Európai Regionális Népesedési és Fejlődési Értekezlet

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

EURÓPAI REGIONÁLIS NEPESEDESI ÉS FEJLÓDÉSI ÉRTEKEZLEV

BARTA BARNABÁS -— DR. KLINGER ANDRÁS

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1984 augusztusára hívta össze Mexikóvá-

rosba a Nemzetközi Népesedési Konferenciát.1 Ennek előkészitéseként minden régióban. így Európában is népesedési értekezleteket rendeztek.

Az első kontinensszintű népesedési értekezletet az ENSZ Európai Gazdasági

Bizottsága 1983. október 6. és 12. között tartotta Szófiában. Az Értekezlet ajánlá-

sokat fogadott el az európai régió számára olyan céllal. hogy ezek a Nemzetközi Népesedési Konferencia javaslatai között is szerepeljenek. Ugyanakkor javasolta az Európai Gazdasági Bizottság részére is, hogy folytassa és mélyítse el tevékeny—

ségét a népesedés területén. '

Ezeket a Bizottság 1984. évi XXXVI". ülésén megtárgyalta és többek között elfogadta azt a javaslatot is, hogy .,Negyvenedik ülésén határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket a EGB meglevő forrásai alapján végre tud hajtani, figye- lembe véve a Nemzetközi Népesedési Konferencia eredményeit".

Az 1984. augusztus 6. és 14. között megtartott mexikóvárosi Nemzetközi Népe- sedési Konferencia által elfogadott dokumentum, amely a Világ Népesedési Ak—

cióterv továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlásokat2 tartalmazta. jelentős teret szen—

telt a regionális együttműködésnek. IV. fejezetében a B. pont alatt 9 ajánlást fo- galmazott meg a nemzetközi együttműködés szerepéről és ezek között különösen a 80. számú ajánlás tartalmazza az Egyesült Nemzetek feladatait. Szükségesnek tekintette ez a megfogalmazás a regionális szervezetek fokozódó tevékenységét és ezek sorában a Világ Népesedési Akcióterv regionális végrehajtásának segíté- sét. E javaslatokra válaszolva az Európai Gazdasági Bizottság 40. ülésén, 1986—ban fogalmazta meg G (40) sz. határozatában a népesedéssel kapcsolatos regionális feladatokat és ebben kimondotta, hogy a Bizottság felkéri a végrehajtó titkárt;

hogy . . együttműködve az ENSZ Népesedési Alapjával (UNFPA) hívja össze rend—

szeresen. de nem gyakrabban, mint kétévenként népesedési szakértők regionális ülését abból a célból, hogy konzultáljanak a kormányok között és osszák szét és cseréljék ki a népesedési kérdésekre és népesedéspolitikára vonatkozó informá—

ciókat az EGB—régióban".

Az értekezletre vonatkozó javaslat ugyanezen bizottsági ülés azon alaphatá—

rozatához csatlakozott (E/ECE/1095). amely felkérte a végrehajtó titkárt. hogy

*Az Európai Regionális Népesedési és Fejlődési Értekezletet Budapesten. 1987. február 24. és 27.

között tartották. Fontosabb dokumentumait lásd a Statisztikai Szemle 1987. évi 5. számában (389—470. old.).

1Egyes fontos anyagait lásd a Statisztikai Szemle 1984. évi 12, számában (1173—1206. old.).

2 Recommendation for the further Implementation at the World Population Plan of Action.

BARTA —- DR. KLlNGER: NEPESEDÉSIÉRTEKEZLET 679

... ..a meglevő feltételek mellett folytassa tevékenységét a népesedés területén

és tartsa fenn az együttműködést az UNFPA-val a Nemzetközi Népesedési Konfe- rencia megfelelő javaslatainak végrehajtása érdekében".

A fenti határozatok alapján az EGB végrehajtó titkára felkérte a Magyar Nép—

köztársaság Kormányát az ,,Európai Regionális Népesedési és Fejlődési Értekezlet".

megrendezésére. Magyar részről a felkérést kedvezően fogadták és a Miniszterta- nács felhatalmazta a Központi Statisztikai Hivatalt az Értekezlet megszervezésére.

Az ENSZ Népesedési Alapja — mint az Értekezlet társszervezője — szintén támo- gatta a tanácskozás magyarországi megrendezését, és -— az 1986 végén aláírt meg- egyezés alapján — anyagi segítséget is biztosított az Értekezlet megszervezéséhez.

íly módon 1987. február 24. és 27. közötti időszakra hívta meg az EGB végrehajtó

titkára az EGB—régió tagországainak kormányait, valamint a népesedési kérdé—

sekkel foglalkozó kormányközi és nem kormányközi szervezetek képviselőit.

Az Értekezlet résztvevői

Az EGB meghívására — és a magyar kormány értesítésére — az európai orszá-

gok nagy többsége részt vett az Értekezleten.

Az EGB tagországai —- 32 európai ország. illetve az Egyesült Államok és Ka-

nada —- közül 28 képviseltette magát az Értekezleten. Az a 6 ország. amely nem küldött képviselőt, a legkisebb lélekszámú európai országok közül került ki (Albá—

nia. Ciprus. lrország, Izland, Málta), illetve Kanada volt. A 28 kormánydelegáció—

nak összesen 64 tagja volt.

Földrajzi megoszlásukat tekintve Kelet-Európából 9 ország 25 résztvevővel.

Észak-Európából 5 ország 9 résztvevővel, Nyugat-Európából 7 ország 17 résztvevő- vel. Dél-Európából 6 ország 12 és Észak-Amerikából 1 ország 1 résztvevővel képvi-

seltette magát.

