'STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
923
A legutóbbi népszámlálás jellegzetességei közé tartozik, hogy olyan új összeírálapot al—
kalmaztak, amely egyidejűleg gépi adathor- dozó is. Az összeírt adatok előkészitése. va- lamint mágnesszalagos felvitele decentrali- záltan (29 számítóközpontban) történt. Az alapadatok feldolgozása centralizáltan folyik.
a központi számítóközpont kapacitásaival.
A népszámlálási output információ 52 te- matikus táblát igényel, amelyek biztosítják minden a kérdőíveken szereplő adot felhasz- nálását, valamint a különböző témák csopor- tosítását és az egyes mutatók kombináció- ját.
A népszámlálási adatok feldolgozásának technológiai folyamatát 12 szakaszra osztot- ták. Az első művelet az összeíróívek kitöl- tése, majd továbbítása az illetékes statisz- tikai szervhez. a második művelet az össze—
íróívek csoportosítása számlálókörzetek sze- rint. ezt követi az összeíróívek előkészítése, kódolása négy ciklusban. a kitöltés ellenőr- zése, a feljegyzett válaszok kódolása. az ösz—
szeíróívek beszámozása, kontrollszámok kép- zése és továbbítása.
A tankönyv tanulmányozása számos össze- ' 'hasonlításra és következtetés levonására ösz- tönzí az olvasót. Áttekintést ad az ASZGSZ kialakításának és működésének elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Tárgyalja az ASZGSZ
"kialakításának módszertani és szervezeti alap—
jait. Különös figyelmet szentel az ASZGSZ alapvető funkcionális rendszerei kidolgozásá-
nak és alkalmazásának.
Lényeges/szempont, hogy ez esetben való—
ban nagy rendszerről van szó. Az ASZGSZ méretei miatt a logikus közelítés, a rendszer- szemlélet, a tudományos igényű vizsgálat, az egyszerű módszerekre való törekvés (egyszerű-
ség) különös figyelmet érdemel.
Felvetődik a kérdés, hogyan ítélhetjük meg hazai szempontból a tankönyvet. Alapvető je- lentőségét az adja meg, hogy az első olyan mű, amely a számítógépes statisztikai infor—
máció—rendszerről teljes körű áttekintést ad.
Ebből a szempontból úttörő jellegét és mód—
szertani jelentőségét, valamint hagyományte- remtő érdemeit kell hangsúlyozni. Elsősorban a rendszertervező számára jelent hasznos ké- zikönyvet. E tekintetben méltán vív ki elis- merést és tölt be hézagpótló szerepet, mert éppen ilyen orientációjú művek hiányoznaka 'hazai kínálatból is. Sőt megkockáztathatjuk, hogy a rendszerszervezés vonatkozásában meglehetős bizonytalanság és az egyéni mód- szerek sokasága uralkodik, nagyon is érez—
zük (: hiányát az egységes, átgondolt mód- szertani útmutatásnak.
Tekintettel arra, hogy a szóban forgó tan—
könyv — mint említettük — a sokat hivatko—
zott ASZGSZ-ről teljes körű ismereteket nyújt, a könyvet azok a felhasználók is haszon- nal forgathatják, akik a szovjet számítógépes
statisztikai információ-rendszerről szeretnének megalapozott, átfogó képet nyerni.
Bármilyen sok jó tulajdonsággal rendelke- zik egy tankönyv. kétségtelen, hogy vannak gyenge pontjai is. Ilyen közelítésből a tan—
könyvről először is azt kell megjegyezni, hogy az sokkal inkább az ASZGSZ múltját és je- lenét mutatja be, mint jövőjét. Kétségtelen, hogy a közölt ismeretek igazak, helytállók és korrektek. Több tekintetben azonban a statisztikai szolgálat már megkezdte az új fejlődési tendenciák megalapozását és kibon- takoztatását. sőt ilyen tekintetben jelentős eredményeket is magáénak mondhat. Ezekkel az eredményekkel keveset vagy egyáltalán nem foglalkozik a tankönyv még olyan tor—
mában sem, hogy jelezné a várhatóan be—
következő fejlődést, előrelépést, igaz ugyan, hogy más megjelent művek tanulmányozása pótolhatja ezt a hiányosságot.
Nagy erőssége a tankönyvnek, hogy nem a számítógépes ismeretekről ír, hanem azo- kat a felhasználói tudnivalókat, szemponto- kat elemzi rendszerszemlélettel, amelyek a korszerű technika hatékony alkalmazásához nélkülözhetetlenek. E szempontból megkülön—
böztetett figyelmet érdemel az információ—
ellátás jól kidolgozott rendszere.
