Az Európai Statisztikusok Értekezletének 35. plenáris ülése

AZ EURÓPA! STATISZTIKUSOK ERTEKEZLETÉNEK 35. PLENÁRIS ULESE

LUTZER GYÖRGY

Az Európai Statisztikusok Értekezlete (a továbbiakb an: Értekezlet) 1987. június

15. és 19. között tartotta 35. plenáris ülését Genfben. amelyen 29 tagország kép—

viseltette magát általában a legmagasabb szintű delegációval. Részt vett az_üié- sen az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (lLO), az Egészségügyi Világszervezet (WHO), két kormány- közi szervezet: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) és az Európai

Gazdasági Közösség (EEC). továbbá az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa

Egyezmény (GATT) képviselője. Az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) Statisztikai főosztályának (a továbbiakban: Titkárság) meghívására jelen volt az Északi Sta- tisztikai Társaság (NSS) és a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete

(OECD) képviselője. Részt vett az ülésen W. Seltzer, az ENSZ Statisztikai Hivatalá- nak igazgatója, valamint az EGB meghívása alapján a japán statisztikai hivatal egy vezető munkatársa.

Az Értekezlet elé a szokásosnál nagyobb várakozással tekintettek a régió tag-

országai elsősorban azért, mert ez alkalommal kellett dönteni az Értekezlet jövő—

beni tevékenységének tartalmáról és formájáról. Magyar szempontból azért is je—

lentős volt a plenáris ülés. mert ebben az évben a szocialista országoknak az Ér- tekezlet keretében folyó statisztikai tevékenysége koordinációját Magyarországon

vegzi.

Az ülésen az elnöki tisztet A. Donda, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Központi Statisztikai Hivatalának elnöke látta el. Az előzetes napirend el—

fogadása után a résztvevők rövid néma felállással adóztak az elmúlt év októberé-

ben elhunyt Mach Jansen, a Titkárság nyugalmazott igazgatóhelyettese emlékének.

.

A szokásokhoz híven az Értekezlet először az Európai Gazdasági Bizottság 42.

közgyűlésén hozott határozatokat és az abból következő feladatokat tekintette át.

R. Gentile, a Titkárság megbizott igazgatója emlékeztetett arra, hogy az Európai Gazdasági Bizottság szervezetének és tevékenységének áttekintésére lét re—

hozott ad hoc bizottság megtartotta első ülését. Az ülésen javaslatot tettek az

EGB főtitkárának arra. hogy írásban kérjen véleményt az egyes főbizottságok ve—

zetőitől és helyetteseitől a területekeiken végrehajtott programok során szerzett tapasztalataikról. javaslatot kérve tevékenységük jövőbeni tartalmára és formá—

jára. törekedve azok racionalizálására. A válaszok értékelése után az ad hoc bi- zottság októberben újabb ülést tart.

LUTZER: AZ EURÓPAi STATiSZTlKUSOK ÉRTEKEZLETE 1095

R. Gentile a továbbiakban elmondta. hogy véleménye szerint az EGB 42. köz-

gyűlésén felszólaló delegációk szerint az Értekezlet szinvonalas munkát végez, programja kiegyensúlyozott, jelentős eredményeket ért el a statisztikák nemzetközi

egységesítésének és összehasonlíthatóságának megteremtése felé vezető úton.

Hangsúlyozták a koordinációs tevékenység jelentőségét. amelynek egyik fő célja

az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetésére való törekvés.

Az Értekezlet tájékoztatást kapott az EGB részére teljesítendő adatszolgálta- tásokról. A Titkárság elmúlt évben készített és a tagországoknak eljuttatott össze-

állítására -— amelyben kimutatták, hogy az adott ország milyen mértékben teljesít

adatszolgáltatást —— tizenegy tagországból küldtek választ. Ezekből az derült ki.

hogy esetükben az adathiány az eltérő osztályozásokra és a kellően részletezett

adatok hiányára vezethető vissza.

A témával kapcsolatban az EGB közgyűlésén lrország delegációja -- az Euró—

pai Gazdasági Közösség tagállamai nevében -— felszólalásában hangsúlyozta. hogy a megoldás érdekében a már meglevő statisztikák fejlesztését kell szorgalmazni.

Az ülés első napján került sor az Értekezlet jövőbeni tevékenységének lehe-

tőségeiről és kilátásairól szóló titkársági összeállítás megvitatására. A dokumen- tum az EGB költségcsökkentési és racionalizálási határozata nyomán készült, ki—

dolgozását a nemzeti, illetve a nemzetközi statisztikai szolgálatokkal szembeni kö—

vetelmények megváltozása, valamint a költségkímélő módszerek alkalmazása iránti növekvő igény tette szükségessé.

A megváltozott feltételek az Értekezlet tevékenységét az alábbi módon érintik:

— a projektek kijelölését és végrehajtásuk módját a jövőben nagyobb mértékben be- folyásolják a költségtényezők;

—- a projektek hatékony megvalósítása érdekében részletesebb és megalapozottabb munkamódszer kialakítására lesz szükség;

— a Titkárságnak nagyobb felelősséget kell vállalnia a projektek irányításában, elke- rülve a projektek kialakítása, szervezése és lebonyolítása során keletkező késedelmet.

A programok kialakítására a dokumentum az alábbi javaslatokat teszi:

— az Értekezlet által kialakítandó új osztályozásokat ,,nemzetközi használatra" vagy ,,nemzeti és nemzetközi használatra" kell készíteni:

-— az előző eljárást kell alkalmazni a meglevő osztályozások revíziója során;

-- az EGB által gyűjtött és publikált adatok esetében az Értekezletnek esetenként, rövid időszakra, koncentrálnia kellene forrásait a kiadványok továbbfejlesztése érdekében;

— indokoltnak látszik, hogy egyes jól körülhatárolható területeken az elméleti munkát részben nemzetközileg összehasonlítható adatok összeállításával helyettesítsék. ez hozzá—

járulna az ülések számának csökkentéséhez.

