Balevszki, D.: A bolgár statisztika fejlődésnek főbb irányai az 1976–1980 közötti időszakban

(1)

e

6

?

§

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFÖLDI STATISZTIKA! lRODA-LOM '

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

BAL£VSZKl, D, :

A BOLGÁR STATlSZTlKA FEJLÖDESENEK FÖBB lRANYAl

AZ töm—1963 KÓZUTH lDÓSZAKBAN

(Osznwni naszakl v razvitieto na sztatisz'tákatá na NRB mez periada VMS—Wan g.) —- Sztotiu—

Uka. 9373. 1—2. sz. 33—35. p.

A cikk bevezetőjében részletesen ismer- teti annak a statisztikai bázis—nak a kialaku- lását. amelyre a statisztikai tevékenység 1976-1080 évekre szóló tervei épülhetnek.

A csaknem egy évszázados bolgár statisztika eredményei kisebb részben az 1944.

szeptember 9. előtti időkből, nagyobb rész- ben az azóta eltelt három évtizedböl szár- mainak.

Bulgária burzsoá statisztikája olyan örök- séget hagyott. amelyet gyakorlati szempon- tokból felül kell vizsgálni és fel kell hasz- nálni a korszerű szocialista bolgár statisz—

tikában is.

A bolgár statisztika fejlődésében az igazi telvirágzós 1944. szeptember 9. és különö- sen a Bolgár Kommunista Párt KB 1956.

áprilisi plénuma után következett be. A bal—

gór statisztika szocialista alapokra helyezé- sében különösen fontos szerepet töltött be a sraviet statisztika. amelynek tapasztalatait

széles körben és bátran alkalmaztak. ASzov- jetunió statisztikai szerveivel való együttmű' köd—és lehetőségei 1944. szeptember 9-én nyíltak meg. de már ez időpont előtti idő- ben is felhasználták a bolgár statisztikusok a statisztika álltalános elméletére és az ága—

zati statisztikákra vonatkozó szovjet statisztikai irodalmat,

A Bolgár Népköztársasógban a statisz—

tikai információs rendszer fejlesztése és kor—

szerűsítése az elmúlt 31 év során szoros kapcsolatban folyt a Szovjetunió statiszti—

kájával. Ez idő alatt a Szovjetunió részéről

a statisztika elmélete és gyakorlata terén adott segítség az alábbiakban fejeződött ki:

-az állami statisztikai szervek működésére van natkazá szovjet tapasztalatok tanulmányozása és '*lsujótitc'xsa. beleertve a Szovjetunióban történő szakemberképzést is;

-—a szan/jet statisztikai gyakorlat felhasználása mind az adatgyűjtések megszervezése, mind a mód- szertan vonatkozásában;

—- () Szoviotunió Központi Statisztikai Hivatala álta! detegc'rlt szakemberek taaasztalmaínak és kép- zettségének közvetlen felhasználásra;

— a Szoviotunió Központi Statisztikai Hivatala mellett működő tudományos intézetekkel való köz—

vetlen tudományos—műszaki együttműködés;

- együttműködés a KGST Statisztikai Állandó Bi- zottságával és a nemzetközi gazdasági és statisz—

tikai intézetekkel.

A cikk a továbbiakban felsorolja, hogy a statisztikai munka egyes területein a szovjet statisztika tapasztalatainak átvétele mi- lyen eredmények elérését tette lehetővé.

A Bolgár Népköztársaság és a Szovjet—

wníó közötti statisztikai együttműködés most új, fejlettebb szakaszába lép, amelynek főbb területei:

-a statisztikai információ egységesítése;

—a tarsadalmi—gazdasági elemzés módszereinek egységesítése és korszerűsítése;

-— a statisztikai elméiet és gyakorlat alapvető távlati kérdéseinek kidolgozása:

-—az automatizált statisztikai információ-rendszer tervezésére, felépítésére és integrálására vonatkozó elvek kidolgozása;

—a kétoldalú gazdasági együttműködés és in' tegráció megvaiósitósánok menetére vonatkozó meg—

figyelések mutatószám-rendszerének kiépítése.

Ez az együttműködés teremti meg egy—

részről a Bolgár Népköztársaság automa- tizált statisztikai információs rendszere. mós- részről (: szovi—et állami statisztika automa- tizált rendszere egymás közötti integrálásá—

nak előfeltételeit.

A Bolgár Népköztársaság és a Szovjet- unió statisztikai együttműködése mellett ter-

' A Statisztikai Szemle 1960. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai irodalmi lígyelő"—ben a kül- földi statisztikai könyvelt és folyóiratcilrkok ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetcím belül az anyag (Simlában könyv- és foiyóimtcikk- rsmevtatésakre tagolódik. (Ezeket ' válasttia el egymástól.) Az ismertesk'ssek szerzők. illetve ahol a szerző nincs, a cimek bműrendjébon következnek egymás után.

6'

(2)

644

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

mészetesen létrejött és gyorsan fejlődik a többi szocialista országgal való statisztikai együttműködés is. Különös jelentősége van ebben a vonatkozásban a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága tevékenységének, elsősor- ban a tagállamok információs modelljének kidolgozásában.

A hetedik ötéves terv (1976-1980) idősz - kában a Bolgár Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatala tevékenységén—ek alap—

jót a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresz- szusának határozatai alkotják.

