A STATISZTIKA SZEREPE A FELSÓOKTATÁSBAN ÉS AZ MKT TEVÉKENYSÉGEBEW
DR. GARAMV'OLGY! KÁROLY
Minden évforduló alkalmat ad a visszatekintésre, a múlt vizsgálatára, a mara—
dandó értékek. a haladó és pozitív mozzanatok méltatására és egyben a kritikai elemzésre is. Ugyanakkor az évforduló az előretekintés ideje is: a történeti múltból merített tapasztalatok összegezése alapján útmutatást adhatunk a fejlődés helyes irányára. kijelölhetjük a célokat. és meghatározhatjuk az eszközöket. Milyen tanul—
ságokat nyújt ebben az összefüggésben a statisztika egyetemi oktatásának 200 esz—
tendős jubileuma?
A 200 év előtti ésta jelenkori statisztika egyetemi tananyaga szinte csak nevé—
ben közös. A változás nem csupán a statisztika tudományának fejlődését tükrözi.
hanem az adott korszak történelmi folyamatának egészét is, elsősorban a társa—
dalmi—gazdasági, műszaki és tudományos fejlődés folyamatát, s ezen belül a fel- sőoktatás szerkezeti fejlődését, az egyes intézménytípusok közötti megváltozott mun—
kamegosztást. A fejlődés e vonulatában a statisztika mondhatn'i tárgyat cserélt:
állaimtudományból, tehát az állam számszerű és verbális leírásának tudományából (: tömegjelenségek vizsgálatának elméletévé. a tömeges információk gyűjtésének és
feldolgozásának eszközévé változott.
A statisztika fejlődése a XX. században már összefonódott a valószínűségszá—
mításs—al, a matematikai statisztikával. a legutóbbi évtizedekben pedig a számítás—
techn'ikával, illetve az informatikával is. lgy alakultak ki sorra a modern értelemben vett statisztika speciális sza'kterületei. mint a statisztikai mintavétel. a sztochasztikus kapcsolatok vizsgálata (korreláció- és regresszió—számítás), újabban pedig a sta- tisztikai információ—rendszerek kutatása. hogy csak néhány példát említsek. Egy—
idejűleg — és az elmélet fejlődésével kölcsönhatásban — bővült az alkalmazások köre: a statisztika úgyszólván univerzális módszertanná vált, amely a roppant tö- megű égitestek és a molekuláris, sőt atomi méretű testecskék mozgásának megfi- gyelésére egyaránt alkalmas.
Mindez korántsem jelenti azt, hogy a statisztika megszűnt az államot, annak intézményeit vagy éppenséggel a társadalmat vizsgálni, azaz puszta módszertanná, alkalmazott matematifkává változott. Éppen ellenkezőleg: az elméleti apparátus szé—
lesedése. az új általános módszerek és elemzési eszközök megjelenése lehetővé
tette, a fejlődés pedig igényelte, hogy a statisztika minden eddiginél mélyebben ha—toljon be a társadalmi—gazdasági jelenségek vizsgálatába. S ha ezt általában állít- juk, úgy ez különösen áll a szocialista társadalomgazdaságra, s annak azon fejlő-
_ ' Elhangzott a magyar statisztikai felsőoktatás bevezetésének 200. évfordulója alkalmából az Eötvös Lorand Tudományegyetem aulájában 1977. október 25-én tartott ünnepi ülésen.
dési szakaszára, melyben élünk. s melynek fejlesztésén egész társadalmunk mun-
kálkodik. A statisztika sohasem szűnt meg létezni mint társadalomtudo—mány. csupán jellege és szerepe változott és eszköztára gyarapodott rendkívüli mértékben. Új szakterületek és diszciplínák alakultak ki speciálisan a társadalmi—gazdasági sta- tisztika területén, mint például az indexszámítás. a gazdasági idősorok vizsgálata, nem is beszélve a népgazdasági mérlegrendszerr'ől és az újratermelési folyamat statisztikai vizsgálatának egyéb eszközeiről.Ma már a statisztika az államigazgatásnak, az irányításnak. a gazdasági ter- vezésnek és vezetésnek minden szintjén és időtávján úgyszólván mindennapos esz- köze. A szocialista társadalom és gazdaság tervszerű irányítása, működé—si mecha—
nizmusa fejlettebb módszerét követő — lassan tízéves múltra tekintő — reformtörek- vések és érvényesített elvek, valamint gyakorlat eddigi tapasztalatai és követelmé-
nyei egyaránt ezt bizonyítják.
