Az elméleti és gyakorlati statisztikusok kapcsolatáról

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

AZ ELMÉLETl ÉS A GYAKORLATI STATISZTIKUSOK KAPCSOLATÁRÓU

MARTIN B. WlLK

Sok embert neveznek statisztikusnak. akik meglehetősen különböző tevékeny- séget folytatnak. Pályafutásom során magam is sokféle statisztikus voltam. Felme—

rül a kérdés: mi a kapcsolat statisztikus és statisztikus. azaz a különböző statisztikai tevékenységek között.

A statisztikai tevékenységnek két fajtáját különböztetem meg, egyrészt a ma—

tematikai statisztikát, másrészt a statisztikai információk feldolgozását, amit a sta—

tisztikai szervezetek végeznek. Mit értek matematikai statisztikán? Anélkül. hogy nagyon pontos lennék. ezen a kézikönyvekkel összhangban olyan fogalmat értek.

amely magában foglalja a szóráselemzést, az illeszkedési próbákat, a kísérletek tervezését, a szórás komponenseinek vizsgálatát, a bayes-i becsléseket stb. Az

olyan feldolgozó statisztikai intézményeknek, mint a Kanadai Statisztikai Hivatal

(Statistics Canada). a Manitobai Statisztikai Hivatal (Manitoba Bureau of Sta- tistics). az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala (U. S. Bureau of the Census) munkájáról naponta lehet olvasni az újságokban. Ez a kétfajta tevékenység ösz—

szefüggőnek látszik, és úgy gondolom, hogy valóban össze is függ egymással. Azt lehetne mondani, hogy ennek az összefüggésnek van egy valós, reális és egy képzetes, imaginárius része. és egyáltalán nem világos. hogy mi minden tartozik ebbe a két kategóriába.

Vessünk egy pillantást e két kategória megnyilvánulási formáira, az ún. ,,fe—

hérgalléros" és az ún. ,,kékgalléros" statisztikusokra. Ezeket a fogalmakat csak azért használom. hogy elkerüljem a nehézkes és nem szerencsés valószínűségi (matematikai) statisztikusok kifejezést.

A Kanadai Statisztikai Társaság főként a fehérgalléros statisztikusok egye-

sülete. Egy közelmúltban végzett felmérés azt jelezte, hogy a tagok 66 százaléka valamilyen tudományos intézethez. 21 százalékuk kormányzati intézményekhez tar-

tozik. A 2000 hivatásos statisztikust foglalkoztató Kanadai Statisztikai Hivatalból

a Kanadai Statisztikai Társaságnak harminckét tagja van.

Ezen a tanácskozáson elsősorban fehérgalléros statisztikusok vettek részt.

akik főként a matematikai statisztika különböző területein tevékenykednek. Nem—

csak nagyon kevés. mindössze 8 résztvevő érkezett a Kanadai Statisztikai Hivatal—

ból. hanem azt is meg kell mondanom. hogy a Hivatal vezetői körében igen kicsi volt az igyekezet. hogy munkatársaikat elküldjék erre a tanácskozásra.

' Elhangzott 1985 júniusában a Kanadai Statisztikai Társaság éves tanácskozásán. Az előadás eredeti címe: .,The relationship between statisticians and statisticians". (Megjelent: Survey Methodalogy. 1985. évi 2. sz. 89—94. old.) Kissé rövidítve.

(2)

46 ' MARTlN B. WILK

Nézzünk néhány példát e két csoport munkájának eredményeiről. A Kanadai Statisztikai Társaság hivatalos folyóirata, a Canadian Journal of Statistics negyed-

évenként jelenik meg. A Kanadai Statisztikai Hivatal viszont naponta ad ki hiva—

talos tájékoztatót, az elmúlt évben 256 alkalommal.

