A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELM ÉLETE ÉS MÓDSZERTANA MATEMATIKAI STATISZTIKA
A SZOVJET ÁLLAMI STATISZTIKA TÖRTÉNETE
(Isztorija szovetszkoj goszudarsztvennoj sztatiszti—
ki.) Sztatisztika. Moszkva. 1969. 528 p.
A szovjet állami statisztika történetével foglalkozó 1960-ban kiadott kötetl a közel—
múltban átdolgozott és bővített tartalommal ismét megjelent. A bővítés két irányú volt: egy- részt az első kiadás által felölelt negyven—
éves fejlődési periódussal szemben a jelen kötet a szovjet statisztika fél évszázados történetéről számol be, másrészt a második
kiadás az elsőhöz képest több új jelentős fejezettel (az árstatisztika — szerző: Sz. G.
Sztoljarov —, az anyagi—műszaki ellátás statisztikája —— szerző: M. R. EjdeFman —, az ipari munkatermelékenység statisztikája — szerző: N. K. Akinsz'na —— történetével) bővült. A beszámolási periódus kibővülése már magában véve szükségessé tett bizonyos átdolgozásokat, de aszerzői-szerkesztői kollek- tíva A. I. Jezsovnak, a kötet főszerkesztőjének vezetésével ennél is tovább ment, és egyes, a korábbi kiadásban közös fejezetben tárgyalt
témákat különválasztott, módot nyújtva ezál-
tal e témák alaposabb kifejtésére. így került külön-külön tárgyalásra a jelen kiadásban a közlekedési (szerző: [. V. Kocsetov és N. Ja.
Szuzdal'cev) és a hírközlési statisztika (szerző:
Sz. I. Malügz'n), a népességi (szerző: A. M.
Vosztrikova, P. G. Podi'jacsz'h) és egészségügyi statisztika (szerző: A. M. Vosztrikova) törté—
nete (az utóbbi kibővült a szociálisstatisztika történetével is).
A 22 dolgozatot tartalmazó kötetet három összefoglaló jellegű tanulmány vezeti be. Az első a szovjet statisztikai tudomány és gyakor- lat félévszázados fejlődését tárgyalja (szerző:
V. N. Sztarovszkz'j), a második Leninnek a statisztikára vonatkozó tanításait méltatja (Sz. M. Gurevz'cs ), a harmadik a szovjet állami statisztika létrejöttét, a számvitel és a statisz- tika feladatait és megszervezését ismerteti a konkrét történelmi viszonyok között (A. I.
Jezsov ). Megtaláljuk a kötetben az említette-
! Ismertetését lásd Statisztikai Szemle, 1960. évi 10. sz.
1051 — 1052. Old.
ken kívül az iparstatisztika (D. V. Szam'nazkzj), a mezőgazdasági statisztika ( Av N. Pavlov), a beruházási statisztika (M. F. D'jacslcov), a.
kereskedelmi statisztika (Sz. P. Partigul, N. P. Titerbaum), a pénzügyi statisztika (Ja. Sz. Belén'kzy', F. D. Lz'vsz'c), a lakás- (E. K. Vvedenszkíj), a munkaügyi és bér- statisztika (A. P. Kazanszkzj), akultúrstatisz—
tika (I. M. Bogdanov, K. N. Buhman), a háztartásstatisztika (I. Ja. Matjuha), a nép- gazdasági mérlegek statisztikája (I. A.
Morozova,P. M. Moszvkz'n, M. R. Ejdel'man), a statisztikai—számviteli munkák gépesítése (D.
K. Zsak), az oktatási statisztika (V. Sz.
Novi/cm;, V. E. Ouszz'enko) kialakulásának és fejlődésének történetét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt időszakban.