A felsoroltak megvalósítása érdekében szükség van a Titkárság szerepének bővítésére is. Erre vonatkozóan a dokumentum az alábbi javaslatokat teszi:

— a Titkárság kövesse nagyobb figyelemmel a különböző programok során felvetődő új témákat;

— a Titkárság nyújtson segítséget azoknak az országoknak. amelyek készek saját költ- ségükön üléseket tartani olyan témákban, amelyeknek megvitatására az Értekezlet plenáris ülése előtt más módon nem kerülhet sor.

A munka technikai szervezését illetően a dokumentum a következő javaslato—

kat tartalmazza:

-— a Titkárság kapjon megfelelő tájékoztatást az előkészítő tevékenységéhez:

-— az egy nyelven folyó ülések elnevezése ,,munkaülés" legyen az eddigi félrevezető ,.informális ülés" helyett;

1096 LUTZER evoeov

— az ilyen ülésekre benyújtandó dokumentumok készülhetnek a három hivatalos nyelv (angol, francia. orosz) bármelyikén;

:

— az üléseken született ajánlásokat vagy irányelveket hagyják jóvá mindhárom nyel—

ven, így közvetlenül továbbíthatók a plenáris ülésre;

— módszertani vitákra csak szemináriumokon vagy informális üléseken kerüljön sor;

—- üléseket csak akkor rendezzenek, ha az elvi módszertani dolgozatok egyikét a Tit—

kárság készíti.

R. Gentile szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta. hogy az Értekezlet jövőbeni

tevékenységében mielőbb tükröződnie kell az igényelt, indokolt változtatásoknak.

A szóbeli kiegészítést követően a témát két megközelítésben vitatták meg.

Egyrészt az Értekezlet eddigi tevékenységének átfogó értékelése, másrészt a jövő-

beni tevékenységek módosítására tett javaslatok formájában.

Egyetértés volt abban. hogy az eddigi főbb tevékenységek folytatása szüksé-

ges. de a különböző területek fontossága változhat. Egyhangúan elfogadták azt

a javaslatot is, amely szerint a jövőben a programok megfogalmazásakor és ki-

alakításakor a költségtakarékos szemléletet kell érvényre juttatni.

A felszólalók az alábbi fő területeket említették. amelyek kiemelt jelentősé—

gűek az Értekezlet múltbeli és jövőbeni tevékenységében:

-—- a statisztikai eszközök, meghatározások és osztályozások fejlesztése, -- módszertani tapasztalatcsere a nemzeti statisztikai hivatalok között.

— nemzetközileg összehasonlitható adatok gyűjteményének összeállítása és publiká-

—— a nemzetközi statisztikai tevékenységek koordinálása.

-- a statisztikai szolgálatok tevékenységét érintő általános kérdések.

Nyitrai Ferencné dr. államtitkár. a Központi Statisztikai Hivatal elnöke hozzá- szólásában kifejtette, hogy az Értekezlet tevékenységének értékelése történhet a statisztikát készítők, illetve a statisztikát felhasználók szempontjából. Véleménye szerint a tevékenység áttekintése során a felhasználók érdekeinek figyelembevé- tele a fontosabb.

Az osztályozások területén az Értekezletnek törekednie kell arra, hogy az el- téréseket a lehető legkisebb mértékűre csökkentse. Javasolta. hogy bizonyos szak-

értői üléseket rendezzenek a tagországokban. így azok költségei nem az EGB—t

terhelik.

A költségek csökkentésének további módja a nemzetközi statisztikai szerveze-

tek tevékenységében létező párhuzamosságok megszüntetése, az adatbankok tartalmának kiterjesztése, újak kialakítási lehetőségeinek megvizsgálása.

Egyetértett a dolgozat azon megállapításával. amely szerint az ülésekről ké—

szülő jegyzőkönyveknek a koordináció eszközévé kell válniuk, és nem csupán az események felsorolását kell tartalmazniuk.

A vitában felszólalók hangsúlyozták az Értekezlet speciális szerepét a régión.

az ENSZ Statisztikai Bizottsága és az EGB keretén belül. Az Értekezletnek jelentős

szerepe van a világszintű és a regionális módszertani ajánlások kidolgozásában.

Tevékenységének lényeges megváltoztatása sem tartalmi. sem formai szempont—

ból nem indokolt. A következő egyéves időszakra szóló munkaprogram jól tükrözi ezt az állásfoglalást.

A FÖ ELVl—MÓDSZERTANI VlTATÉMÁK

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően ebben az évben is két fő téma és az Európai Statisztikusok Értekezlete egyik speciális tevékenységének megvitatása szerepelt a programban.

AZ EURÓPAI STATISZTIKUSOK ÉRTEKEZLETE 1097

1. A statisztikai szolgálatok és az adatbázisok növekvő hálózata közötti kapcsolatok

Az alapdolgozatot Finnország, a kiegészítő dolgozatot Magyarország készi- tette.

A finn alapdolgozat bevezetőjében megállapítja, hogy az információtechno- lógia gyors ütemű fejlődése számos stratégiai jellegű kérdést vet fel a statisztikai adatgyűjtés, tájékoztatás és terjesztés, valamint a nemzeti és nemzetközi statisz—

tikai szervezetek közötti kapcsolatok terén. Az egyes európai országokban jelen—

tős eltérés tapasztalható a statisztikák készítése, terjesztése és az adatfeldolgo—

zás gépi és szellemi háttere területén. Az adatbázisok kialakításának elterjedésé—

vel együtt járó jelenség. hogy változik a statisztikai szolgálatok alapvető filozó- fiája. Olyan irányzatnak lehetünk szemtanúi, amely során az olcsó vagy ingyenes

információszolgáltatás helyett elosztó tevékenység folytatására törekednek.

A dolgozat az adatbázisokat az alábbi kategóriákba sorolja:

— statisztika készítésére szolgáló adatbázisok,

—- nyilvános adatbázisok a statisztika terjesztésére,

- adatbázistípusú nyilvántartások a statisztikai szolgálaton kívül.

