STATISZTIKAI IRODALm FIGYELÖ
129
ahol: _
91 és 90 —— a termelés mennyisége a bé- :zis— és a beszámolási (terv-) időszakban,
Po —— változatlan árak.
A fenti képletek felhasználása esetén a munkatermelékenység alábbi új mutatójá—
hoz jutunk:
91131 [1—(m1—monl— ili-Po
1 : -
.fz'1 T.,
.aholz
To és TI -— a munkaráfordítás a bázis- és a beszámolási (terv—) időszakban.
Ez a mutató hasonló a munkatermelé—
Vkenység Sztrumilin által kidolgozott muta—
tójához. Attól azonban főleg abban tér el, hogy az új termékek figyelembevételét is lehetővé teszi, emellett alkalmazása annál sokkal egyszerűbb.
Ezek" a mutatók nem pótolják a terme—
lés és a munkatermelékenység szokásos mutatóit. Alkalmasak azonban arra, hogy ezt a két problémát új oldaláról világítsak meg és így —— a régebbi mutatókkal együtt
—— közelebb visznek a bonyolult gazdasági valóság megismeréséhez.
(Ism.: Hajpál Gyula)
Niitamo, 0. E.:
A finn ipar termelékenységi függvényéről
(Zur Produktivitátsfunktion der finnischen Industrle.) — Weltwtrtschaftliches Archiv.
1961. 1. sz. 86—102. p.
A tanulmány a szerzőnek a finn ipar termelékenységéről irott terjedelmes disz—
'szertációját ismerteti.1 A kérdést a polgári közgazdaságtannak, a termelési tényezők termelékenységével kapcsolatos ismert fel- fogása alapján tárgyalja, a tanulmány módszertani megoldásai azonban érdeklő—
désre tarthatnak számot.
A szerző abból a feltevésből indul/ki, hogy a termelés a munkának (L) és a tő—
kének (K) a függvénye. Ilyen szempont- ból az L és a K mellett más változók fi- gyelembevétele olyan szükségmegoldásnak tekinthető, amelynek célja az eredmények pontosságának javítása. A következő lépés lehet az olyan instrumentális modell fel—
építése, amelynek további változói a gazdaságpolitika célkitűzéseinek megfelelő irányba tökéletesítik az eredményt.
! Ntitamo, O.: The Development of Pro—
ductlvity in Finnlsch Industry 1925—1952. Eco- nomic Studies Pubi. by Economic Society, Helsinki, 1959.
9 Statisztikai Szemle
Az említett vizsgálatok alapjául az alábbi egyszerű modell szolgált:
? : f (L', K') ahol:
0 :: a nettó kibocsátás (értéknövekedés), L' a munka által lelőidézett értéknö—
K' a tőke által jvekedés. M
A modell operatív szempontok szerinti realizálása az alábbi tagoláshoz vezetett:
L' ::f (L, a) és
K' :! (K. 5),
!! Il
amikor a nettó termelésnek teljesítmény- egységekben való mérése a célkitűzés.
A* gyakorlati megoldás során az L és a K változóknak olyan homogén egységek—
ben való mérése jelentett nag! nehézsége- ket, hogy a szükséges aggregálás után is szoros kapcsolat legyen a fenti két változó és a 9 fejlődése között. Ezt a problémát afdalábbi függvény keretében kellett meg- o ani:
(A) ():-zaL'lKő
(B) 0:alfh..li"kfl...kím
: kai___ ki":
Az 11 l,, itt a munkaráfordítás kü—
lönböző nemeit (testi munka, szellemi munka) jelölik, míg a ki km a tőke—
ráfordítások fajtáit képviselik. Az a,. . .mi és a 131 ám a megfelelő ráfordítási rugalmasságok.
E modell továbbfejlesztése során jutott el a szerző az alábbi modellhez:
OzaLa.KB-Wy.Hó
W W 8
smnszmmx mamam nemo
139;
Ez az egyenlet a ráfordítási tényezők he—
terögén termeszetébol eredő hibák esők—__
kentésére törekSZik. Ezért veszi figyelembe ' az üzemi kapacitás változásait (Ws ) és dolgozók képzettségi szinvonalának fejlő- dését (H). Ez a modell olyan szükségmeg—
oldás, amely figyelembe veszi azta körül- ményt, hogy az L és a K változók nem mérhetők olyan egységekben, hogy a G—ra gyakorolt hatásuk teljes mértékben meg—
fogható legyen.
