A statisztika szervezete a Mali Köztársaságban

SZEMLE

A STATISZTIKA SZERVEZETE A MAL! KÖZTÁRSASÁGBAN*

L. KOROTKIJ

A Mali Köztársaság Afrika északnyu—

gati részén helyezkedik el, területe 1 204 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 4.3 millió. Az országban 12 város és több mint 9000 falu van. Az ország

fővárosa, Bamako lakosainak száma 150000 fő, a többi város lélekszáma 6000

és 32000 fő között mozog. Igazgatási szempontból az ország 6 területre, 42 körzetre és 224 kerületre oszlik.

A Mali Köztársaság 1960. szeptember 22—én vált önálló országgá.

Még 1960—ban kidolgozták a köztár—

saság ötéves gazdaságfejlesztési tervé—

nek irányelveit. Az ötéves terv az or- szág jelentős ütemű gazdasági fejlődé- sét irányozza elő. Egyebek között a bruttó termelés értéke az 1959. évi

54,2 milliárd afrikai—szudáni frankról

1965—re' 84,8 milliárd afrikai-szudáni frankra emelkedik (273 afrikai—szudáni frank : l rubel).

Az ötéves terv a fő figyelmet Mali

legfontosabb népgazdasági ágára, a

mezőgazdaságra forditja. Az országot te—

rületi mezőgazdasági állomásokkal és állattenyésztő telepekkel rendelkező me—

zőgazdasági övezetekre osztották. A me—

zőgazdasági termelés fellendítésére irá-

nyuló egyik legfontosabb intézkedés a kis parasztgazdaságok kooperációjának létrehozatala, 400 kooperációs egyesülés megalakítását tervezik, melyek mintegy 1,5 millió parasztgazdaságot foglalnak

magukba.

Nagyarányú intézkedéseket irányoz elő

a terv az állattenyésztés fejlesztése ér—

dekében. A szarvasmarha—állományt 180 OOO—ről 330000 darabra, a juh— és kecskeállományt 800 OOO—ről 1800 000 da—

rabra kívánják emelni. A terv többek

' A Vesztnik Sztatísztiki 1963. évi 11. számá- ban (59—62. old.) .,Szosztojanie sztatlsztiki v Reszpublike Mall" címmel megjelent cikk rö—

vidített fordítása.

között villamoserőművek, cementgyár, élelmiszer— és gyapotfeldolgozó üzemek,

rizshántoló malmok, cipőgyárak stb. épí—

tését is előirányozza. A közlekedés fej—

lesztése terén a Mali—Guinea vasútvonal kiépítését tervezik, autóutakat és a belső légiközlekedés számára néhány repülő—

teret építenek. A tervben az ország ter—

mészeti kincseinek feltárásával és kuta—

tásával kapcsolatos munkák kiterjeszté-

sét; is kitűzték. *

Annak érdekében, hogy a köztársaság gazdasági megújúlását szolgáló ötéves

terv teljesítését ellenőrizni és a legfon-

tosabb népgazdasági ágakban folyó ter- melő tevékenységet operatívan irányí—

tani tudják, 1961—ben a Tervezési és

Mezőgazdasági Minisztérium osztálya—

ként létrehozták Mali Statisztikai Hiva-

talát, és megkezdték a helyi statisztikai szervek megszervezését. Az említett hat területen statisztikus—levelező központo—

kat létesítettek. A kisebb igazgatási egységekben a körzetekben és a kerüle- tekben azonban mind ez ideig semmi- féle statisztikai szerv felállítására nem került sor, A Statisztikai Hivatal ez idő szerint nem képes a főbb népgazdasági

