GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
3. hét
Előadás áttekintése
A búza fenntartható, integrált termesztéstechnológiájának általános elemei
A búza morfo-fiziológiai tulajdonságainak
összefüggésrendszere az agrotechnikával
A búza fenntartható, integrált termesztéstechnológiájának
általános elemei
BÚZAFAJOK NYUGATI IRÁNYÚ VÁNDORLÁSA (Reinöhl nyomán)
A BÚZAFAJOK GÉNCENTRUMA ÉS ELTERJEDÉSE (Reinöhl nyomán)
SZÁRMAZÁS
vad alakor (Tr. boeoticum) alakor (Tr. monococcum) vad alakor x kecskebúza vad tönke (Tr. dicoccum)
(Aegilops speltoides)
(Aegilops bicornis) tönke (Tr. dicoccum) négyszálkás búza (Tr. carthlicum) x Aegilops squarnae
közönséges búza (Tr. aestivum)
A búzafajok termesztésének kora és tartama, valamint mértéke a történelem előtti és alatti időkben
Württembergben
A fekete sáv mérete mutatja a termesztés mértékét (Bertsch et
Bertsch nyomán)
0 50000 100000 150000 200000 250000
1901- 1910
1911- 1920
1921- 1930
1931- 1940
1941- 1950
1951- 1960
1961- 1970
1971- 1980
1981- 1990
1991- 2000
2001- 2008
Termőterület, 1000 ha
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3
Termésátlag, t/ha
Termőterület (1000 ha) Termésátlag (t/ha)
A BÚZA TERMŐTERÜLETE ÉS TERMÉSÁTLAGA 1901-2008
KÖZÖTT A VILÁGON
A BÚZATERMELÉS LEGNAGYOBB TERMELŐ ORSZÁGOK SZERINTI MEGOSZLÁSA (2010-2020)
Oroszország 9% (8%)
India 12% (12%)
EU-27 20% (22%)
Kína 17% (15%) USA
9% (8%) Egyéb
33% (34%)
Összes termelés 2010: 676 millió t (2020: 719 millió t) EU-27 termelése:
138,3 millió t (2010) 156,8 millió t (2020) EU-27 felhasználása:
144,2 millió t (2010) 161,5 millió t (2020)
Forrás: Agricultural Outlook, FAPRI (2010)
LEGNAGYOBB BÚZAEXPORTŐR ÉS –IMPORTŐR ORSZÁGOK, ILLETVE RÉGIÓK KIVITELE ÉS BEHOZATALA
(Forrás: Agricultural Outlook, FAPRI 2010)
-40 -30 -20 -10 0 10 20 30
USA
Ausztrália
EU-27 Kana
da Argent
ína
Oroszo rszág
Ukrajna
Algéria
Brazília
Egyiptom Irá n
Jap án
Afrika (egyéb ) és
Közel -Kelet
Ázsia (eg yéb
)
Latin-Amerika mio t
2009/2010 2019/2020
Forrás: USDA
+8% +23 % 0% -13% +282 % +4% +27%
+70% +32% +33% -105% 0% +14% +5% +4%
BÚZA TERMELÉS 2009.
(Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database)
Ssz. Ország Termelés (1000 MT)
1 EU-27 138 143
2 Kína 114 500
3 India 80 680
4 Oroszország 61 700
5 Egyesült Államok 60 314
6 Kanada 26 500
7 Pakisztán 24 033
8 Ausztrália 22 500
9 Ukrajna 20 900
Ssz. Ország Termelés (1000 MT) 10 Törökország 18 000
11 Kazahsztán 17 000
12 Irán 12 000
13 Argentína 9 600
14 Egyiptom 7 900
15 Marokkó 6 370
16 Üzbegisztán 6 200
17 Egyéb országok 52 083 Világ összesen 678 423
BÚZA EXPORT 2008.*
(Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database)
S.sz
. Ország Export
(1000 MT) 1 Egyesült Államok 27 216
2 Kanada 17 000
3 EU-27 15 500
4 Ausztrália 15 000
5 Oroszország 13 500
6 Argentína 8 500
7 Ukrajna 8 500
8 Kazahsztán 6 000
9 Kína 2 000
10 Brazília 1 000
S.sz
. Ország Export
(1000 MT)
11 Pakisztán 1 000
12 Törökország 1 000
13 Mexikó 850
14 Japán 425
15 E.Arab Emirátusok 400
16 Horvátország 300
17 Dél-Afrika 300
18 Szerbia 275
19 Paraguay 250
20 Sri Lanka 200
* Becsült adat
BÚZA EXPORT 2009.
(Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database)
S.sz. Ország Export (1000 MT)
1 Egyesült Államok 23 500
2 EU-27 20 000
3 Kanada 18 000
4 Oroszország 17 500
5 Ausztrália 14 000
6 Ukrajna 9 000
7 Kazahsztán 7 500
8 Argentína 4 500
9 Törökország 3 200
10 Mexikó 1 200
11 Uruguay 1 100
12 Egyéb országok 6 819
Világ összesen 113 964
BÚZA IMPORT 2008.*
(Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database)
Ssz. Ország Import
(1000 MT)
1 Egyiptom 7 800
2 Brazília 7 000
3 Algéria 5 600
4 Indonézia 5 600
5 Japán 5 500
6 EU-27 5 000
7 Irán 4 500
8 Koreai Köztársaság 4 100
9 Marokkó 4 000
10 Irak 3 700
Ssz. Ország Import
(1000 MT)
11 Mexikó 3 600
12 Nigéria 3 300
13 Egyesült Államok 2 722
14 Afganisztán 2 300
15 Fülöp-szigetek 2 300
16 Banglades 2 000
17 Pakisztán 2 000
18 Jemen 2 000
19 Venezuela 1 750
20 Tunézia 1 600
* Becsült adat
BÚZA IMPORT 2009.
(Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database)
Ssz. Ország Import
(1000 MT)
1 Egyiptom 9 300
2 Brazília 6 500
3 EU-27 6 000
4 Indonézia 5 500
5 Japán 5 300
6 Algéria 5 000
7 Irak 4 000
8 Dél-Korea 4 000
9 Nigéria 3 700
10 Irán 3 500
11 Egyesült Államok 3 250 12 Fülöp-szigetek 3 000
13 Mexikó 2 900
14 Törökország 2 800
Ssz. Ország Import
(1000 MT)
15 Jemen 2 300
16 Afganisztán 2 000
17 Szíria 2 000
18 Líbia 1 850
19 Marokkó 1 800
20 Szaúd-Arábia 1 800
21 Izrael 1 700
22 Szudán 1 700
23 Venezuela 1 525
24 Dél-Afrika 1 500
25 Peru 1 500
26 Egyéb országok 36 390 Világ összesen 126 319
BÚZA EXPORT-IMPORT 2008.*
(Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database)
Ssz. Ország Export
(1000 MT)
1 Egyesült Államok 27 216
2 Kanada 17 000
3 EU-27 15 500
4 Ausztrália 15 000
5 Oroszország 13 500
6 Argentína 8 500
7 Ukrajna 8 500
8 Kazahsztán 6 000
9 Kína 2 000
10 Brazília 1 000
11 Pakisztán 1 000
12 Törökország 1 000
13 Mexikó 850
14 Japán 425
15 E. Arab Emirátusok 400
16 Horvátország 300
17 Dél-Afrika 300
18 Szerbia 275
19 Paraguay 250
20 Sri Lanka 200
* Becsült adat
Ssz. Ország Import
(1000 MT)
1 Egyiptom 7 800
2 Brazília 7 000
3 Algéria 5 600
4 Indonézia 5 600
5 Japán 5 500
6 EU-27 5 000
7 Irán 4 500
8 Koreai Köztársaság 4 100
9 Marokkó 4 000
10 Irak 3 700
11 Mexikó 3 600
12 Nigéria 3 300
13 Egyesült Államok 2 722
14 Afganisztán 2 300
15 Fülöp-szigetek 2 300
16 Banglades 2 000
17 Pakisztán 2 000
18 Jemen 2 000
19 Venezuela 1 750
20 Tunézia 1 600
BÚZA EXPORT-IMPORT 2009.
(Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database)
Ssz. Ország Export (1000 MT)
1 Egyesült Államok 23 500
2 EU-27 20 000
3 Kanada 18 000
4 Oroszország 17 500
5 Ausztrália 14 000
6 Ukrajna 9 000
7 Kazahsztán 7 500
8 Argentína 4 500
9 Törökország 3 200
10 Mexikó 1 200
11 Uruguay 1 100
12 Egyéb országok 6 819
Világ összesen 113 964
Ssz. Ország Import (1000 MT)
1 Egyiptom 9 300
2 Brazília 6 500
3 EU-27 6 000
4 Indonézia 5 500
5 Japán 5 300
6 Algéria 5 000
7 Irak 4 000
8 Dél-Korea 4 000
9 Nigéria 3 700
10 Irán 3 500
11 Egyesült Államok 3 250
12 Fülöp-szigetek 3 000
13 Mexikó 2 900
14 Törökország 2 800
15 Jemen 2 300
16 Afganisztán 2 000
17 Szíria 2 000
18 Líbia 1 850
19 Marokkó 1 800
20 Szaúd-Arábia 1 800
21 Izrael 1 700
22 Szudán 1 700
23 Venezuela 1 525
24 Dél-Afrika 1 500
25 Peru 1 500
26 Egyéb országok 36 390
Világ összesen 126 319
A VILÁG LEGNAGYOBB BÚZATERMELŐ TÉRSÉGEI, ORSZÁGAI KIBOCSÁTÁSÁNAK KÖZÉPTÁVON
VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA
(Forrás: Agricultural Outlook, FAPRI 2010)
0 50 100 150 200 250
US
A-Can
Arg.-Br a.
EU-27
FSU
Indi a
Kína
Ausztrália
Egyéb
Termelés, millió tonna
2009/2010 2019/2020
122,304 115,47
587,374 518,15
170,452 167,05
47,54 20,8
0 200 400 600 800 1000
FAPRI 2018/2019USDA 2008/2009
ezer tonna
Takarmány Bioüzemanyag
Élelmiszer és egyéb Zárókészlet
A VILÁG BÚZAFELHASZNÁLÁSÁNAK KÖZÉPTÁVON VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA
(Forrás: USDA, FAPRI)
A BÚZATERMESZTÉS ÁTNÉZETES TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON
(Pepó Péter, 2010)
• Római idők – Pannonia (Dunántúl) – primitív búzafajok termesztése
• Honfoglalás előtti időszak – Kárpát-medence
szlávok, avarok, egyéb itt élő népek termesztettek Tr. dicoccum, Tr. spelta, Tr.
aestivum
• Honfoglalás előtt – Magyarok – vándorlás
fő gabona: árpa, köles, pohánka – búza csak korlátozott mértékben
• Honfoglalás után – Árpád-házi királyok
még mindig a „kása” gabonák a fontosak, egyre jelentősebb azonban a búzatermesztés
• XIV-XVI. század – meghatározó gabona a búza – belső ellátás mellett igen fontos export
• Török hódoltság – XVI-XVII. század – az ország meghatározó, alföldi területein csökkenő búzaterület és alacsony színvonalú agrotechnika
• Uradalmi gazdálkodás – XVIII-XIX. század hatalmas, újara benépesített területek, egyoldalúan szélsőséges búza vetésszerkezet, kedvező gazdasági feltételek (Napóleoni-háborúk, dualizmus) – újból fontos exportcikk – termékenyítő hatás a gépgyártásra, malomiparra
• Két világháború között – vegyes gazdálkodás (kisüzemek, uradalmak) – elmaradott termesztéstechnológia – kiváló fajták (Bánkúti 1201)
• 1945-1990 – szocialista nagyüzemi gazdálkodás – gyorsan fejlődő agrotechnika – jó fajták – jelentős export a KGST országokba
• 1990- napjaink – kedvezőtlen pénzügyi-gazdasági feltételek – változó birtokméret – heterogén technológiai és szakmai szint – változó értékesítési lehetőségek – EU tagság
Fontosabb szántóföldi növények vetésterülete és termésátlaga Magyarországon (2006-2009)
Növény Vetésterület ezer ha Termésátlag t/ha
2006 2007 2008 2009 2006 2007 2008 2009
Őszi búza 1 066 1 107 1 083 1 126 4,12 3,6 5,02 3,83
Rozs 39 41 42 41,18 2,49 1,96 2,65 1,87
Tritikále 136 136 127 129 3,40 2,94 3,82 2,97
Tavaszi árpa 121 142 127 126 3,57 2,58 5,02 2,57
Őszi árpa 177 187 196 196 3,92 3,68 4,79 3,6
Kukorica 1 129 1 096 1 144 1 167,8 7,03 3,75 7,60 6,49
Borsó 18 21 19 17,7 2,67 2,22 2,57 1,62