A szerzők túlnyomó része a magyar statiszti- kusok előtt jól ismert, hiszen nem egy fon- tos és érdekes cikket közölt tőlük a Statisztikai
Szemle, sőt számos szerzőnek (Szavinszkij, Kocsetov, D"jacskov, Titel'baum, Ejdel'man, Bogdanov, Moszkvin) az ágazati statisztika egy-egy jelentős területét tárgyaló munkája ,,A szocialista statisztika könyvtára"; sorozat- ban magyar nyelven is megjelent.2
Az előző kiadáshoz képest most nem kaptak helyet a tárgyalt anyagok között a statisz- tikai kongresszusokról és tanácskozásokról írt dolgozat, valamint Ukrajna és a Tadzsik SZSZK statisztikájának története. Ezt a fel—
sorolt témák jellege és az időhatár (50 év) érthetővé teszi, de nyilvánvalóan terjedelmi korlátok is szerepetx játszottak az említett három tanulmány elhagyásában.
A szovjet statisztika története az előző kiadás óta eltelt tíz évben számos nagy—
fontosságú eseménnyel gazdagodott. Erre az
'3 A szovjet statisztika történetét mélyebben tanul- mányozni kívánó olvasók számára felhívjuk a figyelmet A. I. Jezsov: Ötven éves a szovjet állami statisztika (Statisztikai Szemle, 1968. évi 11. sz. 1067 -—1088. old.) 0. cikkére, valamint a cikk végén közölt irodalomjegy- zékre, továbbá az említett szerző ,,A statisztika szerve—
zete a. Szovjetunióban" (ismertetését lásd: Statisztikai Szemle, 1969. évi 8—9. sz. 926—927. old.) és ,,A szovjet statisztika mutatószámainak rendszere és módszertana"
(ismertetését lásd: Statisztikai Szemle, 1966. évi 2. sz.
206—207. old.) c. műveire.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
477
időszakra esik például az 1958. évi népszám—
lálás lebonyolítása, az adatok feldolgozása és publikálása. A mintaszerűen megszervezett népszámlálás feldolgozása 10 évvel ezelőtt még —— népszámlálási munkákra alkalmassá tett —— lyukkártyagépeken történt, az e célra készített elektronikus gépet csak kísérleti jelleggel működtették. Az adatokat mégis sikerült viszonylag rövid időn belül közzé- tenni. A fő eredmények első részét az össze- írást követően már egy hónap múlva — február elején — , a második részét 1960 decemberében publikálták. Az 1970. évi népszámlálás anya- gának feldolgozása elektronikus számítás—
technika igénybevételével történik, ami e népszámlálásnak az előzőnél bővebb programja ellenére is hasonlóan gyors feldolgozást és publikációt tesz lehetővé.
Az utóbbi tíz évben került sor —- csupán néhány nagyobb szabású munkálatot említve
— az állóalapok leltározására és újraértékelé-
sére, a háztartásstatisztika továbbfejlesztésére,
a 250 000 családra kiterjedő, ötévenkénti jövedelemvizsgálatok bevezetésére, az 1966.
évi ágazati kapcsolati mérlegek összeállítására (a sikeres munkáért DI . R. Ejdel'mnt 1968—ban a Szovjetunió Állami Díjával tüntették ki), a Statisztikai Tudományos Kutató Intézet felál- lítására stb.
A szovjet társadalmi-gazdasági élet alaku- lása, a népgazdaság gyors és eredményes fejlődése szempontjából döntő jelentőségük volt a Szovjetunió Kommunista Pártja nevezetes 1964. és 1965. évi plénumain, vala- mint a párt XXIII. Kongresszusán hozott határozatoknak. A határozatok, mint ismere-
tes, többek között feladatul tűzték a gazdaság—
irányítás, a tervezés és a gazdasági információ tudományos módszereinek továbbfejlesztését valamennyi tervező és gazdasági szerv elé.