Bővül a statisztikai mutatók rendszere.

kidolgozzák a gazdasági. szociális és kul—

turális folyamatok és jelenségek komplex statisztikai m ultatói t.

A társadalmi irányítás továbbtejlesztése szükségessé teszi a társod—alomstatisztilka bővítését.

Az új statisztikai megiigyelésekben köz- ponti helyet foglalnak el az emberre és a viselkedésére. a lakosság társadalmi struk- túrájára és életszínvonalára kiterjedő vizs- gá'latok.

Különleges figyelmet fordítanak azoknak a problémáknak a megfigyelésére, amelyek regionális metszetben - megyék. városok, mi—krokörzetek és egyéb közigazgatási te- rületi egységek szerint -— empirikus társa- dalmi és szociológiai vizsgálatok tárgyát képezik.

A Központi Statisztikai Hivatal a párt- és állami szervek részére az alábbi infor- mációkat biztosítja:

-—az egységes terv teljesítésének ellenőrzésére és elemzésére vonatkozó információkat. mennyisé- gi (érték- és naturális) és minőségi mutatók sze—

rint;

— (: népgazdaságot egészében és területi aspek- tusbói jellemző makroökonómiai mutatókat;

- a terv végrehajtása során mutatkozó ,.szűk ka- pacitásokra" vonatkozó jelzéseket:

-— a beruházások teljesítésének és az állóalapok üzembe helyezésének ellenőrzésére vonatkozó adatokat;

- a tervezett kapacitások eltérésének ellenőrzé- sére vonatkozó adatokat.

Az elkövetkező években a Központi Sta- tisztikai Hivatal lesz az egységes terv tel—

jesítésén—ek ellenőrzésére és koordinálására vonatkozó operatív iniormációtk fő forrása.

A társadalmi irányítási rendszer valameny- nyi szintjének megnövekedett operatív jel- legű információs igényei szükségessé teszik a statisztikai információk továbbítási és tel—

dolgozási idejének rövidítését. A gépi fel- dolgozás technológiájának további korsze- rűsítése a Központi Statisztikai Hivatal és a hozzá tartozó számítóközponwt fő feladata.

A következő években sok figyelmet fordi- tanak az elemző tevékenységre is. Ennek keretében foglalkozni kell az elemzési te—

vékenységnek az elektronikus számítógépek racionális felhasználása révén történő auto—

matizálásávall.

A statisztikai információs rendszerben az elemzési tevékenységet az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás. az adatközlés, az elemzés és az adattárolás szervezési és mód—szer—

tani egységének szem—pontjából vizsgálják.

A hetedik ötéves terv időszakában a statisztikai iniormációk elemzésének új módja kerül bevezetésre. A megyékben a megyei nemzeti tanácsokhoz tartozó megyei szervek készítik elő a tervteljesítés elemzésével kapcsolatos iniormációs tevékenységet. A megyei statisztikai szervek (megyei statisztikai hivatalok) a kapott iniormációik. valamint sa- ját vizsgálata—ik és ele—mzéseik alapján ál- lítják össze a teri/teljesítésre vonatkozó in- formációkat és előrejelzéseket.

Kiemelkedő fontosságúvá válik a Statisz—

tikai Tudományos Kutató Intézet szerepe.

Meg kell teremteni az alapvető megirigye- Iések és elemzések fejlesztésének feltételeit.

A Központi Statisztikai Hivatal a folyó elem—

zésekkel foglalkozik. a Kutató Intézetnek az adatgyűjtéssel, adatfeldolgozással és elem- zésseI kapcsolatos al—apkutatásokkal kell fog- Ial'kozni'a.

Olsszefoglalóan: a bolgár statisztika új.

műszaki alapokon történő korszerűsítése és automatizált statisztikai információs rendszer- ré való átalakítása lehetőséget teremt a statisztikai informáciáteldolgozá—s teohno'lógai aspektusa—inak gyors. operatív és magas tech- nika-i színvonalon történő megoldására. Ez és a statisztikai vizsgálatok körének egy—idejű kiszélesítése, a módszert-an és elemzés kor—

szerűbbé tétel—e biztosítja a bolgár statisz—

tika jelentős fejlődését.

(Ism.: Remetey Ervin)

EKWALL, Th. —- AINDERSSOIN. R.:

KÓIDOLÁS KERERINYÖS 'KOINZOL SEGlTSÉGIÉVEL AZ 1975. ÉVI SMED NEP-

ES LA'KÁSSZÁMLÁLASNAL (Kodining via bildskörm i falk— och rökningen 1975.) - Statistísk Tidskrift.

376—386. p.

bostads—

1975. 5. sz.

Svédország 1975. évi nép— és lakásszám—

lálásának feldolgozásánál (: kérdőívek kó- dolását képernyős konzolak (vizuális meg- jelenítő egységek) segítségével végzik. Ez a módszer azt jelenti. hogy a személyi azo- nosító adatokat (megy—e. város/község. egy- házközség, tulajdon, ház, lakás és polgári nyilvántartási számok) a számitógép memó- riájából képernyős konzolra wiszilk át.

A képernyős konzollal történő kódoló—snak több előnye van, például az OCR— (optikai karakter felismerés) űrlappal össbevetve:

""

1. a konzolon történő kódolás megkönnyíti a füg- getlen kódolásellenőr—zést (az ellenőrző kódoló úgy választja ki kódszámát, hogy nincs tudomása az első. kódoló választásáról);