A kormánydelegációk nagysága eltérő volt. A legnépesebb — természetesen - a vendéglátó ország: Magyarország delegációja volt, amelyben heten vettek részt (képviselve a Központi Statisztikai Hivatal mellett több más állami szervet, így az Országos Tervhivatalt, az Egészségügyi Minisztériumot, a Magyar Tudományos Aka—

démiát, illetve a Külügyminisztériumot).

A külföldi delegációk között a legnagyobb létszámú a belga volt 6 taggal:

talán azért is, mert Belgium képviselője tölti be ez idő szerint a Közös Piac elnöki tisztét. 4 tagot számlált az olasz delegáció. 3—3 tagú volt a bolgár. a csehszlovák, a finn. a francia, a holland delegáció. A többi országot egy vagy két személy kép—

viselte.

A delegációk tagjainak foglalkozási—intézményi összetétele is elég sokrétű

volt. Az értekezlet szakértői jellegéből adódóan többségük statisztikus, illetve de—

mográfus volt (Bi—en). de szép számmal voltak a delegációtagok között más ál- lamigazgatási szervek képviselői is. (Például a szociális és családügyi minisztéri-

umokból 12. az egészségügyi minisztériumokból 5, a tervhivatalokból 3, a statisz- tikai hivatalokból 20, a demográfiai intézetekből 8. a szociológiai intézetekből 3, a

;külügyminisztériumokból 4, a budapesti nagykövetségekről 9 fő.)

Az országok képviselőin kívül még 19—én vettek részt az Értekezlet munkájá—

ban, így ott 83 személy tevékenykedett. A legtöbben a két szervező intézményt kép- viselték: az Európai Gazdasági Bizottságot 8-an. az ENSZ Népesedési Alapját pe—

dig 5-en. Mindkét szervezet küldöttségét annak vezetője irányította, így az EGB—t

Gennagyij Birjukov, megbizott végrehajtótitkár. az UNFPA-t Rafael M. Salas, fő- igazgató.

680 BARTA BARNABÁS —- DR. KUNGER ANDRÁS

Az ENSZ szakositott szervezetei közül a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO)

küldött képviselőt.

Az értekezleten 4 nem kormányközi szervezet vett részt. 5 képviselővel. lgy ott volt a Nemzetközi Családtervezési Szövetség (IPPF). a Nemzetközi Népességtu—

dományi Unió (lUSSP), a Népesedési Tanács (Population Council) és az Euró-

pai Népességtudományi Társaság (EAPS) küldötte.

Az Értekezlet megnyitása

Az Értekezlet megnyitására 1987. február 24-én reggel került sor. Ezen a ma—

gyar kormány képviseletében részt vett dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnök—

helyettese és dr. Medve László egészségügyi miniszter.

Az Értekezletet Gennadíj Birjukov nyitotta meg. Ezt követően dr. Csehák Judit

a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében mondott bevezetőt.

Beszédében először az Értekezlet fontosságát hangsúlyozta, majd röviden érint—

ve a világ népesedési problémáit, kitért az európai régió speciális népesedési kérdéseire. megállapítva: ,,Meggyőződésem az európai országok kormányai

hosszú távon felülkerekednek népesedési gondjaikon. Olyan emberséges meg—

oldásokat találnak, amelyek a legszigorúbb tiszteletben tartják az egyén jogait,

és emellett elősegítik a társadalom és a gazdaság működéséhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen népesedési egyensúly kialakulását". Ezután röviden vázolta Ma-

gyarország népesedési helyzetét, majd megállapította: "Kormányunk tudatában van annak, hogy a demográfiai folyamatok befolyásolásában létezik kormányzati felelősség. Ez az álláspont . .. fokozatosan kialakuló népesedéspolitikában öltött

testet". De azt is hangsúlyozta, hogy .,... a kormányzati felelősséggel járó lehe-

tőségek korlátozottak" és ezért ... .. a népesedéspolitika sikere nagyobbrészt az emberektől függ. Azon múlik, elfogadják—e azokat az elképzeléseket, amelyek a népesedéspolitika megvalósításának alapvető követelményei". Végül kifejezte azon reményét, hogy az Értekezlet sikerrel fejezi be munkáját, igy elősegíti ... .. az eu- rópai régió népesedési gondjainak megoldását vagy legalább is enyhítését".3

Ezután a szervező intézmények nevében Heino E. Wittrin, az ENSZ Népesedési Alapja főigazgató-helyettese mondott beszédet. Kiemelte az értekezlet fontossá—

gát, majd hangsúlyozta: .,Európa szerepe a népesedésben kétfajta. Egyrészről az Európai Gazdasági Bizottság tagjai a legfontosabb pénzügyi támogatói az ENSZ Népesedési Alapjának", de ugyanakkor: ,,A régió jól felkészült a népesedési kér- dések tudományos munkájában jól megalapozott intézményeivel és a mindig ren- delkezésre álló adatbázissal".

