Fellegi, I. P.: A kanadai társadalomstatisztika néhány kérdése

438 STATlSZTIKAl IRODALMI FlGYELÖ

fele a kelet—európai országokba és Juga—

szlávíába irányult. A szovjet földgáz a hazai energiaszükséglet közel 40 százalékát elégíti ki. A tervek szerint a gázenergia részesedése növekedni fog az energiafelhasználás szer- kezete'ben.

A kisebb kelet-európai országok gázter- melése együttesen 3.4 százalékot (óó,3 milli- árd köbmétert) tett ki az 1987. évi világter- melésben.

(ism.: Deáky Györgyné)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

FELLEGl, !. P.:

A KANADAl TÁRSADALOMSTATISZTlKA NÉHÁNY KERDESE

(Data, statistics, information: some issues of the canadian social statistics scene.) — Journal of Of—

ficial Statisir'cs. 1988. 1. sz. 53—65. p.

A szerző, a Kanadai Statisztikai Hivatal magyar származású elnöke, bevezetőjében megjegyzi, hogy a társadalompolitikával kapcsolatos vitákhoz éleselméjűségre és megfelelő információkra van szükség. lnlor—

mációk helyett azonban túl gyakran szolgál- tat a Hivatal statisztikai adatokat. Ugyanis az információ és a statisztikai adat között lényeges különbség van. A statisztikai ada- tot az elemzés alakitja át információvá, az igy kitermelt információ a statisztikai adatot

használhatóvá teszi, ezáltal jön létre a sta- tisztikának az a hasznossága, amely a nem—

zeti statisztikai szolgálatok létét igazolja.

Az adat egy mennyiség vagy egy kód, a- mely legalább három összetevőből áll. Egy mennyiségi adat vagy kód, a számszerűsített fogalom pontos meghatározása és egy vo- natkoztatási egység. Amennyiben ezek közül bármelyik függvénye az időnek, akkor a vonatkozási időszak is az adat részévé válik, A mikroadatok egy alapegységre vo- natkoznak (például egy személy). az alap-

egység fogalma rendszerint egyértelmű, szigorú meghatározása általában nem szűk—

séges. A statisztikai adat a mikroadatok fel—

használásával elvégzett speciális matemati—

kai számítási folyamot végeredménye.

A (statisztikai) adat. akkor válik értelmez!

hető közléssé, ha egy személy vagy intéz- mény továbbadia. Ez az információszolgál- tatás egy folyamat eredménye, amely során az értelmezhető mondanivalót úgy továbbít—

juk, hogy annak átvevője valamiféle isme—

retanyaghoz jut, tájékozottabbá válik, Az értelmezhető mondanivaló iniormációvá csak akkor alakul át, ha az átvevő azt értelmezi, és valamilyen felhasználási célra emlékezeté- ben tórolia. Az intelligens átvevő képes az adatot .,dekódolni", az emlitett három ösz- szetevőre bontani. Ha az adat felhasználá—

sával a döntéshozó csökkentheti a döntés körüli bizonytalanságot, akkor az adot al—

kalmozhotó számára. Annak érdekében, hogy adataik alkalmazhatóvá váljanak, a statisztikai hivataloknak ismerniük kell az el-

döntendő kérdéseket és a felhasználók dön—

tési modelljeit.

A felsorolt szempontokat a társadalom- statisztikai elemzésekben természetesen messzemenően figyelembe veszik Kanadá- ban. A kanadai társadalomstatisztikai tevé- kenység eredetileg adminisztratív célokra gyűjtött adatokat. Ezek alkalmazhatósága korlátozott, statisztikai célokra való felhasz- nálhatóságuk megteremtése kihívás volt a Hivatai számára. A statisztikai információk nagy része nem jön létre magától mint az adminisztrativ folyamatok mellékterméke, ezekhez csak külön adatfelvételek végrehaj- tásával juthatunk, Ez különösen akkor érvé—

nyes, ha az adminisztratív folyamatok intéz- ményes határain túlmutató témákról van szó.

