A szovjet állami statisztika a Nagy Honvédő Háború éveiben

A SZOVJET ÁLLAMI STATISZTIKA

A NAGY HONVÉDÓ HÁBORU ÉVEIBEN*

jv. SZTAROVSZKIJ [ — A. JEZSOV

A Nagy Honvédő Háború kezdetén a szovjet statisztikai rendszer már szerve- zetileg erős volt, szervesen kapcsolódott a kormány és a tervező szervek munká- jához, szakképzett és a szocializmus ügye iránt odaadó, kipróbált kádereldkell ren—

delkezett. Mindez egyike volt azoknak a fontos feltételeknek, melyek biztosították, hogy az állami statisztikai szervek a haza védelmét szolgáló gazdasági kérdések megoldásához, majd később az ellenségtől megtisztított területeken a gazdaság mielőbbi helyreállítás—ához jelentős mértékben hozzájáruljanak.

Öszintén be kell ismerni azonban, hogy senki közülünk, így e cikk szerzői—

nek egyiike, akit 1940 októberében neveztek ki a Központi Statisztikai Hivatal veze—

tőjévé. sem volt abban a helyzetben, hogy előre láthatta volna. a párt és a kor—

mány mily—en bonyolult és merőben új feladatokat állít a háború éveiben az ál-

lami statisztika elé.1

Előbb azonban néhány szót a háború előtti állami statisztika szervezeti fel- építéséről.

Mint ismeretes, Lenin 1918. július 25-én írta alá ,,Az állami statisztikáról szóló rendelet"-et. amely kialakította az egységes összállami statisztikai szerv ——

a Központi Statisztikai Hivatal —- szervezetét. 1918. szeptember 3—án jóváhagyást nyert ..A helyi statisztikai intézmények szervezetéről szóló rendelet". Ezekben a do- kumentumokban, amelyek a világ első szocialista állama statisztikai szolgálatának szervezeti alapjaivá lettek, testet öltöttek Lenin eszméi az egységes, központosí- tott áII—ami statisztikai rendszer létrehozásáról. 1926-ban a Központi Statisztikai Hí—

vatal jogait kibővítették. A Központi Statisztikai Hivatal vezetője a Népbiztosok Tanácsában szavazati jogot kapott. A főhvatóságoknál folyó statisztikai munka irá- nyítására a Központi Statisztikai Hivatal mellett speciális bizottságot hoztak létre, melynek tagjait a Munka és Honvédelem Tanácsa hagyta jóvá.

A Központi Statisztikai Hivatal 12 éves fennállása alatt jelentős eredménye-

ket ért el. Az állami statisztika azonban még mindig nem biztosította a tervező

szervek megfelelő kiszolgálását. A lenini útmutatások a statisztika operativitásáról

—- arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal olyan szerv legyen .,. . .amelynek fela—

* A cikk eredeti címe: Szovetszkaja goszudarsztvennaja sztatísztika v godü Velikoj Otecsesztvennoj vojnü. (Vesztník Sztatisztiki. 1975. évi 5. sz. 3—12. old.).

1 Egyes közgazdászok a háborús évek tervezésének és statisztikájának kérdéseit még ma is —- eny- hén szólva -— primitiven tárgyalják. Igy például N. A. Vozneszenszkijről irott érdekes könyvében V. V. Ko- lolov. a statisztika fejlődését a háború éveiben mindössze a beszámolók határidőínek megrövidülésében és a napi jelentések bevezetésében összegzi. V. V. Kolotov. tájékozott ember létére sem tisztázza hogy Voznyeszenszkij kritikai észrevételei a Központi Statisztikai Hivatal korábbi vezetőjére vonatkoztak, akit

1940 októberében rossz munkája miatt e tisztségéből leváltottak. * ' '

1—

1060 v. SZTAROVSZKU — A. JEZSOV

data: az elemzés. mégpedig nem afféle ,.tudós" elemzés. hanem a változó hely-

zet elemzése"2 — nem kielégítő mértékben teljesültek.

E hiányosságokra a reagálás igen éles volt. A Szovjetunió Központi Végre- hajtó Bizottsága és a Népbiztosok Tanácsa 1930. január 23-án: ,.A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának és a szövetségi köztársaságok központi statisz—

tikai hivatalainak, valamint helyi szerveiík'ne'k mint önálló főhatóságoknak meg—

szüntetéséről és feladatkörüknek a tervbizottsógok részére történő átadásáról"

címmel határozatot hozott. A határozat kimondotta:

..A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalát mint népbiztosságot meg kell szüntetni, apparátusát és funkcióit át kell adni a Szovjetunió Allami Ten/bizottságának

Javasolni kell a szövetségi köztársaságok központi végrehajtó bizottságainak. hogy a jelen határozatból kiindulva szervezzék át központi és helyi statisztikai szerveiket. és hajtsák végre a köztársaságok törvényhozásában a határozatból következő változtatásokat."