Ha elfogadjuk, hogy a termelés és a rá—
— _ forditás aránya O/L (amikor L az összes ráfordítások jele), akkor a tanulmányban közölt levezetések a finn ipar termelé—
kenységében bekövetkezett változások mo—fu ( delljének vagy más szóval termelékenységi
függvényének ,_ nevezhetők. ;
A* közölt modellek, nem tekinthetők zárttá-v egységnek. Továbbfejlesztésükkel lehető;—
ség van olyan modellrendszer kialakítá- sára, amely a termelésben (kibocsátásbanis bekovetkezett változások eddiginél telje- Sebb magyarázatát adja. Különösen fontos feladat lenne a modell olyan irányú to- vábbfejlesztése, hogy annak alapján az egyes tényezők kölcsönhatása követhető és—
előre jelezhető legyen. %
(Ism.: Hajpál Gyula)
FORGALOMSTATISZT! KA
Batman Erich—Latimer, Helmut:
A német kereskedelemstatisztika.
Források, ; összehasonlíthatáság _ , és kifejezőerő
(Die deutsche Handelsstatistik. auellen. Ver—
gleichbarkeit und Aussagewert.) Berlin - München. 1960. 103 p. (Schriftenreihe des Ifo ——
Institute für Wirtschaftsíorschung, No. 89.)
A müncheni Ifo—Institut für Wirt—
schaftsforschung kiadványa — tekintettel arra, hogy a kutatás és a gazdaságpolitika egyre inkább kereskedelmi kérdések felé fordul _ azt tűzi ki feladatul, hogy össze—
foglalja a kereskedelemstatisztika terüle- tén fellelhető valamennyi lényeges tájé—
koztató forrást és bemutassa azokkifeje—
zőerejét, kiértékelhetőségét és összehason—
líthatóságát, Szerzők elsősorban a hivata—
los statisztikai forrásokat kívánják törté—
neti fejlődésükben bemutatni; a nem hi—
vatalos elsődleges felvételekkel csak any—
nyiban foglalkoznak, amennyiben azok ál—
talános érvényűnek tekinthetők.
Szerzők megállapítják, hogy bármilyen nagy múltra tekinthet is vissza a német árukereskedelem története, a kereskede- lem nagyságára és a gazdaságban betöltött szerepére vonatkozó adatok csak meglehe- tősen későn, a XIX. század közepén je—
lentkeztek.
Szerzők az azóta végrehajtott statiszti—
kai felvételeket teljeskörű és részleges összeírások szerint csoportosítják.
A teljeskörű felvételeket a gyakorlatban azok költséges volta és a nagy munkaerő—
ráfordítás következtében csak a hivatalos _ statisztikai. szervezet hajtja végre.
A teljeskörű
összeírások a következők:
a) az üzemszámlálások (az első adatokat a Vámunió üzemszámlálásai szolgáltatták 1846-ban és 1861-ben);
kereskedelemstatisztikai ;
b) a forgalmi adó-statisztikai összeíráw sok.
A kereskedelmi jellegű statisztikai fel-- vételeken kívül a hivatalos statisztikai szerVezet által végrehajtott teljeskörű fel—k vételek is tartalmaznak a kereskedelemre:
vonatkozó adatokat (például foglalkozta- tottsági statisztika, csődök és fizetéskép—
telenségek statisztikája, részvénytársasá—
gok mérleg—statisztikája).
Ateljeskörű statisztikai felvételek mel—
lett a hivatalos statisztika szervezete a rövidlejáratú változások megfigyelésére részleges, reprezentatív felvételeket végez.
A részleges felve-teleknek több fajtája is—v meretes: egyszeri felvétel, (ilyen volt az
1926. évi törvénnyel elrendelt kereskedel—
min ankét); nem , periodikus jellegű fels-5 vételek (költség- fizetés— és munkabér—
struktúra felvételek); periodikus felvételek (például reprezentatív forgalom-, ámbeér—
kezési és készletstatisztika, árstatisztikák mikroee'nzusok)
A hivatalos statisztikai szerveken kívül a magánintézmények sora hajt végre rep- reze'ntatív felvételeket a Német Szövetségi Köztársaságban a kereskedelem struktu—
rális és konjunkturális folyamatainak vizsgálatára. A nem hivatalos kereskede—
lemstatisztikával elsősorban a Kölni Egye-
tem Kereskedelemkutató Intézete (Institut für Handelsforschung an der Universitát zu Köln) foglalkomk Fontos szerepet ját—r szik a kereskedelemstatisztika területén a
müncheni lfo—Intézet (Ho—Institut für
Wirtschaftsforschung). Az Ifo-Intézet által készített ,,test'l—ek szerzők véleménye sze—
rint jól tükrözik az üzleti élet konjunktú—
rális váltózásait, A tendenciák lényegében véve megegyeznek a hivatalos statisztiká—
ban—* mutatkozó mozgásokkal, alkalmasak előrebeeslésre és összeállításuk lényegesen kevesebb időt vesz igénybe, mint a hivata—