Ezt követően az Értekezlet a következő napirendet fogadta el:

1. Napirend elfogadása

2. Tisztségviselők megválasztása

3. A legújabb népesedési irányzatok az EGB-régióban és hatásuk a társadalmi—gaz—

dasági fejlődésre

4. Jelentősebb népesedés—politikai és kutatási kérdések 5. Regionális együttműködés a népesedés területén

6. Az EGB-országok szerepe a népesedés területén folyó nemzetközi együttműködésben 7. Egyéb kérdések

8. Jegyzőkönyv elfogadása.

Az Értekezlet elnökévé a magyar delegáció vezetőjét, Nyitrai Ferencné dr. ál—

lamtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét választották meg. Alelnök R. Cli—

3 A teljes szöveget lásd: Statisztikai Szemle 1987. évi 5. sz. 389—393. old.

NÉPESEDÉSI ÉRTEKEZLET 681

auet (Belgium), a két rapportőr: ]. Holzer (Lengyelország) és !. Thompson (Egye-

sült Kíráyság) lett. '

Az első érdemi napirendi pont vitája előtt Gennadij Biriukov, az Európai Gaz- dasági Bizottság végrehajtó titkárának helyettese mondott beszédet, amelyben az

Értekezlet fontosságát és célját elemezte/* Az Értekezlet előzményeinek ismerte-

tése után kiemelte: .. a Bizottság Titkársága várja az Önök elgondolásait és javaslatait a népesedés területén végzendő további munkákra vonatkozóan, ame- lyeket ezután beterjeszt a Bizottsághoz az áprilisban tartandó 42. ülésre". Ezután az európai régió sajátos népesedési helyzetével foglalkozott. hangsúlyozva, hogy .,. .. a régióban felmerülő népesedési kérdések a fejlődés szélesebb körű kérdé—

seit érintették". Bár ... .. régiónk népesedési problémái nem a legsúlyosabbak a világon ugyanakkor köztudott, hogy számos népesedési kérdés és probléma

van a régióban. .

Ezután arról beszélt, hogy .,... rendkívül fontos a regionális együttműködés

a népesedés területén, különösen azért, mert ahogyan azt a legújabb trendek és

fejlemények világosan mutatják, határozott tendencia utal arra, hogy a népese- dési problémák hasonlóvá válnak a régióban", különösen oly módon, hogy .. a század végére országaink többségében minimális vagy negatív lesz a növe- kedés". Foglalkozott az alacsony reprodukció okaival, majd kiemelte az öregedés

általánossá válását és annak társadalmi—gazdasági hatásait. ismertette a halan-

dósági tendenciákat, majd a belső és nemzetközi vándorlás legújabb alakulását.

Végül az Értekezlet jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy ,,A Bizottság hatá—

rozata, amely felkérte az ügyvezető titkárt. hogy időszakonként rendezzen regio—

nális tanácskozásokat népesedési kérdésekben. azt a nézetet tükrözi, hogy az in—

formáció- és tapasztalatcsere jelentős segítséget nyújthat a kormányoknak e fel—

adatok megvalósítására" ezek ugyanis fontos alapjai ,,... a népesedéspolitika területén... a népesedési problémák országos szintű..." megállapításának és

vizsgálatának.

Nyitrai Ferencné dr., az Értekezlet elnöke az érdemi vitát megnyitva hangsú- lyozta: ..Értekezletünk első azok sorában, amelyeket a Nemzetközi Népesedési Konferencia után valamely régióban tartanak. lgy feladatunk az azóta végbement fejlődés áttekintése és a Világ Népesedési Akcióterv megfelelő adaptálása az európai régió adottságaihoz. Az Értekezlet célja az 1983—as Regionális Népese-

dési Értekezlet és a Nemzetközi Népesedési Konferencia határozatai alapján a

következő:

a) fórumot biztositani a népesedési trendekre, problémákra. politikákra, valamint a kutatási eredményekre és azok hasznosítására vonatkozó információk cseréjére;

b) vita folytatása a régión belüli népesedési kérdésekkel kapcsolatos együttműködés erősítéséről. valamint a fejlődő országok népesedési tevékenységének támogatásáról".

A LEGÚJABB NÉPESEDÉSI IRÁNYZATOK AZ EGB—RÉGIÓBAN ÉS HATÁSUK A TÁRSADALMI—GAZDASÁGI FEJLÖDÉSRE

E napirendi pont elsősorban a Titkárság összefoglaló anyaga alapján5 került megvitatásra.

Ebben először a legutóbbi időszak legfontosabb demográfiai trendjeit fog—

lalták össze, különös hangsúlyt adva az 1980 óta bekövetkezett fejlődésnek. A leg—

4 Lásd: Statisztikai Szemle: !. sz. 394—403. old.

5 Recent Demographic Trends in the ECE Region and their lmplications for Economic and Social De- velopment. Magyar fordítását lásd Statisztikai Szemle !. sz. 404—418. old.

682 BARTA BARNABÁS —— DR. KUNGER ANDRÁS

fontosabbnak (: termékenység további csökkenését és az öregedési folyamat fel-

gyorsulását tartották. Jelentősen megváltozott azonban a családösszetétel is. kü—

lönösen a házasodási szokások, illetve a házasságon kívüli együttélések és házas—

ságfelbomlások növekedése következtében.

A népesedés jövőjére vonatkozó összefoglalás a legutolsó népesség—előreszá—

mítások alapján rajzolta meg az EGB-régió demográfiai képét 2000-ig. A termé- kenység tekintetében az előrebecslés 2.1-es teljes termékenységi aránnyal számol, igy a régió egészében az egyszerű reprodukciós szint marad meg a továbbiakban

is, bár az országok zömében ez alá süllyed. A népességnövekedés egy árnyalattal visszaesik: a század végére 0.6 százalékos növekedést becsülnek. Az öregkorúak

szóma 1985 és 2000 között egynegyedével emelkedik és arányuk 15.5 százalékról

17,5 százalékra növekszik.