Több mint egy évig nem voltak önálló statisztikai szervek. Később javitottak a helyzeten. 1931. május 9—én a Népbiztosok Tanácsa új határozatot hozott. A Népbiztosok Tanácsa elismerte annak szükségességét, hogy az országban folyó számviteli és statisztikai munka szervezésének és módszertanának központi irányí- tását fokozni kell. Ezekkel a feladatokkal az Állami Tervbizottság mellett működő Központi Népgazdasági Számviteli Igazgatóságot (CUNHU) bízták meg. Visszaál- lította'k a köztársasági és a területi népgazdasági számbavételi szervek önállósá- gát. Kivonták őket a helyi tervező szervek alárendeltsége alól. és a Központi Nép—

gazdasági Számviteli lgazgatósógnak rendelték alá.3 1932—ben létrehozták a nép-

gazdasági számvitel körzeti és városi felügyelőin—ek hálózatát. mely szintén össz—

szövetségi alárendeltségben és költségvetésben működött. 1934 őszén a párt Köz- ponti Bizottsága vezetőségének javaslatára az alsóbb állami statisztikai szervek munkájának megjavítása érdekében létrehozták a körzeti kirendeltségeket (körze- tenként néhány főből). Számunkra nagy és kellemes meglepetés volt. hogy a Köz- ponti Statisztikai Hivatal szerveivel kapcsolatban a sajtóban kibontakozott kriti- kára a válasz nem ..sz'ervezeti következtetés-ek", hanem a vezetésnek az alsóbb szintek megerősítésére vonatkozó utasításai voltak, melyek—hez biztosították a szük- séges státusokat, pénzt. sőt, valamennyi körzeti felügyelő számára lovat is.

igy jött létre az a szilárd alsóbb szintű hálózat, melynek megléte és központi alárendeltsége lehetővé tette a legnehezebb feladatok gyors megoldását is a há- ború időszakában. Enélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a statisztika teljesit- hesse kötelezettségeit.

Szeretnénk emlékeztetni egy nem kis jelentőségű részletre. 1941. március 21-én a párt Központi Bizottsága és (: Népbiztosok Tanácsa jóváhagyta a Szovjetunió

Állami Tervbizottságáról szóló rendeletet, mely a Szovjetunió Állami Tervbizott- sága Központi Népgazdasági Számviteli Igazgatóságának a Szovjetunió Állami Tervbizottsága Központi Statisztikai Hivatala nevet adta. Egyidejűleg visszaállí-

tották a helyi statisztikai szervek korábbi elnevezését is. A Központi Statisztikai Hi- vatal fiatal vezetőjének, az intézmény rövidített nevének (..CUNHU") ,,rossz hang—

zásá"-ra tett tréfás megjegyzések (.,Hogy tűrhetik ezt a feleségek") mellett aján-

lották. hogy szigorúan tartsa magát a lenini terminológiához.

.

4!

! Lenin műveinek teljes gyűjteménye (Polnoe Szobranie Szocsinenij). 52. köt. 215. old., illetve V. !.

Lenin Művei. Szikra. Budapest. 1956. 35. köt. 480—481. old.

3Később, 1941 márciusában a Központi Statisztikai Hivatal helyi szerveit az Ailami Tervbizottság meghatalmazottuinak apparátusóhoz kapcsolták. kettős alárendeltségben (az Állami Tervbizottság meg- hatalmazottjának és a Központi Statisztikai Hivatalnak alárendelve).

A szower STATISZTIKA

1061

És bekövetkezett a háború. Az első munka, melynek elképzelhetetlenül rövid határidőre való végrehajtásával minket megbíztak. az volt, hogy állítsuk össze azon üresen álló épületek és helyiségek jegyzékét. melyekben a keletre evakuált üzemek elhelyezhetők leninének. Semmiféle formális kritérium nem volt. igénybe vettek üresen álló gyárépüle'teket, kulturális intézményeket, kisüzemeket, befeje- zetlen lakóházakat. Kritérium csak egy volt: meg lehessen kezdeni az üzem elhe- lyezését. Akkor kiderült, hogy egyedül a mi szervezeteink voltak képesek arra, hogy táv'iratilag megfelelő javaslatokat tegyenek és — az igénylők nem kis meglepe—

tésére — pontosan az elképzelhetetlennek tartott határidőre. A csodálkozás to- vább fokozódott. amikor az anyag elemzésekor kiderült. hogy egyetlen komoly

pontatlanság vagy melléfogás nem merült fel.

A nagyobb munkák második csoportja a berendezések és anyagok .,azonnali"

összeírása volt. Az állami statisztika/' gyakorlatilag csak termelési statisztikával fog—

lalkozott (ezt szintén meg kellett gyorsítani, de az Állami Honvédelmi Bizottság figyelme erre csak valamivel később terelődött rá). A berendezések, fémek és más anyagok készletei-nek ismeretére azonban azonnal szükség volt. a Terméfk'készle- tezési és Term'ékelosztási Központ hatósági statisztikája viszont nem tudott lépést tartani az élettel. Kissé előreszaladva elmondhatjuk például. hogy a főhadiszállás a sztálingrádi csata kezdeti. legnehezebb időszakában azt követelte: "Sztálingrád- nak kábel kell. haladéktalanul keressék meg. hol lehet a készletekből elvenni és felhasználni". Ilyen és sok más feladatot gyorsan és pontosan teljesítettünk. és ezzel kiérdemelvtük azt a mondást. hogy ,,a Központi Statisztikai Hivatal appará- tusa úgy dolgozik, mint az óra". Ezen értékelés doku'mentumszerű megerősítése nem maradt fenn, de nem merült feledésber Később, már a háború után, amikor a Központi Statisztikai Hivatal stá'tusokat és pénzt kért, példa nélkül álló ható- rozat született: .,Megadni, amit kérnek. s ha szükséges. még többet is."