(ism.: Varga Lajos)
KAZIMOUR. J.:
HATVAN ÉVES A CSEHSZLOVÁK STATISZTIKA
(60 let ceskosiovenské statistiky.) -— Statistika. 1979.
2. sz. 49—59. p.
Az elmúlt esztendő nevezetes, jubileumi év volt a csehszlovák statisztika számára. Az ön- álló csehszlovák állam megalakulása után néhány hónappal —- 1919. január 28—án — fo- gadta el a nemzetgyűlés (: statisztikai szol- gálatról szóló törvényjavaslatot. A törvény centralizált statisztikai rendszert hozott létre.
Területi szerveket nem létesített, s minden- fajta adatgyűjtést. az ágazati statisztikai ada- tok gyűjtését ís a statisztikai hivatal hatás- körébe utalt. Erre tekintettel a statisztikai hivatalt a törvény közvetlenül a miniszterel- nöknek rendelte alá, A törvény általános tel- hatalmazása ellenére a gyakorlatban egyes nagyobb szabású statisztikai műveletekről, például a népszámlálásokról, a külkereske- delmi statisztikáról külön törvények intézked- tek.
Az 1919. évi statisztikai törvény egy tanács- adó, véleményező szerv, az Országos Statisz- tikai Tanács létesítéséről is intézkedett. A Ta- nács, melynek élén a Statisztikai Hivatal el-
nöke állt, fontos szerepet játszott az országos statisztikai adatfelvételek, statisztikai vizsgá- latok elrendelésében. Az 1920-tól 1939—ig mű—
924
ködő testület 50—90 tagból óllt. Egyetemek professzorai, igazgatási szervek, kereskedel—
mi. mezőgazdasági stb. kamarák, munkás szakszervezeti szervek képviselői voltak tag—
jai; öt szakembert a miniszterelnök nevezett ki, ötöt pedig a Tanács választott tagjai 50- rába.
Az önálló hivatalos csehszlovák statisztikai szervezet hatvan éve jött létre, de a cseh sta- tisztika természetesen sokkal hosszabb, több évszázados múltra tekinthet vissza. A cseh statisztika alapjait a XVlll. században rakták ie és első ízben 1787-ben kerültek kiadásra rendszeresen gyűjtött statisztikai adatok. (Az ún. Riegger—téle kötetek.) 1828-ban! pedig a cseh statisztika is bekapcsolódott az Osztrák Birodalom statisztikai kiadványának, 0 Ja- teln"—eknek adatokkal való ellátásába.
Az első állami statisztikai szerveket 1847 táján alakították ki, éspedig szlovák, majd tíz év múlva (1857—ben) cseh területen és foko—
zatosan a morva és sziléziai területeken is.
Ezek az irodák elsősorban a mezőgazdasági tevékenység megfigyelésével foglalkoztak, de bizonyos népességi adatokat is gyűjtöttek, ka-
tonai célokra.
1897 tavaszán a cseh országgyűlés jóvá- hagyta a Tartományi Statisztikai Hivatal lét—
rehozására vonatkozó javaslatot. A Hivatal egészen az első világháború végéig ered-
ményesen látta el munkáját.
Visszatérve az 1919-ben létrejött önálló csehszlovák statisztikai szolgálat tevékenysé- gére meg kell említeni: a szerző ismételten rámutat arra, hogy az állami statisztika a polgári korszakban a burzsoázia anyagi, gaz- dasági érdekei által megszabott korlátok kö—
zött végezte munkáját. A burzsoázia érdekei döntötték el. hogy mely területek lettek hoz- záférhetővé az állami statisztika számára. így a Statisztikai Hivatal elsősorban népességi-—
népesedési adatokat gyűjtött. figyelemmel ki—
sérte a munkaerő alakulását. a mezőgazda- sági művelésbe vont terület változását, gyűj- tött mezőgazdasági. ipari. később kereskedel- mi adatokat, s a legkésőbben kezdte meg a külkereskedelmi adatok gyűjtését. Az isko—
laügyet, az egészségügyet lényegében az ál- lami költségvete's (illetve az önigazgatási szervek vagy magántestületek) által finanszí- rozott területen és keretek között figyelték meg.
Az első nagyszabású összeírásra. a kisipari üzemek összeirására 1926-ban került sor.
1930-ban pedig a Hivatal már arra is vállal- kozott, hogy egy éven belül két országos fel- vételt hajtson végre. Az év közepén összeír- ták a mezőgazdasági üzemeket és a kisipari üzemeket, az év végén pedig népszámlálást és lakásösszeírást tartottak.
A szerző véleménye szerint a Statisztikai Hivatal a két világháború között igen jelen- tős, értékes adatanyagra tett szert összeírá—
STATISZTiKAl lRODALMl FIGYELÖ
sai segítségével a csehszlovák társadalomról"
és gazdasági életről.