Szója 35 30 28 31 2,36 1,82 2,66 2,31
Napraforgó 536 517 559 540 2,23 2,05 2,70 2,34
Repce 139 223 251 2,62 2,37 2,16 2,65 2,14
Burgonya 22 25 25 21 24,35 23,11 25,65 24,57
Cukorrépa 46 40 9 13,4 51,22 38,73 57,27 51,79
Dohány 5,9 5,6 5,8 5,8 1,55 1,12 1,65 1,33
Lucerna 145 134 143 108 4,93 4,34 5,38 3,98
AZ ŐSZI BÚZA VETÉSTERÜLETÉNEK ÉS TERMÉSÁTLAGÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON
(KSH adatok, 1921-2009)
0 200000 400000 600000 800000 1000000 1200000 1400000 1600000 1800000
1921 1924
1927 1930
1933 1936
1939 1942
1945 1948
1951 1954
1957 1960
1963 1966
1969 1972
1975 1978
1981 1984
1987 1990
1993 1996
1999 2002
2005 2008 ha
0 1 2 3 4 5 6 t/ha
vetésterület (ha) termésátlag (t/ha)
AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÁTLAGA ÉS TERMÉSSTABILITÁSA HAZÁNKBAN (KSH adatok)
Év Termésátlag (kg/ha) Átlag (kg/ha) Min. - max. termés
(%) Termésingadozás intervalluma (%)
1980 4740
4917 84-111 27
1981 4580
1982 5140
1983 4710
1984 5370
1985 4120
1986 4910
1987 4910
1988 5450
1989 5240
1990 5050
4144 74-125 51
1991 5190
1992 4070
1993 3060
1994 4610
1995 4240
1996 3280
1997 4210
1998 4140
1999 3590
2000 3610
4029 66-127 61
2001 4320
2002 3520
2003 2640
2004 5120
2005 4500
2006 4125
2007 3591
2008 5017
2009 3850
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI VETÉSTERÜLETE
(AKII adatok, 2007)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI VETÉSTERÜLETE
(AKII adatok, 2008)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI VETÉSTERÜLETE
(AKII adatok, 2009)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI TERMÉSÁTLAGA
(AKII adatok, 2007)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI TERMÉSÁTLAGA
(AKII adatok, 2008)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI TERMÉSÁTLAGA
(AKII adatok, 2009)
A BÚZA SZEMTERMÉSÉNEK RÉSZEI (tömeg %)
Termés- és maghéj Aleuronréteg
Endospermium Csíra
8,0 % 7,0 % 82,5 %
2,5 %
Összesen 100,0 %
A BÚZASZEM KÉMIAI ÖSSZETÉTELE Víz
Nyersrost Nyerszsír
Nyersfehérje albuminok globulinok gliadin
glutelin
N-mentes kiv. anyag keményítő
cukrok
pentozánok Hamu
10,0-13,5 % 2,0-2,5 % 1,5-2,0 % 11,0-18,0 %
0,40 % 0,60 % 4,00 % 4,00 % 65,0-70,0 % 50,0-60,0 %
2,5 %
6,0-7,5 %
1,8-2,0 %
BÚZASZALMA KÉMIAI ÖSSZETÉTELE
Kémiai összetevők % Fűtő- érték MJ/kg
Illó-
anyag % Hamu %
C H O N S
45 6,0 43 0,6 0,12 17,3 74 6,0
1000 g szárazanyagban %
Nyersfehérje 4,8
Nyerszsír 1,6
Nyersrost 43,9
Nitrogénmentes kivonható anyag 44,6
Hamu 5,1
A búza felhasználása
szalma +
egyéb részek
alomanyag papírgyártás energetika takarmányipar vegyipar
szervesanyag-visszapótlás szemtermés
liszt
ipar
takarmány
sütőipar édesipar müzli tápszerek tésztaipar
élelmiszeripar (keksz, chips) keményítőgyártás
szeszipar textilipar műanyagipar gyógyszeripar abraktakarmány takarmánypremixek
Német kenyérfélék
Francia kenyérfélék
Amerikai kenyérfélék
Kelet-európai és orosz kenyérfélék
Ázsiai kenyérfélék
Indiai
Kínai
Japán
Közép-Kelet és Észak-Afrika kenyérféléi
A BÚZA MINŐSÉGI KATEGÓRIÁI
Hagyományos minőségi kategóriák
• malmi minőség (különféle kenyérfélék és péksütemények)
• javító minőség
• takarmány minőség (fehérjetartalom, aminosav-összetétel stb.) Új minőségi kategóriák
• speciális élelmiszeripari felhasználás
− keksz és egyéb édesipari
− hamburger
− snack
− fagyasztott tészták
• vitális glutin előállítás (élelmiszeripari adalék)
• ipari feldolgozás
− búzacsíra
− olaj
− alkohol
− gyógyszeralapanyag (E-vitamin, glutaminsav stb.)
