STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
tól () műveletektől, a tényleges gyakorlati tevékenységtől, azaz bármely összetettebb fel—
adat megoldása a tudós és a gyakorlati szak—
ember aktív együttműködését követeli meg.
(ism.: Nagy Sándor)
*
HERNER, E.:
A SVÉD KÖZPONTI STATISZTIKA! HIVATAL KULSÖ KOORDlNÁLÁSl TEVÉKENYSEGE
(Nytt program för SCBs externa somordning.) - Statistísk Tidskriit. 1972. 6. sz. 479—484. p.
Svédországban a statisztikai tevékenység fő bázisa aStatistiska Centralbyran. a Köz- ponti Statisztikai Hivatal (a továbbiakban:
Hivatal), amely az ország statisztikai tevő.- kenységének kb. 80—85 százalékát végzi. A Hivatal mellett részben állami, részben nem állami szervek folytatnak statisztikai tevé-
kenységet.
Az állami szervek közé elsősorban a köz- ponti kormányzati szervek, kormánybizottsá- gok, területi államigazgatási szervek, a nem állami szervek közé magánvállalatok, -intéz- mények, -egyesülések, továbbá a helyi ön- kormányzatok tartoznak. A Hivatal és az ál—
lami szervek statisztikai tevékenységét együt—
tesen ,.kormányzati". a nem állami szervekét pedig ,,egyéb" (,,nem kormányzati") statisz- tikának nevezik.
A Hivatal jogszabályból eredő feladata többek között egyfelől a kormányzati statisz- tika koordinálása, másfelől a kormányzati és az egyéb statisztikai tevékenység koordiná—
ciójának előmozdítása. A két feladat együt—
tes megjelölése: ,,külső koordináció".
A külső koordináció problémakörét a Hi- vatal az utóbbi években több összefüggésben megvitatta, és ennek eredményeképpen a Hivatal igazgató tanácsa (a Hivatal vezér- igazgatója által vezetett, Hivatalon kívüli ta—
gokból álló tanács) meghatározta a koordi- nációs tevékenység új alapelveit.
A koordinálási tevékenység elsősorban a kormányzati statisztikára irányul. Ezért a ko- ordinációért a Hivatal felelős. E koordinálási feladat teljesítésének elősegítésére a kor- mányzati statisztikai tevékenységet folytató szerveket jogszabály kötelezi hogy e tevé- kenységük körében felmerülő kérdéseket a Hivatallal konzultálják. Ez gyakorlatilag az adatgyűjtések tervezeteinek bemutatását je- lenti, amelyekre a Hivatal által adott véle- mény a bemutató szervre kötelező.
A kormányzati statisztikának az egyéb sta- tisztikákkal történő koordinálására a Hivatal felelőssége nem terjed ki, feladata csupán az együttműködés elősegítése. Az egyéb (nem kormányzati) statisztikai tevékenységet végző szervek ugyanis nem kötelesek a Hi- vatalt statisztikai tevékenységükbe bevonni, de azt önkéntesen gyakran megteszik.
9—
243
A koordinálás keretében a Hivatal felada- ta arra is kiterjed. hogy a különféle hatósá- gok által nem statisztikai, hanem adminiszt- ratív célokra gyűjtött alapadatoknál is érvé—
nyesüljenek a statisztikai szempontok, hogy ezek az alapadatok statisztikai célokra is feldolgozhatók legyenek.
A Hivatalt koordinációs feladata továb—
bá, hogy a különböző statisztikai tevékeny- ségek megfeleljenek a nemzetközi szerveze- tek által a statisztikára kiterjedően kiadott ajánlásoknak.
1960—tól kezdődően Svédországban :: sta- tisztikai tevékenységet folyamatosan közpon—
tosították ugyan, de a koordináció szüksé—
gessége ennek ellenére sem csökkent. 1965- ben ezzel a kérdéssel a svéd parlament is foglalkozott, és úgy foglalt állást, hogy a központosítás előrehaladott állapotában is szükség van a statisztikai tevékenységek ko—
ordinálását szolgáló intézkedésekre.
