A statisztika szervezete a Ghanai Köztársaságban

(1)

914

SZM

A Statisztikai Fóliivatal elnöke mellett statisztikai tudományos tanács működik, mint tanácsadó és javaslattevő szerv a statisztikai elmélet, a statisztikai munkák szervezése és technikája terén.

A vajdasági statisztikai igazgatóságo—

kat, úgyszintén a vajdasági jogú városok—

ban működő statisztikai igazgatóságokat igazgatók vezetik, akiket a Statisztikai Főhivatal elnöke nevez ki, és ment fel az illetékes népi tanács elnökségével egyet- értésben. A 100000 lakosnál népesebb vá- rosokban működő statisztikai igazgatón ságok vezetőit, valamint a statisztikai fel- ügyelőségek vezetőit a vajdasági statisztikai igazgatóság igazgatója nevezi ki, és menti fel egyetértésben az illetékes népi tanács elnökségével és a Statisztikai Fő- hivatal elnökével. A vajdasági (városi) statisztikai igazgatóságok és statisztikai felügyelőségek többi dolgozóját a vaj—

dasági (városi) statisztikai igazgatóság igazgatója nevezi ki, és menti fel.

A Statisztikai Főhivatal statisztikai vizsgálatainak általános terjedelmét a Mi—

nisztertanács állapítja meg. A Miniszter- tanács évente hagyja jóvá az állami sta—

tisztikai szervek által végzendő statisztikai vizsgálatok programját. A statiszti—

kai vizsgálatok éves programja keretében a Statisztikai Főhivatal elnöke állapítja meg az állami statisztika szervei által végzendő statisztikai munkák részletes tervét. Az általános összeírásokat a Mi—

nisztertanács rendelete alapján hajtják végre.

A Statisztikai Fóhivatal köteles idő- ben előterjeszteni az államigazgatás ve- zető szerveihez a statisztikai munkaterv alapján végzett statisztikai vizsgálatok ' eredményeit. Az állami statisztika területi szervei kötelesek a helyi államigazgatási

szervek elé terjeszteni az, adott területre vonatkozó statisztikai adatokat, valamint e helyi sZervek tevékenysége empatia—

jából jelentőséggel bíró országos felvéte-—

lek anyagait. ' , _ ,

Az államigazgatási szervek, az állami és társadalmi intézmények, a szocialista és a magánszektorhoz tartozó vállalatait a statisztikai beszámolójelentést kötelesek a Statisztikai Főhivatal utasítása—lnak megfelelően, a pénzügyi statisztikai _,bev—

számolójelentéseket pedig a Statisztikai ; — ' Főhlvatal által a Pénzügyarninisaterrei —

egyetértésben kiadott utasítások szerint elkészíteni.

Az államigazgatási szervek, az állami és társadalmi intézmények, valamint a szocialista szektor vállalatainak tevékeny—

ségét ellenőrző szervezetek szükség ese—

tén belső szükségleteikre statisztikai vizs- gálatokat végezhetnek, és erre a célra be- számolójelentést rendszeresíthetnek aSta—

tisztikai Főhivatal egyetértésével. E sta—

tisztikai adatszolgáltatás utasításait és, nyomtatványmintáit a Statisztikai Főni—

vatal elnöke hagyja jóvá. A Statisztikai Főhivatal elnökének jogában áll az emlí-—

tett szerveket arra kötelezni, hogy küld- jék meg a Statisztikai Főhivatalnak vagy területi szerveinek az ilyen beszámoló—

jel'entések másolatait, valamint a vizsga- latok eredményeit. Az állami statisztikai szervek kötelessége, hogy ellenőrizzék egyrészt a statisztikai beszámolás törvé—

nyességét, másrészt a jelentések beter—

jesztési határidőinek betartását, a beszá—

isnéoléás szabályszerűségét és hiteltérdemlő—

g t. '

Az állami statisztika új szabályozása kapcsán megszűnnek a népi tanácsok sta' tisztikai osztályai. Ezek hatáskörét az ál—

lami statisztika területi szervei veszik át.

A STATISZTIKA SZERVEZETE A GHANAI KÖZTÁRSASÁGBAN*

E. N. OMABOE

1948-ban, közvetlenül a népszámlálás végrehajtása után a Ghanai Köztársaság—

ban az ország statisztikai szolgálatának megszervezése céljából egy új állami in- tézményt létesítettek. Ez az intézmény, amelyet a ,,Kormánystatisztikus Kancel- láriájá"-nak neveztek, 1961 januárjáig ál- lott fenn, azután átalakult ,,Központi Sta—

tisztikai Hivatallá".