A dokumentum végezetül a népesedés és a fejlődés különböző összefüggé—

seit foglalta össze, a múltbeli trendek és a jövőbeni elképzelések tükrében. Fog- lalkozott a gazdasági fejlődés és a népesedés összefüggéseivel, különösen a kor—

struktúra módosulásával — az eltartási arányok változásának — hatásait elsősorban

a foglalkoztatási arányok tükrében vizsgálja. Az öregedés ezen kívül erősen be- folyásolja a szociális terheket a régió egész területén. de megváltoztatja a fo—

gyasztási szokásokat is.

A demográfiai trendek módosulása erősen befolyásolja a háztartások ösz—

szetételét és ezáltal a lakásszükségleteket is. A régió egyes országaiban —— első—

sorban a déli kivándorló és a nyugati és északi bevándorló országokban —- a nem- zetközi vándorlás trendjeinek módosulása is jelentős társadalmi—gazdasági követ-

kezményekkel fog járni. A belső vándorlás alakulása pedig az urbanizáció, illetve a falusi elnéptelenedés jelenségét és azokkal kapcsolatos fejlesztési kérdéseket

határozza meg.

A napirendi pont vitáját az is elősegítette. hogy a Titkárság összefoglaló anya- gát számos nemzeti jelentés egészítette ki. amelyek az egyes országok múltbeli és jövőbeni népesedési trendjeit, illetve sok esetben az ezekre adott kormányzati

válaszokat: a népesedéspolitikai intézkedéseket és azok hatékonyságát foglalták össze. A 28 résztvevő ország közül az alábbi 15 bocsátott rendelkezésre ilyen nem—

zeti jelentést:

1. Ausztria 9. Lengyelország

2. Belgium 10. Magyarország6

3. Bulgária 11. Német Demokratikus Köztársaság

4. Csehszlovákia 12. Német Szövetségi Köztársaság

5. Egyesült Királyság 13. Olaszország

6. Franciaország 14. Románia

7. Görögország 15. Törökország

8. Hollandia

A vitában csaknem minden ország delegációja hallatta a szavát: 28 országból 22 mondotta el véleményét. Ezekben általánosságban állást foglaltak az európai népesedési helyzet értékelésében, de főleg saját országuk népesedési helyzetét.

illetve népesedés- vagy családpolitikai intézkedéseit ismertették.

A magyar delegáció nevében Barta Barnabás. a Központi Statisztikai Hiva- tal elnökhelyettese fejtette ki álláspontját, elemezve a magyar népesedési hely—

zet sajátosságait, összefoglalva a népesedés és fejlődés különböző vonatkozású

összefüggéseit.7

** Lásd: Statisztikai Szemle. !. sz. 419—440. old.

7 Lásd: Statisztikai Szemle. !. sz. 441—443. old.

SNÉPESEDÉSl ERTEKEZLET 683

A hozzászólások általánosítható megállapításai a következők voltak:

—a legtöbb országban a demográfiai fejlődést a népesedés számának visszaesése és a fokozatos öregedés jellemzi;

—óltalános a termékenység fokozatos csökkenése. ami az országok zömében már je- jeienleg, de csaknem általánosságban a közeljövőben az egyszerű reprodukció alatti szin- tet jelenti; emellett egyes országokba-n nőtt a szülési kor és kezd elterjedni a tudatos gyer- ,mektelenség ;

—a fokozatos elöregedés csaknem általános és ez a jelenség a régió legtöbb orszá- gában fokozódni fog (különösen a következő évszázad első évtizedében); mindez jelentős gazdasági, társadalmi és politikai (következményekkel jár;

—több országban csökkentek a házasodási arányok, emelkedett a házasodási kor, a régióban általánosságban nőtt a válási arány; sok országban egyre gyakoribbá vált a házasságon kívüli együttélés és emiatt a házasságon kívüii gyermekszülések elszaporodtak;

csaknem általános a gyermeküket egyedül nevelő szülők számának növekedése;

—a legtöbb országban folytatódik a halandóság csökkenése, növekszik az élettartam és ezt már az öregkori halandóság javulása okozza; egyes országokban azonban a halan- dóság stagnál és különösen a középkorú és idősebb férfiak körében a halandóság jelentő—

sen emelkedik;

-—a régió egyes országaiban jelentős intézkedéseket hoztak a termékenységi szint (emelése érdekében. főleg közvetett csa-ládsegítő célú intézkedésekkel; más országok ez—

zel szemben arról számoltak be, hogy semmiféle politikát sem folytatnak, ismét mások a jelenlegi csökkenő trendek folytatódása mellett intézkedések bevezetését tervezik. A leg- több ország úgy foglalt állást. hogy a népesedéspolitikai intézkedések csak rövid távon be—

folyásolják a népesedési trendeket:

— általános volt az a vélemény. hogy a népesedés és a fejlődés között kölcsönös a kapcsolat. és a népesedés nemcsak a társadalmi—gazdasági fejlődés eredménye, hanem annak egyik fontos meghatározója is;

——több ország hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a népesedés, valamint a gazda- sági és a társadalmi fejlődés csak a béke. a biztonság és az országok közötti nemzetközi együttműködés körülményei között történhet sikeresen; arra is rámutatva, hogy a jelenleg fegyverkezésre forditott erőforrásokat leszerelés eredményeként hasznosan felhasználhatnák

a népesedéssel kapcsolatos problémák megoldására;

— a felszólalók egy része foglalkozott a nemzetközi és a belső vándorlás szerepével.

valamint különösen a vándorlásoknak az adott ország társadalmi—gazdasági fejlődésére gyakorolt hatásával.