• biobúza
• száraztészta (durum, részben aestivum)
• „külpiaci” minőség (W, P,L – bagett és egyéb termékek)
• „intervenciós” minőség
MINŐSÉGI MUTATÓK ÉS MINŐSÉGI KATEGÓRIÁK A BÚZATERMESZTÉSBEN
Minőségi mutató
Magyar Szabvány
Intervenciós Francia Szabvány
Kanadai tavaszi piros búza
CWRSW Javító Malmi I.
Hl tömeg (kg) >78 >76 >73 >80
Fehérjetartalom % >12,5 >12,5 >10,5 >11 >13,5
Sikér % >34 >30 >32,5
Sikérterülés (mm) 2-5 3-8
Esésszám (sec) >300 >250 >220 >220 Valorigráfos érték >70 (A2) >55 (B1)
Zeleny-féle szám (ml) >35 >35 >22 >65
W (10-4 J) 140-160* 180 350
P (mm) 40-60* 70 100
L (mm) 90-130* 100 100
* saját mérés
KANADÁBAN KIALAKÍTOTT BÚZAFAJTA CSOPORTOK
Rövidítés Megnevezés Felhasználás
CWRS Nyugat Kanadai Piros Tavasz Kenyérbúza
CWAD Kanadai Borostyán Durum Borostyán színű durumbúza CPSR Kanadai Préri Tavaszi Piros Ázsiai exportra tésztagyártáshoz CWES Nyugat Kanadai Extra Erős Tavaszi Fagyasztott tészta gyártásra
CPSW Kanadai Préri Tavaszi Fehér Kenyérbúza közel-keleti exportra CWSWS Nyugat Kanadai Lágy Fehér Tavaszi Gyenge liszt, sütemény, keksz CWRW Nyugat Kanadai Piros Őszi Kenyérbúza
CWFW Nyugat Kanadai Takarmánybúza Takarmányozás A csoportba sorolás paraméterei (vizuális):
a szemtermés - színe - mérete - alakja - alsó része
- vállmagassága
- csúcsi rész magassága Alcsoportok kialakítása: - fehérjetartalom
- fuzáriumfertőzöttség
BÚZA SZABVÁNYOK ÉS A TERVEZETT PANNON VÉDJEGY KATEGÓRIÁINAK MINŐSÉGI KRITÉRIUMAI
MSZ 6383: 1998 824/2000/EK Pannon védjegy
Minőségi kritériumok Javító Malmi I. Malmi II. Malmi III. EURO búza Prémium
kategória Standard kategória
Hektoliter tömeg (kg/hl) 78 76 76 72 73 80 78
Szemkeménység HI, min. (%) - - - - - 60 50
Búza nyersfehérje tartalom
min. (%) - - - - - 14,0 12,5
Búza nyersfehérje tartalom
szárazanyagra, min. (%) - - - - - 16,0 14,5
Nedvességtartalom, max. (%) 14,5 14,5 14,5 14,5 14,5 13,5 13,5
Esésszám, min. (sec) 300 250 230 220 220 300 250
Beltartalom
Hamutartalom (%) - - - - - 0,5 0,5
Liszt nyersfehérje tartalom,
min. (%) 12,5 12,5 12,0 11,5 10,5 13,0 11,5
Liszt nedves sikér
mennyisége, min. (%) 34 30 28 26 - 34,0 11,5
Nedves sikér terülése (mm/h) 2-5 3-8 3-8 - - - -
Szedimentációs érték Zeleny
szerint (ml) 35 35 30 20 22 50 40
Sütőipari értékcsoport
(értékszám), min. A(>69,9) B1(69,9-54,8) B2(54,8-44,9 - - - -
Farinográf vízfelvétel 14 %-ra,
min. (%) - - - - - 60 55
Farinográf tészta kialakulási
idő, max. (perc) - - - - - 4,0 6,0
Farinográf stabilitás, min.
(perc) - - - - - 10,0 6,0
Alveográf W, min. (10-4joules) - - - - - 280 220
Alveográf P/L, max. - - - - - 1,0 1,5
Extenzográf energia 135
percnél, min. (cm2) - - - - - 120 75
AZ EURO BÚZÁRA VONATKOZÓ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK
Sikér min. 26%
Fehérje min. 11,5%
Fajsúly/kg/hl min. 76%
Esésszám (Hg) min. 220
Nedvesség max. 14,5%
Zeleny index (ml) min. 30
W min. 160
Keverékesség max. 2%
Ezen belül
fuzárium max. 1%
egyéb káros keverék max. 0,5%
Lisztfajták felhasználása
Búzaliszt A sütéshez szükséges legfontosabb nyersanyag. Ha a lisztet vízzel összekeverjük, gyúrjuk, akkor jellegzetesen megváltozik. Könnyen emészthető.