A csehszlovák statisztikatörténészek a szer—
ző szerint adósak annak mélyreható elemzé- sével. hogy milyenek voltak a progresszív erők az állami statisztikai szolgálat területén az évszázad harmincas éveiben. Néhány idevo- natkozőan felhozott tény is arra enged követ-—
keztetni, hogy a sürgetett kutatómunka igen jelentős eredményekhez vezethet a haladó statisztikai gondolatok jelentkezésének feltá—
rása terén. A szerző megemliti az ipari üze—
mek 1935. évi komplex összeírását, amely ab- ban az időben Európában egyedülálió volt.
Részletesen foglalkozik dr. R. Kol/árnak a Csehszlovák Közgazdasági Társaságban 1935 decemberében tartott előadásával. Az elő- adás a gazdaságstatisztika feladataival fog—
lalkozott, Hangsúlyozta a statisztika szerepét és jelentőségét az ország irányitásában, a gazdasági összefüggések feltárásában. Rá—
mutatott arra, hogy az összetett nemzetgaz- dasági problémák megragadása csak a köz- gazdaságtan, a statisztika és a matematika együttes alkalmazásával. az ökonometria se—
gitségével lehetséges. Hitet tett a valóság feltárásának és a lelkiismeretes tájékoztatás— '
nak kötelezettsége mellett.
A második világháború idején a Statiszti- kai Hivatal német vezetés alá került, s a meg- szálló rendszert szolgálta. Volt elnökét, dr, ].
Auerhant 1942-ben kivégezték.
A világháború után az Állami Statisztikai Hivatal a magyar statisztikusok által is jól' ismert. neves csehszlovák statisztikus, dr. Fran- tisek Faiir vezetésével fogott hozzá a statisz—
tikai tevékenység megindításához.
Az első idők legnagyobb összeirásai (: szlo- vákiai ház— és lakásösszeirás, valamint a né—
pesség összeírása volt 1946—ban, illetve a né- pesség összeírása a cseh tartományokban
1947—ben.
A népgazdaság helyreállítása, a tervgaz- dálkodás bevezetése új meg új feladatok elé állította a Statisztikai Hivatalt. A Hivatal a múltból átörökölt rendszerével és gyakorla- tával a vele szemben támasztott igényeknek ezekben az években csak kis mértékben tu—
dott eleget tenni, s ezért 1949-ben a népgaz- dasági tervezésről szóló törvény a Statisztikai.
Hivatalt (: Tervhivatal alá rendelte. Ez az in- tézkedés igen rövid ideig volt érvényben, mert a népgazdasági számvitelről 1951-ben kiadott törvény ujjászervezte a statisztikai szolgálatot. Ennek értelmében az Állami Sta- tisztikai Hivatal mint az állami statisztika köz--
ponti szerve a kormány elnökének lett alá- rendelve. (Erről bővebben lásd: F. Herbst: A szocialista számvitel és statisztika kiépítésé- nek alapjai Csehszlovákiában. Statisztikai Szemle. 1952. évi 8. sz. 654—657. alá,)
A Statisztikai Hivatal az 1950—es években felvette a kapcsolatot a szovjet statisztikával
SSTATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
925
-és a kiterjedt konzultációk és tanácskozások eredményeképpen széles körben megindult a szovjet statisztikai tapasztalatok hasznositá- sa. További nagy lendületet adott a csehszlo—
'vák statisztika továbbfejlődésének a KGST statisztikai munkájába való bekapcsolódás is
(1962—ben).
A Hivatal igyekezett a szovjet tapasztala- tok felhasználásával szervezetét (: kor köve—
telményeinek megfelelően alakítani. Ekkor hozták létre a Hivatalnak közvetlenül alá- rendelt szerveket, ekkor létesítették az egy- séges statisztikai és számviteli nyomtatványok kialakításában fontos szerepet betöltő nyom- tatványellátó vállalatot, majdnem tízéves szü-
;net után megjelent a Statisztikai Évkönyv.
megindult a Statisticky Obzor (később Statis- tíka) és természetesen több nagy adatfelvé- telre is sor került (állóeszközök összeírása,
népszámlálás, ház- és lakásösszeirás).
1961-ben az állami ellenőrzést, később a népi ellenőrzést és a statisztikát egy bizott—
ságban, illetve szervben egyesítették. Ez a szervezeti forma 1967-ig állt fenn, amikor a
*CSKP Központi Bizottsága Elnökségének dön—
tése értelmében a statisztikát és az ellenőr- zést szétválasztották, s újra megalakult az ön- álló Állami Statisztikai Hivatal.