A Nagy Hanvédő Háború hatalmas emberi és anyagi erőforrások mozgósí- tását követelte. Nélkülözhetetlenné vált. hogy a vállalatoknál és a gazdaságokban fellelhető valamennyi elfekvő anyag- és nyersanyagkészletet rendkívül gyorsan feltárjuk. Ezt a feladatot a statisztika csakis összeírások segítségével tudta telje- síteni. Az összeírás és az adatfeldolgozás előkészítésének és végrehajtásának ko—

rábbi szervezési módszerei hosszú időt igényeltek, így a háborús körülmények kö- zött alkalmatlanok voltak. Az összeíráso'kat nem lehetett hónapokra és évekre el—

húzni. A kormány már a háború első napjaiban azt a felada'totállította az állami statisztika elé, hogy néhány nap leforgása alatt hajtsa végre az összeírásokat, és az eredményeket nyújtsa be. Általában a kormány az összeírások előkészítésé- vel, végrehajtásával és az eredmények benyújtásával kapcsolatos intézkedések és Lmunkák egész komplexumára 7—15 napos, ritkábban egyhónapos határidőt állapított meg. Példakféppen néhány fajta összeírás határidőinek felsorolását ad- juk a következő táblában. (Lásd az 1062. oldalon.)

Ez természetesen megcáfolta a határidőkre vonatkozó összes elképzeléseket, de a statisztikai szervek az eléjük tűzött feladatokkal becsülettel megbírkóztak.

A gyors összeírások módszerét széles körben alkalmazták mind a háború alatt, mind a háború utáni első években. Az 1941—1947. években összesen 142 gyors összeírásra került sor? ezek közül 29—nél az összeírás eszmei időpontjától az ered—

ményeknek a kormány elé terjesztésé'ig 5 nap, 49 összeirátsnál 6—9 nap, 19 össze- írásnál 10—15 nap, 10 összeírásnál 16—20 nap és 35 összeírásnál több mint 20

" Lásd erről M. R. Eidel'man részletes cikkét ,,A szovjet állami statisztika története." 2. kiad. Moszkva.

1969. 272—293. old. (Oroszul.)

5 Ezen belül 105 összeírást a háború alatt és 37 összeírást a háború utáni időszakban, 194749 be—

zárólag hajtottak végre.

, 1062 v. SZTAROVSZKU .- A. JEZSOV

nap volt a határidő. Ezek között voltak olyanok. mint a kitelepített üzemek el—

helyezésére alkalmas épületek említett összeírása a keleti körzetekben: a zsák- mányolt berendezések összeírása. sőt bizonyos szakterületek fizikusaina'k név sze—

ri'nti összeírása. '

Hallatlanul rövid határidőket tartottunk mindenekelőtt a vállalatoktól, illetve a körzeti statisztikai szervektől közvetlenül Moszkvába küldött táviratok további-_

tásánál. Számos esetben az utasításokat is táviratilag továbbítottuk. Minden össze- sítést Moszkvában, a Központi Statisztikai Hivatalban végeztek el.

Néhány háborús összeírás határidői

Az előké-

szités.a

Az összeírás Az összeírási végrehajtás

, , végrehajtásáról Az összeirás eredmények egkafzeílddott Usszerras szóló kormány— _ e,§1'"e'. kormány elé gozúsára

határozat 'doPon'UU terjesztésének rendelke—

időpontja időpontja zésre újjó

napok szá—

ma

Fémkészletek összeírása a szállító vál—

lalatoknál . . . . . . . . lll. 26. N. 1. N. 5. 10

Fémkészletek összeírása a fémfelhasz—

náló vállalatoknál . . . N. 1. N. 5. N. 9. 9

Kohászati berendezések összeírása . . IV. 14. W. 20. W. 29. 15

Speciális esztergagépek összeírása . VIII. 24. lX. 3. lX. 8. 15

A fel nem szerelt és használaton kívüli energia- és elektromos berendezések

összeírása . . . . . . . . lX. 20. lX. 26. X. 1. 10

Az alumínium, mangán és ötvözeteik

készleteinek összeírása . Vlll. 18. Vlll. 20. Vlll. 25. 7

A statisztika valamennyi ágazatában jelentős módosításokra, a munka továb—'b—

fejlesztésére került sor.

A háború előtti utolsó másfél—két év alatt az iparstotiszti'ka jelentős sikere—

ket ért el. Nagy munkát végeztek a beszámolási rendszer felülvizsgálása terén, utasításokat adtak ki a havi gyors beszámolók kitöltésére. megszervezték a kör—

zeti összesítést. a napi és a dekádjelentéseket stb. A háború kezdetétől 1942 feb- ruárjáig azonban az iparStatiszti'kwa helyzete nem volt kielégítő: számos iparvál—

lalat .,kerekeken". az ország keleti körzeteibe való áttelepülés alatt állt, ott pedig a helyreállítás állapotában volt. Az alapvető beszámolók csak 1942 márciusától kezdtek beérkezni. 1942 második félévében az egész beszámolási rendszert hely- reállították. Emellett a háború gyors és folyamatos információ iránti igénye szükségessé tette a távirati beszámoltatás bővítését, különösen a legfontosabb ipari termékfajták termelési terveinek tenmészetes mértékegységben kifejezett tel—

jesítéséről szóló napi és dekádjelentések bevezetését.