Rozsliszt A rozs mostohább éghajlatú vagy gyengébb talajú vidék gabonája. A rozsliszt fehérjéi nem állnak össze sikérré, mert a növényi nyálkaanyagok megakadályozzák a nagy molekulák kialakulását. Ezért tisztán rozslisztből nem célszerű kenyeret készíteni. (max. 50%) A rozsliszt keményítője eltér a búzaliszt keményítőjétől, a vizet jobban magába zárja. Ebből is adódik, hogy a rozskenyér tovább marad friss állapotban.
Graham-liszt Az elnevezése a liszt bevezetését kezdeményező Graham amerikai orvos nevéből származik. A Graham-liszt étkezési búzából őrölt liszt, amely a gabonaszem héjrészeit (korpa) is tartalmazza. Emésztési zavarokban szenvedő betegek részére nagyon ajánlott. A Graham-liszt nagy héjtartalma miatt zsírban, cukorban, enzimekben gazdag, ezért romlandóbb, mint a búzalisztek, de tovább eláll, mint a teljeskiőrlésűek.
Durumbúza A mérsékelt égöv melegebb vidékein (főleg Olaszországban) váltja fel részben a kenyérbúzát. Lisztje fehérjében igen gazdag, szeme igen kemény (neve is innen ered). A durumbúzából sikérjének különleges minősége alapján főleg a száraztészta gyártásának kiváló alapanyaga. A tojásos tésztákkal szemben túlfőzve sem ázik szét. A durumlisztes kenyér kissé sűrűbb, tömörebb, mint a fehérkenyér; belseje a kukoricakenyérre emlékeztető sárgás színű lesz.
Tönkölybúza Ősi faj. Ezt a búzafajtát már Egyiptomban is termesztették. Rendkívül magas fehérjetartalma (azaz jól keleszthető a magas sikértartalma miatt), ideális ásványi anyag és nyomelem tartalma miatt az emésztőrendszer számára igen kedvező. Szeléntartalma különösen magas. Szeretik bio élelmiszerként, mert teljesen vegyszermentesen termeszthető. Bátran használható minden olyan receptnél, ahol búzalisztet említenek.
Kukorica-liszt Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegek diétájában is felhasználhatók. Nem ajánlatos 30%-nál többet tenni a búzaliszt mellé, mivel a kukorica nem tartalmaz sikért, tehát az ilyen kenyér törékeny, száraz lesz és hamar kiszárad. Viszont szép sárgaszínű, kellemes ízű lesz tőle a kenyér.
Rizsliszt Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegek diétájában is felhasználhatók. Sűrítő adalékként is praktikus.
Árpaliszt Csak magában használva nagyon tömör, lapos lesz a kenyér. Bizonyos arányban búza- és rozsliszttel keverik. Kis mennyiségben használjuk. Vas és cink tartalma említésre méltó.
Hajdinaliszt Földesízű, kis mennyiségben használandó.
Szójaliszt Magas fehérje tartalmú, egészséges táplálék kiegészítő. Kis mennyiségben használjuk, csupán 5-10% legyen a lisztmennyiség súlyának. Nagyobb mennyiségben a tészta állagát rontja.
Molnár-liszt Ez egyfajta keverékliszt (volt), amibe sokféle gabonát öntöttek össze: búzát, rozsot, árpát, kukoricát.
Lisztfajták
Kód Megnevezés Megjegyzés
BL-51 Sima búzaliszt Német kódja: 405
Régebben dupla nullás liszt "00"
BL-55 Finom (búza) liszt Német kódja: 550
Fehér színű. Péksütemények és kenyér sütéséhez alkalmas liszt.
BL-80 Fehér kenyérliszt Német kódja: 1050
Angolul: white bread flour
A finomlisztnél sötétebb színű finomliszt. Kenyérsütéshez az a legalkalmasabb lisztfajta.
BL-112 Félfehér kenyérliszt (Egységes búzaliszt)
BL-200 Teljes kiőrlésű búzaliszt Német kódja: 1700 BF-53 Egyszer fogós liszt
BF-55 Félfogós liszt
BFF-55 Rétesliszt (kétszer fogós liszt) Angolul: strong white bread flour Régebben nullás liszt "0"
Jó sikértulajdonságú, kuglófokhoz, gyümölcskenyerekhez és egyéb sült tésztafélék készítéséhez használjuk.
