Az 1921. évi gyáripar felvétel előzetes eredményei

^Ill-Ill Ill-IIl-lvnunw-u- ' !!UIIIBUIIIIIIIIIIIIHIIIll-IIII'l-IIIHl—l uuuuuuuuuuu unott-'n':-Inn-...nin-Iunn-ut-auc-aInnin-unluillnl-

A magyar gyáripar 1921. évi állapotáról összeállított becslésszerü adatokkal szemben, melyeket a Magyar Statisztikai Szemle első szamaban ismertetett, az 1921. évi hivatalos gyáripari üzemi és termelési statisztikai adat- gyüjtés főbb eredményei is rendelkezésre áll- nak már.

A gyáripari statisztikai adatgyüjtés mód- sZeréről és irányeszméiről az iparstatisztika reformját tárgyaló tanulmányban a Szemle 3e4.

számában számoltunk be. A magyar ipar- statisztikai reform első fejezete az 1921. évi gyáripari felvétel, melynek föbb eredményeit ismertetjük, de még nem végleges összeállí- tásban, mert a beérkezett kérdőívek szakszerű felülvizsgálata s a hiányos vagy hibás adatok pótlása, illetve helyesbbítése még nem történ- hetett meg.

Az 1921. évi hivatalos statisztikai adat- gyüjtés 2.565 gyári jellegü ipartelepre terjedt ki, melynek több mint egyötöde —— 576 gyár- telep —— az élelmezési iparba tartozik. Ide van sorozva ugyanis egyik legfontosabb ipa- runk, a malomipar. Az 1921. évben 247

malom volt üzemben, beleértve nemcsak a

nagyobb őrlőképességű, hanem a kisebb, helyi jelentőségű malmokat is, amelyek az 1921.

évben számottevő őrlést végeztek.

Az ipartelepek számát tekintve második helyen — 488 iparteleppel —— a kő-, föld-, agyag- stb. ipart találjuk. Az 1921. évben ugyanis már 316 téglagyár termel s általá- ban az 1921. év már az építőipar megmoz—

dulását jelzi. A faiparban is fellendülés mu—

tatkozik, 281 ipartelepen folyik a munka, köztük 100 épület- és bútorasztalosüzemben.

A vas- és fémiparban 245 gyár dolgozik, melyek egynegyede —— 60 ipartelep — az épület- és műlakatosiparba tartozik.

A vegyészeti iparban az 1921. évben 198, a gépiparban 170, a textiliparban 131 s a

sokszorosító és műiparban 130 gyári jellegű

ipartelepet találunk, míg az elektromosipar- ban 110, a ruházati iparban 102, a bőripar-

ban 94 s a papíriparban 60 gyárban folyt az üzem

Ha a gyári jellegű ipartelepek számát

1921— ben összehasonlítjuk az 1913 évi gyári

törzskönyvi felvétel szerint a mai Magyar- ország területén talált gyárak számával, 180

eIPARo I'

IllIl-lllllllllllllI-lllni-Ilu-Ill.-Il-Ill.-IllIll-IIIIIIIIIIUIIll-IlllllllllllllllllnlIll.-lu-lillllllIll-I'llIll-Illllllllllllll

Az *1921. évi gyáripari felvétel előzetes eredményei.

Résultáts prélimi'naires de líenguéte sm" l'industrz'e manufacturiére de 1921.

gyártelepből álló szaporulatot találunk. Ennek nagy részét az adatgyüjtés körébe vont mal—

mok számának megnövekedése adja, mely az 1923. évi állapottal szemben 129—ce1 több; az 1921. évi adatgyüjtés ugyanis kiterjesztetett az összes, legalább napi 100 métermázsa őrlőké- pességű malmokra, míg az 1913. évi felvétel csak a kereskedelmi őrlésre berendezett mal—

mokra vonatkozott.