A Hivatal újabb megállapításai szerint az utóbbi években a statisztikával szembeni új és fokozódó igények következtében jelentő—
sen emelkedett a Hivatalon kivüli kormány—
zati statisztikák száma. mert ezeket a toko- zott igényeket csak a Hivatal és az azon kívüli statisztikák együttesen tudták kielégí—
teni. Ennek során felhasználásra kerültek a különféle hatóságoknál adminisztrativ célokra gyűjtött alapadatok is, melyeknek elektroni- kus feldolgozásával a statisztika elsődleges adatigényét kiszolgáló adatnyilvántartások
(adatbankok) jöttek létre.
A kormányzati statisztika növekedése mel- lett fokozódott a nem kormányzati statiszti- kai tevékenység is, különösen a különféle ipari és kereskedelmi szervezeteknél.
E nem állami szervek által gyűjtött pri—
mér anyag egy részét kétoldalú megállapo- dások alapján a Hivatal is felhasználta. Mint arról már említés történt, a kormányzati és egyéb statisztikák koordinációja nincs intéz—
ményesen biztosítva.
A különféle állami szervek által az utóbbi időkben közzétett önállóan készitett statisz- tikák azonban arra mutatnak, hogy az ál- lami szervek sem minden esetben tettek ele- get a jogszabályban előírt koordinációs kö—
telezettségeiknek. Ez eredhetett egyszerűen a jogszabály nem ismeréséből, de abból is, hogy az állami szervek a Hivatallal való ko- ordinálást kényelmetlennek vagy szükségte- lennek tekintették. E jelenségek jelzik, hogy a Hivatal eddig tett koordinációs erőfeszí- tései elégtelenek voltak. és ennek következ- tében új koordinációs politikára van szük-
ség.
A koordinációs problémák (a koordinálat- lan statisztikák, a párhuzamos, kettős adat—
gyűjtések) felmerülése jelentős mértékben el- kerülhető. ha a Hivatal növeli információs
244
tevékenységét. A kormányzati statisztika nagyobb mértékű publikációja révén ugyan- úgy szükségtelenné tehet egyes tervezett adatgyűjtéseket, mint a Hivatal által a köz- zé nem tett anyagokról kiadott információk, a különleges célú feldolgozások lehetőségeire és más a Hivatal által nyújtható különleges szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatások.
Információt szükséges továbbá nyújtani az al—
kalmazott statisztikai szabványokról (fogal- mak, módszerek stb.). a statisztikai informá- ciós rendszerről, a Hivatalban és másutt fo- lyó kutatási. fejlesztési munkáról stb. Mind- ezek a publikációk és tájékoztatások az ér- dekeltek számára világos képet nyújtanak a Hivatal tevékenységéről és az általa nyújt- ható szolgáltatásokról. A Hivatal jelenleg a statisztikai koordinációról beszámolókat tesz közzé, de az új koordinációs programoknak megfelelően ezt az információs tevékenysé—
get tovább kell növelni, és az eddig rend- szertelenül közzétett kiadványokat rendsze- res időközönként kell megjelentetni.
A Hivatalnak fokozott mértékben, szoro- sabban kell a Hivatalon kívüli statisztikai tevékenységet figyelemmel kísérnie. Ez a nem statisztikai célra létesített adatbankokra is vonatkozik. mert az ezekben tárolt adatok potenciálisan statisztikai célra is felhasznál—
ható anyagnak tekinthetők.
