A svéd Központi Statisztikai Hivatal átszervezése

. SZEMLE

A SVÉD KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÁTSZERVEZÉSE'

KÁRMÁN TAMÁSNÉ

A Statisztikai Szemle egyik korábbi száma1 foglalkozott a svéd Központi Sta—

tisztikai Hivatal munkájával a Hivatal százéves évfordulója alkalmából és főbb pontjaiban ismertette a pénzügyminisz- ter által a svéd statisztika szervezetének felülvizsgálatára kinevezett 1956. évi Sta—

tisztikai Bizottság javaslatát a decentrali—

zált svéd hivatalos statisztika szervezeté—

'nek centralizált szervezetté történő átala—

kítására.

Az 1956. évi Statisztikai Bizottság javas- latához időközben —— mint erről a svéd Központi Statisztikai Hivatal folyóirata beszámol2 —— hozzászóltak a különböző minisztériumok (például a Munkaügyi Minisztérium, az Épitésügyi Minisztérium, a Kereskedelmi Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium), a svéd Gazdaságkutató Intézet, vagyis azok az intézmények, ame- lyeknél a statisztikai —munka decentrali—

záltsága következtében a Központi Sta- tisztikai Hivatalon kívül statisztikai tevé—

kenységgel foglalkoztak, illetve foglalkoz- nak, továbbá állást foglalt a Bizottság ja—

vaslatával kapcsolatban maga a Központi Statisztikai Hivatal, valamint véleményt nyilvánítottak olyan neves svéd statiszti—

kusok, mint Guensel, Wald, Malmguist és Hyrentus.

1960 tavaszán az országgyűlés elfogadta a Bizottság javaslatának főbb pontjait, és egyidejűleg határozatot hozott a svéd hivatalos statisztikai szervezet átszervezé—

sére, és ezzel kapcsolatosan arra vonat—

kozóan, hogy -— az államigazgatásal szorosan összefüggő tevékenység kivételé- vel —-— valamennyi statisztikai funkciót fokozatosan át kell adni a Központi Sta- tisztikai HiVatalnak. Az országgyűlés határozata azon a véleményen alapult,

! statisztikat évi 8—9. sz.

sav—4903. old.

' Lasd Staüstisk _Tldskrift 1962. évi 1. és 7.

szám. '

Szemle 1960.

hogy a centralizáció elősegíti a statisztikai munka hatékonyságát és az integrált és koordinált statisztikai programok fejlesz- tését. 1960. július 1—én az átszervezés munkálatainak vezetésére, valamint a centralizáció létesítésének megtervezésére bizottságot létesítettek.

A svéd hivatalos statisztikai apparátus átszervezése az 1962/63. évvel kezdődik és öt éven át folyamatosan történik. Kivételt alkot az oktatási statisztika, amely már 1960. július 1—én átkerült az Oktatásügyi Minisztériumtól a Központi Statisztikai Hivatalhoz.

A statisztikai munka átszervezésével foglalkozó bizottság első feladata a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal belső szerveze tének megtervezése és azon statisztikai tevékenységek meghatározása volt, ame- lyek 1962'63-ban, vagyis az átszervezés első évében más intézményektől a svéd Központi Statisztikai Hivatalhoz kerülnek át. A bizottság azt javasolta, hogy már az átszervezés első évében tartozzanak a Központi Statisztikai Hivatal feladat—

körébe a gazdaságstatisztika főbb ágaza- tai.

A bizottság elkészítette és benyújtotta javaslatait, amelyek alapján, némi módo—

sítással a svéd országgyűlés 1962. évi ülésszaka határozatot hozott a Központi Statisztikai Hivatal szerVezeti felépítésé—

ről és működéséről.

A határozat alapján az átszervezés első évében, 1962. július 1—i hatállyal a követ;

kező, korábban más intézmények által végzett statisztikai tevékenységek kerüle tek át a Központi Statisztikai Hivatal hatáskörébe: a Kereskedelmi Miniszté—

rium által végzett statisztikai munka; a

fogyasztói árindex számítása és a ház—

tartásstatisztika (a Népjóléti Minisz-

tériumtól) a kiviteli és behozatali ár; és volumenindexek számítása (a svéd Gazda- ságkutató Intézettől). A más intézmények által végzett egyéb statisztikai tevékeny—

406 ( *

séget az átszervezési időszak későbbi évei—

ben veszi majd át a Közpdnti Statisztikai Hivatal.

