Jenicek, M.: Automatizált statisztikai információs rendszer tervezése

STATISZTIKAl lRODALMl FIGYELÓ

KULFÖLDI STATISZTl KAl lRODALOM'

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

JENICEK. M.:

AUTOMATlZÁLT STATISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER TERVEZESE

(K projektováni automatizovaného statistického in- formacniho systému.) — Statistika. 1978. 1. sz. 13—17.

p.

Ha a statisztika információs rendszerében maximálisan alkalmazzuk a számítógépeket, akkor minőségileg alakulnak át a felhaszná- lók részére nyújtott információk. Magától ér- tetődő azonban. hogy a számítástechnika al- kalmazása önmagában, bármilyen tökélete- sek is a berendezések és a technológiák,. ide—

értve a programrendszereket is, nem váltja ki ezt a minőségi változást. Az előbb jelzett minőségi változás azonban akkor sem követ- kezik be, ha a statisztikai információs rend- szernek csak a szemantikus oldalát, tartalmi részét fejlesztjük. Éppen a tartalmi rész fej- lesztése követeli meg a megfelelő technoló—

gia alkalmazását.

A statisztikai információs rendszer tervezé- sének teljessége tehát megkívánja a terve—

zés szigorú, logikus menetét. Ennek első lé- pése az információs rendszer megteremtése, azaz a felhasználók igényeinek és a statisz—

tika általános elméleti követelményeinek megfelelően az adatok struktúrájának és tar—

talmának meghatározása, a tájékoztatók, osz—

tályozók stb. elkészítése. Ezt követően (: sta—

tisztikai információs rendszer tervezésénél meg kell alkotni az interpretációs módszerek rendszerét, azaz meg kell határozni azokat a legegyszerűbb statisztikai eljárásokat, vagy bonyolult műveleteket. amelyek a puszta ada—

tokból vagy azoknak aggregációiból analiti- kusan feldolgozott információkat nyújtanak.

Ezek közé a módszerek közé tartozhatnak (:

táblák formáinak meghatározása, az index- számítások, a mutatók vagy éppen az ÁKM- ek módszereinek definiálása.

" A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától

,,

Ha az információk rendszerét és ezeknek elemzési módszerét már meghatároztuk, ak- kor ki kell dolgozni az információ—rendszerbe belépő adatok rendszerét, azaz meg kell ha—

tározni a statisztikai egységektől érkező be—

lépő adatok követelményeit, ezeknek aggre- gációját és az adatok tárolásának módját.

Végül pedig dönteni kell az adatfeldolgozás technológiájával kapcsolatban: ide tartozik a különféle programok és a kilépő informá- cióhoz szükséges algoritmusok meghatározá- sa.

Az előzőkből kitűnik, hogy a statisztikai in- formációs rendszer multistrukturális rendszer, amelyben a tevékenységek különböző síkokon folynak. Elhatárolható a tartalmi feladatkör vagy a sík. amelyhez sorolható a fogalmak.

a mutatók tartalmi definiálása, az elemzési módszerek kidolgozása, a belépő adatok meghatározása. A technológiai síkhoz, tevé- kenységhez kell hozzárendelnünk a progra- mozási tevékenységet és a technológiai szer- vezést.

Az információs rendszerek integrálása lé- nyegében egyet jelent — a statisztikai infor- mációs rendszer terén — a különböző alrend- szerek kapcsolatával, illetőleg belső struktú- rájának elrendezésével. Az eddigi alrendsze- rek, az ágazati statisztikák, a területi statisz—

tikai rendszer és egyéb alrendszerek kibő- vülnek az integrált statisztikai rendszerben,

különösen akkor, ha a számítógép szerves

alkotórésze a statisztikai információs rend- szernek. Például: kialakul a belépő és a ki- lépő információk alrendszere és a feldolgo—

zás alrendszere. Az integrációra való törek- vés során azonban kitűnt, hogy a felhaszná—

lók igényei rendszerint több alrendszerhez tartozó információkat ölelnek fel. így tehát olyan kilépő információ-rendszereket kell te- remteni, amelyek több alrendszer társulásá-

kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"—ben a külföldi statisztikai könwek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv— és folyáiratcikk- lsmertetésekre tagolódik. (Ezeket * választja el egymástói.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs. a címek betűrendjében következnek egymás után.

440 STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

ból állnak. A csehszlovákiai kísérletből ki- tűnt, hogy az integrált információs rendszer megteremtése és megfelelő kifejlesztése nem

a programtechnikák miatt vált nehézkessé, hanem a tartalmi kompatibilitás hiánya mi-

att.

A szerző cikke végén részletezi azokat a követelményeket, amelyek az automatizált statisztikai információs rendszer tervezése so- rán a tervezőkkel szemben támaszthatók. A rendszer megtervezése, karbantartása és fa—

lyamatos tökéletesítése széles látókörű szak- embereket kíván.

(ism.: Dányi Dezső)

VOLODARSZKU. L.:

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA TÁVLATl FEJLESZTÉSE (O dal'nejsem szoversensztvovanii goszudarsztven—

noj sztatlsztiki v szvete resenij XXV sz'vezda KPSZSZ.) -— Vesztnlk Sztatísztiki. 1977. 6. sz. 6—23. p.