A Nagy Honvédő Háború sok vonatkozásban változást hozott a mezőgaz- dasági statisztika szervezésében és programjaiban. Szükségessé vált :] mezőgaz—

daság helyzetére és készleteire vonatkozó statisztikai információ operati—vitásának

nagymértékű fokozása. Az adatgyűjtés és —feldolgozás határidőit jelentősen csök- kentették. megváltoztatták a munkaprogramokat (egyes munkáikat bővítettek. má- sokat lerövidítettek). egyszerűsítették egyes munkák szervezését, ideiglenesen több

felvételről lemondtak. A tenyészállatok számbavételét és az évelő ültetvények ösz—

A SZOVJET STATISZTIKA

1063

szeírását beszüntették. az állatösszeírást rövidített program szerinti számbavétellel helyettesítették. 1942-től kezdve a Központi Statisztikai Hivatal szervei a tavaszi vetés előkészítéséről. a vetési terv teljesítéséről, valamint a mezőgazdasági növé- nyek betak'aritásáról a szövetkezetekben. állami gazdaságokban és a kisegítő gaz- daságokban ötnapos beszámolókat állítottak össze. Ugyanebben az évben újjá- szervezték a szövetkezetek havi beszámolójelentését az állattenyésztés helyzeté—

ről, melynek összegyűjtését és feldolgozását a mezőgazdasági szervek a Központi Statisztikai Hivatalnak adták át. Ez elősegítette, hogy az összesítések jelentős mér- tékben megjavul'ja—nak és a határidők csökkenjenek.

1942-ben összeírták az ipari népbiztosságok, az élelmiszerellátó és kereske- delmi szervezetek munkásellátási osztályainak kisegítő mezőgazdasági üzemeit. 1943- tól pedig megszerveztékevállalatok—éves beszámolóinak feldolgozását. 1943-tól a Központi Statisztikai Hivatal szervei bevezették a lakosság személyi tulajdonában levő állatok (július 1-i állapotnak megfelelő) számbavételét a falusi szovjetek gazdaságonikénti nyilvántartási könyveinek bejegyzései alapján. A Központi Sta- tisztikai Hivatal megszervezte a szövetkezetek és az állami gazdaságok hadműveleti körzetekből kitelepített állatállomáinyának, 1943—ban pedig a felszabadított terü—

letekre történő visszatelepítésüknek számbavételét. Fokozták a szövetkezeti mun- kaerő-tartalékok és felhasználásuk statisztikai tanulmányozását. Ez része volt a negyedéves népgazdasági munkaerőmérleg—rendszernek. Számba vették a szövet-

kezetek és az állami gazdaságok trak'tor- és igásállat-ál'lam—ányát.

A háború éveiben a beruházási statisztikában különös figyelmet fordítottak a legfontosabb iparágakban üzembe helyezett új kapacitások jellemzésére. A tar—

talékok feltárása és a háborús szükségleteknek, valamint az ország elsődleges szükségletei kielégítése érdekében való megfelelő mozgósítása céljá—ból egyes anyagokra és mindenekelőtt a leginkább hiánycik'kjellegű fémekre megszervezték az ideiglenesen leállított, befagyasztott építkezések és az ún. félben hagyott mun—

kák nyilvántartását. Ez a nyilvántartás rendkívül nagy jelentőségű volt. Emellett az ideiglenesen leállított. befagyasztott építkezéseket azoktól az építkezésekt'ől elkülönítve tartották nyilván. amelyeknél a munkákat véglegesen beszüntették.

Ez elősegítette az építkezéseknél jelentkező veszteségekkel szembeni harcot, a meglevő tartalékok feltárását. A háború végén és különösen a háború utáni első időszakban elsőrendű jelentőségre tett szert az ellenségtől felszabadított terü—

leteken levő lerombolt vállalatok és létesítmények helyreállítására irányuló mun—

kák számbavétele.

A háborús időszakban átszervezték a közlekedési statisztikát is. Összeírták a gördülőállom'ányt, többször is felmérték a megrakott vasúti te—her'kocsikat, szá—mos, egyidejű felvételt végeztek a vasúti közlekedés anyagikészleteiről. A hó- ború alatt a vasúti szállítási tervek teljesítéséről napi, ötnapos. tíznapos és havi jelentéseket adtak. Módszertani vonatkozásban jelentősen tökéletesedett és sok—

kal operatívabbá vált a többi közlekedési mód (folyami, tengeri, közúti szállí- tás) statisztikája.

Valamennyi ágazatnál nagyobb mértékben átszervezték a kereskedelmi sta- tisztikát. A lakosság norma szerinti élelmiszer— és iparcikkellátáisára való átté—

réssel összefüggésben számba vették mind a kiadott kenyér-, élelmiszer-, vala—

mint iiparcikk'jegyeket (ell—átási kategóriák — munkások. alkalmazottak, eltartottak, gyermekek — szerint), mind az állami ellátás körébe tartozók létszámát, vala-

mint a lakosság ellátására rendelkezésre bocsátott áruk felhasználását.