Az 1962. évi országgyűlés határozata — minden valószínűség szerint a svéd hiva—

talos statisztika folyamatos átszervezésére előirányzott ötéves időszak követelte rugalmasság miatt —— a Központi Statisz—

tikai Hivatal szervezetét az átszervezés első évére, az 1962 '63. évre szabta meg, az alábbiak szerint:

A Központi Statisztikai Hivatal élén a vezérigazgató áll, akit munkájában a ter—

melési igazgató és a tervezési és koordi—

náló részleg támogat.

fA Központi Statisztikai Hivatal hét szakfőosztályból áll, melyek a követke—

zők: mezőgazdasági statisztikai; iparsta—

tisztikai (bányászat és feldolgozóipar);

kereskedelmi, közlekedési és árstatiszti—

kai; pénzügyi statisztikai; népesedés-sta—

tisztikai; igazságügyi statisztikai és oktatási statisztikai főosztály. A hét

szakfőosztályon kívül működik a népesség nyilvántartását vezető főosztály, az ad—

minisztrativ főosztály (személyzeti osz- tály, könyvelés stb.) és *a dokumentáció, amely magában foglalja a könyvtárat, az archívumokat, a kiadói egységet és a tájékoztatási szolgálatot.

A svéd Központi Statisztikai Hivatal két szolgáltató részleggel is rendelkezik, amelyek az eddigi gyakorlatnak megfele- lően csaknem teljesen kereskedelmi alapon működnek. Ezek: 'a gépiiadatíeldol- gozó központ (elektronikus és lyukkártya- feldolgozás) és a statisztikai adatfelvétef lek és vizsgálatok intézete. Mindkét létesítmény nemcsak a Hivatal részére dolgozik, hanem más intézmények szá- mára is, és tevékenységüket a szolgáltatá—

saikért kapott pénzbevételekből finanszí—

rozzák.

A felsorolt főosztályokon és szolgáltató részlegeken ki'Vül a Központi Statisztikai Hivatalhoz tartozik még az ideiglenesen felállított népszámlálási részleg is.

MAGYAR SZAKIRODALOM

PERJÉS GÉZA:

mezóoAzoAsAm TERMELÉS, NÉPESSÉG, HADSEREGÉLELMEZÉS És STRATÉGIA A 17. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN (teso—1115)

Ertekezések a történeti tudományok köré—

ből. Új sorozat. 29. Akadémiai Kiadó. Buda-

pest. 1963. 189 Old.

A történeti értekezések sorozatban a közelmúltban megjelent mű nemcsak hadtörténeti, hanem történeti-statisztikai szempontból is figyelmet érdemlő munka, mert szerzője a hadtörténet néhány fon- tos, mind ez ideig tisztázatlan kérdésének megoldását történeti—statisztikai appa—

rátus igénybevételével kísérelte meg.

Annyit azonnal előrebocsáthatunk, hogy szerző a maga elé tűzött feladatot sikeresen oldotta meg, sőt tanulmánya vizsgálati módszerét tekintve úttörő je—

lentőségű. Bár a Statisztikai Szemle ol—

vasóit elsősorban a munka statisztikai vonatkozásai érdeklik, a megérthetőség kedvéért elkerülhetetlen az érintett had—

tudományi kérdések rövid ismertetése.

A XVII. század második felének had—

viselésében legdöntőbb jelenség a had—

seregek létszámának hatalmas mege növekedése. A hadseregek számszerű fejlődése messze megelőzte a termelés feilődését és túllépte azt a határt, ame—

lyenbelül a hadseregek még megfelelően

elláthatók lettek volna. A megnöveke—

dett élelem— és takarmányszükségletet a

hadszíntéren található készletek nem fe—

dezték, emiatt a hadseregek ellátása rak- tárakból történt. A hatalmas napi fo- gyasztás és a rossz szállítási viszonyok következtében a hadseregek csak néhány napi menettávolságra hagyhatták maguk mögött a raktárakat, és menetüket csak azoknak áttelepítése után folytathatták Ez az ellátás-mechanizmus mind térben, mind időben szerfelett korlátozta a had- műveleteket, amelyek így a szembenálló hadseregek lassú, a döntő összecsapást többnyire elkerülő manőverezésében me—

rültek ki. Az újabbkori hadtörténetirás

—- meg sem kísérelvén az élelmezési ne- hézségek okozta vezetés-i problémák re—

konstrukcióját — ezt a meddő vagy leg- alábbis csekély eredményű hadviselési módszert a hadvezérek hibás stratégiai felfogásában, a ,,metodizmus'l—ban ke—

reste. E felfogás ellen Delbrück indított támadást a XIX. század végén, hangsú- lyozván, hogy egy kor hadviselését a fennálló politikai, társadalmi és gazda— ( sági körülmények határozzák meg és ta—

gadta a metodizn'iüs létezését, amely azon- ban nem tünt el a hadtörténetírók tuda—

tából, sőt egy részük .-—- így a magyar, kutatók is —— naoiainkig, mint egykor tényleg meglévö hadtudományi rendszert