Szisz'kov, V.: A matematikai statisztika alkalmazása az állami statisztika automatizált rendszerében

(1)

STATISZTIKAI lRODALiMl FlGY ELÖ

1 045

Az adatbankrendszer felépítése a követke—

ző szervezeti egységek létrehozását teszi szük—

ségessé.

1. Központi adatbank, amelynek feladata a gazdasági fejlődés fő irányainak kialakításá—

hoz szükséges Információk folyamatos bizto- sitása. E téren a hosszú távú tervezés és a nemzetközi munkamegosztás odatszükségle- telnek biztosítása a fő feladat. Ezekkel a fel—

adatokkal kapcsolatban főként az állóeszkö- zök hatékonyságának és az élő munka ter- melékenységének kérdései merülnek fel.

2. Területi adatbankok. amelyek a népgaz- daság regionális fejlesztésével kapcsolatos vizsgálatok adatigényeit fedezik. Ezen a té- ren különösen a természeti erőforrások terü—

leti elhelyezkedésével kapcsolatos problémák jelentenek információigényes feladatokat.

Ezek az adatbankok fedezik a népesség jö—

vedelmével, életszínvonalával, általában a la- kosság szükségleteivel kapcsolatos fejlesztési feladatok adotszükségletét.

3. Keresztmetszetí igényeket kielégítő adat—

bankok, amelyek a termelési eszközök állo- mánya, az emberi munka, a beruházások. az árpolitika fejlesztésével kapcsolatos elemzé-

sek adatbázisát biztosítják.

4. Ágazati rendszerű adatbankok, amelyek az egyes termelési ágak. az áruforgalom, a munkaerő-állomány, az ágazati beruházások vizsgálatával kapcsolatos feladatok megoldá- sát teszik lehetővé adatkészletükkel.

A különböző típusú adatbankok olyan egy- séges rendszert alkotnak, amelyek egyes ré- szei között szoros tartalmi, technikai és szervezeti kapcsolatok vannak. Csehszlovákiában jelenleg számos olyan adatbank működik, amelyek részben a regionális elveknek, rész—

ben pedig az ágazati szükségleteknek meg- felelően látják el feladatukat. A továbbfej—

lesztés egyik fő feladata annak a biztosítása.

hogy ezek az adatbankok minél hamarabb szervesen bele tudjanak illeszkedni a fent vá—

zolt rendszerbe.

Az egységes adatbankrendszer kialakítá- sakor:

a) biztosítani kell az egységek relatív önállóságát, a kölcsönös kapcsolatok szem előtt tartásával;

b) az adatbankoknak nyitottaknok és rugalmasak- nak kell lenniük mind a tárolt adatanyag. mind pedig a bank funkciói szempontjából;

c) az odatbankokban tárolt információknak szerves egységet kell képezniük, hogy így az adatigénylők teljes körű informálása biztosítható legyen, ismétlő- dések előfordulása nélkül;

d) az adatbankak információállománya't állandó utánpótlással időszerű szinvonalon kell tartani:

e) az adatok tárolásánál alkalmazott mutatószám- rendszernek összhangban kell lennie az egységes me- ta-információrendszerrel;

f) biztosítani kell a kimenő adatok tartalmának egységes meghatározását;

g) a felhasználókkal és az adatforrásokkal fenn—

tartott kapcsolatokat egyszerüvé és egyértelművé kell tenni:

h) az alkalmazott adattárolási módszereknek biz- tosítaniok kell az adatok matematikai statisztikai ér- tékelésének lehetőségét.

Ezeken kívül még sok szempontot célszerű figyelembe venni, így elsősorban a számítás- technika követelményeit.

Hangsúlyozni kell, hogy az adatbankrend—

szer megszervezésénél a központi adatbank létrehozása a legfontosabb feladat. A köz- ponti adatbank elsősorban makroszintű ada—

tokat raktároz, de adattárában mikroszintű adatok őrzésére is sor kerülhet. Az adatokat idősorokba rendezve kell tárolni, sok infor- mációt éves adatok mellett havi vagy ne- gyedéves adatok formájában is biztosítani kell.

A csehszlovák adatbankrendszer hosszú (1937-ig visszatekintő) adatsorokat tartalmaz éves adatok formájában. A havi adatsorok általában öt évet ölelnek fel, egyes adatok azonban tíz évre nyúlnak vissza.

Az adatok elsősorban a termelés, a beru- házások. a dolgozók létszáma, a külkereske—

delem, (: kultúra és az életszínvonal alaku—

lásáról tájékoztatnak. Emellett az állami gaz—

dasági terv teljesítésére vonatkozó adatok is szerepelnek az adatállományban.