A vitában az országok képviselői mellett a nem kormányközi szervezetek kép- viselői is részt vettek. Ezek közül kettő dolgozatot is nyújtott be,8 amelynek főbb

megállapításait a vitában ismertették.

JELENTÖSEBB NÉPESEDÉSPOLlTlKAl ÉS KUTATÁS! KÉRDÉSEK

E napirendi pont vitájának alapját részben az előző pont tárgyalási alapját is képező titkársági összefoglaló, illetve nemzeti jelentések, részben pedig a Tit- kórság egy másik dokumentuma9 képezte.

E dokumentum !. része összefoglalta azokat a regionális és nemzetközi aján—

lásokat, amelyek az európai régióra vonatkoznak (így az 1974—ben elfogadott Vi—

lág Népesedési Akciótervet, az 1983. évi Európai Regionális Értekezlet. valamint az 1984—ben az Akcióterv további megvalósításával kapcsolatos ajánlásokat). Eze—

ket az eredeti akcióterv rendszerében az alábbiak szerint tartalmazta:

A. Népesedés és fejlődés B. A nők szerepe és helyzete C. A népesedéspolitikák fejlődése

3 Relinking Fertility Behaviour and Economic Security in Old Age: Toward a Pronatalist lnstitutional Reform — The opulation Council. A Difficult Though Exciting Demographic Future Ahead —- international 'Planned Parenthood Federation (European Region).

9 Major Policy and Research Issues in Population — Development lnterrelatíons.

684 BARTA BARNABAS — DR. KLiNGER ANDRÁS:

D. épesedési célok és politikák Népesedésfejlődés

Megbetegedés és halandóság Reprodukció és család

Népesedésmegoszlás és belső vándorlás Nemzetközi vándorlás

Népességösszetétel PPPPNT'Z

A Titkárság dokumentumának ll. része a regionális együttműködéssel. a Ill- rész pedig a regionális kutatásokkal és információcserével kapcsolatos ajánláso-

kat tartalmazta.

A napirendi pont tárgyalásánál 15 hozzászólás hangzott el. Lényegében mind-

egyik Hozzászóló visszautalt az első napirendi pont kapcsán elhangzottakra és ily—

módon ismertette országa népesedéspolitikai irányelveit. Másrészt beszámoltak a hozzászólók országuk népesedési kutatásairól és állást foglaltak a régióban folyta—

tandó kutatások témakörei tekintetében. *

A magyar delegáció véleményét e napirendi pont kapcsán dr. Klinger András fejtette ki,10 beszámolva a magyar kormány 1984-ben életbe léptetett új hosszú

távú népesedéspolitikai koncepciójának céljairól és eszközeiről és ismertetve a

középtávú - 1986—1990. évekre szóló — népesedési kutatások témáit.

A népesedéspolitikai kérdésekkel kapcsolatban a vitában részt vevő országok lényegében három csoportba sorolhatók. Az országok egyik része hitet tett az ak-

tív népesedéspolitika folytatása mellett (lényegében ezek közé tartoznak a szo-

cialista országok és Franciaország): mások úgy foglaltak állást. hogy az állam csak közvetve avatkozhat be a népesedési folyamatokba, de nem kimondott né-

pesedési célokból. hanem csak család- és szociálpolitikai eszközökkel. és egyre

kisebbre zsugorodott azon országok köre, amelyek úgy vélik. semmiféle beavatko- zásra sincs szükség. a népesedési folyamatokat nem kell és nem is lehet befolyá- solni. még ha azok esetleg kedvezőtlen irányokban haladnak is.

Ezt az eltérő állásfoglalást és nemzeti gyakorlatot jól tükrözi az ENSZ Népe- sedési Főosztályának az a legutóbbi összeállítása, amelyet az egyes országok vá- laszai alapján a Világ Népesedési Akcióterv megvalósításáról az ENSZ Népese—

dési Bizottsága elé terjesztett.11

Az 1986-ban összegyűjtött vélemények szerint az EGB—régió 39 országa kö—

zül — annak ellenére, hogy a népességnövekedés igen alacsony, sőt egyes orszá- gokban negatív volt —- csak 10 ország vélte úgy, hogy a népességfejlőde's aránya alacsony, 28 ország megelégedett a jelenlegi helyzettel és csak egy ország (Tö—

rökország) mondotta azt, hogy a népesség növekedése magas. Lényegében ha- sonló a helyzet a termékenység szintjével kapcsolatos vélemények tekintetében.

Csak 13 ország tekintette a jelenlegi termékenységi arányokat túl alacsonynak, 25 megelégedett ezzel és csak 1 tartotta magasnak. Ennek alapján — az általánosan alacsony termékenységi szint ellenére — 16 országban úgy ítélik meg, hogy poli- tikai befolyásolás nem szükséges. Csupán 11 ország — így főleg a szocialista or- szágok és Franciaország — alkalmaz közvetlen népesedéspolitikai eszközöket. Egy—

re több helyen tekintik a népesedés-. illetve másutt a családpolitikát a társadal-

mi—gazdasági fejlesztési politika részének.

A vita másik része a népesedési kutatások prioritásaira utalt. Sok hozzászóló emelte ki az ország, illetve a régió számára fontosnak vélt kutatásokat. Az Érte—

kezlet jegyzőkönyve részletesen felsorolja mindazokat a kutatási témákat. ame—

" Lásd: Statisztikai Szemle. 1987. i. sz. "4446. old.

