Az Európai Statisztikusok Értekezletének szemináriuma

(1)

AZ EURÓPAI STATISZTIKUSOK ÉRTEKEZLETÉNEK SZEMINÁRUMA

STRAUB ELEK

Az ENSZ Statisztikai Bizottsága és Európai Gazdasági Bizottsága égisze alatt

működő Európai Statisztikusok Értekezlete (a továbbiakban ESE) 1986. szeptember 8. és 12. között ,,A statisztikai szolgálat helye és szerepe az országok információ—

rendszerében" cimmel Párizsban szemináriumot rendezett a régió statisztikai hiva—

talai és a nemzetközi szervezetek statisztikai szervei vezetőinek számára. Az UNES—

CO székházában megtartott szeminárium házigazdája a francia Nemzeti Statisz—

tikai és Gazdaságkutató Intézet (INSEE) volt.

A szemináriumon 26 EGB—tagország képviseltette magát, közülük 20 a legma- gasabb szinten. a statisztikai szervezet vezetőjével. Az ENSZ szakositott szervei kö—

zül az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) és az Egyesült Nemzetek Ne- velésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). a kormányközi szerve—

zetek közül az Európai Gazdasági Közösség (EEC) vettek részt.

A résztvevők E. Malinvaud—ot, a francia Nemzeti Statisztikai és Gazdaságku- tató lntézet vezérigazgatóját választották meg elnökül. A négy témakör vitáját az ülés alelnökei vezették, akik a témakörök sorrendjében a következők voltak: W.

Sadowski, a lengyel Statisztikai Főhivatal elnöke, Nyitrai Ferencné dr. államtitkár.

a magyar Központi Statisztikai Hivatal elnöke. L. Pinto, az olasz Központi Statisz- tikai lntézet vezérigazgatója és L. Fastbom, a svéd Központi Statisztikai Hivatai ve-

zérigazgató—helyettese.

A szeminárium négy témaköréhez 14 ország (köztük Magyarország) 16 dolgo—

zatot nyújtott be. Ezek és az INSEE szakembereinek az egyes témakörökhöz csat- lakozó előadásai képezték a vita alapját.

A statisztikai szolgálat funkciója a nemzeti információ-rendszeren belül

Az első témakörhöz benyújtott dolgozatok közül kiemelkedett a holland kül- döttség összefoglalója az összes EGB—tagország statisztikai hivatalának szervezeti

rendjéről és jogszabályi hátteréről. A vitában résztvevők hangsúlyozták, hogy az

országok által beküldött információk alapján a szerzők egy olyan dokumentumot

állítottak össze, amely hosszú ideig alapvető forrása lesz a statisztikai szolgálatok

működésével foglalkozó szakembereknek. A többi dolgozat szerzője elsősorban a saját országában kialakult helyzetet és gyakorlatot ismertette, jól kiegészítve ezzel az átfogó helyzetképet.

Bulgáriában az 1986-es év lényeges fordulatot hozott: a Minisztertanács Tár- sadalmi információs Bizottsága helyett megalakult a Minisztertanács mellett műkö—

(2)

STRAUB_:_ A_Z EURÓPA! STATISZTIKUSOK ÉRTEKEZLETE 53

dő Központi Statisztikai Hivatal. A benyújtott dolgozat részletesen ismertette! e változások okait, a létrejött Központi Statisztikai Hivatal szerepét és feladatait az EgységesTársadalmi Információ-rendszer létrehozásában. koordinálásában és mű—

ködésében. ,

_Ayfginn dolgozat első része rövid történeti áttekintésbe ágyazva jelölte ki a sta—

tisztikai rendszer helyét a társadalom egyéb információs tevékenységei között.

Ezt követően részletesen elemezte azokat a fejlődési tendenciákat. amelyek a finn statisztikai rendszer jövőjét döntően meghatározzák:

-— a statisztikai szolgálaton kivüli államigazgatási szervek és a magáncégek bővülő odatf'eldo'lgozása és a különböző adatforrások létrejötte versenyhelyzetet teremtenek a finn statisztikai hivatal számára:

,—_az állami statisztikai szolgálat koordinációs, összehangoló szerepe az információt előállító szervezetek számával arányosan növekszik;

— a'statisztikai tevékenység hatékonyságának növelése akadályokba ütközik, mivel a társadalom érzékenysége (és az ezt kifejező jogszabályok) korlátozzák az adatokhoz való

hozzáférést, adatok több célú felhasználását:

— az ,.információs piac" kialakulása, a gyors technikai fejlődés elkerülhetetlenné tesz- nek állami akciókat a nemzeti információ-rendszer kialakítása érdekében, és ebben a statisztikai szolgálatnak lényeges szerepet kell betöltenie.