A publikációk címeinek összehasonlítása nagyon érdekes. A Canadian Journal of Statistics-ban 1983-ban megjelent tanulmányok 122 kulcsszavából véletlensze—

rűen kiválasztottam tizenötöt. lme néhány példa, hogy miről írnak és olvasnak a

fehérgalléros statisztikusok: '

abundance distributions — abundancia eloszlások asymptotic properties — aszimptotikus tulajdonságok central Wishart distribution —- centrális Wishart—eloszllás chi-sauared distribution —- 762 eloszlás

critical values —— kritikus értékek

decision theory — döntéselmélet

growth-curve analysis — a növekedési görbéken alapuló elem—

zes

linear filter — lineáris szűrő (filter) logistic process -— logisztikus folyamat

longitudinal studies — longitudinális vizsgálatok multivariate linear model — többváltozós lineáris modell shift estimation -— az eltolódások becslése spatial time series —- térbeli idősorok

structural properties -- szerkezeti sajátosságok

weighted least—sauares —— a súlyozott legkisebb négyzetek mód-

estimator szere

Ezek a témák jól ismertek a konferencia résztvevői előtt. Ám nem szerepelnek a kékgalléros statisztikusok munkájának eredményei között. és nagyon sok, talán a legtöbb kékgalléros statisztikus nem érti őket. vagy nem nagyon foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.

Néhány téma a Kanadai Statisztikai Hivatal 1985. április 29-i tájékoztatójából:

— a sertések száma Kanadában (több mint 10 millió),

— az exportált árpa mennyisége (több mint 150000 tonna 1985. március folyamán), - az elszállított üveggyapot mennyisége (több mint 6 millió négyzetméter).

A Kanadai Statisztikai Hivatal tevékenységébe tartozik a fontosabb statiszti-

kai mutatószámok tábláinak elkészítése, amelyeket hetente felülvizsgálnak, és meg-

küldenek minden miniszternek és miniszterhelyettesnek. E mutatószámok között szerepel például:

- a bruttó nemzeti termék,

— a megkezdett új lakásépítkezések (Housing Starts).

— a bankkamatlábak,

— a munkanélküliségi ráta,

— a fogyasztói árindex növekedése,

— a heti jövedelmek

és még sok olyan mutatószám, amelyek Kanada gazdasági, üzleti. kereskedelmi,

pénzügyi, társadalmi és munkaügyi helyzetének alakulását jelzik.

A Kanadai Statisztikai Hivatal számos tanulmányt publikál például a válások- ról. a kanadaiak egészségi állapotáról, a nők helyzetéről, a gazdasági jelzőszá—

mokról, a tudományokról, a technikáról. a kanadaiak által beszélt nyelvekről.

E kétféle tevékenységtipus egymáshoz viszonyított értékelésével nem foglalko- zom. Társadalmilag mindkettő szükséges. Ezt jelzi az is, hogy mindkettő megfelelő társadalmi támogatást élvez és társadalmilag igazolt.

(3)

A STATISZTIKUSOK KAPCSOLATARÓL 47

Ezzel szemben a továbbiakban megkísérlem elemezni e kétfajta, minden esetben statisztikusok által szervezett és statisztikusok által végzett tevékenység viszo- nyának természetét.

A kérdést egyszerűen elintézhetnénk azzal a magyarázattal, hogy ugyanannak a szónak két különböző jelentése van. vagy azt is tehetnénk. hogy eltekintünk a jelentésbeli különbségtől. Ám egyik sem lenne bölcs és eredményes megoldás.

ismeretes Kendall és Stewart munkája1 a korszerű statisztika elméletéről. Az

első kötet 396 oldalnyi szövegből, valamint táblázatokból és tárgymutatóból áll.

Ez a 396 oldal a matematikai statisztika felépítésével és a különböző formulák le—

vezetésével foglalkozik.