AD Búzadara Angolul: strong white softgrain bread flour GL-200 Graham liszt
TL-50 Tésztaipari liszt DSL Durum simaliszt
TDD Tésztaipari durum dara TBL-70 Fehér tönköly(búza)liszt TBL-300 Teljes kiőrlésű
tönköly(búza)liszt
RL-60 Fehér rozsliszt (rozsláng) A félbarna kenyér készítéséhez használjak.
RL-90 Világos rozsliszt Barna kenyér készül belőle.
RL-125 Sötét rozsliszt
RL-190 Teljes kiőrlésű rozsliszt
MAGYARORSZÁG BÚZA MÉRLEGE
Megnevezés Mennyiség (ezer tonna) Megtermelt termés 3.000 – 6.000
Belső felhasználás - malomipar
- takarmány - vetőmag
- ipari felhasználás - veszteség
1.200 – 1.300 700 – 900 270 – 300
10 – 20 50 – 100 Belső felhasználás
összesen átlag
2.230 – 2.620 2.425
Export (intervenció) 575 – 3.575
A búza morfo-fiziológiai tulajdonságainak összefüggésrendszere az
agrotechnikával
A búza vegetatív és generatív fejlődése (Feekes-skála)
ZADOK-FÉLE FENOLÓGIAI KÓDRENDSZER
00 – 09 csírázás 10 – 19 kelés
20 – 29 bokrosodás
30 – 39 szárbaindulás és hajtásnövekedés 40 – 49 zászlóslevél kialakulása
50 – 59 kalászhányás 60 – 69 virágzás
70 – 79 tejesérés
80 – 89 viaszérés
90 – 99 teljesérés
KUPERMAN-FÉLE ONTOGENETIKAI ETAPOK
1. Az elsődleges hajtás-tenyészőcsúcs képződésének állapota.
2. A szalmaszár csomójának, szártagjainak, levélhüvely- kezdeményeinek differenciálódása.
3. A hajtás-tenyészőcsúcs megnyúlása (elsődleges tengely), az első szegmentumok egyidejű differenciálódása és a pikkelyszerű védőlevelek fejlődése.
4. A pikkelyszerű védőlevelek hónaljából kilépő kalászka- kezdemények (másodlagos tengely) kialakulása.
5. A pelyvák és toklászok, valamint a termő- és porzókezdemények képződésének kezdete.
6. A sporangiumszövet (virágporszemek) és a termő fejlődése.
7. A kalászkaszártagok hosszanti megnyúlása, a pelyvák, toklászok és virágok, valamint szálkaszerű képződmények vagy szálkák növekedése.
8. Kalászolás.
9. Virágzás, megtermékenyülés.
10.Csíra- és endospermium-képződés.
11.Viaszérés.
12.Teljesérés.
Fejlődési stádiumok a BBCH skála alapján
Kelés 1 levél 2 levél 3 levél
Bokrosodás kezdete Bokrosodás vége Szárbaindulás
szárnövekedés
virágzás érés
szemtelítődés
FIZIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK A BÚZA FENOLÓGIAI SZAKASZAIBAN, AZOK AGROTECHNIKAI BEFOLYÁSOLÁSA I.
(Pepó Péter, 2010)
• Csírázás – kelés
– betakarítás utáni dormancia – hypogeaikus csírázás
– hőoptimum 15-20oC, vízfelvétel a szemtömeg min 50%
– időtartam 8-15 nap
• elővetemény
• talajművelés
• tápanyagellátás
• vetés (idő, mélység)
• Fiatal növény fejlődése
– keléstől 3 leveles állapotig
– hőoptimum 10-15oC, megfelelő vízellátás
• megegyezik a csírázás-kelés szakasszal
• Bokrosodás
– első mellékhajtás megjelenésétől – szárindulásig – ősszel kezdődik – tavasszal folytatódik
– télen – vernalizáció (jarovizáció) opt. (-1) – (+1)oC, ideje 40-60 nap – előfeltétele a szárbaindulásnak
– bokrosodás hőoptimuma 13-18oC,
– áttelelés (kifagyás, kipállás, felfagyás)időtartam 8-15 nap
• áttelelés elősegítése
- szénhidrátképződés – vetésidő
- bokrosodási mélység - vetésmélység
• tavaszi bokrosodás elősegítése
- télvégi N-fejtrágyázás – kalászszám/m2 - gyomirtás
- belvízlevezetés
- betegségek elleni védelem AGROTECHNIKA
AGROTECHNIKA
AGROTECHNIKA
FIZIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK A BÚZA FENOLÓGIAI SZAKASZAIBAN, AZOK AGROTECHNIKAI BEFOLYÁSOLÁSA II.