Szövetségi szinten a legfontosabb felvé—

telek o nép- és lakásszámlálás, a munkaerő- felvétel, a fogyasztói—jövedelmi és háztar—

tásielvételi program, a családi kiadások lel- vétele és ezek esetenkénti kiegészitő felvé- telei. Számos olyan terület van azonban, ahol még nincs rendszeres adatfelvétel. pél- dául az egészségügy, az ídőmérleg, az élet—

minőség, valamint az egyes korcsoportok helyzetének longitudinális vizsgálata. A sta—

tisztikai hivatalokban társadalomstatisztiká—

val foglalkozók számára jelentős feladat annak megállapítása, hogy melyek azok a mechanizmusok, amelyek nem modellezhetők és milyen elemzéseket nem lehet végreha]—

tani az adatok elfogadhatónál nagyobb bizonytalansági foka miatt.

Robert Parke és Elanor Sheldon az Ameri- kai Statisztikai Társaság 1973—ban tartott egyik ülésén ma is érvényes megállapításo- kat tett a társadalomstatisztikai elemzésekre vonatkozóan. Az elemzésnek új ismeretet kell adnia, előre kell jeleznie a várható követ—

kezményeket, értelmeznie kell az adatok tar- talmát, mindezt pedig az egyre csökkenő központi források mellett.

A Kanadai Statisztikai Hivatal meggyőző- dése, hogy nemzeti érdek a statisztikai ada—

tok mélyebb elemzése és a társadalmi ielen—

ségek jobb megértését akadályozó nehézsé- aek felismerése és elhárítása. Ezt a célt a hivatal munkatársai elemzési tevékenységé- nek növelésével és a hivatalon kivül tevé—

kenykedő szakemberek elemzésre való báto- ritásával kivánja elérni.

STATISZTIKA! lRODALMl FlGYELÖ

A hivatalon belül megalakult az Elemző Tanulmányok részlege, amelynek munkatársai mentesülnek a ,.rutinmunka" terheitől. Nem az elemző tevékenység centralizálósa a cél.

inkább arról van szó. hogy a részleg együtt- működve más főosztályokkal, összehangoltan irányítsa és bátorítsa az elemzői tevékeny- séget végző dolgozók munkáját.

A Kanadai Statisztikai Hivatalban mintegy húsz specialis bizottság nyújt tanácsot meg- határozott területeken (például ár-, munka- erő-, népesedés-, külkereskedelmi statisztika, valamint módszertani fejlesztés, elemzés), A bizottságok tagjait nem a reprezentativi- tás elve, hanem szaktevékenységük alapján választották ki. 1986 óta ,.él" az Általános Társadalomstatisztikai Felvétel, amely éven- ként más-más témát állit középpontba.

(Ilyen volt például az ún. csalóddinamika és az időskorúak ellátásának vizsgálata.)

Usztöndiias tanulmányi programokat szer—

veznek felsőfokú oktatási intézmények hall- gatói részére. Rendszeresen értékelik a vég- rehajtott programok eredményeit és tapasz—

talatait, elsősorban a felhasználók iaényei- nek figyelembevételével. A statisztikai ada—

tok és elemzések közzétételének formáit és tartalmát folyamatosan alakítiák. A ,.Naoi Híradó" (Daily) olvasmányos és a naaykö—

7önséa számára is érthető. A heti összefog—

laló kiadványuk. az .,lnformótor" (Informat) elsősorban az elfoglalt, jól tájékozott szemé- lyeknek (középvezetők) szól.

Végül a szerző megállapitja. hogy a hiva- talon belüli és az azon kivül folyó elemző tevékenyséa nagy figyelmet kíván a felső szintű vezetőktől, hoav megőrizzék a statisz- tika objektív és politikamentes jellegét.