A könyv bevezető idézete O. Henry-től származik:

,,Uljünk le erre a farönakre itt, az út szélén -— mondom —. és felejtsük el a költők em- bertelenségét és malackodását. A szépség a felismert tényekben és a megfelelő mérőszá- mokban található meg. Ebben a farönk'ben, amin mi ülünk, Mrs. Sampson — mondom —.

olyan statisztika talál—ható. ami csodálatosabb bármely költeménynél. A gyűrűk azt jelzik, hogy 60 éves. 2000 láb mélységben 3000 év alatt szénné válna. A világ legmélyebb szénbá- nyája Killingworthban van Newcastle mellett. Egy 4 láb hosszú, 3 láb széles és 2 láb Sinch mély dobozba 1 tonna szén fér. Ha egy artériát eln/ágnak. akkor azt a seb fölött el kell

nyomni. Egy ember lába 30 csontból van. A londoni Tower 1841-ben leégett.

Folytassa, Mr. Pratt! -— mondja Mrs. Sampson. Ezek a gondolatok olyan eredetiek és megnyugtatók. Úgy vélem, a statisztika a lehető legelbűvölőbb dolog a világon."

Úgy gondolom, nagyon kedves ez az idézet. és maga a könyv is kiváló pél- dája a tudományos tisztaságnak. Elgondolkozom azonban azon, hogy mi is a kapcsolat az idézet és a szöveg között. Vajon látnak—e a szerzők szoros kapcsolatot?

Az idézet —— ami látszólag olyan munkát igyekszik igazolni, amilyet a kékgalléros statisztikusok végeznek — esetleg a matematikai statisztikának arra a szuperstruk—

túrájára utal, amivel a könyv valójában foglalkozik?

Vajon azt gondolják a szerzők, hogy a matematikai statisztikáról irt könyvük- ben található fogalmak segítséget nyújtanak vagy igazolják a kékgalléros statisz—

tikusok tevékenységét, akik a statisztikai hivatalokban dolgoznak? Vagy talán arra utalnak. hogy a matematikai statisztika eszköztára azért nyer igazolást, mert az abból adódó módszereket a statisztikai hivatalok munkájuk során felhasználják?

Mi a valóságos és mi a kitalált ebben a kapcsolatban?

Van valami rejtélyes a fehér- és a kékgalléros statisztikusok munkájának kap- csolatában. Nyilvánvalónak látszik, hogy:

—— a kapott statisztikai információk azért érvényesek, mivel megfelelő módszerekkel ké—

szültek :

- a módszertan azért elfogadott. mert megfelelő elméleti ;háttérrel rendelkezik;

-— de a statisztikai elmélet olyan struktúrát és matematikai logikát használ. amelyek általában különböző. nem ellenőrizhető teltételeken alapulnak.

Mit igazolnak a feltételek, a módszerek és az elmélet?

A tudományos munkában általában valamely elméletet akkor tekintenek jó—

nak, ha a segítségével előállított termékek hasznosak.

Valójában a technológia — hasznossága miatt —— gyakran elméleti háttér nél- kül alakul ki. A bronzot és a damaszkuszi acélt is hasznosságuk hozta létre és nem egy matematikailag megalapozott kohászati elmélet.

Valamely matematikai statisztikai módszer minősítéséhez azt kell kérdeznünk,

vajon lehetővé teszi-e hasznos és értékes ..termékek" előállítását. Ezzel szemben

* Kendall, M. G. - Stewart, A.: The advanced theory of statistics. 1. köt. Griffin. London. 1977. 472 old.

(4)

48 MARTlN B. WlLK

a statisztikusok hajlamosak megfordítani a kérdést, vagyis elfogadható-e a kék-

galléros statisztikusok munkája a matematikai statisztika szabályai alapján.

