Ejdel'man, M. – Rahmanov, M.: Az állami statisztika automatizált rendszere

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFÓLDI STATlSZTl KAl lRODALOM*

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ES MÓDSZERTANA

EJDEL'MAN. M. — RAHMANOV. M.:

AZ ÁLLAMl STATISZTIKA AUTOMATlZALT RENDSZERE

(ASZGSZ. Teorija i praktika.) Moszkva. 1984. Fi- nanszü i Sztatisztika. 334. 1 p.

A könyv kísérletet tesz az automatizált statisztikai információ-rendszer kialakítása során nyert elméleti és gyakorlati tapaszta- latok bemutatására. a számítógépes hard- ware és software kérdéseinek, a kapcsolódó információs rendszerek. az egységesítés, osz- tályozás és a funkcionális alrendszerek to—

vábbfejlesztésével összefüggő feladatok is- mertetésére.

Az állami statisztikai információ-rendszer alapvető feladata a népgazdaság és a tár- sadalom állapotát és fejlődését jellemző adatok gyűjtéséből. feldolgozásából és elemzéséből áll. A feladatok megoldását hatékonyan segíti az állami statisztika au- tomatizált rendszere, amely a statisztikai in—

formációk gyűjtését, feldolgozását az elekt- ronikus számítástechnika alkalmazásával végzL

A Szovjetunióban az automatizált statisz—

tikai rendszer kialakításának munkálatai 1971—ben kezdődtek meg. Már az első idő- szakban számos fontos és munkaigényes statisztikai beszámoló készült, segitségével 14 viszonylag önálló funkcionális alrendszert vittek számítógépre. A rendszer fejlesztésé- nek második menetében további 7 alrend—

szert automatizáltok.

A statisztikai rendszer kifejlesztése és be- vezetése körül kirajzolódó problémák egyik legfontosabbika a munkák sorrendjének a meghatározása volt. Tudományos és gyakor- lati szakemberek közül sokan a népgazda—

sági mérleg számítógépre vitele mellett tör- tek pálcát, de a gyakorlat azt bizonyította,

' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától

hogy ez nem szerencsés megoldás. Bár a mérleg mutatói és a mérlegszámítás mód- szertana meghatározó a többi funkcionális alrendszer szempontjából, az átállást ennek ellenére nemcsak szakmai. hanem műszaki tényezők befolyásolják.

A számítástechnika lényegesen kiszélesíti a statisztikai információk felhasználásának lehetőségét a gazdasági—társadalmi folya—

matok elemzése, a társadalmi termelés tör- vényszerűségeinek és tendenciáinak megis—

merése, a meglevő tartalékok feltárása te—

ren.

Az automatizált statisztikai rendszer felté—

telei között nagymértékben fejlődtek a gaz- dasági és társadalmi előrehaladás törvény- szerűségeit és tendenciáit meghatározó je- lenségek és folyamatok gyökereit kutató ma-

tematikai módszerek.

Széleskörűen fel kell használni a számitó- gépek nyújtotta új lehetőségeket. amelyek a legkülönfélébb ismérvek szerinti, elemző célú csoportosítások, az összefüggések és fejlő—

dési trendek modern kutatási módszerei, a munka hatékonyságát növelő tényezők meg-

határozását, a regresszióanalízis, a korrelá-

ció-számítás stb. alkalmazását teszik lehető- ve.

Az automatizált statisztikai rendszer széles körű lehetőségeit a csoportosítások elmélyí—

tése és kiszélesítése területén az ipari, a mezőgazdasági és a háztartásstatisztikai al- rendszerek szembetűnően demonstrálják.

Az állami statisztikai szervek tevékenysé- gében fontos helyet kap a gazdasági és társadalmi fejlesztési tervek teljesülését rö- vid vagy hosszú távon prognosztizáló és a párt. az állami vezetők számára készülő in- formációk biztosítása.

Az állami statisztika automatizált rendsze- rének létrehozása megköveteli a statisztikai kezdődőn a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben (: kül-

földi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A'Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezeteín belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- ismertetesekre tagolódik. (Ezeket ' választja el egymástól.) Az lsmertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs. a címek betűrendjében következnek egymás után.

424

szolgálat munkája szinvonalának emelését.

lgy például a statisztikai beszámolók egysé- gesítését és rendezését, a statisztikai muta- tók és osztályozók rendszerének további fej—

lesztését, az elsődleges adatfelvételek minő—

ségének és hitelességének javítását.

Az automatizált statisztikai információ- rendszer egyik legérzékenyebb pontja az el- sődleges információk gyűjtése. Meg kell ál- lapitani, hogy számos gazdálkodó egység—

ben, intézménynél nem állnak rendelkezésre kellő mennyiségben azok az ellenőrző. mérő- műszerek, mérlegek, számlálók és egyéb be—

rendezések, amelyek a termelés naturális fo- lyamatait, az anyagi készletek beérkezését és felhasználását, a termelés mérhető részét számba vehetnék; elégtelen a számítástech-

nikai ellátottság is.