A fejlődésnek ehhez a folyamatához járult az utóbbi időben az információigé-
nyek felgyorsulása. ami az információtömeg látványos növekedéséhez. ha úgy tet-szik .,információrobbanáshoz" vezetett. Mindamellett helytelen az a népszerű kép—
zet. amely a jövő statisztikai hivatalát, információs központot olyan információgyár- nakte—k'inti. amely gombnyomásra iparszerűen termeli az adatok tömegét a piacra.
Automatizálásra, a számítástechnika alkalmazására, sőt fokozott alkalmazására — ami tegyük hozzá. magát a statisztika tudományát is forradalmasította — természe- tesen szükség van. A számítógépek gazdaságos, racionális működtetéséhez azon—
ban mindenekelőtt az információk tömegét rendszerré kell szervezni: biztosítanunk
kell a fogalmak, a mutatószámok és a csoportosítások tartalmi azonosságát és összhangját. megfelelő hierarchiáját; meg kell szerveznünk az adatok áramlását az első adatrögzítéstől a végső kibocsátásig. (Zárójelben teszem hozzá: mindenekelőtt meg kell esetenként még tanulni kérdezni is, hogy tudjunk mit kezdeni az infor—mációval.)
A statisztikai információi—rendszer modelljét, struktúráját és működési rendjét —- a számítástechnikai szakemberekkel együttműködve - a statisztikusoknak, a köz- gazdászoknak és a társadalomtudósoknak együttesen kell kidolgozniok. Együttesen.
a vizsgált jelenség ismeretében képesek az információigényt áttekinteni, az adatok típusait és összefüggéseit ennek alapján meghatározni. A számítógépes adatbá- zisra épülő információ—rendszer így megváltoztatja a statisztika hagyományos szer—
vezetét és munkastílusát, de egyáltalán nem teszi feleslegessé a ,,klasszikus" sta—
tisztikai diszciplínát.
Mindezek előrebocsátása után már 'megkísérelhetjük a statisztika szerepének meghatározását a magyar felsőoktatásban.
Úgy gondolom. külön kell választanunk a statisztikának mint alapstúdiumnak és mint segédtudománynak az oktatását.
A statisztika az alapozó tárgy szerepét tölti be a közgazdászképzésben. A 510—
cialista gazdálkodás jövendő szakembereit különösen bőkezűen kell felruháznunk statisztikai ismeretekkel, rávezetni a különböző alapstúdiumok kapcsolataira, egy—
másra épülésére, az egyes speciális területek valós specifikumaira, az ezekhez szük- séges módszertani. tartalmi ismeretekre stb. Mindezeket azért, hogy képesek legye- nek a társadalmi—gazdasági összefüggéseket számszerűsíteni, ezekre építve a meg—
felelő kvalitatív elemzést elvégezni, és így a döntéseket helyesen megalapozni, majd azok teljesítését egzaktan értékelni, a számok és információk mögé is látni. * Mindez azt is jelenti, hogy a közgazdasági oktatásnak is ugyanúgy, mint álta—
lában a tudománynak, egyfelől számolnia kell az ismeretanyagok differenciálódásá—
val, másfelől pedig integrálódásával is.
A STATISZTIKA SZEREPE A FELSÖOKTATÁSBAN 17
A közgazdászképzés feladata továbbá a statisztikus—utánpótlás nevelése is mind a központi állami statisztika, mind a vállalati, ágazati, illetve területi apparátus számára.