E határozatok szellemében indult meg a statisztikai információfeldolgozás erőteljes gé- pesítése, az országos számítóközpont—hálózat tervszerű kiépítése, s került sor a beszámolási rendszer 1957—ben és 1958-ban megkezdett központosításának olyan továbbfejlesztésére, melynek értelmében a minisztériumok az összes alapbeszámolót a Központi Statisztikai Hivatal szerveitől kapják. A minisztériumok csak kivételes esetben és ideiglenes jelleggel kötelezhetik az alárendelt vállalatokat, szer-
vezeteket, intézményeket operatív statisztikai beszámoló jelentések beterjesztésére. Ezek min- táit és a begyűjtés módszereit a Központi Statisztikai Hivatal, illetve helyi szervei hagyják jóvá. Az operatív beszámolójelentése- ken kivül a statisztikai szervekben összponto- sították jelentős részben az éves beszámolók
feldolgozását is. '
E határozatok a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalát a módszertani és elemző
munka elmélyítésére, a modern módszerek,
köztük a reprezentatív felvételek kiterjedtebb
alkalmazására, bonyolult gazdasági—matema- tikai problémák kidolgozására, a számítás-
technika fejlesztésére indították.
Az SZKP Központi Bizottságának a társa—
dalomtudományok továbbfejlesztéséről 1967- ben hozott határozata megbízta a Központi
Statisztikai Hivatalt, hogy — a Tervhivatal-
lal és a Tudományos Akadémiával együtt — dolgozza ki a közgazdasági, szociológiai, demográfiai és más tudományos kutatásokhoz szükséges statisztikai adatok tudományosan megalapozott rendszerét; gyakrabban végez' zen reprezentatív felvételeket, egybekapcsolva a statisztikai adatfeldolgozás legkorszerűbb
módszereivel; bővítse és szakosítsa a statisz—
tikai adatok publikációit. A Központi Statisz—
tikai Hivatal az 1968—1970. évben végrehaj- tandó speoiális adatfelvételek tervét ennek megfelelően állította össze.
A példák felsorolását, az elmúlt 10 év statisztikai eseményeinek ismertetését hosszan lehetne folytatni, de talán ennyi is elég annak érzékeltetésére, milyen jelentős feladatokat oldott meg a szovjet statisztika a korábbi évtizedekhez hasonlóan ebben az újabb dekádban is.
Befejezésül hangsúlyozni kívánjuk, hogy a szerzők és a szerkesztő bizottság sikerrel oldotta meg kitűzött feladatát, hogy a szovjet statisztika történetét az ország félévszázados fejlődésével, az egyes fejlődési szakaszok sajátosságaival összekapcsolva mutassa be.
A dolgozatok besorolása is nyilvánvalóan ezzel van összhangban. Mégis úgy tűnik, hogy például az anyagi-műszaki ellátás, valamint az ipari munkatermelékenység statisztikája történetének tárgyalása az iparstatisztika történetével együtt vagy az után célszerűbb lett volna. Egy ilyen átrendezés a gazdasági és társadalmi statisztikai ágazatok egyenletesebb csoportosítását is elősegítette volna. Ez a rendkívül tanulságos munka értékét természe- tesen nem befolyásolja és azt nagy haszonnal forgathatják a magyar statisztikusok is.
(Ism.: Gyulay Ferenc)
*
LINKE, H.:
Az Ésszsaű STATISZTIKAI INFORMÁCIÓS FOLYAMAT MEGSZERVEZÉSÉNEK
ÉRTÉKELÉS! KRITÉRIUMAI
(Bewertungskriterien für die Organisation eines ratio- nellen statistischen Informationsflusses.) —— Statistische Praxis. 1969. 8. sz. 443—446. p.
A tanulmány összefoglaló áttekintést nyújt az ésszerű statisztikai információs folyamat kí- alakításának fontosabb szempontjairól: mód—
szertani alapelveket és útmutatást ad ennek mintája és megvalósítása számára.
Az ésszerűsítés kritériumait az információ útja, tömege, ideje, minősége és hasznossága,