A szocialista országokban az állami sta- tisztika távlati fejlesztése elválaszthatatlanul kapcsolódik a szocialista gazdaság konkrét társadalmi, gazdasági feladataihoz. E fel- adatokat tekintve a statisztika szerepe külö—

nösen fontos napjainkban, amikor a népgaz—

daságon belül a kapcsolatok rendszere egy- re bonyolultabbá válik.

A statisztikai munka és a konkrét gazda- sági feladatok közötti szoros kapcsolatnak a közelmúltban a Szovjetunióban is volt né—

hány kiemelkedő példája. ilyen nagyielentő- ségű munka volt többek között az állóeszkö- zök általános számbavétele és újraértékelé—

se, amelyet 1972-ben hajtottak végre. A vizs- gálat eredményei alapján elemezték az ál—

lóeszközök kihasználtságát. illetve módosítot- ták az amortizációs normákat. A gazdasági folyamatok statisztikai vizsgálatai között az utóbbi években mind nagyobb teret kap a nyereség és a gazdaságosság tanulmányo- zása, valamint a termelésirányítás hatékony- ságának elemzése. Ugyancsak az utóbbi időszakban fokozódik a statisztikusok érdek- lődése a társadalmi problémák iránt. Első- sorban azt vizsgálták, hogy közeledik-e és ha igen, milyen mértékben a különböző társa- dalmi csoportok, valamint a városokban és a falvakban élők életszínvonala egymáshoz.

E néhány kiragadott példa is jól érzékel- teti a statisztikai tevékenység és a társadal—

mi—gazdasági feladatok közötti szoros kap- csolatot. A statisztikai feladatok teiiesitése már eddig is megkövetelte a statisztikai mun- mka korszerűsítését. Ennek hatására egyre in- kább növekedett a korszerű számítástechni- kai eszközök és módszerek alkalmazása irán- ti igény. Ezt az a tény is mutatja, hogy a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala számítástechnikai rendszerébe 1977. január

1-én összesen 2966 számítástechnikai egység tartozott.

A korszerűsített technikai bázis tette lehe- tővé azt, hogy 1975-ben létrehozzák az Al—

lami Statisztika Automatizált Rendszerét. En—

nek eredményeként csökkent az adatok fel- dolgozási ideje és javult a statisztikai infar—

mációk minősége.

A statisztikai munka távlati fejlesztésénél alapvetően ezekből a megváltozott feltételek—

ből kell kiindulni. Mindemellett a fejlesztés—

nél nem elhanyagolható szempont a szocial—

ista országokban kialakult statisztikai mód- szerek figyeletmbevétele. annál is inkább. mi- vel a jövőben várhatóan fokozódni fog az összehasonlítható adatok iránti igény a szo—

cialista országokban.

A statisztikai munka távlati fejlesztésénél hangsúlyozott szerepet kapnak azok a törek—

vések. amelyek bizonyos hiányosságok és megoldatlan kérdések tisztázását hivatottak felszámolni. Szorgalmazni kívánják péidáula különböző gazdasági—matematikai elemzési módszerek alkalmazását, és a társadalmi—

gazdasági folyamatok elemzését az eddigiek- nél sokoldalúbban óhajtják elvégezni. Na—

gyobb figyelmet kívánnak fordítani a társa- dalmi termelés hatékonyságát és a munka mi—

nőségét mérő mutatók számítási módszeré- nek tökéletesítésére a népgazdaság vala—

mennvi szintjén. E követelményeknek különös aktualitást ad az a tény, hogy a tizedik öt—

éves tervet a minőség és a nagyobb haté- konyság tervének tekintik.

A tizedik ötéves terv gazdasági és társa- dalmi feladatai teljesítésének vizsgálatánál elsősorban olyan mutatók kidolgozására van szükség, amelyek a munka és a termék mi—

nőséaét összevont minőségi mutatókkal mé- rik. Sajnos az esetek többségében jelenleg még nem állnak rendelkezésre ilyen mutatók.

A közeli jövő feladatai közé tartozik egy olyan társadalomstatisztikai mutatószám- rendszer kialakítása is, amely megfelelő mó- don tükrözi a különböző statisztikai mutatók közötti kapcsolatokat. E mutatószám-rendszer segítségével hatékonyan vizsgálható a szov- jet társadalomban lezajló társadalmi fejlő—

dés, A rendszer kidolgozása többek között szükségessé teszi a közvéleménykutatás ala—

posabb módszertani megalapozását is. E te- rületen a Szovjetunió Tudományos Akadé- miájának Szibériai Osztálya már eddig is értékes tevékenységet fejtett ki. A iövöben egyre nagyobb mértékben kivánják feihasz- nálni a különböző mutatószám-rendszerek ki- alakításánál a reprezentatív vizsgálatok alap- ján nyert adatokat. A tervbe vett automati- zált adatbank úgyszintén a statisztikai elem—

ző munka hatékonyabb működését fogja elő- segíteni.

A statisztikai munka fejlesztésében fontos szerepe van a társadalmi—gazdasági jelen-