ágak termelő tevékenységére vonatkozó

valamennyi szükséges adatot begyűjteni, feldolgozni és a köztársaság vezető szer—

veinek rendelkezésére bocsátani. Ennek oka elsősorban az, hogy az országban nincs elegendő képzett statisztikus. Más- részt a statisztika fejlődését Maliban erősen gátolja az a tény, hogy az el—

múlt évekről nem rendelkeznek statisz—

tikai adatokkal. Különösen nagy hát- rányt jelent, hogy a vetésterületről, az egyes mezőgazdasági növények termés- átlagairól, a terméseredményekről, az állatállományról, az iparvállalatok bruttó termeléséről nem rendelkeznek adatok—

kal. A francia gyarmatosítók uralma idején ugyanis a polgári szakemberek elsősorban reprezentatív megfigyeléseket

646

S ZEMLE

hajtottak végre az ország különböző gazdasági körzeteiben. Mindenekelőtt a mezőgazdaságot figyelték meg, de csak

néhány kérdéssel kapcsolatban. A meg—

figyelések anyagát rendszerint Francia—

országban dolgozták fel, és az alapdo-

kumentumok, néha még a feldolgozás

eredményei sem kerültek Maliba vissza.

így például az 1960-ban végrehajtott

mezőgazdasági összeírás anyagát is fel—

dolgozásra Párizsba vitték, és az első eredmények csak 1962 végén érkeztek meg az országba. A mondottak követ- kezményeképpen az elmúlt évekre vo-

natkozó statisztikai adatgyűjtemény elég szegényes. Az irattárban található anya-

gok az országnak csupán egyes körze—

teire terjednek ki, és különböző évekre vonatkoznak, amelyekből nem lehet az

egész országra általános következtetése—

ket levonni. A Maliban nemrég meg—

szervezett statisztikai szervek tehát nem rendelkeznek megbizható adatokkal a

főbb népgazdasági ágak fejlődéséről.

1962 elején Mali Központi Statisztikai Hivatalában kereskedelmi statisztikai, összeírási (ez az osztály foglalkozik a mezőgazdasági statisztikával is), köny—

velési és gépi adatfeldolgozó osztályokat létesítettek.

1962—ben a Statisztikai

munkát végzett. így például a keres—

kedelmi statisztikai osztály a kereske—

delmi kamara, a vámhatóság és más in—

tézmények anyagai alapján adatokat dolgozott ki a folyami kikötőkön és vasútállomásokon keresztül bonyolódó teherszállításokról, a piaci konjunktúrá—

ról, a köztársaság pénzügyeiről, az or- szág külkereskedelméről. Az osztály havi jelentést ad ki, melyben közli a felsorolt mutatókkal kapcsolatos adato—

kat.

Nagyszabású statisztikai munkát haj—

tott végre az összeírási osztály: repre-

zentatív adatfelvétel segítségével tájé- kozódott Batmako körzetében a vetés—

területekről és a zöldségfélék termés—

átlagairól; mezőgazdasági összeírásra ke—

rült sor a Niger és a Bani folyók között

az ország legfontosabb gazdasági kör—

zetében. Az összeírás a következő kér- désekre terjedt ki: a mezőgazdasági né—

pesség száma, kor és nem szerinti meg-

Hivatal sok

oszlása; vetésterületek, termésátlagok, szarvasmarha—állomány, mezőgazdasági

eszközök, VíZfOX'I'álSOk (ez a kérdés kü—

lönösen fontos Maliban, mivel a Szaha-

ra közelében terül el).

Megkezdte munkáját a gépi adatfel—

dolgozó állomás is Bamakoban, amely

a Központi Statisztikai Hivataltól, vala—

mint a minisztériumoktól és más főható—

ságoktól szánmazó anyagok feldolgozásá—

val foglalkozik.

1962 közepén Maliban a kormány ha-

tározata alapján Országos Statisztikai

Bizottságot hoztak létre. A Bizottság sa-

játos tudományos—szakértői tanács, mely-—

ben a Statisztikai Hivatal és a Terve—

zési és Mezőgazdasági Minisztérium kép—

viselői vesznek részt. Az Országos Sta—

tisztikai Bizottság feladata egyebek kö-

zött az, hogy kijelölje a köztársaság sta—

tisztikai szerveinek legfontosabb tenni- valóit, jóváhagyja a Statisztikai HiVatal

munkatervét, véleményezi a Statisztikai

Hivatal által végzett főbb statisztikai munkákat, a publikációkat stb.