Szükség lenne a minisztériumok és főha- tóságok felelősségének növelésére, az irá- nyításuk alá tartozó szervezetek adatszolgál-

tatási rendjének javítása céljából.

Az állami statisztikai szervek a statisztikai információk hibáinak kiszűrése érdekében ál- landóan figyelemmel kísérik a statisztikai beszámolójelentéseket és a beszámoltatások rendjét. ellenőrzik az információk hitelessé- gét és teljeskörűségét. A számitógép meg- felelő algoritmusok segitségével ehhez ha- tékonyan hozzájárul.

A statisztikai rendszer a statisztikai infor- mációk gyűjtését. tárolását, visszakeresését és biztositását lehetővé tevő automatizált adatbankok létrehozásával. (! gyűjtési és feldolgozási folyamatok fejlesztését ellenőr- ző összes módszer alkalmazásával a ..manu- fakturális" szintről ,,nagyüzemi" szintre emel—

kedik.

Amig az automatizált statisztikai rendszer bevezetése előtt a gazdaságstatisztikai elemzés számos tudományos matematikai módszere csak kisszámú szakember eszköze volt, addig a számítástechnika bevezetésé- vel ezek a számítások előre kidolgozott al- goritmusok alapján számitógép segitségével elkészíthetők. Gyakorlatilag tehát a statisz- tikával foglalkozó munkatársak kész ered- ményeket kaphatnak a társadalmi—gazda- sági jelenségek és folyamatok mély és sok-

oldalú elemzéséhez.

A Szovjetunió jelenlegi ötéves tervében intenziv munkák folynak az automatizált sta- tisztikai rendszer 3. nemzedékének létreho—

zására és a közös használatú számitőköz- pontok fejlesztésére. Nagy figyelmet fordi- tanak a funkcionális rendszerek és a mű- szaki eszközök integráltsági fokának növelé- sére. az automatizált statisztikai rendszer és a tervszámítások automatizált rendszerének megfelelő összekapcsolására. illetve a kü—

lönböző minisztériumok és főhatóságok au- tomatizált irányitó rendszereinek bevonására az automatizált statisztikai rendszerbe.

A statisztikai és a tervezési rendszer kö—

zötti együttműködés elsősorban az informá- ciócsere szintjén valósul meg és a tervezés, a tervszámítások automatizált rendszere ré- szére szükséges statisztikai adatok szolgál- tatására szorítkozik.

Már az elmúlt ötéves tervben is folytak bl—

zonyos kisérleti munkák a mágnesszalagon rögzitett információk cseréjének kialakitásá- ra a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva—

tala és Tervhivatala számitóközpontjai kö- zött. Az együttműködés a statisztikai és a tervmutatók módszertani összehasonlitásóra is kiterjedt.

Nem kevésbé fontos kérdés a statisztikai rendszer együttműködése az ágazati auto- matizált irányitó rendszerekkel.

A későbbi munkák során fontos szerepet kap az automatizált adatbankok, a területi számitáközpontok további fejlesztésére, a távadotfeldolgozás bevezetésére irányuló te- vékenység.

Az automatizált adatbankok (adatbázisok) létesítése lehetővé teszi az információs erőf források teljesebb és produktivabb felhasz- nálását. a statisztikai adatok komplex elem- zésének továbbfejlesztését. a statisztikai ku—

tatási és gazdaságmatematikai módszerek széles körű bevezetését.

Jelentős munkák folynak a korábban be- vezetett funkcionális alrendszerek kiszélesí- tésére, illetve többek között: a pénzügyi és árstatiszikai, a bér- és munkaügyi statiszti- kail a kereskedelmi statisztikai, a közleke- dési és postastatisztikai, a kommunális— és lakásügyi statisztikai, a népességstatisztikai stb. új alrendszerek létrehozására.

(Ism.: Joó Gábor)

A STATISZTIKA ÚNNEPLÉSE.

AZ lSl CENTENÁRIUM! KUTETE

(A celebration of statistics. The lSl centenary volume. A volume to celebrate the iounding of the international Statistical institute in 1685.) Springer—

Verlag. New York — Berlin —— Heidelberg — Tokyo.

1985. 606 9.

Az 1885-ben alapított és 1985-ben a 45.

Amszterdami Szessziőn 100 'éves jubileumát megünneplő Nemzetközi Statisztikai Intézet—

ről — főleg a hazai statisztikusok hozzájá- rulásának tükrében — már ugyanebben a jubileumi évben megemlékezett a Statiszti- kai Szemle. (1985. évi 7. sz. 687—700. old.) E jubileumi évnél természetesen jóval koráb- ban. pontosan öt évvel hamarabb feimerült az lSl vezető köreiben az a gondolat —- amint erről a jelenlegi lSl-elnök, !. Durbin professzor előszava beszámol —, hogy ezt az évszázados múltat az lSl tevékenységét rep—

rezentáló jubileumi kötet kiadásával is gaz- dagítani kell.