Jóllehet a statisztikai adatok gyűjtésé—

' Vesztnik Sztatisztikt, 1962. évi 1. szám. 48—51.

vel és elemzésével foglalkozó kormány- szerv mindössze 14 esztendeje áll fenn, a statisztika Ghanában hosszú múltra.te- kint vissza. Az országban 1891 óta tarta-—

nak népszámlálásokat. A kereskedelmi statisztikát is jóval aKomnánystatiaztikus Kancelláriájának létesítése előtt * már

megszervezték. !

A statisztikai szolgálat 1948 előtt'vde—

centralizált volt. 1948—ig a népszámlálá-

(2)

SZEMLE

915

sok lebonyolítását a Központi Gyarmat- igazgatási Titkárság irányította. A kereskedelmi statisztikai adatok gyűjtését és feldolgozását a Vám- és Adóügyi Hivatal látta el, az egyéb statisztikai adatgyűjté—

seket pedig a különböző kormányintéz- mények végezték. A Kormánystatisztikus Kancelláriájának megalakítása bizonyos mértékben előmozdította az országban folyó statisztikai munka központosítását.

Ghanában a statisztikai adatok gyűjté—

sének, elemzésének és közzétételének rendezését célzó első részletes jogszabály a statisztikáról szóló Dekrétum volt, ame—

lyet 1951-ben adtak ki (az említett Dek—

rétumig több külön rendeletet hoztak a népszámlálási adatok gyűjtéséről és elemzéséről). A statisztikáról szóló Dekré—

tum kiterjedt egyrészt a népszámlálási, másrészt az egyéb statisztikai adatok gyűjtésére és elemzésére. A Dekrétum a kormánystatisztikusnak mint a statisztikai szolgálatért felelős kormányintéz—

mény vezetőjének kizárólagos jogává tette a statisztikai adatok gyűjtését, és felruházta az adatgyűjtésnél a kormány—

tisztviselőkkel való együttműködést meg—

tagadó személyek és szervezetek felelős—

ségre vonására.

A statisztikáról szóló Dekrétum az 1961.

január 1—én életbe lépett új törvény meg- hozataláig volt érvényben. Ez a törvény kiküszöbölte a Dekrétum bizonyos hiá—

nyosságait, és intézkedett a statisztikai anyagoknak a kormányintézmények és minisztériumok részére történő átadásá—

ról. A Dekréturn értelmében ugyanis a magánszervezetektől kapott adatokat nem lehetett átadni a kormányszervek—

nek az anyagokat rendelkezésre bocsátó szervezet beleegyezése nélkül. A statisz—

tikáról szóló új törvény megszünteti ezt a helyzetet, és úgy rendelkezik, hogy a magánszervezetektől kapott statisztikai adatok szolgálati célokra elnöki rendelet—

tel átadhatók más kormányintézmények- nek és minisztériumoknak. Az országban fennálló viszonyok figyelembevételével felülvizsgálták a kormánystatisztikussal való együttműködés megtagadása esetén lehetséges felelősségrevonás rendjét; a kormánystatisztikus a kormány egyedüli tanácsadója lett minden statisztikai kér—

désben.

A Központi Statisztikai Hivatal funk—

cióit, szervezeti felépítését, költségvetését és dolgozóinak létszámát a kormányzati és egyéb szervek statisztikai adatszükség—

letének figyelembevételével állapították meg.

A statisztikai szolgálatot az új szerve—

zeti felépítésnek megfelelően átszervezték.

A Központi Statisztikai Hivatal négy fő- osztályból áll: a gazdaságkutató és nem—

zeti jövedelem főosztályból, a demográfiai főosztályból, a módszertani és nyomtat-—

Vényminta—szerkesztő főosztályból, vala-—

mint az alapvető statisztikai mutatószá- mok főosztályából. Ezenkívül a Központi Statisztikai Hivatal keretében általános jellegű osztályok is működnek; ezek az igazgatási, az adatgyűjtés-szervezési, a gépi adatfeldolgozási és a tájékoztatási osztály.

'A gazdaságkutató és nemzeti jövedelem főosztály két osztályból áll: a gazdaság- kutató és a nemzeti jövedelem osztályból.