'A Német Demokratikus Köztársaság dolgozata gondolatmenetének közép—

pontjában a statisztikai tevékenység és mikroszintű könyvvitel kapcsolata állt. .log—

szabályok. iránymutatások és technikai szabványok segitségével a Német Demok-

ratikUS Köztársaság Statisztikai Hivatalának sikerült megvalósítani a statisztika és

a könyvvitel olyan integrációját. amely a gazdálkodó szervek és állami irányitó szervek szintjén egyaránt jelentős megtakarításokat eredményez. Az integráció konkrét megvalósítási formái ágazatonként eltérnek. A lehetőségek és eredmények

illusztrálása céljából a dolgozat egy már működő rendszert ismertetett.

A svéd dolgozat a statisztikai szolgálatok két alapkérdését teszi fel:

—— kinek az igényeit kell a hivatalos statisztikai rendszernek kielégítenie;

—, miként kell a statisztika tartalmára és összetételére vonatkozó döntéseknél a priori- tásokat meghatározni.

Svédországban új módszert vezettek be a fenti kérdések hatékony eldöntésére, és a dolgozat ezt az új — még valójában ki sem próbált —- módszert ismertette. Az új döntési modell szervesen illeszkedik a svéd kormányzat munkájának megújítá—

sáért tett erőfeszítésekhez. Ennek lényege. hogy a kormányzati szervek nagy önál- lóságot kapnak a részleteket illetően, miközben lényegesen megnő a központi el- lenőrzés szerepe az alapvető irányok, a stratégia kialakításában. A jövőben a szakstatisztikák tartalmát és terjedelmét az adott szakterületért felelős minisztérium határozza meg. lgy — miközben a svéd Központi Statisztikai Hivatal költségvetését csökkenteni kell — a minisztériumnak joga van saját pénzeszközeit átcsoportosítva növelni a statisztikai ráfordításokat. Hasonlóképpen elképzelhető, hogy ha a sta—

tisztikai megfigyelés helyett egy más, direkt kormányzati intézkedés jobban szol- gálja az adott célt, akkor a költségvetés—átcsoportosítás a másik irányba valósul

meg.

A szovjet Központi Statisztikai Hivatal két dolgozatot nyújtott be. melyek közül az egyik a statisztikai rendszer alapvető elvi kérdéseivel foglalkozott. a másik a statisztikai információ-rendszer technikai kérdéseiről szólt.

A szovjet statisztikai rendszer meghatározó jellemzője a centralizáció. Ez egy- aránt igaz a szervezeti struktúrára. amely négy szinten (össz-szövetségi. köztársa- sági. területi és helyi) követi a Szovjetunió területi tagozódását. és a statisztikai

(3)

54 srama ELEK

rendszer működésére. A szovjet Központi Statisztikai Hivatal felelős szakmailag a könyvvitel és a statisztika megfelelő színvonaláért, az egységes módszerek kialakí—

tásáért és érvényesítéséért. valamint az összes érintett állami szerv megfelelő infor—

mációkkal történő ellátásáért.

A másik dolgozat a statisztikai információ-rendszer technikai bázisát képező.

úgynevezett kollektív használatú számitóközpontok létrehozásáról számolt be.

A benyújtott és a felszólalók által egybehangzóan igen színvonalasnak minő—

sített dolgozatok kijelölték a vita fő irányait és csomóponti témáit, melyek a követ- kezőkben foglalhatók össze.

A statisztikai szolgálatok szervezetére, működésére alapvetően vagy a centra-

lizáció. vagy a decentralizáció jellemző. Egyetértés alakult ki abban — és ezt több

felszólaló saját országa példáján is bemutatta —. hogy a valóságban tiszta formá—

ban egyik megoldással sem lehet találkozni. A centralizáció és a decentralizáció valamilyen keveréke az általános. A statisztikai szervezet bizonyos szempontból.

például a szakmai munka irányítását illetően centralizált. míg például a végrehaj—

tás területileg decentralizált. Abban is egyetértés alakult ki. hogy egyik megoldás

sem tekinthető egyértelműen hatékonyabbnak. bár a tapasztalatok alapján a köz-

pontosított rendszer előnyei némileg túlsúlyban vannak.

Hasonlóképpen meghatározzák a statisztikai szolgálat működési körülményeit azok a tanácsadó vagy állami felügyeletet gyakorló, hivatalos, esetenként nem hi—

vatalos szervek. amelyek létezéséről. működéséről szinte minden ország számot adott. E szervekről általában jó a tapasztalat. Segítséget jelenthetnek a statisztikai hivatalnak a felhasználói csoportokkal való kapcsolattartásban, az állami

szervek közötti koordinációban, a közvélemény megfelelő alakításában és a kuta-

tóintézeti és egyetemi szakértőknek a munkába történő bekapcsolásában.