Jelentős emelkedést látunk azonban 1921- ben a gyárak számában az 1913. évi állapot-

tal szemben a bőrgyártásban, melyben 18 gyár helyett 46 dolgozik, a sörte—, szőr- és tolliparban, melyben 11 helyett 22 gyarban folyik a munka, a gépgyártásban 138 telep helyett 170 termel, az elektromosiparban 89 áramfejlesztőtelep helyett 110 müködik s a

fémöntés 11 gyártelepen folyik, az 1913. évi

6 telep helyett. A fűrésztelepek számának megnövekedése 58—ról 80-ra mutatja, hogy számos faipari vállalat íűrésztelepét az elsza—

kított területekről visszavonta s feldolgozó ipartelepéhez közelebb helyezte el. A textil- iparban ugyancsak azt látjuk, hogy a meg- maradt Magyarország magához szívta az el- szakított területeken életképtelenné vált textil—

ipari vállalatok nagy részét. A gyapjúiparban

1921—ben 22 gyár dolgozik, szemben az 1913.

évben ezen a területen üzemben volt 10 gyapjúipari vállalattal. A pamutiparban mü—

ködő telepek száma 9-ről 12—re, aleniparban

9-ről 11—re s a kenderiparban 14-ről 19—re

emelkedett. A kötött— és kötszöyött áruk

gyártásával foglalkozó ipartelepek száma is 17-ről 20—ra növekedett.

Az 1913. évi állapottal szemben 9 új gyá- rat találunk a papirosárúgyártásnál, 10 új gyári üzemet a cukorkagyártásnál és 6-ot a pótkávé- és növényi konzervgyártasnál. A ko—

nyak-, likőr—, pálinka— és rumgyártást 1921- ben 37 ipartelep látta el. 21gyel több mint

1913 ban s egy új cukorgyár, 2 szeszgyár,

7]éggyár 6 zsíros növényolajgyár, 3 gyertya-, szappan— és illatszergyár és 15 egyéb vegyé- szeti szereket gyártó ipartelep alakult. Az 1921. évben üzemben volt gyárak számát emeli a filmgyártás is, mellyel 8 gyártelepünk foglalkozott.

Gyári jellegű ipartelepeink számának emel- kedése kétségkívül gyáriparnnk fejlődésének

7—8. szám.

a jele. A háború előtti, 1913. évi állapottal szemben a háborús konjunktúra hatása alatt több iparág, azok, amelyek a hadviselés szol—

gálatában állottak, lényegesen megerősödtek.

Ha megfigyeljük a kir. iparfelügyelőségek által az 1917. év végén nyilvántartott gyár—

telepek számát, a vas- és fémiparban, a gép- gyártásnál s a ruházati és élelmezési iparban, tehát amelyek legfőkép dolgoztak hadi meg—

rendelésre, erős szaporulatot látunk; 1917-ben ugyanis 2847 gyárunk volt, közel öOO-al több, mint 1913-ban.

Hogy a nagy összeomlás s talán még inkább a remáu invázió milyen pusztítást végzett a gyáriparban, pontosan megállapítani nem tudjuk. Számos gyárunk megszűnt, több lecsökkentett üzemmel dolgozott, meg sem közelítve a gyári jellegű termelést. Csak 1920-tól kezdve figyelhetjük meg ismét a gyáripar helyzetét s jelentős fejlődést látunk.

Az 1920. évben 79 új gyárunk alakult, 1921-ben ismét 67 gyár vette fel az üzemet, 1922—ben pedig már 226—0t tett a gyári jellegü ipartelepek számának növekedése s ezzel 1.922- ben 2780—ra emelkedetta gyári üzemek száma.

A gyártelepek számának ismertetett nö- vekedése azonban korántsem jelenti oly mé- retű fejlődését gyáriparunknak. mint azt a számadatok mutatják. Az új Vállalatok csak, mint új hajtásai a villámsujtotta törzsnek, többnyire fejlődésre váró gyenge vállalkozá—

sok, igéretek csupán arra, hogyha a munka törhetetlen energiával tovább folyik, iparunk az újjáépülö orszag erős támasza lehet. A gyárainkban alkalmazott munkások száma ugyanis, tehát a gyárak teljesitöképessége is, lényegesen csökkent. Amíg például egy- egy gyárban 1913-ban átlag 91 munkás dol- gozott, 1921-ben minden gyárra átlag csak 66 munkás jut, holott 1921-ben a munkások számbavételénél az összes gyári alkalmazottak, műszaki és kereskedelmi alkalmazottak is figyelembe vétettek.