A matematikai statisztika az elméleti megoldások és modellek, módszerek szé- les választékát dolgozta ki. Ilyenek többek között:

decision making under uncertainty —- a sztochasztikus döntési feladatok vagy modellek

subjective probability — a valószínűség szubjektiv értelmezése science of inference - a statisztikai következtetés elmélete likelihood inference -— a maximum—likeli-hood elven alapuló

következtetések Bayesian estimation -— a bayes-i becslések time series analysis — az idősorelemzés hypotheses testing — a hipotézisvizsgálat test of significanxce — a szignifikancia-prábók confidence estimation -— az intervallum becslések estimation of sampling errors — a mintavételi hibák becslése classification methods —— az osztályozási módszerek regression analysis —— a regresszió-elemzés variance components — a variancia-összetevők design of experiments -— a kísérletek tervezése sample survey design — a mintavételi terv készítése unbiased estimators — a torzitatilan becslések

Sok szerző véleménye szerint az alkalmazott matematikai statisztika legalap—

vetőbb tartalma a bizonytalanság objektív becslése.

Meg kell azonban mondanomjhogy ez a bármennyire is jó hangzású és filo—

zófiailag mély megállapítás nem teljesen egyezik meg a különböző statisztikai in- tézmények feladatával és tevékenységével.

Példaképpen megpróbálom érzékeltetni a kékgalléros statisztikusok munká- jának társadalmi fontosságát. Ezt Önök is megtehetik saját tapasztalataik alapján.

Készítsenek listát arról, hogy véleményük szerint melyek azok a legfontosabb kér-—

dések, amelyek a kanadai társadalmat érdeklik. Listájuk olyan dolgokat fog tar;

talmazni, mint a dolgozók és a munkanélküliek száma, a lakosság jövedelme. a családalapítás, a népesség megoszlása, a pénzügyi helyzet stb. Azt fogják ta-

lálni. hogy e témák legnagyobb részét illetően az Önök véleménye, tudása alap-

vetően a kékgalléros statisztikusok által készített információktól függ, akik főként

a Kanadai Statisztikai Hivatalban dolgoznak. Hasonló a helyzet a világ bármely

más országában is.

Ahhoz. hogy nyomatékosabbá tegyem ezt a problémát egy speciális példával

szeretném megvilágítani. Tekintsük át hogyan használják a fogyasztói árindexet.

A fogyasztói árindexet a Kanadai Statisztikai Hivatalban havonta számítják ki a termékek és szolgáltatások megfelelően kialakított kosarának ármegfigyelései alapján. A fogyasztói árindex az inflációs ráta egyik leggyakrabban használt mu—

tatószáma. Gyakran a megélhetési költségek alakulásának indexeként használják.

A fogyasztói árindex közvetlenül vagy közvetve szinte minden kanadoit érint. Be- lőle vagy egyes komponenseinek súlyozott átlagából számítják ki a jövedelemadót, felhasználják (: munkaszerződések megkötésénél. a családi pótlékok megállapitá—

sánál. az öregkori nyugdíjbiztosításoknál, a bérleti megállapodásoknál, a biztosi—

tási szerződéseknél, a háztartási és gyermektartási díjak. a háborús veteránok gyermekeinek járó járadékok, a tanulmányi kölcsönök visszafizetésének megálla-

pításánál és sok más szerződésnél, illetve szabályozás kialakításánál.

Térjünk vissza a hiba objektiv becslési problémájához. amely a matematikai statisztika feltehetően központi problémája: a Kanadai Statisztikai Hivatal a fo-

(5)

A STATISZTIKUSOK KAPCSOLATÁRÓL 49

gyasztói árindex becslésénél nem számítja ki a hiba statisztikai mértékét. Nem publikál intervallum-becslést, a fogyasztói árindexre. Nem vizsgál olyan hipotézi—

seket, miszerint hónapról hónapra változik-e a fogyasztói árindex vagy nem. Nem számít ki semmiféle kombinált becslést, amely feltehetően csökkentené a véletlen hiba nagyságát. Időről időre kérdések és kritikai megjegyzések hangzanak el ezzel kapcsolatban olyan emberek részéről is, akik nem statisztikusok vagy tudósok. A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos gyakori megjegyzésekből úgy tűnik, az emberek elvárják, hogy minden publikált becsléssel együtt a hiba becsült értékét is közöljük. Olyan formula. hogy ..20 közül 19 esetben" manapság a legtöbb újság—