E tanácsadó szervek létrejöttének egyik okaként több ország a közvélemény—

nek a személyi adatok gyűjtésével és felhasználásával szembeni növekvő érzékeny—

ségét említette. Az országok egy részében a lakosság — esetenként politikai szinten is megjelenő — aggályai már akadályozzák a statisztikai rendszer racionális működését. A probléma súlyát jól jelzi. hogy az adatvédelem a szeminárium más témakörei, így elsősorban az adminisztratív nyilvántartások statisztikai hasznosí- tása kapcsán is kiemelt téma volt.

A statisztikai szervek gazdálkodásának pénzügyi feltételeiről kialakult vitát a svéd dolgozat váltotta ki. Az ismertetett döntési és finanszírozási modellel kapcso- latban többen kétségeiket fejtették ki. Ugyanakkor abban egyetértettek. hogy noha mindenütt érzékelhető az állami kiadások, ezen belül a statisztikára fordítható ösz—

szegek csökkenése, meg kell találni a megfelelő módszereket a pénzügyileg is ha—

tékony működéshez. Példaként és megoldási javaslatként elhangzott, hogy a szol—

gáltatások egy részét a statisztikai hivatal fizettesse meg. Többen viszont jelezték.

hogy igen nehéz a ráfordítások pontos megállapítása. egy bürokráciától mentes belső elszámolási rend kialakítása. A statisztikai hivatalok szolgáltatásainak meg- fizettetése azért került az utóbbi években előtérbe, mert lényegesen növekszik a ,.testreszabott", egyedi igényeket kielégítő számítógépes eszközökkel teljesített feldolgozások. adatátadások aránya.

Nagy hangsúlyt kapott a vitában a hivatalok koordinációs tevékenysége.

A vitát. amelyben 21 ország. ezen belül Magyarország delegátusa is felszólalt, a témakört vezető alelnök, W. Sadowski azzal zárta le. hogy bár a rendkívül széles

skálán mozgó hozzászólásokösszefoglalására nem vállalkozhat. szeretné azt a

meggyőződését kifejteni. hogy a dolgozatok és a vita számos igen aktuális kérdés- ben hozzájárultak az azonos felfogás, egyetértés kialakításához.

(4)

AZ EURÓPAI STATISZTIKUSOK ÉRTEKEZLETE 55

Együttműködés és konfliktusok a statisztikai és az államigazgatási szervek között

a statisztikai információk előállításában

A témakörhöz négy ország, Kanada, Franciaország, Dánia és Olaszország

nyújtott be dolgozatot. Az egyes országok tapasztalatok alapján ismertették az or- szágos nyilvántartások és más adminisztratív rendszerek statisztikai célú. másod—

lagos hasznosítását. az eredményeket és az esetenként jelentkező konfliktusokat.

A téma évek óta folyamatosan foglalkoztatja a régió statisztikai hivatalait, szak—

embereit. Ennek bizonyítására elegendő áttekinteni az ESÉ plenáris üléseinek és különböző szakmai rendezvényeinek múltbeli és tervezett munkaprogramjait.

A dolgozatok. a téma elméleti hátterének és a legfontosabb gyakorlati prob- lémáknak ismeretét feltételezve, a nyilvántartások statisztikai hasznosítását magá-

tól értetődő. sok esetben alternatíva nélküli megoldásnak tartották. lsmertették

azokat az államigazgatási nyilvántartásokat. amelyekre a statisztikai szolgálatok az adott országban nagymértékben támaszkodnak.

A kanadai. a francia és — kissé rövidebben — az olasz dolgozat is bemutatta a három alapvető statisztikai adatgyűjtési technika: a cenzus. a reprezentatív

adatfelvételek és az adminisztratív források felhasználásának egymáshoz való vi-

szonyát. az egyes módszerek előnyeit. hátrányait.

Valamennyi dolgozat kiemelten foglalkozott az adminisztratív források hasz—

nosításának jogi szabályozásával. különös tekintettel két problémára: az egyedi adatokat tartalmazó adminisztratív rekordok átadása statisztikai felhasználásra.

illetve a különböző forrásból származó rekordok összekapcsolása. A lehetőségeket és korlátokat minden ország részletesen, magas szintű jogszabályban rögzíti.

A jogi szabályozás alapvető gondolatai a következők:

-- az adminisztratív forrásból a statisztikai rendszerbe áramló egyedi adatokat az egyéb módon gyűjtött adatokkal egyenértékű, teljes védelem illeti meg;

— egyedi adatoknak a nyilvántartásokból a statisztikába áramlása elfogadható. a má—

sik irányú adatátadás (egyedi adatok kiáramlása a statisztikai hivatalból) viszont nem meg—

engedett;

— az adatok összekapcsolása (linkage) statisztikai célból megengedett. de ilyen eset—

ben is teljes mértékben biztosítani kell az egyéni jogok védelmét.