A Statisztikai Hivatal vezetője mellett

kollégiumot hoztak létre, melynek a Sta-

tisztikai Hivatal elnökhelyettese és a

három legfontosabb osztály vezetője a tagja.

A Statisztikai Hivatal kollégiuma jó-

váh—agyta a statisztika ötéves fejlesztési

tervét. A tervben többek között előirá—

nyozták a legfontosabb népgazdasági ágazatok, főként a mezőgazdaság ter—

melési tevékenységére vonatkozó szám—

viteli és beszámolási rendszert.

1962—ben a Statisztikai Hivatal több mezőgazdasági termelési mutatóra vo—

natkozóan kidolgozta az adatbeszerzést

szolgáló dokumentáció tervezetét. Beszá—

molási rendszer keretében kívánnak adatokhoz jutni az ország mezőgazda- sági népességéről, a mezőgazdaság—

ban foglalkoztatott bérmunkások szá-

máról, a főbb mezőgazdasági termények

vetésterületéről, a főbb termékek termés-

átlagairól és összes termeléséről. Ezen—

kívül beszámolójelentés nyújt adatokat

az állatállományról, a különböző mező—

gazdasági eszközökről, a vízforrásokról,

a mezőgazdasági termékek ánairól. A be—

számolójelentés formájának tervezetét a Statisztikai Hivatal kollégiuma jóvá—

hagyta.

A Statisztikai Hivatal a mezőgazda-

sági beszámolójelentést --— kísérletkép—

pen — először csak egy területen ve—

zette be annak érdekében, hogy az ott tapasztalt hiányosságok kiküszöbölése után a beszámolási rendszert mind a hat területre ki lehessen terjeszteni.

A Mali Köztársaság Statisztikai Hi—

vatalának jelenleg egyik legfontosabb

problémája a káderhiány. Az, hogy a statisztikai szervek munkájában milyen

további eredményeket tudnak elérni attól

függ, hogy milyen gyorsan sikerül ezt a kérdést megoldani. 1962 folyamán a Sta—

tisztikai Hivatalban és a területi statisz—

tikus—levelező központokban az állásokat

felső— és középfokú képzettséggel ren-

SZENILE

647

delkező szakemberekkel töltötték be.

Ugyanezen időszak alatt a Statisztikai Hivatal több munkatársát képzettségük emelése végett szaktanfolyamra küldték

Kamerunba.

1962-ben a Statisztikai Hivatal kérdő-

biztosként mintegy harminc embert

vont be a munkába a helyi lakosságból, akik általában alapfokú képzettséggel

rendelkeztek, de voltak közöttük olya-

nok is, akik speciális éves tanfolyamot végeztek. A kérdőbiztosokkal speciális program szerint 4 hónapon át foglalkoz-

tak; ennek során a következő témákat

dolgozták fel: a statisztika feladatai a népgazdaságban, a mezőgazdasági sta—

tisztika alapjai, a mezőgazdasági adat—

telvételek szerepe és jelentősége, a me—

zőgazdasági felvételek megszervezése stb. A kérdőbiztosok megismerkedtek a legegyszerűbb statisztikai számításokkal,

a statisztikai táblák összeállításával, az

átlagok kiszámításával, egyes mutatók kiszámításával stb. A kérdőbiztosok gya—

korlati foglalkozásokon is részt vettek:

elsajátították a mérőeszközökkel való

munka technikáját, a mérési eredmé—

nyek feljegyzésének módját stb. Később valamennyi kérdőbiztos részt vett na—

gyobb szabású statisztikai adatfelvétel

lebonyolításában, éspedig a Niger—Bani

körzet mezőgazdaságának megfigyelésé—

ben és a vetésterületek, valamint a zöldségfélék termésátlagának számba—

vételében Barnako kerületben. E mun—

kák végeztével a legrátem'nettebb kér—

dőbiztosokat statisztikus—közgazdászként felvették a Hivatal állományába,

A gazdaság és a kultúra fejlődése a Mali Köztársaságban nagy feladatokat ró az ország statisztikai szerveire. Nem kétséges, hogy a köztársaság fejlődő statisztikai szervezete sikeresen meg fogja oldani ezeket a feladatokat is.