A legfőbb feladatok a szolgálat újjászerve- zésén túl az első években a statisztikai mód- szerek fejlesztése, a reprezentativ felvételek alkalmazása a háztartásstatisztikán kívül más területeken is, az adatgyűjtések terjedelmé—
nek csökkentése (1500—ról 530-ra), a pozso- nyi Számítástechníkai Kutató Központ létre—
hozása voltak. Jelentősen fokozta tevékeny- ségének intenzitását a csehszlovák statisztika a KGST Statisztikai Bizottságában és az Euró-
pai Statisztikusok Értekezlete keretében.
Lényeges fejlődés elindítója volt a statisz—
tika területén a csehszlovák földerációról ho—
zott törvény. Ennek értelmében megalakult 1969-ben a Szövetségi Statisztikai Hivatal az egész országra és a Cseh Sztatisztikai Hiva- tal, valamint a Szlovák Statisztikai Hivatal a Cseh, illetve a Szlovák Szocialista Köztársa- ságra kiterjedő hatáskörrel. A kialakitott munkamegosztásnak megfelelően a Szövet- ségi Statisztikai Hivatal elsősorban az egy- séges módszertan, a nemzetközi kapcsolatok és tapasztalatcsere biztosításával, az elemzés továbbfejlesztésével foglalkozik, mig a köz- társasági statísztikai hivatalok közvetlenül irányítják a területi statisztikai szerveket, biz- tosítják az adatok begyűjtését, feldolgozását.
'a köztársaság kormánya, a megyei és járási szervek információs igényeinek kielégítését.
A csehszlovák állami statisztikai tevékeny- ség továbbfejlődése szempontjából kulcsfon- tosságú volt a szerző véleménye szerint az 1971. évi 21. tv. Ez a törvény ugyanis megha- tározza az állami statisztika tartalmi oldalát, kötelezettségeit és funkcióját. Az 1973. évi 114.
sz. kormányhatározat a számítástechnikai há- lózat kiépítését. az 1973. évi 20. sz. pedig a tartalmilag egységes információs rendszer kí- alakitását tette a Szövetségi Statisztikai Hi- vatal feladatává. (Bővebben lásd: lan Kazi- mour: A csehszlovák állami statisztika felada- tai az 1980—as években. Statisztikai Szemle.
1980. évi 3. sz. 253—260. old,) Az emlitett fel—
adatok végrehajtásában a Hivatal támaszko- dik a pozsonyi Számitástechnikai Kutató Köz- pontra és a Prágai Társadalmi—Gazdasági ln- formációs lntézetre.
Az elemzések, vizsgálatok kiterjesztése szempontjából fontos lépés volt a négy. ii- letve ötéves munkatervek kidolgozása. Eze- ket a terveket a CSKP XlV. és XV. kangresz- szusa után, a kongresszusi határozatokból adódó társadalmi—gazdasági fejlesztési fel- adatok figyelembevételével állították össze.
(Ism.: Gyulay Ferenc)
VESZBLAND, V.:
A NÉPGAZDASÁGI KÉSZLETMERLEGEK KlDOLGOZÁSANAK MÓDSZERE
(Metodicseszkie voproszü razrabotki otcsetnogo me—
zsotraszlevogo balansza zaposzov v narodnom hoz- jajsztve.) —- Vesztnik Sztatisztiki. 1979. 12. sz. 15—21.
p.
A Szovjetunióban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi termelés hatékonysá—
gának fokozására. Ennek egyik fontos eszkö—
ze a készletek struktúrájának és volumené- nek a népgazdasági szükségleteknek meg—
felelő kialakitása, mivel a készletek népgaz- dasági méretekben jelentős értéket képvisel-
nek.
Az ágazati kapcsolatok összetettebbé, szo- rosabbá válása, a gazdasági folyamatok fel- gyorsulása szükségessé teszi a készletek ér- tékelésére használatos módszerek továbbfej- lesztését. A készletek értékelésének perspek- tivikus módszere a népgazdasági mérlegrend—
szer elméletében és gyakorlatában megha- tározott területeken alkalmazott ágazati kap- csolatok módszere. A módszerrel összeállított mérlegek nagy segítséget nyújthatnak a kész- letek optimális nagyságának, struktúrájának tervezéséhez, az egyes terméktípusok készlet-
igényességének meghatározásához.
A készletmérlegek összeállításával lehetővé válik a forgóeszközök átlagos, éves szintjé-
nek meghatározása.
Az ágazati kapcsolatok mérlegmódszere alapján összeállított készletmérleg matrix for- mában jelenik meg. Az azonos megnevezésű sorok és oszlopok találkozási pontjában sze—
replő mutatók a termelői készletek, a befe- jezetlen termelés és a késztermékek átlagos éves készletfelhasználását jellemzik.
A készletmérleg kidolgozásához szükség van egész sor módszertani kérdésnek, közöt-