olvasó szókincsének részévé vált. Érthető, hiszen közvélemény—kutatásokat hosszú ideje végeznek. George Gallup talált egy 1824-ben készített feljegyzést. mely szerint egy pennsylvaniai újság olyan eredményeket közölt. amelyek próbaszavazáson alapultak, amelyet úgy hajtottak végre, hogy a résztvevők között semmiféle meg- különböztetés nem volt. A modern távközlési és számítástechnikai lehetőségek a közvélemény-kutatásokat jelentősen kiterjesztették. Népszerűségük miatt azonban

a nagyközönség ébersége is növekedett abból adódóan, hogy manapság már bár-

ki, legyen statisztikus vagy nem, végrehajthat reprezentatív felvételeket, abból kö—

vetkeztetéseket vonhat le. és kiszámíthatja a becslések bizonytalanságát.

A Kanadai Statisztikai Hivatalnak egy 1983-ban végzett vizsgálata azt a kér—

dést érintette, miként mérhető a különböző statisztikák minősége. A kutatási je- lentés azt javasolja, hogy a Kanadai Statisztikai Hivatal dolgozzon ki és közöljön több információt az általa készített statisztikák minőségéről. A Hivatal válasza az volt, hogy azt az ajánlást nem lehet maradéktalanul megvalósitani, mivel a leg- több statisztikai adat tekintetében. különösen ha azok összetettek, a minőség mér- tékét nem lehet meghatározni. Sokkal reálisabb lenne, folytatódott a Kanadai Sta—

tisztikai Hivatal válasza, megadni az adatok minőségét érintő valamennyi rendel- kezésre álló információt, beleértve a konkrét mérőszámokat is.

A Kanadai Statisztikai Hivatal több hibabecslést fog közölni. ha úgy érzi, hogy képes arra. Nem arról van szó, hogy tagadnánk a hiba létezésének lehetőségét.

Ahogy R. C. Bose professzor mondta diákjainak: ,,Tévedni emberi dolog. Tehát a statisztikusok is emberek."

A szokásos hibabecslések (: helyzetet túlzottan leegyszerűsítő hipotézisek függ- vényei. Például a munkaerő megfigyelésére szolgáló mintához háztartásokat vá- lasztanak ki, nem független személyeket, pedig a mintába kerülő személyek kivá- lasztási valószínűségének egyenlőnek kellene lennie. Ezen túlmenően a mintavé- teli tervből adódóan a háztartások kiválasztásának valószínűsége sem azonos. A kiválasztás valószínűsége országosan körülbelül 1:125, de ez kis lélekszámú terü- leteken elérheti az 1:24 arányt is. Mondhatjuk ezek után azt, hogy a mintában minden egyén független és egyenlő valószinűséggel válik munkanélkülivé? Az ada- tokat összeírók gyűjtik be, és mind az összeiró, mind a válaszoló elkövethet aka—

ratlanul, de néha szándékosan is hibát. Megtehetnénk azt. hogy a mintavételi hi—

bán kívül minden további hibaforrást figyelmen kivül hagyunk? Egy adott háztar- tás tagjai hat egymást követő hónapon keresztül maradnak a mintában úgy, hogy minden hatodik háztartást havonta kicserélnek, rotálnak. Ebből következik, hogy minden hónapban különböző időpontokban, különböző személyek válaszolnak a kérdőívre. Feltételezhetjük, hogy a hat válasz független időben? Néha az is elő- fordul, hogy a mintavétel hat hónapja alatt egyes lakások lakói cserélődnek. És természetesen számolni kell a nem válaszolás, a kiugró értékek, a hibás feljegy- zések. a számítástechnikai. a nyomdai és egyéb hibák jól ismert problémáival is.

