902
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖnak, mégsem volna helyes ezt úgy értelmezni, hogy a svájciak lős-ször boldogabbak az etiópiaiaknál. Nos, ha a GNP helyett annak logaritmusát alkalmazzuk, a kétféle módon megállapított különbségek alig térnek el egy—
mástól. Természetesen van néhány kivétel;
ezek az országok azonban hagyományosan ,,kilógnak a sorból", s a szakemberek általá- ban eleve külön kezelik őket. igy például az olajexportőr államok többségében kiugróan magas a nemzeti jövedelem, ezért ezek az országok a GNP (illetve annak logaritmusa) alapján képzett rangsorban jóval előkelőbb helyen állnak, mint az ENSZ-index szerinti sorrendben. Fordított a helyzet a volt szocia- lista tábor tagjai esetében: itt a gazdasági fejlődés általában elmarad a társadalmitól (az írástudatlanság visszaszorulásától és a halandóság csökkenésétől), következéskép- pen az Emberi Fejlődés Indexe a GNP-nél kedvezőbb fényben tünteti fel ezeket az országokat.
Mindent egybevetve az Emberi Fejlődés Indexének kidolgozása meglehetősen szerény mértékű hozzájárulás a társadalmi jólét méréshez. Egyrészt az index olyan elméleti feltevéseken alapul, amelyek jelentős része megkérdőjelezhető, másrészt a hagyomá- nyosan alkalmazott GNP logaritmusához képest igen kevés új információt nyújt.
(Ism.: Moksony Ferenc)
NORRIS, D. A.—PATON, D. G.:
A KANADAI
ÁLTALÁNOS TÁRSADALMI VIZSGÁLAT
Canada's General Social Survey: Five years of experience.)
— urvey Methodology. 1991. 2. sz. 227—240. p.
A kanadai Általános Társadalmi Vizsgálat (General Social Survey — CSS) évenkénti felvétel, melynek során a kanadai népesség társadalmi és demográfiai jellemzőiről gyűj- tenek adatokat. A cikk ezen átfogó felvételről tájékoztat az első öt év adataira támaszkodva.
Bemutatja a program célját, az alkalmazott módszert és a jövőbeni terveket.
Az Altalános Társadalmi Vizsgálat egyik adatforrása az ötévenként lebonyolított nép- számlálás, mely sok információt nyújt a népesség demográfiai, szociális és gazdasági körülményeiről. Ehhez társulnak még a különféle statisztikai programok, melyeknek legtöbbje közigazgatási adatforrásokra tá- maszkodik, és egészségügyi, oktatási kultu- rális, igazságügyi, munkaügyi, foglalkozta- tási, jövedelmi és demográfiai témákkal fog- lalkozik.
Jóllehet, a háztartás-statisztikai felvételek- nek hosszú időn keresztül fontos szerepük volt a társadalomstatisztikai programban, az egészségügy, az oktatás, az igazságügy
és a kultúra témái mégis kimaradtak a tra- dicionálisan munkaerőpiacra és jövedelemre összpontosító háztartás-statisztikai felvéte- lek köréből. Ezt a hiányt pótlandó dolgozta ki a Kanadai Statisztikai Hivatal 1985-ben az Altalános Társadalmi Vizsgálat program- ját.
Az adatgyűjtés típusának meghatározása- kor — több tényező mérlegelése után —— a
CSS—programban a telefonos kikérdezést választották, mivel így elfogadható költsé- gekkel viszonylag magas válaszolási arányt lehet elérni, és a minta kiválasztása is alkal- mas a véletlenszerű minta megfelelő kiala-
kítására. A 14 évesnél idősebb, Kanadában
élő népesség köréből 10000 fős nagyságú mintát állítottak elő.
A cikk elemzi a felvétel eiklusainak té- máit: egészség, időfelhasználás, oktatás és munka, család és barátok.