A gyárak átlagos munkáslétszámának

csökkenését 1921-ben az 1913. évi állapot-

tal szemben a jobboldali táblázat tünteti fel.

Legnagyobb a csökkenés a bóriparban, ahol a gyárak száma csaknem megkétszere- ződött 48-ról 94—re emelkedett, a munkáslét-

szám ellenben 5792-ről 5366-ra csökkent.

Ez a nagyfokú üzemredukció kizárólag a bőr—

gyártást érte, melyben 1913 óta 28 új gyár alakult, de egy-egy gyár átlagos munkáslét- száma 161-ről 59-re csökkent. A bőrgyártás fellendülése még a háborús évekre esik, de 1920-tól 1922-ig is alakult 5 kisebb börgyá- runk. Altalaban azt látjuk, hogy azokban az

'— 250 __ 1923

A gyárak átlagos munkáslétszáma 1913-ban és 1921-ben.

Effecttf moyen (les ouvriers des fabrigues en 1.913 et ert 1921.

, Az átla 05

A gyárak átla- munkáslétgszám gos munkáslét- csökkenése (——)

száma vagy emelke- dése (%) Dímínutirm (——)

ou augmmmtíon fabrigues ('i') fiz l'ejeclif

groupe: princípaux dyimluxírie moyen

Ipari iőc50port száma és , megnevezése [Medi] moyen de:

, , _ . out/fins de:

Aombre et deszgnahun de:

1913- 1921- szám o _ ban ben szerint A' boan

en 191; M 1921 eu rhtjlres m ,/0

I. Vas- és fémipar ——

Industrie side'rurgi-

gue et métallurgtgue 154 121 — 33 ——21'4 lI. Gépgyártás és köz—

lekedési eszközök gyártása, villamos- sági ipar, hangszer- ipar, műszerek, tudo- mányos eszközök és tanszerek gyártása — Construction de ma- chines et de moyens de transport, tudu- strie électrigue, fa,- brtcatiort dtustru- ments de musigue, technigues, scientifi- gue et d'enseiyue-

ment . - - - . - 206 134 —72——35'Ot

III. Kö-, agyag-, asz- ,

beszt— és üvegipar —

Industrie de la pierre,

diasbeste et verrerte . 60 41 — 19 — 317 IV. Fa- és osontipar —

Industria du bots et .

desos... 33 31 —2———6'1

V. Bőr-, sörte-, szőr-, toll-, viaszosvászon- és ruggyantaipar — Irtdustrte de cutrs, des soies, des poils, des plumes, de la toile ctrée et du caout-

chouc. . . 121 57 —64—52'9

VI. Fonó— és szövő- ipar ——

Industrie temtíle . . 129 101 ——28 —21'7 VII. Ruházati ipar — ,

Industrie vestt'men—

faire . . . . . . 42 50 J;— 8 —l—19'0 VIII. Papirosipar -—

Papeterie 51 32 — 19 — 5373

IX. Élelmezési és él—

vezeti eikkek gyár- tása —— Fabrication des produits alimen-

taires et comesfibles 91 62 ——29 ——31'9

X. Vegyészeti ipar _—

Iudustrie 'chtngue . 52 42 —— 10 —— 19'2 XII. Sokszorositó- és

müipar —— Industria

reproducttve et d'art 77 46 ——-31 ——40'8 Osszesen ——

Total . 91 66

———25

—27'5

1923

—251—

7—8, szám.

iparágakban csökkent nagyobb arányban a munkások száma, amelyekben új gyáralakn- lások voltak. Egyedül a ruházati iparban találunk 190/0-os emelkedést a munkáslét—

számban, azonban ebben az iparágban 1921- ben 10'50/0-kal csökkent a gyári üzemek száma az 1913. évi állapottal szemben.

