Nemzetgazdasági számvitel, jövedelmek és kiadások 1926–1956

116

Nemzetgazdasági számvitel, jövedelmek és kiadások 1926—1956

(National accounts, income and expenditure 1926—1956.) Ottawa. 1958. Dominion Blueau ol?

Statistics. 203 p.

A kanadai Statisztikai Hivatalnak ez a kiadványa a nemzetgazdasági számvitelre vonatkozóan történeti idősorokat tartal—

mazó első, ,,National accounts, income and expenditure 1926—1950" c. kötetnek a továbbfejlesztése. (Megjegyezzük, hogy 1951 óta a kanadai Statisztikai Hivatal e témakörből éves adatokat tartalmazó összeállítást is publikál; a legújabb ilyen kiadvány 1960—ban jelent meg ,,National accounts, income and expenditure 1959"

címmel.)

A jelenleg ismertetett összeállítás az 1926—1950. éveket tartalmazó előző kiad- vánnyal szemben előrehaladást jelent.

Magában foglalja ugyanis az 1951. évi kanadai cenzus adatait, világosabb az adatok bemutatásának módja, s a nem- zetgazdasági számvitelben használt mód- szerek leírását is közli.

A kiadvány bevezető része a kanadai gazdaság 1926—1956 közötti időszak alatt megfigyelt főbb trendjének és ingado—

zásainak elemzését adja.

Az összeállítás első része táblázatokat tartalmaz. Ez a rész adatokat közöl töb—

bek között a nemzeti jövedelemre és a bruttó nemzeti termékre vonatkozóan, bemutatja a piaci árakon számított bruttó nemzeti termék és a termelési tényezők költségén számított bruttó belföldi ter- -mék közötti arányokat, a személyi jöve—

delmek és kiadások, valamint a kormány—

zati jövedelmek és kiadások számláit, az egyes ágazatok hozzájárulását a bruttó belföldi termék termeléséhez, a jövedel- mek megoszlását és a bruttó állótőkekép—

ződést ágazatok szerint, a profitok nagysá- gát és megoszlását az egyes ágazatokban.

Ismerteti a személyi jövedelmek területi megoszlását az országon belül, adatokat közöl a lakosság kiadásainak megoszlásá—

ról, a közvetlen és közvetett adókról stb.

E rész kiegészítéseként a kiadvány füg—

gelékben közli Kanada népesedési adatait és a munkaerő létszámát.

A kötet második része a nemzetgazda- sági számvitel fogalmát tárgyalja. Ki—

emeli a nemzetgazdasági számvitel jelen- tőségét. ismerteti fejlődésének történetét Kanadában, s rámutat a nemzetgazdasági számvitel felhasználásának módjaira a gazdasági életben, a közigazgatásban és a statisztikában. Tárgyalja a bruttó nem—

zeti termék mérési módszereit.

A harmadik rész azokkal a statisztikai forrásokkal foglalkozik, amelyek alapján

a nemzetgazdasági számlákat összeállít- ják, ismerteti a számításoknál alkalma- zott módszereket, valamint tartalmazza a nemzetgazdasági számlák egyes össze- tevőinek leírását.

* A ,,National accounts, income and ex—

penditure" c. sorozat éves adatokat tar—- talmazó (a fenti megjegyzésben említett) legújabb kötete, a történeti adatsorokat magában foglaló kötettől eltérően, az utolsó évet felölelő elemző jellegű beve- zető részen kívül csupán statisztikai táb—

lázatokat tartalmaz; e táblázatok tárgy- köre és címe megegyezik a ,,National ac—

counts, income and expenditure 1926—

1956" c. kiadvány első, statisztikai táblá—

zatokat tartalmazó részével.

(Ism.: Kármán Tamásné)

.

Hazlewood, A.—Vandome. P.: * Az 1959. évi ökonometri'ai prognózisok

utólagos elbírálása

(A post mortem on econometric torecasts for 1959.) — Bulletin of the Oxford University Institute of Stattsttcs 1961. 1. sz. 67—81. 9.

A fenti Bulletin 1959. évi 1. számában az Egyesült Királyság ökonometria'i modellje alapján készült prognózist közölt az 1959.

év I. és II. negyedére, A szerzők most egybevetik a prognózist a tényleg bekövet—

kezett fejleményekkel, és ezen az alapon a modellt, mint prognosztikus eszközt ér-

tékelik. _ .

A modell a brit közgazdaság szerkezeti összefüggéseit kifejező 30 egyenletből és 7 identitásból áll. Az egyenletrendszer para- métereit az 1948—1956 időszak negyedévi ' adataiból határozták meg. Az egyenletek—

ben háromféle változó szerepel. Az ún.

endogén változókat a strukturális össze—

függések (egyenletek) határozzák meg, ezek száma tehát megegyezik az egyenle—

tek számával; ilyen Változók például az ipari termelés volumene, a bérek és árak.

A változók második csoportját az ún. exo- gén változók alkotják, amelyeknek nagy—

ságát a rendszeren kívülálló tényezők szabják meg. Ilyen változók például az adókulcsok, az importárak stb. Egy külön harmadik csoportba tartoznak az endogén változók közül azok, amelyeknek értékei egy korábbi évnegyedre vonatkoznak, ezek az ún. késleltetett (laeged) változók.

A tárgyi időszak szemoontiából ezek adott, illetőleg meghatározott értékek úgy, hogy az exogén és késleltetett endogén Változók együttesen kéoezik az előre meghatározott (predeterminált) változók csoportját. A prognózis célja az endogén változók érté- keinek előreszámítása.