Az első két kategória sok esetben egyetlen egységet alkot, előfordul azon- ban, hogy adatvédelmi szempontok, illetve az ilyen egységes rendszer összetett- ségéből eredő nehézségek miatt a második kategóriát külön alakítják ki. A har—

madik kategória lehetővé teszi a nem statisztikai szervezetek számára különböző igényeiknek megfelelő statisztikai aggregátumok gazdaságos készítését. de vállal—

ni kell az esetleges hiba veszélyét, minthogy ezek az aggregátumok a statisztika elméletének, meghatározásainak és osztályozásainak igen csekély ismerete mel—

lett is elkészíthetők.

Az adatbázisok fejlesztése és használatuk elterjedése különféleképpen hathat a nemzeti statisztikai szolgálatok tevékenységére:

-— adatbázis-orientált szemléletet kell érvényesíteni az adatkészitési módszerek. a fel- dolgozás és a statisztikai végtermékek kialakítása során;

— a fogalmak, meghatározások és osztályozások harmonizálása mellett koordinációs és egységesítő tevékenységüknek ki kell terjednie az egységes technológia alkalmazására is;

— az adatkezelőt szervezet centralizálásával egyidejűleg egyes funkciók decentralizá—

lására kerülhet sor a helyi hálózatok kialakításával;

k —- a statisztikai szolgálatok monopol- vagy oligopol-helyzetből versenyhelyzetbe kerül- ne ;

—— termékeik egy része kereskedelmileg cserélhetővé válik. ami ár-, szerzői és szerző- déspalitikát igényel.

A magyar dolgozat ismertette a Központi Statisztikai Hivatal adatbázis-rend—

szerének felépítését. A Hivatal az adatbázisok fejlesztése során hármas célt kö- vet: a tartalom bővítését. a hozzáférési lehetőségek növelését és a decentralizálás elvének alkalmazását. A dolgozat ismertette néhány más fontosabb —— a Központi Statisztikai Hivatalon kívül működő — adatbázis jellemzőit, hangsúlyozva a Hiva—

tal koordinációs tevékenységét. A VlDEOTEX-rendszer bevezetése során szerzett

kezdeti tapasztalatokról szólva érintette a különböző adatbázisok közötti kapcso—

latok néhány problémáját. amelyek az adatvédelem, a koordinációs tevékenység.

az adatbázisok tartalmi harmonizálása, valamint az eltérő műszaki—technikai fel—

tételek területén merülnek fel.

0. lanhunen, a finn Központi Statisztikai Hivatal Adatbázis Központjának ve-

zetője, a finn dolgozat szerzője kiegészítésképpen ismertette adatbázisaik tartal-

1093 LUTZER GYÖRGY

mát, hangsúlyozva azok egymással összefüggő. koncepcionális kialakitásának fon- tosságát. Kiemelte a statisztikai információk természetében bekövetkező fokozatos változás jelentőségét és a statisztikai hivatalok szerepének ebből adódó módosulá-

sát. Véleménye szerint jelentős feladat az adatbázisokra vonatkozó "know—haw"

átadása más szervek részére.

A magyar Központi Statisztikai Hivatal elnöke hozzászólásában elmondta,

hogy a statisztikai szolgálatoknak manapság számos új kihívással kell szembe—

nézniük. Egyrészt veszítenek eddig sem teljesen kiváltságos helyzetükből, hiszen a felhasználók egyre több adatforrásból vagy adatbázisból választhatnak. más—

részt az új információs technológia egyre újabb elméleti megoldásokat igényel!

Az új helyzet következtében nem csökkenhet a statisztikai szolgálatok felelőssége.

hanem éppen ellenkezőleg. új, elsősorban koordinációs és szabályozó feladatokat kell ellátniuk. Az egyre növekvő számú adatbázisok ma már a statisztikai informá- ciós rendszer nélkülözhetetlen elemei, és ennek megfelelően felhasználásuk rend- kívül sokrétű. A Központi Statisztikai Hivatal az adatbázisok felhasználását a tájé-

koztatási rendszer részeként kezeli és fejleszti. A cél elsősorban a meglevő adat—

bázisok kiegészítése, a hozzáférési lehetőségek szélesítése, a logikailag egy egé- szet képező központi és decentralizált adatbázisokból álló statisztikai adatbázis-

hálózat létrehozása.

A szóbeli kiegészítőket követően számos hozzászólás hagzott el, amelyeknek

zöme a saját helyzet vázlatos ismertetése mellett az információs technológia gyors fejlődéséből és az adatbázisok számának növekedéséből adódó jelenségek

által felszínre hozott stratégiai kérdésekre igyekezett választ adni.

G. Skancke, a norvég Központi Statisztikai Hivatal megbízott főigazgatója a statisztikai adatok összeállítására és az információk terjesztésére szolgáló adat—

bázisok közötti különbséget hangsúlyozta. Megemlítette, hogy az adatvédelem

alapvető jelentőségű, és felhívta a figyelmet a külső felhasználók hozzáférési lehe- tőségeinek növekedéséből eredő veszélyekre.

L. Thygesen, a dán Statisztikai Hivatal főosztályvezetője arról szólt, hogy a külső felhasználóknak fizetniük kell az adatbázisok által nyújtott szolgáltatásokért, hiszen azok fenntartása, naprakészen tartása költséges. Véleménye szerint a nem—

zetközi szervezeteknél meglevő adatbázisok részére küldött nemzeti adatokért is lehetne anyagi ellenszolgáltata'st kérni vagy lehetővé kellene tenni, hogy a nem- zeti adatok fejében a nemzetközi szervezet adatbankjából származó adatokat a nemzeti statisztikai szolgálatok is terjeszthessék. A magyar dolgozattal kapcsolat- ban a VlDEOTEX—rendszer jelenlegi szűk körű alkalmazásának okáról kérdezett.

G. Homer, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Statisztikai Hivatalá—

nak elnökhelyettese azokról a nehézségekről szólt, amelyek akkor merülnek fel.

amikor az adatigények túl specifikusak vagy szórványosak.

L. Fastbom, a svéd Statisztikai Hivatal főigazgató—helyettese egyetértett a finn

dolgozat azon megállapításával, mely szerint a hatékony adatbázis—rendszerek megteremtése erősen központosított adatkezelést és adatfeldolgozást igényel. Fel-

hívta a figyelmet arra, hogy az adatbázisok kialakítása és használatuk elterjedése

nem okozhatja a közvélemény tájékoztatása szinvonalának romlását.