A háború éveiben új tendenciák jelentkeztek az ármozgásokiban. Jelentős mértékben növekedtek az árak és a kolhozpiac részesedése az áruforgalomban,

1064 v. SZTAROVSZKIJ — A. JEZSOV

miközben a piaci árak élesen különböztek egymástól a front- és a hátországi

körzetekben. Az állami kiskereskedelem'ben kettős, jegyes és kereskedelmi ára-

kat alakítottak ki. Bevezették az alapvető mezőgazdasági termékek ároiínak re- gisztrá'lásá't (: kiol'hozpiacokon, megszervezték a kereskedelmi ármozgásolk meg—

figyelését.

A Központi Statisztikai Hivatal a gyors összeírások mellett folyamatos sta- tisztikát szervezett a népgazdaság fekete— és szíinestémelk—kel. tüzelőanyagokkal,

olojtermékekkel és a fontosabb berendezésfajtálk'kal történő ellátására vonatkozó

tervek teljesítéséről. Dekádbeszámolókat vezettek be a fontosabb anyagfajták szállítási terveinek teljesítéséről és a termelők szén- és fémkészleteiről. valamint részletesebb havi és negyedévi jelentést az anyagi—műszaki ellátási tervek telje- sítéséről. A Központi Statisztikai Hivatal megkezdte a negyedéves és éves fém-. tü-

zelőanyag- és villamosenerg'ia-mérlegek rendszeres össze—állítását,

A háborús körülmények között rendkívül bonyolulttá vált a népesedési sta- tisztika: az ország számos körzete elilens'éges megszállás alá került. a nyugati körzetekből az emberek milliói keletre települtek át, más munkát vállaltak. A hó- ború demográfusainik elé számos új feladatot állított. 1942-ben a munkaképes korban levő eltartottak számának me'guállápítására 328 városi tele'püllésen január 13-án és 376-wnál március 13-án ellenőrizték és kidolgozták az élelmiszerjegye- ket kapó eltartottak listáját, melynél külön mutatták ki a tanulókat, a nem taanuló nők között pedig a 8 éven aluli gyermeket nevelő anyákat. A városi la- kosság életkor szerinti összetételét a háború éveiben a kiosztott kenyérjegye'kről készített listák adatainak városonkénti feldolgozása alapján állapították meg.

1943—tól a statisztikai szerveik évenként megkapták és feldolgozták a falusi szov- jetek adatait a falusi lakosság életkoráról és nem szerinti megoszlásáról (a ja- nuár 1-i állapot szerint), melyeket a falusi szovjeteknél vezetett gazdasuágíonkénti nyilvántartó könyvek és listák alapján állítottak össze. Ezeket az adatokat többek között a lakosság összlétszáimára és különböző korcsoportok szerinti megoszlá—

sára vonatkozó számításoknál. a munlkaewrőmérleg öszeállításánál és a nem fog—

lalkoztatott munkaképes népesség létszámának megállapításánál. az ipar-itanuló- iskolák és —tanintézetek létszámkontingenseinek stb. meghatározásánál használ-

ták fel.

A Központi Statisztikai Hivatal 1944-ben azt a felelősségteljes megbízást kap- ta, hogy állítsa össze a háború utáni időszakra a lakosság létszámának és össze—

tételének alakulására vonatkozó prognózist. Az országban egészében véve és kü- lönösen számos központi körzetben katasztrofális arány alakult ki a felnőtt fér—

fiak és a szülőképes korban levő nők száma között. Az említett prognózis figye- leimbevételével. az anya— és gyerimekvédelemnek a háború alatt és a háború utáni években történő további erősítése érdekében a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá- nak Elnöksége 1944. július 8—án kiadta a terhes nők, a sokgyermekes és az egye—

dülálló aínyáfk állami támogatásának növeléséről, az anya— és gyermekvédelem fokozásáról szóló törvényerejű rendeletét. Ugyanekkor megszüntették a férfiak gyermektartási kötelezettségét a nem anyakönyvezett házasságból született gyer- mekeik után. Mindezek az intézkedések lényegesen enyhítették a háború demog—

ráfiai szempontból kedvezőtlen következményeit.

A háború időszakában a népesedésstatisztika mellett különösen nagy jelen—

tőségre tett szert a munkaügyi statisztika. A kormány e kérdésekkel kapcsolat- ban több ízben hozott speciális határozatokat. így 1942 novemberében határozatot fogadtak el munkaügyi beszámolójelentések vezetéséről, amely kötelezte a népbiz- tosságo'kot és a főlhlatóságokat, adjanak jelentést a Központi Statisztikai Hivatal

A szowET STATISZTIKA

1065

részére az iparban és az építőiparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak létszámáról távirwatiilag a beszámolási hónapot követő 10 napon belül, valamint írásban (a béralap felhasználására vonatkozó jelentéssel együtt) a tárgyhónapot követő 28 napon belül. Néhány népgazdasági ág vonatkozásában a folyamatos beszámolás nem adott teljes körű adatokat a munkások és alkalmazottak lét- számáról. Ezért annak érdekében, hogy teljes körű adatokkal rendelkezzünk a munkások és alkalmazottak létszámáról és a béralapról főhatóságonként és nép- gazdasági áganként, továbbá, hogy adatokkal rendelkezzünk a munkások és al- kalmazottak megoszlásáról köztársaságonként. huatárterüiletenként, területenként, városok és falvak szerint. továbbá a népgazdaságban foglalkoztatott nők létszá—

mának megállapítása céljából, a háború előtti években speciál—is összeírásokat hajtottunk végre. Ilyen összeírásokra a háború éveiben is sor került: 1942. ápri—

lisban. az 1943—1945. években márciusban és szeptemberben, továbbá a háború utáni időszakban is egészen 1956—ig.

