Dalenius, Tore: Javaslat a svéd statisztikai rendszer megszervezésére

104

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

képpen csak üzemgazdasági vagy ágazati

problémák megoldásánál alkalmazható elsősorban, makroökonómiai elméleti és gazdaságpolitikai szempontból csak ki—

segítő szerepük lehet. A lineáris progra—

mozás voltaképp a játékelmélet egy spe-

ciális esete. A makroökonómiai alkal—

mazások szempontjából valószínűleg fon—

tcs haladást jelentene, ha az általános,

n személy közreműködését feltételező stratégiai játékok problémája konkrét

megoldást nyerne. E téren épp úgy, mint

több más irányban is, az ökonometriának

még nagy fejlődési perspektívái vannak.

Az eddigi, sztochasztikus modellek alap—

ján elért eredmények, mint e könyvben foglalt németországi alkalmazások is mu—

tatják, azonban máris alapvető jelentő-

ségűek az elmélet realisztikus kiépítése és a gazdaságpolitikai kérdések konkrét számszerű megoldása szempontjából.

(Ism.: Theiss Ede)

.

Dalenius, Tore:

Javaslat a. svéd statisztikai rendszer megszervezésére

(Förslag till organisation av ett svensk sta- tistlskt system.) — Ekonomisk Tidskrtft. 1959.

4. sz. 240—257. p.

Svédországban hosszabb ideje vita fo—

lyik a statisztikai rendszer reformjáról.

Szerző tervezetet dolgozott ki egy olyan

statisztikai szervezet létesítésére, mely

a statisztikai munka (szerző kifejezésé—

vel ,,termelés") maximális hatékonyságát biztositja.

Javaslata szerint a statisztikai munkát két szinten kell megszervezni:

1. társadalmi szinten, amely a statiszti—

kai munka koordinálásának szintje;

2. a rendszeres statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás szintjén.

A társadalmi szinten három szerv mű—

ködnék: a) a koordinálási központ, b) a

szakértői csoport, c) a statisztikai munka

iránt igényekkel foglalkozó csoport (szer—

ző kifejezésével ,,fogyasztási csoport").

A második szint: d) a statisztikai hiva—

tal igazgatóságából és e) a szak— és segéd—

irodákból áll.

Az egész statisztikai szervezet élén az

állami statisztikai szolgálat vezetősége áll, amelynek feladata az általános kér- dések intézése. A vezetőség tagjai: a sta—

tisztikai munka iránti igényekkel foglal—

kozó csoport képviselői, a statisztikai hi—

vatal és más statisztikai szervek kikül—

döttei, valamint a statisztikai tudomány-

nak a szakértői csoport által választott

képviselői.

1. Koordinálási szint

a) A koordinálási munka központja a

Statisztikai Hivatal vezetője alatt álló, központi statisztikai iroda. A központi irodának nem kell nagynak lennie, fel-

adatát úgy kell végeznie, hogy az elvi kérdések tisztázása után az elvégzendő:

munkákat más szervekhez továbbítja. Eb—

ből adódik, hogy az iroda személyzetének

képzettségével szemben magas követel—

ményeket kell támasztani.

b) A szakértői csoport az összekötő a statisztikai szervezet és a külső statisz—

tikai szakemberek (egyetemek, főiskolák)

között. A szakképzés, utánpótlás, vezető állások betöltése, elméleti és módszertani

alapproblémák stb. kérdéseivel foglalko—

zik.

c) A statisztika iránti igényekkel fog—

lalkozó, ún. ,,fogyasztói" csoport tulaj—

donképpen a statisztikai munkát felhasz—

nálók érdekképviselete, a statisztika ,,fo—

gyasztói" és ,,termelői" között biztosítja

az összeköttetést. Nagyfokú rugalmas—

ságra van szükség ennek a csoportnak a munkájában. Helyes, ha kirendeltségeket, tart fenn a fontosabb érdekelt szervek- nél.

A koordinálási szint feladatai: a) a sta—

tisztikai adatok iránti szükséglet és a statisztikai adatok felhasználásának fel—

mérése, felvilágosítás és tanácsadás ezek——

ben a kérdésekben; b) a statisztikai mun—

ka mérlegelése tartalom, pontosság stb.

szempontjából, a munka megszervezése, a munkamódszerek ésszerűsítése.

A koordinálási szinten e feladatok a következőképpen végezhetők el: állandó kapcsolat fenntartásával egyrészt a sta—

tisztika ,,fogyasztóival", az e célra létre—

hozott csoporton keresztül, állandó fel—

világosító tevékenységgel; másrészt a statisztikai kutatással és oktatással —— az állandó szakértői csoporton keresztül ——-, a statisztikai össz—költségvetés kidolgozá—

sával, statisztikai normák megállapitásá- val, űrlapok elbírálásával, ankétok szer——

vezésével, a statisztikai elmélet és mód-

szertan kérdéseiben felvilágosítással és

tanácsadással, a statisztikai továbbképzés

rendszeresítésével.

2. A rendszeres statisztikai adatgyűjtés

és feldolgozás szintje

A statisztikai munkának ez a szintje a statisztikai hivatali igazgatóságból és az ennek alárendelt szak- és szerviz irodák—-

ból áll.

Az igazgatóság három szekcióra oszlik:

a) a koordinálási osztály, b) a módszer- tani és c) igazgatási osztály.

A koordinálási osztály fő feladata a statisztikai munka szakszerű, operatív

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

irányítása. Ennek az osztálynak a mun—

kájában jutnak kifejezésre a központnak

a statisztikai munka tartalmára, normái—

ra, ütemtervére stb. vonatkozó irányelvei,

és ez végzi a statisztikai munka távlati tervezését és folyamatos ellenőrzését.