Bár csak egyedül a kanadai dolgozat vállalkozott az adminisztratív adatforrá—

sok típusainak osztályozására, a megközelítés helytállónak bizonyult a többi dol—

gozat tükrében is. A lényeges tanulsága ezen osztályozásnak az, hogy a különbö—

ző kategóriába tartozó adatforrások eltérnek egymástól a pontosság, az időbeli- ség, a terjedelem stb. szempontjából.

A dolgozatok az adatforrások hasznosítása előfeltételeinek két nagy csoport- ját —— a tartalmi előfeltételeket és a szervezeti előfeltételeket —- ismertették.

A tartalmi előfeltételek megteremtését szolgáló tevékenységeket összefoglaló nevezzük. Ennek során el kell érni. hogy az adatforrás a lehetőségekhez mérten minél jobban illeszkedjen a statisztikai igényekhez: azonos vagy közelálló fogal- makat és osztályozásokat használjon, vonatkozási köre minél jobban átfedje (:

statisztikát, aktualitása és pontossága elfogadható mértékű legyen. Mindez csak a statisztikai szolgálat és az egyes adatforrásokért felelős államigazgatási szerve—

zet együttműködésében valósulhat meg.

A statisztikai szolgálat és a többi érintett szervezet kapcsolata, ahogyan erről az olasz és a francia dolgozat is említést tett, nem problémamentes. A különböző érdekek gyakran ütköznek, egyeztetésük megfelelő mechanizmust igényel.

(5)

56 ' ' STRAU8 ÉLEK

A vitát, az ülésen elnöklő Nyitrai Ferencné dr., a magyar Központi Statisztikai Hivatal elnöke nyitotta meg, kiemelve az adminisztratív adatforrások hasznosítá—

sának egyre növekvő jelentőségét. Ezt követően. elsősorban a vita irányának kije- lölése érdekében, összefoglalta a benyújtott dolgozatok legfontosabb gondolatait.

A bevezetőt követő élénk és tanulságos vitában 19 ország szólalt fel. A vita

főbb gondolati csomópontjai a következők voltak:

— a statisztikai hivatal és az adminisztratív adatforrást működtető szervezet kapcsolata,.

— az adminisztratív adatforrások minősége,

— a jogi szabályozás. különös tekintettel az adatvédelem szempontjaira.

Egyetértés alakult ki abban, hogy a statisztikai és adminisztratív (legtöbbször államigazgatási) szervek közötti jó munkakapcsolat a siker záloga. A felszólalók

e tekintetben különböző tapasztalatokról számoltak be. Egyes országokban. pél-

dául a Szovjetunióban, Finnországban. Csehszlovákiában, Bulgáriában az együtt—

működés kifejezetten jó. Mások. például a Német Szövetségi Köztársaság, Nar- végia. Franciaország, lrország sikeres és sikertelen kapcsolatokat is jeleztek.

Problémaként említették a felszólalók. hogy a partner adminisztratív szerve—

zetnek gyakran nem érdeke a statisztikai követelmények figyelembevétele. Néhány ország tapasztalata alapján az is bebizonyosodott. hogy a hatékony együttműkö—

déshez nem elegendők a jogszabályi előírások, ezek betartását a statisztikai hiva-

tal önmagában nem tudja elérni. Az együttműködést gyakran az akadályozza.

hogy az államigazgatási partnernél hiányzik a megfelelő statisztikai szakértelem.

Ennek kiépítéséhez -— akár saját szakértőinek átengedésével is — nagy segítséget adhat a statisztikai hivatal. A már működő kapcsolatokat alapjaiban veszélyez—

tetik az adminisztratív rendszerek változásai. Ezek indítékai természetesen magá- ban az adminisztratív tevékenységben keresendők, így a változások általában el-

kerülhetetlenek. Nem elkerülhető azonban, hogy ezekről a statisztikai hivatal mint

felhasználó időben értesüljön. Még jobb, ha a változással kapcsolatos döntésbe az adatforrás felhasználója a statisztikai hivatalt is bevonja. Az adminisztratív for—

rásokból nyerhető adatok minőségéről kialakított nézetek abban foglalhatók ösz—

sze. hogy nincs helye a szélsőséges megközelítésnek: az sem igaz. hogy az adminisztrativ adatok eleve pontosabbak, mint amita statisztika általában igényel. de az is távol áll a valóságos helyzettől, hogy a felhasználás az adatok megbízhatat- lansága miatt lehetetlen. Több példa hangzott el arra. hogy aránylag kis kiigazí- tással az adminisztratív rendszer adatainak pontossága lényegesen növelhető.

A legnagyobb problémát — ebben is teljes volt az egyetértés — a két adat—

rendszer eltérő fogalomhasználata, vonatkozási köre és időbeli eltérései okozzák.