A program szerint a Hivatalnak nemcsak az általános, hivatalon kívüli kapcsolatait kell növelnie, hanem kétoldalú kapcsolatokat kell kezdeményeznie olyan kormányzati szervek—
kel. amelyeknek munkájuk ellátásához sok statisztikára van szükségük és ezt az igé- nyüket saját statisztikai tevékenységük kere- tében elégítik ki, vagy ez irányban építik 'ki saját információs rendszerüket. Az ilyen két- oldalú kapcsolatok egyrészt a Hivatal és az
STATISZTIKA! IRODALMI FiGYELo
azon kívüli statisztikai tevékenység kiaiakító- sót befolyásolhatják, másrészt a Hivatalsés az egyes kormányzati szervek közötti szara-*
sabb együttműködést eredményezhetik. töb—
bek között a Hivatal által—nyújtható adatok és egyéb szolgáltatások fokozott felhaszná-
lásával. _ '
A kétoldalú kapcsolatok létrehozására és fokozására munkacsoportokban. konferenciá—
kon és szemináriumokban a munkát folytatni kell, és ennek során a szükséghez képest az együttműködést és annak tartalmát kétoldalú megállapodásokban kell rögzíteni. _
_A statisztika felhasználói számára igen lé- , nyeges, hogy az összes kormányzati statisz—
tikákról részletes áttekintést szerezhessenek.
Ezért a koordinációs tevékenység minimumá- nak tekinthető az, hogy a közérdekű kor- mányzati statisztikák a Hivatal publikációi- ban közzé legyenek téve. Az új program ez irányú javaslatot tartalmaz. A Hivatal publi-x kócióiban való közzététel nem akadálya a másutt történő publikációnak. de a felesleges kettős publikációt kerülni kell. Ez nemcsak a felhasználók munkáját könnyíti meg. hanem elősegíti a párhuzamos, kettős adatgyűjtés, feldolgozás elkerülését is.
Bár a program a koordináció módszerei- ne'k kialakulásához és a személyi előfeltételek biztosításához igazodó fokozatos megvalósi—
tást ír elő, kívánatos, hogy a megvalósulás minél gyorsabb legyen. Ezt a gyors megva- lósítást többek között a nem elsődlegesen statisztikai célra szolgáló adatbankok létre- rehozósának gyors ütemé is indokolja,'hogy ezek az adatbankok minél hamarabb sta- tisztikai gyakorlati célra is felhasználhatók legyenek.
.
(ism.: Remetey Ervin)
GAZ DASÁGSTATISZTI KA
DOBART, P.:
A VI. FRANClA GAZDASÁG! TERV
(L'éxecution du Vi.
tion économiaue en France et éclairage sur les ob- jectifs du Vl. Plan.) -— Economía et Politiaue. 1973.
3. sz. 81—112. p. és 4. sz. 32—66. p.
Plan. Examen sur la situa-
A Franciaországban 1946 óta rendszeres folyomatossóggal kidolgozott középlejáratú gazdaságfejlesztési tervek jelentőségét a Francia Kommunista Párt dokumentációs fo- lyóiratában megjelent tanulmány szerzője többek között abban látja, hogy nyíltan sza- kítva a gazdasági szerkezet iránt közömbös és csak a gazdasági egyensúly zavarainak megszüntetésére törekvő ortodox keynesi gazdaságpolitikai szemlélettel. irányelveket adnak a megfelelő gazdasági szerkezet ki- alakítása érdekében szükséges szelektív,va-
lamint diszkriminatív kormányzati intézkedé- sekhez.
A francia gazdasági tervek végrehajtásáról kezdettől fogva minden évben részletes je- lentések készültek. Fontos újítás az 1970—
1975. évi VI. tervvel kapcsolatban, hogy a tervidőszak közepén az elért eredmények is- mer-etében szisztematikus vizsgálatnak vetik alá, és az eredeti célkitűzéseknek esetleges revíziójára kerülhet sor. A tervnek ezzel az újravizsgólatával függ össze a mintegy 70 lap terjedelmű, két részben (közzétett marxista elemzés, amely fokozott jelentőséget nyert az- által, hogy a baloldali pártok közös kor- mányprogramjával erőteljesebb mozgásba lendült francia politikai életnek új - közvet- lenül a nemzetgyűlési képviselőválasztások
utáni —— szakaszában jelent meg.