Az adatrendszer feladatkörének értékelé- sekor figyelembe kell venni azokat a kapcso—

latokat, amelyek az adatbankrendszer és a külvilág között fennállanak. Ezek a kapcsola-

tok tartalmi, módszertani, technikai és szer—

vezeti kötöttségeket jelentenek.

Mivel az adatbankrendszer alapvető vál- tozást jelent minden régebbi adatszolgálta- tó rendszerhez képest, szükség van ennek a rendszernek alapos megszervezésére, felada- tainak meghatározására, hogy a gyakorlat megfelelően használni tudja ezt a korszerű adatszolgáltatást. Ennek biztosítása érdeké- ben a rendszert működtető szakemberek alapos képzése különösen fontos feladat.

(Ism.: Haipál Gyula)

SZISZ'KOV. V.:

A MATEMATIKAI STATISZTIKA ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI STATISZTIKA AUTOMATIZALT

RENDSZEREBEN

(Primenenie matematiko—sztatíszticseszkih metodov v uszlovijah ASZGSZ.) — Vesztnik Sztatisztíki. 1981.

10. sz. 24—30. p.

Az automatizált statisztikai rendszerben a számítástechnika hatékony és széles körű al- kalmazása mellett a matematikai statisztikai módszerek egyre jelentősebb szerepet játsza—

nak az információfeldolgozás technológiájá- ban. A matematikai statisztikai módszerek fejlődése hozzájárul a társadalmi jelenségek és gazdasági folyamatok törvényszerűségei—

nek egyre mélyebb és alaposabb megisme- réséhez. Az automatizált statisztikai rendszerben a matematikai statisztikai módszerek leg- forLtosabb alkalmazási területei a követke- zo .

(2)

1 046 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

a) A megfigyelt statisztikai sokaság struk- turális elemzése, ami csoportok képzésével és az egyes elemeknek a megfelelő csoportba történő besorolásával történik. A sokaság elemeinek csoportokba sorolására a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában kidolgozott algoritmusok állnak a felhasználók rendelke—

zésére. Ezek segítségével lehetővé válik a sokaság elemeinek kombinációs táblába ren—

dezése, a sokaság terjedelmének, az egyes csoportok számosságának, a számtani átlag- nak. a szórásnak és sok más fontos tulajdon- ságnak a számszerű meghatározása és hisz- togram megrajzolása.

b) Idősorok elemzése és prognosztizálás. Az idősorokat a trend meghatározására kidol—

gozott algoritmusok segitségével elemzik.

c) A gazdaságmatematikai módszerek ki- egészítésére egy sor matematikai statisztikai módszer használatos. Igy például az ágazati kapcsolatok mérlegében a közvetlen költsé- geket a vállalatok költségadataiból kiindulva matematikai statisztikai módszerrel határoz- zák meg az alaptevékenységek alapján. Ez- által az adatösszeállítás legmunkaigényesebb folyamata egyszerűsíthető és gyorsítható. Az ÁKM összeállításához a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának kutatóintézetében speciális algoritmust dolgoztak ki.

A matematikai statisztikai módszerek fontos alkalmazási területe a mezőgazdasági termelés fejlődésének dinamikáját. hatékony—

ságát mérő és prognosztizáló vizsgálati el- járás. A mezőgazdasági termelés komplex elemzésekor a termelés hatékonyságának fo- kozásában szerepet játszó tényezőket sokol- dalúan vizsgálják. A komplex elemzés infor- mációs bázisa a mezőgazdasági üzemek ál- tal szolgáltatott adatokon alapszik. A komplex vizsgálati módszer lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelést jellemző mutatók különböző szempontok és irányok szerint ösz- szegezhetők és ezáltal a termelés hatékony- ságának fokozását elősegítő döntések is megalapozottabbak legyenek. Az analitikus módszer felhasználásának távlati területe a mezőgazdasági kultúrák terméshozamának matematikai statisztikai módszerek segítségé—

vel történt prognosztizálása, a tervcélok ki- jelölése és a tervteljesítés mérése.

Egyes elemzések szerint a komplex vizs—

gálati módszer, a különböző újonnan kidolgozott eljárások alkalmazásával mintegy ki- Iencszeresére növelheti az információk ki- használtsági fokát. és ezáltal jelentősen csökkenhetnek a fajlagos adatfeldolgozási költségek. Az automatizált statisztikai rend—

szer mezőgazdasági alrendszerét a mezőgaz- dasági termelés hatékonyságának területi részletezésű elemzése, valamint a kiegészítő tevékenységek prognosztizálása, ezzel együtt az integrált mezőgazdasági adatbázis meg- teremtésének irányában célszerű fejleszteni.