Nem szorul bővebb magyarázatra az a megállapítás semhogy a statisztika és a demográfia alapozó tárgynak tekintendő a szociológia egyetemi oktatása kere- tében. Ezen stúdium oktatása pedig fejlett szocialista társadalmunk kiépítésének szükségszerű velejárója.
Nem kevésbé fontos azonban a statisztikának mint segédtudománynak az ok- tatása, más tudományok — mint alapstúdiumok — mellett. Ezt különösen hangsú- lyozni szeretném ezek között a falak között, ahol a jövő államigazgatási. igazság—
ügyi, jogi szakértőit oktatják. Statisztikai alapismeretek nélkül aligha hajtható végre államigazgatásunk annyira óhajtott egyszerűsítése és korszerűsítése, az államigaz- gatási nyilvántartás és a statisztikai információ-rendszer összehangolása. Ma már nélkülözhetetlen a statisztika, az alkalmazott számítástechnika alapjainak oktatása a műszaki képzés. az agrárképzés megfelelő területein, és megfontolásra érdemes bevezetésének vizsgálata, új tudományos és gyakorlati szempontból további terüle—
teken, mint például az orvosképzésben.
Ezek az élet és a tudomány fejlődése által diktált oktatási követelmények meg—
kívánják a jelenleginél határozottabb és szervezettebb formában és gyakorlatban a tanszékek, sőt esetenként az intézmények közötti kooperációt.
Mindezek részletes taglalásától azonban —— úgy vélem —— eltekinthetek. hiszen
a tudományos tanácskozás részletes programja során nálam sokkal hivatottabb művelői e tudományoknak előadásaikban ezt megteszik.A graduális képzésen túl döntő fontossága van a posztgraduális képzés helyes megszervezésének. A bevezetőben röviden vázolt fejlődés is jelzi. milyen gyors és mélyreható változáson ment át a statisztika az utóbbi évtizedekben. A mindennapos munka mellett szinte lehetetlen a felgyorsult fejlődés nyomon követése. Ezért helyes.
hogy a továbbképző intézetek oktatási programja keretében a gyakorlati munkát végző — de a különböző és nemcsak a társadalomtudományok területén dolgozó — tudományos szakemberek megismerkedhetnek a statisztika legújabb irányaival és módszereivel. Különösen fontos szerepet tölt be a Közgazdász Továbbképző Intézet, ahol statisztikai szakjellegű képzés is! folyik. továbbá a gazdasági mérnökképzés területe, ahol szintúgy jelentős pozitiv tapasztalatokkal rendelkezünk.
Fontos probléma, hogy mit, mennyit és milyen módszerrel, hogyan oktassunk;
ennek eldöntése természetesen a részletes tantervek és oktatási programok össze- állításához tartozik. A részletkérdéseken túl azonban van néhány általános szem—
pont. amit talán érdemes e helyen és most megemlíteni. A statisztikai oktatási prog—
ramok kidolgozásánál messzemenően figyelembe kell venni a gyakorlat igényeit.
Éljenek határozottabban ezek során a kooperációk adta előnyökkel, mint ahogy erre már utaltam. Képessé kell tenni a hallgatókat a tudományos módszerek kezelésére, olyan ismeret— és tudásszintre kell szert tenniök. hogy — megfelelő elmélyülés mel- lett — az elemzési, vizsgálati módszerek ..titkaiba" is be tudjanak hatolni. Tisztában legyenek a múlttal, eligazodjanak a jelenben, legyen elképzelésük a jövőről.
A gyakorlat és az elmélet szakadatlan együttműködését éppen a statisztika területén kell fokozottan hangsúlyoznunk; világjelenség ugyanis a ,,hivatali" és az
"akadémikus" (kutató) statisztikusok közötti kapcsolat lazulása. A gyakorló statisz- tikusok azt vetik a tudományos területen dolgozó kollégáik szemére. hogy elsza- kadtak az élettől. és puszta elméleti eredményeket hajhásznak. A kutató statiszti—
kusok viszont azért bírálják hivatali kollégáikat, mert azok — úgymond — nem kö—
vetik és nem alkalmazzák az elmélet új eredményeit.