Az egészségügyi ciklus magvát az egész- ségi állapot mérése jelentette., beleértve a rövid és a hosszú távú rokkantságot, a kró- nikus betegségek gyakoriságát (magas vér—
nyomás, cukorbetegség stb.), az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét; de gyűjtöttek adatokat az életmódra vonatkozóan is (do- hányzási, italozási és sportolási szokások).
A GSS-program második ciklusa az idő—
felhasználást vizsgálta. Ennek kapcsán az interjút megelőző nap 24 órájától számol- tatták be a válaszadókat. Igy részletes kép alakult ki arról, hogyan oszlik meg a kana—
daiak napi 24 órája fizetett munkára, ház—
tartási munkára, egyéb nem fizetett munkára és szabadidős tevékenységre, valamint mind- ez hogyan változik az egyes népességesopor- tok szerint.
Az 1986-os időfelhasználás-ciklus tartal—
mazott egy intergenerációs mobilitási modult is, mely a válaszadók és szüleik képzettségi és foglalkozási hierarchiáját hasonlította össze.
Jóllehet a havi munkaerő-felvételek és egyéb kapcsolódó munkaerő—felmérések szé- les skálán nyújtanak információkat, egyik sem tartalmaz adatokat a munka társadalmi aspektusára vagy a ,,dolgozóélet", a ,,mun- kásélet" minőségére vonatkozóan. A GSS Oktatás és munka ciklusa, melyet 1989 elején indítottak el, részlegesen kitöltötte ezt az űrt. Ez a téma három blokkot foglalt magában: 1. minták és trendek a munkában és a képzésben; 2. új technológiák és emberi erőforrások; 3. munka a szolgáltató gazda—
ságban.
Ez a ciklus sok problémára vetett fényt.
Rávilágított arra, hogy előre kell látni az oktatási intézmények jövőbeni igényeit, a megszerzett iskolai végzettség és a magasabb társadalmi-gazdasági státus elérésére nyíló lehetőség közötti kapcsolatot stb. A felvétel folyamán gyűjtöttek bizonyos adatokat a foglalkozási és az iskolázottsági életpályáról,
, ? "
STATISZTIKAI IRO DALMI FI GYE Lő
903
a szakmai gyakorlatról és a komputer-hasz- nálatról is. Több kérdést tettek fel a nyug- díjazással való megelégedettségről, a tudo- mányhoz való viszony- ról stb.
Az ötödik, Család és barátok GSS-ciklust, 1990—ben hajtották végre. A népszámlálás és más háztartás-statisztikai felvételek csa- ládra vonatkozó adatokat szolgáltatnak, a megváltozott családi életformák azonban új típusú információk szükségét vetik fel.
A jelenleg létező adatok egyik hiányossága az, hogy azok általában meglehetősen szűk családkoncepción alapulnak. Vagy a nukleá—
ris családot, a szülő—gyermek kapcsolatot veszik figyelembe, vagy azokat tekintik, akik közös háztartásban élnek. Ez a felvétel a családot tágabb értelemben vizsgálja, így adatokat gyűjt a rokoni kapcsolatok termé- szetéről és kiterjedéséről, valamint az in- formális segítségről, a családi és a baráti támogatásokról is.
Ezen vizsgálat másik nagy témája a há- zasság, a válás és az egyre terjedő élettársi kapcsolatok. Ma a kanadaiak nagy része élete folyamán egynél több kapcsolatban él.
Ezeknek a változásoknak jelentős hatása van a családi életre és a gyermekekre. Ehhez kapcsolódó retrospektív adatokat gyűjtött 1984-ben a Családtörténet-felvétel, melyeket a GSS családi ciklusa bázisának tekintett, kiegészítve néhány specifikus témával, mint például az egyszülős családokra vagy az ott- honról elköltöző fiatal felnőttekre vonat- kozó adatokkal. A felvétel néhány kérdés erejéig foglalkozott még a családi munka—
megosztás problémájával is.