A jövedelmek és a kiadások statisztikai megfigyelése az automatizált statisztikai rendszer másik olyan fontos terüle- te, ahol jól alkalmazhatók a matematikai statisztikai módszerek. A jövedelmek és a fo—

gyasztás. a felhasználás a népességet jel—

lemző tulajdonságok egész sorával áll kapcsolatban. A komplex elemzési módszer a jövedelmeknek és a kiadásoknak a korábbi- akhoz képest szélesebb körű vizsgálatát teszi lehétővé. Igy például megismerhető a kü- lönböző társadalmi—gazdasági intézkedések—

nek az egyes népességcsoportok fogyasztásá- nak strukturális változására, az egyes jöve- delmi forrásoknak a családi jövedelmek ala—

kulására gyakorolt hatása. Az ilyen jellegű információk (: háztartásstatisztikai megfigye- lésből származnak. A vizsgálati program se- gitségével olyan információkat gyűjtenek be, amelyek területi vonatkozásokban is értékel—

hetők. A vizsgálat keretében mintegy 80 jel- lemző kiválasztására került sor, mint példá- ul: a családtagok, a dolgozó családtagok. a 7 éven aluli gyermekek. a felnőtt családtagok száma, a munkabérek, a pénzbeli jövedelmek.

segélyek összege, a különböző kiadások stb.

A családi költségvetések elemzéséhez szük- séges területi adatokat az ország különbö- ző területein rögzítik és összesítik, majd ma—

tematikai statisztikai elemzésükre a Szovjet—

unió Központi Statisztikai Hivatalának Számi- tóközpontjában kerül sor. A háztartásstatisz- tikai adatok elemzésében előrelépést jelent- hetne a bekért információk körének bővítése és olyan matematikai statisztikai módszerek kidolgozása, amelyek lehetővé teszik az infor- mációk értékében várható változások prog- nosztizálását.

A matematikai statisztikai módszerek al—

kalmazásával találkozhatunk még a népgaz- dasági mérlegek összeállításánál, demográ- fiai táblák elemzésénél, demográfiai sorok extrapolációjánál stb.

Számítógépes környezetet figyelembe véve a matematikai statisztikai módszerek alkalma- zására és fejlesztésére a szerző a következő területeket javasolja:

1. törekedni kell arra, hogy a már kidolgozott matematikai statisztikai módszerek szélesebb körben ke- rüljenek alkalmazásra és adaptálásra a gazdaság- statisztikai megfigyelések terén; itt új módszerek ki- fejlesztésének, kísérleti alkalmazásának meghatározó jelentősége lehet (például soktényezős prognoszti- zálás), de nem szabad figyelmen kívül hagyni a ha- gyományos statisztikai módszerek alkalmazásának Ie-

hetőségét sem;

2. tovább kell bővíteni a reprezentatív statisztikai módszer alkalmazási területét különösen az ipari, a mezőgazdasági és a kereskedelmi statisztikában;

3. a gazdaságstatisztikai feladatok körének szélesí- tését elsősorban az automatizált statisztikai rendszer—

ben rejlő lehetőségek kiaknázásával célszerű megol—

dani;

4. az automatizált rendszernek olyan funkcionális alrendszereit célszerű létrehozni, amelyek a fejlődé—

sik törvényszerűségek alaposabb megismerését segi- ti :

(3)

STATISZTIKAI iRODALMl FIGYELÖ

1047

5. a matematikai statisztikai módszerek kidolgozá- sakor figyelemmel kell lenni arra. hogy az adatok az automatizált statisztikai rendszerben minden szin—

ten értékelhetők legyenek.

A Litván Szovjet Szocialista Köztársaság—

ban jelentős tapasztalatokra tettek szert a korreláció-elemzés terén. A kidolgozott mo- dell azt vizsgálja, hogy a mezőgazdaságban a tehenészet átlagos tejhozama mennyiben függ a különböző gazdasági tényezőktől. Ez a módszer jó lehetőségeket teremt az adott területen dolgozó kollektíva gazdasági mun-

kájának értékeléséhez. A szerző a továbbiak- ban részletesebben foglalkozik az említett vizsgálat konkrét eredményeivel.

A Szovjetunióban a tizedik ötéves terv so—

rán jelentős erőfeszítéseket tettek a matematikai statisztikai módszerek fejlesztése és al- kalmazása terén. A továbblépéshez el kell végezni az eredmények általánosítását, és meg kell határozni e módszerek alkalmazási lehetőségeit és határait.