" Action by the United Nations to lmploment the Recommendations of the World Population Conte- rence. 1974: Minjtoring of Population Trend: and Policies (4. December 1987.).

NÉPESEDÉSI ÉRTEKEZLET 685

lyeket a régebbi ajániások vagy a vita megjelölt.12 Ezek felölelik a demográfiai elemzések és vizsgálatok legszélesebb területeit és így elég nehéz közülük kie- melni azokat. amelyek prioritásokat élveznek. Mégis a hozzászólásokból ki_rajzo-' lódott az a kép. hogy bizonyos népesedési témák tanulmányozásának. kutatásá—

nak a régió sok országában elsőbbséget kell kapnia, főleg a demográfiai helyzet

megváltozása miatt. —

így igen általános volt azoknak a kutatásoknak az előtérbe állítása, amelyek a'népességstruktúra változásaival, illetve azok következményeivel, vagyis a népes- ség öregedése széles körű tanulmányozásával foglalkoznak. Ezek mellett a kü- lönféle népesedési trendek változásainak okait és jövőbeli lehetőségeit :tekintet- ték kiemelésre méltónak.

REGIONÁLIS LEGYUTTMÚK'ÓDÉS A NÉPESEDÉS TERULETÉN

Fontos feladata volt az Értekezletnek, hogy javaslatokat dolgozzon kiaz EGB

által szervezett népesedési kutatásokra vonatkozóan.

A vita alapját a Titkárság által összeállított dokumentum13 tartalmazta, amely

összefoglalta az EGB e témával foglalkozó két részlegének — a Népesedési Kér—

dések Részlege (Population Activities Unit) és a Statisztikai Főosztály — múltbeli tevékenységét. illetve az eddig felmerült kutatási javaslatokat.

- A Népesedési Részleg az 1980—es évek folyamán a következő témákban fej- tett ki tevékenységet:

1. a kormegoszlás változásainak és az öregedésnek gazdasági és társadalmi követ- kezményei;

2. népesedés és fejlődés Dél-Európában. különös tekintettel a vándorlás kérdéseire:

3. a számítógépes demográfiai adatbank folyamatos naprakészségének biztosítása és kiterjesztése

A Titkárság az alábbi témákban javasolt további regionális kutatásokat a következő időszakban:

1. a demográfiai adatbank további kiterjesztése és a régión belül egy számítógépes adatbankhólózat kiépítése;

2. számítógépes adatbank kiépítése a népesediéspol—itikai intézkedések tartalmáról:

3. a demográfiai és népesedésstatisztikai célú számítógépes software fejlesztése terü- letén módszertani együttműködés és információcsere kiépítése;

4. együttműködés kialakitása a különféle összehasonlító kutatások területén: család és reprodukció; a jelenlegi és jövőbeni halandóságváltozások hatása a népesség össze- tételére; a demográfiai tényezők hatása a közösségi szektorra: a nők szerepének demog- ráfiai és gazdasági vonatkozásai; különböző népességcsoportok előreszámíitósának mód- szerei;

5. számítógépes annotált bibliográfia készítése és terjesztése;

6. rendszeres regionális népesedési értekezletek szervezése.

A Statisztikai Főosztály a népesedési statisztika területén az alábbi témák—

ban folytat tevékenységet:

1. nép— és lakásszámlálásra vonatkozó ajánlások:

2. nemzetközi vóndorlások az EGB- országok között;

3. n—épesség--előreszámí'tások;

— 4. egyéb társadalomstatisztikai kutatások (család- és háztartásstatisztika, nőkre vo- natkozó statisztikai, egészségügyi statisztika, oktatási statisztika, munkaerő— statisztika).

12 Lásd: Statisztikai Szemle. !. sz. 452—461. old.

13 EC Population-related Activitíes.

686 BARTA BARNABAS — DR. KLINGER ANDRÁS,

A napirendi pont vitájában 12 küldött vett részt. Mindegyikük nagyra értékel-f te az EGB koordináló tevékenységét. A következő időszakra vonatkozó kutatások--

kal kapcsolatban elég hosszadalmas vita alakult ki a prioritások kijelölésével kap—v

csolatban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy személyi és anyagi okokból;

is —- mind az EGB-ben. mind pedig a nemzeti kutatóintézményekben -— koncent- rálni kell a kutatási témákat. Meg kell állapítani a regionálisan fontosnak vélt'

témákat és ezeket mint az EGB által koordinált jövőbeni projekteket kell meg—ha- tározni. lgy a javaslatban felsorolt témákat túl soknak tartották és a többségi vé-

lemény alapján határozták meg azokat, amelyek tanulmányozását fontosnak tart—

ják. Az Értekezlet végül a következő területeken javasolta a demográfiai regio—

nális kutatások folytatását:

1. a népességi és népesedésstatisz—tika regionális számítógépes adatbankjának tovább- fejlesztése. illetve a népesedéspolitika regionális adatbankjának létrehozása:

2. módszertani fejlesztéssel és a számítógépes software- ekkel kapcsolatos kutatások;

3. (: korstruktúra változásai és ezek gazdasági—társadalmi következményei (az 1987—

ben lezáruló kutatások továbbfejlesztése és kibővítése);

4. a csa'ládképződés és meghatározó tényezői, a családtervezési magatartások és a termékenység kutatása.

A vitában a magyar delegáció véleményét dr. Klinger András fejtette ki."*

Hangsúlyozta a megfelelő prioritások kijelölésének fontosságát és állást foglalt az adatbankok. a software—csere, az öregedés és a termékenység kutatása mellett.