A tanulmány végül beszámol a jövőbeni tervekről, melyeknek gerincét az ismertetett GSS—programok második felvételsorozata al- kutja.
(Ism.: Kulcsár Rózsa)
KÚLFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE
ANNALES
D'FXX)X( ))lll'l l'l'l' DIE 5" l 'l'lSl'lOUE
A FRANCIA STATISZTIKAI És GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET
FOLYÓIRATA 1991. ÉVI 24. SZÁM
Bollerslev, T.-—Chou, R. É.—Jayaraman, IV.—Kroner, K. E.: ARCH modellezés a pénzügyben. Az elmélet áttekin- tése és empirikus bizonyíték.
Baccini, A.—-Falgueralles, A.—Oannari, E. M.: A jövede- lemeloszlis empirikus többváltozós elemzése.
Cadai, A.: Maximum likelibood tesztek egységesítése n többváltozós normális függvényre.
Nijmun, T. E.——Beetsma, R.: Empirikus tesztek egyszerű ármedellű határidős ügyletekre.
Langot, F. : A Solow-rezíduális szektorális és országos torzításai.
Laskur, D. : Lehet-e az Európai Pénzügyi Unió kevésbé inflatorikus, mint a német márka zónája?
Gavrel, F. : Árfolyamrendszer és kormányzati fizető- képesség.
Stadler, M. I.—Castrillo, D. P. : Licencszerződések és aszimmetrikus információ.
Gregoir, S.——Salunié, B. : Spekuláeió, ár és jólét.
International Suniaticnl '
Revue Internationale de Statistigue
A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZET FOLYÓIRATA
1992. ÉVI 1. SZÁM
Morris H. Hansen (1910—1990).
Jörgensen, B.: Exponenciális szórásmodellek és kiterjesz- tések.
Hansen, K. M.—Tukey, J. W.: Egy klaszter algoritmus főrészének összehangolása.
DeAngelis, D.— Young, G. A.: A bootstrap kiigazítása.
Dagum, E. B.—Ouenneville, B.—Sutradhar, B.: Kereske- delmi, többszörös regressziós modellek véletlen paraméte- rekkel.
Smith, J. O.: Néhány Reyes-tipusú előrejelzési modell jellemzőinek összehasonlítása.
Rua, J. N. K.——Nigam, A. K.: ,,Optimálisan" kontrollált mintavétel egységes megközelítése.
Osborne. M. R.: Fisher pontozási módszere.
mam-
WWW
Az AMERIKAI STATISZTIKAI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA
1992. ÉVI 417. SZÁM
Zellner, A. : Statisztika, tudomány és nyilvánosság.
Banfield, J. D.-—-Raflery, A. E.: Úszó jégtábla azonosítás szatellit felvételeknél, matematikai slaktan és alapgörbe- klaszterezés segítségével.
Hougaard, P.—Harvalcl, B.—Holm, N. V.: Élettartam—
basonlóság az 1881 és 1930 között született ikreknél.
Manski, C. F.—-Sandefur, G. D.-McLanahan, S. -—Powers, D. : A serdülőkori esaládsttuktúra érettségire gyakorolt hatásának alternatív becslései.
Sobel, M. E.——Anninger, G.: Háztartási termékenységi döntések modellezése: nemlineáris szimultán probit modellel.
Weiss, A. A.: A védősisak-használat hatása a fejsérülések súlyosságára motorkerékpátos baleseteknél.
Hendricks, W.—Koenker, R.: Hierarchikus szplájn mo- dellek feltételes kvantilisekre.
Ras, J.—Turelsky, B.—— Fein, C. : Az emberi agy elektrikns dipol paramétereinek frekvenciatartomény-becslése.
Super, K. A.——Troilo, P.: Pontos tesztek in situ hibridi- zációs kísérletekre.
Babu, G. J.—Rao, C. R.——Raa, M. B.: Specifikus elő- fordulási veszélyeztetettségi arány nemparaméteres becslése a kockázat és a túlélés elemzésében.