E. Malinvaud, a francia Statisztikai lgazgatóság és Gazdaságkutató lntézet

főigazgatója hangsúlyozta az .,adatfogyasztók" igényei figyelembevételének fon—

tosságát. Nem értett egyet a finn dolgozat azon megállapításával, hogy az Euró- pai Gazdasági Közösség ajánlásai szerint az európai információtechnológia fej—

lesztésének egyik hatékony módja a kormányzati szerveknél levő adatbázisok sze- repének minimális szinten való tartása.

AZ EURÓPAI STATlSZTiKUSOK ÉRTEKEZLETE 1099

D. W. Blades az OECD képviseletében elmondta, hogy jelenleg 8 ország adatbázisaihoz nyújtanak két módon online hozzáférési lehetőséget, és az év vé-

géig további öt országgal bővül ez a kör, kizárólag hivatalos statisztikai szolgála-

tok számára.

N. G. Belov, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának elnökhelyettese beszámolt saját gyakorlatuk során szerzett tapasztalatairól, különös tekintettel az adatbázisok telepítésének általános elveire.

W. Seltzer, az ENSZ Statisztikai Hivatalának igazgatója elmondta, hogy a téma szerepelt a Statisztikai Bizottság 24. ülésén is, elsősorban a különböző adat- bázisok összekapcsolása, valamint a nemzeti és a nemzetközi adatbázisok között meglevő párhuzamosságok megvitatása kapcsán.

L. Pinto, az Olasz Nemzeti Statisztikai Hivatal főigazgatója arról tájékoztatott.

hogy az adatbázisok használata iránti igény meghaladja a korábbi előrejelzések

szerinti szintet.

O. Janhunen, megköszönve a hozzászólásokat felvetette. hogy a Statisztikai

Számítástechnikai Program (SGP—2) foglalkozhatna a nemzeti és a nemzetközi

adatbázisok közötti kapcsolatok vizsgálatával is.

Nyitrai Ferencné dr. egyetértett azokkal a megállapításokkal. amelyek szerint a témával kapcsolatos tapasztalatcserét folytatni kell. Rámutatott arra, hogy a magyar Központi Statisztikai Hivatal a központi és a helyi kormányzati szervekkel szoros együttműködésre és ésszerű munkamegosztásra törekszik a kevésbé költsé- ges és egyben hatékonyabb módszerek alkalmazása érdekében. A VlDEOiEX- rendszer szűk körű alkalmazásának okát érintő kérdésre válaszolva elmondta, hogy szélesebb körű használatának a meglevő műszaki lehetőségek szabnak ha—

tárt. Hangsúlyozta azonban, hogy ez a rendszer nem helyettesítheti (: publikációs

tevékenység hagyományos és új formáit. Alapvető előnye, hogy fontos. aggregált adatokat hamarabb juttat el a felhasználókhoz. Végül megemlítette. hogy az ado—

tok titkosságának megőrzését adatbázis-rendszerünk garantálja.

Az Értekezlet kifejezte köszönetét a kiváló vitaanyagot nyújtó dolgozatok szer—

zőinek, és egyetértett abban. hogy a témával kapcsolatos tapasztaiatcserét továbbra is napirendjén tartja.

2. Az elektronikus adatfeldolgozás fejlődésének hatása a statisztika módszertanára és vizsgálati módszereire

Az alapdolgozatot Svédország, a kiegészítő dolgozatot Jugoszlávia készítette.

A svéd dolgozat részletes áttekintést adott az elektronikus adatfeldolgozás- ban végbement fejlődésnek a statisztika módszertanára és vizsgálati módszereire kifejtett hatásairól. Bevezetőjében röviden áttekintette az elektronikus adatfeldol- gozás történetét. majd a jelenlegi helyzet értékelésekor két meghatározó tényt említett, nevezetesen a mikroszámitógépek alacsony árát és a számítógépes feldol- gozás költségeinek jelentős mértékű csökkenését.

Fontos kérdésként kezelték a szerzők az elektronikus adatfeldolgozás mód—

szertanával kapcsolatos problémákat, Véleményük szerint a módszertannak az elektronikus adatfeldolgozási környezet részeként a hid szerepét keli betöltenie (:

feldolgozási technológia és a felhasználó, a lehetőségek és az igények, képlete—

sen a ház épitőkockái és a felépült ház között. A jelenlegi környezet sokféle építő- kockát tartalmaz mind a gépi. mind az általánosított programok tekintetében, a kérdés azonban az. hogy ezeket milyen módon állítsuk össze úgy, hogy a vevők, a felhasználók és a termelők, a statisztikusok egyaránt megkedveljék és hasznos-

1100 LUTZER evaaov

nak találják. Szükség van olyan mintákra és szabályokra. amelyek megmutatják.

miként kell az elemeket összerakni most és az idő haladtával. Az időtényező rendkivüli jelentőségű. mivel ezen a területen hallatlanul gyors, lényeges és véget

nem érő változásoknak lehetünk tanúi. _

A dolgozat részletes áttekintést nyújtott a számítógépek azon szerepéről.

amelyet a statisztikák készítésének előkészítő fázisa. a mintavételi terv végrehaj—

tása, az adatgyűjtés. az adatedítálás, az automatikus kódolás. az adatrögzítés.

(: táblaszerkesztés és az adatok elemzése során betöltenek.

A dolgozat az elektronikus adatfeldolgozás fejlődésének a statisztikák készi- tésére tett előnyös hatásait két területre bontva összegezte. Az első az automati—

zálás. amely csaknem valamennyi műveletre kiterjed, a másik a műveletek integ—

rálása.

Néhány problémát is megemlítettek a szerzők. A mikroszámitógépek ,,felhasz—

nálóbarát" jellege lehetővé teszi. hogy azokat olyanok is használják, akik keveset

tudnak a statisztikáról.