2 Statisztikai Szemle
Az elmélet és a gyakorlat elszakadása az utóbbi években már olyan méreteket öltött, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet (lSl) 1975. évi varsói konferenciája1 bizottságot küldött ki a hivatali és a tudományos statisztikusok közötti szakadék át—
hidalása céljából. A*bizottság első feladata annak a jelenségnek a vizsgálata. hogy a statisztikusok különböző csoportjai gyakran nincsenek értesülve és nem is érdek—
lődnek egymás szakmai eredményeiről. és nem értékelik kellően munkaterületük köl—
csönös összefüggéseit.
Magyarországon és a többi szocialista országban a probléma nem merül fel ilyen élesen. Vigyáznunk kell azonban. hogy az egyetemi oktatás továbbra se té- vessze szem elől a gyakorlat igényeit; egyúttal arról is gondoskodnunk kell -— és ez ; már a gyakorlati területen dolgozó statisztikusok feladata -—. hogy a tudományos eredmények ne maradjanak kihasználatlanul. minden olyan módszer, eljárás. meg-
oldás alkalmazásra kerüljön, amely a statisztika fejlődését szolgálja.
A statisztikai felsőoktatás értékelése nem lenne teljes az egyetemi statisztikai tanszékek kutatómunkájának említése nélkül. Magas színvonalú. korszerű oktató- munka nem is képzelhető el tudományos kutatás, a vele járó szakmai elmélyedés és szakirodalmi tevékenység nélkül. A Központi Statisztikai Hivatal mint egybe—n
fontos kutatási bázis mellett. ahol az igényes, nemzetközileg elismert tudományosan
megalapozott hivatali tevékenységen kívül specializált intézmények foglalkoznak a demográfia, az ökonometrio és az informatika kutatásával, fontos és elengedhetet- len szerep hárul az egyetemi tanszékekre. Megelégedéssel állapíthatjuk meg. hogy egyetemi oktatóink érzik a felelősséget, a tudományos munka fontosságát, s ebbe a tevékenységbe sikerrel bekapcsolják a tudományos diákköröket is. Ezen a téren is folytatják a magyar statisztika nemes hagyományait, sok elismerést aratva a nemzetközi statisztikai intézményekben is.Engedjék meg. hogy az Oktatási Minisztérium nevében elismerésemet fejezzem ki az egyetemi és főiskolai statisztikai oktatók áldozatos és eredményes munkájáért.
és további sok sikert kívánjak oktató- és kutatómunkájukhoz.
.
Engedjék meg, hogy másik tisztemnél fogva. mint a Magyar Közgazdasági Tár—
saság egyik tisztségviselője szóljak a statisztikusok társadalmi tevékenységéről.
_ A statisztikai gyakorlat és a statisztikai tudomány kitűnő találkozási helye.
divatos kifejezéssel úgy is mondhatnánk, alkotóműhelye a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya. A Statisztikai Szakosztály megalakulása. 1960 óta
— egyre növekvő! számban —- tömöríti magába Budapesten és vidéken az elméleti és gyakorlati statisztikusok széles körét.
A statisztikusok, a Statisztikai Szakosztály tagjai igen pezsgő társadalmi életet élnek. Konferenciák. kongresszusok, vándorgyűlések, előadó— és vitaestek szervezé—
sével, tartásával szolgálják a statisztikai tudomány művelését, tagjaik érdeklődését, cselekvőkészségét.
Ez a pezsgő társasági élet egyrészt természetesen magából a tagságból fakad
—-— a Szakosztály vezetősége az előadó- és vitaestevk szervezésénél sokszor támasz—
kodik a tagok javaslataira, önkéntes felajánlásaira —, másrészt a statisztikaigya- korlat és tudomány sajátos vonásaival, tulajdonságaival magyarázható.