Szinte minden felszólaló kitért az adminisztratív adatok felhasználásának. va—

lamint a több forrásból származó adatok összekapcsolásának (linkage) adatvédei- mi problémáira. Az első követelmény. hogy a statisztikai titok védelmének jogi alapjai megnyugtatóan rendezve legyenek. Hollandiában ez a feltétel szinte ki- vétel nélkül mindenütt megvalósult. Az általános szabályok érvényesek az admi- nisztratív adatok statisztikai hasznosítására is. és így elvben megvan a biztosítéka annak, hogy ez a módszer nem sértheti a személyiségi jogokat. A gyakorlat azon-

ban az egyes országokban más és más. A Német Szövetségi Köztársaság alkot—

mányjogi bíróságának közismert határozata a népszámlálásoknál például teljesen

kizárja a statisztikai és az adminisztrativ adatok összekapcsolását akár csak ellen-

őrzési célból is. Dániában alapelvnek számít. hogy a statisztika olyan kérdést nem tesz fel az adatszolgáltatónak, amely egy adminisztratív rendszerből kiolvasható.

ami eleve feltételezi az összekapcsolást.

(6)

Azadatvédelmi megfontolások miatt a statisztikai rendszerre kényszerített kor- látok jelentik ma a legnagyobb akadályát az adminisztratív adatok hasznosításá- nak. Ebből kiindulva javasolta a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségének vezetője. hogy készüljön az ESÉ és a Nemzetközi Statisztikai Intézet (lSl) gondo—

zásában egy ajánlás az adminisztratív adatforrások hasznosításának szabályairól.

mely egyrészt garanciákat adna a személyiségi jogok védelmére. másrészt lehe—

tővé tenné a racionális megoldások alkalmazását.

Technikai kapcsolatok a statisztikai hivatalok és más információs rendszerek között

E témakörhöz két ország, Magyarország és Lengyelország statisztikai hiva- tala készített dolgozatot.

A magyar dolgozat a Központi Statisztikai Hivatal és más információ—rendsze—

rek számítástechnikai eszközök segítségével megvalósuló adatkapcsolatait ismer- tette. A technikai kapcsolatok hátteréül az állami statisztika egységes rendszeré—

nek struktúrája. a statisztikai szervek munkamegosztása és a Központi Statisztikai Hivatal koordinációs tevékenysége szolgál.

A Központi Statisztikai Hivatal adatkapcsolatai kétirányúak. Meghatározó az adatok átadása, továbbítása más információs rendszereknek, de az adatok átvé- tele is egyre növekvő jelentőségű. Az adatkapcsolatok technikai szempontból két nagy csoportba sorolhatók: az elsőbe tartoznak a hagyományos, a másikba a szá—

mítástechnikai eszközökkel megvalósuló kapcsolatok. A dolgozat bemutatta a kü—

lönböző kapcsolati formákat és a Központi Statisztikai Hivatal azon intézkedéseit, amelyekkel a számítástechnikai kapcsolatok kiterjesztését kívánja ösztönözni. E té- makörbe tartoznak az adatbázis feltételeit, az adatokhoz való hozzáférés szabálya—

it rögzítő rendelkezések, az adatforgalmat támogató koordináló szervezet, az infor- mációszolgálat létrehozása, továbbá más statisztikai szervekkel kialakított együtt- működések.

A lengyel dolgozat az állami statisztikai rendszer struktúráját mutatta be.

Mivel a Központi Statisztikai Hivatalon kívül mintegy 50 más állami szerv végez statisztikai tevékenységet. igen lényeges, hogy milyen alapelvek alapján történik a feladatok (statisztikai témák) megosztása. A társadalom és gazdaság alapvető folyamatait a Központi Statisztikai Hivatal által végzett mintegy 260 felmérés hi- vatott megfigyelni. A többi mintegy 250. az ún. ágazati statisztikák keretébe tartozó felmérés célja. hogy az ágazati és funkcionális irányítást lássa el megfelelő adatokkal. A munkamegosztás közvetlen következménye. hogy az egyes szervek az összegyűjtött adatokat egymásnak többnyire mágnesszalagon átadják.

E témakör vitáját L. Pinto. az olasz Központi Statisztikai Hivatal elnöke vezette.

Bevezetőjében — részben az olasz tapasztalatok, részben a dolgozatok alapján ——

a következő témák megvitatását javasolta:

- adatbázisok tartalmi (összehasonlíthatósági) problémái,

— megengedhető-e az államigazgatási szervek közvetlen hozzáférése a statisztikai adatbázisokhoz.

— mi a szerepe az üzleti alapon működő számítástechnikai szolgáltató cégeknek a statisztikai adatok továbbításában,

— hogyan befolyásolják a hardware és a software eszközök a technikai kapcsolatokat?

A vita első hozzászólója T. Walczok. a lengyel Statisztikai Főhivatal elnök-

helyettese volt. aki megerősítve a lengyel dolgozat fő mondanivalóját, a technikai eszközök integráló hatására hívta fel a figyelmet.