Előfordulhat, hogy a piacon levő programok hibásak. A statisztikai hivatalok és a statisztikusok felelőssége éppen ezért egyre növekszik, feladatuknak kell te—

kinteniük az érdeklődök statisztikai és elektronikus adatfeldolgozási ismereteinek folyamatos bővítését. A számítógépek elterjedése fokozott mértékben veti fel az

egyedi adatok védelmének szükségességét.

A jugoszláv dolgozat leírja a jugoszláv statisztikai információs rendszer fő jellemzőit, és bemutatja a korszerű információtechnológia bevezetésének és fel—

használásának hatásait a statisztikai vizsgálatok különböző fázisaiban. A jugo—

szláv statisztikai információs rendszer legfőbb előnye az egységes módszertanon

alapuló adatgyűjtésben, adatfeldolgozásban, elemzésben és terjesztésben rejlik a

más információs rendszerekkel szemben. A jelenlegi rendszer azonban mégsem

elégíti ki az elvárásokat, nem olyan, mint amilyen az évszázados statisztikai elmé- leti és gyakorlati tapasztalatok felhalmozodása alapján lehetne.

A szerző -— elsősorban a jugoszláv gyakorlatra alapozva — az alábbi követ—

keztetéseket vonja le:

- az elektronikus adatfeldolgozás fejlődése nincs jelentős hatással az adatszolgál—

tatók, a statisztikai adatokat előállítók és a felhasználók közötti kapcsolatokra, szűkebb értelemben véve nem történt forradalmi változás a statisztikai adatgyűjtés területén:

- az információtechnológia alkalmazása meggyorsítja az új adminisztratív adatforrá—

sok kialakulását, amire a statisztikai hivatalok nem voltak felkészülve;

—- a begyűjtött adatok hibáinak automatikus felderítése és javítása még nem általá- nos. a legtöbb statisztikai hivatalban csak az adatok szűk körére terjed ki:

-- a sokféle tábloszerkesztő program kífejlesztésekor —- főleg korábban —- nem vették figyelembe az adatok nagy mennyiségét; .

—- az országok többségében a statisztikai publikációs rendszer viszonylag kevésbé élvezte az elektronikus adatfeldolgozás előnyeit:

— a statisztikai adatok elemzésére rendkívül jó lehetőséget nyújt az elektronikus adat—

feldolgozás fejlődése, a statisztikai szolgálatok azonban ezt alig használják ki;

— az elektronikus adatfeldolgozás gyors ütemű fejlődése lehetővé teszi, hogy a fel- használók többcélú adatbankokból közvetlen eléréssel hozzájussanak a kívánt adatokhoz;

-- a statisztikai hivataloknak olyan eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyekkel az adatok téves felhasználása megelőzhető.

S. Wahlstrom. a Svéd Központi Statisztikai Hivatal Kutatási és Fejlesztési fő- osztályának vezetője, a svéd dolgozatot kiegészítve, hangsúlyozta a költségtényező szerepét, a telefonon végrehajtott interjúk előtérbe kerülését, és felhívta a figyel- met arra. hogy a jelenlegi körülmények mellett kevesebb lehetőség van az ,.ad hoc" megoldásokra.

AZ EURÓPAI STATISZTIKUSOK ÉRTEKEZLETE

1101

D. Milkovich, a Jugoszláv Szövetségi Statisztikai Hivatal tanácsosának véle-

ménye szerint a két dolgozat jól kiegészíti egymást. majd röviden beszámolt a

hosszú távú idősorokat tartalmazó adatbankok kialakításakor tapasztalt szerkesz-

tési problémáikról.

A kiegészítéseket követő vitában a felszólalók egyetértettek abban, hogy az elektronikus adatfeldolgozás jelentős hatással van a statisztikai tevékenységre, elősegíti az adatok minőségének javítását és időbeni megjelentetését. Néhány országban azonban nehézséget okoz a megfelelő technikai háttér megteremtése.

Egyetértés mutatkozott abban is. hogy a meglevő nyilvántartások statisztikai célú

felhasználását az elektronikus adatfeldolgozás jelentős mértékben segíti elő

annak ellenére, hogy a nyilvántartások felhasználhatósága. minőségi különbségük és bizonyos jogi szempontok miatt esetenként korlátozott. Az adatbázisokhoz való közvetlen hozzáférési lehetőségek növekedése megköveteli a fejlesztési tevékeny- ség korszerűsítését is.

A hozzászólások hangsúlyozták a mikroszámítógépek felhasználásának nö—

vekvő szerepét, megemlítve azonban azt is. hogy alkalmazásuk során ügyelni kell az adatok megbízhatóságának megtartására, valamint a mikroszámítógépeknek a központi egységgel való kompatibilitására. A különféle programok megjelenésé—

nek figyelemmel kísérése és a sok közül a célnak leginkább megfelelő kiválasz- tása fontos feladatot jelent a nemzeti statisztikai szolgálatok számára.

Az elektronikus adatfeldolgozás fejlődése az alábbi területeken jelenthet

további előrelépést:

— a szakértői rendszerek.

—— távközlési rendszerek, különös tekintettel a számítógépek közötti adattovábbításra.

— az adatok védelmére szolgáló megoldások.

—- a számítógépes adatelemzés.

Az Értekezlet kifejezte köszönetét a dolgozatok szerzőinek, és javasolta. hogy a kérdéssel foglalkozzanak a jövőbeni plenáris üléseken is, tekintettel arra. hogy az a statisztikai szolgálatok vezetőinek folyamatos érdeklődésére tarthat számot.

3. A különböző nemzetgazdasági elszámolások fejlesztése és összekapcsolása E tárgyban a Titkárság két dolgozatot készített. Az egyik az Értekezlet azon tevékenységét tekinti át, amelyet a nemzetgazdasági elszámolások és mérlegek területén végzett. a másik dolgozat az SNA revíziójával foglalkozik.

Az első dolgozat rövid történeti összefoglalóval kezdődik, amelyben az SNA

és az MPS fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket tekinti át. Ezután a két rendszer összekapcsolásának problémáit elemzi az alábbi csoportosításban:

— az alapvető fogalmak és meghatározások különbségei.

— az intézményrendszerek különbözőségei.