(Pepó Péter, 2010)
• Szárbaindulás – intenzív szárnövekedés
– első szárcsomó kialakulásától - kalászolásig – 35-50 nap
– hőoptimum 16-20oC, nagy víz- és tápanyagfelvétel – kalászdifferenciálódás
– intenzív szárazanyag képződés
• N-fejtrágyázás – szemszám/kalász
• gyomirtás
• betegségek elleni védelem
• kártevők elleni védelem
• szárrövidítő
• öntözés
• Kalászolás
– első kalászok megjelenésétől – az első portokok megjelenéséig – generatív szakasz kezdete
– hőoptimum 18-21oC, nagy vízigény – relatív rövid időtartam (4-9 nap)
• N-fejtrágyázás – minőség, ezerszemtömeg
• betegségek elleni védelem
• kártevők elleni védelem
• Virágzás
– első portoktól az utolsó portok elhervadásáig – előfeltétel: rövid-hosszú nappalos megvilágítás – hőoptimum 19-22oC, csapadékmentesség
– relatív rövid időtartam (5-8 nap)
• N-fejtrágyázás – minőség, ezerszemtömeg
• Fuzárium elleni védelem
• kártevők elleni védelem
• Szemtelítődés – érés
– az utolsó portok leszáradásától a teljes érésig – hőoptimum 20-23oC, mérsékelt csapadékosság – 30-45 nap – aszály lerövidítheti
– tápanyagtranszlokáció a vegetatív részekből a szemtermésbe – szakaszai: zöld-, tejes-, viasz-, teljesérésés
• optimális betakarítási idő (mennyiségi – minőségi optimum) AGROTECHNIKA
AGROTECHNIKA
AGROTECHNIKA
AGROTECHNIKA
A BÚZA TERMÉSÉT MEGHATÁROZÓ TERMÉSELEMEK Tenyészidőszak
okt. csírázás – kelés
nov. fiatal növény
kalász/m2
nov. bokrosodás
dec.
opt. 500-800 db/m2 jan.
febr.
márc. bokrosodás
ápr. szárbaindulás
szemszám/kalász máj. int. szárnövekedés
opt. 30-40 db/kalász
máj. kalászolás
máj. virágzás
jún. zöldérés
ezerszemtömeg
jún. tejesérés
júl. viaszérés
opt. 40-50 g
júl. teljesérés
Termés 6-12 t/ha
A TERMÉSELEMEKET BEFOLYÁSOLÓ ÖKOLÓGIAI, BIOLÓGIAI ÉS AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK
(Pepó Péter, 2010)
Terméselem Agroökológiai
feltételek Genotípus Agrotechnikai elemek Kalászszám/m2 őszi hőmérséklet és
vízellátás téli időjárás
koratavaszi alacsony hőmérséklet,
csapadékos időjárás
vetőmag minősége (csírázóképesség) a fajta kezdeti fejlődési erélye a fajta bokrosodó képessége
elővetemény talajelőkészítés őszi alaptrágyázás vetéstechnológia belvíz elleni védelem felfagyás elleni védelem télvégi N-fejtrágyázás gyomirtás
betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem Szemszám/kalász tavaszi hőmérséklet és
csapadék
fotoperiodizmus kalászolás –
virágzáskori időjárás
fajták kalászhossza fajta kalászka-
száma/kalász termékenyülés
szárbainduláskori N-fejtrágyázás gyomirtás
betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem szárrövidítő
öntözés Ezerszem-tömeg érés időszakának
hőmérséklet és csapadék viszonyai
fajta ezerszem- tömege
vegetatív source – generatív sink
kalászoláskori N-fejtrágyázás betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem betakarítás
Előadás összefoglalása
A búza fenntartható, integrált termesztéstechnológiájának általános elemei
– A búza származása, termesztésének történeti áttekintése a világon és hazánkban
– A búzatermesztés jelenlegi helyzete és jövőbeli perspektívái – A búza fő- és melléktermékének minősége, felhasználási
területei
A búza morfo-fiziológiai tulajdonságainak összefüggésrendszere az agrotechnikával
– Ontogenetikai osztályozási rendszerek
– Fiziológiai változások a fenológiai szakaszokban, azok agrotechnikai befolyásolása
– A termésképződési folyamatok ökológiai, biológiai és agrotechnikai összefüggései