(ism: Lutzer György)

)ALLADE, J.-P.:

AZ ALAPOZÓ SZAKKÉPZÉS RENDSZERE NÉHÁNY ORSZÁGBAN

(Les structures de la formation professionelle ini—

tlale dans auelaues pays étrangers et la situation en Franco.) —— Problémes Economíaues. 1988. évi 8.

sz. 25—31. 13.

A szakmai tudáson belül meg szokták kü- lönböztetni a szakismereteket az általános is- meretektől, s tegyük hozzá: a fogalmak ér- telmezése országonként más és más, ráadá- sul meglehetősen önkényes. Az oktatástörté—

nészek említik, hogy bizonyos ismeretek. ame—

lyeket meghatározott időszakban szakismere- teknek mondanak, néhány évtizeddel később már ,.általánosok"-nak minősülnek. Olyan fo- galmakról van tehát szó, amelyek időben és földraizilag is meghatározottak.

Szokismereteket csak úgy szerezhet az em—

ber, ho előbb általános képzésben részesül.

439

E tekintetben az egyetértés nagyjából kivétel nélküli, ennek az előzetes általános képzés- nek a hosszáról és tartalmáról azonban már nagyon különbözők a vélemények. Az 1960- as évek közepén az ipari országok többsége lendületes iskolareformot hajtott végre, hogy meghosszabbítsa az általános képzést, visz- szavetve néhány évvel az iskolai szakisme- retszerzés lehetőségét. A legtöbb reformer olyan ,,közös törzs"—et kívánt létrehozni —— il- letve hozott létre -— az általános iskolai és a kezdeti középiskolai képzésben, amelyet később különféle műszaki ismeretekkel tetéz- nek. többé vagy kevésbé professzionális jel-

leggel.

Az emlitett iskolaszerkezetben léteznek ha- gyomónyos szakképzési formák. nagyon szo- ros kapcsolatban a ,.mesterember" fogalmá- val és képzésének gyakorlatával. Ezeknek a formáknak felel meg a szakmunkástanuló- rendszer, amely történelmileg régebbi. mint a kifejezetten szakiskolai oktatás. És miköz—

ben az ipari forradalom idején csökkent az igény az ún, alternativ (részben iskolai. rész—

ben műhelyi, üzemi) szakképzésre, napjaink—

ban megújuló érdeklődés mutatkozik e kép- zési rendszer iránt.

Végül az utóbbi tíz évben feltűntek azok a képzési formák, amelyeket iskola utániaknak nevezhetünk, és amelyeknek a lényege, hogy megteremtik az átmenetet a fiatalok teljes idejű iskoláztatása és az aktív életszakasz- ban végzett munka között. Szokás ezeket át-

vezető képzésnek is hívni, és részben az ()

rendeltetésük, hogy alkalmilag vagy tartósan könnyítsenek a fiatalok elhelyezkedési gand- rain.

A szakképzési formák szerkezete minden országban nagymértékben igazodik a nem- zeti hagyományokhoz, és függvénye azoknak a politikai, gazdasági és társadalmi erőknek, amelyek részt vesznek a képzési rendszer ki—

alakításában. A cikk megkísérli. hogy kime- ritő történelmi összehasonlitások alapján, mintegy fél tucat országra vonatkozóan. be- mutassa a 16—19 évesek szakmai képzésé-

nek szervezetét.

A szakképzés iskolaszerkezete szinte min—

den országban az általános oktatás egyre differenciólődó fejlődési folyamatában ala- kult ki. Ha ebben kevés is a kivétel, az al- kalmazási módok orszógonként már erősen különböznek egymástól. A díverzifikálás lehet korai (érvényesülhet már néhány tanulmányi év után), és lehet lassúbb: vonatkozhat az intézményekre, a képzési programokra. a diplomókra és a hivatásokra—foglalkozások- ra: mutatkozhat rugalmasnak és merevnek;

pénzügyeit és tételes adminisztrativ ellenőr- zését intézheti az oktatásügy speciális appo- rátusa vagy más szervezet—felügyelet stb.

Minden ország változatossá teszi képzési rendszerét, de a maga módján.