A háború idején, éspedig 1942 decemberében (egy időpontra vonatkoztatott) összeírást hajtottak végre a munkások és alkalmazottak nem és életkor szerinti összetételéről, és ezt megismételték 1945. január 1-én. Ugyanerre az időpontra vo—

natkoztatva összeirták az ipari munkásokat szakmák szerint. 1944—1945—ben össze- írtá'k az adminisztratív és irányító beosztásban dolgozókat és megoszlásukat a gaz—

daság és államigazgatás különböző szintjei szerint. A háború időszakában be- vezették az iparban, az építőiparban és más népgazdasági ágakban végzendő munkára mozgósítottak létszámára vonatkozó negyedéves beszámolást. Különösen értékesek voltak a lakossági csoportokra vonatkozó és területi vetületben össze- állított maunkaerőmérlegekf Ilyen mérlegeket félévenként (néha negyedévenként) meghatározott időpontra, például július 1-ére, január 1—ére. október 1-ére vonat—

koztatva állítottak össze. Ezenkívül éves átlagokat tartalmazó mérlegek is készül—

tek az egyes népgazdasági ágakban foglalkozta'tottak létszámának kimutatásával.

Az állami statisztika átalakítása érintette a kulturális statisztikát is. melytől szin- tén megkövetelték (: háborús idők feladatainak szolgálata érdekében az állandó ké- szenlétet. A számbavételi programba felvették az iskolai tanulóknak. az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, a gyermekintézmények neveltjeinek helyiségekkel, ru- hával, cipővel, élelemmel való ellátására vonatkozó kérdéskört is. A kulturális in- tézmények hálózat—ának nagyfokú változása miatt az éves beszámolók helyett ezen intézményekről két összesítést (augusztus 'l-én és február 1-é—n) állitottak össze.

Meghatározott időpontra vonatkoztatva össze-írták a szakmunkásképző iskolák ta—

nulóit, nem és életkor szerinti megoszlásban. A kulturális statisztika számára új feladat volt a munkások ésafalusi fiatalok váltott műszakú iskoláinak folyamatos szlámbavéftelep Megszervezték a főiskolákra és technikumokba felveendő hallgatók- ra vonatikozó tervek teljesítésének és a főiskoláknak a rövidített oktatási időről a normál tanulmányi tervekre történő átállása végrehajtásának számbavételét (1942).

Megszervezték az iskolai oktatás minősége megjavítására, az érettségi vizsgákra, az elemi és hétéves iskolák záróvizsgáira (1944) vonatkozó adatok számbavételét, biztosították a szakmun'kásintézetek hálózata változásának megfigyelését, kitele—

p'ítésükkel és visszatelepitésükkel. a tanulólétszám változásával összefüggésben.

'; Ezeket az iskolákat 1944—ben a fiatalok azon részének oktatására szervezték, akik a háború miatt nem tudták időben az iskolai képzettséget megszerezni. A munkások és a falusi fiatalok iskoláiban a fiataloknak az ipari termelő- és a mezőgazdasági munka mellett általános képzést adtak a hétosztólyos és ?lközépiskolák szintjén. Az oktatás az iskolákban váltott műszakban. nappal, este vagy nappal és este

is oyt.

A vállalatok és szervezetek ezen iskola'k részére helyiségeket, berendezést, fűtést, világítást biztosí—

tottak, és a dolgozó fiatalok részére megteremtették a látogatáshoz szükséges feltételeket (a tanulókat felmentletlt)ék a munkaidőn túli munkák alól és az oktatás teljes időszakára a közmunkákra való mozgó- sítás aó .

1066 ' v. SZTAROVSZKU _ A. JEZSOV

Nagy figyelmet fordítottak a háztavrtásstatisztikára is. 1940-ben a háztartás—

statisztikai megfigyelés körébe vont munkás és kolhozp'araszti családokszámát 33 OOO—re növelték, ebből 12000 ipari mun'kás család volt. Az ország egy részé—x nek átmeneti megszállása miatt a megfigyelt háztartások száma jelentős mér—

tékben csökkent, de egészében véve a vizsgálatok nem szakadtak meg. A háztar- tásstatisztikai adatokat ezekben az években mindenekelőtt a lakosság létfontos—

ságú ciklke'kíkel való ellátása gyakorlati kérdéseinek megoldására használták fel.