A gyári jellegű ipartelepek számának 0'80/0-08 növekedését tehát jelentősen ellen—

súlyozza a gyárakban alkalmazott munkások számának 27 '5"/o—os csökkenése, mely kétség- kívül a gyáripar teljesítőképességének csök- kenését jelenti. De a gyári üzemek számának szaporodása, különösen, ha figyelembe vesz- szük az utóbbi évi gyáralakulások fokozódó irányát a tőkének mind erősebb érdeklődését mutatja az ipari vállalkozások iránt. A le—

csökkent üzemmel dolgozó ipartelepeknél tehát, amelyek üzemi berendezése sokkal fo- kozottabb ipari termelést is kielégithetne, a redukált ipari termelés nem a lassú pusztulás jele, hanem csupán türelmi időt jelent: ki—

várni a gazdasági élet Európaszerte mutatkozó s a legyőzött államokban, többször katasztro- fális jellegű termelési válságot, hogy a majd kibontakozó újjáépítés munkájában teljesítő—

képességüket megfelelően felfokozhassák. S ha ez a türelmi idő hosszú lesz, legfőbb fel—

adatunk az lehet, hogy megkönnyítsük, lehe—

tővé tegyük iparvállalatainknak a mai súlyos gazdasági életben létük fenntartását.

Gyáriparunk számos ága azonban a le- csökkent teljesítőképesség mellett az .ipari termelésben reményteljes képet mutat. Ossz- termelésünk 1921—ben 53 és egynegyed mil—

liárd koronára tehető, amely a korona 1921.

évi átlagos értéke alapján átszámítva, 7478

millió aranykoronának felel meg. Gyáripari termelésünk tehát a mai Magyarország területén

az 1913. évi 1641'6 millió korona értékű terme-

léssel szemben 54'40/0—ot csökkent Tudjuk jól, hogy 1921-ben koronánk tényleges értéke az átszámításnál alapul vett zürichi értéknek

jóval felette állott, tehát 1921. évi ipari ter-

melésünk tényleges értéke, mely egy-egy gyár- nál átlag 688302 K-ról 291.540 Km való Csökkenést jelentene, a valóságban nem mutat ilyen elszomorító képet. Sőt vannak iparágak, amelyekben a termelés értékének csökkenése jóval alacsonyabb, mint azt a jobboldali táb- lázatból láthatjuk.

Az 53 és egynegyed milliárd koronát tevő

gyáripari termelésnek csaknem a fele, 258

milliárd korona az élelmezési iparra esett s abból csaknem 15 milliárd korona, az összes termelés 28'10/0-a, a malomiparnak jutott.

Második helyen a vas- és fémipar áll 67

A gyár-ipari termelés értéke 1913-ban és 1921-ben.

Valenr de la productir'm niannfactnriéreen 1913 et en 1921.

A gyáripari termelés értéke - Valeur de la production manu-

l'pari főcsoport száma _ __

jactm'ure

és megnevezése Nonibre et désignation des groupes principamc

dyindnstrie

1913—ban en 1913

1921—ben en 1.921

ezer (arany) K-ban en imlliers de con-

ronnes or En0ladeladz'mi- A-csökkenés0lo-ban nution

I. Vas— és fémipar — In—

dustrie side'rnrgignc et metallnrgigne .

ll. Gépgyártásés közleke-!, dési eszközök gyártása, % Villamossági ipar, hang—

szeripar, műsze rek, tudo- mányos eszközök és tan- szerek gyártása —— Con- struction de machines et de moyens de transport, in- dustrie élentrigne, fabri- cation d'instrnments (le musigne, techmgnes eti dlenscignernent.