(7)

58 mama ELEK

A kanadai helyzetről l. Fellegi, a statisztikai hivatal vezetője számolt be. A ka- nadai statisztikai hivatal adatvédelmi megfontolásokból on-line hozzáférést nem

enged számítógépeihez. Két, lazább kapcsolaton alapuló szolgáltatásuk van. Egy fizikailag elkülönített számítógépen terminállal lekérdezhető aggregált adatbázis működik. Emellett 400000 nyilvános statisztikai idősort mágnesszalagon átadnak üzleti alapon működő számítógépes hálózatoknak. amelyeken keresztül azok a legszélesebb felhasználói kör számára elérhetővé válnak.

G. Homer, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Statisztikai Hivatalá-

nak elnökhelyettese arról számolt be. hogy a statisztikai adatbázist nem közvetle- nül, hanem üzleti hálózatokon keresztül juttatják el az érdekeltekhez. Újdonság—

nak számít. hogy a postai th— (TELEDATA) rendszerben 1000 képernyőtáblát sta-

tisztikai adatokkal töltenek fel, amelyek így nagy nyilvánosságot kapnak. E tapasz—

talatok alapján Hamer jelezte. hogy az elektronikus eszközökben tárolt statisztikai

adatok szerzői jogának és az ilyen szolgáltatások díjazásának néhány kérdése

még megoldatlan a Szövetségi Statisztikai Hivatalban.

L. Fastbom, a svéd Központi Statisztikai Hivatal vezérigazgató—helyettese az egyedi adatok azonosítóinak adatvédelmi okok miatti átkódolási technikáit és azok alkalmazási problémáit tekintette át. A statisztikai adatok gyűjtésénél a technikai újdonságot a személyi számítógépek jelentik.

]. L. Boden, a francia Nemzeti Statisztikai és Gazdaságkutató lntézet osztály- vezetője szerint a statisztikai adatbázisok felhasználása jelentősen elmarad a

korábbi várakozásoktól. Ennek okát a nyugat-európai információs piac széttagolt—

ságában. a tényleges felhasználói igények fel nem ismerésében látja. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a hagyományos piaci struktúra (termelő—nagykereskedő—

kiskereskedő—vásárló) az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európában is kialakul- jon.

A. Laihonen, a finn Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője elmondta.

hogy közvetlen számítógépes kapcsolatot -— a kanadaihoz hasonló megfontolá—

sokból — ők sem tartanak fenn. Aggregált idősorokat tartalmazó adatbázisok, amelyeket mintegy 60 intézmény használ, jelenleg egy önálló állami számítógépen üzemelnek. Terveik között szintén szerepel, hogy adataik forgalmazására közveti—

tőket vesznek igénybe. Az on-líne adatbázis-felhasználás lassú növekedésének okát a még mindig túl bonyolult lekérdező nyelvekkel magyarázta, és bejelentette, hogy a mesterséges intelligencia eszköztárát kívánják e probléma megoldásához igénybe venni.

A szovjetunióbeli helyzetről, fejlesztési elképzelésekről P. Gujvin, az OSÚSZK Központi Statisztikai Hivatalának vezetője számolt be. A szovjet statisztikai rend—

szerben, amely négy államigazgatási szinten minden irányitószervet ellát infor—

mációval, különösen nagy szerepe van a számítógépes kapcsolatoknak. melyeket az első témakörhöz benyújtott szovjet dolgozat részletesen ismertetett.

Nyitrai Ferencné ár., a magyar Központi Statisztikai Hivatal elnöke hozzászó-

lásában először a számitástechnikai eszközökön alapuló adatforgalom esetében különösen fontos adathozzáférési szabályokat ismertette, melyek lényege, hogy

a magánszemélyek és a jogi személyek egyedi adatait a statisztikai törvény védi.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök alapvetően meghatározzák — hiány esetén korlátozzák -— a technikai kapcsolatok kiépíthetőségét. Elmondta, hogy a magyar Központi Statisztikai Hivatal is tervezi az aggregált adatbázis széles körű hozzáférési lehetőségének megteremtését.

]. P. Behmorías, a francia Szociális Minisztérium statisztikai részlegének veze- tője részletesen ismertette azt a rendszert, amely a 23 millió alkalmazott fizetési

(8)

adatait eljuttatja az adóhatósághoz és a statisztkai hivatalhoz. A második világ- háború óta működő adatszolgáltatást az érintett állami szervek együttműködésé—

ben folyó fejlesztő munkának köszönhetően a munkaadók mágnesszalagon is tel-

jesíthetik. Ennek az aránya a hagyományos bizonylaton történő adatszolgáltatás—

hoz képest egyre növekszik, és már túlsúlyban van.