A statisztika valamennyi ágazatának átalakítása lehetővé tette az összesítő, komplex és mérlegmunkák operativitásának fokozását. A népgazdasági mérleg—

számításokat nem hagyták abba. Különös figyel-met fordítottak a társadalmi termék

termelési, fogyasztási és felhalmozási mérlegének, a munkaerőmvérlegnek, a lakos—

ság pévnz'jövedelmi és kiadási mérlegének, a mezőgazdasági termékek mérle—

gének és az állőalapok mérlegének kidolgozására és fejlesztésére. A lakosság pénzjövedel'mi és -kiadási mérlege a legfőbb eszközt jelentette annak tisztázá- sához, hogy milyen arányok vannak a lakossági jövedelem, az áruforgalom és a pénzforgalom között. melyeknek tervezése a közszükségleti cikkek rendkivüli hiá- nya miatt nagy nehézségekbe ütközött. Ezt a mérleget a háború éveiben nem az egész évre, ahogy ez a háború előtt volt, hanem negyedévenként állították össze, mégpedig az egész népességre, ebből a mezőgazdasági és a nem mezőgazda- sági népességre, majd később munkásokra, alkalmazottakra és parasztokra vo- natkozólag is. A mezőgazdasági termékkészletek és népgazdasági felhasználásuk számítása céljaból kidolgozták az alapvető termékek (gabona, burgonya, 'hús. tej- teraméke'k) természetes mértékegységben kifejezett mérlegeit. Ezek a mérlegek fon- tos szerepet játszottak a lakosságnak élelmiszerekkel és az iparnak nyersanya- gokkal való ellátása tervezésében.

Bonyolult feladatokat oldottak meg az ellenség által az országnak okozott anyagi károk számbavétele terén. A német fasiszta megszállók gonosztetteinek megállapítására és kivizsgálására létrehozott Rendkívüli Állami Bizottság kárbecs—

lései mellett a Központi Statisztikai Hivatal számos dokumentális adat alapján, szintén számba vette a károkat. Ezeket az adatokat a Rendkívüli Állami Bizottság

k*özlemiényeibe-n teljes mértékben figyelembe vette.

A fasiszta megszállók által elfoglalt körzetek fokozatos felszabadulása vola- men'nyi statisztikai ág elé azt a feladatot állította, hogy a körzete—kben levő em—

beri és anyagi erőforrásokat, az épségben maradt termelési alapok'at, lakóháza- kat. kulturális értékeket vegye számba, s kövesse figyelemmel helyreállításukat.

zu

A Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem harmincadik évfordulóján sta—

tisztikus kollektívánknak azon legjobbjaira is emlékezünk, akik kimentek a frontra.

és közvetlenül részt vettek a fasiszta fenevad visszaverésé-ben és szétzúzásában.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának központi apparátusából több mint 120 ember ment a frontra. Közülük 36 fő hősi halált halt. Örökké emlékezünk elvtársa'inkra, akik a hazáért. az egész emberiségnekafasiszta pestistől való meg—

mentéséért estek el. Mintha élnének, úgy őrizzük emlié'kezetünk'ben vezető munka- társainikat: lvan Pavlovics Na'habint, lvan Nikolaevics Plesivint, Ivan lvanovias Mat—

veevet, Pjotr Dmitrievics Prokudot, Szergej Timofeevics Sztarosztint, Nikolaj Dmit- rievics Cserepenirn't, Afanaszij Mihajlovics Smüikovot, Vaszilij Pavlovics Meslkovot, Nikita Alekszandrovics Balasevet, Vaszilij Olszipoviics Rausin-Bursint, Nilkolaj Va- szilevics Treszorukovot, Abel Moiszeevios Aronszont és sok—sok más elvtársunfkat,

akik testükkel véd—tek meg bennünket.

A SZOVJET STATISZTIKA

1067

Megtisztelő számunkra, hogy kol'lek'tívánkban ma is a Nagy Ho'nvédő Há- borúnak több mint 170 résztvevője dolgozik. akik a Központi Statisztikai Hivatal- ból és más szervezetektől mentek a frontra. Köztük van Vaszilij Gavrilovics Praniin.

a 169. Karacsevszki lövészhadasztály volt géppuskás felderítője, Medvedeva Anna Pavlovna, az egészségügyi szolgálat századosa, Ni'koiaj Ivanovics Gor'batov. Vitold Sztepanov—ics Kukli'n, lvan Dmitrievics Ki—rjuskin. Porfirij Mihajlovics M'oszlkvin, Szo—

lomo—n Pinkaszovics Parti—gul. Vlagyimir Moiszeevics Raszkiin, Vladimir Vasziljevics Szinicün és sokan mások. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága meghatalmazottja- ként a bekerített Leningrádban volt a blokád alatt L. M. Volodarszkij. A Moszkva — védelmével kapcsolatos intézkedésekben aktívan részt vett Sz. V. Szazonov, aki akkor az SZKP Moszkvai Városi Bizottságának titkára volt. A helyi szervek dol- gozói közül'nagyon sokan estek el a haza védelmében. sokan a győzelem után visszatértek a Központi Statisztikai Hivatal szerveihez. A köztársasági és területi

statisztikai szervek vezető dolgozóinak közel a fele volt frontharcos.

A szovjet statisztikusok sokezres kollektívája hősiesen dolgozott a hátország- ban, és mi bátran nézünk frontharcos elvtársaink szemébe: a hátországban a szov—

jet statisztikusok mindent megtettek annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a haza védelmének. az ellenség szétzúzásának és népgazdaságunk háború utáni fejlődésének ügyéhez.

*

Harminc év telt el a győzelem napja óta. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány útmutatásai alapján és közvetlen segítségével az állami statisz—

tikai rendszer továbbfejlődött. 1948 augusztusában a Központi Statisztikai Hivatalt kiemelték a Szovjetunió Állami Tervbizottságának állományából és önálló szerv

— a Szovjeu'níó Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal — lett. 1957—ben a Központi Statisztikai Hivatalt minisztériumi szintre emelték, s ezt a Szovjetunió Alkotmánya is tükrözi.