— ,,eseti különbözőségek". amelyek az eltérő nemzeti gyakorlatból, hagyományokból, illetve az adatforrások különbözőségeiből adódnak.

A két rendszer összekapcsolása területén végzett gyakorlati tevékenységet vizsgálva áttekinti a francia—magyar és a bolgár—finn kétoldalú összehasonlítás eredményeit, az ENSZ Statisztikai Hivatala keretében folyó munkát, valamint szól

az összekapcsolás fejlesztését célzó néhány más tevékenységről.

A két rendszer összekapcsolása továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálata

után a dolgozat az SNA és az MPS más statisztikai területekkel való összefüggé- seit írja le az elméleti és a technikai koordináció fontosságának hangsúlyozásával.

1 1 02 , Lurzea— evaeav

A nemzetgazdasági elszámolásokkal foglalkozó dolgozat szerzői a befejező részben az alábbi megállapításokat teszik:

— az Értekezlet és munkacsoportjai alapvető szerepet játszanak a nemzetgazdasági , elszámolások és mérlegek továbbfejlesztésében;

-- a revízió eredményesen csak a munkacsoportok közötti koordináció erősítésével, a ' " *

párhuzamosságok elkerülésével folytatható; ,

— egyes részkérdések (például részmérlegek -— satellite accounts) megoldására a;

munkacsoportok alkalmasabbak; '

- szorosabb együttműködésre lenne szükség a Titkárság és a KGST Titkársága között.

Az SNA revíziójával foglalkozó dolgozat első felében a revizióban részt vevő szervezeteket, a revízió alapelveit és körét irja le. második felében pedig az el- múlt év novemberében tartott szakértői ülés következtetéseit taglalja.

A dolgozatokhoz dr. Szilágyi György. a Titkárság magyar munkatársa fűzött szóbeli kiegészítést a vita előtt.

A vitában felszólalók egyetértettek abban, hogy a téma különös fontosságú.

a Titkárság által készített dokumentumok jól tükrözik az Értekezlet e téren folyó tevékenységét, bizonyítva annak hasznosságát.

Javaslat született arra. hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a jelenlegi rend- szerben még nem kellőképpen szereplő olyan területekre, mint a második gazda- ság vagy a háztartásokban folyó élelmiszer—feldolgozó tevékenység.

Többen hangsúlyozták a részmérlegek jelentőségét példaként megemlítve.

hogy általuk hasznos információk nyerhetők a háztartási tevékenység különböző formáiról. amely információk a továbbiakban már más kapcsolódó rendszerek

információigényeinek kielégítéséhez is hozzájárulhatnak.

Nyitrai Ferencné dr. hozzászólásában egyetértett a Titkárság javaslatával.

mely szerint a két rendszer közötti ún. hidtáblák egyszerűsítésre szorulnak. Ez a feladat elsősorban apróbb technikai természetű eltérések kiküszöbölésével vagy akár figyelmen kívül hagyásával is megvalósítható. A részmérlegekről szólva el—

mondta. hogy azok némi módositással egységes nemzetközi ajánlásra dolgozha- ták ki, és akár az SNA-hoz akár az MPS—hez is kapcsolhatók. Ezzel elősegít-

hető a jelentős statisztikai fogalmak és adatok világszintű összehasonlítása. Végül

javasolta, hogy az eddigi kétoldalú összehasonlítások eredményeinek felhaszná—

lásával készüljön többoldalú összehasonlítás a módszertani tapasztalatok összeg—

zésével. A javaslatot az Értekezlet elfogadta.

Az Értekezlet továbbra is aktív közreműködője lesz a témában folyó munkák—

nak. az alábbi területeket azonban különösen fontosnak tartja:

az SNA és az MPS összekapcsolása és összehasonlitása.

— a kétoldalú összehasonlítások felhasználási lehetőségei.

a részmérlegek továbbfejlesztése.

az SNA revíziója.

A STATISZTIKAI SZOLGALATOK SZERVEZETE ÉS TEVÉKENYSÉGE

A számítógépek statisztikai célokra való felhasználásával foglalkozó napirendi

pont keretében az Értekezlet elfogadta az Elektronikus Adatfeldolgozási Munka-

csoport huszadik üléséről szóló beszámolót és azt a javaslatot, hogy a soron kö- vetkező ülésen foglalkozzanak a bizalmas információk védelmének kérdésével.

Az Értekezlet köszönetét kifejezve elfogadta a csehszlovák kormány meghívá—

sát, amelynek alapján az lSlS '88 (Integrált Statisztikai Információs Rendszer) so—

ron következő ülésére Pozsonyban kerül sor.

AZ EURÓPAI STATlSZTlKUSOK ÉRTEKEZLETE 1103

Jóváhagyták az 1986 szeptemberében Párizsban, ,,A statisztikai szolgálatok szerepe és helyzete egy ország átfogó információs rendszerében" címmel megn tartott szemináriumról szóló beszámolót, és elhatározták, hogy ilyen jellegű ren- dezvényt ezután rendszeres időközönként - ötévenként —- tartanak. A soron követ-

kező szeminárium témájáról az 1988. évi plenáris ülésen határoznak.

Az Értekezlet kisebb módosítások után elfogadta azt a listát, amely a jövő—

beni plenáris üléseken megvitatásra javasolt témákat tartalmazza. Ezek a követ- kezők:

1. Éves és többéves statisztikai programok.

2. A statisztika információs szerepének növelési lehetőségei az adatok átfogó elem—

zése és magyarázata által.

3. A statisztikai szolgálatok és a tömegtájékoztatási eszközök közötti kapcsolat.

4. A statisztikai szolgálatok marketing—tevékenysége (előnyök és hátrányok; költségek és árképzés).

5. A statisztikai adatok jogszerű felhasználása a gazdasági kedvezmények odaítélése- kor.

6. Tapasztalatcsere a mikroszámítógépek statisztikai hivatalokban való felhasználásá—

ról.

7. Az elektronikus adatfeldolgozás fejlődésének hatása a statisztikai tevékenységekre;

módszertani és költségmegfontolások.