A vita elnöki összefoglalójában L. Pinto elmondta. hogy a hozzászólások alap- ján lényeges különbségek mutatkoznak az egyes országok technikai felszereltsé- gében. Ugyanakkor a számitástechnikai eszközökön alapuló adatkapcsolatok fej—

lesztését és az ennek útjában álló technikai. statisztikai módszertani és jogi prob- lémák megoldását minden ország egyformán fontosnak tartja. Ezek közé tartoz—

nak például a szolgáltatások költségei. a külső felhasználás engedélyezésének kockázatai, az információs piac, a hardware kompatibilitás.

.,.l

és a felhasználók kapcsolatára.

A szeminárium negyedik témakörében három dolgozatot vitattak meg, amelyeket a csehszlovák, a szovjet és a jugoszláv statisztikai hivatal készített.

A csehszlovák dolgozat abból indult ki. hogy a statisztikai rendszer az egy- séges társadalmi—gazdasági információs rendszer egyik fontos összetevője. A mű- ködés alapjait Csehszlovákiában az 1971—ben elfogadott törvény határozza meg.

Eszerint a Szövetségi Statisztikai Hivatal feladatai közé tartozik mind az adatgyűj—

tés, mind az információs rendszer koordinációja. A Hivatal rendelkezésére álló adatok alapján az egyes lényeges felhasználói csoportok számára az igényeknek megfelelő tartalommal és formában nyújt tájékoztatást. Különösen fontos szerepe van ezen belül a kormányzati döntéseket alátámasztó elemzéseknek és rövid távú előrejelzéseknek.

A szemináriumra benyújtott szovjet dolgozat a Központi Statisztikai Hivatal és más szovjet minisztériumok közötti, össz-szövetségi és helyi szinten megvalósuló információcserét mutatta be. A statisztikai adatok legnagyobb felhasználói a ter- vező szervek. Hasonlóan jelentős a statisztikai és a pénzügyi szervek kooperációja is. A dolgozat további példaként a Központi Statisztikai Hivatal és az Árhivatal, valaminta Nemzeti Bank közötti odatcserét emelte ki.

A jugoszláv Szövetségi Statisztikai Hivatal által benyújtott dolgozat a jugosz—

láv statisztikai rendszer alapvető feladatait, ezen belül a statisztikai munka terve- böző típusainak jellemző igényeiből kiindulva a statisztikai rendszer és a felhasz—

nálók kapcsolatát elemezve. Kitér arra. hogy a statisztikai szervek és a felhasz- nálók közötti viszonyt a számítástechnikai eszközök fejlődése alapvetően befo—

lyásolja: megnőtt az igény arra. hogy a statisztikai hivatal megfelelő módszertan—

nal, adatbázisokkal és software eszközökkel támogassa a statisztikai elemzők mun—

káját. Az elemzés eszköztárában kitüntetett szerepe van a modellezésnek. ezen belül az előrejelzést szolgáló modellek alkalmazásának.

A jugoszláv Szövetségi Statisztikai Hivatal az alapdolgozaton túl két rövid írásos összefoglalót bocsátott a szeminárium résztvevői rendelkezésére. Az egyik a hivatal információs szolgáltatásait, a másik az adminisztratív adatforrások hasz- nosítása terén szerzett tapasztalatokat ismertette.

A témakör vitáját L. Fastbom, a svéd Központi Statisztikai Hivatal vezérigaz- gató-helyettese vezette. Bevezetőjében részletesen kifejtette. hogy a témakör cí—

mében szereplő, a statisztikai és a felhasználó információ—rendszerek közötti integ-

:

(9)

60 * — STRAUB EL'EK

ráció milyen területeken valósulhat meg. és ez milyen hatással van a statisztikai rendszer fejlődésére.

Az integráció lehetséges területeit és várható hatásait egy olyan mátrix sei gitségével mutatta be. amelyen feltüntette az információ-rendszerek három cso-'—

portja (statisztikai rendszer. államigazgatási rendszerek. egyéb felhasználók, illetve adatszolgáltatók) között lehetséges kapcsolatokat, figyelembe véve az infor-

mációk két fajtáját (aggregált és egyedi adatok).

A hozzászólók a korszerű számítógépre alapozott vagy azzal támogatott tájé- koztatási tevékenység szinte minden fontosabb kérdését érintették, és további gya—

korlati példákkal egészítették ki a dolgozatokból megismert helyzetképet. Jelentős hangsúlyt kapott a vita során az adatbázisoknak a tájékoztatásban betöltött sze-

repe. Az országok mindegyike statisztikai adatbázisok fejlesztéséről, illetőleg al—

kalmazásáról számolt be. Különbözők azonban a vélemények az adatbázis-szolgál-

tatások dijazásáról. Egyes statisztikai hivatalok a felhasználóktól, illetve azok bi-

zonyos ketegóriáitól térítést kérnek, mások ingyenesen lehetővé teszik az adatbá—

zisok lekérdezését. Érdekes az a tapasztalat, hogy azokban az országokban. ahol a korszerű eszközökön történő tájékoztatás (adatbázis-lekérdezés. mágnesszala- gokon és floppyn történő adatátadás. egyedi igények szerinti számítógépes táb—

lázások) szerepe növekszik, ott lehetőség van a hagyományos és költséges nyom- tatott kiadványok arányának csökkentésére.