A gazdaságkutató osztály fő feladata a ghanai gazdaságra vonatkozó azon alap—

vető statisztikai adatok előkészitése, amelyek a kormányszervek, különösen a nem—

rég megalakított Állami Tervtitkárság és Allami Tervbizottság munkájához szüksé—

gesek. Az osztály egyik kötelezettsége az évi gazdasági áttekintés elkészítése, amely az év során a gazdaságban végbement vál—

tozásokat elemzi és prognózist ad az or—

szág gazdasági fejlődésének fő irányait il—

letően. E' feladatok megoldása érdekében a Központi Statisztikai Hivatal begyűjti majd az összes szükséges adatokat, és szo- rosan együttműködik a Költségvetési Tit—

kársággal, a Ghanai Bankkal, valamint az Állami Tervtitkársággal.

A nemzeti jövedelem osztály a nemzeti mérlegek kidolgozásához szükséges rendel—

kezésre álló adatok általánosító összefog—

lalásával foglalkozik. A tervek szerint, en—

nek az osztálynak keretében működik majd a fizetési mérleggel foglalkozó cso—

port.

A demográfiai főosztály a tervek szerint három osztályból fog állni: népességsta- tisztikai, szociális statisztikai és munka—

ügyi statisztikai osztályból.

A népességstatisztikai osztály feladata a népszámlálások (tiz évenként) lebonyolí—

tása, foglalkozik a népmozgalmi statiszti- kával (a népesség reprodukciójával), a nemzetközi és belső vándorlással és a la- kosság lélekszámának továbbvezetésével.

A szociális statisztikai osztály tevékeny-—

sége a művelődési, egészségügyi, társa—

dalombiztosítási stb. statisztikára terjed ki. A munkaügyi statisztikai osztály a fog- lalkoztatottsági, a bér— és jövedelmi statisztika kérdéseivel foglalkozik, valamint a munkaerő gazdasági és szociális jellem—

zésére vonatkozó egyéb adatok beszerzésé—

vel.

A módszertani és nyamtatványminta—

szerkesztő főosztály főként olyan statisz—

tikusokból áll, akik a reprezentatív vizs——

gálatok, a minőségellenőrzési módszerek stb. szakértői. A főosztály felelős a Köz-

(3)

916 ^SZM ^{" ' É}

_ponti Statisztikai Hivatal anal felhasz—

nált statisztikai nyomtatványok és kérdő- _ivek kidolgozásáért, ezenkívül konkultál a statisztikai adatgyűjtés és elemzés mód- szertani kérdéseiben. A tervek szerint a főosztály keretében működik majd egy térképészeti osztály is, amely a statiszti—

kai munkához szükséges térképek stb. el- készítésével ioglalkozik. Az elképZelés szerint a módszertani és nyomtatvány—

minta—szerkesztő főosztály segítségére lesz többek között például a Nemzeti Ku- tatási Tanácsnak a statisztikai vizsgála- tok kidolgozásában és végrehajtásában.

Az alapvető statisztikai mutatószámok főosztálya felelős az összes egyéb statisztikai adatgyűjtésért, és a követkeZő sta—

tisztikai ágazatokkal foglalkozik: kül- kereskedelmi, belkereskedelmi szállítási és hírközlési, költségvetési, ipar- , mező- gazdasági, háztartás— és árstatisztika.

A gépi adatfeldolgozási osztály végzi a lyukkártya'gépekkel történő adatfeldolgo- zás egész munkáját. A Központi Statisz- tikai Hivatal jól felszerelt gépi adatfel—

dolgozó részleggel rendelkezik, amely a statisztika jelentőségének növekedésével gyors ütemben fejlődik. A közelmúltban az országos adatfeldolgozási szükségletek felmérésére bizottságot létesítettek. A vizsgálat eredményétől függően a Köz- ponti Statisztikai Hivatal, a többi kor—

mányintézmény és más szervezetek ellá- tására kis— vagy közepes teljesítményű számítógépet állítanak be.

A tájékoztatási osztály két egységből: a könyvtárból és a kiadási részlegből áll.

A könyvtár a statisztikai és közgazdasági tájékoztatással kapcsolatos általános re- ferenciaszolgálatot látja el. Határozatot hoztak a könyvtárnak Központi Köz- gazdasági és Statisztikai Szakkönyvtárrá való átszervezéséről a kormányintézmé—

nyek és minisztériumok szükségleteinek kielégítésére. Megszervezték a kiadvány- cserét a külföldi statisztikai szervezetek- kel. A kiadási részleg válaszol a külföldi szervezetek különféle megkereséseire. Ez a részleg felelős a negyedéves statisztikai jelentés és a statisztikai évkönyv elkészí—

téséért.