III. Kő—, agyag- aszbeszt- és üvegipar — Industrie de la pierre d' asbesíe et verrerie . . . . . IV. Fa- és csontipar —— ln—

dnstrie dn bois et (163 os V. Bőr-, sörte-, ször-, toll-, viaszosvászon- és rug- gyantaipar — Industria de cnirs, de soies, des poils, des plnmes, de la toile cire'e et du caont-

chonc . . . ,

VI. Fonó— és szövó'ipar ——

Industrie textzle .

VII. Ruházati ipar — In—

dnstrie nestimentaire VIII. Papirosipar— Pape-

terie

IX. Élelmezési és élvezeti cikkekgyártása Fabri- cation des produits ali- mentaires et comestibles X. Vegyészeti ipar —— In-

dustrie chimigne . XI. Sokszorosító- és mit-

ipar — Industria repro- dnetive

Összesen :

252586 93.824 6259

251.308 96.891 614

70874 24.151 659 41596 15.555 626

44.951 28.754 860 82.242 43.692 469 24.805 10.539 57'5 10.692 3.566 66'6

695424 362280 565 124.501 56.238 548

42 604 12.834 l,641.578 747824

71'1 54'4

— Total:

milliárd korona értékű termeléssel, azután sorra jönnek a gépgyártás (áramfejlesztótelepek

nélkül) 57 milliárd korona, a vegyészeti ipar 4

milliárd korona, a textilipar 3'1 milliárd korona, a bórgyártás 2 milliárd korona, a kő-, föld—, agyagipar 17 milliárd korona s a faipar 1'1 milliárd korona értékü termeléssel. Az egy—

18

7—8. szám. -——252——— 1923

milliárd alatt maradt a sokszorosító és müipar

09, a ruházati ipar ff./4 s a papíripar 1/4 mil—

liárd korona értékű termelésükkel.

Gyáriparunk 1921—ben az 532 milliárd korona értékü iparcikkek előállításánál több mint 3 milliárd korona értékű szenet és a fél milliárd koronát meghaladó értékű pirszenet fogyasztott el. A legtöbb szenet a gépgyártásnál használtak fel 146 millió (l-t. A vas- és fémipar- nak 5'1 millió (1, az élelmezési iparnak 47 millió (1 s a kö—, föld—, agyag stb. iparnak 32 millió (;

volta szénfogyasztása; a vegyészeti ipar s a fonó— és szövóipar szénfogyasztása külön—külön megközelítette az egymillió g—t, míg a többi ipar- ág szénfogyasztása lényegesen csekélyebb volt.

Pirszénból a legtöbbet, 763 ezer (143, a vas- és acélgyártásnal használtak fel, tehát az összes fogyasztás 54'60/0-át. Második helyen 260 ezer g-val a gépgyártás áll, majd a vegyé—

szeti és élelmezési ipar következnek egyenkint

120 ezer g-t meghaladó pirszénfogyasztással.

Már a szénfogyasztás is mutatja. mely pedig a gyáriparban felhasznált tüzelőanyag- nak csak egy része s a termelésnek mégis

csaknem 80/0—át emészti fel, hogy az ipari

termelésben az anyagfelhasználás mind na- gyobb és nagyobb jelentőséget nyer. A foly- ton fokozódó drágulásban a nyersanyagok és tüzelőanyagok áremelkedése az első torlasz, mely a termelés útjába áll, nem is számítva a beszerzési lehetőségek nehézségeit, amelyek olykor az ipari vállalkozás minden számítá- sát halomra döntik. A gyáripari termelési statisztikai felvétel eredményeinek részletes összeállítása vethet majd világot erre a kér- désre, amikor mód nyílik majd arra, hogy minden iparágnál külön mérlegelhető legyen, mily áldozatot hozott a vállalkozás a nyers—

anyagok és fűtőanyagok beszerzésénél s hogy gazdálkodott azok felhasználásánál. Amint csak a részletes feldolgozási eredményekből állapíthatók majd meg az ipartelepek üzem- képessége s a termelés kiterjesztésének lehe- tőségei, az üzemek teljesítőképessége, a mun—

kásviszonyok s a munkabérek alakulása, melyek egymásbavetésével a vállalkozások életképességét ismerhetjük meg.