A Kanadai Statisztikai Hivatalban számos kék- és fehérgalléros statisztikus gondol-

4 Statisztikai Szemle

(6)

50 MARTlN B. WILK

kozik azon, hogyan kezelje ezeket a problémákat a statisztikai elmélet szokásos keretei között.

A matematikai statisztika a hiba objektiv becslésének nagyon vonzó és fontos koncepcióit dolgozta ki. A nagyközönség is magáévá tette ezeket. és elvárja, hogy ' mindenütt alkalmazzák.

Nagyon sok fontos, az érdeklődés középpontjában álló statisztikai adat van.

amelyet statisztikusok állítanak elő, és amelyekre vonatkozóan nem adnak meg.

vagy jelenleg nem is tudnak megadni ilyen mérőszámokat.

Elméletileg számos ellenvetés lehetséges:

a) a statisztikai szervezetek és a matematikai statisztikát művelők megállapodhatnő- inak abban, hogy nem használják többé a ..statisztika" kifejezést, és ezáltal elkerülik a félreértést;

b) a matematikai statisztika erőfeszítéseit olyan módszerek kidolgozására irónyíthatnő, amelyek a komplex statisztikai információk valóságával foglalkoznak;

c) a statisztikusok egy nagyszabású kampányba kezdhetnének azoknak a vélemé—

nyeknek az eloszlatására. hogy a statisztikai bizonytalanság megfelelő objektiv mérése mindenütt lehetséges.

Gyakorlatilag csak a második lehetőségnek érdemes figyelmet szentelni. Ez egyben azt is jelenti. hogy abból jelentős haszon származhat minden területen és

minden statisztikus számára.

A múlt évben a tudományfilozófus lan Hacking egyik tudományos dolgozatá- ban megjegyezte: ,,A csendes statisztikusok megváltoztatták világunkat: nem új tények feltárásával, új módszertan kifejlesztésével, hanem gondolkodásmődunk.

kisérleteink és véleményformálásunk átalakításával, megváltoztatásával." Jóleső érzés a Fisher, Neyman, Pearson, Wald és mások által kidolgozott matematikai statisztika fontosságáról ilyen megállapítást olvasni.

Előadósom témájának jegyében azt is hangsúlyozni kell, hogy a .,csendes

statisztikusok" egy másik csoportja, a statisztikai intézmények kékgalléros statisz- tikusai is hozzájárulhatnak a világ megváltoztatásához, de Hacking gondolatme- netével pontosan ellenkező módon. A kékgalléros statisztikusok új tényeket fe- deztek fel, új koncepciókat alakítottak ki. Működő és széles körben használható definiciókat vezettek be. új eljárásokat dolgoztak ki a számitástechnikában, az in- formációk elektronikus terjesztésében, a komputer-grafikában, a tájékoztatási

rendszerben, a nemzetgazdasági mérlegek statisztikájában stb.

lsmét szeretném emlékeztetni Önöket arra. hogy nem szándékozom összeha—

sonlító értékelést adni. A kérdés továbbra is az. mi a valóságos és mi a kitalált a kék- és fehérgalléros statisztikusok viszonyában. A kékgalléros statisztikusok több—

nyire olyan munkát végeznek, amely a valóságban nem kapcsolódik a matematikai

statisztikus elgondolásaihoz és elméleteihez, nem vezethetők le azokból. A kékgal?

léros statisztikusok valamilyen módon mégis rá vannak kényszerítve arra. hogy el—

fogadják ezt a feltehetően alapvető kapcsolódást. Ugyanakkor a fehérgalléros statisztikusok továbbra is abban a bizonytalan hitben élnek, hogy ha a kékgallérós statisztikusok közül egyre többen szereznek tudományos képesítést. akkor ők való- ban jelentősen befolyásolhatnák a statisztikai intézmények munkáját.

A kék- és fehérgallérosok egyre hatékonyabb, de szükségképpen nem túl lát-

ványos együttműködése csak mindkét fél erőfeszítései órán fejleszthető tovább.