A Központi Statisztikai Hivatal munká-

jában három területi kirendeltségre és számos fiókkirendeltségre támaszkodik, amelyek a számlálóbiztosok segítségével szervezik a statisztikai adatok gyűjtését.

Az adatgyűjtés szervezése jellegét te—

kintve több célú, azaz a Központi Statisz—

tikai Hivatal valamennyi iőosztályát el- látja a szükséges adatokkal. A statisztikai adatok gyűjtésével jelenleg 230 ember foglalkozik.

,Ghanában végrehajtott elsőkorszerű n n- Ghana statisztikai anyagokkal való el—

látottsáfga a legkozelebbi jöyőben négy nagyszabású intézkedés sikeres végreha?

tásától függ.

1960 márciusában népszámlálást tartot-

tak az Országban Ez volt a Riggs a

számlálás, amelyet a lakossag teliek;

tékben támogatott. A népszámlálási _, ményeknek, valamint a népszámlálás u a végrehajtott reprezentativ vizsgálat ered—

ményeinek tanuknányozása még folya- matban van. Ez a két felvétel nagyion'tos—

ságú anyagokat szolgáltat a népesség tár- sadalmi és gazdasági jellemzéséiiez,és alapot nyújt a jövőben végrehajtandó részletes statisztikai vizsgálatokhoz. '

Az 1962/63. évre az egész országra ki—

terjedő mezőgazdasági összeírást tervez—

nek. Jelenleg a mezőgazdaságról —— ha ti—

gyelmen kívül hagyjuk az exportnő nyek termelésére és kivitelére vonatk * adatokat— igen kevés információ áll rein—

delkezésre. Az ilyen helyZetet, azaz azt,—*)"

hogy egy, főként agrár jellegű ország; m rendelkezik statisztikai adatokkal fő 9 dasági ágáról, rendellenesnek kell tekin—' *

teni. A végrehajtásra kerülő mezőgazda

sági összeírás az első olyan statisztikai munkálat lesz, amely pótolja ezt a ki yt.

1962—ben ipari és kereskedelmi össze—- írásra is sor kerül Jóllehet ez lesz az első ilyen típusú széleskörű vizsgálat, a Köz—' ponti Statisztikai Hivatal már foglalkozik bizonyos idő óta a legalább 5 munkást foglalkoztató vállalatokra vonatkozó adatok gyűjtésével. A tervezett összeírás tel—

jesebb képet nyújt majd az ipari terme- lésről és a kereskedelem munkájáról, és így olyan statisztikai adatok lesznek nyer—

hetők, amelyek felhasználhatók az ország iparosítási tervének kidolgozásához,

Jelenleg a népmozgalmi adatok köte-—

lező nyilvántartása csupán az ország 39 körzetére terjed ki, amelyekben az egész népességnek mindössze 12 százaléka él.

' Minthogy ezeket a körzeteket nem mecha—

nikus mintavétel alapján választották ki a kapott adatok nem tükrözik az or—

szágban fennálló helyzetet. Éppen ezért javaslatot terjesztettek a kormány elé a kötelező népmozgalmi nyilvántartásnak az ország egész területén való fokozatos (öt esztendő alatt történő) bevezetéséről.

E nagyszabású intézkedéseken kívül számos vizsgálat végrehajtását tervezik amelyek egyes kérdésekről nyújtanak, majd statisztikai tájékoztatását Ezen a té- ren a Központi Statisztikai Hivatal mun- káját egybehangolják a Ghanai Egyetem Statisztikai Intézetének kutatási program—

jával, valamint egyéb intézmények és

(4)

Eszem

917

szervezetek kutató tevékenységével. Ma a kormánykörökben általánosan elismert a statisztika jelentősége, és a kormány minden lehetőt megtesz a statisztikai szolgá—

lat fejlesztése érdekében. A Központi Sta-

tisztikai Hivatal dolgozói arra töreksze—

nek, hogy úgy végezzék _.a statisztikai munkát, hogy a kormány és az, ország népe, joggal büszkék legyenek a ghánai

statisztikára. '

MAGYAR SZAKIRODALOM

ERDÖS TIBOR:

, AZ ÚJRATERMELÉSI CIKLUS ALAKULÁSA AZ IMPERIALIZMUSBAN

Kossuth Kiadó, Budapest. 1961. 358 old.