Az SZKP XXlV. kongresszusa és az általa jóváhagyott kilencedik ötéves terv olyan feladatokat tűzött ki, mint a társadalmi termelés minden ,erővel való inten—

ziifikálása, hatékonyságának növelése, a tudományos—műszaki haladás meggyor- sítása és ezek alapján a szovjet n'ép jólétének jelentős növelése.

Az SZKP Központi Bizottsága (1974.) decemberi pl'énumának határozatai, va- lamint Leonyid lljics Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának gaz—

dasági kérdésekkel kapcsolatos felszólalásai felvetik a kulcsfontosságú kérdése—

ket, amelyek biztosítják a kilencedik ötéves terv teljesítését és túiltei'jesí—tését, (:

termelés hatékonyságának jelentős növekedését. valamennyi készlet és tartal-ék teljes felhasználását. az össznépi szocialista munkaverseny további kibontakozá—

sát. Brezsnyev nagy hangsúllyal feladatul tűzte a gazdaságirányítás további töké- letesítését, alkotó módon továbbfejlesztve a szocialista tervirányitásról és megva- lósításának módszereiről szóló lenini eszméket.

Az állami statisztika a népgazdaság irányításának és tervszerű vezetésének egyik legfontosabb eszköze. Pártunk Központi Bizottsága az állami statisztika szer- veitől tudományosan megalapozott, megbizható statisztikai adatokat vár a gaz- daság és a kultúra helyzetéről, az állami tervek teljesítésének menetéről. A sta—

tisztikusok kötelessége, hogy a szocialista gazdaság fejlődésének menetét sokal- dalúan elemezzék és a tervfeladatok'tól való eltérésekről, az aránytalanságok ke—

letkezéséről, a ki nem használt tartal'ékokról stb. kellő időben jelzéseket adjanak.

A párt és a kormány vezetői tevékenységükben és felszólalásai'kiban az állami statisztila adataira támaszkodnak. A statisztika szerepe jelentős mértékben nö-

1068 V. SZTAROVSZKU — A. JEZSOV: A SZOVJET STATISZTIKA

vekszik a különböző döntések előkészítésében és meghozatalában. a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos intézkedések kidolgozásában. Mi szovjet statisztikusok tisztában vagyunk azzal, milyen statisztikai és tudományos felelősség hárul ránk a statisztikai adatokból levonható következtetésekből és az adatok elemzéséből.

Brezsnyev felvetette a terv— és a beszámolási mutatók rendszere továbbfej- lesztéséne'k szükségességét. A tervezés és a statisztika területén dolgozók legfon- tosaibb felad—ata ezen útmutatások valóraváltása. Napjainkban a termelés fejlő—

dése mind bonyolultabbá és sokoldalúb'bá válik. A társadalmi jelenségek sok-"féle—

, sége, az ágazati. ágazatközi és körzetek közötti arányok bonyolultabbá válása új mutatók kidolgozását, valamint a meglevő mutatóik javítását követeli, olyanokká, amelyek a népgazdasági kapcsolatok és arányok megfelelő mértékű jellemzését adják. A mutatószám-rendszernek fel kell tárnia és ösztönöznie kell mindent. ami

új és haladó a szovjet szocialista állam gazdaságában.

Pártunk Központi Bizottsága feladatul tűzte ki a kilencedik ötéves terv idő—

szakára és az 1990-ig terjedő időszakra vonatkozó távlati népgazdaság-fejlesz-

tési terv kidolgozását. A statisztikai szerveknek ezen számításokhoz megfelelő adat-

bázist kell biztosítaniuk. A statisztikusok közvetlen kötelezettsége egyebek között a távlati népességszám és munkaerő-tartalékok felmérése. E prognózisok nélkül gyakorlatilag nem lehet a távlati tervek elkészítéséhez hozzáfogni.

Az elénk tűzött feladat megoldásához minden szükségessel rendelkezünk. Jól képzett. a szocializmus ügyéhez hű káderein'k vannak. A Központi Statisztikai Hi—

vatal hatalmas számítástechnika—i bázist kapott. Ma már a Központi Statisztikai Hivatal mintegy 2600 számitógép-állomással rendelkezik, ebből több mint 1600 a körzeti (városi) számitástechnikai és információs állomás, illetve központ. A leg- közelebbi 2—3 évben gyakorlatilag valamennyi igazgatási körzetben és városban létrehoznak körzeti (városi) számítástechnikai és információs állomásokat, a leg—

nagyobb körzetekben és városokban pedig körzeti (városi) számítástechnikai és információs központokat hoznak létre.

Jogos büszke/séggel emlékezve a statisztikának a háború nehéz feltételei kö—

zött végzett munkájára. a szovjet statisztikusok kollektívája a békés viszonyok kö—

zött is kész azoknak a legbonyolultabb feladatoknak a megoldására, melyeket a párt és a kormány állít eléjük.

PE3tOME

CTann conepmm Marepuan ouepua, onyőnunoaauuoro s Homepe 5 mypnana ,,Becmwn C'ra'mcmku" sa 1975 ron (crp. 3—12).

SUMMARY

The article was originally published in Russian in Vestnik Statistiki, 1975 No. 5. (Pp.

3—12.).

The authors discuss the enormous work of great importance carried out by the organs of Soviet state statistics under the trying circumstances of World War ll to solve economic problems connected with the defence of the country.