E témakör vitájában is felmerült az egyedi, elsősorban a személyekre vonat- kozó statisztikai adatok védelmének szükségessége. E követelmény teljesítéséhez szükséges két statisztikai módszer alkalmazásáról kaptak a résztvevők tájékozta—

tást: az egyedi adatok táblázás során történő véletlen felfedezésének megakadá- lyozását szolgáló eljárásokról (disclosure prevention) és az egyedi adatok azono—

sítóinak törléséről, anonimizálásáról.

A vitában megvilágosodott. hogy a statisztikai szervek és felhasználóik számí- tógépes kapcsolatainak másik oldala a statisztikai rendszerek és a számára szá- mítástechnikai eszközökön adatokat átadó adminisztratív rendszerek kapcsolata.

E két típusú adatkapcsolat közötti párhuzam abban is megmutatkozik, hogy az in—

tegráció szorosabbá válásával mindkét esetben nő a partnerek egymásrautaltsága.

A statisztikai rendszer, miközben élvezi az adminisztratív adatok hasznosításának előnyeit, függő helyzetbe kerül. Hasonlóképpen, a statisztikai rendszerhez szora-_

san integrálódó felhasználóknak is számolniuk kell az előnyök mellett jelentkező nagyobb függőséggel.

L. Fastbom azzal zárta a témakör vitáját, hogy az a várakozásoknak és a be- nyújtott dolgozatok magas színvonalának megfelelően értékes gondolatokat vetett fel. és egyben hozzájárult a nézetek tisztázásához. közelítéséhez. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a statisztikai szervek és a felhasználók közötti kapcsolat szo—

rosabbá válása, az információ- rendszerek integrációja a statisztikai szolgálatok

jövőjét meghatározó egyik fő tendencia, melynek különböző vetületeivel az ESÉ

megfelelő fórumain rendszeresen foglalkozni kell.

A témák elfogadása körül élénk vita alakult ki. döntés nem is született. erre

valószínűleg az ESÉ 1987. évi plenáris ülésén kerül sor.

E. Malinvaud, a szeminárium elnöke zárszavában hangsúlyozta. hogy a szóban

forgó témák megtárgyalásával a szeminárium a kitűzött feladatait teljesítette. .la—

vasolta, hogy a felmerült lényeges megállapítások. feladatok épüljenek be az Eu- rópai Statisztikusok Értekezlete munkaprogramjába.

TÁRGYSZÓ : Nemzetközi szervezet.

(10)

AZ EURÓPAI STATISZTIKUSOK ÉRTEKEZLETE _ , 61

PESIOME

ABTOp nonpoőuo oruu'rslaaercs 06 oprauusosaHHoM neücrsyiouteii nop. ari—moi? Cra—

mcruuecxoü Komnccnu OOH " Eaponeücuoü Skonommecxoű Komuccuu Kompepeuuueű esponeücxnx cramcmxoa c 8 no 12 ceHTnőpz 1986 foga a l'iapmxe ceMuHape Ha remy ,,Mecro " pom, cra-mcmuecxoii cnymőbr a umpopmauuonnoű cucreme CTpaHbl".

Ha ceMuHape cocronnoce oőcymAeHue cnemoumx uerbipex remarux: 1. mymmmi cramc-muecnoü cnymőu a Hauuouanbuoü umpopmauuounoü cum—eme. 2. Corpynuuuecrso n Koncpnnxm menny crarncmuecxumu " ammuucrpa'manbmu rocyAapcmem—iumu oprana- MH : cocraanenuu crarncmuecxoü unmopmaum. 3. Texnmecxue (331314 memgy crarucmuec- KHMH ynpaaneunamu " RPYI'HMH unmopmaunonubmu cucremamu. 4. Bosneüc'rsne unter-pa- mm nncpopmauuouuux CHCTeM Ha cases memay cramcmuecxumu ynpasneHmMu " norpeőu- TenRMH.

SUMMARY

The study reports in detail on the Seminar dealing with the place and role of statistical service in the information system of countries, held in Paris, 8—12 September 1986, organized by the Conference of European Statisticians under the joint auspices of the Statistical Com- mission and the Economic Commission for Europe of the UN.

The four subjects discussed at the seminar are as follows: 1. The function of the statistical service in the national system of information; 2. Co—operation and conflicts of the statistical and administrative organizations in providing statistical information; 3. Technical relations between the statistical Offices and other information systems; 4. The effect of the integration of the information systems on the relationship between statistical Offices and data u-sers.