SZEMLE
MEGEMLEKEZÉS THlRRlNG LAJOSRÓL
Ez év május 14—én, 84 éves korában, hasz- szú szenvedés után elhunyt dr. Thirring La- jos c. egyetemi tanár, ny. főosztályvezető-
helyettes.
1899. április 11-én született Budapesten.
Atyja dr. Thirring Gusztáv, a Fővárosi Statisz- tikai Hivatal igazgatója, a Magyar Tudomá- nyos Akadémia tagja. nagyhírű demográfus volt. Thirring Lajos atyja nyomdokait követve a statisztikai pályát választotta. 1919. május 6-án lépett a Központi Statisztikai Hivatal szolgálatába, amelyhez egész életén át hű maradt. 1959—ben történt nyugdíjba vonulása után is fenntartotta a kapcsolatot a Hivatal- lal, elsősorban volt munkahelyével a Népese- désstatisztikai főosztállyal. illetve a Népszám—
lálási osztállyal, ahol értékes munkát végzett.
Feldolgozta többek között az 1941. évi nép- számlálás kiadatlan anyagát hat kötetben és számos tanulmányban. Életének utolsó nap—
jáig fáradhatatlanul dolgozott az első világ- háború előtti népszámlálások tapasztalatai- nak, történetének összefoglalásán.
64 éven át művelte a statisztikát, tanult és tanított: számos fiatalt indított el statisztikai
pályáján.
1939-ben a Budapesti József nádor Mű—
szaki és Gazdaságtudományi Egyetem köz- gazdaságtudományi karán magántanári ké- pesítést szerzett. 1972—ben pedig oktatói és tudományos munkásságának elismerésekép- pen az Eötvös Loránd Tudományegyetem ál- lam— és jogtudományi karán egyetemi tanári címet nyert, 1981-ben gyémánt oklevelet ka-
patt.
Jelentős szerepet vállalt a statisztikai tudo- mányos közéletben, Tagja volt a Magyar Sta- tisztikai Társaságnak (,192ió—tól), melyben kü- lönböző tisztségeket is betöltött. Szerkesztő—
je volt a Társaság folyóiratának, (: Journal de la Société Hongroise de Statistiaue-nak.
Thirring Lajos külföldön is ismert és elis- mert személyisége volt a magyar statisztiká—
nak és demográfiának. Tagja volt (1948-tól) a Nemzetközi Statisztikai intézetnek (lSl) és a Nemzetközi Népességtudományi Uniónak (lUSSP). Az utóbbi magyarországi csoportjá- nak megalakulásától (1936) titkára volt.
1925 októberétől részt vett a Magyar Sta- tisztikai Szemle szerkesztésében, melynek i945—től 194849 felelős szerkesztője voit.
Rokonai, nagyszámú tisztelője és barátai 1983. május 27-én kísérték el utolsó útjára a Farkasréti temetőben.
Ravatalánál dr. Klinger András, a Központi Statisztikai Hivatal Népesedésstatisztikai fő- osztályának vezetője a Központi Statisztikai Hivatal vezetősége, a munkatársak, a bará- tok, a statisztikai társadalom nevében vett végső búcsút Thirring Lajostól. Életművét mél—
tatva a következőket mondotta: a de- mográfia kérdéseivel. a kapcsolódó ágazatok- kal, történeti statisztikával foglalkozott. Főte- vékenysége mégis a magyar népszámlálások szervezése, programjának modernizálása, gyakorlati megvalósítása, más statisztikai ágazatokkal való összefüggő rendszerének megteremtése volt.
Már az 1920. évi népszámlálás munkálatai- ban részt vett. Mint kezdő statisztikus is ön- álló feladatokat kapott és oldott meg. Az 1930. évi népszámlálás egyik elméleti, az 1941, évi népszámlálás elméleti és gyakorlati vezetője, az 1949. évi népszámlálás program- jának kialakitója és a végrehajtás részbeni
gyakorlati irányitója volt.
A népszámlálások programjának kialakítá—
sakor mindig figyelemmel kisérte a nemzet—
közi gyakorlatot, rendszeresen korszerűsítette a népszámlálásokat, emellett számos olyan egyéni gondolat megalkotója volt, amelyre a világ jelentősebb statisztikai hivatalai és sze—
mélyiségei felfigyeltek és adaptálták azokat.
Tudományos statisztikai tevékenységét rend—
kívül sokoldalú, számottevő mennyiségű elem—
zó tanulmánya, könyve, cikke jelzi. Ezek egy- ben rámutatnak arra is, hogy dr. Thirring La—
jos egyetemlegesen művelte a demográfiai statisztikát. ugyanis számos vonatkozásban kötötte össze a népszámlálási és a népmoz- galmi eredményeket, és összefüggéseikben elemezte azokat.
Az időszerű demográfiai kérdések mellett rendszeresen foglalkozott a történeti demog—
ráfia forrásaival. Húsz évvel ezelőtt megje- lent tanulmánya tökéletesen megfelelt kitű-
SZEMLE
911
zött céljának, ugyanis demográfiai forrás- munkának számít, amit nemcsak az e téma—
körrel foglalkozó kutatók, hanem más tudo- mányágak képviselői is rendszeresen hasz- nálnak.
