

ködése szempontjából.

4. A törvénytervezet új intézményként java-

solja az Országos Statisztikai Tanács (OST)

létrehozását, és részletesen szabályozza ennek

724 ?

SZEMLE

összetételét, funkcióját és jogállását. Hason- lóan a jelenlegi Statisztikai Koordinációs Bi- zottsághoz (SKB), az OST is a KSH elnökének

tanácsadó szerve lesz, de kibővített feladatkör-

re.

A vitaülésen ezzel kapcsolatban két kér-

désben alakultak ki ellentétes vélemények.

Az egyik az OST és a KSH elnökének viszo- nyát érintette, tekintettel arra, hogy a törvény—

tervezet szerint az OST-nek az elnöke nem fel- tétlenül maga a KSH elnöke. Ha viszont a KSH elnöke a saját szakmai tanácsadó testüle—

tének egyszerű tagja lenne, akkor jogilag az az abszurd helyzet is előállhatna, hogy ha a KSH elnöke netán kisebbségben maradna valamilyen kérdésben a tanácson belül, később mint a Hi- vatal elnöke 6 vizsgálná felül a tanács többsége

által kialakított javaslatot. Ezért a problémát

felvető vitázók azt ajánlották, hogy a KSH

elnöke ne legyen tagja az OST-nek.

A másik vita a tanács összetételére vonat-

kozó elképzelések körül alakult ki. Többen vi—

tatták a törvénytervezetnek azt az elgondolá- sát, hogy az összes minisztérium mellett a munkáltatók és a munkavállalók érdekképvi—

seleteinek két—két tagja — delegálás útján —, to-

vábbá a tudományos élet képviselőinek öt tagja

a KSH elnökének javaslata alapján legyen tag—

ja az OST—nek. Egyrészt aggódtak azért, hogy a Tanács túlzottan nagy létszámú lesz ahhoz, hogy kellő hatékonysággal működjék, másrészt

feleslegesnek tartották a ma még eléggé kiala- kulatlan érdekképviseletek állandó jelenlétét a

Tanácsban. Helyette azt ajánlották, hogy az érdekképviseletek csak esetenként, az őket kü-

lönösen érintő kérdésekben nyerjenek meghi—

vást az OST ülésére. A tudomány képviselői-

nek részvételében teljes volt az egyetértés; itt

azt a javaslatot fogadták el, hogy a KSH elnöke helyett egy tudományos fórum (a Magyar Tudományos Akadémia vagy az MTA Sta-

tisztikai Bizottsága) tegyen javaslatot a Tanács-

ban való képviseletre. Az előterjesztők a fel-

vetett véleményeket elfogadták.

5. Élénk vita alakult ki akörül is, hogy mit

tekinthetünk hivatalos adatnak. A törvényter- vezet szerint valamennyi, a KSH által közölt vagy publikált adat hivatalos adat. Tekintettel

arra, hogy a KSH igen nagy tömegű és külön- böző módon begyűjtött és részletezett adatokat

publikál, többen felvetették, hogy nem célszerű

az adatok pontosságától, megbízhatóságától

függetlenül minden adatot egyformán hivatalos

adatnak tekinteni. Számos olyan, főként repre—

zentatív felvételből származó adat, információ kerül nyilvánosságra, amelyek csak megfelelő korlátok között. kellő szakértelem birtokában használhatók fel. Más oldalról viszont senki sem vitatta azt az elvet, hogy amennyiben va-

lamilyen jelenségre vonatkozóan több intéz-

mény közöl adatokat, számításokat, becslése- ket, akkor közülük a KSH adata legyen mind

belföldi, mind külföldi felhasználás céljára a

hivatalos adat. Javaslat hangzott el arra, hogy amennyiben bizonyos adatokat csak a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó valamelyik in- tézmény publikál, akkor az is hivatalos adat—

nak tekintendő. Felmerült az a javaslat is, hogy

a törvényben szükséges lenne világosabban el-

határolni a szó szoros értelmében vett statisz- tikai adatokat a közvélemény-kutatási vagy más, esetenként túlságosan kis mintákból vagy nem jól megválasztott mintából származó ,,adatok—

tól".

A KSH vezetői jogosnak tartották ezeket

a megjegyzéseket, és vállalkoztak arra, hogy ezt a kérdést az elhangzottak szellemében fogják a törvényben megfogalmazni.

6. A vita résztvevői nagy ügyeimet fordi—

tottak a különböző forrásokból származó ada- tok összekapcsolhatóságának szükségességére,

ugyanakkor az állampolgárok személyiségi jo- gainak törvényben garantált védelmére. Abban nem volt véleménykülönbség, hogy a hivatalos

statisztikai szolgálathoz tartozó szervek birto—

kában levő adatállományokat a gazdasági és

társadalmi összefüggések mélyebb megismerése érdekében kizárólag statisztikai célokra rendki—

vül fontos összekapcsolni, továbbá hogy az ösz—

szekapcsolást sok esetben az egyedi adatok

szintjén szükséges elvégezni annak érdekében, hogy a statisztikai feldolgozások az adatok

szükséges csoportosítását megadják. A vitában

elsősorban arra kerestek választ, hogy mikép—

pen lehet megadni ehhez az adatkezelési mód—

hoz a törvényben a kellő felhatalmazást, s ugyanakkor biztosítani az egyéni adatok és a személyiségi jogok védelmét. Túl azon, hogy

a törvény határozottan kimondja az egyedi ada- tok közlésének tilalmát, a törvényben olyan to- vábbi szabályozást szükséges megfogalmazni, amely az egyedileg összekapcsolt adatok ille—

téktelen és jogtalan felhasználását is kizárja.

*

Fentieken kívül a vitaülés résztvevői a tár—

gyat érintő számos további kérdésben fejtették ki véleményüket, és tettek konkrét javaslatokat.

így többek között vita alakult ki a ,,hivatalos

statisztikai szolgálat" keretébe tartozó szervek körének meghatározása, a statisztikai adatgyűj—

tési program pénzügyi fedezetének biztosítása és tárcák közötti megosztása, a hivatalos sta-

tisztikai szolgálatban gyűjtött adatok térítés-

mentes vagy térítés ellenében történő szolgál-

tatása és a térítéses szolgáltatások feltételei tár-

gyában.

Összefoglalójában dr. Vukovz'ch György el-

nök köszönetét fejezte ki a vita résztvevőinek szakszerű és sokoldalú közreműködésükért, e's kinyilvánította azt a szándékát, hogy az elhang-

zott javaslatokat — legalábbis amelyekben egyet—

értés alakult ki a vitaülés során - a törvényter- vezetbe megfelelően beépítik.

Dr. Árvay János—Dr. Marton Ádám