Javasolta az európai összehasonlító termékenységi—családtervezési vizsgálatok har—- madik szakaszának megszervezését.

Az Értekezlet egyetértett abban, hogy az EGB által szervezett regionális né—

pesedési értekezletek igen hasznosak. Felmerült az is. hogy a jövőbeni hasonló értekezleteket a szakosított nem kormányközi szervezetekkel. illetve a nemzeti de- mográfiai kutató intézetekkel közösen lehetne megtartani. Javasolták. hogy az EGB 3—4 évenként hivjon össze regionális népesedési értekezletet. és időközben szer—

vezzen egy-egy szakkérdésben kisebb munkaüléseket.

AZ EGB—ORSZÁGOK SZEREPE

A NÉPESEDÉS TERULETÉN FOLYÓ NEMZETKÖZI EGYUTTMÚKÖDÉSBEN

E napirendi pont vitájának alapjául az Egyesült Nemzetek Népesedési Alap—

ja által készített dokumentum szolgált.

A beterjesztett anyagból, illetve a H. Wittrin— nek az UNFPA főigazgató- helyet—

tesének bevezetőjéből kiderült, hogy a Népesedési Alap és az EGB országok kap—

csolata két vonatkozású. Lényegesebb az. hogy az EGB—országok az UNFPA leg- fontosabb pénzügyi támogatói. 1967 és 1983 között az EGB-tagországok 920 millió dolláral járultak hozzá az UNFPA költségvetéséhez. 1984-től kezdve mintegy évi 100 millió dollárt tesz ki a hozzájárulás összege Európából.

Emellett az UNFPA néhány európai országban népesedési programokat fi—

nanszíroz. Ezek nagy része (: régióhoz sorolt fejlődő ország - Törökország —- meg- segítését célozza. de néhány európai szocialista országban is megvalósítanak

UNFPA projekteket. Ezek egy része demográfiai kutatások finanszírozását. más

része pedig fejlődő országpk szakembereinek képzését segíti tanfolyamok. szemi—

náriumok anyagi fedezetével.

Az összeállítás szerint 1967 óta az UNFPA legjelentősebb támogatói az EGB- tagországok közül a következő táblákon feltüntetettek voltak.

"' Lásd: Statisztikai Szemle. !. sz. 447—449. old.

NÉPESEDESI ÉRTEKEZLET

687

Az UNFPA támogatói és a támogatásra fordított összegek 1967—

,1983' 1984. 1985. 1986.

Ország

évben (millió dollár)

Dán-ia . . . 42 5 5 7

Egyesült Államok . . . 336 38 36 —

Egyesült Királyság . . . 50 4 6 7

Finnország . . . 6 2 2 5

Hollandia. . . 105 9 10 20

Kanada. . . 67 9 8 10

Német Szövetségi Köztársaság . . 108 12 13 18

Norvégia . . . . . . . . . . 101 11 11 14

Svájc... 11 2 2 3

Svédország . . . 87 6 6 9

Magyarország — ha szerény mértékben is — az első szocialista ország volt,

amely hozzájárult az Alap költségeihez. Ennek mértéke 1983—ig 85000 dollárt tett

ki. 1984—1985—ben évi 11 000. 1986-tól 14 000 dollár a támogatás.

Az európai országok 1980 és 1986 között az alábbi összegű támogatást kap—

ták az UNFPA—tól (ezer dollárban):

Albánia . . . 372

Bulgária . . . 1 459 Ciprus . . . 393

Görögország . . . 285

Jugoszlávia . . . 988

Lengyelország . . . . . . . . 41

Magyarország . . . 833

Málta . . . 14

Portugália . . . 1 866 Románia . . . 137 Törökország . . . 4 252

Összesen 10 640

A jelentésből is kitűnik. hogy a Magyarország részére folyósított összeg 85 százaléka a magyar szakemberek által szervezett. főleg fejlődő országbeli részt- vevőknek felajánlott tanfolyamok, illetve szemináriumok költsége. lgy ebből atá—

mogatásból kerül megszervezésre több családtervezési tanfolyam. a népesség-elő- reszámitási módszertani szeminárium, a népesség és környezet szemináriuma, a demográfiai software-alkalmazási tanfolyam. Lényegében egy hazai kutatáshoz, a halandóság differenciális elemzéséhez járul hozzá az UNFPA.

A napirendhez 9—en szóltak hozzá. Elismerésűket fejezték ki az ENSZ Népese- dési Alapjának azért a segítségért. melyet országuk kapott saját népesedési te- vékenységéhez. Más hozzászólók utaltak arra a támogatásra. amelyet országuk (: fejlődő országoknak nyújtott azok népesedési tevékenységéhez. Több hozzászóló felszólította az EGB-országokat. járuljanak hozzá fokozottabban a fejlődő orszá—

gok érdekében folytatott népesedési tevékenységekhez.

A magyar küldöttség nevében dr. Öry Imre szólt hozzá a napirendi ponthoz.")

ismertette az UNFPA és Magyarország hosszú ideje gyümölcsöző kapcsolatait és reményét fejezte ki. hogy ez a jövőben is számottevő lesz. Folytatni kívánjuk az UNFPA támogatásával és szervezésében a Magyarországon folyó oktató tevékeny—

'5 tásd: Statisztikai Szemle. !. sz. 450—451. old.

688 BARTA BARNABAS _ DR. KLiNGER ANDRÁS

séget, de reméljük azt is. hogy a halandósági kutatásokhoz eddig. nyújtott támo- gatás (: következő 5 éves időszakban is folytatódni fog.