Alig pár éve, 1957—ben jelent meg Er- dős Tibor első nagyobb lélegzetű munká—

ja, ,,A túltermelési válság késésének okai az Egyesült Államokban". Ebben az újabb munkájában a szerző az előzőnél sokkal nagyobb feladatra, az újratermelési ciklu—

sok jellegzetességeinek vizsgálatára vál- lalkozott, az imperializmus időszakában.

Erdős Tibor, ha nem is a maga teljessé—

gében és nem is teljesen hibátlanul, de feltétlenül sikerrel oldotta meg a maga 'elé tűzött nagy feladatot, és munkájának 'megjelenése amagyar közgazdasági iro—

dalomnak kétségtelen nyeresége. A könyv

"több vonatkozásban hozzájárul az újra- termelési ciklus imperializmusbeli alaku—

lására vonatkozó szakirodalom gazdagí—

tásához, 5 nemzetközi vonatkozásban is érdeklődésre tarthat számot.

A könyv címéből is kitűnik, hogy szer—

zője a mai kapitalizmus talán legbonyo—

lultabb kérdését vizsgálja. Korunknak és a kapitalizmus hanyatló szakaszának új jelenségei nagy hatással vannak a tőkés újratermelési ciklus alakulására, és annak sok új, a klasszikus kapitalizmusban nem ismert vonást kölcsönöznek. Erdős Tibor a marxi—lenini válságelmélet alapján a rendelkezésre álló újabb statisztikai :adatok felhasználásával behatóan vizs- gálja ezeket az új vonásokat kiváltó té- nyezőket, a mai kapitalizmus gazdaságá—

ban ható belső törvényszerűségeket, a mo- nopóliumok, a tőkés állam gazdasági életre gyakorolt hatásának lehetőségeit és korlátait.

A könyv bevezető része röviden vázolja a marxi—lenini válságelmélet vonatkozó tételeit, s közben arra törekszik, hogy az eddigieknél mélyebben értelmezze, újsze—

rűen világítsa meg azokat. Ez a törekvése sikerrel is járt. Különösen érdekesek és 'újszerűek e részben a válságok periodici—

tásának okáról, az általános túltermelési,

9 Statisztikai Szemle

a részleges és a közbeeső válságok meg—

határozásáról szóló fejtegetések.

A szerző bírálja azt az álláspontot, amely a válságok mélysége, következmé—

nyeik súlyossága alapján kísérli megkü—

lönböztetni a periódikus túltermelési vál- ságot a részleges és közbeeső válságoktól, illetve a termelés rövid ideig tartó és na—

gyon kismértékű visszaeséseitől, amelye- két ,,a termelés szabálytalan ingadozásai- nak" nevez. Azon a helyeselhető nézeten van, hogy lényegében a válságot kiváltó okok és a válság kiterjedtsége (nem a visz-

"szaesés mértéke) lehet a megkülönbözte—

tés kritériuma. Igy a periódikus túlterme—

lési válság és a közbeeső válság is egy—

aránt kiterjed minden termelési ágra, de míg az előbbinek közvetlen oka a termelés és a fogyasztás aránytalan fejlődése nyo- mán a közöttük levő ellentét periódiku—

san szükségszerű kiéleződése, addig az utóbbit valamilyen konkrét gazdasági ok, valamilyen pótlólagos), konjukturális té—

nyező kimerülése, például a fegyverke—

zési kiadások csökkenése, helyi háborúk befejezése stb. váltja ki, következéskép- pen nem következik be szükségszerűen minden újratermelési ciklusban. Ilyen válságnak volt tekinthető például az Amerikai Egyesült Államok gazdaságá—

nak 1953—1954-ben, a koreai háború megszünésével bekövetkezett válsága. A részleges válság viszont csak egyes ter—

melési ágakra terjed ki, nem vonja maga után az össztermelés csökkenését és egy- egy termelési ág egyenlőtlen (arányta—

lan) fejlődésének a következménye.

A bevezető fejezet után a szerző több mint 300 oldalon a tőkés újratermelési ciklus imperializmusbeli ,,szabálytalan"

alakulásának problémáival foglalkozik.

Külön fejezetekben tárgyalja a világhábo—

rúknak és következményeiknek, az ál—

lammonopolista kapitalizmus kialakulásá—

nak, a finánctőkés állam költségvetési po—

litikájának. a hitel—, a kamat— és a pénz- ügyi politikának, a tőkés államosítások—

nak, a külkereskedelemnek és a tőkeki—

vitelnek a hatását az újratermelési cik—

lus alakulására a monopolkapitalizmus—

ban, majd végül e tényezők együttes, el—

lentmondásos hatását s az állami beavat—