Közhe'lynek számít ma. ha azt mondjuk, hogy a mai rohanó. bonyolult világban, a technikai forradalom korszakában a tudományok is rohamosan fejlődnek, átala—
! Lásd: dr. Horváth Gyula: A Nemzetközi Statisztikai Intézet 40.. Varsóban tartott ülésszaka. Statisztikai
Szemle. 1976. évi 3. sz. 258—273. old.
A STATISZTIKA SZEREPE A FELSÖOKTATÁSBAN 19
kulnak. magukba olvasztják az új ismeretek tárházát. lgy van ez a statisztikáVal is.
amely mint a társadalom megismerésének egyik leghatalmasabb eszköze különösen reagál a társadalmi—gazdasági életben bekövetkezett változásokra, a technikai forradalom vivmányaira stb. A mai statisztika szinte össze nem hasonlítható a fél—
évszázaddal ezelőttivel. Szélesre tárta a kapuit a közgazdaságtan, a matematika.
a szociológia, az informatika és még sok más tudomány előtt, amelyeknek fontos területeivel, módszereivel, vívmányaival ötvöződött, gazdagodott, miközben a gyakor—
lati tapasztalatok alkotó hasznosításával saját módszereit, eljárásait továbbfejlesz- tette; a régi leíró statisztikából. oknyomozó, elemző statisztikává, valóban érzékeny műszerré. a megismerés hatalmas eszközévé lett, amelyet a közgazdászok és a sta- tisztikusok, a párt— és a kormány vezetői és munkatársai, politikusok és gazdasági szakemberek egyaránt hatékonyan alkalmaznak és hasznosítanak munkájuk során.
A statisztika világszerte divatba jött. A jó statisztika nélkülözhetetlen a döntések előkészítésében és kialakításában. S ez az. ti. a statisztika szerepének. jelentősé—
gének megnövekedése, az iránta támasztott igények gyors gyarapodása. az érdek- lődés megélénkülérse, amire a Statisztikai Szakosztály vezetősége jól ráérzett, és ezt a tagságból és a külső körülményekből származó lendületet fogta be jól a társaság szekerébe és viszi oly sikeresen előre.
A Statisztikai Szakosztály tevékenységével foglalkozva sok—sok eredményt fel lehetne sorakoztatni az iparstatisztikai és üzemgazdaságtani. a területi statisztikai.
a statisztikai informatikai, u népgazdasági mérlegrendszerrel és más fontos kérdé- sekkel foglalkozó tanácskozások területéről, de erre most nincs módunk. Mégis úgy gondoljuk, feltétlenül ki kell emelni, az 1973. évi statisztikai törvény gyakorlati megvalósulásának elősegítése érdekében végzett munkát. az egységes, összehan- golt állami statisztikai rendszer kialakítását segítő tudományos tanácskozásokat, vitákat. Meg kell említeni ehelyütt azt is. hogy a Statisztikai Szakosztály jól ápolja a haladó hagyományokat. jelentős sikereket ért el a magyar statisztikai tudomány története feltárásának előmozdítása és az ún. történeti statisztika (történeti demog- ráfia Stb.) művelésének elősegítése terén, amikor rendszeresen fórumot biztosított az ilyen irányú kutató munka eredményeinek bemutatására, megvitatására. sőt publ'ikálására.
A Statisztikai Szakosztályt mint a magyar statisztikusok tudományos társaságát ismerik külföldön is. A Szakosztály érdemes tagjai számos előadást tartottak és tar- tanak külföldön nemzetközi érdeklődést keltő statisztikai témákról. A Szakosztály .konferenciáin, tanácskozásain gyakran vesznek részt előadásokkal neves szocialista
statisztikusok és más külföldi tudósok.
A Statisztikai Szakosztály. mint ebből az igen rövid áttekintő értékelésből is ki—
tűnik, tulajdonképpen a maga sajátos eszközeivel, módszereivel jól szolgálja nem—
csak a tudomány népszerűsítését, hanem a statisztikai módszerek. a statisztikai szervezet és rendszer, a statisztikai kutatási eredmények bemutatásával és megvi- tatásával a statisztikusok szakmai ismereteinek bővítését. egyszóval továbbképzését.