Az Értekezlet záróülése *

Az Értekezlet utolsó napján a küldöttek elfogadták a Jegyzőkönyvet._famelyet

a két rapportőr terjesztett elő.16 ; _ . .

Ezt követően Rafael Salas — élete utolsó nyilvános hivatalos tevékenységeként.

hiszen az Értekezletet követő negyedik napon hirtelen elhunyt — mondott "záróbe—

szédet.17 ; § _;

Beszédében részletesen értékelte az Értekezlet eredményein Hangsúlyozta:

,,Európa demográfiai viszonyai nagyon érdeklik a fejlődő országokat, mert elem- zéseik modellül szolgálnak a demográfiai magatartás befolyásolását "célzó, meg—

felelő népesedéspolitika, népesedési programok és stratégiák meghatározása so- rán. Európa hagyományosan élen jár a népesség vizsgálatára irányuló törekvé—

sek tekintetében." Hangsúlyozta továbbá a konferencia témájának: _a népesedés

és fejlesztés kölcsönhatásai vizsgálatainak fontosságát és itt is kiemelte az euró-

pai kutatások felhasználhatóságát a fejlődő országokban. .

Az Értekezlet fő tanulságait abban látta, hogy megvitatta az Utóbbi években bekövetkezett demográfiai fejlődést az EGB—régióban és ennek hatását a' társa—

dalmi—gazdasági fejlődésre, a népesedéspolitikai és kutatási kérdéseket. a regi—

onális együttműködést. és talán, ami a legfontosabbja nemzetközi együttműkö- dést a népesedés területén. Véleménye szerint az Értekezlet az alábbi négy kér—

désben állapított meg olyan főbb tanulságokat, melyek a közelmúlt és a jövő eu- rópai népesedési helyzetét meghatározzák.

,,1. Az Értekezlet hangsúlyozta az európai népesedési helyzet specifikus jellegét, és megállapította a csökkenő termékenység és az öregedés társadalmi—gazdasági következ- ményeit. . .

2. Bár nyilvánvaló. hogy az európai országok helyzete még mindig eltérő, észlelhető volt, hogy a népesedés területén a problémák mindinkább hasonlóvá válnak.

3. Szükségesnek tartottuk, hogy jobb népesedési adatbázisok legyenek és úgy látszik.

hogy sok ország elismeri a demográfiai kutatások fontosságát, és a népesedéspolitirkát

társadalmi és gazdaságpolitikája részének tekinti. .

4. Az Értekezlet hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés fontosságát a népesedés

területén." ' '

Ezután rámutatott arra, hogy: ,,Ezt a találkozót a demográfia egész:történe- tében igen jelentős évben tartjuk. ldén júliusban a világ népessége eléri majd az 5 milliárdot. ami pontosan a fele a XXI. századra előreszámított 10 milliárdos

stabilizálódott nagyságnak." - ,,

Végül köszönetet mondott a Magyar Népköztársaság. kormányának .az Érte—

kezlet megszervezéséért és lebonyolításáért.

Az Európai Regionális Népesedési és Fejlődési Értekezlet Nyitrai Ferencné dr.

zárszavával ért véget.18 Ebben hangsúlyozta: ..Az elfogadott jegyzőkönyv _jól tük-

rözi azokat a közös eszméket, amelyeket együtt alakítottunk ki. Ebben _. .. egyér—

telműen értékeljük a régió népesedési trendjeit és azokat a gondokat, amelyeket

az alacsony termékenység és a népesség öregedése okoz. Sok új megállapítás hangzott el a tanácskozáson a népesedési kérdéseknek a gazdasági és társadalmi fejlődésre gyakorolt következményeiről.

15; Lásd: Statisztikai Szemle. !. sz. 452—461. old.

" Lásd: Statisztikai Szemle. !. sz. 462—467. old.

" Lásd: Statisztikai Szemle. l. sz. 468—470. old.

NEPESEDÉSI ÉRTEKEZLET

689

A korábbinál részletesebb képet kaptunk azokról a népesedéspolitikai intéz- kedésekről, amelyekkel a régió egyre több országa válaszol a népesedési kihívá- sokra. További lépéseket kell tenni az együttműködés irányába ezen a területen.

és különösképpen a politikai intézkedések hatékonyságának elemzése az a terü—

let. ahol több eredményt kell elérnünk.

A népesedés kutatása egyre elmélyültebbé válik régiónk országaiban."

Beszéde végén úgy foglalt állást. hogy e Regionális Értekezlet megmutatta:

vannak még vitatandó témáink a népesedés területén. Sajátos problémóinkban és azok megoldási módjaiban sok a közös vonás. Ezért erőfeszítéseinket a jövőben növelnünk kell és az EGB szerepe e téren megerősítésre szorul. ,,A jövőben is szűk- ség lesz a jelenlegihez hasonló regionális tanácskozásokra, amelyek egyes témák alaposabb megvitatását szolgálják."

TÁRGYSZÓ : Népesedéspolitika.

PE3l-OME

Ouepk oőoőmaer aam—ieümue 31.130an " sakmoueuun Eaponeücxoü peruonanbuoü Koumepenuuu no sonpacaM Haceneuua u pasaumz. (Bamueümue onymemu Kempe- peHuuu CM. e Hoyle-pe 5 mypuana ,,Crarucmuecnoe oőoapei-me" aa 1987 roA.)

SUMMARY

The study summarizes the most important conclusions and lessons of the European Regional Conference on Population and Development. (The main documents of the Confe- rence were published in Statistical Review No. 5. 1987.)

6 Statisztikai Szemle