Farkasfalvz' Sándor dr.

A világ széntermelése.

Production mondiale du charbon.

A fontosabb kőszéntermelő államok kőszéntermelése (1000 tonnában). 1)

.E : _ó ;? 'aÉx ** Lu

Év, hó § §§ ;; § sw? ;; §: f$§ _: § § as

? s 2 ? % § 2 3-5: :. E . §, É: § § % a E

$ 62 o a; E z o o * 3 o l 4314 2 m a: E 0

' l

1

1913. havi átlag 1.904 3.404 24.342! 156 15.842 1.189 ! —— 43.088 1.776 1.135 665 —- 1914. ,, ,, 1.393 2.294 22.499É 161 13.449 —— — 38.822 1.858 1.031 641 ——

1915. ,, ,, 1.181 1.628 21.443; 189 12.239 — —— 40 190 1.708 1.003 626 —- 1916. ,, ,, 1.405 1.776 21.711 216 13.264 —— — 44.611 1.908 1.095 757 ——

1917. ,, ,, 1.243 2.411 21.044 251 13.979 —— —— 49.245 2.197 1.062 785 ——

1918. ,, ,, 1.158 2.188 19.286 283 13.376 —— —— 51.272 2.336 1.133 747 -—

1919. ,, ,, 1.540 1.822 19.458 284 9.723 874 —— 41.878 2.606 1.035 776 ——

1920. ,, ,, 1.866 2.890*) 19.402 328 10.950 928 534 49.764 2.437 1.257 867 4——

1921. ,, ,, 1.816 3.213 13.822 327 11.351 971 631 38.283 2.185 888 862 —- 1922. ,, ,, 1.770 3.596 21.235 381 10.830 826 1.850 34.565 2.054 . 845 735 62 1922. 1. hó 1.872 3.533 17.990 371 12.166 1.028 ' 729 39.787 1.949 787 653 63 ,, Il. ,, 1.760 3.390 20.090 330 11.456 584 692 43.284 1.995 818 499 56 ,, III. ,, 1.968 3.807 25.161 386 13.418 1.067 861 53.455 2.212 980 684 69 ,, IV. ,, 1.726 3.278 18.352 350 11.289 808 675 14.339") 2.191 533 669 54 ,, V. ,, 1.708 3.442 19.466 384 12.120 854 734 18.4395) 2.113 594 827 64 ,, VI. ,, 1.675 3.415 20.699 359 8.669 740 753 20.3155) 2.096 —715 813 61 1923. I. _ 1.994 4.199 21.564?) 437 1.7327) 912 3.243 53.426 2.189 1.236 819 69 ,, Il. ,, 1.604 2.609 22.608 398 1.554 880 2.894 45.298 2.084 1.106 761 59 , Hl. ,, 1.924 3.051 28.024 458 —— 786 3.370 50.968 2.376 1.094 842 66 ,, IV. ,, 1.822 3.063 21.609 450 —— 1.198 2.959 45.928 2.438 1.032 889 49

,, V. ,, 1.813 3.576 20.797 414 — 1.068 2.683 49.576 —— 1.074 971 43

,, VI. , 1.970 — 28.476 428 —— 1.077 —— 49.128 — —— 940 61

l) l. Nemzetek szövetsége: ,,Bulletin Mensuel de StatistigueK 1923. 6. — 3) négyheti. — 3) 1922. júliustól Felső-Sziléziával együtt. — ") ez időponttól beleértve Lotharingia és a Saar-medenee termelését, mely utóbbi 1922 dec.—ben 978 ezer tonnát tett ki. -— 5) a csökkenés a bányászsztrájk következtében állt elő. —— 6) Sam-medence termelése nélkül. —— 7) Ruhr-vidék nélkül. — 3) 1919-től kezdve Elszász- Lotharingia —, 1920—tól a Saar—medence — és 1922 jún.-tól Felső-Szilézia nélkül.