MAGYAR SZAKIRODALOM

BENEDECKI JÁNOSNÉ, FERGE SÁNDORNÉ, LÁNG GYÖRGYNÉ, SCHNELL LÁSZLÓNÉ:

A KERESLETVIZSGÁLAT NÉHÁNY MÓDSZERTANI KÉRDÉSE

Közgazdasági Ertekezések 4. Akadémiai Ki- adó. Budapest, 1963. 126 old.

Alapos elméleti és módszertani fel—

készültségről tanúskodó munkával aján—

dékozta meg közgazdászainkat és statisz- tikusainkat az Akadémiai Kiadó a cím—

ben jelzett munka kiadásával. A keres—

letvizsgálat közgazdasági kutatómunkánk—

nak hosszú ideig méltatlanul (és nem

is büntetlenül) elhanyagolt területe volt.

A kereslet (illetve fogyasztás) problema—

tikájával foglalkozó munkák már csak e hézagpótló jellegük miatt is üdvözölen—

(lők. A szóban forgó munka azonban tar—

talmi gazdagsága és színvonala folytán et-

től a szemponttól függetlenül is megér—

demli, hogy a keresletkutatással foglal—

kozó szakemberek felfigyeljenek rá, és

módszereit gyakorlati munkájukban is

hasznosítsák. Az értekezés alább következő igen rövid bemutatását néhány bíráló megjegyzés is átszövi. E megjegyzések részben a keresletvizsgálat más munkák—

ban is fellelhető megoldatlan problé—

máira vonatkoznak. Sem jellegük, sem megírásuk szándéka alapján ítélve nem tekinthetők e munka átfogó, általános értékelésének, ami —— részben a terjede—

lem szabta korlátok miatt —— egyébként sem áll szándékunkban.

Az értekezés Láng Györgyné és Ferge

Sándorné tollából származó első része (9—23. old.) a keresletvizsgálat közgazda—

sági vonatkozásait tárgyalja. Sorra veszi a fogyasztás összetételét meghatározó főbb tényezőket, a statikus és a dina—

mikus keresletvizsglálat kérdéseit, vala- mint a fogyasztásváltozást előidéző okok

szétválasztásának és egyes okok (ténye—

zők) szempontjából homogén csoportok képzésének problémáit.

A fogyasztás összetételét meghatározó tényezők közül szerzők behatóbban a jö—

vedelem, a fogyasztói árarányok, a fo—

gyasztói szokások, a demográfiai jellegű tényezők, a kínálat (illetve a kínálat—

hiány) szerepével foglalkoznak, de utal—

nak a lakásviszonyok, a sajáttermelésből történő fogyasztás, az állam által nyúj—

tott ingyenes vagy kedvezményes jutta—

tások, a fogyasztók birtokában levő, ko—

rábban vásárolt tartós fogyasztási cikkek állománya egyes cikkek, illetve cikkcso- portok esetében szintén nem jelentékte—

len szerepére is. A felsorolt tényezők sze—

repét szerzők rendkivül tömören és sza—

batosan írják le, e rész elolvasása után mégis úgy érezzük, hogy számukat egy—

részt legalább három, szintén ,,alapvető—

nek" mondható tényezővel (illetve ténye- zőcsoporttal) még ki kellene egészíteni, másrészt rendszerezésüket, a köztük levő kapcsolatok elemzését több vonatkozás—

ban is meg lehetne javítani, illetve el lehetne mélyíteni.