8. A statisztikai hivatalok szerepe a kutatási célú statisztikák iránti igények kielégíté- sében.

9. A nemválaszolás problémájának megoldási stratégiája a nem mezőgazdasági vál- lalatok vizsgálata során.

Az 1988. évi plenáris ülésen az alábbi két elvi—módszertani témát vitatják

meg:

1. éves és többéves statisztikai programok (az alapdolgozatot Lengyelország, a kiegé- szitő dolgozatokat Csehszlovákia és az Egyesült Királyság készíti);

2. a statisztikai szolgálatok marketing-tevékenysége (az alapdolgozatot Dánia és Svéd- ország közösen készítik, a kiegészítő dolgozat megírására Kanada vállalkozott).

A harmadik téma -— amelyet ún. ..in—depth" (részletező) vitára bocsátanak —- a környezetstatisztika lesz.

Az Értekezlet örömmel üdvözölte a Statisztikai Számítástechnikai Program foly- tatását (SCP—2), amely az ENSZ Fejlesztési Program negyedik programciklusa ke—

retében folyik, különös hangsúlyt helyezve a mikroszámítógépek statisztikai hiva- talokban való alkalmazására. Egybehangzó vélemény szerint az SCP—2 keretében

folytatandó tevékenységeket a meglevő munkacsoportokkal szorosan koordinálva

kell végezni egy különálló testület felügyeletével.

Ajánlást fogadtak el arra vonatkozóan, hogy az SCP—2 munkálatainak hely- zetéről kapjon rendszeres tájékoztatást az Elektronikus Adatfeldolgozási Munkacso- port és az lSlS-szeminárium.

A nyilvántartások statisztikai hivatalok általi felhasználásáról szóló napirend megvitatása során az Értekezlet egyetértett abban. hogy a témával foglalkozó sze- mináriumot az 1988/89-es munkaprogram időszakában kell megtartani az alábbi napirendi pontokkal:

-— az üzleti nyilvántartások felhasználása.

—- az üzleti nyilvántartások felépítése és fenntartása.

- vállalati demográfia.

-- a vállalati nyilvántartások változásának hatása a gazdaságstatisztika folytonossá-

— statisztikai egységek,

— a vállalatok osztályozása.

1 104 LUTZER Gvaaev

A nemzetközi összehasonlításokkal foglalkozó napirendi pontok keretében a

Nemzetközi Összehasonlítási Projekt (lCP) helyzetéről szóló titkársági beszámolókat vitatta meg az Értekezlet. A Titkárság magyar munkatársának kiegészítő megjegye

zései után az ENSZ Statisztikai Hivatalának igazgatója beszámolt az lCP V. fázisa keretében végzett eddigi tevékenységükről. Az összehasonlítás eredményei 22

OECD— és 12 EGB-országra vonatkozóan már rendelkezésre állnak. Három kelet—

európai és 23 afrikai ország eredményei az év végére várhatók.

Az elmúlt évben különös figyelmet szenteltek az ún. fixity elv körüli vita átf ogó

megoldására. széles körű konzultációk folytatásával. Közel 40 ország, illetve lCP- szakértő fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét, amelyek közül néhány egymás- nak homlokegyenest ellentétes állásfoglalást is tartalmazott. Egyetértettek abban.

hogy a regionális összehasonlitások eredményeit változatlanul hagyják a többi

országot átfogó összehasonlitások során, sem az OECD. sem az ENSZ Statisz-

tikai Hivatala nem publikál olyan eredményeket, amelyek nem veszik figyelembe a ..fixity" elvet.

Az Európai Összehasonlítási Projekt (ECP) keretében a ll. csoportba tartozó országokat az !. csoportba tartozókkal Ausztrián keresztül kétoldalú alapon kap—

csolják össze. A magyar delegáció vezetője köszönetét fejezte ki Ausztriának a ,.hídszerep" vállalásáért. A felszólalók egyetértettek abban. hogy az ICP eredmé- nyei iránti érdeklődés növekszik, ami megkívánja az összehasonlításban szereplő országok körének bővítését és az eredmények évenkénti átértékelését. Többen ja- vasolták —- köztük a magyar delegáció vezetője is —, hogy az összehasonlítás ered- ményeinek publikálásával egyidejűleg készüljön részletes módszertani leírás is.

Az Értekezlet tájékoztatást kapott az ENSZ Statisztikai Hivatala által a Gaz-

dasági Tevékenységek Nemzetközi Szabvány Osztályozásának (lSlC) revíziója és

a Központi Termékosztályozó (CPC) fejlesztése terén végzett tevékenységről. A re- videált, illetve továbbfejlesztett változatokat 1987 decemberében Luxemburgban vi-

tatják meg. Az ár- és mennyiségétatisztikával foglalkozó napirendi pont keretében felszólalásában e sorok szerzője elmondta, hogy a témával foglalkozó, Voorburg- ban tartott ad hoc ülésen a magyar Központi Statisztikai Hivatal elvállalta az ..Egyéb üzleti szolgáltatások", valamint az ,.Udülési. kulturális és sporttevékenysé- gek" osztályozása tervezetének kidolgozását. Tekintettel a szolgáltatások statisz—

tikája iránti megnövekedett igényre, az Értekezlet munkaprogramjába felvette a szolgáltatások statisztikája módszertani problémájának, valamint a szolgáltatások ára és mennyisége mérésének tanulmányozását.

A szállításstatisztikával foglalkozó napirendi pont keretében ]. Schmidl, az

Osztrák Központi Statisztikai Hivatal elnöke tájékoztatta az Értekezletet a magyar

és az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal által az áruszállítási tevékenység két—

oldalú összehasonlítása terén végzett munkáról. Az összehasonlítás eredményeit tartalmazó dokumentumot az értekezleten részt vevők a helyszínen kapták meg.

A társadalmi statisztika és a demográfia integrációjával kapcsolatos felszó-

lalások méltatták a témával foglalkozó munkacsoport tevékenységének jelentősé-

gét. és fontosnak tartották az ENSZ Statisztikai Hivatalával fenntartott munkakap-

csolatokat. A KGST képviselője tájékoztatást adott a Statisztikai Együttműködési Állandó Bizottság keretében (: társadalomstatisztikai mutatók kidolgozása terén fo-

lyó munkákról. Az Értekezlet tájékoztatást kapott a népszámlálási és lakásössze—

írási szakértők részvételével májusban, Budapesten tartott KGST—értekezletről. ame—

lyen részt vett a Titkárság képviselője is.