A koordinálási osztály alá szak— és se- gédirodak tartoznak. A szakirodák fő fel- adata az adatfelvételi tervek végrehajtá—

sa, elsősorban az adatok begyűjtése és el—

sődleges feldolgozása. A javasolt segéd- irodák a következők: a) statisztikai adat-

feldolgozási, b) nyilvántartási (a külön- féle központi jegyzékeket vezeti, pl. a cégjegyzéket), c) tájékoztatási (könyvtár—

ral és statisztikai kiadóhivatallal), d) kom- binált népszámlálási, összeirási és repre—

zentatív adatfelvételi (a szükséges sze—

mélyzetet és egyéb eszközöket bocsátja rendelkezésre országos számlálások, rep—

rezentatív felvételek és hasonló tevé—

kenységek számára), e) személyzeti.

A módszertani osztály ügyel arra, hogy

a folyamatos statisztikai munka eredmé- nyeit minél hatékonyabban használják fel. Kidolgozza az új feldolgozási módsze—

reket és résztvesz a módszertani kér—

dések megoldásában. Kidolgozza a külön—

böző adatfelvételek technikai terveit, szoros kapcsolatot tart fenn az adatfel-

vevő szervekkel, vagyis a szak— és segéd—

irodákkal és közreműködik azok munka—

módszereinek kialakításában. Elvégzi a

statisztika állandó minőségi ellenőrzését.

Az igazgatási osztály a) ellátja a kö—

zönséget az általános társadalmi és gaz-

dasági fejlődést jellemző terjedelmes

leíró statisztikai kiadványokkal, b) el- végzi a statisztikai sorok szükséges

elemzését, például megvizsgálja különbö- ző társadalmi—gazdasági intézkedések vagy tervezett intézkedések tényleges vagy

várható következményeit.

E cikkben vázolt szervezet megvalósi—

tásánál fontos szerepet játszik a statisz- tikusok megfelelő képzése. E kérdés

távlati megoldásának szükségességére szerző már 1956—ban a Guensel, Wold, Malmduist és Hyrenius professzorokkal együtt kidolgozott emlékiratban rámuta- tott.

(Ism.: Hajdú Elemérné)

Dennukat, Gerhard:

Az 1960'62. évi nyugat—német összeírások

előkészítése és megszervezése

(Vorbereitung und organisation des Záhlungs- werks 1960/62.) —— Wirtschaft und Stanstik,

1960. 7. sz. 393—396 p.

A cikk a Német Szövetségi Köztársa—

ságban 1960/62-ben lebonyolításra kerülő általános összeírások programját és az

105

előkészitésükkel kapcsolatos szervezési feladatokat ismerteti.

Az 1960/62. évi nyugat—német összeírá—

sok keretében a népszámláláson kivül mezőgazdasági, kereskedelmi, vendéglátó—

és szállodaipari valamint közlekedés1

adatfelvételt fognak végrehajtani. Az

összeírások tervezett ütemezése és rész—

letes programja a következő:

A mezőgazdasági összeírások közül az alapösszeirást 1960. május—júniusban bo—

nyolították le. Ezt az 1961. júliusra ter-

vezett kertészeti, egy később meghatáro—

zandó időszakot érintő erdészeti és az 1962. júniusra előirányzott belvízi halá- szati adatfelvétel fogja követni. Emellett

—- egy éves időszakot illetően — külön havi megfigyeléseket végeznek a munka—

erőkről. A mezőgazdasági összeírás első-

sorban a hagyományos kérdésekre: a bir—

tokviszonyokra, az alkalmazottakra, a

földhasználatra, az állatállományra és a

gépek használatára terjed ki. Különösen nagy jelentőségű az egyes üzemtipusok—

nak a földkihasználási rendszerek, a gé- pesítettségi fok és más üzemgazdasági csoportismérvek alapján történő ábrázo—

lása. A speciális mezőgazdasági ágazatok különleges szerkezeti viszonyait a későbbi

adatfelvételek alapján fogják vizsgálni.

A kereskedelmi és vendéglátóipari ösz—

szeirás két részre tagolódik. Az 1960, évi teljeskörű alapösszeírás a forgalomra, az árubeérkezésre, az áru- és anyagkészle—

tekre, a kinnlevőségekre, a kereskedelem, valamint a vendéglátóipar egyes ágaiban

foglalkoztatott személyekre, bérükre és fizetésükre vonatkozó kérdéseket foglalja

magában. Ennek kiegészítéseként 1961—

ben —— legfeljebb a vállalatok 15 száza—

lékát érintő adatfelvétel útján — részle—

tesebb adatokat gyűjtenek be a forgalom

szerkezetéről, a mérlegtételekről, a be—

fektetett vagyonról, illetőleg az árubeér—

kezés árucsoportok szerinti megoszlásáról.

Az általános munkahely—összeírás ——

figyelembe véve a mezőgazdaságról, ke—

reskedelemről, iparről és kézműiparról továbbá a közlekedésről rendelkezésre

álló adatokat —— lényegében a szabad foglalkozásokra, a hatóságokra, a közin—

tézményekre és a nem ipari jellegű ma—

gán szervezetekre korlátozódik, a külön adatfelvételekkel együtt pedig áttekintést

ad valamennyi létező munkahelyről. A nyugat—német munkapiac jelenlegi hely—

zetét figyelembe véve a megfigyelést ki-