Munkássága során következetesen foglal- kozott a módszertani kérdésekkel, melyeket rendszeresen értékelt és publikált. Legszá—
mot'tevőbb munkája ezek közül a kilenc ma- gyar népszámlálás módszertani ismertetése.
A népszámlálások részletes módszertani le- írásai nélkül a történeti statisztika művelése Magyarországon nehézkes és hiányos volna.
Műve alapvető részei lehetővé teszik az egyes korok statisztikai fogalmainak megértését, je- len időben való hasznosítását.
Kritikai szemlélettel foglalta össze az egyes anyagok felhasználhatóságát. a korszerűsíté- si munka eredményeit és hátrányait, bátor őszinteséggel tárta fel a tárgyi tévedéseket.
hiányokat. Mérlegelést ad az egyes népszám- lálások hasznosságáról, illeszkedéséről a kor- ban, az eredmények felhasználhatóságának
lehetőségéről és korlátairól."
Ezután dr. Kovacsics József tanszékvezető egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudomány—
egyetem Statisztikai Tanszéke nevében vett búcsút az egyetem címzetes professzorától.
Thirring Lajos életművének, pályájának mél-
tatása során rámutatott arra: ,,Szakmai tekin-
télye, ismertsége és elismertsége összefügg azokkal a tanulmányaival, amelyekkel jó ér—
zékkel ragadta meg az aktuális társadalmi problémákat (Nagy-Budapest népessége, a külterületi és a tanyai népesség problémái, a fővárosi lakáshelyzet, a mezőgazdasági biz- tosításhoz szükséges népszámlálási adatok feldolgozásának a megszervezése stb.). Szak—
mai tekintélye csak növekedett a második vi- lágháború után, amikor a Hivatal a békeelő- készítő csoport vezetésével bízta meg. Amikor pedig dr. Zentay Dezső, a Tanácsköztár'sa- ság idején nagy érdemeket szerzett kommu- nista statisztikus lett a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, dr. Thirring Lajost a társada- lomstatisztikai ügykör vezetőjévé nevezte ki.
Ehhez az ügykörhöz tartozott a népszámlálás,
a népmozgalom, a szociális statisztika, az
igazságügyi statisztika, a kulturális statiszti- ka, a Községi Törzskönyvbizottság a helység- névtár szerkesztéssel és még néhány más szer- kesztési tevékenység. Már a szervezeti egysé-
gek puszta felsorolása is mutatja. hogy Thir—
ring Lajos milyen sokrétű munkát végzett.
Hozzá kell tennünk, nagy tárgyi tudással, hozzáértéssel, precizitással. Generációkat ne- velt fel. tanított, vezetett be a legnagyobb és legbonyolultabb felvétel, a népszámlálás, va- lamint az ügykörhöz kapcsolódó egyéb mun- katerületek ismeretanyagába. Tanítványai.
volt munkatársai itthon és külföldön egyaránt megbecsülést szereztek mesterüknek.
1960 és 1970 között ismét bekapcsolódott az egyetemi oktatómunkába. Az Eötvös La—
ránd Tudományegyetemen demográfiát adott elő, a Budapesti Műszaki Egyetem Közleke- désmérnöki Karán településdemográfiát.
Szolgálati évei alatt a kortárs politikusok és tudósok sok haladó törekvését szolgálta.
Teleki Pál, Erdei Ferenc, éppúgy kérte segít- ségét, mint a világ magyarságát kutató Ré- vay István és mások.
A nemzetközi tudományos élet kiemelkedő képviselői is megkülönböztetett tisztelettel és nagyrabecsüléssel fogadták kezdeményezé- seit, javaslatait.
Thirring Lajossal a magyar demográfia vi—
lágszerte ismert képviselője távozott az élők sorából. Jól hasznosított életútja a magyar demográfia és a magyarság történetének hosszú és eseményteljes korszakát fogja át.
Demográfiai munkái szigorú ellenőrzéssel,
elemzései gondos mérlegeléssel készültek."
Kovacsics professzor méltatta azt a gazdag szellemi örökséget, amelyet Thirring Lajos több száz tanulmányában utódaira hagyott.
Majd így folytatta: ,,Munkabirásoddal, kor- rektségeddel, kötelességteljesítéseddel pél- daképünk maradsz. Szerény, mosolygós e—
gyéniségedre, utolérhetetlen udvariasságod- ra, kiváló szakértelmedre, precíz munkádra, lexikális tudásodra amig élünk, emlékezni fogunk.
Mától fogva a magyar statisztika történe—
tét kutató szakemberek feladata lesz feldol- gozni és elemezni hat évtizedes munkásságod gazdag szellemi hagyatékát. Tanulmányaidat lapozva sokszor és kegyelettel fogunk adóz- ni emlékednek. igy maradsz velünk és ne- künk."
A magyar statisztikusok, demográfusok dr.
Thirring Lajos emlékét megőrzik életműve eredményeinek tudományos és gyakorlati munkájukban való állandó hasznosításával.
A FINN KÖZPONTI STATISZTIKAl HlVATAL KIADVÁNYSOROZATA
DR. DÓRNYEI JÓZSEF
A magyar és a finn nép között hosszabb idő óta kölcsönös vonzalom alakult ki, 5 en- nek oka valószínűleg nemcsak a nyelvrokon-
ságban, hanem a hasonló történelmi tapasz—
talatokban és társadalmi magatartásformák- ban is kereshető. A finn és a magyar köz-