Nem vagyok elég bölcs ahhoz. hogy bármilyen korszakalkotó javaslatot te—

gyek.

Nyilvánvalóan szükség van kommunikációra. Ennek szellemében a Kanadai Statisztikai Hivatal megfelelő szakmai továbbképző programot dolgozott ki. Ugyan—

(7)

A STATISZTlKUSOK KAPCSOLATÁRÓL 51

csak ebben a szellemben a Kanadai Statisztikai Hivatal a tanácsadó testületek

hálózatát hozta létre. beleértve a statisztikai módszertant is. Sok matematikai sta—

tisztikával foglalkozó szakértő konzultánsként dolgozik a Kanadai Statisztikai Hi-

vatalban. Remélem, hogy egyre több lehetőség lesz az egyetemek és a Kanadai Statisztikai Hivatal közötti szemináriumok és munkakapcsolatok bővítésére.

Ehhez mindkét csoport nagyobb szellemi toleranciája szükséges egymás iránt.

Valószínűleg módosítani kellene a publikációkkal kapcsolatos előírásokat.

Módosításra szorulnak a különböző tudományos kutatások elfogadásának szempontjai is.

Talán az oktatási programokat is hasznosítani lehetne. A Kanadai Statisztikai Hivatal díjat tűzhetne ki a legfontosabb területek hatékony fejlesztésére a statisztikai intézmények keretei között. Erre a célra össze lehetne állítani egy listát a 10 legfontosabb megoldásra váró problémáról, ami ösztönözné. elősegítené a kom- munikációt a matematikai statisztikát kutatók számára.

Az is elképzelhető, hogy a Kanadai Statisztikai Társaságban kialakul egy olyan hagyomány, mely szerint az évenként ismétlődő konferenciák vacsora utáni szónoka a statisztikusok és statisztikusok kapcsolatáról beszél.

TÁRGYSZÓ: Statisztika.

PE3tOME

Hacronumü ouepx npencvaanaer coőoii Hecxonsko pacwnpeHi-isiü BBPHÖHT crarsu, onyőnnxoaaHi—ioü :; HoMepe 2 mypnana ,,Cepseü meTvonoAmn" (crp. 89—94), Hanncannoü Ha ocnosanuu nonnana, npencraanennoro aBTOPOM B moHe 1985 roAa Ha FOAOBOM case- manun Kanancxoro crarucmuecxoro oöutecma. Opnrnnanbnoe earnaane CTaTbH: ,,The relationship between statisticians ancl statisticians."

ABTop aHanHSpreT p.aa OCHOBHHX anna cramcmuecnoü nemensnocm, MaremaTw—iec- KYIO cramcmxy " oőpaőorky .naHHsrx, a Taioxe orHoweHne npeAcrasm-eneü amx p.syx sn- aoa AeHTeanOCTH Apyr K .apyry. Liensio n cyuuiocrsio ananusa nannercn nokas TOTO, HTO crarncmuecxaa HBYKa n npaxmna HeO'l'AenHMhl npyr or p,pyra, HTO memny ABYMR BHABMH Aemenbuocm Henbas npouasomm, pasMemuaanue no ueHHocm, nocxonsxy paasmue Ha- yuHoü oTpacnu Manu-ro oőecneum'b TOI'leO ny'reM TBCHOI'O corpyAHuuecma aőewx rpynn.

SUMMARY

The article is the abridged version of the study published in Survey Methodology 1985 No. 2 pp. 89—94, originally entitled ..The relationship between statisticians and statisticians".

based on a lecture delivered by the author in June 1985 at the annual session of the Ca—

nadian Statistical Society.

The author discusses the relationship between two basic statistical activities i. e.

mathematical statistics and statistical processing as well as between the representatives of these two groups of activities. The aim and the main point of the matter is that statistical science and practice are inseparable from each other. One should not make any distinction between the two types of activities at the expense of the other. since the development of the discipline can be ensured only through the close co-operation of both groups of ac—

tivities.

4.