(Ism.: Csapodi Pál)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

lSZAK, T. —— RADUL, E.:

A GAZDASÁGKÖZI ÉS AGRÁRIPAR! VÁLLALATOK ÉS EGYESULÉSEK STATlSZTlKÁJA

(Voproszü szoversensztvovanija sztatisztiki mezshoz- jajsztvennüh i agropromüslennüh ob" edinenij i pred- príjatij.) —- Vesztnik Sztatísztikí. 1982. 3. sz. 23—27.

p.

Az utóbbi években Moldovában :: mező- gazdasági termele's szakosodása és koncent- rációja. gazdaságközi kooperációk létrehozá- sa és az agráripari integráció útján megy végbe. A kolhozok pénzügyi, anyagi eszkö- zeit, valamint a rendelkezésre álló munkaerőt összevonják. és szakosodott építőipari, hús-, tej-, tojás—, gyümölcs-, dohány—. zöldség—, gabona-, íparínövény- és takarmánytermelő közös vállalatokat hoznak létre. Alakulnak to- vábbá állami agráripari vállalatok a kerté—

szeti kultúrák termelésére, felvásárlására, fel- dolgozására és értékesítésére. A szakosodási és koncentrálódási folyamatok gyorsításának harmadik nemzeti formája a tudományos——

termelési egyesülés, amelyben a korszerű ter- melési eljárásokat szinte azonnal alkalmaz—

zák (: termelésben.

A kolhozok összefogásával már több mint 300 gazdaságkőzi vállalat és egyesülés ala—

kult. Az állami szektor agráripari vállalatai is igen jelentős termelést folytatnak (a köz—

társaság ipari termelésének 30 százalékát ad- ják). Hat tudományos—termelési egyesülés

működik.

Az állami statisztika feladata, hogy olyan beszámolási rendszert, illetve a mutatók olyan körét teremtse meg, amely alkalmas e válla- lati formák szerteágazó tevékenységének vizs- gálatára. A gazdaságközi és az agráripari vállalatok és egyesülések a mezőgazdasági statisztika valamennyi kérdőívét kitöltik. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala 1976 óta megfigyeli az agráripari vállalatok te—

vékenységét. A statisztikai kérdőíveket toko- zatosan bővítették. és alkalmassá tették a bruttó termelés, illetve a termelés anyagi rá- fordításainak megállapítására. A jelenlegi

beszámoltatás azonban nem kielégítő. Nincs információ a termelés hatékonyságáról, a specializációról és a koncentrációról. A ter- melési tevékenység teljes elemzéséhez a kö- vetkező mutatókat kell kidolgozni

— az agráripari egyesülésekre vonatkozóan: a me- zőgazdasági és ipari termelés együttes bruttó érté- ke, a termelő állóeszköz-állomány és a beruházások.

az egy dolgozóra jutó termelés, a nyereség és jöve- delmezőség, a profil szerinti termékek aránya az áru—

termelésben, a termékek mennyisége minőségi osz- tályok szerint, az új tudományos eredmények beve- zetésének hatásfoka;

— a tudományos—termelési egyesülésekre vonatko—

zóan: a tudományos munkaterv teljesítése, a tudo- mányos kutatások alkalmazása a népgazdaságban, a nyereség. a mezőgazdasági termelés jövedelmezősé- ge.

A kolhozok összefogásával alakult gazda- ságközí vállalatok és egyesülések jelentős technikai eszközöket kaptak. emiatt csökkent a dolgozók létszáma. A moldovai kolhozok jobb technikai ellátottsága megnehezíti a hatékonyság összehasonlítását más köztársa- ságok gazdaságaival. illetve a dinamikus vizsgálatot. Kérdés az is. hogyan határozzák meg kolhozonként (az egyesüléshez tartozó közös gazdaságoknál) a bruttó árbevételt. Az állóeszközöket az egyesült kolhozok között a mezőgazdasági terület arányában célszerű szétosztani.

Megoldatlan az egyesült kolhozok számá- ra végzett szolgáltatások elszámolása a brut- tó és a nettó termelésben. Ezek összege 45 millió rubelt tesz ki. A szerzők véleménye sze—

rint a szolgáltatások összegét el kell számol- ni a szolgáltató vállalatok bruttó és nettó termelésében, valamint a szolgáltatást igény- be vevő kolhozok anyagi ráfordításai között.

Az agráripari egyesülések (például a ..MOLDVlNPROM" a .,MOLDÉFIRMASZLO- FROM") sokágazatú (ipari, mezőgazdasági.

szállítási stb.) tevékenységet folytatnak. Ter- melésükről azonban mezőgazdasági mérleg—

beszámoló nyomtatványokon adnak számot.

Ezért az egyre jelentősebbé váló ipari terme—

lés vizsgálata korlátozott, nem elemezhető az ipari vállalatokkal analóg módon.