A népesedési előrejelzésekkel foglalkozó napirendi pont keretében az Erte—

kezlet tájékoztatást kapott arról. hogy a Holland Központi Statisztikai Hivatal. a

AZ EURÓPAI STATISZTIKUSOK ÉRTEKEZLETE 1105

Holland Egyetemközi Demográfiai lntézet és az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala 1988 végén, közösen, népesség-előrejelzési nemzetközi munkaülést ter—

vez. Ennek eredményei bizonyosan felhasználhatók lesznek majd azon a nemzet-

közi szemináriumon. amelyre ugyanebben a témában 1989 második felében, Ma-

gyarországon kerül sor. '

A. Kahnert, a Titkárság munkatársa tájékoztatta az értekezletet, hogy a kísér—

leti környezetstatisztikai kompendium néhány hetes késéssel készül el.

Az Értekezlet elhatározta, hogy a környezetstatisztikai tapasztalatok értékelése céljából ülést szervez, melynek fő témái:

— a meglevő környezetstatisztikai adatok kapcsolódása a környezeti problémákhoz,

— jelentős környezeti témákat érintő adathiányok, - a meglevő EGB-osztályozás tervezetének értékelése,

— az osztályozások kiterjesztése új területekre,

— a környezetstatisztikában érdekelt nemzetközi szervezetek közötti koordináció.

Az Értekezlet köszönettel elfogadta Olaszország meghívását, s így az ökoló—

giai statisztikai szemináriumra 1988—ban, Rómában kerül sor.

Az Értekezlet elfogadta az 1987/88—tól 1991/9249 terjedő évekre szóló munka—

programot. A munkaprogram vitája során több felszólaló véleménye szerint a prio- ritások és az igényelt források szempontjából a program egészében félrevezető le—

het azok számára, akik nem ismerik kellő mértékben az Értekezlet tevékenységét.

Ennek elsősorban az az oka, hogy a program olyan elemeket is tartalmaz. amelyek- kel rövid távon nem kívánnak foglalkozni, de megkezdésük vagy tervezésük még az ötéves időszak lejárata előtt várható. Az Értekezlet ezért kérte a Titkárságot.

hogy vizsgálja felül a programot, és tegyen egyértelmű különbséget a tényleges munkavégzéssel járó és az egyéb programelemek között. '

Jelentős változás történt az Értekezlet vezetőségének összetételében, tekintettel arra, hogy A. Donda (elnök) és L. Pinto (alelnök) mandátuma lejárt. A szocialista országok közös jelöltje W. Sadowski, a lengyel Statisztikai Főhivatal elnöke, a nem szocialista országoké C. Malaguerra, a svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal főigaz—

gatója volt. Hagyományokhoz hiven az Értekezleten legrégebben részt vevő dele—

gótus — T. Linehan (lrország) — ismertette a jelöltek nevét. Az Értekezlet jóváhagyta

a jelöléseket, így az új vezetőség az 1987/88 és 1988/89 közötti időszakban a követ-

kező tagokból áll:

Elnök: W. Begeer (Hollandia).

Alelnök: Nyitrai Ferencné dr. (Magyarország), W. Sadowski (Lengyelország) és C. Malaguerra (Svájc).

W. Begeer a résztvevők nevében megköszönte a leköszönő vezetőségi tagok tevékenységét, ezután A. Doncla befejezettnek nyilvánította a plenáris ülést.

Az Értekezleten a régiek mellett ebben az évben is tűntek fel új arcok és vol—

tak búcsúzók. Uj színfolt volt (: nagylétszámú — öt főnyi —— török delegáció, négyen elnöke Sz. Taszev vezette. Új elnöke van a svájci Szövetségi Statisztikai Hivatalnak C. Malaguerra személyében, aki tagja lett a vezetőségnek is azáltal, hogy az Ér—

tekezlet eltekintett attól az eddig folytatott gyakorlattól, amely szerint csak olyan

4 Statisztikai Szemle

1106 LUTZER: AZ EURÓPAI smnszrmusox ERTEKEZLETÉ

személyt választanak vezetőségi taggá. aki korábban már legalább két alkalom—- mal részt vett a plenáris ülésen.

Ez év végén nyugdíjba vonul L. Pinto. E. Malinvaud és G. Homer, így ők jövőre már nem vesznek részt az Értekezlet munkájában. A plenáris ülés aktiv, ma—

gasfokú szakmai ismertekkel bíró, szines egyéniségeket veszít személyükben.

A Titkárságot január közepe óta megbízott igazgatói minőségben R. Gentile.

az addigi igazgatóhelyettes vezeti. Neki és munkatársainak köszönhetően ez alka—

lommal is sikeres, alkotó szellemű plenáris ülésnek lehettek tanúi a résztvevők.

TARGYSZÓ: Nemzetközi szervezet. Statisztikai adatgyűjtés.

PE3lOME

C 15 no 19 mama 1987 rona cocrosnoce nneHapNoe aaceAai-me Kommepenuun eapo—

neücxux crarucruuoa. B caoeM ouepKe aarop npnaoAur aamneümue nyman noaecmu nna.

yAemm ocoóoe ammanue npencrasneHHuM u oőcymAengiM nekymenram.

Aarop nonpoőno ocrauasnuaae'rcn Ha aamneümux npMHunnuaano—Merononoruuec- uux nucnyccnonusix reMax sacenanun, a name Ha oőcymAeHl-m, Bosuuxmem no aonpocy oprauuaauuu n Aesrenbnocm crarucrmecxnx cnymő.

SUMMARY

The Conference of European Statisticians held its 35th plenary session between 15 and 19 of June 1987. The author reports on the main items of the agenda paying partic- ular attention to the delivered and discussed documents.

The main conceptual and methodological issues and the discussion on the organiza- tion and activity of statistical services are dealt with in detail.