Ha szabad ehelyütt tanácsot is adni a statisztikusoknak, hadd hívjam fel figyel- müket arra, hogy egyrészt folytassák azt a jól bevált gyakorlatot, hogy időnként a Magyar Közgazdasági Társaság más sza'kosztályaival együtt hívnak életre külön- böző rendezvényeket, másrészt pedig éljenek a jelenlegi gyakorlatnál bővebben a Szakosztály tagságát megmozgató pályázatok lehetőségével. Viszonylag ritka a külföldi tapasztalatokról beszámoló rendezvény. és kevésbé élnek az egyszerűbb, sokszor barátságosabb. meghittebb rendezvényformákkal, például a klubdélutánok
vagy -estek szervezésével. S még egy lehetőségre — de engedjék meg, így fogal—
mazzak: kötelezettségre is — felhívom szíves figyelmüket. Éljenek jobban azzal a
2.
lehetőséggel, hogy az Önök körébena női közgazdászok aránya az átlagosnál ma—
gasabb. Eddigi bevált aktivizáló tevékenységük—kel jobban gyarapítsák a közgazda- sági életben az aktív női kollegák arányát.
Mindezek azonban csupán szerény tanácsok. amelyeknek az a céljuk, hogy se—
gitse'k a Szakosztály tagságát és vezetőségét. és a Szakosztály bázisintézményét. ::
Központi Statisztikai Hivatalt az e téren eddig elért eredmények, ha úgy tetszik .,szint" megtartására, és ha lehet ennél többre. továbbfokozására.
E gondolatok jegyében kívánok most eredményes tanácskozást, majd azok eredményeivel és tapasztalataival gazdagodva sok sikert és ehhez jó egészséget egyéni boldogulásukhoz és a köz javára az oktatásban végzett munkájukhoz.
PE3iOME
Ctann conepmwr Matepuan .aoxnana, npegcraanennoro Ha Topmecraeuuom saceAa—
HMM, cocroaawemca no noBoAy ZOO-nemem ioömien opranuaaum aucuero crawcmuec-
KOI'O oőpaaoaam—m a BeHrpMH. (
ABTOp nouaauaaer paaawme cramcmuecuoü Hayim Ha HPOTSDKGHHM ucremuux 200 ne-r.
B*one Koroporo oHa npeapatunacs us Hayim uncnoaoro onncauun rocynapctaa s Teopma oőcneaoaannn MaCCOBbIX naneuuü, cpepcrao cőopa " oópaőomn MBCCOBbe uHcpopmaauü.
B p.ansueűmem aarop nccnenye-r pam, name-mm s neurepcxom amcmeM oópasoaa—
HHH. Paanensao paccmatpusaer npenogaaauue cramcmxu KGK acnomoratenbuoi mamun- HHHbl, a sa-reM HOAHepKHBBeT őonbmoe anaueuue noaslmennn kaanucpnxaunn u.i—oőnactu cvamcmm.
ABTOp npouasonur ener—my uccneraaTenbcxoü paöom ynuaepcmetcunx Kameap c-ra-mcrum, a aa-reM, ocranaanusascs Ha oömecraenuoü .aemenbnocm ctamcruuoa, nana—
raer aanauu u nemensuoc-rb ancmuecxoü cexuuu Benrepcxoro akonommecmro 06—
u.i.ecraa.
SU MMARY
The article comprises a lecture given at the special session held on the occasion of the bicentenary of introducing the higher education of statistics in Hungary.
The author reviews the development of statistical science in the last two hundred years while it became from the numerical description of the state into a theory of the investigation of mass phenomena. into the mean of obtaining and processing mass information.
The study investigates the role oi statistics in the higher education in Hungary. The education of statistics as a base study and as an auxiliary science is discussed separately, then the great importance of the extension training on statistics is stressedv
The author evaluates briefly the research work of the statistical deportments of the univer- sities. He deals also with the social activity of statisticians. discussing the activity and tasks of the Statistical Section of the Hungarian Economic Society.
